Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (III.29.) önkormányzati rendelete

a helyi távhőszolgáltatásról

Hatályos: 2019. 04. 01


Gyöngyös Város Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.


  1. A rendelet hatálya


1.§


A rendelet hatálya kiterjed a Gyöngyös város közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó Városgondozási Zártkörűen működő Részvénytársaságra (továbbiakban: távhőszolgáltató), a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználóra, a távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítményekre, valamint a távhőszolgáltatáshoz szükséges eszközökre és ezek tulajdonosaira.


  1. Értelmező rendelkezések


2.§


E rendelet alkalmazásában:

1.  Elszámoló mérő: A hőközpontról ellátott valamennyi Felhasználó összes – fűtési és használati melegvíz – hőfelhasználását (GJ), illetve összes használati melegvíz-fogyasztását (m3) mérő berendezés.

2. Fűtési megbízott: az a természetes személy vagy jogi személy felhatalmazott képviselője, aki jogosult a közszolgáltatási szerződés tárgykörében a hőközponthoz tartozó felhasználók nevében egyeztetési eljárások lefolytatására, a hőszolgáltatás időtartamával és mértékével kapcsolatos módosítások megtételére, valamint az elszámoló mérő leolvasására.

3. Fűtött légtérfogat: A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (max. 3,0 m) szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. A fűtött alapterülethez tartozik az az utólagosan lakótérhez csatolt, eredetileg erkély, loggia céljára épült terület is, amely az eredeti, fűtött helyiséget határolófal áthelyezésével bővült, illetve csökkent. (erkély beépítése vagy növelése) Az éléskamra (kamraszekrény) valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött térfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

4.  Fűtési hőcserélő blokk: A primer hőhordozóból a fűtési melegvizet előállító, azt szállító és szabályozó készülékek (fűtési hőcserélők, keringtető szivattyú, szabályozó és szakaszoló szerelvények és az ezeket összekötő csővezetékek) együttműködő rendszere.

5.  Fűtött helyiség: Az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy egyéb hőleadó berendezés vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet.

6.  Hőhordozó közeg: A fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg, amely lehet gőz, forró víz, illetőleg melegvíz.

7.  Közös helyiség: Többlakásos lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség valamint a közös használatra szolgáló terület.

8. Lakóépület: Távhőszolgáltatás szempontjából a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra használt épület is.

9. Nem lakás céljára szolgáló helyiség: A lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges egyéb célra hasznosított helyiségek.

10. Távhőrendszer: A szolgáltatói és fogyasztói berendezések összessége.

11. Üzemi felhasználó: az a felhasználó, aki a hőközpontnak tulajdonosa és kezelője is.


  1. Előzetes tájékoztatás

                                               3.§


Új felhasználási hely létrehozása vagy többletteljesítmény lekötése előtt az érdekelt építtető a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtására kiadott 157/2005 (VIII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. mellékletét képező Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: Tksz.) 4.1. pont szerinti tartalommal előzetes tájékoztatót kérhet a szolgáltatótól, melyre szolgáltató a 3.2 pont szerinti tartalommal 30 napon belül írásban köteles válaszolni.



  1. A közszolgáltatási szerződés tartalma


                  4.§


A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a Tksz. 9. – 12.3. pontjaiban előírtakat.

b) a fűtési megbízott nevét és elérhetőségeit.


            5.§


Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy a felhasználók az előzőkről megállapodásra nem jutnak, illetve egyéb megállapodás hiányában a Távhőszolgáltató a Tksz. szerint szolgáltat.



  1. Szüneteltetés, korlátozás


                 6.§


(1) A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 40. §-ában foglaltak szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni a távhőszolgáltatótól.


(2) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, műszakilag a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégezni. A karbantartási, felújítási munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó a távhőszolgáltatót, a távhőszolgálató az érintett felhasználókat legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.


(3) A meghibásodásról, annak okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.


(4) Igényelhető a szolgáltatás és a szolgáltatási díjak egy részének számlázási szüneteltetése, a fűtési megbízott által igazoltan nem lakott épületrészre vonatkozóan az alábbiak szerint:

a) A fűtési költségosztóval vagy hőmennyiségmérővel nem rendelkező épületrészben a résszámlázás szüneteltethető maximum a fűtött légtérfogat 70%-nak mértékéig.  Időtartama egy teljes fűtési idény, mely évenként – szolgáltatói ellenőrzést követően – évenként hosszabbítható.

b) A használati melegvízzel ellátott és fűtési megbízott által igazoltan vízmérővel felszerelt épületrész felhasználója igényelheti. Időtartama legfeljebb egy elszámolási időszak, mely időszakonként ismételhető.


