Géderlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2012. (V.31.)önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2018. 12. 04

Géderlak  Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

107.§-ában, 109.§ (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. ponjában, a 6.§ (5)-(6) bekezdéseiben, a 11. §(16) bekezdésében, a 13.§ (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed Géderlak Község  önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonára, vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,


2.§(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi jog gyakorlója

a) képviselő-testület,

b) eseti vagy e rendeletben meghatározott általános jelleggel átruházott hatáskörében   eljárva a polgármester.

(2)A tulajdonosi jog gyakorlója, illetve megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében 

önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3)A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve megbízottja gyakorolja az osztatlan közös

    tulajdon esetén a tulajdonostársat illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(4)A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével)

összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(5)A vagyont érintő ügyekben a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el.


II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. §  Az önkormányzati vagyon

            a) törzsvagyonból, ezen belül

                 aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

                 ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

           b)  üzleti vagyonból áll.


   

4.§ (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak  a törvény által

kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített és az önkormányzat e rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek, e rendelet 1. sz. mellékletében felsoroltak szerint.


      (2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.


5.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből,

valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemek e rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.


      (2) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének

tartalmát az érintett törvény határozza meg.


      (3) Az (1) b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.


      (4) A (3) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos

hatáskörébe tartozik.


6. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az

       önkormányzat törzsvagyonába 3.sz melléklet szerint.


III. fejezet

A vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

7.§ (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. §

(1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

       (2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:

a) víziközmű

b) 5.§(1) b) pontban felsorolt kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló

    középületek.

       (3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

       (4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül    

             köthető.


8. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon

vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek  figyelembe-vételével lehet átengedni.


9. § (1) A képviselő-testület határozattal dönt a forgalomképes vagyon vagyonkezelési

              jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

         (2) A képviselő-testület 1 millió Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei

lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

          (3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog

létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

         (4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

         (5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

  b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.


10. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog

        gyakorlása során

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően,    elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az  

    önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében

    meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt

     kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben

    közreműködni, az előírt beszámolást, adatszolgáltatást teljesíteni.

11. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás,

d) igazgatási feladat ellátás.

12.§ A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves 

        ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.


IV. fejezet

A vagyon hasznosítása


13. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati

               joggal terhelhető csak meg.

         (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba

   adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt        

   forgalomképességi korlátokat.

         (3) Az önkormányzat szolgálati lakásait az önkormányzati feladatellátásban részt vevő

   személy részére lehet bérbe adni, a feladatellátás idejére.

         (4)Az önkormányzat a nem önkormányzati feladatellátásban részt vevő személy részére

 rendkívül indokolt esetben 1 évet meg nem haladó határozott időre lehet bérbe adni olyan nem szolgálati lakásként funkcionáló ingatlant, mely arra alkalmas. Azonos bérlővel a határozott időre szóló bérleti szerződés újabb határozott időre megköthető. A határozott időre szóló lakásbérleti szerződésekhez a képviselő- testület hozzájárulása szükséges.


14. § (1) A hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A képviselő-testület a nettó 20 millió Ft feletti értékhatár szerinti vagyon hasznosítási joga átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A 20 millió Ft értékhatárig a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) Az ajánlattételi felhívásról szóló határozatban meg kell jelölni a hasznosítandó vagyonelem megnevezését, helyrajzi számát, hasznosítás módját, pályázati feltételeket.


15. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására

        vonatkozó bérleti és használati díjakat.


16. § . § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes  

       átengedéséről  – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-  

       testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba,

a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(3) Az ingyenesen használatba adható vagyonelemek: önkormányzati kötelező feladatellátást szolgáló 2.sz. mellékletben felsorolt vagyonelemek.


V. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása


17.§ (1)A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli

             ki értékesítésre.


(2) A képviselő-testületi határozat tartalmazza a vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén a helyrajzi számát, forgalmi értékének megjelölését, az átruházás módját, a pályázati feltételeket.


18. § (1) A nettó 500.000,- Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket- ha a törvény kivételt nem tesz- csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.


 (2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.


19. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe

sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni:

a) a képviselő-testület a 500.000,-Ft értékhatár feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 100.000-499.999 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt a 99.999 ,-Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 18. § (1) és a 19. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.


20. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról

szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

           

21. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

         (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.


22. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét

a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 21. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.


23. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterheléséről – értékhatár nélkül – a képviselő-testület dönt.


24. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.


25. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.


VI. fejezet

Vagyonszerzés, ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon


26.§ (1)Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a képviselő-testület határozattal dönt.


(2)Ingatlantulajdon szerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.


27. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott

(a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról –értékhatárra tekintet nélkül- a képviselő-testület dönt.

 (2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.


VII. fejezet

A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

28. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a

nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről.



VIII. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

29. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát a rendelet 4. sz. melléklete szerint összeállított

vagyonkimutatásban kell kimutatni és az önkormányzat éves költségvetési beszámolójához kell csatolni.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.


30. § (1)Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti

vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza a középtávú időszakban az önkormányzat feladatellátáshoz kapcsolódó törzsvagyoni és üzleti vagyonelemeket, hasznosításuk tervezett rendjét, az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés szerinti adatokat

kell tartalmaznia és a hosszú távú időszakra a vagyonelemekkel tervezett hasznosítást.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.


IX. Fejezet

Eljárási szabályok

31. § (1) A vagyont érintő versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló vagyonhasznosítást érint.

         (3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő   

          képviselő- testületi ülésen köteles beszámolni.


32. § Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatárát nettó 500.000 Ft-ban határozza meg.


32. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – az eladó önkormányzat által 20 millió Ft feletti becsült vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása az eladó által becsült 20 millió Ft értéket meghaladó vagyon esetén piaci értéken történő érték megállapítás szükséges. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.


33. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok

        gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés

        megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-    

        testületet.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § E rendelet 2012. június 1. napján lép hatályba.

35. § Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási

        rendelethez kell elkészíteni.

36. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 

         13/2004.(IV.30)  rendelet.



 Géderlak, 2012. május 22.



Katona György                                              Czabainé Csada Márta

polgármester                                                              körjegyző



Egységes szerkezetbe foglalva: 2018. december 4. napján.




                            Katona György                                              Czabainé Csada Márta

                          polgármester                                                           jegyző