1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mályi Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3434 Mályi, Széchenyi utca 4.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk, valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat pecsétje kör alakú benne Magyarország címerével ellátott Mályi Község Önkormányzata körfelirat található.

(3) A képviselő-testület hivatalának bélyegzője kör alakú, az önkormányzat megnevezését tünteti fel, valamint a köríven „Polgármesteri Hivatal” felírat olvasható, középen Magyarország címerével és a bélyegző arab sorszámával.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven „Mályi Község Önkormányzat Polgármestere”, illetve „Mályi Község Önkormányzat Jegyzője” felirat olvasható.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Mályi Hírmondó.

(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.malyi.hu

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjára és honlapjára vonatkozó szabályokat a képviselő-testület szabályzatban állapítja meg, melyet Szervezeti és Működési Szabályzat 2. függeléke tartalmaz.

4. § (1) A Mályi községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza [np1] .

(2) Önként vállalt feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságát véleményezési jogkör illeti meg.

(3) Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célok meghatározását, és az (2) bekezdésben meghatározott feltételek adottak.

5. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4) – (5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(3) A képviselő-testület jelen rendelet 2. mellékletében a bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét állapítja meg.

(4) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban – az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület havonta legalább egy alkalommal – kivéve július, augusztus - a munkaterve szerint tart rendes ülést a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában (Mályi, Széchenyi u. 4. sz.).

(3) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze. Az éves munkatervet a Szervezeti és Működési Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

(4) A munkaterv tartalmazza:

• a) a testületi ülések tervezett időpontját;
• b) tervezett napirendjét;
• c) a napirendi pontok előterjesztőit;
• d) véleményező pénzügyi bizottság megjelölését;
• e) a közmeghallgatás időpontját

(5) A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

7. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül, melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hív össze.

8. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az alábbi önkormányzati döntések meghozatala előtt:

• a) helyi adók bevezetése [np3]
• b) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés
• c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés

(3) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, amelyre a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

• a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a társadalmi, civil szervezetek, egyesületek képviselői kérdést intézhetnek a képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. Ezt írásban is megtehetik a közmeghallgatás időpontját megelőző 5. napig.
• b) a hozzászólások száma, időtartama csak rendkívül indokolt esetben korlátozható;
• c) a meghirdetett tárgytól a hallgatóság érdeklődésének megfelelően el lehet térni;

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a képviselő-testület a munkatervében határozza meg.

(5) A közmeghallgatást a testületi ülés kihirdetésével azonos módon, továbbá a község több pontján plakáttal kell meghirdetni az ülés előtt legalább 15 nappal.

(6) A meghirdetett tárgyról szóló ismertető után a polgármester a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a kérdés feltevőjének, majd a kérdés címzettje lehetőleg az ülésen megadja a választ. Bonyolultabb, összetett kérdés, javaslat estén van lehetőség a 15 napon belüli írásos válaszadásra.

9. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

• a) a képviselőket,
• b) a jegyzőt,
• c) a bizottság nem képviselő tagjait,
• d) a tanácskozási joggal részt vevő egyéb meghívottakat
  • da) az előterjesztőket és
  • db) akiket az ülés összehívója megjelöl
• e) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetőit
• f) az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőit
• g) gazdasági társaságának ügyvezetőit

(3) A képviselő-testület ülésére szóló írásbeli meghívót elektronikusan e-mail-ben vagy kézbesítés útján úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előterjesztőit,
• e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(5) A meghívóval együtt meg kell küldeni az előterjesztéseket. A napirendhez kapcsolódóan esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére kizárólag az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik [np4] .

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

• a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
• b) személyes szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 9. § (3) bekezdés szerinti határidőtől.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben 24 órán belülre is összehívható a képviselő-testületi ülés. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és el lehet tekinteni az

11. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló előterjesztésnek minősül:

• a) a rendelettervezet;
• b) a határozati javaslat;
• c) a beszámoló;
• d) a tájékoztatás;
• e) a jelentés.

(2) Az előterjesztés főbb tartalmi és alaki elemei, követelményei:

• a) első rész: az előterjesztés indokolása:

12. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult:

• a) a polgármester;
• b) a képviselők;
• c) a képviselő-testület bizottsága;
• d) a jegyző;
• e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

(2) A testületi ülésre szóló előterjesztést írásban kell benyújtani a polgármesterhez és a jegyzőhöz legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 6. napon.

