Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (III.25.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2017. 07. 01- 2023. 02. 16Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (III.25.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról
Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira, vagyonkezelőire, működtetőire, illetve az önkormányzati vagyonnal gazdálkodókra terjed ki. E rendelet alkalmazásában önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak:
a) Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete,
b) a Képviselő-testület erre felhatalmazott bizottságai,
c) a Polgármester,
d) a Jegyző és a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal
e) az önkormányzati vagyont használó, önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek
f) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok;
g) az önkormányzati vagyont használó természetes és jogi személyek.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Gyöngyös Város Önkormányzata törzsvagyonára és üzleti vagyonára, azaz:
a) az ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) a vagyoni értékű jogokra,
d) az értékpapírokra, pénzügyi eszközökre és
e) a társasági részesedésekre terjed ki.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére - kivéve a 17. § (4) bekezdésben foglaltakat - , valamint az önkormányzati tulajdonban lévő rendeltetésszerű használatra alkalmatlan ingatlanok bérlakássá történő átalakításáról és bérbeadásáról szóló rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok bérletére, valamint a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról, és a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozásáról és engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közterületek használatba adására.
2. A vagyongazdálkodás alapelvei
2. § (1) A vagyongazdálkodás feladata a Nvtv.-ben meghatározott célok megvalósítása.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
(3) Vagyongazdálkodás alatt az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, értéknövelő használata, gyarapítása, továbbá az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése értendő.
(4) Az 1. § (3) bekezdés szerinti önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
3. Az önkormányzati vagyon minősítése és nyilvántartása
3. § (1) Az önkormányzat vagyona
a) az 1. melléklet szerinti forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból álló törzsvagyonból és a 2. melléklet szerinti
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelem nincs.
(3) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását szolgálja.
(4) Az önkormányzat vagyonáról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott vagyonnyilvántartást kell vezetni. Az éves zárszámadás elfogadásához a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
(5) Az önkormányzat ingóságainak leltározása a hatályos Leltározási Szabályzat szerint történik.
(6) Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanvagyont - az elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével - az ingatlan vagyonkataszterben tartja nyilván.
(7) Az üzleti vagyon törzsvagyonná történő átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amelyhez minősített többség szükséges.
(8) Üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja.
(9) A Képviselő-testület – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – a törzsvagyonba tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítéséről dönthet, amennyiben közszolgáltatási jellege vagy közcélú funkciója megszűnt.
(10) A vagyontárgy megszerzésekor dönteni kell annak e §-ban foglaltak szerinti besorolásáról (minősítéséről).
4. Vagyongazdálkodási terv
4. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az Önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. A hosszú távú vagyongazdálkodási terv az önkormányzat gazdasági programjának időtartamára szól. A hosszú távú vagyongazdálkodási terv célkitűzéseivel összhangban minden évben – a költségvetési koncepció elfogadásával egyidejűleg – középtávú vagyongazdálkodási tervet fogad el.
(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzat feladatellátásának érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.
(3) A középtávú vagyongazdálkodási tervről szóló határozatot az éves költségvetési rendelet megalkotása során figyelembe kell venni.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
5. § (1) A vagyontárgyak értékének alapjául
a) az ingó vagyontárgyaknál - kivéve a gépjárműveket és a muzeális értékű vagyontárgyakat - a könyv szerinti nyilvántartási érték;
b) ingatlanoknál, gépjárműveknél és muzeális értékű vagyontárgyaknál a forgalmi értékbecslésben meghatározottak szolgálnak.
(2) Bérlet-, vagy egyéb használati jog értékének meghatározásánál annak piaci értékének megállapításhoz szakértő bevonása szükséges.
(3) Értékpapír értékesítése, megterhelése és szerzése esetén annak értékét
a) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír esetén tőzsdei árfolyamon,
b) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír esetén az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon, de legalább névértéken kell meghatározni.
(4) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság részére történő szolgáltatása csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken történhet. Társasági részesedés vásárlása legfeljebb a könyvvizsgáló által megállapított értéken történik.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
6. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
6. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, vagy terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat
bruttó 2 500 000 Ft-ig a polgármester,
bruttó 4 000 000 Ft-ig a Pénzügyi Költségvetési és Ellenőrző Bizottság,
bruttó 4.000 000 Ft felett a Képviselő-testület gyakorolja.
