Mályi község képviselő testületének 10/2018 (VII.5..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 08. 01- 2022. 01. 31Mályi község képviselő testületének 10/2018 (VII.5..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mályi Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Mályi Község Önkormányzata Képviselőtestületének Mályi Község Képviselőtestületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 14/2017 (VIII. 24.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek, és Mályi Község Önkormányzata Képviselőtestületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (III.19) önkormányzati rendelet 5. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságának, a Faluszépítő Bizottságának, pénzügyi Bizottságának és Humán Bizottságénak véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Mályi Község településkép védelméről szóló rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja Mályi Község (a továbbiakban: Község) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása a településfejlesztési célokkal összefüggésben. A Község településképe, történelme, polgárainak identitása szempontjából meghatározó természeti és épített értékek védelme, a Község építészeti örökségének, települési arculatának, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára való megóvása, értékeinek fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása, továbbá az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztése és az új építési szemlélet támogatása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi szempontból kiemelt útvonalak és területek meghatározásával,
d) a településképi követelmények szabályozásával,
e) az illeszkedés szabályainak rögzítésével,
f) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,
g) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) E rendelet hatálya kiterjed Mályi Község közigazgatási területére, továbbá minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Mályi Község közigazgatási területén
a) építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti–műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklám-, vagy információhordozó berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, illetve
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
(3) Nem terjed ki az V. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.
(4) E Rendelet alkalmazásában településképi szempontból:
1. Áttört kerítés: a telek határvonalain létesített, legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
2. Átalakuló történeti karakterű településrész: a Község történeti területén elhelyezkedő, a Község jelentős intézményeit is magában foglaló, eltérő korú és léptékű, változatos formálású épületekkel beépített, falusias jellegét még részben őrző terület.
3. Domboldal: a Község domboldalaira felkúszó elhelyezkedésű, települési történeti szövetének nagyobbik részét kitevő, feltárulása és látványkapcsolata miatt a településkép alakítása szempontjából kiemelten kezelt terület.
4. Egyedi építészeti koncepció: a Rendelet előírásaitól tudatosan és tervezetten eltérő, az illeszkedés elvének építész tervező által igazolt módon megfeleltethető építészeti megoldás.
5. Előkert: e Rendelet alkalmazásában az előkert egyben kötelező építési vonalnak is minősül.
6. Épületmagasság: e Rendelet alkalmazásában az épület szintszáma.
1. Főépület: a helyi építési szabályzatban meghatározott elsődleges funkciót tartalmazó, jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló, a telken álló épületek közül anyagi és használati értéke szempontjából kiemelkedő, a településkép szempontjából leginkább meghatározó épület.
2. Gazdasági karakterű településrész: a Község különböző pontjain elhelyezkedő, döntően gazdasági funkciójú, szabadonálló beépítési módú, telepszerű elrendezésű, eltérő technológiával, épült, eltérő minőséget képviselő, jellemzően csarnokszerkezetes megoldású terület.
3. Illeszkedés elve: a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
4. Kisvárosias karakterű településrész: tervszerűen kialakított utca- és telekszerkezetű, egységes szabályrendszer alapján beépült, kizárólagosan lakófunkciójú, több egységet tartalmazó többszintes úszótelkes elhelyezésű vagy sorjellegű csoportházas beépítésű, egy időben megvalósult épületeket tartalmazó, rendezett képet mutató terület.
5. Közterület: a Községet behálózó, ingatlanok megközelítését megteremtő, elsődlegesen nyomvonalas alaprajzi elrendezésű, találkozási pontokat teremtő, kapcsolódási elemeket adó, települési arculatot meghatározó és zöldfelületeivel azt mérséklő, szerves fejlődést tükröző, vagy tervezett állapotot jelző, hangulatot visszatükröző, sokak által használt terület.
6. Külterületi karakterű településrész: a Községet elsősorban nyugatról határoló dombvidéken elhelyezkedő, területi kiterjedésében a közigazgatási terület harmadát elfoglaló, döntő részben egybefüggő, részben természetközeli képet mutató, részben mezőgazdasági művelés alatt álló, országos jogszabályon alapuló természeti- vagy tájvédelemmel érintett terület.
7. „Mediterrán” karakterű településrész: tervszerűen kialakított utca- és telekszerkezetű, a meglévő lakóterületekhez kapcsolódó újonnan beépítésre kijelölt, a kortárs építészeti irányzatoknak helyet adó terület.
8. Melléképület: főépületet kiegészítő, ahhoz csatlakozó vagy attól különálló, főépületnek nem minősülő építmények (gépkocsitároló, nyárikonyha, szárító, műhely, állattartási építmények stb.)
9. Oldalsó kert: az oldalkertnek a főépület és a telekhatár között fekvő része.
10. Sátortetős kertvárosias karakterű településrész: tervszerűen kialakított utca- és telekszerkezetű, egységes szabályrendszer alapján beépült, döntően lakófunkciójú, oldalhatáron álló beépítésű, egyszerű tömeg- és homogén tetőformálású, tömbönként egységes magasságú rendezett képet mutató kertvárosias jellegű terület.
11. Technológiai létesítmény: elsősorban ipari és mezőgazdasági üzemi tevékenységet kiszolgáló, épületnek nem minősülő, jelentős tömegű, megjelenésében meghatározó építmény.
12. Telepítési mód: a helyi építési szabályzatban meghatározott beépítési mód szerint kijelölt építési helyen belül az épület, építmény tényleges elhelyezése.
13. Településképi szempontból kiemelt útvonal: átmenőforgalma vagy idegenforgalmi jelentősége miatt a település hangulatának, arculatának megítélése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, megjelenésében odafigyelést érdemlő útvonal.
14. Településképi szempontból kiemelt zöldterület: a Község települési szövetéhez kapcsolódó, de szomszédságától elkülönülő, önálló egységet képező, különböző funkciójú közhasználatú intézményeknek és zöldfelületnek helyet adó, közparki funkciókat is magában foglaló, kikapcsolódást-pihenést szolgáló, vízhez, zöldfelülethez kötődő, megjelenésében a növényzetet előtérbe helyező terület.
15. Üdülőtelep: több üdülőegységet tartalmazó, nagy tömegű épületekkel beépült, a nyilvános strand szomszédságában elhelyezkedő, idegenforgalmi jelentősége miatt a településkép alakítása szempontjából kiemelten kezelt terület.
16. Üdülőterületi karakterű településrész: jellemzően a Mályi tó körül elhelyezkedő, keskeny utcákkal feltárt, sűrű beépítésű, egyedi hangulatú, egységes karaktert nélkülöző, üdülőterületi fejlődés lehetőségét rejtő, részben lakófunkciónak is helyet adó terület.
