Gyöngyös Város Képviselő-testületének

az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 

10/1994. (V.26.) önkormányzati rendelete

A Képviselőtestület /továbbiakban: Kt/ a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, és az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény  /továbbiakban: Tv/ 54. § (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek értékesítésének feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:

                                                                          ELSŐ RÉSZ

                                                                   Általános rendelkezések

                                                                           I.FEJEZET

                                                                  A rendelet célja és hatálya                   

                                                                                1. §

/1/ A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek Tv-ben szabályozott elidegenítésének részletes feltételeit és eljárási rendjét, valamint a Tv szerint vételi, vagy elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket.

/2/ A rendelet hatálya azokra az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre terjed ki amelyek elidegenítését a Tv. szabályozza,  valamint azokra a lakásokra és helyiségekre amelyeknek elidegenítéséről a Kt. e rendelet hatálybalépése  után dönt.

                                                  Az elidegenítéssel kapcsolatos feladatban résztvevők          

                                                                                   2. §

/1/ Lakásvételi nyilatkozatot, valamint lakás és helyiség elidegenítésre kijelölési kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Iroda Vagyonkezelő Csoportjához kell benyújtani.

/2/ ................^[1]

/3/ A lakások és helyiségek elidegenítésének lebonyolítását /ingatlanfelértékelés, társasházzá alapítás, adásvételi szerződések előkészítése stb./ a Polgármester által megbízott  személy/ek/ végzik.

/4/ Adásvételi szerződés megkötésére az Önkormányzat nevében a Polgármester jogosult, aki e jogát átruházhatja.

                                                                    Egyéb rendelkezések

                                                                                   3. §

/1/ Arra a lakásra, amelyre a bérbeadó a bérlő bérleti jogviszonyát felmondta, a vételi jog jogosultja vételi jogával nem

     élhet. 

/2/ Az /1/ bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elővásárlási joggal érintett lakások és helyiségek esetében is.

/3/ Nem gyakorolhatja vételi, illetve elővásárlási jogát az, akinek a bérbeadó felé bérleti díj, illetve a bérleménnyel kapcsola-

     tos kommunális adó tartozása áll fenn.^[2]

                                                                                    4. §

/1/ Az elidegenítéssel kapcsolatos bevételeket, kiadásokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Igazgatósága elkülönített számlán kezeli.

/2/  A vételár teljes összegének kiegyenlítéséig az ingatlanra  a vételárhátralék összegének erejéig az Önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

                                                                                   4/A.§

/1/ Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról a Képviselőtestület költségvetésében dönt.

/2/ A bevételek költségvetési célú igénybevétele esetén a visszapótlás kamattal történik. A kamat mértéke megegyezik az Önkormányzat "bérlakások elidegenítése" számláját vezető pénzintézetnél vezetett számlája után járó mindenkori kamat mértékével.

/3/ Az elkülönített számláról elsősorban a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott kiadásokat - különös tekintettel a külön megállapodásban rögzített bérlőkijelölési joggal, illetve  a  szolgálati  lakás  felett  rendelkezni jogosult szerv igényére - kell teljesíteni.

/4/ Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról szóló javaslatot a Szociális és Lakásügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményével együtt lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

MÁSODIK RÉSZ

                                                                       A lakások elidegenítése

                                                                                 II. FEJEZET

                                                              A lakások elidegenítésének jogcímei

                                                                                        5. §

/1/ Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások:

         a./ a Törvényben előírt elővásárlási jog alapján, vagy

         b./ pályázat útján

     a Képviselő-testület határozata alapján idegeníthetők el.^[3]

/2/ ………………^[4]

                                                                          A vételi jog gyakorlása

                                                                                        6. § ^[5]

/1/ ………………..

/2/ …………………

                                                                                        7. §

/1/ A vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentéshez mellékelni kell:

     a./ a   bérlő   /bérlőtárs/   vagy   a   társbérlő   irásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a vételi jogot helyette egye-

         neságbeli rokona /örökbefogadott gyermeke/ gyakorolja;

     b./ tartási szerződés esetén az eltartó nyilatkozatát arról, hogy a lakás megvásárlásához hozzájárul.

/2/ A bérlőtársak  egyenlő  arányban  a  vételi jog gyakorlását együttesen vagy külön is bejelenthetik.

/3/ ...

                                                                                         8. §

/1/ A  vételi  jog  megnyílik akkor is, ha a vételi jogot a Tv. 46. §-ának b./-f./ pontjai  zárták ki, de e kizáró feltételek

     megszünnek.

