Géderlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Géderlak Község településképének védelméről

Hatályos: 2017. 12. 22

Géderlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában ,

5-8. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A§ (7)bekezdés c) pontban biztosított véleményezési jogkörében eljáró  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság valamint Géderlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017.(V.24.) önkormányzati rendeletében véleményezésre jogosultak véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


1. § E rendelet célja Géderlak épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.


2. § E rendelet hatálya Géderlak közigazgatási területére terjed ki.


3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


4. § E rendelet alkalmazásában:

a) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

b) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

c) HÉSZ: Géderlak Községi Önkormányzat helyi építési szabályokról szóló 19/2004.(XII.1.) rendelete.

d) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.

e) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

f) Pasztelles szín: nagyon világos és telítetlen árnyalatok színe, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van.

g) Védett érték: helyi területi vagy egyedi védelem alatt álló érték.


II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM


2. Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai


5. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja.


(2) Védett érték műemléki védettség alá helyezése esetén, a helyi védettség megszüntetése iránt kell intézkedni.


(3) A helyi védett értéknek minősülő építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.


(4) A védett értéknek minősülő építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

(5) Helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védelemre okot adó elemek  megsemmisültek.

(6) Helyi védelemmel érintettekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.



3. Helyi védelem alá helyezés és helyi védelem megszüntetésének szabályai


6.§ (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti.


(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a) helyi egyedi védelem esetén:

aa) helyszínrajz,

ab) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ac) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,

ad)a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének, használati módjának leírása,

ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,

af) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ag) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indoklása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése.

      b) helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,

bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép.


(3) a) A helyi védelem alá helyezés iránti eljárás (továbbiakban: eljárás) megindításáról képviselő-testület 45 napon belül dönt.

           b) Az eljárás megindításáról érintetteket a jegyző értesíti:

           c) Érintettnek kell tekinteni:

ca) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

cb) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

cc) a kezdeményezőket.

d) Érintettek  30 napon belül írásbeli véleményt nyilváníthatnak.


(4) Az eljáráshoz (2) bekezdés szerinti dokumentumok és az értékvizsgálatra vonatkozó általános előírások szerinti tartalmú értékvizsgálatot az önkormányzat a települési főépítész szakmai előkészítésével készítteti el.


(5) Értékvizsgálat nyilvánossága legalább 15 napos véleményezési határidővel a honlapon keresztül biztosítandó.


(6) Értékvizsgálat (5) bekezdés szerinti véleményeztetését követő 60 napon belül az eljárás képviselő-testületi döntéssel zárul. A Képviselő-testületi döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, csak bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető.


(7) Képviselő-testületi döntésről az érintetteket 15 napon belül a jegyző értesíti.


4. Helyi egyedi védelem meghatározása


7. § A védett értékeket az 1. melléklet tartalmazza.


5. Helyi védett érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


8.§ (1) A védett érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.


(2) A védett érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelemre okot adó elemek vonatkozásában.


(3) A védett érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.



III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


6. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


9.§ Településképi szempontból meghatározó területek:

a) településkép védelméről szóló törvényben meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek,

b) belterület a gazdasági területek kivételével.



IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


10.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területre érvényes anyaghasználati követelmények a következők:

a) homlokzatképzésnél tiltott a pasztelles színektől való eltérés,

b) magastető tetőhéjazati anyagként nem alkalmazható fekete bitumenes fedéllemez.


(2) Az (1) bekezdés szerintieket a közterületi telekhatár mentén, a telekhatártól 20 m-es sávon belül lévő építmények esetében kell alkalmazni.


8. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


11.§ (1) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy kell elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen.


(2) a) Az utcai kerítés előkertes beépítésben az épület előtti telekszakaszon csak áttört

         lehet.

b) Utcai tömör kerítés magassága legfeljebb: 2m lehet.


12.§ (1) HÉSZ (Lf-2*) jelű építési övezetében a közterület felé csak zárt kapuzat és kerítés helyezhető el.


