Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Gyöngyös Város Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről a következőket rendeli el.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya kiterjed:

1. a Képviselő-testületre és annak bizottságaira,
2. a Polgármesteri Hivatalra,
3. az önkormányzati intézményekre,
4. a Mátrafüredi Részönkormányzatra,
5. a Hatvani Tankerületi Központ, az Egri Tankerületi Központ és az Egri Szakképzési Centrum által működtetett, valamint az Egri Főegyházmegye és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére átadott intézmények által kezelt, illetve a társulási feladatellátás kapcsán az Önkormányzat tulajdonban lévő ingatlanok felújítási előirányzat felhasználására,
6. a Városgondozási Zrt-re, a Gyöngyösi Televízió Nonprofit Kft-re, a Gyöngyösi Várostérség Fejlesztő Kft-re, a Gyöngyösi Sportfólió Kft-re, a Gyöngyösi Kulturális Nonprofit Kft-re, illetve a Heves Megyei Vízmű Zrt-re az Önkormányzat tulajdonában lévő üzemeltetésre átadott vagyontárgyak vonatkozásában,
7. továbbá a Képviselő-testület, illetve a bizottságok által megállapított támogatásokra és kedvezményezettjeire.

2.§

A Képviselő-testület a címrendet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15.§ alapján a 13. melléklet szerint állapítja meg.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZAT FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI

3.§

(1) A Képviselő-testület Gyöngyös Város Önkormányzata 2019. évi költségvetésének fő összegét 14.404.903.968 Ft-ban hagyja jóvá az 1. melléklet szerint. A fő összegen belül a költségvetési bevételeket 6.935.969.926 Ft-ban, a költségvetési kiadásokat pedig 12.361.066.859 Ft-ban állapítja meg.

(2)  A 2019. évi költségvetés hiánya 5.425.096.933 Ft, melyen kívül az Önkormányzatot a 2019. évi „0.” havi finanszírozás elszámolásával összefüggésben 46.741.177 Ft, adósságszolgálati kötelezettséggel összefüggésben tőkefizetési kötelezettségként 59.464.287 Ft finanszírozási kiadás terheli.

(3) Az Önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott hiányt 5.018.231.397 Ft maradvány igénybevételével, 63.071.000 Ft értékű Prémium Magyar Államkötvény értékesítésével, továbbá 450.000.000 fejlesztési célú hitel felvételével finanszírozza.

(4) A Képviselő-testület a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel (hitelfelvétel) kapcsolatos hatásköröket fenntartja magának.

(5) Az Önkormányzat a költségvetési évet követő további három év költségvetésére készült prognózist

1. 2020. évre      7.716.500.000 Ft
2. 2021. évre      7.858.500.000 Ft
3. 2022. évre      8.000.500.000 Ft

bevételi és kiadási fő összeggel a 12. melléklet szerint hagyja jóvá.

(6) A Képviselő-testület az Önkormányzat által a költségvetés végrehajtása kapcsán elszámolt működési jellegű többletbevételeit tartalékképzésre fordítja.

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

4.§

(1) A Képviselő-testület a 3.§ (1) bekezdésében megállapított költségvetési fő összeget bevételi előirányzatokra bontva az alábbiak szerint határozza meg:

1. Működési célú támogatások                        1.587.911.860 Ft
2. Felhalmozási célú támogatások                     667.535.396 Ft
3. Közhatalmi bevételek                                   3.011.950.000 Ft
4. Működési bevételek                                     1.456.984.626 Ft
5. Felhalmozási bevételek                                    54.529.044.Ft
6. Működési célú átvett pénzeszköz                     48.059.000 Ft
7. Felhalmozási célú átvett pénzeszköz             109.000.000 Ft
8. Hitel, kölcsönfelvétel                                       450.000.000 Ft
9. Értékpapírok bevételei                                      63.071.000 Ft
10. Maradvány igénybevétele                           5.018.231.397 Ft
11. Központi, irányítószervi támogatás             1.937.631.645 Ft
12. Betétek megszüntetése                                                    0 Ft

A bevételi fő összeg részletezését az 1., 2. és 2/A. mellékletek tartalmazzák.

