Gyöngyös Város Képviselő-testületének

a környezetvédelemről szóló

15/2000. (V.22.) önkormányzati rendelete

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. §-a (1) bekezdésének c.) pontjában és az 58. §-a (1) bekezdésében, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 1. §-a (1) bekezdésében és a 2. §-ában, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékokkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.)Korm. rendelet, a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT. rendelet 27. §-ában, a levegő tisztaságának védelméről szóló 4/1986. (VI.2.) OKTH rendelkezés 6. § (6) bekezdésében foglaltak, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. 1. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Gyöngyös Város Képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezés

A rendelet célja, hatálya

1. §

(1) A rendelet célja a környezet veszélyeztetésének, károsodásának, szennyezésének megelőzése, Gyöngyös város természetes és épített környezetének megóvása, a környezetvédelemmel kapcsolatos helyi rendelkezések összhangjának megteremtése.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyös város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

Alapfogalmak

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró);

b) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg por- és gazmentesítése.

c.)………^[1]

II. FEJEZET

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, haszonélvezője, a másnak használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyon alapuló kötelezettsége szerint  - a bérlő (továbbiakban: Tulajdonos) köteles gondoskodni.

     A kötelezett személyének megállapításánál a telekkönyvi állapot, illetve a bérleti szerződés irányadó.

        (2) A Tulajdonos köteles gondoskodni:

      a) Az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv), illetve ha a járda mellett zöldsáv is            van az úttestig terjedő teljes terület, amennyiben annak szélessége az ingatlantól mérve az 5 m-t nem                    haladja meg;    

                  b) A járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai az útszegélyig.

       c) Tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló                terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok                      eltávolításáról, úgy, hogy az ne az úttestre kerüljön,

       d.) valamint a közterület használati megállapodás alapján létesített, a települési hulladékkezelési                                közszolgáltatásokról szóló 34/2009.(XII. 14.) KT rendeletben meghatározott települési szilárd hulladék                    átadóhely és annak 1 méteres környezetében lévő közterület folyamatos tisztántartásáról

4. §

       (1) Árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt az üzemeltető köteles tisztántartani.

(2) Közterületen a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytatók kötelesek az árusító helyek körül naponta a hulladék összetakarításáról gondoskodni. 

5. §

(1) Közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében a közterületen lévő üzemi területek, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója köteles a terület tisztántartásáról gondoskodni.

(2) Külterületen váróhelyiségek, várakozóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzembentartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.  

(3) Tilos

1. ) a közterületen lévő, vagy oda időszakosan, hulladékszállítás céljából kihelyezett hulladékgyűjtő edényzetben – ideértve a lomtalanítás során kihelyezett hulladékot is – kutatni, abból hulladékot kiválogatni;
   
2. ) a közterületi kézi hulladékgyűjtő edényekbe a szokásos mértékűnél nagyobb mennyiségű hulladékot elhelyezni. ^[2]

III. fejezet

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS

KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL^[3]

6. §

…….

7. §

……..

8. §

……..

9. §

………

10. §

………

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK KEZELÉSE^[4]

11. §

…….

12. §

…….

13. §

…….

V. FEJEZET

ZAJVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA

14. §

E fejezet a kulturális, szórakoztató, sport, reklám, hírközlési, hirdetési és más egyéb célt szolgáló hangosító berendezések, továbbá a riasztókészülékek által kibocsátott, valamint a lakossági tevékenységből származó zajterhelésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, az ingatlan karbantartásához feltétlenül szükséges mértékű zajterhelések nélkül.

15. §

(1) A 15. § szerinti tevékenységekre vonatkozó megengedett zajterheléseket az 5. sz. melléklet tartalmaz­za.

(2) Az 5. sz. mellékletben megadott nappali időszak 6-22 óra közötti időt, az éjszakai időszak 22-6 óra közötti időt általánosságban kell értelmezni. Egyedi esetben (pl. rendezvény) a nappali időszak 7-23 óra közötti idő, éjszakai időszak 23-7 óra közötti idő is megállapítható.

(3) Az 5. sz. mellékletben megállapított zajterhelési irányértéknek a lakó vagy egyéb épület zajtól véden­dő homlokzata előtt 2 m távolságban,  illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pi­henésre, üdülésre szolgáló területeken kell érvényesülnie.

16. §

(1) Rendezési tervben meghatározott, zajvédelmi szempontból fokozottan védeni kívánt területen az illetékes közegészségügyi ható­ság véleménye alapján az 5. sz. mellékletben megadott értékektől 5 dB-lel alacsonyabb érték is előírható;

(2) Lakó- és üdülőövezetben tilos éjszaka és munkaszüneti napokon olyan tevékenységet végezni, mely zajhatása a szomszédos ingatlan területén tartózkodó személyek nyugalmát zavarja. Ez esetben is az 5. sz. mellékletben megállapított zajterhelési határértékek érvényesek, a mérési idő 5 perc.

