Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2000. (V.22.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Hatályos: 2019. 04. 01- 2020. 12. 31

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. §-a (1) bekezdésének c.) pontjában és az 58. §-a (1) bekezdésében, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 1. §-a (1) bekezdésében és a 2. §-ában, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékokkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.)Korm. rendelet, a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT. rendelet 27. §-ában, a levegő tisztaságának védelméről szóló 4/1986. (VI.2.) OKTH rendelkezés 6. § (6) bekezdésében foglaltak, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. 1. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Gyöngyös Város Képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja.


I. fejezet


Általános rendelkezés


A rendelet célja, hatálya


1. §


(1) A rendelet célja a környezet veszélyeztetésének, károsodásának, szennyezésének megelőzése, Gyöngyös város természetes és épített környezetének megóvása, a környezetvédelemmel kapcsolatos helyi rendelkezések összhangjának megteremtése.


(2) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyös város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.


Alapfogalmak


2. §

E rendelet alkalmazásában:


a) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró);


b) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg por- és gazmentesítése.


c.)…[1]

II. FEJEZET


Az ingatlanok és közterületek tisztántartása


3. §


(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, haszonélvezője, a másnak használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyon alapuló kötelezettsége szerint  - a bérlő (továbbiakban: Tulajdonos) köteles gondoskodni.

      A kötelezett személyének megállapításánál a telekkönyvi állapot, illetve a bérleti szerződés irányadó.


       

       (2)[2] A Tulajdonos köteles gondoskodni:


     a)  az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv),

     b)  legalább 5 m szélességben az ingatlan körüli zöldfelület,

     c)  az útszegélyig az ingatlan melletti nyílt árok és ennek műtárgyai,

d) tömbtelken - a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításával együtt- a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület,

e)  a közterület használati megállapodás alapján létesített, a települési hulladékkezelési közszolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott települési szilárd hulladék átadóhely és annak 1 méteres környezetében lévő közterület


     folyamatos tisztántartásáról.

4. §


      (1) Árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt az üzemeltető köteles tisztántartani.


(2) Közterületen a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytatók kötelesek az árusító helyek körül naponta a hulladék összetakarításáról gondoskodni. 


5. §


(1) Közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében a közterületen lévő üzemi területek, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója köteles a terület tisztántartásáról gondoskodni.


(2) Külterületen váróhelyiségek, várakozóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzembentartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.  


(3) Tilos

  1. ) a közterületen lévő, vagy oda időszakosan, hulladékszállítás céljából kihelyezett hulladékgyűjtő edényzetben – ideértve a lomtalanítás során kihelyezett hulladékot is – kutatni, abból hulladékot kiválogatni;
  2. ) a közterületi kézi hulladékgyűjtő edényekbe a szokásos mértékűnél nagyobb mennyiségű hulladékot elhelyezni. [3]


III. fejezet


A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS

KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL[4]


6. §

7. §

8. §

9. §

10. §



IV. FEJEZET


A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK KEZELÉSE[5]


11. §

12. §

13. §



V. FEJEZET


ZAJVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA


14. §


E fejezet a kulturális, szórakoztató, sport, reklám, hírközlési, hirdetési és más egyéb célt szolgáló hangosító berendezések, továbbá a riasztókészülékek által kibocsátott, valamint a lakossági tevékenységből származó zajterhelésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, az ingatlan karbantartásához feltétlenül szükséges mértékű zajterhelések nélkül.

15. §


(1) A 15. § szerinti tevékenységekre vonatkozó megengedett zajterheléseket az 5. sz. melléklet tartalmaz­za.


(2) Az 5. sz. mellékletben megadott nappali időszak 6-22 óra közötti időt, az éjszakai időszak 22-6 óra közötti időt általánosságban kell értelmezni. Egyedi esetben (pl. rendezvény) a nappali időszak 7-23 óra közötti idő, éjszakai időszak 23-7 óra közötti idő is megállapítható.


(3) Az 5. sz. mellékletben megállapított zajterhelési irányértéknek a lakó vagy egyéb épület zajtól véden­dő homlokzata előtt 2 m távolságban, illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pi­henésre, üdülésre szolgáló területeken kell érvényesülnie.