7.§


(1) A távhőtermelőnél vagy a távhőszolgáltató hőtermelő létesítményénél országos tüzelőanyag-hiány miatt fellépő termeléskiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a távhőszolgáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a jegyzőt és polgármestert, továbbá a korlátozással érintett felhasználókat.


(2) A távhőszolgáltatás korlátozását környezetvédelmi okból – ha a korlátozás oka más eszközökkel nem szüntethető meg és az önkéntes korlátozás sem eredményes – a jegyző rendeli el. A korlátozás elrendeléséről a távhőszolgáltató értesíti a felhasználókat. A korlátozás végrehajtása a távhőszolgáltató feladata. 


(3) Országos tüzelőanyag hiány esetén a felhasználás korlátozása az alábbiak szerint történik:

              a) 1. fokozat:             egyéb felhasználók hőközpontjaiban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőellátás

                                                felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50 %-os korlátozása,

             b) 2. fokozat:              a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz szolgáltatási célú

                                                távhőszolgáltatás felfüggesztése,

             c) 3. fokozat:              a lakossági felhasználó fűtési célú távhőszolgáltatásának 20 %-os csökkentése.


(4) A távhőszolgáltató a korlátozási sorrendtervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a közszolgáltatási szerződések teljesítéséhez szükséges hőmennyiség legalább 50 %-os csökkentése.


(5) A távhőszolgáltatás korlátozási sorrendjét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.


  1. Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása,

átalakítása


8.§


(1) A Tszt. 54. § (6) bekezdésben előírt előzetes hozzájárulás-kérés kötelezettsége a távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználót abban az esetben is terheli, ha olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetése alapját képező légtérfogatát, illetőleg a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.


(2) Az átalakításról - az arra jogosult által készített - olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban haladéktalanul be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.


(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közszolgáltatási szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, illetve hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a felhasználóra és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.


(4) Amennyiben szolgáltatói ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a felhasználási hely szolgáltatónál nyilvántartott fűtött térfogata és a valóságban kialakított fűtött térfogat között eltérés van, ennek tényét helyszíni felméréssel jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv szerinti adatokról a fűtési megbízottat a szolgáltató köteles értesíteni, és az érintett felhasználóval új közszolgáltatási szerződést kell kötni a felmérést követő hónap 1. napjától. A felmérés és korábbi nyilvántartás közötti térfogatkülönbségből eredő távhődíj különbözet visszamenőleg nem érvényesíthető.

                                                           

  1. Mérés


9.§


(1) Szolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a hőközpontban a primer (a hőközponti hőcserélő szolgáltató felőli) oldalon beépített, az ellátott felhasználói közösség összes hőfelhasználását mérő hiteles hőmennyiségmérővel, mint elszámoló mérővel köteles mérni.


(2) Lakóépületet is ellátó hőközpontban a felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségének mérése az oda beépített hiteles hidegvízmérővel, mint elszámoló főmérővel történik.


(3)    Felhasználói igény esetén a hőfelhasználás lakásonkénti, további mérésére a Vhr. 17/A-H. §-a alapján történik, elszámolására a szolgáltatóval történt előzetes egyeztetést követően van lehetőség. A mérőeszközök kiépítése, üzemeltetése, karbantartása a mindenkori tulajdonos feladata.


(4)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti mérő meghibásodása esetén, valamint a hitelesítés időtartama alatt nem mért mennyiséget – eltérő megállapodás hiányában – a mért időszakra vonatkozó adatok, valamint fűtés esetében a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának korrekciója alapján kell meghatározni.


(5)   A távhőszolgáltató jegyzőkönyvben rögzíti a mérőeszközök és a plomba azonosító adatait.


(6)     Amennyiben a fűtési megbízott az almérő meghibásodását bejelenti, a bejelentést követő hónap első napjától a mérési feltétel helyreállítás hónapjának utolsó napjáig a felhasználót almérővel nem rendelkező felhasználónak kell tekinteni.


(7)   A fűtési megbízott jogosult a szolgáltató tulajdonában lévő elszámolási mérő rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a hitelesítési jegyzőkönyv szerint a mérő nem megfelelő pontosságú úgy a szolgáltatót, ellenkező esetben a felhasználót terheli valamennyi felmerült költség.



  1. A közszolgáltatási szerződés felmondása, módosítása


10.§


(1)     A felhasználó a közszolgáltatási szerződés felmondása iránti kezdeményezését írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni.


