Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Gyöngyös Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről a következő rendeletet alkotja.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1.§

A rendelet hatálya kiterjed:

1. a Képviselő-testületre és annak bizottságaira,
2. a Polgármesteri Hivatalra,
3. az önkormányzati intézményekre,
4. a Mátrafüredi Részönkormányzatra,
5. a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ által működtetett, valamint az Egri Főegyházmegye és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére átadott intézmények által kezelt, illetve a társulási feladatellátás kapcsán az Önkormányzat tulajdonban lévő ingatlanok felújítási előirányzat felhasználására,
6. a Városgondozási Zrt-re, a Várostérség Fejlesztő Kft-re, illetve a Heves Megyei Vízmű Zrt-re az Önkormányzat tulajdonában lévő üzemeltetésre átadott vagyontárgyak vonatkozásában,
7. továbbá a Képviselő-testület, illetve a bizottságok által megállapított támogatásokra és kedvezményezettjeire.

2.§

(1)   A Képviselő-testület a címrendet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15.§ alapján a 13. melléklet szerint állapítja meg.

MÁSODIK RÉSZ

Az Önkormányzat főbb gazdasági mutatói

3.§

^(1) [1],^[2] A Képviselő-testület Gyöngyös Város Önkormányzata 2016. évi költségvetésének fő összegét 12.346.753 EFt-ban hagyja jóvá az 1. melléklet szerint. A főösszegen belül a költségvetési bevételeket 5.414.896 EFt-ban, a költségvetési kiadásokat pedig 6.444.000 EFt-ban állapítja meg.

^(2) [3],^[4] A 2016. évi költségvetés hiánya 1.222.049 EFt, melyen kívül az Önkormányzatot a 2016. évi „0.” havi finanszírozás elszámolásával összefüggésben 37.137 EFt finanszírozási kiadás terhel.

^(3) [5]A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott hiányt 1.066.241 EFt maradvány, valamint 3.644 EFt hitel igénybevételével finanszírozza.

(4) A Képviselő-testület a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel (hitelfelvétel) kapcsolatos hatásköröket fenntartja magának.

(5) Az Önkormányzat a költségvetési évet követő további három év költségvetésére készült prognózist

1. 2017. évre                7.247.000  EFt
2. 2018. évre                7.363.000   EFt
3. 2019. évre                7.478.000  EFt

bevételi és kiadási főösszeggel a 12. melléklet szerint hagyja jóvá.

(6) A Képviselő-testület az Önkormányzat által a költségvetés végrehajtása kapcsán realizált működési jellegű többletbevételeit a költségvetés forráshiányának csökkentésére fordítja.

Költségvetési bevételek és kiadások

4.§

^{(1) [6] [7]}A Képviselő-testület a 3.§ (1) bekezdésében megállapított költségvetési főösszeget bevételi forrásonként az alábbiak szerint határozza meg:

1. Működési célú támogatások                        1.495.630 EFt
2. Felhalmozási célú támogatások                         8.431 EFt                            
3. Közhatalmi bevételek                                  2.860.400 EFt
4. Működési bevételek                                       732.480 EFt
5. Felhalmozási bevételek                                  199.003 EFt
6. Működési célú átvett pénzeszköz                   108.952 EFt
7. Felhalmozási célú átvett pénzeszköz                10.000 EFt
8. Hitel, kölcsönfelvétel                                                0 EFt
9. Értékpapírok bevételei                                    100.000 EFt
10. Maradvány igénybevétele                            1.066.241 EFt
11. Központi, irányítószervi támogatás               1.765.616 EFt
12. Betétek megszüntetése                               4.000.000 EFt

A bevételi főösszeg részletezését az 1., 2. és 2/A. mellékletek tartalmazzák.

