Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2003. (XII.15.) önkormányzati rendelete

Az adóügyi dolgozók érdekeltségi rendszeréről

Hatályos: 2004. 01. 01

Gyöngyös Város Képviselőtestülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 45. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az adóügyi dolgozók érdekeltségi rendszerének szabályait az alábbiak szerint határozza meg:


Az anyagi érdekeltség célja

1. §


(1) Az anyagi érdekeltség célja a helyi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó adók hatékony beszedésének elősegítése, valamint az adóellenőrzési feladatok ösztönzése; különös figyelemmel arra, hogy az adófizetési kötelezettségüknek önként eleget nem tévők köréből minél nagyobb mértékben kerüljön előírásra, beszedésre az adó, és az adóhátralék csökkenjen.


(2) Az ebben közreműködő önkormányzati dolgozók a végzett munka színvonala és eredményessége alapján jutalékban részesíthetők. Ennek érdekében a Képviselőtestület érdekeltségi alapot hoz létre.


A rendelet hatálya

2. §


A rendelet hatálya kiterjed:

  1. ) Gyöngyös Város Jegyzőjére
  2. ) Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság Igazgatójára és Igazgatóhelyettesére
  3. ) Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság Adócsoportjának dolgozóira.


Az érdekeltségi alap forrása

3. §


(1) Az érdekeltségi alap forrását képezi:


a)   a jogerősen feltárt, megállapított és beszedett helyi-, és gépjárműadó hiány 10 %-a;

b)   az esedékesség időpontjáig be nem fizetett, és az adóügyi dolgozók eredményes behajtási tevékenysége során befolyt helyi adó-, és gépjárműadó hátralék 10 %-a;

c)    a beszedett késedelmi pótlék 10%-a;

d)   és a beszedett mulasztási bírság teljes összege.


(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott forrásból akkor lehet érdekeltségi alapot képezni, ha az adóalany az alap forrásául szolgáló, határozattal előírt adót járulékaival együtt, teljes egészében befizette


Az érdekeltségi alap felhasználása

4. §


(1) Az érdekeltségi alap a rendelet 2.§-ában meghatározott adóügyi dolgozók érdekeltségi jutalékának alapját képezi. Az adóügyi dolgozók érdekeltségi jutalékának kifizetése után az érdekeltségi alapban fennmaradó részt költségvetési bevételként kell kezelni.     


(2) A rendelet 2. §-ában meghatározott dolgozókat a teljesítés évében az utolsó - vezető beosztású dolgozó esetén vezetői pótlékkal növelt - besorolási illetmény 1 havi összegével megegyező érdekeltségi jutalék illeti meg, ha az Önkormányzat kezelésében lévő adókból elszámolt bevétel eléri az Önkormányzatnál nyilvántartott folyó évi fizetési kötelezettség 97%-át. A folyó évi helyesbített előírás kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a nem jogerős előírásokat, a visszatérítés címén előírt, valamint a bíróság által felfüggesztett és a felszámolási eljárás keretében tartozásként nyilvántartott összegeket és a behajthatatlan tartozást.


(3) Az (1) bekezdés szerinti teljesítést az éves zárási összesítők alapján kell megállapítani.


(4) A teljesítést egy tizedes pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint kell kiszámítani.


(5) Az érdekeltségi alapból kell rendezni a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot és munkaadói járulékot. A jutalékra egyebekben a munkabérre, bérjellegű juttatásra vonatkozó társadalombiztosítási és adójogszabályokat kell alkalmazni


Az érdekeltségi alap kezelésének szabályai

5. §


(1) Az érdekeltségi alap forrásaiból képződött összegeket a Polgármesteri Hivatal költségvetési számláján, számvitelileg elkülönítetten kell kezelni.


(2) A 2.§-ban meghatározott dolgozók részére érdekeltségi jutalékként fel nem használt érdekeltségi alap év végén mutatkozó pénzmaradványa a következő évre nem vihető át.


(3) Az alapot képező bevételekről a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság Adócsoportjánál tételes nyilvántartást kell vezetni.


(4) A rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott forrásokról az adóhiányt előíró határozat alapján tételenkénti részletességű nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:

  1. ) sorszám
  2. ) adóalany neve, címe
  3. ) jogerősen megállapított adóhiány neme, összege, a képezhető jutalék összege, a befizetés időpontja
  4. ) kimunkáló(k) neve, beosztása,


Az érdekeltségi alapról történő kifizetések és elszámolások rendje

6. §


(1) Az érdekeltségi alap bevételeit a vezetett nyilvántartások alapján folyamatosan, illetve a zárlati munkák befejezését követő 15 napon belül a zárási összesítő adatai alapján kell átutalni a költségvetési számlára.


(2) Az érdekeltségi alapból a kifizetés igénylés alapján történik. A Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság által összeállított, jogosultságot igazoló kimutatás alapján a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság igazgatójának és helyettesének, valamint az adócsoport dolgozóinak jutalékát a Jegyző, míg a Jegyző jutalékát a Polgármester hagyja jóvá.


(3) Amennyiben az érdekeltségi alapon lévő forrás nem fedezi az érdekeltségi jutalékot, azt az arányosan csökkentett összegben kell kifizetni.


(4) Az érdekeltségi alapból a jutalékot a teljesítés évét követő január 31-ig kell kifizetni.


(5) Az érdekeltségi jutalék kifizetéséről, a járulék utalásáról, valamint az adatszolgáltatásról a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság gondoskodik.


(6) A jutalékot a munkában eltöltött idő arányában kell kifizetni.


(7) Munkában eltöltött időnek azokat a munkanapokat kell tekinteni, amelyen a jutalékban részesíthetőt munkabér illeti meg. Ha a naptári éven belül a munkabér folyósítása 30 napnál rövidebb ideig szünetel (pl: betegállomány, fizetés nélküli szabadság), akkor ezt munkában töltött időnek kell tekinteni.


(8) A rendelet hatálya alá tartozó dolgozók részére, amennyiben az éves munkából a szabadságon túl 30 napot meghaladóan távol voltak, a jutalék időarányos része fizethető csak ki.


(9) Érdekeltségi jutalék érvényes fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó részére nem fizethető ki.


(10) Az érdekeltségi jutalék az év közben nyugdíjba vonulót is megilleti, a ténylegesen munkában letöltött idő arányában.


(11) Az alap felhasználásáról a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.


Értelmező és záró rendelkezések

7. §


  1. Adóhiány: a vizsgálat, ellenőrzés, és felderítés során feltárt adó, bírság és pótlék összege.


  1. Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó.


  1. Behajtási tevékenység: az adóigazgatási eljárás során végzett behajtási cselekmény, amely magába foglalja a fizetési felszólítást, a munkabér-letiltást, a követelés-lefoglalást, az inkasszót, a helyszíni behajtást, a jelzálogjog-bejegyzést, valamint az ingó- és ingatlan végrehajtást.


  1. Az adó megfizetésének esedékessége: az a nap, ameddig az adózó teljesítheti a befizetést - a késedelem jogkövetkezménye nélkül -, az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény 2. sz. mellékletében meghatározott fizetési határidő lejártáig.


8. §


(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2004. január 1-étől kezdődően kell alkalmazni.

(2) Érdekeltségi jutalékot első alkalommal 2004. március 31.-ig kell kifizetni a 2003. évi zárási összesítő elkészítése, és az érdekeltségi alap feltöltése után.

(3) A rendelet kihirdetéséről Gyöngyös Város Jegyzője gondoskodik.