(3) A benyújtott előterjesztések vonatkozásában a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4) A polgármester gondoskodik az előterjesztésnek a Pénzügyi bizottság elnökéhez, illetve tagjaihoz való kézbesítéséről megtárgyalás és véleményezés céljából.

(5) A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban bármely képviselő vagy a bizottság módosító indítványt nyújthat be írásban legkésőbb az ülést megelőző 3. napon a polgármesternek.

13. § (1) Sürgősségi indítvány a határozati javaslattal együtt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 11.00 óráig nyújtható be írásban a polgármesternek. A polgármester köteles az iraton az átvétel időpontját rögzíteni.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

• a) a polgármester;
• b) a képviselők;
• c) a képviselő-testület bizottsága;
• d) a jegyző;

(3) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy az azonnali tárgyalás elvetéséről minősített többséggel, soron kívül dönt.

14. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a) a jegyzőt,
• b) a bizottság nem képviselő tagját,
• c) a meghívott országgyűlési képviselőt,

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

• a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
• b) az önkormányzat gazdasági társaságának ügyvezetőit
• c) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(3) A képviselő-testület ülése nyilvános, az állampolgároknak a részvétel lehetőségét biztosítani kell. Az ülés időpontjáról, napirendjéről és az írásos előterjesztések megtekinthetőségének helyéről és módjáról a lakosságot, az ülés meghívójának a képviselő testületi tagok részére történő kiküldésével egyidejűleg értesíteni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetménnyel, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététellel.

(4) A testületi ülés napirendjének anyagát – a zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

15. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentő személyek nevét.

(2) A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

(3) 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő megválasztásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

16. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadása előtt a képviselők vagy az előterjesztő indoklással ellátott javaslatot tehet bármely napirendi pont tárgyalásának elhalasztására. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:

• a) rendelettervezetek,
• b) határozati javaslatok,
• c) beszámolók,
• d) tájékoztatók,
• e) jelentések.

(5) A polgármester szóbeli tájékoztatót ad a két ülés közötti eseményekről, amelyet a képviselő-testület – vita nélkül – tudomásul vesz.

17. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirend megtárgyalását követően a képviselő-testület tagjai és a jegyző felszólalhat.

(2) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek, egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs .

18. § (1) A levezető elnök az ülés vezetése során:

• a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
• b) jegyzőkönyv hitelesítési feladatra két képviselő személyére javaslatot tesz, melyet a képviselő testület egyszerű szótöbbséggel fogad el;
• c) megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívására a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályainak megfelelően került sor;
• d) megállapítja a jelenlévő képviselők személyét, számát, az ülés határozat-képességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
• e) határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 5 napon belüli újbóli összehívásáról;
• f) ismerteti a sürgősségi indítványt
• g) javaslatot tesz az ülés napirendjére, levezeti a napirend meghatározását
• h) ismerteti a képviselők által előzetesen, írásban benyújtott interpellációk, kérdések tárgyát,
• i) lehetőséget ad a napirend utáni felszólalás bejelentésére;
• j) levezeti a napirend előtti témák tárgyalását
• k) levezeti a napirend vitáját
• l) levezeti a döntéshozatalt és a szavazást
• m) levezeti az interpellációk, kérdések tárgyalását
• n) levezeti a napirend utáni felszólalásokat
• o) zárt ülést rendel el
• p) levezeti az ügydöntő és ügyrendi szavazást;
• q) gondoskodik az ülés zavartalan rendjéről
• r) szünetet rendelhet el;
• s) indítványozhatja az elhúzódó ülés elnapolását, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt;

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a mindenkori levezető elnök gondoskodik.

(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít;
• b) rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(6) A rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

19. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

20. § (1) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, kivéve a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) Elsőként az előterjesztő legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) Az előterjesztés szóbeli kiegészítését követően a pénzügyi bizottság elnökét illeti meg a szó legfeljebb 10 perc időtartamban.

(4) A tanácskozási joggal jelen lévők napirendi pontonként egy-egy alkalommal 1 percben kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, aki az összes kérdés elhangzása után legfeljebb 10 percben megadja a választ. A válaszadáshoz igénybe veheti az ülésen részt vevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc.

(6) A napirend vitája során a felszólaló kérésére a számára meghatározott időkeret meghosszabbításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet.

(8) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható, a vita lezárását követően 5 percben megilleti a zárszó joga.

(9) A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a nem tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási lehetőségéről.