/2/ Az /1/ bekezdés esetében a bejelentéshez mellékelni kell még:

         a./ a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási  jog jogosultjának a nyilatkozatát arról,

             hogy e jogáról lemondott;

         b./ a  szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult szerv nyilatkozatát arról, hogy a lakás e jellege megszűnt,

             mert a lakást az Önkormányzati lakások bérletéről szóló jogszabályok alapján határozatlan időre bérbeadták,

             valamint az erről szóló bérleti szerződést;

         c./ ............^[6]

         d./ ............^[7]

/3/ A vételi jog megnyílik, amennyiben a Képviselő-testület műemléki ingatlanban lévő lakások elidegenítéséről dönt, és ahhoz a műemléki hatóság hozzájárult.^[8]

                                                                                           9. §

/1/ Ha az előirt mellékleteket nem csatolják,  a bejelentőt a  30 napos határidővel hiánypótlásra kell felhívni, s tájékoztatni kell arról, hogy  az  e rendeletben előírt mellékletek  hiányában  az adásvételi szerződés nem köthető meg.

/2/ Az  adásvételi  szerződés  megkötése érdekében a  vevő/k/nek közölnie kell:

        a./ nevét, személyi adatait, lakcímét;

        b./ hogy a vételár kiegyenlítése készpénzzel, illetve kárpótlási jeggyel történik-e;

        c./ a kárpótlási jegyek névértékét és címletértékét;

        d./ hogy a szerződés megkötésekor a teljes vételárat kívánják-e  megfizetni, illetve  a vételár 10 %-nak  megfelelő

            összeget, vagy a szerződés megkötésekor csak az első havi törlesztőrészletet kívánják-e megfizetni;

        e./ a vételár megfizetésére kért  részletfizetési  kedvezmény időtartamát, ha  a szerződés megkötésekor a vételárat

           nem egyösszegben fizetik meg;

        f./ amennyiben e rendelet alapján kedvezményre jogosult, a lakás és üdülő tulajdonára vonatkozó nyilatkozatot, illetve

            az e rendeletben előírt jövedelemigazolást,

        g./ a vevőnek csatolnia kell az adóhatóság igazolását arra vonatkozóan, hogy az adásvételi szerződés időpontjában

             nincs kommunális adó tartozása;

        h./ a bérlőnek csatolnia kell az igazolásokat arra vonatkozóan, gy az adásvételi szerződés időpontjában a kezelő

           szerv felé tartozása nincs;

        i./ a vevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a műemléki hatóság által előírt, műemléki lakással kapcsolatos

           kötelezettségek teljesítését vállalja.^[9]

                                                                                    10. §

/1/ Ha a vételi jog gyakorlására érvényes bejelentést tettek, de a jogosult az adásvételi szerződés írásba foglalása előtt meghal, más jogosult/ak/, illetve örököse/i/ számára nyilatkozatot kell kiadni arról, hogy a vételi jog jogosultja vételi szándékát bejelentette.

/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a jogosult/ak/,  illetve  örökös/ök/  az  adásvételi  szerződést  meg kívánja/ák/ kötni, az  adásvételi  szerződés  megkötése  előtt vizsgálni kell azt, hogy egyébként a Tv. 45.§ /1/ bek. d./ pontja alapján vételi jogra jogosult-e. Amennyiben jogosult lenne, úgy vele az adásvételi szerződést, mint vételi jog jogosulttal kell megkötni. Egyéb esetekben a kívülállókra vonatkozó szabályok szerint köthet adásvételi szerződést.

/3/ ...

/4/ ...

/5/ ...

                                                                             III. FEJEZET

                                                           A lakás elidegenítésre való kijelölése

                                                                                    11. §

/1/ A bérlakások elidegenítésre való kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.^[10]

/2/ ……….....^[11]

/3/ A lakás elidegenítésre való kijelöléséről akkor lehet dönteni, ha ahhoz

         a./ a  bérlőkijelölési, az  ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog jogosultja,

         b./ a szolgálati lakásként bérbeadott lakás bérlőjét kijelölő, lakással rendelkező szerv,

         c./ műemléképületben  lévő  lakás esetén a műemléki hatóság

         d./ az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja írásban hozzájárult,

/4/ Az adásvételi szerződésben a műemléki hatóság által - az eliegenítéssel kapcsolatban - meghatározott feltételeket érvényesíteni  kell.  Ha a vevő ezen feltételek teljesítését nem vállalja adásvételi szerződést nem lehet kötni.

/5/ Ha a /3/ bekezdés b./ pontjában megjelölt lakásnak a bérlőjét a  Kt., illetve  Önkormányzatnak  vagy  jogelődjének  a vállalata, költségvetési szerve /intézménye/ jelölte ki, a  lakással rendelkező szervnek a Kt-t kell tekinteni.

