Gyöngyös Város Képviselőtestületének

a Városi Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának

szabályairól szóló 19/1994.(IX.29.) önkormányzati rendelete

Gyöngyös  Város  Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról  szóló 1990. évi LXV. tv. /továbbiakban: Ötv./ 16. § /1/ bekezdése, valamint a 80/A. § /1/ bekezdésében, továbbá a 80/B. §-ában, és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról  szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 79. § a./ és b./, a 90. § /1/ bekezdésében foglaltak végrehajtására az alábbiak szerint rendelkezik:^[1]

A rendelet hatálya

1. §

/1/ A rendelet hatálya a Gyöngyös Városi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra /ingatlanrészekre/, a 3. és 4. §-ban felsorolt /forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes/ ingókra és vagyoni értékű jogokra /pl: használat, bérlet, szolgalom, alapítás, átszervezés aktivizált része/ terjed ki /továbbiakban: önkormányzati vagyon/, továbbá – kizárólag a jelen rendelet 18/F. és 18/G. §-a vonatkozásában – a Gyöngyös Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványokra, kás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, helyiségcsoportok bérbeadása tekintetében a lakások és helyiségek bérletéről szóló, többször módosított 31/1993.(XII.30.)KT. számú rendeletet kell alkalmazni.^[2]

/2/ Az önkormányzati vagyon elsődleges rendeltetése az önkormányzati feladatok   szolgálata. Az önkormányzati vagyon használatára feljogosított szervek /Polgármesteri Hivatal, intézmények, kivételes esetben egyéb szervek, továbbiakban: az intézmények/ használati jogosultsága feladatarányos, valamennyi intézményvezető köteles az okszerű gazdálkodás elveit követni és csak a feladathoz feltétlenül szükséges vagyontárgyat használni.

A törzsvagyon

2. §

Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

3. §

/1/ Forgalomképtelenek

         a./ a helyi közutak és műtárgyaik /pl. hidak/,

         b./ terek, köztéri műalkotások, parkok és zöldterületek, temetők /úttest és járda közötti

              földrészletek, játszóterek/,

         c./ vizek, közműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények  /vízfolyások, természe-

              tes állóvizek, patakok, árkok,  stb./ és azok műtárgyai,

         d./ levéltári anyag, a Polgármesteri Hivatalban őrzött terv- és iratanyag,

         e./ helyi jelentőségű természetvédelmi területek,

         f./ mindaz a vagyon, melyet törvény vagy a Képviselőtestület annak nyilvánít.

/2/ A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, alamint tartozás fedezete.

/3/ Amennyiben önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, az /1/ bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó, egyéb módon történő hasznosítására a Képviselőtestület jogosult.^[3]

3/A  §^[4]

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonaként nyilvántartott természetes vizeinek partján található beépítetlen ingatlanát – amennyiben az ingatlan közérdekű célra történő hasznosítása nem tervezett - az alábbi esetekben idegenítheti el:

     a)    önálló helyrajzi számú ingatlan fenntartó sáv céljára nem alakítható ki úgy, hogy az közterülethez kapcsolódjon vagy kialakítható ugyan, de  a jogszabályban meghatározott vízügyi igazgatási szakfeladatok a    másik partoldalról elvégez-hetők;  

     b)    közös tulajdon megszüntetése, vagy az ingatlanra kötött földhasználati szerződés megszüntetése esetén abban az esetben, amennyiben az önkormányzat a föld-területet a földhasználónak idegeníti el;

                                        c)   rendezési terv végrehajtásához szükséges,

4. §

/1/ Korlátozottan forgalomképesek

         a./ műemlékileg védett, a műemlék-jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,

         b./ a védett természeti terület és természeti érték,

         c./ a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék,

         d./ közművek,

         e./ mindaz, amit törvény vagy a Képviselőtestület annak nyilvánít.