(10) A jegyző törvényességi észrevételt tesz a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után.

21. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a vita lezárásáig az előterjesztett döntési javaslathoz módosító indítványt terjeszthetnek elő.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – döntési javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja. A vita lezárására bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz, azonban a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkezettek számára meg kell adni a felszólalási, javaslattételi lehetőséget.

22. § (1) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2) A levezető elnök felhívására a képviselőnek meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, soron kívül határoz.

23. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A levezető elnök először – az elhangzás sorrendjében – a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A javaslatokkal érintett részek elfogadása után a teljes döntési javaslatot is szavazásra kell bocsátani.

(2) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni

(3) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza. A döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) igen szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(5) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

24. § (1) Szavazni minden esetben személyesen kell. A képviselő-testület döntéseit:

• a) nyílt szavazással, ezen belül:
  • aa) nem név szerinti nyílt szavazással,
  • ab) név szerinti nyílt szavazással,
• b) titkos szavazással

hozza.

(2) A döntési javaslat a levezető elnök által történő kihirdetését követően a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja az igennel, majd a nemmel szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát, illetve eredményét. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(4) Név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben, névsor szerint szólítja a képviselőt, aki felállva, „igen”, „nem”, tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A Képviselő-testület szavazatának összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik, a szavazás részletes eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Ha jogszabály titkos szavazást ír elő, nem lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(7) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

25. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A Titkos szavazás lebonyolítása a képviselőkből létrejött ad-hoc bizottság, valamint a jegyző feladata.

(3) A szavazás előnyomtatott, a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon történik, a válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett egyértelmű (X) jelöléssel. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyről a képviselő válasza egyértelműen nem állapítható meg.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes, érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a bizottság elnöke kihirdeti az eredményt, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) A levezető elnök a 25. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyilvános ülésen bejelenti a szavazás eredményét.

26. § (1) A képviselő-testület döntései:

• a) rendelet,
• b) határozat

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

• a) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni
• b) A határozatokat a IM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) A rendeletekről és határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

27. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

• a) a polgármester,
• b) a képviselő,
• c) a képviselő testület bizottsága,
• d) a jegyző,

(2) A rendelettervezet előkészítése és a képviselő-testületi döntés folyamata:

• a) a képviselő-testület, a bizottság által – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elvek, szempontok megállapítása;
• b) a rendelettervezet szövegének megszerkesztése a hivatal közreműködésével;
• c) a rendelettervezet megvitatása a Pénzügyi bizottság által;
• d) a jegyző által pontosított szövegtervezet és indokolás előterjesztése a képviselő-testület ülésére;
• e) a rendelet elfogadása

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze, a polgármester és a jegyző az aláírásával látja el.

(4) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel hirdeti ki, gondoskodik képviselő-testület hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján való 15 napon belül történő megjelentetésről.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről négy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint a jelen szervezeti és működési szabályzatban előírtakat.

(2) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(3) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint lejegyezni, vagy a képviselő által leírtakat a jegyzőkönyvhöz csatolni.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

29. § (1) A jegyzőkönyv mellékletei:

• a) meghívó,
• b) jelenléti ív,
• c) írásos előterjesztések,
• d) rendeletek,
• e) írásban benyújtott képviselői hozzászólás, határozati javaslat,
• f) kérdésre és interpellációra utólag, írásban adott válasz,
• g) jegyző törvényességi észrevétele.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv

• a) egy példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában,
• b) a jegyzőkönyvet és mellékleteit az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatalnak.
• c) egy példányát a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell elhelyezni és hozzáférhetőséget kell biztosítani
• d) egy példányát a Móra Ferenc Közösségi Ház és Könyvtárban kell elhelyezni és hozzáférhetőséget kell biztosítani

(3) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(4) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról a választópolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

30. § (1) A képviselő

• a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és amennyiben tagja, úgy a bizottság munkájában,
• b) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
• c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti, ahol a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

31. § (1) A települési képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját és költségtérítését az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg.

(2) Ha a bizottság képviselő tagja a bizottság üléséről indokolatlanul évente 5 ülésről távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(3) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát és beszámolót tarthat. A fogadóóra és beszámoló helyszíne: 3434 Mályi, Botond u. 3. sz alatt található Közösségi Ház, melyet a képviselő(k) térítésmentesen vehetnek igénybe.