16. §


(1) Rendezési tervben meghatározott, zajvédelmi szempontból fokozottan védeni kívánt területen az illetékes közegészségügyi ható­ság véleménye alapján az 5. sz. mellékletben megadott értékektől 5 dB-lel alacsonyabb érték is előírható;


(2) Lakó- és üdülőövezetben tilos éjszaka és munkaszüneti napokon olyan tevékenységet végezni, mely zajhatása a szomszédos ingatlan területén tartózkodó személyek nyugalmát zavarja. Ez esetben is az 5. sz. mellékletben megállapított zajterhelési határértékek érvényesek, a mérési idő 5 perc.


17. §


A riasztó készülékek indokolt hangjelzés kibocsátása a veszélyelhárítás vagy e célú beavatkozás azon időszakáig tarthat, amíg a kikapcsolás lehetővé válik.


18. §


(1) A zenét szolgáltató vendéglátó üzlet üzemeltetője e tevékenységét csak abban az esetben végezheti, amennyiben zajkibocsátási határértéket megállapító engedéllyel rendelkezik. Engedély az üzemeltető - zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló - kérelme alapján adható. A kérelemnek tartalmaznia kell az üzemeltető nevét, lakcímét, a vendéglátó üzlet nevét, címét, nyitvatartási idejét, az illetékes közegészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását és az engedélyező hatóság megítélésétől függően akusztikai szakértő véleményét, amely tartalmazza a tevékenység által keltett várható zajszintet.


(2) Zenét szolgáltató vendéglátó üzletet üzemeltetni csak úgy szabad, hogy a szórakozóhely együttes zajhatása nem haladhatja meg az engedélyezett határértéket.


(3) Amennyiben engedélyes a vendéglátó üzletet az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon üzemelteti, ezen magatartásán a hatóság felszólítására nem változtat, úgy a zajkibocsátási határértéket megállapító en­gedélyt vissza kell vonni.

19. §


A zajvédelmi hatóság saját hatáskörében vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére és mint szakhatóság bevonásával zajvédelmi célú vizsgálatot végezhet vagy végeztethet. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy engedélyes az üzlethelyiségre megengedett zajszintet túllépi vagy az üzemeltető riasztó készüléke, nem felel meg e rendelet követelményeinek úgy a vizsgálat költségét az engedélyesre, üzemeltetőre átháríthatja, és kötelezést írhat elő a felmerült rendellenesség megszüntetésére.


VI. FEJEZET


levegő tisztaságának védelme


20. §


(1)[6],[7],[8] Gyöngyös város közigazgatási területén – a kiépített szabadtéri tűzhelyek, ún. szalonnasütő helyek rendeltetésszerű használata, és a (3) pontban foglaltak kivételével – az avar, továbbá kerti, növényi hulladék égetése TILOS.


(2)[9],[10] Házi húskészítmény füstölő üzemeltetési ideje évente a 4 napot nem haladhatja meg. A füstölő építményt vagy berendezést a szomszédos ingatlanokon álló lakóépülettől legalább 15 méter távolságban szabad létesíteni, valamint működtetni. A füstölési tevékenységet annak megkezdése előtt legalább 24 órával, szóban vagy írásban a Városrendészetnek be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása, vagy a füstölés ezen bekezdésben foglalt szabályai megsértése esetén a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint bírság szabható ki.


(3) [11] Az 500 m2-t meghaladó méretű kertes lakóingatlanokon, valamint a kommunális hulladékszállítási közszolgáltatásba be nem vont ingatlanokon növényi hulladék, kerti hulladék nyílttéri égetése április hónap első és október hónap utolsó csütörtökén és vasárnapján az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) Korm. rendelet és az alábbi előírások betartása mellett megengedett.


a) Tilos a nyílttéri égetés a hatóság által elrendelt általános tűzgyújtási tilalom idején.


b) Az égetés 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy által vagy felügyelete mellett, a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető úgy, hogy az égetéssel, az égetés hősugárzásával környezeti, vagyoni kár nem okozható és az égetés az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, a tüzelőanyag az emberi egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot nem tartalmazhat.


c) Az égetendő kerti, növényi hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot.


d) Az égetésre – a füstképződés csökkentése és a környező lakosok kímélete érdekében – száraz anyaggal, a meteorológiai viszonyokra figyelemmel, szélcsendes időben kerülhet sor.


e) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható.


f) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.


g) Külterületen- és zártkertben nyílttéri égetés csak a tűzvédelmi hatóság engedélyével és olyan szélirány mellett végezhető, mely nem a belterület felé viszi a füstöt.