17. §

A riasztó készülékek indokolt hangjelzés kibocsátása a veszélyelhárítás vagy e célú beavatkozás azon időszakáig tarthat, amíg a kikapcsolás lehetővé válik.

18. §

(1) A zenét szolgáltató vendéglátó üzlet üzemeltetője e tevékenységét csak abban az esetben végezheti, amennyiben zajkibocsátási határértéket megállapító engedéllyel rendelkezik. Engedély az üzemeltető - zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló - kérelme alapján adható. A kérelemnek tartalmaznia kell az üzemeltető nevét, lakcímét, a vendéglátó üzlet nevét, címét, nyitvatartási idejét, az illetékes közegészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását és az engedélyező hatóság megítélésétől függően akusztikai szakértő véleményét, amely tartalmazza a tevékenység által keltett várható zajszintet.

(2) Zenét szolgáltató vendéglátó üzletet üzemeltetni csak úgy szabad, hogy a szórakozóhely együttes zajhatása nem haladhatja meg az engedélyezett határértéket.

(3) Amennyiben engedélyes a vendéglátó üzletet az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon üzemelteti, ezen magatartásán a hatóság felszólítására nem változtat, úgy a zajkibocsátási határértéket megállapító en­gedélyt vissza kell vonni.

19. §

A zajvédelmi hatóság saját hatáskörében vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére és mint szakhatóság bevonásával zajvédelmi célú vizsgálatot végezhet vagy végeztethet. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy engedélyes az üzlethelyiségre megengedett zajszintet túllépi vagy az üzemeltető riasztó készüléke, nem felel meg e rendelet követelményeinek úgy a vizsgálat költségét az engedélyesre, üzemeltetőre átháríthatja, és kötelezést írhat elő a felmerült rendellenesség megszüntetésére.

VI. FEJEZET

levegő tisztaságának védelme

20. §

(1)^[5],[6] Gyöngyös közigazgatási belterületén tilos az avar, továbbá – a kiépített szabadtéri tűzhelyek, ún. szalonnasütő helyek rendeltetésszerű használata kivételével – a kerti hulladék égetése. 

(2) Házi húskészítmény füstölő üzemeltetési ideje november 1-től március 31-ig összességében a 10 napot, április 1-jétől október 31-ig összességében az 5 napot nem haladhatja meg. A füstölőből származó füst a szomszédos ingatlanok telekhatárán nem haladhatja meg azt a mértéket, ami egy átlagos szaglóérzékkel rendelkező személy számára kellemetlen hatás nélkül elviselhető, illetve egy átlagos egészségi állapotú ember számára légzési panaszokat nem okoz.^[7]

21. §

A 140 kW névleges teljesítmény alatti tüzelőberendezésben csak az energiaszolgáltatók, kereskedelmi egységek által is forgalmazott energiahordozók és kis – gyújtólánghoz szükséges – mennyiségű, szennyezés-mentes papírhulladék égethető el.

Allergiás és légúti megbetegedést okozó növények elleni védekezés

22. §

Védekezés célja a fokozottan allergia keltő növények elterjedésének megakadályozása, mennyiségének folyamatos csökkentése, ez által az allergiás megbetegedések részbeni visszaszorítása, mérséklése.

23. §

(1)A parlagfű, fekete-üröm irtása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége.

(2)Az ingatlan tulajdonosa köteles, a 3. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott közterületen az allergén növények irtását elvégezni.

(3)Tilos kanadai (pelyhező) nyárfát ültetni.

A fák védelméről

24. §

(1) A fakivágási engedélyezés során, az engedélyes terhére minden esetben elő kell írni a fa pótlását. A pótlásra előírt fa fajtáját, méretét és a fapótlás helyét az engedélyező hatóság határozza meg.

(2) A fakivágást engedélyező hatóság a Gyöngyös Város Általános Rendezési Terve szerinti  természeti védelem alatt álló területeken történő fakivágás esetén előírhatja az engedélyes ingatlanra készítendő parképítési, vagy fásítási terv elkészítését és engedélyezésre történő benyújtását is.