/2/  Korlátozottan forgalomképesek még az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló

        a./ művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények  hasz-nálatában lévő önkormányzati vagyon,

         b./ közművállalatok, a közüzemi - a közlekedési, a temetkezési, a köztisztasági, a településtisztasági, a kéményseprési és tüzeléstechnikai szolgáltatást, a parkosítást és a zöldterületek gondozását, a mozi, valamint a szórakoztató vállalatok használatában lévő Önkormányzati vagyon, valamint a strandfürdők,

                        c./ a Képviselőtestület és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló középület.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. §

/1/ Gyöngyös Város Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

/2/        A tulajdonost megillető jogokat a Képviselőtestület gyakorolja. A tulajdonost megillető egyes jogokat /használat, közös használat, ideiglenes bérbeadás/ a Képviselő-testület intézményeire átruházhatja. A használati jog biztosításával valamennyi tulajdonosi kötelezettség /fenntartás, tisztántartás stb./ átszáll a használatra jogosított intézményre.

6. §

/1/        A 4. §-ban meghatározott vagyon hasznosítására – amennyiben önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a Képviselő-testület jogosult. A 4. § /2/ bekezdés a.)-c.) pontjában meghatározott vagyon kizárólag azt követően idegeníthető el, amennyiben az, az önkormányzati feladat ellátásához utóbb szükségtelenné vált, vagy a feladat ellátása- a Képviselő-testület határozata alapján – más működtetési formában történik.

/2/        A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítéséhez a forgalomképességet korlátozó okokat meg kell szüntetni, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíteni kell.

/3/    A korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon megterhelése (használati jog, követelés biztosítására jelzálogjog alapítása, követelés fedezeteként más módon történő felhasználása) abban az esetben lehetséges, ha az ingatlan eredeti rendeltetése, funkciója ezáltal nem sérül, és az önkormányzati feladatellátás folyamatosságát a rendelkezés nem akadályozza, illetve korlátozza.^[5]

7. §

/1/        A Képviselőtestület a korlátozottan forgalomképes vagyonkörből

             a./ a műemlékileg védett, a városképi jelentőségű ingatlanok,

            b./ a védett természeti terület, természeti emlék, a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék

        tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításának jogát  e rendelet szerinti vagyonkezelői jog létesítése kivételével-^[6]

         a./ pont esetében a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,

         b./ pont esetében a Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottság

         véleményének kikérésével a  Polgármesterre ruházza.

Nem szükséges az illetékes szakbizottság véleményének kikérése az a.) pontba tartozó önkormányzati lakás bérbeadása, valamint cseréje esetén.

/2/     Ha az /1/ bekezdésben foglalt vagyonkör az Önkormányzat intézménye, illetőleg hivatala használatában van - hasznosítás esetén - a 7. § /6/ bekezdése szerint kell eljárni.

3/ A közművek koncessziós pályázatát a Képviselőtestület írja ki és bírálja el.

/4/     A Képviselőtestület a közművek /3/ bekezdésben foglaltakon túl - tulajdonjog változásával nem járó - egyéb módon történő hasznosítását közüzemére bízza a 7. § /6/ bekezdésben foglalt eljárás szerint.

/5/     A Képviselőtestület a 4. § /2/ bekezdésben körülírt vagyon – tulajdonjog változásával nem járó - egyéb módon történő hasznosítását - az alapító okirat szerinti tevékenység keretében - intézményére, közüzemére, hivatalára ruházza, a 7. § /6/ bekezdésben foglaltak szerint azzal, hogy az önkormányzat intézménye, közüzeme, hivatala által - e rendelet szerinti - vagyonkezelői jog nem létesíthető.^[7]

/6/     Az intézmény, a közüzem és a hivatal - az alapító okirat szerinti tevékenység keretében - használatában lévő ingatlan bérbeadására egy évre szerződést köthet. Az egy éven túli szerződéskötéshez vagy meghosszabbításához, vagy bármilyen tulajdonjogi korlátozáshoz – beleértve a 6. § /3/ bekezdésében foglalt rendelkezési joggyakorlást is -  a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.^{[8], [9]}Csak határozott idejű hasznosítás, illetve bérleti szerződés köthető. A Képviselő-testület határozatában a szerződés egyéb feltételeit is meghatározhatja.