(2)   A Képviselő-testület a 3.§ (1) bekezdés 1. pontjában megállapított költségvetési fő összeget kiadási előirányzatokra bontva az alábbiak szerint hagyja jóvá:

1. Személyi juttatások                                       1.663.235.395 Ft
2. Munkaadókat terhelő jár. és szoc. hj. adó        314.626.787 Ft
3. Dologi kiadások                                             1.906.239.031 Ft
4. Ellátottak pénzbeli juttatásai                               68.287.000 Ft
5. Egyéb működési célú kiadások                     1.406.851.074 Ft
6. Beruházások                                                  4.746.253.321 Ft
7. Felújítások                                                     1.584.879.445 Ft
8. Egyéb felhalmozási célú kiadások                    214.207.650 Ft
9. Tartalékok                                                         456.487.156 Ft
10. Hitel, kölcsöntörlesztés                                   106.205.464 Ft
11. Értékpapírok kiadásai                                                        0 Ft
12. Központi, irányítószervi támogatás foly.       1.937.631.645 Ft
13. Betét elhelyezés                                                                0 Ft

A kiadási fő összeg részletezését az 1., 3., és a 3/A-3/D. mellékletek tartalmazzák.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben bemutatott bevételi és kiadási előirányzatok felhasználási ütemtervét a 11. melléklet tartalmazza.

KÖLTSÉGVETÉSI LÉTSZÁMKERET

5.§

A Képviselő-testület az Önkormányzat 2019. évi létszám-előirányzatát a 4. mellékletben részletezettek alapján az alábbiak szerint határozza meg:

1.  Az Önkormányzatnál foglalkoztatott tisztségviselők és munkavállalók esetében

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                            29 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                 3 fő

2.  A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók esetében

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                           138 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                  9 fő

3.  Az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                           251 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                13 fő

4.  Az Önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszáma                                        

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                             55 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                  0 fő

EGYÉB INFORMÁCIÓK

6.§

(1) Az Önkormányzat több évre vállalt kötelezettség-vállalásait az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat által vállalt, nem kötelező működési jellegű feladatokat a 7. melléklet tartalmazza.

(4) Az európai uniós támogatással megvalósuló programokat a 8. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat hitelfelvételi lehetőségét a 10. melléklet tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

MÁTRAFÜREDI RÉSZÖNKORMÁNYZAT

7.§

(1)   Képviselő-testület a Mátrafüredi Részönkormányzat 2019. évi kiadásaihoz 3.000.000 Ft önkormányzati támogatást biztosít.

(2) Az Önkormányzat költségvetése Mátrafüred településrész 2019. évi költségvetését 136.091.660 Ft mérlegfőösszeggel, és ezen belül 51.474.200 Ft hiánnyal tartalmazza. A Mátrafüredi településrész bevételeit és kiadásait a 9. melléklet tartalmazza.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet: Általános rendelkezések

8.§

(1)   A Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság a Rendelet kihirdetését követő 10 napon belül az intézmények vezetőivel történt egyeztetés alapján köteles elkészíteni az intézmények elemi költségvetését, és egy példány átadásával az intézményt kötelesek arról tájékoztatni.

(2)   Az intézmények az éves költségvetésüket:

1. az Alapító Okiratokban előírt, illetve engedélyezett, és a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett,
2. a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
3. a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső kontrollrendszerek működtetésére vonatkozó előírások betartásával

kötelesek végrehajtani.

(3)   A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét, és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát, a központi költségvetési támogatások felhasználását, a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, továbbá a vagyon összetételében és a tevékenység eredményének bemutatását foglalja magában.

(4)   Az intézmények, illetve az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok az általuk kezelt önkormányzati tulajdon üzemeltetésével összefüggően kötelesek – amennyiben önerő rendelkezésre áll – az Önkormányzat forráshiányának csökkentése, illetve a megvalósítani kívánt feladatokhoz rendelt források bővítése érdekében a pályázati lehetőségekkel élni.

(5)   A megtervezett fejlesztési feladatokkal összefüggésben kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amilyen arányban az Önkormányzat felhalmozási bevételei teljesülnek.

(6)   Azon fejlesztési feladatok, amelyeknél a Rendelet csak az önerőt tartalmazza, s amelyek teljes körű megvalósításának előfeltétele a pályázaton való sikeres részvétel, csak olyan ütemben valósíthatók meg, amilyen arányban az önerőn kívüli források teljesülnek.