^{(2) [8] [9]}A Képviselő-testület a 3.§ (1) bekezdés 1. pontjában megállapított költségvetési főösszeget kiadási előirányzatonként az alábbiak szerint hagyja jóvá:

1. Személyi juttatások                                        1.480.250 EFt                                
2. Munkaadókat terhelő járulékok                            378.504 EFt
3. Dologi kiadások                                              1.879.615 EFt
4. Ellátottak pénzbeli juttatásai                                 86.606 EFt
5. Egyéb működési célú kiadások                        1.334.254 EFt
6. Beruházások                                                     698.273 EFt
7. Felújítások                                                        288.948 EFt                                
8. Egyéb felhalmozási célú kiadások                       246.205 EFt                                
9. Tartalékok                                                            51.345 EFt
10. Hitel, kölcsöntörlesztés                                       37.137 EFt
11. Értékpapírok kiadásai                                        100.000 EFt
12. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása  1.765.616 EFt
13. Betét elhelyezés                                             4.000.000 EFt

A kiadási főösszeg intézményenkénti és feladatonkénti részletezését az 1., 3., és a 3/A-3/D. mellékletek tartalmazzák.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben bemutatott bevételi és kiadási előirányzatok felhasználási ütemtervét a 11. melléklet tartalmazza.

Költségvetési létszámkeret

5.§

(1)^{[10] [11]} A Képviselő-testület az Önkormányzat 2016. évi létszám-előirányzatát a 4. mellékletben részletezettek alapján az alábbiak szerint határozza meg:

1.  Az Önkormányzatnál foglalkoztatott tisztségviselők és munkavállalók esetében

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                             33 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                 3 fő

    2.  A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók esetében

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                           126 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                 8 fő

    3.  Az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                           270 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                16 fő

4.. Az Önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszáma                                        

a) teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                             41 fő

b) részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma                                                                 0 fő

Egyéb információk

6.§

(1) Az Önkormányzat több évre vállalt kötelezettség-vállalásait az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat által vállalt, nem kötelező működési jellegű feladatokat a 7. melléklet tartalmazza.

(4) Az európai uniós támogatással megvalósuló programokat a 8. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat hitelfelvételi lehetőségét tartalmazó számítást a 10. melléklet tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

Kapcsolódó költségvetések

1. Mátrafüredi Részönkormányzat

7.§

(1)   A Képviselő-testület a Mátrafüredi Részönkormányzat 2016. évi kiadásaihoz 3.000 EFt önkormányzati támogatást biztosít.

(2)^{[12] [13]}Mátrafüred településrész 2016. évi költségvetését 95.657 EFt mérlegfőösszeggel, és ezen belül 20.429 EFt hiánnyal tartalmazza. A Mátrafüredi településrész bevételeit és kiadásait a 9. melléklet tartalmazza.

NEGYEDIK RÉSZ

A költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok

1. Általános rendelkezések

8.§

(1)   A Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság a költségvetési rendelet jóváhagyását követő 10 napon belül az intézmények vezetőivel történt egyeztetés alapján köteles elkészíteni az intézmények elemi költségvetését, melyet költségvetési alapokmányban rögzítenek, és annak egy példányát tájékoztató jelleggel megküldik az érintett intézmény részére.

(2)   Az intézmények az éves költségvetésüket:

1. az Alapító Okiratokban előírt, illetve engedélyezett, valamint az intézményi költségvetési alapokmányokban és a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett,
2. a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
3. a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső ellenőrzési előírások betartásával kötelesek végrehajtani.

(3)   A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét, és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.

(4)   Az intézmények, illetve az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok az általuk kezelt önkormányzati tulajdon üzemeltetésével összefüggően kötelesek – amennyiben önerő rendelkezésre áll – az Önkormányzat forráshiányának csökkentése, illetve a megvalósítani kívánt feladatokhoz rendelt források bővítése érdekében a pályázati lehetőségekkel élni.

(5)   A megtervezett fejlesztési feladatokkal összefüggésben kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amilyen arányban az Önkormányzat felhalmozási bevételei teljesülnek.

