Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy Gyöngyös város népességmegtartó erejének fokozása, valamint lakosságszámának növelése érdekében meghatározza a szociálisan rászoruló fiatal első önálló, fiatal pár esetén első közös lakástulajdonhoz jutásának elősegítésére nyújtható lakáscélú helyi önkormányzati támogatás (továbbiakban: támogatás) szabályait.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. fiatal: az a nagykorú személy, aki a támogatási igény előterjesztése időpontjában a 45. életévét nem töltötte be;
2. fiatal pár: házastársak vagy élettársak, ha a támogatási igény előterjesztése időpontjában egyik fél sem töltötte be a 45. életévét;
3. egyedülálló: az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet1) 3. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy;
4. vagyoni értékű jog: a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) szóló törvényben szabályozott haszonélvezet, használat joga;
5. együtt költöző hozzátartozó: az igénylővel a támogatással érintett ingatlanba költöző, a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy;
6. lakás bővítése: a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016.  (II. 10.) Korm. rendelet 9. § a)-b) pontjában meghatározott építési tevékenység;
7. nettó jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott bevétel munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
8. saját erő: a támogatást igénylő készpénz megtakarítása, lakás-megtakarítási számlára történt befizetése, munkáltatói kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás, családi otthonteremtési kedvezmény és egyéb lakáscélú állami támogatás, ÁFA visszatérítés.
   

3.A támogatásban részesíthetők köre

3. §

(1) Támogatást azon magyar állampolgárságú, egyedülálló fiatal vagy magyar állampolgárságú fiatal pár igényelhet, akik

a) Gyöngyös város közigazgatási területén hatósági igazolvánnyal igazoltan lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy

b) Gyöngyös város közigazgatási területén, vagy azon kívül munkaviszonnyal rendelkeznek és vállalják, hogy Gyöngyösön állandó lakóhelyet vagy tartózkodási helyet létesítenek.

(2) A támogatás igénylésének további feltétele, hogy

a) az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság, a Kormányrendelet1 1. mellékletében felsorolt bűncselekmény elkövetése miatt nem állapította meg, vagy ez alól az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a helyi támogatás igénylésének időpontjában már mentesült;

b) az igénylőnek nincs az állami vagy a támogatást nyújtó önkormányzat adóhatóságánál nyilvántartott köztartozása; 

c) a Kormányrendelet1 30. § -ában foglalt feltételeknek megfelel. 

(3) Fiatal pár kizárólag együtt részesíthető támogatásban abban az esetben, ha a támogatással érintett ingatlanon mindketten és kizárólagosan - vagyoni értékű joggal nem terhelt - tulajdoni illetőséget szereznek.

(4) Fiatal pár részére nyújtott támogatás esetén előnyben kell részesíteni azokat, akiknél sem egyik félnek, sem kiskorú gyermekének, sem együttköltöző hozzátartozójának nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada.

(5) Fiatal pár részére támogatás akkor is nyújtható, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételeknek legalább az egyik fél megfelel.

4. Támogatást kizáró okok

4.  §

(1) Nem adható támogatás

a) annak, akinek vagy együtt költöző hozzátartozója valamelyikének önkormányzati lakásra fennállt bérleti jogviszonya a Ptk. 6:348. §-án alapuló felmondás miatt szűnt meg;

b) ha az építeni vagy megvásárolni kívánt lakásának szobaszáma az együtt költöző hozzátartozók száma alapján meghaladja a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet2) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigény felső határát;

c) ha az igénylő vagy a vele együtt költöző hozzátartozója már helyi támogatásban részesült;

d) lakásépítéséhez igényelt támogatás esetén akkor, amennyiben a kérelem benyújtásakor a támogatással érintett lakás felépítését igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik;

e) ha az igénylő a lakás vételárát a támogatási igény benyújtásakor – a vásárláshoz igényelt hitel, családi otthonteremtési kedvezmény, egyéb lakáscélú állami támogatás kivételével - már teljes egészében kiegyenlítette;

