Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének

27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról az alábbi rendeletet alkotja.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint kell eljárni.

2. §

Gyöngyös Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén a következő helyi adókat vezeti be:

1.    magánszemélyek kommunális adója,

2.    építményadó,

3.    helyi iparűzési adó,

4.    idegenforgalmi adó.

3. §

Az Önkormányzat a beszedett adó összegéről és annak felhasználásáról évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a lakosságot tájékoztatni.

MÁSODIK RÉSZ

Építményadó

Adókötelezettség

4. §

(1) Az adóköteles adótárgyak körét a Htv. 11. §-a szabályozza.  

Az adó alanya

5. §

(1) Az adó alanyát a Htv. 12. §-a szabályozza.

Az adó alapja, mértéke

6. §

(1)  Az adó alapja az építmény m² -ben számított hasznos alapterülete.

(2)  Az adó évi mértéke a 6. § (1) bekezdésében szabályozott adóalap után:

a)^[1] építményadó köteles egyéb adótárgyak:  

aa)       1.000 m2-t meghaladó hasznos alapterület esetén                               750 Ft/m2

ab)       500 m2-t meghaladó, de 1.000 m2-t meg nem

               haladó hasznos alapterület esetén                                                  700 Ft/m2

ac)       100 m2-t meghaladó, de 500 m2-t meg nem haladó

               hasznos alapterület esetén                                                             650 Ft/m2

ad)       100 m2-t meg nem haladó hasznos alapterület esetén                          600 Ft/m2

  b)^[2]  gépjárműtároló (lakóingatlanokhoz, és üdülőingatlanokhoz tartozó

  lakással és üdülővel azonos helyrajzi számon épített, illetve a társasházi

  alapító okiratnak megfelelően a társasházakban lévő lakástulajdonokhoz

        albetétként nyilvántartott garázs)                                                                       360 Ft/m²

  c)^[3]  gépjárműtároló (lakástulajdontól, illetve üdülőtulajdontól függetlenül

       önálló helyrajzi számon osztatlan közös tulajdonként vagy albetétként

       bejegyzett garázs) esetében                                                                               500 Ft/m²

  d)^[4]  teremgarázs                                                                                                   400 Ft/m² 

Adómentesség

7. §

(1) Mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany üzleti (vállalkozási) célra nem szolgáló lakása, illetőleg a gépjármű-tároló kivételével az egyéb nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze.

HARMADIK RÉSZ

Magánszemélyek kommunális adója

Adókötelezettség

8. §

(1) Adókötelezettséget, az adótárgyak körét a Htv. 24.-25. §-a szabályozza.

Az adó alanya

9. §

(1)    Az adó alanyát a Htv. 24. §-a szabályozza.

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gépjárműtárolók adóztatására a 4-7. §-ban foglaltak az irányadók.

Az adó alapja, mértéke

10. §

(1) Az adó alapja az ingatlan tulajdonjoga, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, valamint az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.

(2) Az adó évi mértéke:^{[5] [6]}

1. építményenként (lakástulajdon, lakásbérlemény)                              

   0-40 m²-ig                                                                                                    

            Összkomfort + komfort                                                          8.600 Ft

            Félkomfort                                                                            6.300 Ft

            Komfort nélküli                                                                      5.000 Ft

  40 m² felett                                                                                      

            Összkomfort + komfort                                                          9.300 Ft

            Félkomfort                                                                            6.800 Ft

            Komfort nélküli                                                                      5.400 Ft

  60 m² felett                                                                                       

            Összkomfort + komfort                                                          9.700 Ft

            Félkomfort                                                                            7.700 Ft

            Komfort nélküli                                                                      5.900 Ft

  80 m² felett                                                                                    

            Összkomfort + komfort                                                        10.600 Ft

            Félkomfort                                                                            8.100 Ft

            Komfort nélküli                                                                      6.300 Ft

100 m² felett                                                                                    

            Összkomfort + komfort                                                        11.200 Ft

            Félkomfort                                                                            8.600 Ft

            Komfort nélküli                                                                      6.800 Ft

120 m² felett                                                                                    

            Összkomfort + komfort                                                         11.600 Ft