(7)   A Polgármester az Önkormányzat likviditási helyzetének kedvezőtlen alakulása esetén meghatározott időtartamra a kiadásokat korlátozó intézkedéseket vezethet be, amelyekről utólag a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni köteles. Kedvezőtlennek minősül az a likviditási helyzet, ha az Önkormányzat folyószámla-hitelkeretének kihasználtsága a 85%-ot 10 napon túl meghaladja.

II. Fejezet: Az intézmények gazdálkodása

9.§

(1)   Az intézményvezetőt fegyelmi felelősség terheli az intézmény gazdálkodásáért, az intézmény kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért. A Rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatok Önkormányzat jóváhagyása nélkül történő túllépése, illetve a Rendelet szabályainak be nem tartása munkáltatói fegyelmi intézkedést vonhat maga után.

(2)   Az intézmény költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre, és az ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

(3)   Az intézmény a kezelésében lévő eszköz hasznosítása során az erre irányuló szerződésben köteles legalább az önköltségnek megfelelő mértékű ellenérték megfizetését előírni.

(4) A saját konyhával rendelkező intézmények jogosultak az alkalmazottak részére nyújtott élelmezési szolgáltatás árát úgy meghatározni, hogy az a nyersanyagköltséget és az ÁFA-t tartalmazza.  Ez esetben az intézmény az alkalmazotti étkezés rezsi költsége után az egyes meghatározott juttatások munkáltatót terhelő járulékokat köteles havonta bevallani és megfizetni a NAV részére.

(5)   Az intézményeknél a tervezett saját bevételek elmaradása csak kivételes esetben vonhatja maga után a költségvetési támogatás növekedését.

(6) Az intézmények kötelesek a hozzájuk beérkezett számlákat az intézményhez történő beérkezést követő legkésőbb 3 munkanapon belül a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóságon leadni.

10.§

 (1) Az intézmény költségvetési elszámolási számláját az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél köteles megnyitni és vezetni. Az intézmények egy költségvetési számlával, munkabér, illetve pályázati pénzeszközeinek elkülönítésére szolgáló számlával/számlákkal rendelkezhetnek. Az egészségügyi feladatokhoz kapcsolódóan az OEP-től kapott támogatásokat külön számlán kell nyilvántartani. 

(2)   Az intézmények a pénzeszközök kezelésére letéti számlát nem nyithatnak.

(3)   Az intézmények készpénzforgalmukat a Polgármesteri Hivatal házipénztárából felvett, meghatározott összegű ellátmányból bonyolítják. Az elszámolás az intézményfinanszírozás keretében történik.

(4)   Az intézményeknél a kötelezettségvállalás a szakmai feladat ellátását szolgáló szükségesség és jogszerűség elvének figyelembevételével az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az intézményvezető 100.000 Ft-ot elérő kötelezettséget csak írásban a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére vállalhat, amely kötelezettségvállalás dokumentumát köteles haladéktalanul a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóságnak ellenjegyzés céljából megküldeni.

(5)   Az intézmények a Képviselő-testület felhatalmazása nélkül éven túli kötelezettséget nem vállalhatnak.

11.§

(1)   A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(2)   Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a költségvetési maradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

12.§

Az intézményi költségvetési maradvány megállapítására az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 155.§-ban foglaltak az irányadók.

III. Fejezet: Személyi és egyéb juttatások

13.§

(1)   A Képviselőtestület a köztisztviselői illetményalap 2019. évi összegét 42.500 Ft-ban állapítja meg.

(2)   A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők részére az alábbi vezetői illetménypótlékokat állapítja meg:

1. igazgatói/irodavezetői beosztásban (főosztályvezető-helyettesi besorolás)                     15%
2. igazgató-helyettesi/irodavezető-helyettesi, valamint személyzeti vezetői

és főépítészi beosztásban (osztályvezetői besorolás)                                              10%

(3)   A Képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a Polgármesteri Hivatalban dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére adható kereset-kiegészítés mértékét 30%-ban, a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők kereset-kiegészítését pedig 20%-ban határozza meg.