f) ha az igénylő és a vele együtt költöző személyek számát figyelembe véve az egy főre eső havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 750 %-át meghaladja;     

g) ha az igénylő és a vele együtt költöző személyek együttesen olyan forgalomképes ingó és ingatlan vagyonnal rendelkeznek, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum százötvenszeresét meghaladja, kivéve, ha annak hasznosítása a vagyonnal rendelkező megélhetését veszélyezteti;

h) ha az igénylő nem rendelkezik az építési költség vagy vételár 30 %-ának megfelelő saját erővel, kivéve a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezességvállalásnak és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005.(I.12.) Korm. rendelet feltételeinek megfelelő kérelmezőket;

i) ha a használt vagy új lakás vételára, építési költsége a Kormányrendelet2 mellékletében meghatározott méltányolható lakásigény alkalmazásához megállapított mértéket több, mint 10%-kal meghaladja;    

j) ha az igénylő önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára;

k) ha a megvásárolni kívánt lakás legalább 10 évig nem lakható;

l) ha a lakástulajdon megszerzése önkormányzati bérlakás bérleti jogának cseréjével történik;

m) ha az igénylő a támogatással érintett lakáson nem szerez kizárólagos tulajdont;

n) ha az építeni vagy megvásárolni kívánt lakásra az igénylő vagyoni értékű jogot kíván bejegyeztetni;

o) fiatal pár esetében, ha az igénylő vagy a vele együtt költöző személy meglévő  lakástulajdonát a kérelem benyújtásáig nem értékesítette, kivéve, ha az ingatlan vagyoni értékű joggal terhelt és ezen jog jogosultja ténylegesen a lakásban lakik;

p) ha az igénylő a támogatási kérelemben olyan valótlan tényt, adatot közöl, amely ok miatt támogatásban nem részesülhetne;

q) ha a kérelmező hozzátartozójával köt lakóingatlan vásárlására irányuló adásvételi szerződést, kivéve, ha a hozzátartozó, mint eladó a vételár felhasználásával másik lakástulajdont vásárol és ennek megtörténtét adásvételi szerződéssel, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel, vagy a szerződési akarat valódiságát egyéb más módon igazolja.

(2) Az (1) bekezdés g) pont alkalmazása során a vagyon mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni

a) lakásépítés esetében a beépítendő ingatlan értékét, valamint azt a vagyont, készpénzt, amely a lakásépítés saját anyagi eszközéül szolgál;

b) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint azon vagyontárgyakat, amelyek kizárólag munkaeszközként szolgálnak vagy kizárólag a jövedelem megszerzéséhez szükségesek, illetve a mozgáskorlátozottságra tekintettel tartott gépjárművet.

(3) Az önkormányzat tulajdonban álló lakás megvásárlásához támogatás nem igényelhető.

5.A támogatás felhasználása

5. §

Támogatás igényelhető Gyöngyös város közigazgatási területén lévő       

a) új vagy használt lakás megvásárlásához, 

b) nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításához,

c) új lakás építéséhez,

d) meglévő lakás – a támogatási igény benyújtását követően megkezdett – bővítéséhez.

6.A támogatás formái és mértéke

6. §

(1) A támogatás formái:       

                          a)      kamatmentes kölcsön       

b)        kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás azzal, hogy a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem haladhatja meg a teljes támogatás mértékének 50 %-át.

(2) A támogatás az Önkormányzat költségvetésében e célra külön nevesített keretösszegből nyújtható, melynek mértéke a 5. § a) és c.) pontja esetében legfeljebb 1.200.000 Ft, a 5. § b) és d) pontja esetében legfeljebb 1.000.000 Ft, azonban az nem haladhatja meg a vételár, építési tevékenység költségének 50 %-át.       