(2a) A polgármester dönt telekalakítási eljárás esetén a forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlan forgalomképessé nyilvánításáról és elidegenítéséről, abban az esetben, ha a rendezés célja az ingatlan nyilvántartás közelítése a természetbeni állapothoz, továbbá, ha a rendezés megfelel a helyi építési szabályzatban foglaltaknak, vagy annak hiányában a jogszabályban rögzített építési előírásoknak.
(3) A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy látja el. Az Önkormányzat által delegált felügyelőbizottsági tag a munkájáról köteles évente legalább két alkalommal, írásban tájékoztatni a tulajdonos képviselőjét.
(4) Az Önkormányzat társaságban meglévő tulajdoni hányadának elidegenítése csak a Képviselő-testület döntése alapján történhet.
(5) A Képviselő-testület a tulajdonosi jog gyakorlását értékhatártól függetlenül bármely esetben magához vonhatja, illetve az ügy körülményeire tekintettel a döntési jogkörrel rendelkező bizottság, illetve a Polgármester a Képviselő-testület döntését kérheti.
7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezettel köthető.
(2) A vagyonelemek átruházásáról szóló döntésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonelem megnevezését,
b) ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölését,
c) forgalmi értékének megjelölését,
d) az átruházás jogcímét,
e) pályázat esetén a pályázatra bocsátás szándékának kinyilvánítását,
f) pályázat mellőzésével történő értékesítés esetén a vevő megnevezését,
g) csere esetén a csere célját, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölését, forgalmi értékét.
8. § (1) Önkormányzati vagyon hasznosítása - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag versenyeztetés útján, a 3. melléklet szerinti szabályzat szerint történik.
(2) Törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó nemzeti vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint lehet hasznosítani.
(3) Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás
a) államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet, vagy
b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
(4) Amennyiben az érintett ingatlan forgalmi értéke a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg, nem szükséges pályázatot kiírni:
a) ha az elidegenítés célja jogcím nélküli jóhiszemű használat, közös tulajdon, továbbá földhasználati jog megszüntetése;
b) ha az ingatlan megvásárlásra csak meghatározott személy részére ajánlható fel, különös tekintettel az önálló építési teleknek nem minősülő telekhatár-rendezés, telek-kiegészítés, valamint a jogszabályon alapuló ráépítés, túlépítés, beépítés eseteire, valamint ha az ingatlanon elővásárlási jog áll fenn;
c) ha az ellenszolgáltatás megfizetése részben vagy egészben csereingatlan útján történik és annak megszerzéséhez önkormányzati érdek fűződik;
d) háziorvosi (fogorvosi) tevékenység céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén, az ott működtetési joggal rendelkező orvos részére;
e) önkormányzati rendeleten vagy a képviselő-testület határozatán alapuló, lakás építésére szolgáló telektulajdonnak elidegenítése esetén, ahol az ajánlattevők személye szociális szempontok figyelembe vételével kerül kiválasztásra;
f) ha a képviselő-testület munkahely teremtési vagy más önkormányzati érdekből ilyen döntést hoz;
g) eredménytelen pályázati eljárást követően a pályázati felhívásban közölt értéken;
h) a számviteli nyilvántartásban szereplő kis értékű tárgyi eszközök értékesítése;
i) 500 ezer Ft-ot el nem érő ingóságok a használó részére történő értékesítése esetén.
(5) A (4) bekezdés c) és f) pont alkalmazásában önkormányzati érdek mindaz, amely az önkormányzat jogszabályon alapuló kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítása elősegítéséhez szükséges.
7. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
9. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban bérlettel, használati (üzemeltetési) szerződéssel, vagyonkezelői jog létesítésével vagy közműszolgáltatókkal kötött megállapodások formájában hasznosítható.
(3) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés kötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
8. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
10. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, gazdasági társaságba való beviteléről, bármely megterheléséről a Képviselő-testület dönt, azzal, hogy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a Magyar Állam vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.
(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy bérbe, használatba, haszonkölcsönbe adásáról a polgármester dönt.
(4) A 9. § (1) és 10. § (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.
9. Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
11. § (1) Üzleti vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, cseréjéről, illetve bármilyen tulajdonjog-változásról, valamint ismételt pályázati eljárást megelőzően (pályázati szabályzat 13. pontja) az induló ár összegének csökkentéséről a 6. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt annak figyelembe vételével, hogy az induló ár összességében maximum 40%-kal csökkenthető.