(2) HÉSZ (Vt-2) építési övezetében a szomszédos épületek utcai párkánymagasságának különbsége nem lehet több 1,5m-nél.


(3) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben elhelyezhető.


(4) Cégért, címtáblát, cégtáblát tilos úgy elhelyezni, hogy az ne illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.


(5) Utcai homlokzatra műszaki berendezés (klímaberendezés, parabolaantenna) nem helyezhető el.


                (6) Esőcsatorna homlokzati síkon kívüli levezetése tiltott.





9. Helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelmények


13.§ A védett értékeket tartalmazó 1. melléklet „E” oszlopában megnevezettek a helyi védelemre okot adó elemek, amelyek nem változtathatók.


10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


14. § (1) A 9. §-ban meghatározott területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.


(2) A 9.§ -ban nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.


(3) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,

b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.


11. Reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó szabályok


15.§ (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.


(2) Ideiglenes reklám elhelyezése építési reklámhálón az építkezés időtartama alatt az alábbi feltételekkel engedélyezhető:

a) építési napló igazolja a felújítás kezdetét,

b) építési naplóvezetési kötelezettség nem áll fenn, de az érintettek vállalják annak vezetését és abban igazolják a felújítás kezdetét.


(3) Jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében  Géderlak Község Önkormányzata által jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban reklám közzétehető.


V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


12. Rendelkezés a szakmai konzultációról


16.§ (1) Szakmai konzultáció az általános településkép védelméről szóló törvény alapján kérhető.


(2) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni lakóház építés és bővítés, valamint védett értéket érintő építési munka esetén.


(3) Kérelem az önkormányzathoz kell benyújtani a 2. melléklet szerinti nyomtatványon írásban vagy elektronikusan, amennyiben a kérelmező rendelkezik elektronikus aláírással, ennek hiányában elektronikus levelezésben szkennelt formában.

(4) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.


(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.




VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


13. Településképi bejelentési eljárással érintettek köre


17.§ (1) Településképi bejelentés -Géderlak Község Önkormányzata által végzettek kivételével-  kötelező az alábbi -általános előírások szerint engedély nélkül végezhető- esetekben településképi szempontból meghatározó területen közterületi telekhatártól mért 20m-es sávon belül:

a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

d) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

e) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

f) Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.


(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények

rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén,


(3) Településképi bejelentési eljárást az általános előírások szerint kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetében.


18.§ (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani a 3. melléklet szerinti nyomtatványon írásban vagy elektronikusan, amennyiben a kérelmező rendelkezik elektronikus aláírással. Ennek hiányában elektronikus levelezésben szkennelt formában.


(2) A bejelentési eljárás során a településképi illeszkedés és a településképi követelményeknek és a reklám-elhelyezés általános érvényű szabályainak való megfelelés vizsgálandó.



VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


14. Településképi kötelezési eljárás


19.§ (1) A polgármester – településkép védelmi törvényben foglaltak szerint – településképi kötelezési eljárást folytathat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.


(2) A településképi kötelezés iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani.


15. Településképi bírság mértéke


20. § A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.


16. Településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja


21. § A kiszabott településképi bírságot az ingatlantulajdonos a köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.



VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


22. § (1) A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt, azzal, hogy az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat elengedi.


(2) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.


(3) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.




IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


18. Hatálybalépés


23.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


19. Hatályon kívül helyező rendelkezések


24. § Hatályát veszti a HÉSZ

a) 6.§(4) bekezdésének h) pontja

b) 7.§ (4) bekezdése e) pontjának „de a szomszédos épületek utcai homlokzatmagasságának különbsége: max 1,5m” szövegrésze

c) 9.§(4) bekezdésének f) pontja

d) 13.§(3) bekezdése

e) Helyi építészeti értékvédelem szakaszcímű 24.§-a.


Géderlak,2017. december 20.


Katona György                                               Czabainé Csada Márta

polgármester                                                     jegyző



Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2017. december 21.

Czabainé Csada Márta

jegyző