(6)   Azon fejlesztési feladatok, amelyeknél a rendelet csak az önerőt tartalmazza, s amelyek teljes körű megvalósításának előfeltétele a pályázaton való sikeres részvétel, csak olyan ütemben valósíthatók meg, amilyen arányban az önerőn kívüli források teljesülnek.

(7)   A Polgármester az Önkormányzat likviditási helyzetének kedvezőtlen alakulása esetén meghatározott időtartamra a kiadásokat korlátozó intézkedéseket vezethet be, amelyekről utólag a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni köteles. Kedvezőtlennek minősül az a likviditási helyzet, ha az Önkormányzat folyószámla-hitelkeretének kihasználtsága a 85%-ot legalább 10 napon túl meghaladja.

2. Intézmények gazdálkodása

9.§

(1)   Az intézményvezetőt fegyelmi felelősség terheli az intézmény gazdálkodásáért, az intézmény kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért. A Rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatok az Önkormányzat jóváhagyása nélkül történő túllépése, illetve a Rendelet szabályainak be nem tartása munkáltatói fegyelmi intézkedést vonhat maga után.

(2)   Az intézmény költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre, és az ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

(3)   Az intézmény a kezelésében lévő eszköz hasznosítása során az erre irányuló szerződésben köteles legalább az önköltségnek megfelelő mértékű ellenérték megfizetését előírni.

(4)   A saját konyhával rendelkező intézmények, az ellátottak és az alkalmazottak részére nyújtott élelmezési szolgáltatáson túl kötelesek a jóváhagyott mértékig szabad kapacitásukat hasznosítani.

(5)^[14]     A saját konyhával rendelkező intézmények az alkalmazottak részére és más, önkormányzati intézmény ellátottai részére nyújtott élelmezési szolgáltatás értékesítési árát úgy kötelesek meghatározni, hogy az ár a nyersanyagköltséget és az ÁFA-t tartalmazza 

(6)   Az intézményeknél a tervezett saját bevételek elmaradása csak kivételes esetben vonhatja maga után a költségvetési támogatás növekedését.

(7)   Az intézmények kötelesek a hozzájuk beérkezett számlákat az intézményhez történő beérkezést követő legkésőbb 3 munkanapon belül a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóságon leadni.

(8)   Az önkormányzati forrásból megvalósuló intézményi felújítási és felhalmozási kiadásokat csak a pénzügyi teljesítéssel összhangban, írásbeli kérelem alapján lehet lehívni.

10.§

 (1) Az intézmény költségvetési elszámolási számláját az Önkormányzat számlavezető pénzintézeténél köteles megnyitni és vezetni. Az intézmények egy költségvetési számlával, munkabér, illetve pályázati pénzeszközeinek elkülönítésére szolgáló számlával/számlákkal rendelkezhetnek. Az egészségügyi feladatokhoz kapcsolódóan az OEP-től kapott támogatásokat külön számlán kell nyilvántartani. 

(2)   Az intézmények a pénzeszközök kezelésére letéti számlát nem nyithatnak.

(3)   Az intézmények készpénzforgalmukat a Polgármesteri Hivatal házipénztárából felvett, meghatározott összegű ellátmányból bonyolítják. Az elszámolás az intézményfinanszírozás keretében történik.

(4)   Az intézményeknél a kötelezettségvállalás a szakmai feladat ellátását szolgáló szükségesség és jogszerűség elvének figyelembevételével az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az intézményvezető kötelezettséget csak írásban a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére vállalhat, amelyről köteles haladéktalanul a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóságot a kötelezettségvállalás dokumentuma egy példányának megküldésével tájékoztatni.

(5)   Az intézmények a Képviselő-testület felhatalmazása nélkül éven túli kötelezettséget nem vállalhatnak.

11.§

(1)   A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(2)   Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

12.§

(1)   Az intézményi pénzmaradvány megállapítására az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 155.§-ában foglaltak az irányadók.