17. Vegyes kertvárosias karakterű településrész: tervszerűen kialakított utca- és telekszerkezetű, átépülése okán vegyes képet mutató, eltérő korú és léptékű, változatos formálású, jellemzően lakó funkciójú épületekkel beépített terület.
18. Zártkerti karakterű településrész: az egykori kiskert-kultúrának helyet biztosító, döntően kistelkes, kis keresztmetszetű utcákkal szabdalt, rendezetlen beépítésű, vegyes állapotban lévő, mezőgazdasági, rekreációs, továbbá alkalmatlansága ellenére lakófunkciónak is helyt adó, jelentős kiterjedésű az országútról való rálátás miatt arculati megjelenésében odafigyelést érdemlő terület.
(4a) E rendelet alkalmazásában reklám, reklámelhelyezés szempontjából
1. Avult reklámberendezés: anyagában vagy szerkezetében elhasználódott, megjelenésében az utcakép Községképi elvárásoknak nem megfelelő, a településképre károsan ható vagy nem aktuális tartalmú reklámberendezés.
2. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra speciális információhordozó.
3. Cégfelirat: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, az építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos vagy képi formájú cégjelzés, speciális információhordozó.
4. Cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helyiségben folyó tevékenységet megjelenítő, főszabályként a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó speciális információhordozó.
5. CityLight: önálló fényforrással rendelkező, rendszerint utasváró átlátszó felületei közé helyezett reklámok elhelyezésére szolgáló legfeljebb 3 négyzetméter felületű reklámhordozó.
6. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező világító reklámberendezés, beleértve a változó, valamint mozgó kép vagy szöveg megjelenítésére alkalmas reklámberendezést is.
7. Információhordozó: rendeltetési egységre vonatkozó cég-, címtábla, cégér, üzletfelirat, a vállalkozást népszerűsítő, a vállalkozás tevékenységével kapcsolatos egyéb felirat és más grafikai megjelenítés együttes megnevezése, ide nem értve a reklámot.
8. Közérdekű helyi információk: az egyéb hirdetmények azon csoportja, amely az épület házszámát, az épületről vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, a közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, azok irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai és kémiai állapotát a közterületen tartózkodók számára megjeleníti.
9. Megállító tábla: az üzletek, szolgáltató egységek, stb. elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú.
10. Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklám;
11. Reklámzászló: tartórudazaton elhelyezett perforált textil vagy műanyag alapú, nyomdai technológiával készített reklámeszköz.
12. Transzparens: építményen kifeszített, építmények között átfeszített vagy más módon rögzített, írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
13. Totemoszlop: olyan lábon álló berendezés, amelynek reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felületének mérete legfeljebb 15 négyzetméter, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, reklámközzétételre alkalmas eszköz, mely hátsó fényforrás által megvilágított, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
14. úszómű: vízre telepített úszólétesítmény, amely nem rendelkezik önálló meghajtással, állandó helyen a parttal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, kikötött állapotban üzemel;
A helyi védelem
A helyi védetté nyilvánítás és annak megszűntetése
Az egyedi védelem különös szabályai
3. § (1) Egyedi védelem kiterjedhet:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
g) utcabútorra.
A területi védelem különös szabályai
4. § (1) Területi védelem kiterjedhet:
a) településszerkezet védelmére,
b) épületegyüttes védelmére, valamint
c) utcakép és látvány védelmére
(2) Jelen rendelet területi védelmet nem határoz meg.
A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség mindenkori tulajdonosát terhelő kötelezettségek:
a) A védett elem, elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.
b) A védett elem, elemrészlet jókarbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodnia kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
6. § Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése vagy életveszélyessé nyilvánítása után engedélyezhető.
A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség
7. § (1) A településkép javítása érdekében, a helyi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek), vagy a teljes építmény megnevezését,
cd) a helyrehozatali kötelezettség teljesítésének végső határidejét,
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
cf) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).
(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.
A védett értékek fenntartásának támogatása
8. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között –az Önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.
(4) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
Karakterterületek
9. § Mályi Község településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területeit e Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Településképi szempontból meghatározó és kiemelt területek lehatárolása
10. § (1) Mályi Község településképi szempontból meghatározó területének minősül a karakter-területekkel érintett valamennyi ingatlan.
(2) A településképi szempontból kiemelt területnek minősül e Rendelet 3. mellékletében ekként szereplő területen elhelyezkedő valamennyi ingatlan.
(3) A településképi szempontból kiemelt útvonalnak minősül e Rendelet 3. mellékletében ekként szereplő útvonalak mentén lévő 1-1 teleksor, 60 m-t meghaladó mélység esetén az út telekhatárától számított 50 méteres sávja.
(4) A településképi szempontból kiemelt zöldfelületnek minősül e Rendelet 3. mellékletében ekként szereplő területen elhelyezkedő valamennyi ingatlan.
(5) Amennyiben egy ingatlan településképi szempontból meghatározó és kiemelt területtel vagy útvonallal egyaránt érintett, úgy mindkét követelményt egyaránt alkalmazni kell. Amennyiben ugyanazon szempontra vonatkozóan különböző követelmények kerültek megfogalmazásra, úgy a szigorúbbat kell alkalmazni.
(6) Országos jogszabályon alapuló védelemmel érintett ingatlan esetén elsődlegesen az arra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, a településképi előírások csak azok sérelme nélkül alkalmazhatóak.
(7) Az országos jogszabállyal védetté nyilvánított ingatlanok jegyzékét e Rendelet 1. függeléke tartalmazza.
A településképi követelmények
Általános követelmények
11. § A település teljes beépítésre szánt területén, építési munka során, az alábbi általános követelményeket kell érvényesíteni:
(1) El kell érni
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,
c) a minőségi anyaghasználatot,
d) a harmóniát tükröző színezést,
e) az előkertek rendezettségét,
f) a kerítések összhangját,
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
(2) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:
a) önállóan erős, élénk színű, valamint kontrasztos anyagok,
b) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek, valamint
c) fémlemez burkolat a gazdasági jellegű településrész kivételével, valamint
d) lakó és üdülőépületek utcai homlokzatán a teljes homlokzatszélesség 1/3-ad részét meghaladó szélességű garázskapu.
(2) A tetőszerkezet és teraszlefedés héjalásánál nem alkalmazhatók:
a) rozsdásodó bádog, valamint
b) műanyag.
(3) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) egymással nem harmonizáló színek és anyagok, valamint
b) lakó- és üdülőépületek esetén 2 m2-t meghaladó méretű osztatlan üvegfelületek.