(3)....^[8]

(4)… ^[9]

VII. FEJEZET

A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉRŐL ÉS A KÖZMŰVES SZENNYVÍZELVEZETÉSRŐL

24/A. §…..^[10]

(1)…..^{[11], [12]}

(2) ….^{[13], [14]}

(3) A mindenkori lakossági szennyvízközmű érdekeltségi hozzájárulás összegét meghaladó költséggel kiépíthető házi bekötővezetéket Gyöngyös Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapja „Vizek védelme, szennyvízelvezetés” feladatra előirányzott, 3 millió Ft/év összegű keretének terhére, az ingatlantulajdonos kérésére, a mindenkori lakossági szennyvízközmű érdekeltségi hozzájárulás megfizetése és a közműves szennyvízelvezetést biztosító, ingatlanon belüli feltételek meglétének igazolása esetén kiépíti. A rákötést a bekötővezeték üzembe helyezését követő 45 napon belül kell megvalósítani.^{[15], [16]}       

viII. fejezet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁRÓL

25. §

(1) Gyöngyös Város Képviselőtestülete létrehozza Gyöngyös Város Önkormányzata Városi Kör­nyezetvédelmi Alapját (továbbiakban: Városi Környezetvédelmi Alap).

(2) A Városi Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkor­mányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a.)   a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtását,

b.) a környezeti károk mérséklését,

c.) a környezetvédelmi ártalmak megelőzését,

d.) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítését,

e.) a zöldfelület-gazdálkodást,

f.)   a természeti értékek megóvását,

g.)  a környezetvédelmi oktatást, nevelést,

h.)  épített környezet védelmét.

               i.)  a közlekedés szervezettségének javítását.

26. §

A Városi Környezetvédelmi Alap bevételei:

a.)   a területi környezetvédelmi hatóságok által Gyöngyös közigazgatási területén jogerősen kiszabott                               környezetvédelmi bírságnak az Önkormányzatot megillető része,

b.)  a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

c.)   az Önkormányzat éves költségvetésben környezetvédelmi célra - az alap támoga­tására - elkülönített összeg,

d.)  a város közigazgatási területén kivetett természetvédelmi bírság,

e.)   az állami és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon elnyert összegek,

f.)   a Városi Környezetvédelmi Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,

g.)   a Városi Környezetvédelmi Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai,

h.)  a károkozó által a Városi Környezetvédelmi Alap javára megtérített kárelhárítási költségek,

i.)   jogerősen kiszabott építésrendészeti bírság önkormányzatot megillető része,

j.)   útépítési és közművesítési hozzájárulás,

k.)  egyéb, a Városi Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek,

l.)   parkoló-építési hozzájárulás.

27. §

 (1) A Városi Környezetvédelmi Alapot kizárólag a város környezetvédelmi problémáinak megol­dására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

a.)   levegőtisztaság védelme; (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csök­kentése, adatbázis létesítése),

b.) hulladékgazdálkodás; települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

c.)   védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

d.) zaj- és rezgésvédelem,

e.)   zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldterület-gazdálkodás, zöldterületeken lévő egyedi természeti értékeket képviselő fák, fasorok fenntartásával kapcsolatos támogatás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f.)   vizek védelme, szennyvíz elvezetés és kezelés,

              g.)   talaj védelme,

h.) környezetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés, propaganda tevékenység, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i.)   környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j.)   egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység,

  k.)   az épített környezet védelme,

       l.)   parkoló-tervezés, engedélyeztetés, építés.

(2) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

28. §

(1) A Városi Környezetvédelmi Alapot az Önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kell ke­zelni.

(2) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételei és év végi maradványa el nem vonható.

(3) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság minden évben felhasználási tervet készít a Városi Környezetvédelmi Alapba ténylegesen befolyt bevételeknek e rendelet 28. § (1) be­kezdésében részletezett célok (feladatok) megvalósítását biztosító felhasználására. A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló azonnali beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell ké­pezni.

(4) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételeiről, maradványairól, tartalék-képzéséről és a fel­használási terv alapján célok és feladatok szerint részletezett tervezett kiadásairól a Képviselőtestület a költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg rendelkezik.

(5) A Városi Környezetvédelmi Alap egyes feladatainak, illetve kötelező tartalékának éves felhasználásáról, kötelezettség vállalásáról (ÁFA nélkül):

a.) 6 millió Ft-ig a Polgármester,

b.) 6-20 millió Ft között a Pénzügyi Bizottság,

c.) 20 millió Ft fölött a Képviselőtestület dönt.

  d.) a parkoló-építési hozzájárulás felhasználásáról

           - 20 millió forintig a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,

           - 20 millió Ft felett a Képviselő-testület dönt.

(6) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizott­ság elnöke a Képviselőtestület előtt évente a költségvetési beszámoló tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni.

29. §

     (1) A Környezetvédelmi Alapból támogatást:

          a.) az éves felhasználási terv, valamint

          b.) nyilvános pályázat útján

         - az e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - olyan természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegből Gyön­gyös város közigazgatási területén végez a 28. § (1) bekezdésében meghatározott környezet­védelmi tevékenységet.