(2)     A felmondás miatt szükséges munkálatokat, a tulajdonát képező hőközpontban a távhőszolgáltató végzi el.



11. §


(1)  A Tszt. 38 § (5) bekezdésben foglaltakat az egyedi közszolgáltatási szerződés módosítására is alkalmazni kell. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni.


(2) A közszolgáltatási szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, eltérő megállapodás hiányában, az épületrész egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.


(3) A Tszt. 38.§ (5) bekezdés d) pontja szerinti költségviselési kötelezettség a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkozik.


(4) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban a épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el.


(5) A (4) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó az arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelynek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot is – érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles erről a felhasználót írásban tájékoztatni. A terv módosításával kapcsolatosan felmerült költség a felhasználót terheli.


(6) Épületrész leválása következtében keletkezett elégtelen szolgáltatás miatt a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető.



9. A csatlakozási díj mértéke


12. §


A szolgáltató a Tszt. 34.§ (4) bekezdése szerint jogosult csatlakozási díjat felszámítani, amelynek mértéke 9.084.000.- Ft /MW, mely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

A szolgáltató üzletpolitikai okokból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, vagy mérsékelheti annak összegét.



10. Alapdíj, hődíj tartalma és elszámolása


13. §


(1) Felhasználó a távhőszolgáltatásért alapdíjat és hődíjat fizet.


(2) Felhasználó az igénybe vett szolgáltatás szerint a használatában álló helyiségek fűtött légtérfogata után fűtési alapdíjat (Ft/légm3/év) valamint használati melegvíz alapdíjat (Ft/légm3/év) fizet.


(3) Az alapdíj:

a) a Szolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből,

b) a Szolgáltató távhővezetékének és tartozékainak, valamint az általa kezelt hőközpontoknak az üzemeltetési és fenntartási költségéből,

c) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz díjából áll.


(4) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ) illetve a használati melegvíz mennyiség (m3) után kell fizetni.


(5) A hődíj:

a) Szolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag árából,

b) a számítással meghatározott primer hálózati hőveszteségből,

c) a hőszolgáltató által vásárolt hő díjából,

d) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz hőtartalmának ellenértékéből áll.


(6) A hőközponti elszámoló mérők leolvasása alapján történő elszámolás záró napja és az elszámolási eredmény érvényesítése:

a) Havonkénti elszámolás esetén: tárgyhó utolsó napi zárással, a tárgyhót követő számlában történik.

b) Éves elszámolás esetén: minden év május 31-i zárással, az elszámolást követő 2. havi számlában történik.


(7) Hibás a hődíj elszámolás, ha:

a) az elszámoláshoz megadott felosztási arányok együttes összege nem 100%, vagy az épületrészenkénti költségarányok tévesen kerültek megállapításra;

b) a Szolgáltató a felhasználó adatszolgáltatását hibásan rögzíti;

c)  a szolgáltató nem a hőközpontban mért, valamint mérés hiányában nem a 9.§ (4) bekezdés szerint meghatározott hőmennyiséget számolja el.


(8) A (7) bekezdés a) pontban foglaltak esetében a lakóközösség díjfizetés ellenében kérheti az elszámolás helyesbítését a szolgáltatótól. A helyesbítés – a hőközponti fogyasztás költségmegosztók arányában történő felosztása miatt – kizárólag a hőközponthoz tartozó felhasználók teljes körében valósulhat meg.

           

(9) A (7) bekezdés b)-c) pontban foglaltak esetében a szolgáltató köteles – külön munkadíj felszámítása nélkül – soron kívül megismételni az elszámolást.


(10) A (6) bekezdés b) pontja szerinti elszámoláshoz szükséges adatokat a fűtési megbízott legkésőbb a tárgyév június 15-ig köteles a Szolgáltató részére megküldeni. Az adatszolgáltatást hőközpontonként teljes körűen, egyrészt az épületrészekben lévő fűtési költségmegosztók (hőmennyiségmérők) alapján megállapított részarányok szerint, másrészt a használati melegvíz mérők tárgyév május 31-i állásának és a mérők szerinti éves fogyasztás közlésével kell teljesíteni.. Az adatszolgáltatás papír alapon vagy elektronikus úton teljesíthető.




11. A hőfelhasználás felosztása, számlázása


14. §


Az önállóan mért felhasználó részére a 9. § (1) és (4) bekezdés szerint meghatározott hőmennyiségnek megfelelő hődíj havonta a tárgyhónapot követő hónapban, az alapdíj 1/12 része havonta a tárgyhóban kerül számlázásra.


15. §


(1) Az önállóan nem mért felhasználó részére az alapdíj 1/12 része havonta a tárgyhóban kerül számlázásra.