Helyi egyedi védettség alatt álló értékekre vonatkozó általános építészeti követelmények
12. § (1) A védett épületeket kötelező eredeti megjelenésükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászárók - megőrizni
(2) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, utcaképi megjelenése ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, homlokzatával formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
(3) A védett épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga az eredetihez színében és formájában hasonló új építőanyaggal felváltható.
(4) Alaprajzi módosítás a jellemző homlokzati nyílászáró-kiosztás megtartásával történhet.
(5) Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.
(6) A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény stb. nem helyezhető el.
(7) A védett ingatlanon 1 m2 felületet meghaladó cégtábla, cégér, illetve a védettség tényét és az épület adatait tartalmazó információhordozó kivételével reklám nem helyezhető el.
A településképi szempontból meghatározó területek beépítésre szánt részére vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) A beépítés telepítési módjának tekintetében:
a) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni,
b) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.
c) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
d) elő,- oldal- és hátsókertek mélysége tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni, az e rendeletben foglalt eltérésekkel.
(2) Anyaghasználat, homlokzatképzés tekintetében:
a) gerendaház nem létesíthető,
b) bitumenes lemez, azbeszt és műanyag hullámlemez nem alkalmazható,
c) Közterületről látható homlokzaton csak világos, pasztellszínek alkalmazása megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként és egyedi építészeti koncepció megvalósítása esetén alkalmazhatóak.
c) közterületre néző homlokzaton redőnyszekrény, szerelt kémény, gépészeti berendezés nem jelenhet meg a gazdasági jellegű településrész kivételével.
d) napelemeket, szolár berendezéseket a közterületre néző homlokzaton nem szabad elhelyezni. Tájolási vagy műszaki szükségszerűség esetén kizárólag a tetőfelület síkjában, szimmetrikus kiosztásban helyezhetőek el.
(3) Kerti építményt, műtárgyat hátsókertben kell elhelyezni közmű-becsatlakozási műtárgy kivételével, amely elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
(4) Kerítés kialakítás tekintetében:
a) Közterület, vagy magánút menti telek határvonalain áttört kerítést kell létesíteni.
b) A kerítést tartós, minőségi, elsősorban természetes, az épülettel összhangot mutató anyagok (különösen kő, tégla, fa, kovácsolt vas) és színek használatával, , visszafogott színezés alkalmazásával kell kialakítani. Nagytáblás beton-, fém- és hullámlemez, továbbá nádszövet és műanyag háló nem alkalmazható.
c) Belátás és zajvédelem céljából tömör sövény alkalmazható.
(5) Kertek kialakítása tekintetében:
a) A kerti építményeket és burkolatokat egységes arculattal kell kialakítani,
b) Bontott anyagok közül kizárólag tisztított tégla vagy konzervált fa használható,
b) E Rendelet 2. függelékében szereplő ültetési távolságokat be kell tartani,
c) E Rendelet 3. függelékében szereplő allergén és invazív fajokat nem lehet telepíteni,
d) Kerten belül csak átlátszó kerítés vagy élősövény létesíthető,
e) Lakó - és üdülőterületen a gazdasági célú kertrészt a közterületről nem láthatóan kell kialakítani, kivéve a fásszárú haszonnövényeket.
f) Lakó - és üdülőterületen az állattartásra szolgáló építmények légtérfogata nem haladhatja meg a 15 m3-t, magassága a 3 m-t
(6) Mérőórák közterületről való láthatóságot szerkezettel vagy növényzettel való takarással kell megakadályozni, a leolvashatóság figyelembevételével.
Az átalakuló történeti karakterű településrészre vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) A telepítés módja és az előkert méretének meghatározása során a kialakult állapotot kell figyelembe venni. A közterülettel nem párhuzamos épület-elhelyezés a kialakult állapothoz való igazodás érdekében elfogadható.
(2) Építménymagasság tekintetében a kialakult állapotot kell figyelembe venni, emeletes épületek között azonban a földszint + tetőtér magasság is engedélyezhető.
(3) Lakóépületek esetében 35-45 fokos magastető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)en. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapostetős is lehet.
(4) Új épület építése vagy a tetőszerkezet bontásával is járó átépítése, felújítása során főtömegként az utcára merőleges gerincű, kontyolt nyeregtetőt vagy sátortetőt kell létesíteni.
(5) Meglévő tornácos lakóház bővítése esetén az utcai homlokzattól min. 6m mélységig, de min. a 4. tornácoszlopig a meglévő épületszélesség megtartása szükséges.
(6) Előkert nélküli épület homlokzatán tilos közvetlenül az utcáról nyíló garázskapu elhelyezése.
15. § (1) A telepítés módja oldalhatáron álló, szabadon álló telepítés a 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén engedélyezhető.
(2) Az előkert méretének meghatározása során a kialakult állapotot kell figyelembe venni, az újonnan beépülő területek esetén kötelezően 5 m.
(3) Építménymagasság tekintetében a kialakult állapotot kell figyelembe venni.
(4) Összetett tömegképzés esetén a főtömegnek kell a közterület felőli oldalra kerülni.
(5) Lakóépületek esetében 35-45 fokos magastető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épületen. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapostetős is lehet.
(6) Új épület építése vagy a tetőszerkezet bontásával is járó átépítése, felújítása során főtömegként az utcával párhuzamos gerincű kontyolt nyeregtetőt vagy sátortetőt kell létesíteni, a kialakult utcakép figyelembevételével.
(7) Közterületre néző homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett.
(8) Tetősíkból kiugró felépítmény torony, kutyaól-ablak alkalmazása a közterületre néző tetőfelületen nem megengedett
A sátortetős kertvárosias karakterű településrészre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) A telepítés módja oldalhatáron álló, szabadon álló telepítés kizárólag saroktelken engedélyezhető az előkert kialakítása érdekében.
(2) A előkert méretének meghatározása során a kialakult állapotot kell figyelembe venni. Amennyiben a kialakult állapot 4-6 m. közötti érték, úgy az előkert kötelezően 5 m.
(3) Az oldalkert mérete Helyi Építési Szabályzatban megengedett építménymagasság értékével megegyező.
(4) Téglalap kontúrú, egyszerű tömegformálású épületek építhetőek. Keresztirányú bővítés, a főhomlokzattól legalább 5 m-el visszaléptetve, melléktömegként létesíthető.
(5) Az utca-szakaszon jellemző homlokzat- és gerincmagasságtól legfeljebb 1 m-el lehet eltérni.