7.Teljesítési idő

7. §

(1) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatást a kölcsön folyósításától számított legfeljebb tíz év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni a támogatási szerződésben meghatározott esedékességgel és módon azzal, hogy az első törlesztő-részlet esedékessége a kölcsön folyósítását követő harmadik hónap 15. napja.   

(2) A havi törlesztő részlet minimális összege 5 000 Ft.

8.Szerződést biztosító mellékkötelezettség

8. §

(1) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatással szerzett ingatlanra a támogatás összege és járuléka erejéig – a tartozás teljes visszafizetéséig – az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az Önkormányzat javára bejegyezni.

(2) A 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint nyújtott támogatás esetén a vissza nem térintendő támogatás biztosítására bejegyzett jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat 5 éves időtartamra abban az esetben is fenn kell tartani, ha a támogatásban részesített a kamatmentes kölcsön összegét öt éven belül kiegyenlíti.

(3) Az ingatlan (1)-(2) bekezdésben meghatározott időtartamon belüli - cserelakás nélküli – elidegenítése esetén a támogatásban részesült a kamatmentes kölcsönből még hátralévő részt, valamint a vissza nem térítendő támogatás teljes összegét, ez utóbbi - szerződés megkötésének időpontjától számított - Ptk. szerinti törvényes kamataival együtt egy összegben köteles visszafizetni, kivéve, ha a támogatásban részesülő Gyöngyös közigazgatási területén belül másik lakástulajdont vásárol. Ez esetben a támogatás összegének biztosítására bejegyzett jogok az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontig átjegyezhetők, feltéve, ha a támogatottnak a nyújtott kamatmentes kölcsön vonatkozásában hátraléka nincs.     

9.Változás a támogatottak személyében

9. §

(1) Fiatal pár részére nyújtott támogatás esetén, indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített elbocsátható a szerződésből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szerződésben maradó fél részéről a fennálló tartozás visszafizetése biztosított és a szerződésből kilépni kívánó fél támogatással érintett ingatlanon fennálló tulajdonjogát megszüntetni kívánja, továbbá ha a hátralévő kölcsöntartozás - a támogatással érintett ingatlanon tulajdoni illetőségének megfelelő - arányos részét és a vissza nem térítendő támogatás arányos összegét a támogatást nyújtó részére visszafizette.  

10.Szerződésszegés

10. §

(1) Az önkormányzat a támogatásra kötött szerződést felmondhatja, amennyiben

a) a támogatásban részesültnek három havi törlesztő-részletet meghaladó hátraléka keletkezik és tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi;       

b) a szerződéskötést követően megállapítható, hogy a támogatott valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy más módon jogosulatlanul részesült támogatásban vagy a támogatott a támogatás összegét a szerződésben rögzített céltól eltérően használta fel;       

c) a támogatott a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetéséről elvárható időn belül nem gondoskodott;         

d) a lakás építéséhez nyújtott támogatás esetén a jogerős építési engedélyben vagy bejelentésben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg, vagy attól engedély nélkül eltér, valamint ha a támogatás felvételétől számított négy éven belül a lakás felépítését hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni;          

e) a lakásban nem lakik életvitelszerűen;

f) a támogatás felhasználásával szerzett ingatlan vonatkozásában végrehajtási eljárás indul.

11. §

(1) A támogatásban részesült a hátralék részletekben történő megfizetésére indokolással ellátott kérelmet nyújthat be az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsághoz (továbbiakban: Bizottság). A kérelemben foglalt indokokat elegendő valószínűsíteni.   

(2) A Bizottság által jogvesztés terhe mellett engedélyezhető részletfizetés időtartama 300.000.- Ft összeghatárig legfeljebb 36 hónap, az azt meghaladó hátralék esetében pedig legfeljebb 48 hónap lehet.

(3) A részletfizetési kötelezettség teljesítéséig a 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók.   