            Félkomfort                                                                              9.000 Ft

            Komfort nélküli                                                                        7.200 Ft

150 m² felett                                                                                     

            Összkomfort + komfort                                                          12.100 Ft

            Félkomfort                                                                              9.500 Ft

            Komfort nélküli                                                                        7.700 Ft

2. telek                                                                                                         14.900 Ft

3. üdülő                                                                                                        14.900 Ft
4. gazdasági épület                                                        

12 m²-ig                                                                                                         0 Ft

12 m² felett                                                                                               7.200 Ft

35 m² felett                                                                                              12.200 Ft

5. egyéb (üzlet, műhely, raktár, stb.)                                                                14.900 Ft

Adómentesség, kedvezmény

11. §

(1)    Lakás- és üdülőtulajdon esetén az adókötelezettség nem terjed ki:

1. az épülethez tartozó, következőkben felsorolt kiegészítő helyiségekre: tüzelőtér, tüzelőtároló, salaktároló, szárító, padlás, pince, szerszámtároló, lomtár, szín, fészer, pajta, árnyékszék, terményszárító, mosókonyha, nyárikonyha, szeméttároló, istálló, ól, terménytároló.

2. szövetkezeti és társas lakóház esetén a közös használatú helyiségekre: lépcsőház, kerékpár-tároló, mosókonyha, szárító, szemétledobó, szeméttároló, pince, padlás, klubhelyiség, babakocsi-tároló.

(2)    Mentes az adó alól:

1. az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen, állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja; 

2. az erdő művelési ágban nyilvántartott telek;

3. az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban, vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület;

4. a szükséglakás;

5. a használatbavételi engedély keltét követő év első napjától számított 20 évig az az új építésű, önálló lakóegységet eredményező lakás, amelyet

           5a)     emelet-ráépítéssel,

         5b)    tetőtér-beépítéssel,

5c)    kiemelten a lakótelepi lapostetős épületek magastetős, lakáskialakítással együttjáró beépítésével, vagy

          5d)    avult épületek bontásával megvalósuló lakásépítéssel alakítottak ki.

Az adómentesség megállapítása jogerős építési hatósági határozat alapján történik.

6. a rendelet 11. §. (2) bekezdés 5d) pontja szerinti avult épületek bontásával megvalósuló, lakásépítéshez kialakított telek, a bontási engedély keltét követő év első napjától az új építésű lakásra kiadott használatbavételi engedély keltét követő év első napjáig, de legfeljebb 2 évig;

7. az a belterületi telek, amely lakással beépített és a helyben szokásos teleknagyságot meghaladja;

8. ^[7] az a lakás, amely nem rendelkezik közvetlen szennyvízhálózatra való gravitációs rákötési lehetőséggel, a rácsatlakozási lehetőség megnyíltát követő adóév december 31. napjáig.

(3)    Mentesül az adó megfizetése alól:

1. az, aki a tárgyév január 1-i állapotnak megfelelően időskorúak járadékában részesül. A mentesség az adóalanyt csak egy adótárgy (lakástulajdon vagy lakásbérlemény) után illeti meg;

2. az a magánszemély, aki hadigondozott;

3. az a magánszemély, aki Mátraháza és  Kékestető településrész területén olyan nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik, amely esetében a bérbeadó a Mátrai Gyógyintézet.

4. a lakóingatlanon belüli lakás után megállapított magánszemélyek kommunális adója adókötelezettség alól az a magánszemély, aki a „Tiszta, Virágos Gyöngyösért” cím viselője, a cím odaítélését követő adóévben. Az adómentesség megállapítása a Városüzemeltetési Igazgatóság által kiadott igazolás alapján történik.

5. ^[8],[9] a 70. életévét betöltött magánszemély egy – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakóhelyéül, ennek hiányában tartózkodási helyéül szolgáló – lakástulajdona, lakásbérleménye után az alábbiak szerint:

 Amennyiben az adózó a 70. életévét:

a) az adóév június 30. napjáig tölti be, az adómentesség a 70. életév betöltése évének első napjától,

b) az adóév június 30. napját követően tölti be, az adómentesség a 70. életév betöltésének évét követő év első napjától

 illeti meg.