(6) 35-45 fokos, utcára merőleges gerincű, oromfalas nyeregtető építhető a főépületen és az utcafront felőli épületen. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapostetős is lehet.
(7) Tetősíkból kiugró felépítmény torony, kutyaól-ablak alkalmazása nem megengedett.
(8) Melléképület az oldalsó kertben nem helyezhető el.
A kisvárosias karakterű településrészre vonatkozó építészeti követelmények
17. § (1) A telepítés módja szabadon álló.
(2) Az előkert méretének meghatározása során a kialakult állapotot kell figyelembe venni.
(3) A sorházszerűen kialakított társasházak
a) az előkert irányába nem bővíthetőek,
b) a tető magassága és hajlásszöge lakás-egységenként nem módosítható,
c) Tetősíkból kiugró felépítmény torony, kutyaól-ablak alkalmazása a közterületre néző tetőfelületen nem megengedett,
d) a kerítés magassága nem haladhatja meg a 80 cm-t.
(4) Úszótelken álló épületek
a) nem bővíthetőek,
b) homlokzatfelújítást, hőszigetelést, nyílászárócserét épületenként egyszerre, egységes megjelenést biztosítva kell megvalósítani,
c) klímaberendezések kültéri egységeit földszinti lakások esetében a talajszinten, emeleti lakások esetében az eresz alatt vagy az ablakban lehet elhelyezni, a magas háznak kizárólag az erkélyén,
d) Redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni.
A „mediterrán” karakterű településrészre vonatkozó építészeti követelmények
18. § (1) A telepítés módja oldalhatáron álló vagy szabadon álló, a Helyi Építési Szabályzat keretei között választható. 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén a szabadon álló telepítés bármely esetben alkalmazható.
(2) Az előkert mélysége legalább 5 m de a 8 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az oldalkert mérete Helyi Építési Szabályzatban megengedett építménymagasság értékével megegyező.
(4) Összetett tömegformálású épületek építhetőek.
(5) A magasság földszintes, második épületszint csak lépcsőzetes homlokzatkialakítással létesíthető.
(6) 25-30 fokos, egyszerű vagy összetett formálású tető épülhet. Lapostető két épületszint létesítése vagy egyedi építészeti koncepció megvalósítása esetén építhető.
(7) Tetősíkból kiugró felépítmény torony, kutyaól-ablak alkalmazása tilos.
(8) Melléképület az oldalsó kertben nem helyezhető el.
A gazdasági jellegű településrészre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) A telepítés módja szabadon álló.
(2) Az előkert mélysége legalább 5 m.
(3) 25-30 fokos, egyszerű formálású, jellemzően nyeregtető épülhet. Lapostető aránytalan gerincmagasságot eredményező épületszélesség esetén építhető.
(4) Technológiai létesítmények kizárólag nem rozsdásodó, felületkezelt anyagból építhetőek.
(5) A homlokzaton és a tetőfelületen rozsdamentes fémlemez alkalmazása elfogadható.
(6) A homlokzaton 2 m2-t meghaladó osztatlan üvegfelület és függönyfal is elhelyezhető.
(7) Lábazatos és tömör kerítés nem létesíthető.
(8) a zöldfelületként kialakított telekrészen nagy lombkorona-felületű, várostűrő fák telepítése kötelező.
Az üdülőterületi karakterű településrészre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) A telepítés módja oldalhatáron álló vagy ikres, a kialakult állapotnak megfelelően. Újonnan szabadon álló épület csak akkor épülhet, ha mindkét szomszédos ingatlan a telekhatárig beépült, illetve az 1000 m2-t meghaladó alapterületű telkeken.
(2) Az előkert méretének meghatározása során a kialakult állapotot kell figyelembe venni. A tóparti sétány felől is megközelíthető átmenőtelkeken az előkertet kötelezően a párhuzamosan futó közterület felől kell tartani.
(3) A kizárólag a tópart felől megközelíthető telkeken a hátsókert mérete 6 m-nél kevesebb is lehet, a telepítési távolságok figyelembevételével.
(4) Az oldalkert mérete Helyi Építési Szabályzatban megengedett építménymagasság értékével megegyező.
(5) Téglalap kontúrú, egyszerű tömegformálású épületek építhetőek. Keresztirányú bővítés, a főhomlokzattól legalább 5 m-el visszaléptetve, melléktömegként létesíthető.
(6) Az utca-szakaszon jellemző homlokzat- és gerincmagasságtól legfeljebb 1 m-el lehet eltérni.
(7) Újonnan 35-45 fokos, utcára merőleges gerincű, oromfalas nyeregtető építhető. Lapostető kizárólag egyedi építészeti koncepció megvalósítása esetén építhető.
(8) Tetősíkból kiugró felépítmény torony, kutyaól-ablak alkalmazása nem megengedett.
(9) Melléképület az 1000 m2 –t el nem érő alapterületű telkeken nem építhető. A csónaktároló állványzat kizárólag rozsdamentes, felületkezelt anyagból létesíthető.
(10) A 13. §. (2) a) és c) pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A településképi szempontból meghatározó területek beépítésre nem szánt részére vonatkozó általános építészeti követelmények
21. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek beépítésre nem szánt részén el kell érni
a) a tájkarakter megőrzését,
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
c) az építmények tájba-illeszkedését,
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,
f) az élénk, kontrasztos színekkel harmóniában álló, visszafogott színezést,
g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,
h) a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
(2) A beépítés telepítési módjának tekintetében:
A zártkerti karakterű településrészre vonatkozó általános építészeti követelmények
22. § (1) Téglalap kontúrú, egyszerű tömegformálású épületek építhetőek.
(2) Az épületek magassága nem haladhatja meg a fsz + tetőtér mértéket.
(3) Újonnan 35-45 fokos, utcára merőleges gerincű, oromfalas nyeregtető építhető.
(4) Tetősíkból kiugró felépítmény torony, kutyaól-ablak alkalmazása nem megengedett.
(5) kizárólag tájba illeszkedő, természetes építőanyagok – tégla, kő, fa. cserép – alkalmazhatóak. Műanyag és fémburkolat, hullámpala alkalmazása tilos.
(6) Kerti burkolat kizárólag a gazdasági épülethez kapcsolódóan létesíthető, a feltétlenül szükséges mértékben.
(7) Kerti medence nem építhető.
(8) lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.
(9) E Rendelet 2. függelékében szereplő ültetési távolságokat be kell tartani.
(10) E Rendelet 3. függelékében szereplő allergén és invazív fajokat nem lehet telepíteni.