/6/ A  lakás  elidegenítésre való kijelölését a Szociális és Lakásügyi Bizottság  véleményének figyelembevételével a Polgármester kezdeményezheti önkormányzati érdekből vagy a bérlő ezirányú kérelmére. A kijelölések tárgyában a Képviselőtestület dönt.

                                                                                   11/A. §

     ………………^[12]

                                                                                   11/B. §

/1/ Önkormányzati bérlakás értékesítésére csak az értékesítéshez fűződő önkormányzati érdek figyelembe vételével kerülhet sor.^[13]

/2/ Nem értékesíthető:

     a./ Róbert K. u. 19/1.(Otthonház I.) és a Róbert K. u. 19.(Otthonház II.), valamint

     b./ Dózsa Gy. u. 14. - Táncsics M. u. 15-17. (Garzonház)^[14]

     szám alatt található társasházi ingatlanokban lévő lakások.^[15]

12. §

/1/ A Tv. hatálybalépése előtt házfelügyelői szolgálati lakásként bérbeadott  lakás  akkor idegeníthető el,  ha a bent lakó  bérlő, illetőleg jogcím  nélküli - cserelakásra jogosult - lakáshasználó elhelyezésérôl gondoskodtak, vagy a Kt.  a lakást e  személyeknek ajánlja fel vételre.

/2/  A házfelügyelői szolgálati lakásként bérbeadott lakást  - ha az /1/ bekezdés alapján a bérlőnek /használónak/ nem lehet eladni vagy nincs elővásárlásra jogosult, illetve az elővásárlásra jogosult e jogával nem él - a társasházi tulajdonközösségnek a kívülállókra  vonatkozó  feltételek szerint lehet eladni azzal, hogy a lakásra pályázatot nem kell kiírni.

                                                               A lakás megvételre való felajánlása

                                                                                      13. §

/1/ Az  állam  tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került és a Tv-ben biztosított vételi joggal nem érintett vagy a vételi jog jogosultja által  meg  nem vásárolt lakást az elidegenítésre való kijelölése esetén  a  Tv. szerint elővásárlásra jogosult bérlőnek /bérlőtársaknak/, illetve a társbérlőknek /a továbbiakban együtt: vásárlásra jogosult/ kell vételre felajánlani.

/2/  A bérlőtársak részére a tulajdonjog egyenlő arányban történő megvételét, a társbérlők esetében az általuk kizárólagosan  használt  lakóterület arányában számított tulajdoni hányad megvételét kell felajánlani.

/3/ A  lakást  a vásárlásra jogosult helyett az őt megillető hányadban   - írásbeli hozzájárulásával -  az egyeneságbeli rokona /örökbefogadott gyermeke/ is megveheti.

/4/ Ha a Kt. másképp nem rendelkezik, a vételre való felajánlást az  épület /lakás/ elidegenítésre való kijelölését követő 60 napon belül közölni kell a vásárlásra jogosulttal.

                                                                                     14. §

/1/ A  vételre  való  felajánlásnak  tartalmaznia kell a lakás

         a./ címét, ingatlan-nyilvántartási adatait /társasházi tulajdoni  különlap  száma, helyrajzi száma, a lakáshoz

             tartozó közös tulajdoni hányad/ alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát;

         b./ az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást;

         c./ a bérlő által végzett és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett be-

             költözhető forgalmi értéket;

         d./ vételárát;

         e./ a  vételár megfizetésének e  rendeletben  szabályozott feltételeit;

         f./ vételi  szándékáról  adandó  válasz  határidejét /a továbbiakban: ajánlati kötöttség/;

         g./ a  vásárlásra  jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat;

         h./ tartási szerződéssel érintett lakás esetén a jogosult figyelmeztetését arra, hogy a vásárlási jog akkor gya-

             korolható, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárul.

/2/ Az előző bekezdés c./ pontja esetében nem lehet figyelembe venni azoknak a munkálatoknak a költségét, amelyeknek elvégzése jogszabály, vagy a bérbeadóval  kötött  megállapodás alapján a bérlőre tartozik.

/3/ Az  ajánlati kötöttség határideje: a vételre történő felajánlásról  szóló  értesítés  kézhezvételét  követő  naptól számított

     harmincadik nap.

                                                                                    15. §

/1/ Az  ajánlat közlésekor kérni kell a vásárlásra jogosult nyilatkozatát  arról, hogyha vásárlási jogával nem él, a lakás har-

     madik személy részére történő eladását megelőzően kívánja-e elővásárlási jogát gyakorolni.