/7/ a./  Az intézmény és a hivatal, továbbá azon szervezetek, melyeknek a Képviselő-testület használati jogot biztosított /továbbiakban: használó/, az általa használt önkormányzati tulajdonú építményen a karbantartáson és felújításon kívül semmilyen átalakítást, műszaki beavatkozással járó használati mód változtatást, bővítést előzetes jóváhagyás nélkül nem végezhet.

      b./ Ilyen jellegű igény esetén köteles azt bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Polgár-mesteri Irodáján. A döntést a Polgármester hozza meg.

     c./ A használó köteles a rendelkezésére bocsátott ingatlan /helyiségei/ gazdaságos kihasználásáról folyamatosan gondoskodni.

              Amennyiben a használó az alapító okiratában rögzített fő- vagy kiegészítő tevékenységi körének ellátásához az épület /helyiség/ feleslegessé válik, az intézményvezető a b./ pontnak megfelelően köteles eljárni.

8. §

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogot a 6. és 7. §-ban nem szabályozott egyéb esetekben az ingatlan eredeti, vagy megszűnt rendeltetése szerint illetékes bizottság a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottsággal együtt gyakorolja.

9. §

/1/ A hivatal és az intézmény a használatában lévő önkormányzati vagyont, a részére nyújtott támogatást és saját bevételét -  az alapító okirat szerinti tevékenység keretében - önállóan használja fel működtetése érdekében.

/2/ A közüzemnek minősülő önkormányzati vagyonnal az üzemeltetési szerződés keretei között gazdálkodhat a megbízott.

/3/ A közüzemnek minősülő vagyontárgyat a Képviselőtestület a polgári jog szabályainak megfelelően /szerződés módosítása, lejárta stb./ vonhatja el.

Forgalomképes önkormányzati vagyon

/nem törzsvagyon/

10. §

Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a 3. § és a 4. § hatálya alá. Különösen: lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületingatlanok /ideértve a társasház tulajdoni illetőségeket is/, lakó és üdülő, garázstelkek, építési telkek,    mezőgazdasági ingatlanok, zártkertek, üzletrészek, részvények.

11. §

/1/     A Képviselőtestület rendelkezik a nem törzsvagyon 4 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár feletti önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő viteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.

         Az Önkormányzat 2010. évi költségvetésében az ÉNY-i városrészben, továbbá a Zsellérközökben történő lakásvásárlásra biztosított előirányzat felhasználásáról, önkormányzati vagyon szerzéséről – értékhatártól függetlenül – a Polgármester rendelkezik. ^{[10], [11],[12]}

Az Önkormányzat mindenkori költségvetésében az Ipari Park fejlesztésére biztosított előirányzat felhasználásáról, önkormányzati vagyon szerzéséről – értékhatártól függetlenül – a Polgármester rendelkezik.^[13]

/2/     A forgalomképes önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve a tulajdonjog változásával járó bármilyen más jogügyletről:

         - 2,5 millió Ft-ig a Polgármester,

         - 2,5 - 4,0 millió Ft között a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság,

         - 4,0 millió Ft felett a Képviselőtestület dönt.

         Forgalomképes önkormányzati vagyonnak az Ipari Park területén történő elidegenítése esetén – a 12.-15. §-okban foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett – értékhatár nélkül a Polgármester dönt.^[14]

/3/     Azon gazdasági társaságok esetében, melyekben az Önkormányzat tulajdoni rész- aránnyal rendelkezik, az Önkormányzat képviseletében a Polgármester /illetve meg-    hatalmazottja / az alábbiak szerint jár el:

        1./ Azokban a gazdasági társaságokban, ahol az Önkormányzat legalább a szavazati jog 51 %-ával rendelkezik, a Polgármester a társaság közgyűlésén /taggyűlésén/ - a közgyűlés / taggyűlés / kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben – szavazati jogát csak a Képviselőtestület előzetes állásfoglalásának megfelelően gyakorolhatja.

Az Önkormányzat képviselője az Ipari Park Fejlesztő Kft taggyűlésén csak olyan áron történő ingatlanértékesítést szavazhat meg / fogadhat el, amelyre vonatkozó, 1 m2-re vetített értékesítési ár eléri, vagy meghaladja az Önkormányzat által előzetesen elfogadott árat.