1. 1. Az 5. pontban meghatározott adófizetési kötelezettség alóli mentességre jogosult adóalany – a Htv. 43. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján – mentesül a magánszemélyek kommunális adója bevallás-benyújtási kötelezettség alól.

NEGYEDIK RÉSZ

Helyi iparűzési adó

Adókötelezettség, az adó mértéke, adómentesség^[10]

12. §

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó és ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási (iparűzési) tevékenység.

13. §

(1)       Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: az  adóalap 2 %-a.

2. A Htv. 37. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ideiglenes jellegű tevékenység-végzés után az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

3. ^[11] Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C. § (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

4. ^[12]A Htv. 39/C. § (4) bekezdése alapján az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenysége után számított végleges iparűzési adójából 50%-os adókedvezményt érvényesíthet az adóévről szóló iparűzési adóbevallásában a Htv. 52. § 23. pontjában meghatározott háziorvos, védőnő vállalkozó, feltéve, ha a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

(5)       ^[13]A Rendelet (3)-(4) bekezdése vonatkozásában:

1. Állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás.

2. Egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.”

3. A Rendelet 13. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott adómentesség, adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

4. A kedvezményezett az adómentesség, adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével –  nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

5. A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint, nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

6. A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]

7. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek  (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

8. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

9. A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

Helyi iparűzési adó meghatározott célú felhasználása

14. §

(1) A befizetett helyi iparűzési adója 10 %-ának - de legfeljebb 1.000.000.- Ft erejéig – meghatározott célú felhasználásáról az a vállalkozó rendelkezhet, akinek helyi iparűzési adóban legalább 100.000.- Ft végleges adófizetési kötelezettsége keletkezett, s annak eleget tett. Ebbe az értékhatárba nem számíthatók be, a bírság, késedelmi pótlék, valamint az önellenőrzéssel, illetve adóellenőrzés során feltárt adó címén befizetett összegek.

(2) Az adózó az alábbiakban felsorolt célok támogatásáról rendelkezhet:

1. városfejlesztési cél;
2. oktatás és pályaválasztás: nyelvi- és számítástechnikai képzés támogatása, vagy pályaválasztási tanácsadással összefüggő üzemlátogatás támogatása (Kamarával közösen);
3. a verseny- és utánpótlás sport tevékenység támogatása.^{[14]  [15]}

(3) A (2) bekezdésben meghatározott célokkal kapcsolatos részletes szabályozást az adott évi költségvetési rendeletben kell megállapítani.

(4) Az adózó az (1) bekezdésben meghatározott összegen belül saját választása szerint rendelkezhet a (2) bekezdésben megjelölt, tetszőleges számú cél támogatásáról, de a rendelkezési összeg:

a)  legfeljebb 85%-át ajánlhatja fel a (2) bekezdés a) pontjában,

b)  legfeljebb 5%-át a (2) bekezdés b) pontjában,

c)  legfeljebb 10%-át a (2) bekezdés c) pontjában

megjelölt célhoz kapcsolódóan.^[16] 

(5) Az adózó az adóévre az (1) bekezdésben meghatározott adóösszeg felhasználásáról egyszer rendelkezhet a helyi iparűzési adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, az önkormányzati adóhatóságnál rendszeresített nyomtatványon. A rendelkezés nem módosítható, és nem vonható vissza.

(6) Érvénytelen annak az adózónak a nyilatkozata, aki:

1. az éves adóbevallást a helyi iparűzési adóra vonatkozó, törvényben előírt bevallási határidőt követően nyújtja be, vagy
2. az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott valamely adónemben hátralékkal rendelkezik, és a nyilatkozat beadását követő 10 napon belül azt nem rendezi.

(7) Az a vállalkozó, aki a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében adóalapja megosztására kötelezett, csak akkor élhet rendelkezési jogával, ha e kötelezettségének eleget tett, és az megfelel a törvény előírásainak.

(8) A nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és annak megfelelő védelemben részesülnek, őrzésükről az adóhatóság gondoskodik. Az adóhatóság kizárólag a saját adataira, és nyilatkozata tartalmára vonatkozóan ad tájékoztatást az adózónak.