(4) A Bizottság a kölcsön visszafizetését kérelemre, a kérelmező szociális és jövedelmi viszonyai alapján, rendkívüli méltányosságból egy alkalommal, legfeljebb egy évre felfüggesztheti, továbbá az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott hatáskör gyakorlója részben vagy egészben elengedheti annak a támogatottnak, aki önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy nem képes a kölcsön esedékes törlesztő részleteinek megfizetésére. A kölcsön visszafizetésének elengedése esetén az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogot és elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződésben szereplő eredeti időpontig fenn kell tartani. A jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan cserelakás nélküli elidegenítése esetén a támogatásban részesült köteles az elengedett kölcsön összegét egy összegben visszafizetni. A kölcsön visszafizetésének időtartama a törlesztés felfüggesztése esetén sem haladhatja meg a 10 évet.

12.A támogatás igénybevétele

12. §

(1) A támogatás, annak odaítélésétől számított 6 hónapig vehető igénybe.

(2) Amennyiben az eredeti lakásvásárlási, építési cél meghiúsul, a támogatást igénybevevő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kérheti, hogy a megítélt támogatást másik, e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő célra használhassa fel.       

13.Eljárási szabályok

13. §

A támogatási kérelmek elbírálása a Bizottság hatáskörébe tartozik, amely az összes körülmény gondos vizsgálatával és a rászorultság mértékének mérlegelésével hozza meg döntését. Az elbírálás során a bizottság figyelembe veszi a lakás vételárát, az építési tevékenység költségét, az igényelt hitel összegét, valamint a rászorultság mértékének megítéléséhez szükséges egyéb lényeges körülményeket.      

14. §

(1)  A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájához kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:       

a) az igénylő, valamint a vele együtt költöző, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó jövedelemigazolását, valamint az egyéb vagyoni, illetve a 4.§ (1) bekezdés g) pont szerinti elbírálásához szükséges nyilatkozatot;

b) új lakás építése esetén az igénylő nevére szóló jogerős építési engedélyt, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a bejelentés megtörténtét igazoló, építésügyi hatóság által kiállított dokumentumot, valamint az I. fokú hatóság által jóváhagyott építési tervet, továbbá az építési tevékenység költségvetését;

c) lakás vásárlása esetén - az igényelt támogatás összegét is tartalmazó – az adásvételi szerződést, melyben szerepel, hogy a vételár egy részét az igénylő lakáscélú helyi támogatás felhasználásával kívánja kiegyenlíteni;

d) hatósági erkölcsi bizonyítványt, ennek kiadásának megtagadása esetén a jogerős bírósági ítéletet, melyben az igénylő büntetőjogi felelősségét megállapították;

e) amennyiben a benyújtott iratokból nem állapítható meg, az igénylő saját erő meglétéről szóló nyilatkozatát vagy az erről szóló pénzintézeti, munkáltató igazolást;

f) egyéb, a 3.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek, valamint a 4.§ (1) bekezdés szerinti kizáró okok elbírálásához szükséges igazolásokat.  

(3) Amennyiben a kérelem és annak mellékletei alapján az abban foglaltak valódiságával szemben kétség merül fel, a kérelmező vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni. 

15. §

A Bizottság döntését a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája hajtja végre, a támogatási szerződésből eredő visszafizetési kötelezettség teljesítését a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Igazgatósága ellenőrzi, illetve tartja nyilván.         

16. §

A döntéshozó vagy a Polgármesteri Hivatal az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak figyelembe vétele mellett a támogatást igénylőtől kérheti mindazoknak az adatoknak a szolgáltatását, amelyek az e rendeletben szabályozott helyi támogatási kérelmek elbírálásához, valamint a támogatási szerződés megkötéséhez szükségesek.

14.  Záró rendelkezések

17. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően benyújtott, még el nem bírált támogatási kérelmekre is alkalmazni kell, amennyiben e rendelet az igényt benyújtójára nézve kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.

(2) A hatálybalépés időpontjában már megkötött támogatási szerződésekre a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakástulajdon megszerzésének helyi támogatásáról szóló 5/1996. (II.22) önkormányzati rendelete.