Az Ipari Park Fejlesztő Kft. taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyek bruttó 20.000.000.-Ft-ot el nem érő értékű jogügyletek jóváhagyására irányulnak, az Önkormányzat képviselője a Képviselő-testület előzetes állásfoglalása nélkül is gyakorolhatja szavazati jogát. ^[15]

 2./ ^[16] Ha az Önkormányzat a szavazati jog kevesebb, mint 51 %-ával rendelkezik, nevében szavazatra a Polgármester, illetve meghatalmazottja a Képviselő-testület álláspontjának kikérése nélkül jogosult.

A társaságok közgyűlését (taggyűlését) követően a Polgármester, illetve meghatalmazottja köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a tulajdonosi érdeket érintő döntésekről.

Az előzőektől eltérően a Pro Caroberto Nonprofit Kft. esetében a Polgármester, illetve meghatalmazottja a Képviselő-testület előzetes állásfoglalásának megfelelően gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat az alábbi ügyekben:

a) a társaság által fenntartott  intézmény(ek) alapító okiratának elfogadása,

b) a társaság által fenntartott intézmény(ek)  költségvetésének megállapítása,

c) a társaság által fenntartott intézmény(ek)  gazdálkodási jogkörének, nevének, tevékenységi körének módosítása,

d) a társaság által fenntartott intézmény(ek)  átszervezése az intézményekben indítható tanulócsoportok számának meghatározása,

e) a társaság által fenntartott intézmény(ek) vezetőjének  kinevezése, vezetői megbízásának megszüntetése,

f) a társaság által fenntartott  intézmény(ek)  pedagógiai programjának és helyi tantervének elfogadása, módosítása,

g) a társaság számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása, 

h) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,

i) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

j) a társasági szerződés módosítása,

k) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása.

        3./   Az Önkormányzatot a társaságból megillető tulajdoni részarány / üzletrész, részvény / elidegenítése esetén az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

12. §

/1/     Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt forgalomképes ingatlanok elidegenítése - a /2/ bekezdésben foglaltak kivételével – pályázat útján történhet. A Képviselő-testület határozatával- az esélyegyenlőség és verseny tisztaságának biztosításával – jelen rendelet pályáztatási szabályaitól eltérhet annyiban, hogy

         a./ a vételáron kívül egyéb bírálati szempontokat is meghatározhat; ez esetben a  pályázat nyertese az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő, ^[17]

         b./ mellőzheti a pályázati biztosíték kikötését, ha az elidegenítés a /2/ bekezdés c./ pontjában meghatározott módon történik. ^[18]

/2/     Amennyiben az érintett ingatlan forgalmi értéke a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg, nem szükséges pályázatot kiírni:

a.) ha az elidegenítés célja jogcím nélküli jóhiszemű használat, közös tulajdon, továbbá földhasználati jog megszüntetése;

b.) ha az ingatlan megvásárlásra csak meghatározott személy részére ajánlható fel.  különös tekintettel az önálló építési teleknek nem minősülő telekhatár-rendezés, telekkiegészítés, valamint a jogszabályon alapuló ráépítés, túlépítés, beépítés eseteire, valamint ha az ingatlanon elővásárlási jog áll fenn, az e rendeletben meghatározottak szerint, 

c.) ha az ellenszolgáltatás megfizetése részben vagy egészben csereingatlan útján történik és annak megszerzéséhez önkormányzati érdek fűződik;

d.) háziorvosi (fogorvosi) tevékenység céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén, az ott működtetési joggal rendelkező orvos részére;

e.) önkormányzati rendeleten vagy a képviselő-testület határozatán alapuló, lakás építésére szolgáló telektulajdonnak elidegenítése esetén, ahol az ajánlattevők személye szociális szempontok figyelembe vételével kerül kiválasztásra;

f.) ha a képviselő-testület munkahely teremtési vagy más önkormányzati érdekből ilyen döntést hoz …………………^[19]

g.) kétszeri eredménytelen pályázati eljárást követően a pályázati felhívásban közölt értéken;

h.) a R. 18/A. §. (6) bekezdés a) pontjában meghatározott értékesítés esetén.        