(4)   A Képviselő-testület a köznevelési intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok, és felsőfokú végzettségű kisgyermek nevelők kivételével a közalkalmazottak havi illetményét 2019. évben a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 6. mellékletében az egyes fizetési osztályok és fokozatokhoz rendelet minimum értékekkel egyezően határozza meg.

(5)  A köznevelési intézményben dolgozók óvodapedagógusok, és felsőfokú végzettségű kisgyermek nevelők illetményének megállapítására a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97.§ (20a) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6)   Az intézményvezetők illetményét a Polgármester jogosult megállapítani.

(7) A nem közoktatási intézmény kötött felhasználású, kizárólag teljesítményösztönzési célú keret felhasználásáról az érintett intézmény vezetője jogosult döntést hozni, s arról a fenntartót legkésőbb 2019. október 31-ig köteles írásban tájékoztatni. 

(8) A (7) bekezdésben meghatározott juttatásra 2019-ban jogosultak az óvodákban dolgozó, pedagógusnak nem minősülő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók is.

(9)   Az (7) bekezdésekben meghatározott juttatásokon belül az intézményvezető részére megállapított juttatásról a Polgármester 2019. október 15-ig jogosult dönteni.

(10) Az intézményeknél az illetményfizetés egységesen, a dolgozó által megválasztott lakossági folyószámlára utalással történik. Az illetmény utalásáról úgy kell gondoskodni, hogy az minden hónap 5. napjáig – amennyiben az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon – a munkavállaló számláján jóváírásra kerüljön.

(11) A képviselő és a külső bizottsági tag tiszteletdíját – az érintett választásától függően – számlára történő átutalással, vagy készpénzben kell kifizetni. A tiszteletdíj átutalásáról úgy kell gondoskodni, hogy az a tárgy hónapot követő hó 5. napjáig – ha az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon – a jogosult számláján jóváírásra kerüljön. Amennyiben az arra jogosult a készpénzben történő felvételt választotta, úgy a tiszteletdíj felvételére a tárgy hónapot követő hó 5. napjáig – ha az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon – van lehetőség.

14.§

(1)   A Képviselő-testület a köznevelési intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok kivételével a közalkalmazottakat megillető kötelező pótlékok mértékét a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 60.§ (1) b. pontjában rögzített minimumban állapítja meg.

(2)   Nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá a magasabb vezetői pótlék, melynek megállapítására a Polgármester jogosult.

(3)  A köznevelési intézményben dolgozó óvodapedagógusok illetménypótléka megállapítására a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. mellékletben meghatározott alsó határértékek az irányadók.

15.§

(1) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalók cafetéria juttatását, továbbá az Önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott közalkalmazottak béren kívüli juttatása 2019. évi mértékét bruttó 200.000 Ft/főben állapítja meg.

(2) A megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak, illetve a közfoglalkoztatottak nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat által fenntartott intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a béren kívüli juttatás 2019. évi mértékét bruttó 140.000 Ft/főben állapítja meg.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott keretösszeg magában foglalja a munkáltatót terhelő közterheket is. 

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott foglalkoztatott az ott megjelölt juttatás igénybevételéről a Rendelet hatálybalépését követő legkésőbb 8 napon belül, illetve a jogviszony létesítésekor, vagy az áthelyezéskor nyilatkozik.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatott az (1) bekezdésben meghatározott mértékig az (5) bekezdésben rögzített módon az alábbi juttatások közül választhat:

1. Az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya
   1. szálláshely alszámlára utalt 148.699 Ft (bruttó 200.000 Ft, több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 225.000 Ft) támogatás,
   2. vendéglátás alszámlára utalt 148.699 Ft (bruttó 200.000 Ft, több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 150.000 Ft) támogatás
   3. szabadidő alszámlára utalt 75.000 Ft (bruttó 100.875 Ft, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 75.000 Ft) támogatás

(7) A (3) bekezdésben meghatározott foglalkoztatott a (3) bekezdésben meghatározott mértékig az (5) bekezdésben rögzített módon az alábbi juttatások közül választhat:

1. Az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya
   1. szálláshely alszámlára utalt 104.089 Ft (bruttó 140.000 Ft, több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 225.000 Ft) támogatás,
   2. vendéglátás alszámlára utalt 104.089 Ft (bruttó 140.000 Ft, több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 150.000 Ft) támogatás
   3. szabadidő alszámlára utalt 75.000 Ft (bruttó 100.875 Ft, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 75.000 Ft) támogatás

(8) Közös szabályok az (1) és (3) bekezdésben meghatározott foglalkoztatottakra vonatkozóan:

1. A részmunkaidős foglalkoztatottat az (1) és (3) bekezdésben meghatározott juttatás a tényleges foglalkoztatás arányában illeti meg.