/2/ Ha a bérlő a Tv-ben biztosított elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, de a lakás vételi joggal is érintett volt, a bérlő

     nyilatkozatát arra nézve is kérni kell, hogy:

         a./ a  vételi jog  gyakorlására megállapított határidő elteltétől számított öt éven belül;

         b./ nyugdíjas esetében a szerződés fennállása alatt

     hozzájárul-e a lakás harmadik személynek történő elidegenítéséhez.

                                                            Elővásárlási jog biztosítása lakás esetén

                                                                                      16. §

/1/ ...

/2/ ...

                                                                                      17. §

/1/ A  Tv-ben  biztosított  elővásárlási joggal érintett lakást harmadik  személynek a 23.  /2/ bekezdésében hivatkozott okokból akkor lehet eladni, ha a bérlő /bérlőtárs, társbérlő/ a vásárlásra történt felajánlás alapján

         a./ a lakást nem vásárolja meg;

         b./ a  harmadik  személy által felajánlott vételáron nem él elővásárlási jogával.

/2/ ...

/3/  Ha az /1/ bekezdésben megjelölt lakás bérlője nyugellátásban részesül, lakásbérleti szerződésének fennállásáig a lakás harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el.

/4/ Nem kell az  /1/ - /3/ bekezdést alkalmazni, ha a bérlő a 15.§ /2/ bekezdése alapján illetve az elővásárlási jog fennállása

     alatt tett nyilatkozatában az elidegenítéshez írásban hozzájárult.

                                                                                       18. §

/1/ Azt a lakást, amely a Tv-ben biztosított elővásárlási joggal érintett, a harmadik személy részére történő eladási ajánlat megtétele /pályázat kiírása/ előtt az elővásárlásra jogosultnak - a 14-15. § megfelelő alkalmazásával - minden esetben vételre kell felajánlani.

/2/ A  vételre való felajánlás szabályai azonosak, tekintet nélkül arra, hogy a felajánlásra hány alkalommal került sor.

                                                          A lakás kívülállónak történő elidegenítése

                                                                                    19. §

/1/  Ha a vételi jog jogosultja illetve az elővásárlásra jogosult a  lakást nem vásárolja meg és a lakás harmadik  személy  részére való  elidegenítéséhez az elővásárlási jog jogosultja e  rendelet 15.§-ában kért nyilatkozatában írásban hozzájárult, továbbá üres, valamint a vételi és a Tv-ben   előirt   elővásárlási joggal nem érintett lakás esetén az elidegenítés - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - pályázat útján történik.

 /2/ Nem kell pályázatot kiírni ha a lakás a visszamaradt társbérlő vagy társasház közösség részére a 12. § /2/ bekezdése alapján kerül eladásra.

                                                                           IV. FEJEZET

                                                                         A lakás vételára

                                                               A forgalmi érték megállapítása

                                                                                  20. §

/1/ A lakás forgalmi értékének megállapítása 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés - a továbbiakban: értékbecslés-alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy tartalmazza az eladásra kerülő lakás,  az épület és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat.^[16]

/2/ Az értékbecslésben az ingatlan-nyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. RÉSZ-ében szereplő

adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdoni joga még nem került bejegyzésre, akkor a Vagyonátadó Bizottság által kiadott igazolás vagy határozat számát fel kell tüntetni.

/3/ Az értékbecslésnek elsősorban a következő adatokat kell tartalmaznia:

         a./ az épület

             - településen belüli elhelyezkedését, fekvését,

             - közművesítettségének mértékét,

             - megközelítés lehetőségét;

         b./ az épület, melléképületek

             - építésének idejét, módját,

             - szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk százalékos mértékét,

             - a javítás, helyreállítás szükségességét, az esetleges hatósági kötelezéseket;

             - felszereltségét,

             - felújításának idôpontját és mértékét /részleges vagy teljes/;

         c./ az épületben

             - lévő lakások számát,

             - a közös használatra szolgáltató helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagyságát;

         d./ a lakás

             - alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

             - minőségét meghatározó tényezőket,

             - épületen belüli elhelyezkedését,

             - a bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházásokat és azok értékét;

         e./ a földrészlet

             - nagyságát,

             - további beépítésének lehetőségét,

             - egyéb adottságait /pl. parkosított, támfalépítés szükségessége, parkolóhellyel ellátott stb./.

/4/ Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia az értékbecslés készítését megelőző két éven belül legalább két - a  magánforgalomban  adásvétel  útján  elidegenített  - hasonló adottságú lakás vételáráról.