(2) A Környezetvédelmi Alap éves költségvetésének 10 %-a, de maximum 1.000 eFt  fordítható pályázati célra.

30. §

(1) A Városi Környezetvédelmi Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogsza­bályok előírásainak figyelembevételével - a Településfej­lesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozza meg.

(2) A Környezetvédelmi Alaphoz csak induló, meg nem kezdett létesítménnyel és olyan tevékeny­séggel lehet pályázni, melyet a 28. § (1) bekezdésének a)-k) pontjai tartalmaznak.

(3) A pályázat alapján elnyerhető támogatás formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő lehet, melyek együttesen is alkalmazhatók.

(4) A nyújtandó támogatás mértéke legfeljebb a tervezett költségek 20 %-a lehet. A pályázatban előírható a fennmaradó saját rész meg­létének hitelt érdemlő igazolása.

(5) A pályázat elbírálásához - szükség szerint - külső, független szakértő véleményét is be kell sze­rezni.

(6) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni.

31. §

(1) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a pályázati cél megvalósulását ellenőrizni jogosult.

(2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Te­lepülésfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megvonja.

(3) Megvonás esetén a már igénybe vett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresé­vel számított kamattal köteles visszafizetni a támogatásban részesülő.

Záró rendelkezések

32. §^[17]

…………..

33. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyös Város Jegyzője gondos­kodik.

       (2) Ezzel egyidőben hatályukat vesztik Gyöngyös Város Képviselőtestületének alábbi

    rendeletei:

• 2/1993. (II.11.) KT. számú, a rágcsálómentesítésről és annak fenntartásáról

     szóló rendelet

• 15/1993. (VII.29.) KT. számú, a köztisztaságról szóló rendelet
• 16/1993. (VII.29.) KT. számú, a közműves vízellátásról és csatornázásról szóló rendelet
• 12/1994. (VI.30.) KT. számú, a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló rendelet
• 14/1996. (VIII.15.) KT. számú, Gyöngyös Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának létrehozásáról és           felhasználásáról szóló rendelet
• 23/1996. (XII.9.) KT. számú, a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló rendelet
• 2/1997. (I.30.) KT. számú,  a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló rendelet.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1999. (IV.19.) KT. számú rendelet 2. sz. mellékletében a Polgármesterre átruházott hatáskörök közül az 55. francia bekezdésben, a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörök közül a 8. francia bekezdésben foglaltak helyébe a következő rendelkezés lép:

• A Városi Környezetvédelmi Alap egyes feladatainak éves felhasználásáról való döntés 6 millió forintig
• A Városi Környezetvédelmi Alap egyes feladatainak éves felhasználásáról való döntés 6-20 millió forint között.

Gyöngyös, 2000. május 22.

Szabó  Gyula sk.                                       Dr. Kömlei Károly sk.

                                          polgármester                                                      jegyző

A Képviselő-testület a 15/2000.(V.22.)KT. számú rendeletet 2000. május 18-i ülésén fogadta el, a rendelet 2000. május 18-án lépett hatályba.

A 36/2000.(XII.18.) KT. számú rendelet 2001. január 1-jén lépett hatályba.

A 26/2001.(VI.25.) KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba.

A 30/2001.(IX.25.)KT. számú rendelet 2001. október 1. napján lép hatályba.

A 43/2001.(XII.17.)KT. számú rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

A 25/2002.(X.1.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba.

A 43/2002.(XII.16.)KT. számú rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba.

A 39/2003.(XI.26.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba. A Rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben szereplő díjtételeket 2004. január 1-től kell alkalmazni.

A 6/2004.(I.26.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A 47/2004.(XII.1.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba. A Rendelet 1., 2. és 3. számú mellékleteiben szereplő díjtételeket 2005. január 1-től kell alkalmazni.

Az 51/2004.(XII.1.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba.

Az 59/2004.(XII.20.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba. 

A 20/2005.(IV.26.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba. 

A 29/2007.(IX.17.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba.

A 41/2008.(XII.18.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba, de rendelkezéseit a már kibocsátott kötelezések esetében is alkalmazni kell.

A 17/2009.(VI. 2.)KT. számú rendelet kihirdetése napján lépett hatályba, de rendelkezéseit 2009. július 1. napjától kell alkalmazni.

A 34/2009.(XII.14.)KT. számú rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba.

A 9/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet 2012. április 1-jén lépett hatályba.

A 19/2015.(V.04.) önkormányzati rendelet 2015. május 5-én lép hatályba.

1. sz. melléklet^[18]

2. sz. tájékoztató melléklet^[19]

3. sz. melléklet^[20]

4. sz. melléklet^[21]

5.  sz. melléklet

Zajterhelési irányérték

                                                                  Tartalomjegyzék