(2) A hőközpontról ellátott, önállóan nem mért felhasználók részére a fűtési célú hőfelhasználás az előző évi fűtési hőfogyasztás alapján megállapított, várható hőmennyiség hődíja (továbbiakban: fűtési hődíj) – egyéb megállapodás hiányában – havonta, a tárgyhóban, részszámla alapján kerül számlázásra. A szolgáltató a 9.§. (1) és (4) bekezdés szerint meghatározott tényleges hőfelhasználás és a részszámlákban számlázott hőmennyiség különbözetéről évente egy alkalommal elszámoló számlát készít.


(3) A fűtési célú hőfelhasználás:

a)  kizárólag fűtési hőigényeket kiszolgáló hőközpont esetén a 9. § (1) és (4) bekezdés szerint meghatározott hőmennyiség,

b) használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a 9. § (1) és (4) bekezdés szerint fűtési időszakban meghatározott hőmennyiség, valamint a 9. § (2) bekezdés szerint fűtési időszakban megállapított vízmennyiség és a melegvíz-készítés átlagos fajlagos hőfelhasználása (0,215 GJ/m3) szorzatának különbsége.


(4)   A szolgáltató a (3) bekezdés szerinti fűtési célú hőfelhasználást – egyéb megállapodás hiányában – a felhasználók között az általuk használt helyiségek fűtött légtérfogatának arányában határozza meg. Ettől eltérően közös helyiségek esetében a fűtött légtérfogat 60%-át, garázsok esetében a fűtött légtérfogat 50%-át kell figyelembe venni.


(5)   A (2) bekezdés szerinti részszámlában a várható hőfelhasználás meghatározása a felhasználási hely előző évi fűtési hőfogyasztása alapján történik, az elmúlt 5 év fűtési időszak átlaghőmérséklete és napjainak számának figyelembevételével.


(6) Az előző évi melegvíz hőfogyasztás alapján megállapított vízfelmelegítési célú hődíj várható mennyisége – egyéb megállapodás hiányában – havonta a tárgyhóban, részszámla alapján kerül meghatározásra. A Szolgáltató a tényleges hőfelhasználás és a részszámlákban számlázott hőmennyiség különbözetéről évente egyszer elszámoló számlát készít. A teljes hőfelhasználás a 9. § (1) és (4) bekezdése szerint meghatározott hőmennyiség, a  (3) b.) pontjában meghatározott fűtési célú hőfelhasználással csökkentett mennyisége.


(7) Amennyiben a felhasználó a 9. § (3) bekezdés szerinti költségmegosztóval rendelkezik,  a használati melegvíz céljára felhasznált hőmennyiséget a mért vízmennyiség alapján kell meghatározni, melyre vonatkozó adatszolgáltatás a fűtési megbízott feladata.


(8) Amennyiben a felhasználó a 9. § (3) bekezdés szerinti költségmegosztóval nem rendelkezik, a használati melegvíz-mennyiség meghatározása - az ellátó hőközpontban beépített vízmérő alapján - a szolgáltató feladata.


(9) A költségmegosztóval nem rendelkező épületrészek vízfogyasztása a költségmegosztók fogyasztásával csökkentett, a 9.§ (2) és (4) bekezdés szerinti fogyasztásnak felel meg, mely a költségmegosztóval nem rendelkező épületrészek fűtött alapterületének arányában kerül meghatározásra.  A fenti számítással megállapított épületrész melegvíz fogyasztása a 1. mellékletben megállapított átalány vízmennyiséget nem haladhatja meg és nem lehet kevesebb annak 70 %-ánál.


12.  Díjvisszafizetés és pótdíj


16. §


(1) Amennyiben a szolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 48 órát meghaladóan, neki felróható ok miatt szünetelteti – kivéve a Tszt. 40.§ szerinti szüneteltetést – az alapdíj, szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeres összegét köteles a felhasználónak visszatéríteni.


(2) Amennyiben a felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt folyamatosan 30 percet meghaladóan túllépi, pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke:

a) 0,10 MW jogosulatlanul felhasznált többletteljesítményig, minden megkezdett 0,01 MW után a csatlakozási díj 2 %-a;

b) 0,10 MW jogosulatlanul felhasznált többletteljesítmény felett, minden megkezdett 0,10 MW után a csatlakozási díj 20%-a, melyet annyiszor kell megfizetni, ahány alkalommal a lekötött teljesítményt a felhasználó túllépte.