/5/ Az értékbecslésnek a /3/-/4/ bekezdésben felsorolt tényezők figyelembevételével meg kell állapítania a lakás beköltözhető forgalmi értékét, valamint a /6/ bekezdés szerinti értéket.

/6/ A beköltözhető forgalmi értéket csökkenteni kell a bérbeadó által előzetesen jóváhagyott, bérlő által készíttetett költségvetés alapján engedélyezett, a bérlőnek 5 éven belül a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével, ha a lakás a bérlőnek kerül eladásra.^[17]

/7/ Az értékbecslés során a lakásban a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett állagromlást nem lehet értékcsökkentő tényezőként figyelembe venni.

                                                                     A vételár alapja

                                                                              21. §

/1/ A vételár alapja a helyben kialakult mindenkori beköltözhető forgalmi érték, ha a lakás üresen, pályázat útján kerül értékesítésre.

/2/ A 20. § /6/ bekezdése szerint megállapított érték képezi a vételár alapját akkor, ha a lakást a vételi jog jogosultja vagy

az elővásárlásra jogosult vásárolja meg.

                                                                     A vételár mértéke

                                                                              22. §

/1/ Ha a lakást elidegenítésre történt kijelölés esetén a 22. § /4/ bekezdésben meghatározott határidő letelte után a vételi jog, vagy az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a 20.§ /6/ bekezdése szerint megállapított összeg 100 %-a.^[18]

/2/ …………….^[19]

/3/   Amennyiben   a   házingatlanhoz  tartozó  telek  műszakilag megosztható  a  telket a helyben kialakult forgalmi  értéken kell vételre felajánlani a társasháznak.

/4/ Amennyiben a bérlő vételi joga a R. 8. §-a szerint nyílt meg és vételi szándékát a vételi jog megnyílásától számított 6 hónapon belül írásban bejelenti, vagy korábbi nyilakozatát megerősíti, a vételár a forgalmi érték 30 %-a, a vételre egyébként a R. általános szabályai az érvényesek. A hathónapos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

                                                                               23. §

/1/ A Képviselőtestület kívülállók számára nem teszi lehetővé a lakott, el nem adott lakások megvásárlását.

/2/ .............^[20]

/3/ .............^[21]

/4/ ...

                                                            A lakás vételárának megfizetése

                                                                              24. §

/1/ A vételi jog jogosultja és az elővásárlásra jogosult a vételárat az alábbiak szerint teljesítheti:

         a./ a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben fizeti meg és a fennmaradó vételárhátrálékot – 15

             évi, havonta egyenlőrészletben

         b./ a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben,

         c./ az a./ pont szerinti fizetési mód mellett a vételárhátrálékot 15 évnél rövidebb törlesztési idő alatt,

         d./ amennyiben a rendelet 26 §-a alapján kedvezményre jogosult, a szerződés megkötésekor a vételárat – előleg

            befizetése nélkül – 15 évi, vagy ennél rövidebb idő alatt, havi egyenlő részletekben.^[22]

/2/ Az /1/ bekezdés c./ pontja szerinti rövidebb törlesztési idő a  vételár  hátralék fennállása alatt bármikor választható, a vételár hátralékból  engedmény  azonban  csak e rendelet szabályai szerint nyújtható.

                                                                              25. §

/1/ Ha a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben fizetik meg, a vevőt

         a./ a 22. § /4/ bekezdésében megjelölt esetben a vételárból 40 %,

         b./ a 22. § /1/-/2/ bekezdésében megjelölt esetben a vételárból 25 %

     árengedmény illeti meg.

/2/ A vételárhátraléknak a szerződésben  vállalt  határidő  előtt történő kiegyenlitése esetén a vevőt a hátralévő tartozásból annyi százalék  kedvezmény illeti meg,  amennyi  év még  a tartozás kiegyenlitésére fennáll.

/3/ A részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevő kamatfizetésre köteles.

/4/ A  kamat mértéke - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a részletfizetés

         -   első öt évében     3 %,

         -   6-15 évében        6 %.^[23]

/5/ Ha a kötelezett tartozása a havi részlet kétszeresét meghaladja, a hátralék után a /4/ bekezdésben meghatározott kamaton felül a PTK-nak megfelelő mértékű késedelmi kamatot kell fizetni.

                                          A jövedelmi és vagyoni helyzet alapján biztosított kedvezmények

                                                                             26. §

/1/ A szerződés megkötésétől előtörlesztés nélkül kezdheti meg a vételár-részletek havi törlesztését az a vevő, ahol a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem - a szerződéskötés időpontjában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

/2/  Az előző bekezdésekben szabályozott kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

                                                                            III. RÉSZ

                                                              A helyiségek elidegenítése

                                                                        V. FEJEZET

                                 A helyiségek elidegenítésre való kijelölése és vételre való felajánlása

                                                                              27. §

/1/ A helyiségek elidegenítéséről - amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik -, a Képviselőtestület dönt. A helyiség elidegenítését - a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével - a Polgármester kezdeményezheti önkormányzati érdekből, vagy  a bérlő ezirányú kérelmére.