(9) Az adóbevallások feldolgozása után az adóhatóság ellenőrzi a beérkezett nyilatkozatok érvényességét, és azokat nyilvántartásba veszi.

(10) A nyilatkozatok feldolgozását követően, legkésőbb az adott év szeptember 30-ig a Jegyző kezdeményezi a költségvetés módosítását, a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint.

(11) Az éves költségvetési rendeletben az előző évi ténylegesen befizetett iparűzési adó (1) bekezdésben meghatározottak szerinti összegnek megfelelő céltartalékot kell képezni.

(12) A céltartalékba helyezett, és a tárgy évi tényleges rendelkezések összege közötti különbség az általános tartalékot növeli, illetve terheli.

ÖTÖDIK RÉSZ

Idegenforgalmi adó

Adókötelezettség, adóalany

15. §

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Az adó alapja, mértéke

16. §

Az adó alapja a 15. §-ban szabályozott adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma.

17. § ^{[17]  [18]}

Az adó évi mértéke a 16. §-ban szabályozott adóalap után 440 Ft/vendégéjszaka.

Adómentesség

18. §

(1)  Mentes a Htv. 31. §-ban szabályozott adómentességeken felül a 70. életévét betöltött magánszemély.^[19]

(2) Mentes az adó alól a Nemzeti Sportközpontok Mátraházi Edzőtáborában sporttevékenységgel összefüggésben elhelyezett, Magyarországon a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (4) bekezdése szerinti sportoló, és a 77. § p) pontban meghatározott sportszakember. ^[20]

Nyilvántartás vezetési kötelezettség

19. §

(1) Az Art. 46. § (8) bekezdése alapján az adóbeszedésre kötelezett által vezetendő nyilvántartásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a szálláshelyet igénybevevő személy adatait,
2. megérkezésének és távozásának idejét;
3. a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát;
4. az adómentességre vagy adókedvezményre jogosító tartózkodás pontos jogcímét;
5. a beszedett idegenforgalmi adó összegét;
6. az idegenforgalmi adó átvállalásának tényét.

(2) Az adó beszedésére kötelezett szállásadónak az adómentességre, adókedvezményre jogosító tartózkodást igazolnia kell, ennek hiányában az adót minden esetben meg kell fizetnie. Az adómentességeket, adókedvezményeket (másolati) iratokkal (pl. személyigazolvány, útlevél, munkavállalói jogviszony-, munkáltatói igazolás, kiküldetési rendelvény, hallgatói jogviszony igazolása, diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány, fogyatékosságot igazoló orvosi igazolás, stb.) kell igazolni. Az adó beszedésére kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésekor köteles betartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény személyes adatok védelmére irányuló rendelkezéseit.

HATODIK RÉSZ

Eljárási szabályok

20. §

(1) Az adóhatóság csak az 1.000 Ft-ot meghaladó adótartozásnál kezdeményez végrehajtási eljárást.

(2)  Az adóhatóság törli a tárgyév december 31-én fennálló 1.000 Ft-ot meg nem haladó adótartozást. Az így törölt tételekről az adóhatóságnak külön nyilvántartást kell vezetni.

HETEDIK RÉSZ

21. §

Záró rendelkezések

(1)     E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2)    Hatályát veszti a helyi adókról szóló 29/2001.(IX.25.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi iparűzési adó mértékéről szóló 32/2009.(XII.14.) önkormányzati rendelet.

Gyöngyös, 2010. december 16.

        Faragó László s.k.                                                       Dr. Kozma Katalin s.k.

                     polgármester                                                                         jegyző

A 4/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet 2011. március 1-jén lépett hatályba.

A 46/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

A 18/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

Az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet 2014. január 31-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 4/2014. (II.28.) önkormányzati rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba, de rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 17/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

A 10/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

A 31/2015.(IX.11.) önkormányzati rendelet 2015. október 1-jén lép hatályba.

A 37/2015.(XII.1.) önkormányzati rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a helyi adókról szóló 27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

NYILATKOZAT

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén

Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek.

Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).

Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazzák.^[21]

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.^[25]

Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).