A külterületi karakterű településrészre vonatkozó általános építészeti követelmények
23. § (1) A 300 m2-t meghaladó alapterületű épületekre, építményekre vonatkozó követelmények:
a) 25-30 fokos, egyszerű formálású, jellemzően nyeregtető épülhet. Lapostető aránytalan gerincmagasságot eredményező épületszélesség esetén építhető,
b) technológiai létesítmények kizárólag nem rozsdásodó, felületkezelt anyagból építhetőek,
c) A homlokzaton és a tetőfelületen rozsdamentes fémlemez alkalmazása elfogadható.
(2) Lakóépület kizárólag üzemközponthoz kapcsolódóan épülhet.
(3) Az épületeket, építményeket legalább az uralkodó szélirány és a jellemző tájképi feltárulás irányából védőfásítással kell takarni.
Közterületekre vonatkozó általános építészeti követelmények a beépítésre szánt területeken
24. § (1) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes, nagyelemes beton), az egyes burkolat-típusokat épített szegéllyel kell lehatárolni.
(2) A vízelvezető árkok teljes felületen történő burkolása, továbbá feltöltése, átfolyási keresztmetszetének csökkentése nem megengedett.
(3) A zöldsávok kialakítása során a közlekedésbiztonság, láthatóság szempontjait érvényesíteni kell
(4) Legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni. Gyümölcsfát útfasorként alkalmazni nem lehet.
(5) A mikró architektúra elemei és az utcabútorok egy területegységen belül egy tárgy együttest alkossanak, vagy egyedi, vagy típus utcabútor család alkalmazásával.
(6) A használaton kívüli utcabútorokat, építményeket, műtárgyakat el kell bontani és helyüket a közterület karakterének megfelelően rendezni.
(7) Lakókocsi, hajó és tehergépjármű tárolása a gazdasági karakterű településrész kivételével nem megengedett.
A településképi szempontból kiemelt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
25. § (1) A településképi szempontból kiemelt területek beépítésre nem szánt részén el kell érni
a) a domboldalon
aa) a település és a táj látványkapcsolatának megőrzését,
ab) a településszerkezet, az utcahálózat és a telekrendszer jellegzetességeinek megőrzését
b) az üdülőtelepen
aa) a vízfelület felől feltáruló látvány minőségi alakulását,
ab) a nagy tömegű, több egységet tartalmazó üdülőépületek kiemelt építészeti színvonalat tükröző megvalósítását,
ac) a közhasználat elől el nem zárt magánterületek igényes, tervszerű, a közterületekkel összehangolt kialakítását
(2) A telepítés módja tekintetében a domboldalon
a) a kialakult terepviszonyok csak a feltétlenül szükséges és indokolt mértékben változtathatók meg, a támfalak magassága nem haladhatja meg az 1 m-t, a rézsű dőlésszöge az eredeti terep lejtésének kétszeresét,
b) épületet, építményt elhelyezni a közterületi telekhatártól mért 30 m-en túl nem szabad.
(3) A domboldalon földszintesnél magasabb melléképület, építmény nem építhető.
(4) Anyaghasználat, homlokzatképzés tekintetében az üdülőtelepen
a) 35°-nál meredekebb hajlásszögű tető nem építhető
b) az 50 m2-t meghaladó homogén falfelületeket, tűzfalakat növényzettel kell befuttatni,
c) a homlokzatot tagoló elemek (nyílászárók, erkélyek, loggiák) valamennyi épületszinten szabályos rendben helyezhetőek el, vagy egyedi építészeti koncepció alapján.
d) erkélyeket, loggiákat beépíteni, beüvegezni vagy megjelenésüket más módon megváltoztatni csak egységesen, legalább egy teljes szinten lehet.
e) klímaberendezések kültéri egységeit a talajszinten, az eresz alatt illetve az erkélyen takartan szabad elhelyezni
d) d A 20. §. (5) (6) és (7) pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) Kerti építmény, műtárgy az üdülőtelepen kizárólag az üdülési funkcióhoz kapcsolódóan építhető, közmű-becsatlakozási műtárgy elsősorban növényzettel takartan helyezhető el.
(6) A domboldalon a kerítést csak vízszintes elemekből, lépcsőzetes szabad kialakítani
(7) Az üdülőtelepen a teraszok bútorzata, korlátai, árnyékolói, esetleges növényzete az épülettel harmonizáló, igényes megoldás lehet.
A településképi szempontból kiemelt útvonalakra vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1) A településképi szempontból kiemelt útvonalakra kötelezően közterület-alakítási tervet kell készíteni, legalább utcaszakaszonként, a forgalomtechnikai és műszaki szempontok figyelembevételével.
(2) A Fő utcára vonatkozó követelmények
a) Az úttest legalább egyik oldalán zöldsávot kell kialakítani,
b) A kerékpársáv eltérő színű burkolása vagy felfestése megengedhető,
c) Járdát újonnan csak nem vízzáró burkolattal lehet építeni
d) Az utcabútorok, berendezések, mikró architektúra elemek a járda szabad szélességét nem csökkenthetik.
(3) A Fő utcáról nyíló ingatlanokon érvényesítendő előírások:
a) Az előkert mérete a nyugati oldalon 5 m., a keleti oldalon legalább 5 m.
b) Az oldalkert mérete 6 m.-t meghaladó építménymagasság esetén legalább 5 m.
c) Az új, illetve átalakított épületek utcai homlokzatának szélesség/párkánymagasság aránya legalább 1,2/1.
d) tetőforma tekintetében a 15. §. (5) –(8) előírásait kell alkalmazni.
e) a 14. § előírásait nem kell alkalmazni
(3a) A Széchenyi utcára vonatkozó egyedi előírások nem kerülnek bevezetésre.
(4) A parti sétányra vonatkozó követelmények
a) A part felőli oldal védműveit egységes anyaghasználattal kell kialakítani,
b) A vízbe nyúló műtárgyak (stégek, teraszok) építéséhez rozsdásodó vagy málló felületű anyagok nem használhatóak,
c) A nem árnyékolt szakaszok eltérő színű, világos burkolása megengedett,
d) A szezonális közterülethasználat (strandok, teraszok) feltétele az igényes megjelenésű árnyékoló létesítmények kihelyezése.
A településképi szempontból kiemelt zöldterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
27. § (1) zöldterületek kialakítása, rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási, zöldterületi tervet kell készíteni.
(2) Az egyes beruházások a (1) bekezdés előírásainak megfelelően elkészített terv alapján ütemezetten is megvalósíthatóak, törekedve mindig az egységes városképi megjelenés biztosítására.
(3) E Rendelet 3. függelékében szereplő allergén és invazív fajokat nem lehet telepíteni.