(2) Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek vezetői, az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges forgalomképes vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerint mező- és erdőgazdasági földnek minősülő ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.
12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Ingyenes átruházás esetén a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 6. § (2) bekezdéstől eltérően az ingyenes tulajdon-átruházásról értékhatárra tekintet nélkül a Képviselőtestület dönt.
(3) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
13. § (1) Üzleti vagyontárgy egyéb módon történő hasznosítása alatt a bérbeadást, a földhasználati jog alapítást, a haszonbérbe adást, a feles bérbe adást, a haszonkölcsönbe adást kell érteni, melyekről a polgármester dönt.
(2) Üzleti vagyontárgy pályázati eljárás nélküli átmeneti hasznosításáról, - legfeljebb 1 évet meg nem haladó időtartamra - indokolt esetben és önkormányzati érdekből a Polgármester dönt. A hasznosításra kötött megállapodás a feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabbítható.
(3) Üzleti vagyontárgy biztosítékba adásáról a Képviselő-testület dönt.
14. § (1) A mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földek haszonbérbe vagy feles bérbe adásáról a Polgármester dönt.
(2) Egy helyrajzi számon felvett ingatlan több haszonbérlőnek – földrészletenként – is haszonbérbe adható.
(3) Haszonbérleti jogviszony létesítéséhez – amennyiben a Képviselő-testület határozatával másként nem rendelkezik - pályázati eljárás nem szükséges, azonban a külön jogszabályban meghatározott előhaszonbérleti jogosultságot, valamint a szerződés megkötésével kapcsolatos eljárási rendet figyelembe kell venni.
(4) A haszonbér a szerződő felek megállapodása alapján pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékét, vagy mennyiségét a szerződésben előre meg kell határozni.
(5) A fizetendő haszonbérleti díj éves mértékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
14/A. § (1) A 14. § rendelkezéseit – az e §-ban foglalt eltérésekkel - az önkormányzati tulajdonban lévő, mezőgazdasági művelésre alkalmas, belterületi, beépítetlen, valamint zártkerti művelés alól kivett ingatlanok hasznosítása során is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott azon ingatlanok, amelyek átmenetileg más módon nem hasznosíthatók, határozatlan időtartamra, kártalanítási igény kizárásával és legfeljebb három hónapi felmondási idő kikötésével mezőgazdasági célra használatba adhatók.
(3) A jogviszony létesítéséhez a 14. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérleti jogosultságot és szerződés megkötésével kapcsolatos eljárási rendet nem kell figyelembe venni.
15. § (1) Aki jogszabály rendelkezése vagy megállapodás alapján önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) földhasználati jogot szerzett – amennyiben az ingatlan (ingatlanrész) nem kerül részére értékesítésre – egyszeri földhasználati ellenértéket köteles fizetni, melynek mértéke az ingatlanforgalmi szakértői véleményben meghatározott forgalmi értékének 80 %-a. A földhasználati díj megfizetése – amennyiben az már megfizetésre került – a jogosult jogutódját nem terheli. A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével kapcsolatos valamennyi költség a földhasználót terheli.
(2) A földhasználati megállapodásban szereplő ellenérték megfizetésére legfeljebb egy éves részletfizetést adható. Nem köthető megállapodás, ha a földhasználati jog keletkezésében a földhasználó rosszhiszemű volt.
10. Vagyontárgy szerzése, felajánlott vagyon elfogadása
16. § (1) A vagyon tulajdonjogának ingyenes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról a vagyontárgy értékét alapul véve, - az állami tulajdonban lévő ingatlanok külön eljárási rend szerint történő megszerzését kivéve – a 6. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt.
(2) A Ptk. 6:589. §-a szerinti közérdekű kötelezettségvállalás elfogadására irányuló jognyilatkozat megtétele a polgármester hatáskörébe tartozik.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
(4) A vagyon értékét ingatlanforgalmi értékbecslő szakvéleménye alapján kell meghatározni. Az érték megállapításánál az 5. § rendelkezései az irányadóak.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben a felajánlott forgalomképes vagyontárgyat a törzsvagyonba kell besorolni a vagyontárgy elfogadásról értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően állami, vagy más helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon ingyenes átvételéről értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.