(4)[12] Az (1)-(3) pontban foglalt előírások megsértése esetén a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendeletben foglalt bírság kiszabására van lehetőség.


21. §


A 140 kW névleges teljesítmény alatti tüzelőberendezésben csak az energiaszolgáltatók, kereskedelmi egységek által is forgalmazott energiahordozók és kis – gyújtólánghoz szükséges – mennyiségű, szennyezés-mentes papírhulladék égethető el.


Allergiás és légúti megbetegedést okozó növények elleni védekezés


22. §


Védekezés célja a fokozottan allergia keltő növények elterjedésének megakadályozása, mennyiségének folyamatos csökkentése, ez által az allergiás megbetegedések részbeni visszaszorítása, mérséklése.


23. §


(1) A parlagfű, fekete-üröm irtása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége.


(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles, a 3. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott közterületen az allergén növények irtását elvégezni.


(3) Tilos kanadai (pelyhező) nyárfát ültetni.


A fák védelméről


24. §[13]

(1) …

(2) …

(3) ...[14]

(4) …[15]



VII. FEJEZET


A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉRŐL ÉS A KÖZMŰVES SZENNYVÍZELVEZETÉSRŐL


24/A. §…..[16]


(1)…[17], [18]

(2) …[19], [20]

  

(3) A mindenkori lakossági szennyvízközmű érdekeltségi hozzájárulás összegét meghaladó költséggel kiépíthető házi bekötővezetéket Gyöngyös Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapja „Vizek védelme, szennyvízelvezetés” feladatra előirányzott, 3 millió Ft/év összegű keretének terhére, az ingatlantulajdonos kérésére, a mindenkori lakossági szennyvízközmű érdekeltségi hozzájárulás megfizetése és a közműves szennyvízelvezetést biztosító, ingatlanon belüli feltételek meglétének igazolása esetén kiépíti. A rákötést a bekötővezeték üzembe helyezését követő 45 napon belül kell megvalósítani.[21], [22]       


VIII. fejezet


GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁRÓL


25. §


(1) Gyöngyös Város Képviselőtestülete létrehozza Gyöngyös Város Önkormányzata Városi Kör­nyezetvédelmi Alapját (továbbiakban: Városi Környezetvédelmi Alap).


(2) A Városi Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkor­mányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:


a.)   a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtását,

b.) a környezeti károk mérséklését,

c.) a környezetvédelmi ártalmak megelőzését,

d.) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítését,

e.) a zöldfelület-gazdálkodást,

f.)   a természeti értékek megóvását,

g.)  a környezetvédelmi oktatást, nevelést,

h.)  épített környezet védelmét.

               i.)  a közlekedés szervezettségének javítását.


26. §


A Városi Környezetvédelmi Alap bevételei:


a.)   a területi környezetvédelmi hatóságok által Gyöngyös közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságnak az Önkormányzatot megillető része,

b.) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

c.)   az Önkormányzat éves költségvetésben környezetvédelmi célra - az alap támoga­tására - elkülönített összeg,

d.) a város közigazgatási területén kivetett természetvédelmi bírság,

e.)   az állami és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon elnyert összegek,

f.)   a Városi Környezetvédelmi Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,

g.)   a Városi Környezetvédelmi Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai,

h.) a károkozó által a Városi Környezetvédelmi Alap javára megtérített kárelhárítási költségek,

i.)   jogerősen kiszabott építésrendészeti bírság önkormányzatot megillető része,

j.)   útépítési és közművesítési hozzájárulás,

k.) egyéb, a Városi Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek,

l.)   parkoló-építési hozzájárulás.