(4) A temető területének rendezése során
a) a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási és a zöldterületekre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.
b) A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfalszerűen, vagy részben földdel takartan kell megvalósítani.
c) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.
(5) A sportpálya és kapcsolódó területeinek rendezése során
a) az egyes létesítmények tervezése során a teljes terület további tagolhatóságát is figyelembe vevő környezetalakítási tervet is kell készíteni,
b) gazdasági célú állattartó épület nem építhető, kivéve bemutató, ismeretterjesztő jelleggel,
c) Az egyes épületek, építmények tervezése során egyedi építészeti koncepció alkalmazható,
d) A terület közhasználat elől nem zárható el.
(6) A Hejő-menti sáv rendezése során
a) a területre egységes környezetalakítási és zöldterületi tervet kell készíteni,
b) A terület legalább 50 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó-és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek és a területet kiszolgáló épületek helyezhetők el, egyedi építészeti megoldásokkal,
c) Vízépítészeti elemek közvetlenül a mederhez kapcsolódóan, az árvízvédelem figyelembevételével létesíthetőek,
d) Vízzáró burkolat kizárólag kerékpárúthoz építhető.
A reklámokra, reklámhordozókra és információ hordozókra vonatkozó követelmények
Általános építészeti követelmények
28. § (1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, információhordozó felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a településrendezési eszközök és e rendelet betartásával végezhető. A reklámok elhelyezésével kapcsolatos területi besorolásokat a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza, melynek alapja a község mindenkor hatályos Településrendezési Terve.
(2) Reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, információhordozó közterületen és közterületről látható magánterületen csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza közúti jelzőtábla, jelzőeszköz láthatóságát, a közterület más részeinek rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(3) A reklám- és információhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:
Egyedi építészeti követelmények
29. § (1) Reklám, reklámhordozó, valamint információhordozó kerítésen az alábbi feltételekkel létesíthető:
a) teljes kerítésmezőt nem takarhat ki,
b) mérete nem haladhatja meg az 1 m2-t,
c) nem nyúlhat a kerítés-mező magassága fölé,
d) a kerítés síkjából nem nyúlhat ki,
d) a mérőórák leolvasását, a posta kézbesítését nem akadályozhatja.
30. § (1) Információhordozó közterületről látható homlokzaton az alábbi feltételekkel létesíthető:
a) a homlokzat 10 %-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cégfelirat
b) jellemzően háttér nélküli, elemenkénti rögzítése a homlokzat tömör falfelületén történhet,
c) építészeti tagozatot nem takarhat,
d) a feliratnak (üzletfelirat) arányaiban, színében és stílusában igazodnia kell az adott épület színezéséhez, karakteréhez,
e) csak az adott ingatlanban végzett tevékenység folytatásának idejére helyezhető el,
f) üzlethelyiség portáljában elhelyezett gazdasági reklám az üvegfelület legfeljebb 30%-át fedheti be függetlenül annak kivitelezési módjától,
g) cégérek, cégfeliratok- és cégtáblák mérete az 1 m2-t nem haladhatja meg.
(2) Reklám, reklámhordozó közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el.
31. § (1) Reklám, reklámhordozó, valamint információhordozó településkép szempontjából kiemelt útvonalon és zöldterületeken alábbi feltételekkel létesíthető:
a) legfeljebb 2 m2 nagyságú közterületi információs és hirdető-berendezés létesíthető,
b) Közművelődési célú hirdetőoszlop nem helyezhető el,
c) tilos bármilyen jármű (pl. kerékpár, utánfutó, teherautó platója) kifejezett reklám célú, mobil vagy fix rögzített reklámmal, vagy reklámozási céllal vagy azt eredményező módon való tárolása, reklámhordozóként történő felhasználása,
d) plakát és totemoszlop nem helyezhető el,
e) megállító tábla kizárólag vendéglátó teraszhoz kapcsolódóan, annak részeként kerülhet kihelyezésre.
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
Általános előírások
32. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:
a) gazdasági (kereskedelmi szolgáltató, ipari) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges megújuló energiaforrás) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterület) területek
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) lakó (kertvárosias) területek,
b) vegyes (településközpont) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) bekezdés b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,
g) vízgazdálkodási területek, valamint
h) az (1) bekezdés d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.
Vezetékese energiaellátás és elektronikus hírközlés
33. § (1) A belterületi, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
34. § (1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.
d) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
35. §
Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni, amennyiben e Rendelet másként nem rendelkezik:
Szakmai konzultáció
36. § (1) Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Mályi Község közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a polgármester – alkalmazása vagy megbízása esetén a települési főépítész feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, az építtető, vagy a tervező írásban kezdeményezi.
c) A szakmai konzultáció kezdeményezésének tartalmi követelményei:
ca) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
cb) tervezett tevékenység rövid leírása,
cc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához, valamint
cd) vázlatos beépítési koncepció.
d) A szakmai konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben rögzítésre kerülnek:
da) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
db) a felvetett javaslatok és egyéb tájékoztatások,
dc) a polgármester vagy a települési főépítész lényegi nyilatkozata.
e) ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban több szakmai konzultáció is kezdeményezhető.
f) A tájékoztatót az építési engedély iránti kérelemhez, valamint a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.
Településképi véleményezési eljárás
A véleményezési eljárás alkalmazási köre és területi hatálya
37. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében nem szereplő, építési engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében, a (2) bekezdés területi hatályával.
(2) Az (1) bekezdés területi hatálya:
A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező kérelmére indul. A kérelmet Mályi Község polgármesteréhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (1), (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani, az e Rendelet 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) A polgármester településképi véleményét – alkalmazása vagy megbízása esetén - a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) az értékvédelmi követelményeknek való megfelelőséget,
c) az általános és a helyi építési előírásoknak való megfelelőséget,
d) a tervezett fejlesztés célzott hasznosításának településszerkezeti, területhasználati és infrastrukturális hatásait,
e) a kialakult, vagy az átalakuló épített környezethez való illeszkedést,
f) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,
g) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítésénél
ga) biztosított lesz-e, vagy marad-e az előírásoknak, és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
gb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
h) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
i) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(4) A településképi vélemény kiadására 8 napos határidő áll rendelkezésre.
(5) Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.
Településképi bejelentési eljárás
A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, információhordozók és rendeltetésváltozások köre
39. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység közül,
aa) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
ab) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
ac) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
ad) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
ae) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
af) A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
ag) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
ah) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
ai) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
aj) Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
ak) Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
al) A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
am) A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése.
an) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
ao) Kerítés, kerti építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
ap) Napenergia-kollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
aq) Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
ar) A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint
c) reklámok, reklámhordozók és információhordozók elhelyezése.