2. Nem jogosult cafetéria- illetve béren kívüli juttatásra a foglalkoztatott azon időtartam vonatkozásában, amelykor illetményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot.

3. A cafetéria- illetve béren kívüli juttatás időarányos keretösszegét, amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya év közben keletkezik, vagy szűnik meg, úgy a juttatás időarányos része illeti meg.

Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya év közben keletkezik, a juttatás összegét ezer forintra kerekítve, a kerekítési szabályoknak megfelelően kell megállapítani.

4. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a munkavállaló nem veheti igénybe.

(9) Az egyes intézményi kollektív szerződések csak az (1)-(8) bekezdésben rögzített korlátozással köthetők, illetve módosíthatók. Ezen rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a köztisztviselőkre irányadó Közszolgálati Szabályzat kiadására is.

16.§

(1) A Képviselő-testület a köztisztviselők, az ügykezelők, valamint a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak és a közfoglalkoztatottak kivételével a Polgármesteri Hivatal által a Munka Törvény-könyve alapján foglalkoztatottak, továbbá az Önkormányzat által közvetlenül, és az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a fizetési számlához kapcsolódó egy foglalkoztatottra eső bankszámla-hozzájárulás havi mértékét 1.000 Ft-ban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított juttatás kifizetése a kedvezményezett bankszámlájára történő utalással történik oly módon, hogy a juttatást a kedvezményezett fél évente egy alkalommal, a féléves időtartamra vonatkozóan összevonva, tárgy félév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megkapni.

IV. Fejezet: Céljelleggel adott és egyéb támogatások

17.§

(1) Az Önkormányzat költségvetéséből biztosított bizottsági hatáskörbe telepített pályázati források felosztására az egyes önkormányzati támogatásokról szóló 15/2017. (III.31.) önkormányzati rendeleteben foglaltak az irányadók.

(2) Az Önkormányzat költségvetéséből biztosított bizottsági hatáskörbe telepített pályázati forrásokra önkormányzati intézmény is nyújthat be pályázatot.

(3)   A keretek felosztásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázatokat, amelyek kapcsolódnak a bizottság feladataihoz illeszkedő, önkormányzati koncepciókban meghatározottakhoz. A bizottságok ezen elveket kötelesek a keret felosztása kapcsán közzétett pályázati felhívásban is megjelölni.

(4)   A támogatásban részesülőkkel az Önkormányzat legkésőbb 2019. június 30-ig, de még a folyósítást megelőzően köteles szerződést kötni.

(5)   Az (1) bekezdésben meghatározott, pályázat útján elnyert támogatás kapcsán készült (3) bekezdésben meghatározott szerződésnek tartalmaznia kell:

1. a támogatott nevét, székhelyét és főbb azonosító adatait,
2. a támogatás célját és összegét,
3. a folyósítás ütemezését,
4. az elszámolási kötelezettség előírását, annak határidejét, módját,
5. az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket,
6. az elszámolási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit,
7. valamint arra történő utalást, hogy az Önkormányzat a kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi folyamatok eredményeként bekövetkező likviditási nehézségek esetén jogosult a megítélt támogatást részben, vagy egészben visszatartani, vagy megvonni. 

(6)   A polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők rendelkezésére álló keret terhére nyújtott támogatási szerződések tartalmára az (5) bekezdésben foglaltak az irányadók. Ezen keretek terhére kötelezettséget vállalni 2019. november 30-ig lehet.

(7)   A Képviselő-testület által jóváhagyott támogatások, valamint a képviselők által nyújtott támogatások esetében a szerződést, az alapítványok, illetve az utánpótlás egyesületek részére nyújtott támogatások kivételével, a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság, a bizottságok által jóváhagyott támogatások esetében a bizottság feladatköréhez kapcsolódó igazgatóság, a polgármester, illetve az alpolgármesterek által nyújtott támogatások esetében pedig a polgármesteri, illetve az alpolgármesteri asszisztens köteles előkészíteni.