(7) Ellenérték fejében történő vagyonszerzésről a 6. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti hatáskör gyakorlója dönt.
11. Önkormányzati követelésekről való lemondás
17. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a behajthatatlannak nem minősülő követelést részben, vagy egészben elengedni az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.
(2) Ilyennek minősül különösen, ha
a) a felek csődegyezség során megállapodtak,
b) a felszámolási eljárás során a felszámoló írásban adott nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
c) a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
d) a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen a kötelezett kiskorú gyermekei lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani,
e) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,
f) közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
g) a követelés az Önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő, végelszámolás alatt álló társasággal szemben áll fenn, és az időközi számviteli beszámolóból megállapítható, hogy a tartozás megfizetésére nem áll rendelkezésre fedezet,
h) megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul nagy költséggel járna, illetve aránytalanul hosszú időt venne igénybe, továbbá, ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető.
(3) A költségvetési szervek vezetői a központi költségvetésről szóló törvény szerinti kisösszegű, önkormányzatot megillető követelésekről mondhatnak le.
(4) A követelések elengedéséről
- bruttó 250 000 Ft-ig – kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyiségbérleti díjának mérséklését - a Polgármester,
- bruttó 250 000 Ft - 1 000 000 Ft-ig Pénzügyi Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság,
- bruttó 1 000 000 Ft-ot meghaladó összeg esetén a Képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyiségbérleti díjának mérsékléséről bruttó 1 000 000 Ft-ig a Pénzügyi Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság, bruttó 1 000 000 Ft felett a Képviselő-testület dönt.
12. Önkormányzati költségvetési szervek vagyonnal kapcsolatos jogai és kötelezettségei
18. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveit megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(2) A költségvetési szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani, gyarapítani és a közterheket viselni.
(3) A költségvetési szervek jogosultak és kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott ingó és ingatlan vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre, bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére.
(4) A költségvetési szervek – az alapító okirat szerinti tevékenység keretében – a használatukban lévő vagyon bérbeadására legfeljebb az adott költségvetési évre köthet szerződést. Az egy éven túli szerződéskötéshez vagy meghosszabbításához a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A Képviselő-testület határozatában a szerződés egyéb feltételeit is meghatározhatja.
(5) A költségvetési szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében foglaltak figyelembe vételével ellátni.
(6) A költségvetési szervek beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhetnek.
(7) A használó köteles a rendelkezésére bocsátott ingatlan /helyiségei/ gazdaságos kihasználásáról folyamatosan gondoskodni. Amennyiben a használó az alapító okiratában rögzített fő- vagy kiegészítő tevékenységi körének ellátásához az épület /helyiség/ feleslegessé válik, köteles azt az Önkormányzatnak bejelenteni.
13. Vagyonkezelői jog alapítása
19. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő - korlátozottan forgalomképes és az üzleti - vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ingyenesen vagy ellenérték fejében vagyonkezelői jogot létesíthet. A Képviselő-testület versenyeztetés nélkül a Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelői szerződést.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai szerint, az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani, amelyről vagy az ingyenességről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.
(3) A Képviselő-testület vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel létesíthet, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló törvény és a Mötv. rendelkezéseire.
(4) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,
d) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
e) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit, továbbá
f) mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a nemzeti vagyonról szóló törvény, a Mötv. és az önkormányzati közfeladatokat szabályozó egyéb külön törvény kötelező szerződési tartalomként előír.
(5) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(6) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására az ellenőrzésre jogosultak részére a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba a betekintést biztosítani.
(7) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott, értékcsökkenés elszámolásában érintett vagyonelemeket figyelembe véve egyedileg határozza meg.
14. A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
20. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, és értékében bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésében meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha
a) megszűnik az a közfeladata, melynek ellátása biztosításához kapta vagyonkezelésbe a vagyont,
b) ellene csőd, felszámolási, végelszámolási eljárást vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedést kezdeményeznek,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárt és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott.
d) tulajdonosi szerkezete az Nvtv. alapján megváltozik;
e) az Nvtv.-ben meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek.
(4) Az Önkormányzat megbízásából a belső ellenőr, vagy más személy jogosult
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – az adatvédelmi szabályok betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni,
c) információt, adatot kérni.
15. Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok
21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a Képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki, a pályázatot a Képviselő-testület bírálja el.
(2) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos, a tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele a polgármester hatáskörébe tartozik. Ezek különösen: tulajdonosi hozzájárulás kiadása, önkormányzati vagyont érintő építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalmak törlése a követelés megszűnése esetén, a törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, jogszabályon alapuló használati jogra vonatkozó nyilatkozat.
16. Egyéb rendelkezések
22. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlása közben felmerülő igazgatási, előkészítési és döntés végrehajtási feladatokat a Képviselő-testület rendelkezései szerint a Jegyző, illetve Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységei látják el. Ezeknek a feladatoknak az ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat, amely nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
16. Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. melléklet a 8/2016. (III. 25.) önkormányzati rendelethez
1. A meghirdetésre kerülő pályázatokról – a 2–4. pontokba foglaltak szerint- rövidített és részletes pályázati kiírást kell készíteni.
2. A rövidített pályázati kiírás minimális tartalmi elemei:
a) az ingatlan helyrajzi száma, pontos címe, ingatlan-nyilvántartási megnevezése, területe,
b) indulóár/használati díj összege,
c) a pályázati ajánlat benyújtásának helye és határideje, valamint
d) a részletes pályázati kiírás megtekintésének helye.
3. A rövidített pályázati kiírást legalább egy helyi hirdetési lapban, a helyi televízió képújságján, valamint Gyöngyös Város honlapján, és a kiíró által szükségesnek tartott helyen meg kell jelentetni, egyben a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.
4. A részletes pályázati kiírásnak a 2. pontban meghatározottakon felül tartalmaznia kell:
a) az ingatlan jellemző sajátosságait;
b) amennyiben az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, az erre való utalást;
c) a pályázat elbírálásának határidejét;
d) az ingatlan megtekintésének módját;
e) a fizetési feltételeket;
f) több pályázat esetén a pályázati tárgyalás lehetőségét;
g) e melléklet 5. pontjában meghatározott, a pályázatot közvetlenül érintő rendelkezéseket;
h) értékesítés esetén a pályázati biztosíték kikötését, melynek összege indulóár nettó összegének 10 %-a, amelyet az Önkormányzat pénzintézetnél nyitott letéti számlájára kell – a pályázat benyújtását megelőzően befizetni. Utalni kell arra is, hogy a pályázati biztosíték összege a vételárba beszámít, eredménytelen pályázat esetén az elbírálást követő 8 napon belül visszautalásra kerül, valamint arra, hogy a pályázati biztosíték bankgarancia formájában is nyújtható;
i) azon tájékoztatást, hogy a kiíró a pályázati eljárást indoklás és jogkövetkezmények nélkül eredménytelennek nyilváníthatja;
j) amennyiben a kiíró a részletes pályázati felhívás (dokumentáció) kiadását ellenértékhez köti, annak összegét;
k) a pályázati tárgyalás szabályaira vonatkozó 15. pontban foglalt rendelkezéseket;
l) a pályázat kiírója a pályázat elbírálásakor a legmagasabb vételáron kívül egyéb szempontokat is figyelembe vehet – amennyiben a pályázati felhívásban szerepelnek –, és amelyek a pályázat objektív elbírálására alkalmasak;
m) a pályázat kiírója a pályázat kiírásakor felhívja az ajánlattevők figyelmét arra is, hogy amennyiben a szerződéskötésre a megadott határidőben a nyertes hibájából nem kerül sor, úgy a soron következő pályázó lép a helyére.
5. A pályázati kiírásra benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell
a) a szerződés megkötéséhez szükséges adatokat:
- a pályázó magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, adóazonosítóját, továbbá pénzintézeti folyószámlaszámát,
- a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, adószámát, pénzintézeti bankszámlaszámát, valamint csatolnia kell a cégkivonatot (vállalkozói engedélyének másolatát), és aláírási címpéldányt;
b) az ár/használati díj ajánlatot, a vételár megfizetésének módját, határidejét;
c) pályázó azon nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
6. A pályázatot zárt, megcímezetlen, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda Vagyonkezelő Csoportjánál kell leadni. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. Az átvételi elismervényen az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, valamint a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén kívül más nem helyezhető el. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a Jegyző vagy az általa ezzel megbízott személy bontja fel, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bontásnál az ajánlattevők vagy az általuk írásban meghatalmazott személyek (legfeljebb 3 fő/ajánlattevő) jelen lehetnek.