/3/     A /2/ bekezdés c) és f) pontja, valamint a 18/A § /3/ bekezdés  alkalmazásában önkor-mányzati érdek mindaz, amely az önkormányzat jogszabályon alapuló kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósítása elősegítéséhez szükséges.

/4/     Akit jogszabály vagy szerződés alapján elővásárlási jog illet meg és az elidegenítésre kijelölt ingatlant az ingatlanforgalmi értékbecslésben felajánlott vételár mellett nem vásárolja meg, úgy az ingatlan értékesítésére pályázatot kell kiírni. Amennyiben önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, az elővásárlási jog jogosultja ezen jogát akként gyakorolhatja, hogy az ajánlatkérő önkormányzat  a pályázat nyertesének ajánlatát teljes terjedelmében az elővásárlási jog jogosultjával közli azzal a felhívással, hogy amennyiben 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekintetni, hogy jogával nem kíván élni.

/5/     Önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén a (4) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elidegenítésre kijelölt ingatlant - a pályázati úton történő értékesítés előtt – a bérlő részére megvételre nem kell felajánlani.

/6/     A meghirdetésre kerülő pályázatokról – a /7/-/9/ bekezdésekben foglaltak szerint- rövidített és részletes pályázati kiírást kell készíteni.^[20]

/7/     A rövidített pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, pontos címét, megnevezését, területét, a licit alapját képező vételár összegét – melynek alapja az ingatlanról készült, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés -, a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és határidejét, valamint a részletes pályázati kiírás megtekintésének helyét.

/8/     A rövidített pályázati kiírást legalább egy helyi hirdetési lapban, valamint a helyi televízió képújságján meg kell jelentetni, egyben az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblára ki kell függeszteni.

/9/     A részletes pályázati kiírásnak a /7/ bekezdésben meghatározottakon felül tartalmaznia kell:

- az ingatlan jellemző sajátosságait;

- amennyiben az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, az erre való utalást;

- a pályázat elbírálásának határidejét;

- az ingatlan megtekintésének módját;

- a fizetési feltételeket;

- több pályázat esetén az árverés lehetőségét;

- e rendelet 13. §-ában, valamint a 15. § /1/ bekezdésében meghatározott, a pályázatot közvetlenül érintő rendelkezéseket;

- a pályázati biztosíték kikötését, melynek összege a licit alapját képező vételár nettó ősszegének 5%-a, de legalább 50.000,-Ft, amelyet az önkormányzat pénzintézetnél nyitott letéti számlájára kell – a pályázat benyújtását megelőzően befizetni. Utalni kell arra is, hogy a pályázati biztosíték összege a vételárba beszámít, eredménytelen pályázat esetén az elbírálást követő 8 napon belül az ajánlattevő részére visszautalásra kerül, valamint arra, hogy a pályázati biztosíték bankgarancia formájában is nyújtható. ^[21]

- azon tájékoztatást, hogy a kiíró a pályázati eljárást indoklás és jogkövetkezmények nélkül eredménytelennek nyilváníthatja;^[22]

-  amennyiben a kiíró a részletes pályázati felhívás (dokumentáció) kiadását ellenértékhez köti, annak összegét. ^[23]

     13. §

         /1/        A pályázati kiírásra benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

         - az adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges adatokat ( a pályázó magánszemély

           családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, továbbá pénzintézeti folyószámlaszámát, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint három hónapnál nem régebbi cégkivonatát (vállalkozói engedélyének másolatát ), valamint pénzintézeti bankszámlaszámát;

        - a vételi árajánlatot, a vételár megfizetésének módját, határidejét;

        - pályázó azon nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket és az Árverési Szabályzatban foglaltakat elfogadja. Nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy az Árverési Szabályzat (11)-(14) pontjait elfogadja abban az esetben is, ha nyilvános árverés lefolytatására (csak egy érvényes ajánlattevő van) nem kerül sor. Ez esetben az Árverési Szabályzat (13) pontja tekintetében az Árverési Bizottság jogkörét a Polgármester gyakorolja.  ^[24]