3. Személyi és egyéb juttatások

13.§

(1)   A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők részére az alábbi vezetői illetménypótlékokat állapítja meg:

       1. igazgatói/irodavezetői beosztásban (főosztályvezető-helyettesi besorolás)                15%

       2. igazgató-helyettesi/irodavezető-helyettesi, valamint személyzeti vezetői

és főépítészi beosztásban (osztályvezetői besorolás)                                              10%

(2) ^[15] 

(3)   A Képviselő-testület a köznevelési intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok kivételével a közalkalmazottak havi illetményét 2016. évben a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 6. mellékletében az egyes fizetési osztályok és fokozatokhoz rendelet minimum értékekkel egyezően határozza meg.

      (4) A köznevelési intézményben dolgozók óvodapedagógusok illetményének megállapítására a nemzeti köznevelésről

       szóló 2011. évi CXC. törvény 97.§ (20a) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5)   Az intézményvezetők illetményét a Polgármester jogosult megállapítani.

(6)   A nem közoktatási intézmény kötött felhasználású, kizárólag teljesítményösztönzési célú keret felhasználásáról az érintett intézmény vezetője jogosult döntést hozni, s arról a fenntartót legkésőbb 2016. október 31-ig köteles írásban tájékoztatni. 

(7)   Az (6) bekezdésekben meghatározott juttatásokon belül az intézményvezetőt megillető juttatásról a Polgármester jogosult dönteni.

(8)   Az intézményeknél az illetményfizetés egységesen, a dolgozó által megválasztott lakossági folyószámlára utalással történik. Az illetmény utalásáról úgy kell gondoskodni, hogy az minden hónap 3-án – amennyiben az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon – a munkavállaló számláján jóváírásra kerüljön.

(9)   A képviselő és a külső bizottsági tag tiszteletdíját – az érintett választásától függően – számlára történő átutalással, vagy készpénzben kell kifizetni. A tiszteletdíj átutalásáról úgy kell gondoskodni, hogy az a tárgy hónapot követő hó 3-ig – ha az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon – a jogosult számláján jóváírásra kerüljön. Amennyiben az arra jogosult a készpénzben történő felvételt választotta, úgy a tiszteletdíj felvételére a tárgy hónapot követő hó 3-ig – ha az munkaszüneti napra esik, az azt megelőző munkanapon – van lehetőség.

14.§

(1)   A Képviselő-testület a köznevelési intézménybe foglalkoztatott óvodapedagógusok kivételével a közalkalmazottakat megillető kötelező pótlékok mértékét a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 58.§ (1) b. pontjában rögzített minimumban állapítja meg.

(2)   Nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá a magasabb vezetői pótlék, melynek megállapítására a Polgármester jogosult.

(3)  A köznevelési intézményben dolgozók óvodapedagógusok illetménypótlékának megállapítására a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. mellékletben meghatározott alsó határértékek az irányadók.

15.§

(1) A Képviselő-testület a köztisztviselők cafetéria-juttatása, valamint a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak és a közfoglalkoztatottak kivételével a Polgármesteri Hivatal által a Munka Törvény-könyve alapján foglalkoztatottak béren kívüli juttatása 2016. évi mértékét bruttó 200.000 Ft/főben állapítja meg. Az Önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott, és az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a béren kívüli juttatás 2016. évi mértékét bruttó 140.000 Ft/főben állapítja meg. Mindkét keretösszeg magában foglalja a munkáltatót terhelő közterheket is. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatott (továbbiakban: foglalkoztatott) az ott megjelölt juttatás igénybevételéről a Rendelet hatálybalépését követő legkésőbb 8 napon belül, illetve a jogviszony létesítésekor, vagy az áthelyezéskor nyilatkozik, s ezt a nyilatkozatot 2016-ban legfeljebb egyszer, a 2016. június 15-ig benyújtott írásbeli kérelem alapján 2016. július 1-től kezdődően módosíthatja.