(3)   Az üzemi felhasználó a keringetett melegvizet köteles a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mennyiségben és minőségben visszaadni, ezen kötelezettségének megszegése esetén köteles a vissza nem adott vízmennyiség után 100%-kal növelt összegű vízdíjat (pótdíj) fizetni. Az a vízmennyiség, amelyet az üzemi felhasználó nem a szerződésben meghatározott minőségű jellemzőkkel ad vissza, vissza nem adott vízmennyiségnek tekintendő.


(4)   Amennyiben a fűtés-, vagy melegvíz-szolgáltatás – a felhasználói berendezés megfelelő állapota mellett - legalább kettő napon át folyamatosan csökkent mértékű, a szolgáltatót az Üzletszabályzatban meghatározott alapdíj visszatérítési kötelezettség terheli azzal, hogy 35 C –ot el nem érő melegvíz szolgáltatás, továbbá 20 C –ot el nem érő belső átlagos fűtési szolgáltatás esetén a csökkent mértékű szolgáltatási napokra eső alapdíjat vissza kell fizetni. 


(5)  Ha a felhasználó tulajdonában lévő hőközpontban elhelyezett elszámolási mérő ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a szolgáltatói vagy az állami hitelesítésű ólomzár sérült, és a szabálytalan felhasználás bizonyításra kerül, a felhasználó az előző év azonos elszámolási időszakában mért mennyiségnek megfelelő hődíjat, továbbá ugyanakkora mértékű pótdíjat köteles megfizetni. 



13.  A távhőszolgáltatás tartalma


17. §


A Szolgáltató a közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltatást az alábbiak szerint nyújtja:

a)  a felhasználó fűtési és használati melegvíz hőigényének megfelelő hőteljesítménnyel a csatlakozási ponton rendelkezésre áll;

b) fűtési időszakon kívül a fűtési szolgáltatást – a karbantartási munka időtartamának kivételével - akkor kezdi el, illetve akkor fejezi be, ha azt a fűtési megbízott írásban kérelmezi. Fűtési időszakban  – eltérő igény hiányában –  a fűtésszolgáltatást akkor kezdi el, ha a külső hőmérséklet napi középértéke – az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint – nem haladja meg a + 10 °C-ot, vagy három egymást követő napon a + 12 °C-ot;

c)    a szekunder fűtővíz hőmérsékletét automatikus üzemben szabályozza a külső hőmérséklet függvényében úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső átlagos hőmérséklete – amennyiben a felhasználói berendezés és a felhasználói hely műszaki állapota ezt lehetővé teszi – legalább + 22 °C legyen, felhasználói igény esetén éjszakai fűtéscsökkentést alkalmaz;

d) a hőközpontról ellátott szekunder fűtési rendszert a hőközpontban légteleníti, az üzemszerű működés során elfolyt vizet pótolja. A nem üzemszerű működésből eredő vízpótlást és légtelenítést a szolgáltató térítés ellenében végzi.


14.  Felhasználói berendezések létesítése, bővítése


18. §


(1) A Tszt. 54-55. §-ában foglalt előírásokat üzemi felhasználóknál csak a hőközpont és a kapcsolódó primer hálózat vonatkozásában kell alkalmazni.


(2) A távhőszolgáltató új felhasználói hőközpont létesítését abban az esetben valósítja meg, ha a felhasználó:

a) vállalja, hogy az üzembehelyezéstől számított legalább hét évig nem mondja fel a közszolgáltatási szerződést,

b) vállalja, hogy amennyiben a közszolgáltatási szerződés az üzembe helyezéstől számított hét éven belül a felhasználónak felróható okból megszűnik, vagy a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, a hőközpont felmondáskori nyilvántartási értékét a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül egyösszegben megfizeti a távhőszolgáltatónak.


(3) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználási helyet kapcsolnak a felhasználó a szolgáltatás díját a szerződés hatályba lépésének napjától köteles megfizetni.


15.  Szerződésszegés


19. §


(1) Amennyiben a felhasználóval szemben a Tszt. 49. § (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közszolgáltatási szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50 %-át köteles biztosítani, míg a használati melegvíz-szolgáltatás teljes mértékben felfüggeszthető.


(2) A Vhr. 51/A. § (1) bekezdés szerinti közintézményi felhasználó esetében a távhőszolgáltató köteles az (1) bekezdésbe foglalt intézkedése megtétele előtt legalább 8 nappal az felhasználó fenntartóját értesíteni. 


16.  Záró rendelkezések


20. §


(1) E rendelet 2019. április 1-jén lép hatályba.


(2) Jelen rendeletet a hatálybalépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.


(3) Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról, hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 28/2006. (VI.19.) önkormányzati rendelet.