7. A pályázat elbírálására – ideértve a pályázat érvénytelenségét, eredménytelenségét megállapító döntést is – e rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója jogosult.
8. A a 6. § (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója dönt a pályázati eljárás indoklás nélküli eredménytelenné nyilvánításáról (e melléklet 4. i. pont), valamint, ha a pályázat a Képviselő-testület határozata alapján a vételáron kívüli egyéb bírálati szempontokat is tartalmaz.
9. Érvénytelen a pályázat, ha nem felel meg a pályázati kiírásnak, különösen, ha az a pályázati felhívásban megjelölt ár alatti ajánlatot tartalmaz, vagy a pályázó az előírt pályázati biztosítékot nem fizeti meg, vagy erre vonatkozóan nem csatol megfelelő bankgaranciát.
10. Az elbírálás előtt a pályázót hiánypótlásra kell felhívni, amennyiben a pályázat hiányossága nem a pályázati felhívásban megjelölt ár alatti ajánlat vagy a pályázati biztosíték hiánya. A hiánypótlási határidő legfeljebb 8 napban határozható meg.
11. Eredménytelen a pályázat, ha
a) ajánlat nem érkezik, vagy
b) csak érvénytelen pályázatok érkeznek, vagy
c) a hatáskör gyakorlója a pályázatot visszavonja.
12. A pályázat - változtatás nélkül történő - újbóli kiírásáról a kiíró dönt.
13. Amennyiben az ismételt pályázati eljárást megelőzően az induló ár összegének csökkentése indokolt, e kérdésben e rendelet 6. § (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója a 11. § (1) bekezdése szerint dönt.
14. Ha a pályázati felhívásra kettő vagy több érvényes pályázat érkezik, zártkörű pályázati tárgyalást kell tartani. A pályázati ajánlatok érvényességének megállapítására a Polgármester jogosult. A pályázati tárgyaláson csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt.
15. A pályázati tárgyalás szabályai:
a) A pályázati tárgyalás lefolytatása a pályázat kiírójának, vagy az általa megbízottnak a feladata.
b) A pályázati tárgyaláson a levezető elnökön és a jegyzőkönyvvezetőn kívül az érvényesen pályázók (legfeljebb 3 fő képviselő/ajánlattevő) vesz részt.
c) A pályázati tárgyalásról folyamatosan vezetett jegyzőkönyv készül (az ajánlatokat a pályázók nevével együtt rögzítik), amelyet valamennyi résztvevő aláír.
d) A licit alapja a beérkezett érvényes pályázatban szereplő legmagasabb árajánlat, a licitlépcső összegét a pályázat kiírója határozza meg.
e) A pályázati biztosíték a pályázati tárgyaláson való részvételtől a szerződés megkötéséig bánatpénzzé, szerződéskötéskor foglalóvá alakul, melyet a vételárba be kell számítani, a további ajánlattevőnek 8 napon belül vissza kell utalni.
f) A tárgyalás megkezdésekor a levezető elnök
- ismerteti a beérkezett pályázatokat,
- tájékoztatja a résztvevőket a pályázati tárgyalás szabályairól, a licitálás módjáról,
- nyilatkoztatja a jelenlévőket, hogy a pályázati eljárásban áll-e fenn kizárási ok, van-e egyéb kérdés, észrevétel,
- felhívja a figyelmet a pályázattól való visszalépés következményeire.
g) A levezető elnök a licitálás eredményét kihirdeti, és ez alapján megállapítja a pályázók sorrendjét. A pályázat eredményét a hatáskör gyakorlója állapítja meg.
h) A szerződést a pályázati eljárást követő 30 napon belül meg kell kötni.
i) Amennyiben a nyertes pályázó a szerződést határidőben neki felróható okokból nem köti meg, úgy tekintendő, hogy a szerződés megkötésétől eláll, ez esetben a bánatpénz összegét a pályázó elveszíti.
j) A megkötött adásvételi szerződés alapján a teljes vételárat a szerződésben foglalt határidőben meg kell fizetni, amennyiben a vevő legalább 30 napos késedelembe esik, az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni, ez esetben a vevő a foglaló összegét elveszíti.