(2) A településképi bejelentési eljárás területi hatálya:
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében:
aa) helyi védelem alatt álló ingatlanok,
ab) településképi szempontból kiemelt területek és zöldterületek,
ac) településképi szempontból kiemelt útvonalak menti, e Rendelet 10. §. (3) szerint meghatározott ingatlanok,
ad) A településkép szempontjából meghatározó területeken fekvő, a HÉSZ-ben valamely paraméter tekintetében „kialakult” értékkel szabályozott ingatlanok, valamint
ae) egyedi építészeti koncepciót alkalmazni kívánó építési tevékenységgel érintett, településképi szempontból meghatározó területen fekvő ingatlanok
területe,
A településképi bejelentési eljárás szabályai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, illetve az általa megbízott tervező kérelmére indul. A kérelmet Mályi Község polgármesteréhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani, az e Rendelet 5. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) Amennyiben a tervezett építési tevékenység nem emberi tartózkodásra szolgáló meglévő építmény, vagy emberi tartózkodásra szolgáló építmény tartószerkezet módosítását nem igénylő átalakítására, bővítésére, illetve előregyártott építmény elhelyezésére irányul és a beruházási összeg nem éri el a br. 1.000.000 Ft-ot, a benyújtandó dokumentációt építész tervező nélkül is el lehet készíteni.
(3) A kérelem benyújtása építési munka végzésére nem jogosít.
(4) A településképi bejelentési eljárásban a polgármester véleményét – alkalmazása vagy megbízása esetén - a települési főépítész, a kérelem jellegéből adódó szakkérdésekben az érdekelt szakhatóságok, illetve a Hivatal illetékesének véleményét, állásfoglalását veszi figyelembe. A szakhatóságok véleményét az ügyfél szerzi be, melyeket a kérelem mellékleteként csatolni kell.
(4) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás, vagy reklámok és reklámhordozók elhelyezése:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a településképi követelményeknek,
c) megfelel-e az általános és helyi építési szabályoknak, az eseti szakhatósági előírásoknak, valamint
d) környezetében nem okoz-e településszerkezeti, területhasználati, vagy infrastrukturális konfliktust, nem korlátozza-e a szomszédok jogos érdekeit, továbbá
e) a rendezett településkép kialakulásának irányába hat-e.
(5) A településképi bejelentés elbírálására 15 napos határidő áll rendelkezésre.
(6) Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.
(8) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
(9) Amennyiben az ingatlanon végezni tervezett tevékenység telephely engedélyezési vagy bejelentési eljárás lefolytatását is igényli, az a rendeltetésmódosításra vonatkozó településképi bejelentési eljárást megelőzi, de szakmai konzultáció az eljárás bármely szakaszában kérhető.
(10) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenység a Mályi Község Képviselőtestületének a közterület rendjének és használatáról szóló 18/2014. (VII. 4.) rendelete szerinti engedélyt igényel, jelen Rendelet előírásait a közterület-használati engedélyezési eljárás keretein belül kell vizsgálni.
A településképi kötelezési eljárás, településképi bírság
41. § (1) Az e Rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási szabályok megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
42. § A településképi kötelezési eljárás szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott építési tevékenység folytatása,
ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
ad) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése,
ae) reklám, reklámhordozó, információhordozó állapotvizsgálata,
af) a rendeltetéstől eltérő használat és a jó karbantartási kötelezettség elmulasztása, amennyiben a szomszédos ingatlanokra vagy közterületre nézve balesetveszélyes helyzetet teremt.
b) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész, reklám, reklámhordozó, információhordozó
ca) helyrehozatalára, felújítására,
cb) átalakítására, vagy
cc) elbontására
43. § A településképi bírság kiszabásának szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
ad) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése, valamint
ae) elrendelt helyrehozatali kötelezettség nem teljesítése.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 20.000,- forint,
44. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
45. § (1) E Rendelet 2018. augusztus 1. napján lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E Rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e Rendelet előírásai.
(4) Az agyagbánya bezárását és rekultivációját követően a bányatelek területe a Rendelet módosítása nélkül településképi szempontból meghatározó, külterületi karakterű településrésznek minősül.
Hatályon kívül helyező és módosító rendelkezések
46. § (1) Hatályát veszti Mályi Község Önkormányzat Képviselőtestületének A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokról szóló 5/2016. (IV. 1.) rendelete.
(2) Hatályát veszti Mályi Község Önkormányzat Képviselőtestületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 14/2008 (XI. 18.) rendeletének:
1. 2. § (3) bekezdés „elő, hátsó és oldalkertek méretei” szövegrésze,
2. 4. § (14) bekezdés „és műtárgyak” szövegrésze
3. 5. § (1)-(4) bekezdése,
4. 5. § (7) bekezdés b) pontja,
5. 5. § (9) bekezdés „Az egyes telkekre vonatkozó elő-, oldal-, hátsókert méreteket a Szabályozási Terv tartalmazza, az építési helyeket jelöli.” -szövegrésze,
6. 5. § (12) bekezdése,
7. 13. § (6) bekezdése,
(3) Mályi Község Önkormányzat Képviselőtestületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 14/2008 (XI. 18.) rendeletének 1. §. (3) pontja kiegészül az alábbiakkal: „…, a településképi rendeletben foglalt kiegészítések és eltérések figyelembevételével”
(4) Mályi Község Önkormányzat Képviselőtestületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 14/2008 (XI. 18.) rendeletének 4. §. (7) és (8) pontja kiegészül az alábbiakkal
1. melléklet
A |
B |
C |
C |
|
---|---|---|---|---|
1 |
közterület megnevezése |
házszám |
hrsz. |
megjegyzés |
2 |
Fő utca |
51. |
71/4 Római katolikus |
Római katolikus plébánia |
3 |
Kossuth Lajos u. |
6. |
88 |
Református templom |
4 |
Vezér u. |
16. |
181 |
Kastély |
5 |
Deák Ferenc u. |
31. |
103/2 |
Népi lakóház és gazdasági épületek |
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. Építési engedélyhez nem kötött tevékenység
2. Rendeltetésmódosítás
3. Reklám, reklámhordozó, információhordozó (pl. cégér, cégtábla stb.) elhelyezés, csere, átalakítás
Az építési tevékenység rövid leírása:
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
A reklámok, reklámhordozók, információhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
……………………………………………………………………………………………….......
Tervező neve, címe:
.......................................................................................................................................................
Mályi, 20 ….......... év …............hó ….......nap
…..................................................