27. §


 (1) A Városi Környezetvédelmi Alapot kizárólag a város környezetvédelmi problémáinak megol­dására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:


a.)   levegőtisztaság védelme; (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csök­kentése, adatbázis létesítése),

b.) hulladékgazdálkodás; települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

c.)   védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

d.) zaj- és rezgésvédelem,

e.)   zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldterület-gazdálkodás, zöldterületeken lévő egyedi természeti értékeket képviselő fák, fasorok fenntartásával kapcsolatos támogatás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f.)   vizek védelme, szennyvíz elvezetés és kezelés,

              g.)   talaj védelme,

h.) környezetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés, propaganda tevékenység, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i.)   környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j.)   egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység,

  k.)   az épített környezet védelme,

       l.)   parkoló-tervezés, engedélyeztetés, építés.


(2) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.


28. §


(1) A Városi Környezetvédelmi Alapot az Önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kell ke­zelni.


(2) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételei és év végi maradványa el nem vonható.


(3) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság minden évben felhasználási tervet készít a Városi Környezetvédelmi Alapba ténylegesen befolyt bevételeknek e rendelet 28. § (1) be­kezdésében részletezett célok (feladatok) megvalósítását biztosító felhasználására. A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló azonnali beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell ké­pezni.


(4) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételeiről, maradványairól, tartalék-képzéséről és a fel­használási terv alapján célok és feladatok szerint részletezett tervezett kiadásairól a Képviselőtestület a költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg rendelkezik.


(5)[23]A Városi Környezetvédelmi Alap egyes feladatainak, illetve kötelező tartalékának éves felhasználásáról, kötelezettség vállalásáról

  1. ) az Alap támogatási célú előirányzatai vonatkozásában a Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság,
  2. ) az Alap nem támogatási célú előirányzatai vonatkozásában a Polgármester,
  3. ) a parkoló-építési hozzájárulás felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.


(6) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizott­ság elnöke a Képviselőtestület előtt évente a költségvetési beszámoló tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni.


29. §


     (1) A Környezetvédelmi Alapból támogatást:


      a.) az éves felhasználási terv, valamint


      b.) nyilvános pályázat útján

         - az e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - olyan természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegből Gyön­gyös város közigazgatási területén végez a 28. § (1) bekezdésében meghatározott környezet­védelmi tevékenységet.


(2) A Környezetvédelmi Alap éves költségvetésének 10 %-a, de maximum 1.000 eFt  fordítható pályázati célra.


30. §


(1) A Városi Környezetvédelmi Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogsza­bályok előírásainak figyelembevételével - a Településfej­lesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozza meg.


(2) A Környezetvédelmi Alaphoz csak induló, meg nem kezdett létesítménnyel és olyan tevékeny­séggel lehet pályázni, melyet a 28. § (1) bekezdésének a)-k) pontjai tartalmaznak.


(3) A pályázat alapján elnyerhető támogatás formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő lehet, melyek együttesen is alkalmazhatók.


(4) A nyújtandó támogatás mértéke legfeljebb a tervezett költségek 20 %-a lehet. A pályázatban előírható a fennmaradó saját rész meg­létének hitelt érdemlő igazolása.


(5) A pályázat elbírálásához - szükség szerint - külső, független szakértő véleményét is be kell sze­rezni.


(6) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni.

31. §


(1) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a pályázati cél megvalósulását ellenőrizni jogosult.


(2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Te­lepülésfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megvonja.


(3) Megvonás esetén a már igénybe vett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresé­vel számított kamattal köteles visszafizetni a támogatásban részesülő.


Záró rendelkezések


32. §[24]


33. §


(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyös Város Jegyzője gondos­kodik.