(3) A foglalkoztatott az (1) bekezdésben meghatározott mértékig a (2) bekezdésben rögzített módon az alábbi juttatások közül választhat:

1. étkezési Erzsébet-utalvány (az adóéven belül utólagosan adva is) a munkavállalói jogviszony minden megkezdett hónapjára jutó, havi 8.000 Ft-ot meg nem haladó része,
2. az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya
   1. szálláshely alszámlára utalt 148.687 Ft (bruttó 200.000 Ft), illetve 104.081 Ft (bruttó 140.000 Ft), (több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 225.000 Ft) támogatás,
   2. vendéglátás alszámlára utalt 148.687 Ft (bruttó 200.000 Ft), illetve 104.081 Ft (bruttó 140.000 Ft), (több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 150.000 Ft) támogatás
   3. szabadidő alszámlára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 75.000 Ft (bruttó 100.882 Ft) támogatás
3. a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet,
4. iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30%-át meg nem haladó része (kizárólag papír vagy elektronikus utalvány formájában adható tankönyv, taneszköz, ruházat beszerzésre),
5. a munkáltató által a magánszemély javára havonta, illetve háromhavonta átutalt munkáltatói hozzájárulás

1. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50%-áig,
2. az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy/és önsegélyező pénztárba együttesen a minimálbér 30%-áig,

(4) A részmunkaidős foglalkoztatottat az (1) bekezdésben meghatározott juttatás a tényleges foglalkoztatás arányában illeti meg. Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya év közben keletkezik, vagy szűnik meg, úgy a juttatás időarányos része illeti meg.

(5) Nem jogosult cafetéria, illetve béren kívüli juttatásra a foglalkoztatott azon időtartam vonatkozásában, amelykor illetményre nem jogosult, feltéve, hogy időtartama egybefüggően meghaladja a 30 napot.

(6) A cafetéria- illetve béren kívüli juttatás időarányos keretösszegét a közalkalmazottak esetében ezer forintra kerekítve, a kerekítési szabályoknak megfelelően kell megállapítani.

(7) Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a munkavállaló nem veheti igénybe.

(8)   A közalkalmazott az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultság megszerzésének időpontját megelőző 2 éven belül jogosult az őt az (1) bekezdés szerinti juttatás bérfejlesztésre történő felhasználását kérni a munkáltatójától. Ebben az esetben a bérfejlesztés havi mértéke annak járulékait is figyelembe véve sem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti összeg egy tizenketted részét.

(9) Az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultság megszerzésének időpontját a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság igazolásával kell alátámasztani. A bérfejlesztést megállapítani a közalkalmazott részére csak az igazolás benyújtásának időpontját követő hónap 1. napjától, de legfeljebb az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultság megszerzésének időpontját megelőző 2 éven belül lehet. A bérfejlesztés megállapításának kezdő időpontjáig a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti juttatás időarányos részére jogosult.

(10) Az egyes intézményi kollektív szerződések csak az (1)-(9) bekezdésben rögzített korlátozással köthetők, illetve módosíthatók. Ezen rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a köztisztviselőkre irányadó Közszolgálati Szabályzat kiadására is.

(11) Az (1) bekezdésben a köztisztviselők részére megállapított juttatásra jogosult a polgármester és az alpolgármesterek is.

16.§

(1) A Képviselő-testület a köztisztviselők, valamint a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak és a közfoglalkoztatottak kivételével a Polgármesteri Hivatal által a Munka Törvény-könyve alapján foglalkoztatottak, továbbá az Önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott, és az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a fizetési számlához kapcsolódó 1 foglalkoztatottra eső bankszámla-hozzájárulás havi mértékét 1.000 Ft-ban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított juttatást kifizetése a kedvezményezett bankszámlájára történő utalással történik oly módón, hogy a juttatást a kedvezményezett félévente egy alaklommal, a féléves időtartamra vonatkozóan összevonva, tárgy félév utolsó hónapjának 10. napjáig jogosult megkapni.