/2/     A pályázatot zárt, megcímezetlen, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a Polgármesteri Iroda Vagyonkezelő Csoportjánál kell leadni. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. Az átvételi elismervényen az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, valamint a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén           kívül más nem helyezhető el. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a Jegyző vagy az általa ezzel megbízott – a Polgármesteri Iroda vezetőjének vagy az általa megbízott jelenlétében – bontja fel, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bontásnál az ajánlattevők vagy az általuk írásban meghatalmazott személyek jelen lehetnek. ^[25]

14. §

/1/     A Polgármester jogosult a pályázat elbírálására – ideértve a pályázat érvénytelenségét, eredménytelenségét megállapító döntést is – a 11. § /2/ bekezdésében meghatározott hatáskörtől függetlenül. Döntését a Jegyző javaslatának figyelembe vételével hozza meg. ^[26]

/2/     Az /1/ bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 11. § /2/ bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója dönt a pályázati eljárás indoklás nélküli eredménytelenné nyilvánításáról (12. § /9/ bekezdés 9. franciabekezdés), valamint a testületi határozat alapján a vételáron kívüli egyéb bírálati szempontokat is tartalmazó pályázatok esetében (12. § /1/ bekezdés).  ^[27]

/3/     Érvénytelen a pályázat, ha nem felel meg a pályázati kiírásnak, különösen, ha az  a pályázati felhívásban megjelölt ár alatti ajánlatot tartalmaz, vagy a pályázó az előírt pályázati biztosítékot nem fizeti meg vagy erre vonatkozóan nem csatol megfelelő bankgaranciát. ^[28]

/4/     Az elbírálás előtt a pályázót hiánypótlásra kell felhívni, amennyiben a pályázat hiányossága nem a pályázati felhívásban megjelölt ár alatti ajánlat vagy a pályázati biztosíték hiánya. A hiánypótlási határidő legfeljebb 8 napban határozható meg. ^[29]

/5/     Eredménytelen a pályázat, ha

a)            ajánlat nem érkezik

2. )a hatáskör gyakorlója a pályázatot visszavonja. ^[30]

/6/     A pályázat - változtatás nélkül történő - újbóli kiírásáról az /5/ bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Polgármester, az /5/ bekezdés b) pontja esetében a kiíró dönt. ^[31]

/7/     Amennyiben az ismételt pályázati eljárást megelőzően az induló ár összegének csökkentése indokolt, e kérdésben a 11. § /2/ bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója dönt.  ^[32]

15. §

/1/     Ha a pályázati felhívásra kettő vagy több érvényes pályázat érkezik, zártkörű, nyilvánosan lefolytatott árverési tárgyalást kell tartani. Az árverésen csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt. ^[33]

/2/     Az árverési tárgyalás szabályait a rendelet 1. számú melléklete az "Árverési szabályzat" tartalmazza.

16. §

     ……………

16/A. §^[34]

/1/     A Képviselőtestület (továbbiakban: kiíró) az Ötv. 80/A. § - 80/B. §-ában meghatározott vagyonkezelői jogot – az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva - vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (továbbiakban együtt: vagyonkezelő).    

/2/     Vagyonkezelői jog – az Ötv. 80/A. § (1) bekezdésében, továbbá a 7. § /5/ bekezdésében foglalt kivételekkel – ezen rendelet tárgyi hatálya alá tartozó, önkormányzati közfeladat ellátására szolgáló korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonra létesíthető.^[35]

/3/     A vagyonkezelői jog versenyeztetés útján történő átruházása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról – jelen rendeletben foglaltak figyelembe vételével - a Képviselő-testület dönt.