(8)  A Képviselő-testület által, illetve a bizottságok által jóváhagyott támogatások – a konkrét időponthoz köthető rendezvények kivételével – két részletben, 2019. június 30-ig, illetve 2019. szeptember 30-ig 50-50%-os arányban kerülnek kiutalásra/kifizetésre a jogosultak számára. Amennyiben a (5) bekezdés 7. pontjában meghatározott visszatartásra sor kerül, úgy arról a támogatási szerződést készítő igazgatóság köteles a támogatott szervezetet legkésőbb 2019. augusztus 31-ig írásban értesíteni.

(9) A támogatásban részesülő szervezetek, illetve magánszemélyek – a (11) bekezdésben foglal kivétellel – kötelesek a támogatásról a jóváhagyó önkormányzati testület számára legkésőbb 2019. január 31-ig elszámolást benyújtani. Gazdasági társaságok esetében az elszámolás benyújtásának időpontja 2019. május 31. A Képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármesterek, valamint, a képviselői keretből nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó elszámolást a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság, a bizottságok által jóváhagyott támogatásokhoz kapcsolódó elszámolást pedig a bizottság feladatköréhez kapcsolódó igazgatóság felé kell teljesíteni. Amennyiben a támogatásban részesülő a támogatással nem számol el, részére újabb támogatás nem állapítható meg.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott elszámolási határidő kivételes esetben, írásbeli kérelem alapján, legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg. A kérelmet az eredeti határidő lejárta előtt kell benyújtani. A kérelem befogadásáról a támogatásról rendelkezni jogosult dönt.

(11)  Az éves szinten számított 1.000.000 Ft feletti önkormányzati támogatásban részesült szervezet a (9) bekezdésben meghatározott elszámolása mellé tájékoztató jelleggel köteles csatolni a tárgyévről elkészített és közzétett pénzügyi beszámolóját is. Ezen szervezetek elszámolásukat 2019. május 31-ig kötelesek az önkormányzat felé benyújtani.

18.§

(1) A Képviselő-testület által a nemzetiségi önkormányzatok részére jóváhagyott általános támogatás havi bontásban, 12 egyenlő részben, a tárgyhó első és ötödik munkanapja között válik esedékessé. A célhoz kötött támogatás folyósítására csak a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló döntése, és előzetes írásbeli kérelme alapján van lehetőség.

(2) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között létrejött együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján az Önkormányzat által átvállalt költségek ellentételezéséhez kapott támogatás kizárólag a megállapodásban rögzített célokra használható fel.

(3) A nemzetiségi önkormányzatok az önkormányzati támogatással a tárgyévet követő év május 31-ig kötelesek elszámolást benyújtani a nemzetiségi önkormányzat szakmai és pénzügyi beszámolójának benyújtásával együtt.

V. Fejezet: Előirányzat felhasználás és módosítás

19.§

A Rendeletet évente három alkalommal, legkésőbb 2019. június 30., 2019. október 31., illetve 2020. február 28-ig kell módosítani.

20.§

(1)   Az intézmények előirányzatok feletti döntési jogosultsága a jogszabályi kereteken belül előirányzat-felhasználásra, illetve kiemelt előirányzatokon belüli előirányzat-módosításra terjed ki.

(2)   Az élelmezési feladatokkal összefüggő bevételi és kiadási előirányzatokat kizárólag az élelmezési tevékenység végzésével összefüggésben lehet felhasználni, azokat más előirányzatra átcsoportosítani nem lehet.

(3)   Az intézmények személyi juttatás előirányzatát csak a Képviselő-testület által jóváhagyott többlet-feladatok esetén lehet növelni.

(4)   Az intézmény személyi juttatás előirányzatának maradványát felhasználni, annak terhére kötelezettséget vállalni csak a költségvetési maradvány jóváhagyása után jogosult.

VI. Fejezet: Nevesített hatáskörök

21.§

(1)   Az önkormányzati intézményhez önkormányzati biztos kell kirendelni, amennyiben az intézmény 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az intézmény éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy ÁFA-val növelt értéke a 30.000.000 Ft-ot.