(4) A képviselőt, a jegyzőt, az önkormányzati társaság vezetője, valamint az intézmények vezetői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(5) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32. §-a irányadó.

(6) A képviselő költségtérítésére az 35. § -a az irányadó.

(7) A képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymást követő 3 képviselő-testületi ülésről hiányzik. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Újabb mulasztás esetében a tiszteletdíj megvonás ismételten kiszabható.

32. § A képviselő-testület szervei:

• a) a polgármester
• b) alpolgármester,
• c) a bizottság,
• d) a jegyző,
• e) a polgármesteri hivatal,
• f) a társulás.

33. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. Fogadónapját minden szerdán tartja a Polgármesteri Hivatalban 14.00-17.00 óráig.

(2) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) fogadóórát tart,
• e) nyilatkozik a sajtónak
• f) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
• g) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
• h) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § (1) e) pontja alapján utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

34. § (1) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg:

• a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és az pályázati önrészt nem igényel,
• b) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
• c) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
• d) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
• e) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A polgármester jogosult arra, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a szükséges intézkedéseket megtegye.

(3) A (2) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

35. § (1) Mályi Község Önkormányzat Képviselő- testülete annak alakuló ülésén a polgármester előterjesztése alapján titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ és dönt annak illetményéről.

36. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül:

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• g) gondoskodik a rendeletek jogharmonizációjáról, jogszabálysértés esetén tájékoztatja a polgármestert,
• h) gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(2) A jegyző ügyfélfogadási ideje: szerda: 14.00 – 17.00

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapra a polgármester megbízása alapján a polgármesteri hivatal köztisztviselője látja el.

(4) Amennyiben az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, a jegyző haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt a tényt jelezni a képviselő-testület felé.

37. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján polgármesteri hivatalt hoz létre.

(1) A polgármesteri hivatal megnevezése: Mályi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 3434 Mályi Széchenyi u. 4. szám.

(3) A polgármesteri hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A polgármesteri hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A polgármesteri hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

(6) A polgármesteri hivatal ellátja az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatos adatszolgáltatást és jelentést készít a Képviselő-testület, valamint a bizottság részére.

38. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot választ.

(2) A bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati döntési jogkörrel felruházható önkormányzati szerv.

(3) A bizottság létrehozását követően 30 napon belül ülést tart, ahol határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(4) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(5) A képviselő testület állandó bizottsága:

• a) Pénzügyi Bizottság, létszáma 5 fő

(6) Az állandó bizottság részletes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklete tartalmazza. A bizottság feladatkörének módosítását a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(7) Az állandó bizottságnak képviselő és nem képviselő bizottsági tagja is van, a bizottság névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. függeléke tartalmazza.

(8) A bizottság nem képviselő tagjait törvényben meghatározott időszakonként és tartalommal nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

39. § (1) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának indítványára. A bizottsági ülés meghívóját az ülést megelőző 3 napon belül kell megküldeni a (2) bekezdésben meghatározott személyek részére és ezzel egyidejűleg közzé tenni az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján is.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni:

• a) valamennyi képviselőt,
• b) a polgármestert,
• c) a bizottság nem képviselő tagjait;
• d) a jegyzőt;

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

(4) A bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát a bizottság elnöke írja alá.

40. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az eseti bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.

41. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, más települések önkormányzataival, közigazgatási, érdekképviseleti szervekkel. Az együttműködés célja a megyei, kistérségi tervek, koncepciók elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok folyamatos egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A rendszeres kapcsolattartás a polgármester, és a jegyző feladata, akik tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzat társulásai:

• a) Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás
• b) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Kazincbarcika

(4) A társulásra átruházott hatáskörök felsorolását a Szervezeti és Működési Szabályzat

• 3. melléklete tartalmazza.

42. § (1) A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:

• a) a költségvetés, a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató, a pénzforgalmi jelentések elkészítése a jogszabályban előírt módon és határidőre;
• b) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése;

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények könyvvezetését és gazdálkodási feladatait együttműködési megállapodás alapján a polgármesteri hivatal végzi.

43. § (1) A költségvetési és zárszámadási rendelet részletes szabályai

• a) a költségvetési rendelet és a zárszámadási rendeletet a bizottsági véleménnyel együtt kell beterjeszteni,
• b) költségvetési rendelet és a zárszámadási rendeletet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével azt a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette [np6] .

44. § (1) Jelen rendelet 2020. június 01. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019.(XI.20.) önkormányzati rendelet.