4. Céljelleggel adott és egyéb támogatások

17.§

(1)   Önkormányzati költségvetésből biztosított bizottsági hatáskörbe telepített pályázati forrásokra önkormányzati intézmény is nyújthat be pályázatot.

(2)   A keretek felosztásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázatokat, amelyek kapcsolódnak a bizottság feladataihoz illeszkedő, önkormányzati koncepciókban meghatározottakhoz. A bizottságok ezen elveket kötelesek a keret felosztása kapcsán közzétett pályázati felhívásban is megjelölni.

(3)   A támogatásban részesülőkkel az Önkormányzat lehetőség szerint 2016. június 30-ig, de még a folyósítást megelőzően köteles szerződést kötni.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott, pályázat útján elnyert támogatás kapcsán készült (3) bekezdésben meghatározott szerződésnek tartalmaznia kell:

1. a támogatott nevét, székhelyét és főbb azonosító adatait,
2. a támogatás célját és összegét,
3. a folyósítás ütemezését,
4. az elszámolási kötelezettség előírását, annak határidejét, módját,
5. az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket,
6. az elszámolási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit,
7. valamint arra történő utalást, hogy az Önkormányzat a kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi folyamatok eredményeként bekövetkező likviditási nehézségek esetén jogosult a megítélt támogatást részben, vagy egészben visszatartani, vagy megvonni. 

(5) A polgármester, illetve az alpolgármesterek által nyújtott támogatási szerződések tartalmára a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(6)   A szerződést a Képviselő-testület által jóváhagyott támogatások esetében a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság, a bizottságok által jóváhagyott támogatások esetében a bizottság feladatköréhez kapcsolódó igazgatóság, a polgármester, illetve az alpolgármesterek által nyújtott támogatások esetében pedig a polgármesteri / alpolgármesteri asszisztens köteles előkészíteni.

(7)  A Képviselő-testület által, illetve a bizottságok által jóváhagyott támogatások – a konkrét időponthoz köthető rendezvények kivételével – két részletben, 2016. június 30-ig, illetve 2016. szeptember 30-ig 50-50%-os arányban kerülnek kiutalásra/kifizetésre a jogosultak számára. Amennyiben a (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott visszatartásra sor kerül, úgy arról a támogatási szerződést készítő igazgatóság köteles a támogatottat legkésőbb 2016. augusztus 31-ig írásban kiértesíteni.

(8) A támogatásban részesülő szervezetek, illetve magánszemélyek kötelesek a támogatásról a jóváhagyó önkormányzati testület számára legkésőbb 2017. január 31-ig elszámolást benyújtani. Gazdasági társaságok esetében az elszámolás benyújtásának időpontja 2017. május 31. A Képviselő-testület, a polgármester illetve az alpolgármesterek által jóváhagyott támogatásokhoz kapcsolódó elszámolást a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság, a bizottságok által jóváhagyott támogatásokhoz kapcsolódó elszámolást pedig a bizottság feladatköréhez kapcsolódó igazgatóság felé kell teljesíteni. Amennyiben a támogatásban részesülő a támogatással nem számol el, részére újabb támogatás nem állapítható meg.

18.§

(1) A Képviselő-testület által a nemzetiségi önkormányzatok részére jóváhagyott általános támogatás havi bontásban, 12 egyenlő részben, a tárgyhó első és ötödik munkanapja között válik esedékessé. A célhoz kötött támogatás folyósítására csak a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló döntése, és előzetes írásbeli kérelme alapján van lehetőség.

(2) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között létrejött együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján az Önkormányzat által átvállalt költségek ellentételezéséhez kapott támogatás kizárólag a megállapodásban rögzített célokra használható fel.

5. Előirányzat felhasználás és módosítás

19.§

(1) A Rendeletet évente három alkalommal, legkésőbb 2016. június 30., 2016. október 31., illetve 2017. február 28-ig kell módosítani.