16/B. §

Amennyiben a Képviselőtestület további feltételeket nem határoz meg, a 16/A. § alapján kiírt pályázaton érvényesen az vehet részt, aki

1. ) a pályázati dokumentációt átveszi (megvásárolja);
2. ) igazolja, hogy a közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírásokban meghatározott személyi és szakmai felkészültséggel, a vagyonkezeléshez szükséges pénzügyi biztosítékokkal, védett vagyontárgyak esetén a védettség jellegének megfelelő szakértelemmel rendelkezik;
3. ) egy hónapnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs lejárt esedékességű adó-, illeték-, vámhatóságnál nyilvántartott, vagy egyéb köztartozása, amelynek megfizetésére nem kapott halasztást;
4. ) nyilatkozik, hogy ellene csőd-, felszámolási, illetőleg – helyi önkormányzat esetében – adósságrendezési eljárás nem indult, továbbá, hogy végelszámolását nem kezdeményezte, illetve jogutód nélküli megszűnése nincs folyamatban.

16/C. §

/1/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

           a)         a kiíró megnevezését, székhelyét;

           b)       a pályázati eljárás tárgyát valamint célját;

c)         a vagyonkezelésbe kerülő vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, az esetleges terheket és ingatlan-nyilvántartáson kívüli igényeket) és annak  vagyonértékelés szerinti értékét;

d)         az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket, a pályázat elbírálása során alkalmazott bírálati szempontokat;

e)         a pályázaton való részvétel érvényességi feltételeit, az ajánlati kötöttség időtartamát;

f)         ajánlati biztosíték kikötése esetén annak mértékét, befizetésének módját, illetve visszafizetésének módját és feltételeit;

g)         a részletes pályázati kiírás, illetve a pályázati dokumentáció átvételének helyét, módját, ellenértékét;^[36]

h)         a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját, határidejét, mely utóbbi nem határozható meg a kiírás országos napilapban történő megjelenésétől számított 15 napon belüli időpontra;

i)          a pályázatok bontásának helyét, időpontját és a bontás nyilvánosságára történő utalást;

j)          kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa vagy pályázati felhívását – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig – jogkövetkezmények nélkül visszavonja;

k)         a vagyonkezelői jog időtartamának megjelölését, valamint a vagyonkezelői jog megszerzésére, gyakorlására vonatkozó ajánlatkérést;^[37]

l)          a vagyonkezelés pénzügyi fedezetének bemutatására vonatkozó adatszolgáltatás-kérést;

           m)        az ajánlatok elbírálásának határidejét;

n)         kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén – az ajánlatok bontását követően - az ajánlattevőt hiánypótlásra szólíthatja fel, az ajánlattevőtől írásban felvilágosítást kérhet, illetőleg kérdést intézhet annak rögzítésével, hogy az ajánlattevő írásbeli válasza nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek megváltozását;

o)         kiíró azon jogának fenntartását, hogy az ajánlatok értékelését követően tárgyalást tartson;

p)         a kiíró döntése szerinti azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele történő szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a soron következő legelőnyösebb ajánlatot tevővel szerződést kötni;

q)         közfeladat ellátására is irányuló pályázat esetén az Áht. 105/A § (2) bekezdésében foglalt feltételeket,^[38]

r)        egyéb, a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.^[39]                             

/2/     A rövidített pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell az  /1/ bekezdés a)-b), h)-i), valamint k.) pontjában foglaltakat, továbbá a vagyonkezelésbe kerülő vagyon általános megjelölését.^[40]

/3/     A rövidített pályázati kiírás közzétételére e rendelet 12. § /7/ bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy azt legalább egy országos lapban is közzé kell tenni.

 16/D. §

Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. Az ajánlattevő köteles legalább 90 napos ajánlati kötöttséget vállalni.

16/E. §

/1/     A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a Jegyző, illetve az általa ezzel megbízott - a közfeladat ellátásában érintett szervezeti egység vezetőjének jelenlétében -bontja fel, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

/2/     A bontásnál az ajánlattevők vagy az általuk írásban meghatalmazott személyek jelen lehetnek.   