/2/ A helyiséget elidegenítésre akkor lehet kijelölni, ha: 

        a./ életvédelem céljait szolgáló helyiség esetében a polgári védelmi parancsnokság;

         b./ műemléképületben lévő helyiség esetében a műemléki hatóság

     írásban hozzájárul az elidegenítéshez.

/3/ Az állam tulajdonából az   Önkormányzat tulajdonába került, elidegenítésre kijelölt helyiséget a bérlőnek kell vételre fela-

     jánlani.

/4/ Üres és az olyan helyiséget amelyet a Kt. elidegenítésre kijelölt, de bérlője nem vásárolta meg - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - pályázat útján kell elidegeníteni.

/5/ Ha az üres helyiséget szomszédos lakás bővítéséhez lehet felhasználni, a lakás tulajdonosának kérelmére részére a helyiséget pályázat nélkül is el lehet idegeníteni. Az elidegenítésről a Pénzügyi és a Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt, ha a helyiség alapterülete nem haladja meg a huszonöt négyzetmétert.

 /6/ Ha a megüresedett helyiség eredetileg a bérlők közös használatára szolgált, a társasházi tulajdonközösségnek pályázat kiírása nélkül lehet elidegeníteni.

                                                                                     28. §

/1/ A helyiség vételére vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség:

         a./ címét, ingatlan-nyilvántartási adatait /társasházi tulajdoni különlap száma, helyrajzi száma, a helyiséghez tar-

             tozó közös tulajdoni hányad/, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát;

         b./ és az épület lényeges műszaki állapotára tájékoztatást;

         c./ vételárát;

         d./ megvételének szándékáról adandó válasz határidejét;

         e./ a vásárlásra jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat;

         f./ öt éven belül a bérlő által végzett felújítási munkálatok számlákkal igazolt és még meg nem térült  értékével

             csökkentett beköltözhető forgalmi értékét.

/2/ Az ajánlati kötöttség határideje a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított harmincadik nap.

                                                                                  29. §

Az ajánlat közlésekor kérni kell a vásárlásra jogosult nyilatkozatát arról, hogyha vásárlási jogával nem él, a helyiség harmadik személy részére történő eladását megelőzően kívánja-e elővásárlási jogát gyakorolni.

                                    A törvényben előírt elővásárlási jog biztosítása helyiség esetén

                                                                                30. §

/1/ ……...

/2/ ……..

                                                                                31. §

A Tv-ben biztosított elővásárlási joggal érintett helyiséget harmadik személynek akkor lehet eladni, ha a bérlő /bérlőtárs/ a vásárlásra történt felajánlás alapján:

     a./ a helyiséget nem vásárolja meg;

     b./ a harmadik személy által felajánlott vételáron nem él elővásárlási jogával.

                                                                                32. §

/1/………..

/2/………..

                                                                    A helyiség vételára

                                                                               33. §

/1/ A helyiség beköltözhető forgalmi  értékét e rendelet 20. § /1/ - /4/ bekezdésének értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani.

/2/ A beköltözhető forgalmi értéket csökkenteni kell a bérbeadó engedélyével, a bérbeadó helyett a bérlő által öt éven belül elvégzett és még meg nem térült felújítási munkálatok értékével. A felújítási munkálatok értékét csak hiteles számlák alapján lehet beszámítani.

/3/ A  bérlő  felújítási munkálatok címén nem számolhatja el és értéknövelő tényezőként nem vehető figyelembe a helyiségben gyakorolt  tevékenységi  körnek megfelelő,  illetve a bérlő  igényei szerint történő kialakítás költségei.

/4/ A  helyiség vételára  - ha a  bérlő, illetôleg bérleti  joggal terhelten  harmadik  személy  vásárolja  meg  - a  beköltözhető forgalmi érték.

/5/ A szerződés megkötésekor a vevő a vételár 50 %-át köteles egyösszegben megfizetni. A fennmaradó vételár-hátralékra legfeljebb egyévi részletfizetés adható. A vételár-hátralékot havonta egyenlő részletben kell teljesíteni.

/6/ Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevő kamatfizetésre köteles.

/7/ A kamat mértéke megegyezik a Ptk-ban megállapított mindenkori kamattal.