20.§

(1)   Az intézmények előirányzatok feletti döntési jogosultsága a jogszabályi kereteken belül előirányzat-felhasználásra, illetve kiemelt előirányzatokon belüli előirányzat-módosításra terjed ki.

(2)   Az élelmezési feladatokkal összefüggő bevételi és kiadási előirányzatokat kizárólag az élelmezési tevékenység végzésével összefüggésben lehet felhasználni, azokat más előirányzatra átcsoportosítani nem lehet.

(3)   Az intézmények személyi juttatás előirányzatát csak a Képviselő-testület által jóváhagyott többlet-feladatok esetén lehet növelni.

(4)   Az intézmény személyi juttatás előirányzatának maradványát felhasználni, annak terhére kötelezettséget vállalni csak a pénzmaradvány jóváhagyása után jogosult.

6. Nevesített hatáskörök

21.§

(1)   A Képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 71.§ (1) bekezdése alapján elrendeli, hogy az önkormányzati intézményhez önkormányzati biztos kell kirendelni, amennyiben az intézmény elismert, 30 napon túli tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az intézmény éves eredeti előirányzatának 10%-át, vagy ÁFA-val növelt értéke a 30.000 EFt-ot.

(2)   A Képviselő-testület az önkormányzati biztos kirendeléséhez kapcsolódó jogkört a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrzési Bizottságra ruházza át. Önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság kezdeményezi.

22.§

(1) A Képviselő-testület a céltartalékon belül a pályázati önerőhöz, valamint a tervezési tartalékhoz kapcsolódó kötelezettségvállalási jogkört pályázatonként, illetve tervezési feladatonként

- bruttó 10.000 EFt-ig a Polgármesterre,

- bruttó 10.000 EFt felett 20.000 EFt-ig a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrzési Bizottságra ruházza át.

(2) A Képviselő-testület az általános tartalék, az intézmény-felújítási előirányzat, valamint az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a céltartalék terhére történő kötelezettségvállalás jogát esetenként bruttó 1.000 EFt keretösszegig a Polgármesterre, bruttó 1.000 EFt felett 2.000 EFt összeghatárig pedig a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrzési Bizottságra ruházza át.

(3) A Képviselő-testület az egyensúlyi tartalék feletti kötelezettségvállalás jogát a Polgármesterre ruházza át.

23.§

(1)   A Képviselő-testület az Oktatási és Kulturális Bizottságra ruházza át a Rendelet 3/C. mellékletéből a

1. a közművelődési és kulturális feladatok, támogatások keret (3/C. melléklet)
2. az oktatási feladatok bizottsági keret (3/C. melléklet)
3. a pedagógiai szakmai szolgáltatásra biztosított keret (3. melléklet III. fejezet 3 cím 12. sorszám)
4. a közgyűjtemények támogatása (3/C. melléklet)

felhasználási jogkörét.

(2)   A Képviselő-testület az Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságra ruházza át

1. a sporttevékenység támogatási keret (3/C. melléklet),
2. az Ifjúsági Koncepcióból adódó feladatokhoz kapcsolódó keret (3/C. melléklet)

feletti rendelkezési jogkört.

 (3) A Képviselő-testület az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra ruházza át

1. a szociális tevékenység támogatási keretének (3/C. melléklet)
2. az egészségügyi tevékenység támogatási keretének (3/C. melléklet)
3. az ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok, és mentális egészségvédelmi programok támogatása 3 év alatti gyermekek és szüleik számára keretének (3/C melléklet)
4. lakáshoz jutók helyi támogatási keretének (3. melléklet III. fejezet 8. cím 5. sorszám)
5. bérlemények felújítása (3. melléklet III. fejezet 7. cím 3. sorszám)

felhasználási jogkörét.

(4)   A Képviselő-testület az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra, az Oktatási és Kulturális Bizottságra, és az Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságra ruházza át

1. a Drogprevenciós Alap (3. melléklet III. fejezet 3. cím 14. sorszám)
2. a Bűnmegelőzési programra biztosított keret (3. melléklet III. fejezet 3. cím 15. sorszám)

felhasználási jogkörét.