(2)   A Képviselő-testület az önkormányzati biztos kirendeléséhez kapcsolódó jogkört a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrzési Bizottságra ruházza át. Önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság kezdeményezi.

22.§

(1) A Képviselő-testület a céltartalékon belül a pályázati önerőhöz kapcsolódó kötelezettségvállalási jogkört pályázatonként

- bruttó 10.000.000 Ft-ig a Polgármesterre,

- bruttó 10.000.000 Ft felett 20.000.000 Ft-ig a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrzési Bizottságra

ruházza át.

(2) A Képviselő-testület az általános tartalék, az intézmény-felújítási előirányzat, valamint az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a céltartalék terhére történő kötelezettségvállalás jogát esetenként bruttó 1.000.000 Ft keretösszegig a Polgármesterre, bruttó 1.000.000 Ft felett 2.000.000 Ft összeghatárig pedig a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrzési Bizottságra ruházza át.

23.§

(1)   A Képviselő-testület az Oktatási és Kulturális Bizottságra ruházza át a Rendelet 3/C. mellékletéből a

1. a kulturális, nevelési, oktatási célú támogatások keret (3/C. melléklet)
2. a közgyűjtemények támogatása (3/C. melléklet)
3. a Kulturális Koncepció Cselekvési terve végrehajtásához rendelt előirányzat (3. melléklet III. fejezet 5. cím 10. sorszám)
4. az önkormányzati működtetés dologi előirányzaton belül a pedagógiai szakmai szolgáltatásra biztosított keret (3. melléklet III. fejezet 3 cím 11. sorszám)

felhasználási jogkörét.

(2)   A Képviselő-testület az Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságra ruházza át

1. a sportcélú támogatások (3/C. melléklet),
2. a Sportfejlesztési Koncepció Cselekvési terve végrehajtásához rendelt előirányzat (3. melléklet III. fejezet 5. cím 9. sorszám)
3. az Ifjúsági Koncepcióból Cselekvési terve végrehajtásához rendelt előirányzat (3. melléklet III. fejezet 5. cím 11. sorszám)

  feletti rendelkezési jogkört.

 (3) A Képviselő-testület az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra ruházza át

1. az egészségügyi és szociális célú támogatások (3/C. melléklet)
2. lakáshoz jutók helyi támogatási keretének (3. melléklet III. fejezet 8. cím 4. sorszám)
3. bérlemények felújítása (3. melléklet III. fejezet 7. cím 7. sorszám)
4. az Esélyegyenlőségi Program Cselekvési terve végrehajtásához rendelt előirányzat (3. melléklet, III. fejezet 5. cím 13. sorszám

felhasználási jogkörét.

(4)   A Képviselő-testület az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra, az Oktatási és Kulturális Bizottságra, és az Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságra ruházza át

1. a Drogstratégia megvalósítása (3. melléklet III. fejezet 3. cím 23. sorszám)
2. az önkormányzati egyéb dologi előirányzaton belül a Bűnmegelőzési programra biztosított keret (3. melléklet III. fejezet 3. cím 18. sorszám)

felhasználási jogkörét.

(5)   A Képviselő-testület a Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságra ruházza át

1.  a helyi védelem alá helyezett értékek fenntartása, homlokzatfelújítási alap és a műemléki védettségű ingatlanok támogatási keretének (3/C. melléklet)

2.  a Környezetvédelmi Alap (3/D. melléklet)

3.  az állatvédelmi feladatok (3/A. melléklet)

felhasználási jogkörét.

(6) A Képviselő-testület a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át az önkormányzati ösztöndíj rendszer felhasználási jogkörét. (3. melléklet, III. fejezet, 4. cím 3. sorszám)

24.§

(1) A Rendelet 3. melléklet, III. fejezet, 3. cím 7. sorszáma alatt meghatározott 7.000.000 Ft összegű képviselői keret felhasználására a (2) – (10) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(2) A keret felhasználására valamennyi képviselő éves szinten legfeljebb bruttó 500.000 Ft összeghatárig jogosult javaslatot tenni. Felhasználásra kizárólag előzetesen benyújtott kérelem alapján van lehetőség, már megvalósult feladatokkal kapcsolatos kiadások utólagos elismerésére javaslat nem tehető.