/8/ Ha a vevő tartozása a havi részlet kétszeresét meghaladja, a vevő részletfizetési jogosultsága megszünik és a fennálló vételár hátralékot egyösszegben köteles megfizetni.

/9/ A helyiség vételára után számítva a vételáron felül általános forgalmi adót is kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy milyen módon kerül eladásra.

                                                                         NEGYEDIK RÉSZ

                                     A lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó közös szabályok

                                                                            VI. FEJEZET

                                                                 Elidegenítés pályázat útján

                                                                                 34. §

/1/ A lakás pályázat útján akkor idegeníthető el, ha az üres, vagy ha a Tv-ben meghatározott személyek vételi illetve elővásárlási jogukkal nem éltek és az elidegenítés feltételei fennállnak.

/2/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a 14. § /1/ a./-b./ pontjaiban foglaltakat, valamint a beköltözhető forgalmi értékét,

a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, a lakás megtekintésének időpontját.

/3/ A pályázaton korlátozás nélkül lehet részt venni, azonos ajánlat esetén azonban a vételárat készpénzben kifizető és az Önkormányzat közigazgatási területén legalább két éve életvitelszerűen lakó állampolgárt elsőbbségben kell részesíteni, ha a pályázatot lakás vásárlására írták ki.

/4/ A pályázat kiírója a pályázati eljárást indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja.^[24]

                                                                                   35. §

/1/ A pályázati kiírásra benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell 

    a./ a pályázó nevét, személyi adatait, lakcímét valamint azt, hogy mely lakást kívánják megvásárolni, a felajánlott vételárat, továbbá a vételár megfizetésére vonatkozó feltételek tudomásulvételét.

/2/ A pályázatot zárt, megcímzetlen, feladót, s más jelet nem tartalmazó borítékban a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Szociális Igazgatóságán kell leadni. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. A sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén kívül más nem helyezhető el. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni.

/3/

     a./ A lakásra beérkezett pályázatokat a Szociális és Lakásügyi Bizottság bontja fel és az ajánlatot tevő pályázók közül      a vevôt kijelöli. Azzal kell adásvételi szerződést kötni, akit a bizottság vevőként kijelölt.

     b./ ...

Beköltözhető forgalmi értéket el nem érő vételárra vonatkozó ajánlat esetén lakást elidegeníteni nem lehet. Ezt a pályázati kiírásnak is tartalmaznia kell.

/4/ A Szociális és Lakásügyi Bizottság meghatározza azt a soron következő ajánlatot tevő pályázót is, akivel adásvételi szerződést kell kötni, ha a pályázat nyertesével a szerződés – a megkötésre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - nem jön létre.

                                                                              36. §

/1/ A pályázati kiírásra benyújtott pályázatban szereplő legmagasabb vételárat közölni kell az elővásárlásra jogosulttal, ha elővásárlási jogának gyakorlásáról nem mondott le.

/2/ Az elővásárlásra jogosultat fel kell hívni, hogy a vételár közlésétől számított 30 napon belül nyilatkozzon: kíván-e elővásárlási jogával élni.

/3/ Az elővásárlásra jogosultnak az /1/ bekezdés szerinti vételáron kell a lakást illetve helyiséget elidegeníteni.  A vételár engedményre, a részletfizetésre, a vételárhátralékból adott engedményre a lakás-és helyiségbérlőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

                                                                             36/A. §

/1/ Pályázat útján történő értékesítés esetén a vevő a vételárat az alábbiak szerint teljesítheti:

     a./ a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben,

     b./ a szerződés megkötésekor a vételár 70 %-át készpénzben, egyösszegben fizeti meg, és a fennmaradó        

      vételárhátralékot legfeljebb öt év alatt, havonta egyenlő részletben fizeti meg.

/2/ Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevő kamatfizetésre köteles.

/3/ A kamat mértéke:

         - a szerződéskötés évében 0 %,

         - a szerződéskötés évét követő első évben 10 %,

         - a szerződéskötés évét követő második évben 15 %,

         - ezt követően évi 20 %.

/4/ Ha a kötelezett tartozása a havi részlet kétszeresét meghaladja, a hátralék után a /3/ bekezdésben meghatározott kamaton felül 20 % késedelmi kamatot kell fizetni.

/5/ Részletfizetéssel történő vásárlás esetén az 5/1996.(II.22.)KT. számú rendeletben szabályozott helyi támogatás nem nyújtható.

                                                                         VII. FEJEZET

                                                       Az adásvételi szerződés megkötése

                                                                              37. §

/1/ Az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alkalmas legyen a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásban való átvezetésére.

/2/ Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket, valamint a vevővel a vételár megfizetéséről - e rendelet keretei között - létrejött megállapodást.