       (2) Ezzel egyidőben hatályukat vesztik Gyöngyös Város Képviselőtestületének alábbi rendeletei:


- 2/1993. (II.11.) KT. számú, a rágcsálómentesítésről és annak fenntartásáról

     szóló rendelet

- 15/1993. (VII.29.) KT. számú, a köztisztaságról szóló rendelet

- 16/1993. (VII.29.) KT. számú, a közműves vízellátásról és csatornázásról szóló rendelet

- 12/1994. (VI.30.) KT. számú, a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló rendelet

- 14/1996. (VIII.15.) KT. számú, Gyöngyös Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának létrehozásáról és felhasználásáról szóló rendelet

- 23/1996. (XII.9.) KT. számú, a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló rendelet

- 2/1997. (I.30.) KT. számú,  a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló rendelet.


(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1999. (IV.19.) KT. számú rendelet 2. sz. mellékletében a Polgármesterre átruházott hatáskörök közül az 55. francia bekezdésben, a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörök közül a 8. francia bekezdésben foglaltak helyébe a következő rendelkezés lép:


- A Városi Környezetvédelmi Alap egyes feladatainak éves felhasználásáról való döntés 6 millió forintig


- A Városi Környezetvédelmi Alap egyes feladatainak éves felhasználásáról való döntés 6-20 millió forint között.








1. sz. melléklet[25]


2. sz. tájékoztató melléklet[26]


3. sz. melléklet[27]


4. sz. melléklet[28]



5.  sz. melléklet




                                                            Zajterhelési irányérték





Sorszám


Területi funkció

Megengedett egyenértékű

A-hangnyomásszint



nappal

6-22 h

éjjel

22-6 h

1.

Üdülőterület, kórház és szanatórium területe

45

35

2.

Lakó- és intézményterület laza beépítéssel

50

40

3.

Lakó- és intézményterület tömör, városias beépítéssel


55


45

4.

Iparterület lakóépületekkel, intézményekkel vegyesen


60


50














[1]

Hatályon kívül helyezte a 20/2005. (IV.26.)KT. számú rendelet

[2]

Módosította a 13/2018. (III.29.) önkormányzati rendelet

[3]

Beiktatta a 17/2009. (VI. 2.)KT. számú rendelet

[4]

Hatályon kívül helyezte és helyébe lépett a 20/2005.(IV.26.)KT. sz. rendelet

[5]

Hatályon kívül helyezte és helyébe lépett a 20/2005.(IV.26.)KT. sz. rendelet

[6]

Módosította a 9/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet.

[7]

Módosította a 19/2015.(V.04.) önkormányzati rendelet

[8]

Módosította a 28/2015.(VI.26.) önkormányzati rendelet

[9]

Módosította a 9/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet.

[10]

Módosította a 14/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet

[11]

Beiktatta a28/2015.(VI.26.) önkormányzati rendelet

[12]

Beiktatta a 28/2015.(VI.26.) önkormányzati rendelet

[13]

Hatályon kívül helyezte a 28/2017.(VI.30.) önkormányati rendelet

[14]

Hatályon kívül helyezte a 9/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet

[15]

Hatályon kívül helyezte a 9/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet

[16]

Beiktatta a 29/2007.(IX.17.)KT. számú rendelet

[17]

Módosította a 41/2008.(XII.18.)KT. sz. rendelet

[18]

Hatályon kívül helyezte a 9/2012. (III.30.) önkormányzati rendelet. (2012. július 1-től)

[19]

Beiktatta a 41/2008.(XII.18.)KT. sz. rendelet

[20]

Hatályon kívül helyezte a 9/2012. (III.30.) önkormányzati rendelet. (2012. július 1-től)

[21]

Beiktatta a 41/2008.(XII.18.)KT. sz. rendelet

[22]

Módosította a 9/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet.

[23]

Módosította a 33/2017.(IX.27.) önkormányzati rendelet

[24]

Hatályon kívül helyezte a 9/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet. (2012. április 15-től)

[25]

A mellékletet a 20/2005.(IV.26.) KT. sz. rendelet tartalmazza

[26]

A mellékletet a 20/2005.(IV.26.) KT. sz. rendelet tartalmazza

[27]

A mellékletet a 20/2005.(IV.26.) KT. sz. rendelet tartalmazza

[28]

A mellékletet a 20/2005.(IV.26.) KT. sz. rendelet tartalmazza