(3) A kérelmet írásban, a felhasználás célját, és a célhoz felhasználni kívánt keretösszeget is bemutatva lehet a polgármesterhez benyújtani.

(4) A keret nem használható fel képviselői feladatok ellátásához kapcsolódó személyes igények megvalósítására, valamint – az (5) bekezdésben hivatkozott intézmények által szervezett rendezvények támogatásán kívül – rendezvények támogatására.

(5) A képviselő – amennyiben a keretet, vagy annak egy részét rendezvények, vagy programok támogatására, eszközvásárlásra, illetve pályázati önerőhöz kapcsolódó támogatásra kívánja felhasználni – csak olyan az Önkormányzat közigazgatási területén működő intézményt és – az alapítvány kivételével – olyan civil szervezetet támogathat, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a képviselői keret az Önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladataihoz kapcsolódó karbantartási, felújítási vagy felhalmozási célra használható fel. Amennyiben a képviselő által kezdeményezett feladat megvalósításához tervezési és/vagy műszaki ellenőri faladatok is kapcsolódnak, úgy azok kiadásait is figyelembe kell venni a keret felhasználása során.

(7) A javaslatról a polgármester a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóság véleményének ismeretében dönt a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül.

(8) A támogatási szerződés megkötésére és tartalmára a 17. §-ban foglaltak az irányadók.

(9) Amennyiben a képviselő nem ért egyet a döntéssel, úgy a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül kezdeményezheti a Képviselő-testület előtt a döntés felülvizsgálatát. A keret felhasználása tekintetében a Képviselő-testület döntése az irányadó.

(10) A képviselői keret terhére kötelezettséget vállalni 2019. november 30-ig lehet.

25.§

A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy

1. az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit legfeljebb 3 hónapos időtartamra lekösse,
2. átmeneti likviditási problémák esetén visszapótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezze az elkülönített számlán kezelt forrásokból a szabad pénzeszközök felhasználását,
3. továbbá az önkormányzati önerő számlán lévő forrásokat beruházási, vagy felújítási feladatok finanszírozására felhasználja.

26.§

(1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert és az alpolgármestereket, hogy a képviselőcsoportok, illetve képviselők rendelkezésére bocsátott beruházási és felújítási keretek közötti átcsoportosítást engedélyezzék.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet írásban kell a polgármesternek benyújtani, meghatározva benne az átcsoportosítani kívánt feladatot és kiadást.

(3) Az engedély csak akkor adható meg, ha az átcsoportosításra irányuló kérelem az adott képviselőcsoport, vagy képviselő rendelkezésére bocsátott felhasználható kereten belüli átcsoportosításra irányul, és nem igényel többletforrást.

(4) Jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a 24.§-ban foglaltak az irányadók.

27.§

(1) Az üzemeltetésre átadott vagyontárgyakhoz kapcsolódó felújítási, felhalmozási előirányzat felhasználására csak a Polgármester erre vonatkozó, előzetes egyetértő írásbeli nyilatkozata alapján van lehetőség. A felhasználásra irányuló javaslatot a szakmai indoklással és a felmerülő kiadásokkal együtt az üzemeltető – a rendkívüli esetek kivételével – köteles legkésőbb 2019. október 31-ig a Polgármesterhez eljuttatni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében rendkívüli esetnek minősül minden olyan esemény, amely a tevékenység ellátását akadályozza, életveszélyt, valamint jelentős anyagi kárral fenyegető veszélyhelyzetet idéz elő, vagy az ingatlan műszaki állapotát súlyosan rongálja, veszélyezteti.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28.§

A helyi adókról szóló 27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) a.) pontjában meghatározott városfejlesztési célnak minősül 2019-ben: 

- az Ipari Parkba vezető kerékpárút és járda megépítése,

- az Esze Tamás úti garázssor csapadékvíz elvezetése.

29.§

(1)   A Rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2019. január 1-től kell alkalmazni.

 (2) A 2019. január 1. és a hatályba lépés közötti időszakban elszámolt bevételre és teljesített kiadásokra a Rendelet előirányzatai biztosítanak fedezetet.