/3/ Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a 20. §-ban szabályozott értékbecslés.

                                                            A vételár megfizetésének módja

                                                                               38. §

/1/ A lakás vételárát készpénzben, illetve az arra jogosult saját jogon szerzett kárpótlási jegy felhasználásával kiegyenlít-

     heti, kivéve a pályázat útján történő értékesitést.

/2/ A helyiség vételára készpénzben egyenlíthető ki.

/3/ A  jogosult  az  /1/ bekezdésben meghatározott  mértékig  a házastársa és  egyenesági rokona saját jogán  szerzett kárpótlási jegyét a vételár kiegyenlítésére felhasználhatja.

                                                                           VIII. FEJEZET

                                                                             Hatálybalépés

                                                                                   39. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már beérkezett vételi jog iránti kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell. Kihirdetésérôl Gyöngyös Város Jegyzője gondoskodik.

Átmeneti rendelkezések^[25]

40. §

A Gyöngyös, Fő tér 2. és a Szent Bertalan u. 2. szám alatti ingatlanban lévő bérlakások értékesítésére jelen rendelet hatályba lépéséig irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bérlő vételi jogát  

     a./ a Fő tér 2. szám alatti ingatlan esetében 2008. szeptember 30. napjáig gyakorolhatja, amely határidő jogvesztő;

     b./ a Szent Bertalan u. 2. szám alatti ingatlan esetében a Képviselő-testület értékesítésre történő kijelölésétől számított 6 hónapig, amely határidő jogvesztő.

     Gyöngyös, 1994. május 26.

                                             Keresztes György sk.              Dr. Kömlei Károly sk.

                                                   polgármester                                jegyző

     A 10/1994. (V.26.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1994.    MÁJUS 31-ÉN,

     A 11/1995. (IV.6.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1995.  ÁPRILIS 13-ÁN,

     A 27/1995.  (X.5.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1995.  OKTÓBER  9-ÉN

     LÉPETT HATÁLYBA.

     A 21/1997. (VI.9.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1997.   JÚNIUS  9-ÉN

     LÉPETT HATÁLYBA; RENDELKEZÉSEIT A FOLYAMATBAN LÉVŐ ÉS MÉG EL NEM

     BÍRÁLT ÜGYEKBEN IS ALKALMAZNI KELL.

     A 35/1997.(XI.13.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 1997. NOVEMBER 13-ÁN

     LÉPETT HATÁLYBA.

     A 14/2001. (V.02.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2001.  MÁJUS  2-ÁN

     LÉPETT HATÁLYBA.

     A 7/2003. (II.17.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2003. FEBRUÁR 17-ÉN

     LÉPETT HATÁLYBA. RENDELKEZÉSEIT 2003. FEBRUÁR 13. NAPJA UTÁN

     A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL KIJELÖLT NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOL-

     GÁLÓ BÉRLEMÉNYEK ÉRTÉKESÍTÉSE SORÁN KELL ALKALMAZNI.

     AZ 1/2005. (I. 24.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2005. JANUÁR 24-ÉN

     LÉPETT HATÁLYBA. (A 30. ÉS 32. §-OK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL) 

     A 39/2005. (IX. 20.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2005. SZEPTEMBER 20-ÁN

     LÉPETT HATÁLYBA.

     A 11/2006.(III.21.)KT. SZÁMÚ RENDELET :   2006. MÁRCIUS 31. NAPJÁN

     LÉP HATÁLYBA. A 24. § /1/ a.-d/ pontjai, valalmint a 25 § /4/ BEKEZ-

     DÉSÉBEN FOGLALT RENDELKEZÉSEIT A RENDELET HATÁLYBA LÉPÉSÉT KÖVETŐEN

     KEZDEMÉNYEZETT BÉRLAKÁS ELIDEGENÍTÉS SORÁN KELL ALKALMAZNI.      

     A 10/2007. (III. 26.) KT. SZÁMÚ RENDELET : 2007. MÁRCIUS 26-ÁN

     LÉPETT HATÁLYBA.

     A 16/2008.(V.19.)KT. SZÁMÚ RENDELET :   2008. MÁJUS 19. NAPJÁN

     LÉP HATÁLYBA. A RENDELET HATÁLYBA LÉPÉSE ELŐTT BEÉRKEZETT, BÉRLAKÁS

     MEGVÁSÁRLÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELMEK ALAPJÁN ÉRTÉKESÍTETT LAKÁS VONATKO-

     ZÁSÁBAN E RENDELET RENDELKEZÉSEI NEM ALKALMAZHATÓK.  

                          ------------------