Kérelmező aláírása
telefon:
e-mail :
Mellékletek:
Műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról (rendeltetésmódosítás esetén különös tekintettel ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, és üzemeltetéstechnológia jellemzőit; a rendeltetés-módosítás következtében bekövetkező változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat. A leírás tartalmazza az épület és környezete kölcsönhatásának, valamint az új használatra való alkalmasság vizsgálatát) …...... pld.
Rendeltetésmódosítás esetén tervezői nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az építmény megfelel az adott rendeltetésváltozást érintő településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és más jogszabályi előírásnak …...... pld.
Tervdokumentáció (helyszínrajzot, az ingatlanon belüli járműfogalom és parkolóhelyek feltüntetésével, szükség szerint tereprendezési tervet, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatot, akadálymentes megközelítés tervét, a közterületről látható felületek változtatását bemutató tervet, látványtervet, utcaképi vázlatot, színtervet, fotómontázst), kertészeti tervet …...... pld.
Szükség esetén közműszolgáltatói egyeztetések dokumentumai …...... pld.
Szükség esetén közútkezelői hozzájárulás ........ pld.
Szükség esetén szakhatósági vélemények, állásfoglalások …..... pld.
Az üggyel összefüggésben korábban keletkezett előzményes iratok másolatban …..... pld.
1. Függelék
A |
B |
C |
D |
|
---|---|---|---|---|
1 |
Törzsszám |
Azonosító |
Név |
Hrsz. |
2 |
1202 [2887] |
Római katolikus templom |
71/4 |
|
3 |
1202 |
22893 |
R. k. templom ex-lege műem-léki környezete |
172/1, 351, 352/1, 352/2, 353, 48/1, 48/2, 49, 71/3, 72 |
A |
C |
D |
|
---|---|---|---|
1 |
azonosító |
Név |
Hrsz. |
2 |
57541 |
Alsó Berek |
0100, 0101, 0102/1 0102/10, 0102/11, 0102/12, 0102/0, 102/15, 0102/7, 0102/8 |
3 |
39659 |
Lapos |
0110/3, 0110/4, 0121/3, 0123, 0127/44, 0127/45, 0127/53, 0127/54, 0127/57 |
4 |
53331 |
Lapos II. |
0110/4, 0115/13, |
5 |
53332 |
Lapos III. |
0115/12, 0115/13 |
6 |
53333 |
Lapos IV. |
0115/58 |
7 |
53334 |
Lapos V. |
0115/12 |
8 |
63174 |
Lapos VI. |
0103 |
9 |
57540 |
Rákóczi tsz-től Ny-ra |
012/2 |
10 |
21116 |
Pap telke |
0129/1, 0129/4, 0129/5, 0130 |
11 |
21102 |
Papok telke |
0129/4, 0130 |
12 |
75087 |
Pap-telke 2. |
0129/5, 0130, 0131 |
13 |
57538 |
Galyagos |
0133/6, 04 |
14 |
57539 |
Feljáró |
026/2 |
15 |
43828 |
Gerenda |
04, 06/3, 06/5, 06/6, 06/7, 06/8 |
16 |
90739 |
Vasúti átjáró |
06/2, 07 |
17 |
16038 |
Pipisdomb-tető |
074 |
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Megnevezés |
Hrsz. |
2 |
Nemzeti ökológiai hálózat: |
Térkép szerint. |
A |
B |
|
---|---|---|
3 |
Megnevezés |
Hrsz. |
4 |
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület |
Térkép szerint. |
2. Függelék
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Növény |
Legkisebb telepítési (ültetési) távolság szomszédos ingatlan épületétől |
2 |
virág, hagyma |
0,30 m |
3 |
1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor |
1,50 m |
4 |
szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa |
2,00 m |
5 |
3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa |
2,50 m |
6 |
4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa |
3,50 m |
7 |
alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa |
4,00 m |
8 |
cseresznyefa, továbbá az 2–7 sorban fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő |
5,00 m |
9 |
dió és gesztenyefa |
6,00 m |
3. Függelék
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
3 |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
4 |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
5 |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
6 |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
7 |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
8 |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
9 |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
10 |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
11 |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
12 |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
13 |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
14 |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
15 |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
16 |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
17 |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
18 |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
19 |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
20 |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
21 |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
22 |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
23 |
Alternanthera philoxeroides |
|
24 |
Microstegium vimineum |
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
akác |
Robinia pseudo-acacia |
3 |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
4 |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
5 |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
6 |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
7 |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
8 |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
9 |
kései meggy |
Prunus serotina |
10 |
zöld juhar |
Acer negundo |
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
alkörmös |
Phytolacca americana |
3 |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
4 |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
5 |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
6 |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
7 |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
8 |
süntök |
Echinocystis lobata |
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Magyar elnevezés |
Tudományos (latin) elnevezés |
2 |
parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
3 |
keserű csucsor |
Solanum dulcamara |
4 |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
5 |
aranka fajok |
Cuscuta spp. |
4. Függelék
A |
B |
||
---|---|---|---|
1 |
Tudományos (latin) elnevezés |
Magyar elnevezés |
|
2 |
Acer campestre |
mezei juhar |
|
3 |
Acer platanoides |
korai juhar |
|
4 |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
|
5 |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
|
6 |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
|
7 |
Alnus incana |
hamvas éger |
|
8 |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
|
9 |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
|
10 |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
|
11 |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
|
12 |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
|
13 |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
|
14 |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
|
15 |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
|
16 |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
|
17 |
Juglans regia |
közönséges dió |
|
18 |
Malus sylvestris |
vadalma |
|
19 |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
|
20 |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
|
21 |
Populus canescens * |
szürke nyár |
|
22 |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
|
23 |
Populus tremula |
rezgő nyár |
|
24 |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
|
25 |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
|
26 |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
|
27 |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
|
28 |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
|
29 |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
|
30 |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
|
31 |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
|
32 |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
|
33 |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
|
34 |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
|
35 |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
|
36 |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
|
37 |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
|
38 |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
|
39 |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
2 |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
A |
B |
||
---|---|---|---|
1 |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|
2 |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
|
3 |
Cornus mas |
húsos som |
|
4 |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
|
5 |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
|
6 |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
|
7 |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
|
8 |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
|
9 |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
|
10 |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
|
11 |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
|
12 |
Prunus spinosa |
kökény |
|
13 |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
|
14 |
Ribes uva-crispa |
- |
|
15 |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
|
16 |
Salix caprea |
kecskefűz |
|
17 |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
|
18 |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
|
19 |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
|
20 |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
|
21 |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
|
22 |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
|
23 |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
|
24 |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
|
25 |
Viburnum opulus |
kányabangita |