24.§

(1) A 3. melléklet III. fejezet 3. cím 23. sorszáma alatt nevesített 7.000 EFt összegű képviselői keret felhasználására a (2) – (8) bekezdésben foglaltak az irányadók. ,

(2) A keret felhasználására valamennyi képviselő éves szinten legfeljebb bruttó 500 EFt összeghatárig jogosult javaslatot tenni. Felhasználásra kizárólag előzetesen benyújtott kérelem alapján van lehetőség, már megvalósult feladatokkal kapcsolatos kiadások utólagos elismerésére javaslat nem tehető.

(3) A kérelmet írásban, a felhasználás célját, és a célhoz felhasználni kívánt keretösszeget is bemutatva lehet a polgármesterhez benyújtani.

(4) A keret nem használható fel képviselői feladatok ellátásához kapcsolódó személyes igények megvalósítására, valamint – az (5) bekezdésben hivatkozott intézmények által szervezett rendezvények támogatásán kívül – rendezvények támogatására.

(5) A képviselő – amennyiben a keretet, vagy annak egy részét rendezvények vagy programok támogatására, eszközvásárlásra, illetve pályázati önerőhöz kapcsolódó támogatásra kívánja felhasználni, csak olyan – az Önkormányzat közigazgatási területén működő intézményt és – az alapítvány kivételével – olyan civil szervezetet támogathat, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A javaslatról a Polgármester dönt a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül. A támogatási szerződés megkötésére, és tartalmára a 17. §-ban foglaltak az irányadók.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a képviselői keret az Önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladataihoz kapcsolódó karbantartási, felújítási vagy felhalmozási célra használható fel.  A javaslatról a polgármester a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóság véleményének ismeretében dönt a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül.

(7) Amennyiben a képviselő nem ért egyet a döntéssel, úgy a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül kezdeményezheti a Képviselő-testület előtt a döntés felülvizsgálatát. A keret felhasználása tekintetében a Képviselő-testület döntése az irányadó.

(8) A képviselői keret terhére kötelezettséget vállalni 2016. november 30-ig lehet.

25.§

(1)   A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit legfeljebb 3 hónapos időtartamra lekösse, valamint átmeneti likviditási problémák esetén visszapótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezze a szabad pénzeszközök felhasználását.

26.§

(1) Az üzemeltetésre átadott vagyontárgyakhoz kapcsolódó felújítási, felhalmozási előirányzat felhasználására csak a Polgármester erre vonatkozó, előzetes egyetértő írásbeli nyilatkozata alapján van lehetőség. A felhasználásra irányuló javaslatot a szakmai indoklással és a felmerülő kiadásokkal együtt az üzemeltető – a rendkívüli esetek kivételével – köteles legkésőbb 2016. szeptember 30-ig a Polgármesterhez eljuttatni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében rendkívüli esetnek minősül minden olyan esemény, amely a tevékenység ellátását akadályozza, életveszélyt, valamint jelentős anyagi kárral fenyegető veszélyhelyzetet idéz elő, vagy az ingatlan műszaki állapotát súlyosan rongálja, veszélyezteti.

ÖTÖDIK RÉSZ

Vegyes és záró rendelkezések

27.§

(1)   A helyi adókról szóló 27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) a.) pontjában meghatározott városfejlesztési célnak minősül 2016-ban: 

- az európai uniós és hazai fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó önerő biztosítása;

- illetve a város területén út-, híd-, járda- és parkoló, valamint közmű elosztóvezeték építése és felújítása

28.§

(1)   A rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2016. január 1-től kell alkalmazni.

(2)   A 2016. január 1. és a hatályba lépés közötti időszakban realizált bevételre és teljesített kiadásokra a Rendelet előirányzatai biztosítanak fedezetet.

Gyöngyös, 2016. február 26.