16/F. §

/1/ Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

1. ) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
2. ) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki jogszabály alapján az eljárásban nem vehet részt;
3. ) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a pályázati dokumentációt nem vásárolta meg, illetőleg nem vette át;
4. ) az ajánlattevő nem csatolta a rendelet 16/B. § b)-d) pontjában meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat;
5. ) az ajánlattevő a pályázatot cégszerűen nem írta alá;
6. ) egyéb módon nem felel meg a pályázati felhívásban, a dokumentációban, valamint jogszabályban meghatározott feltételeknek;

/2/     Az érvénytelenség megállapítására a Jegyző, illetve az általa ezzel megbízott jogosult azzal, hogy az /1/ bekezdés f) pontban foglalt érvénytelenségi ok megállapításához belső szervezeti egység vagy külső szakértő (együtt: szakértő) közreműködését veheti igénybe.

16/G. §

/1/     A pályázati ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 45 napon belül kell elbírálni. A hiánypótlási határidő legfeljebb 8 napban határozható meg. A hiánypótlás során a pályázat elbírálásra kerülő tartalmi elemei nem módosulhatnak.

/2/     A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban – a többi ajánlattevő azonos és egyidejű értesítése mellett – felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban foglalt nem egyértelmű kijelentések, iratok tartalmának tisztázására.

/3/     A Képviselőtestület a pályázatok szakmai szempontból történő értékelésére külső szakmai szakértőt vagy szakértőket vonhat be. A pályázati ajánlatok értékelése során a szakmai szakértő a pályázatok elbírálására vonatkozó írásos javaslatot készít, és azt a /4/ bekezdésben meghatározott, bírálatra jogosult szerv elé terjeszti. 

/4/     Az ajánlatok bírálatát a Képviselőtestület által létrehozott eseti bizottság, ……..^[41] végzi, és döntési javaslatát a Képviselőtestület elé terjeszti. A nyertes pályázó személyéről a Képviselőtestület dönt.

/5/     Amennyiben a Képviselőtestület megítélése szerint tárgyalás tartásával kedvezőbb ajánlati feltételek érhetők el, vagy a pályázati kiírás óta olyan lényeges körülmények változtak meg, amelyek a pályázati feltételek módosítását teszik szükségessé, tárgyalás tartásáról dönthet. A tárgyalást a Polgármester folytatja le.

/6/     A tárgyalásra valamennyi ajánlattevőt meg kell hívni. A tárgyalás során biztosítani kell, hogy az ajánlattevők – a bírálati szempontokra vonatozó ajánlati elemek tekintetében - egymás ajánlatát megismerjék. A tárgyalás során nem tehető az eredeti ajánlathoz képest – összességében – a kiíró számára kedvezőtlenebb ajánlat.

/7/     A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tárgyalás során véglegesített ajánlatok értékelésére és a döntéshozatalra a /3/-/4/ bekezdésben foglaltak az irányadók.

16/H. §

Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

        a.)        nem érkezett pályázati ajánlat;

        b.)        kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;

c.)        a Képviselőtestület a pályázati eljárást a 16/C. § /1/ bekezdés j) pontjában foglaltak szerint eredménytelennek nyilvánítja.

16/I. §

A kiíró - pályázatok elbírálására vonatkozó - döntéséről, az eljárás érvénytelenségéről vagy eredménytelenségéről a döntést követő 8 napon belül az ajánlattevőket tájékoztatja.

16/J. §

/1/     A pályázat nyertesével – a 16/C. § /1/ bekezdés p) pontban meghatározott esetben a soron következő legelőnyösebb ajánlatot tevővel - az önkormányzati vagyon kezelésére vonatkozó megállapodást a Képviselőtestület döntését követő 30 napon belül kell megkötni.

/2/     A vagyonkezelésre vonatkozó megállapodást a pályázati dokumentációban és a pályázati felhívásban, illetve a tárgyaláson meghatározott feltételek alapul vételével kell megkötni.

/3/     Az Ötv. 80/A. § /7/ bekezdésében meghatározott vagyon tekintetében kötött vagyonkezelési megállapodás akkor lép hatályba, ha az ott meghatározott miniszter vagy szerv a vagyonkezelésbe adásra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot kiadja.

16/K. §

/1/     Az önkormányzati vagyon kezelője a szerződés alapján köteles a rábízott vagyontárgyak

1. ) biztosítására;
2. ) közterheinek, üzemeletetési költségeinek viselésére;
3. ) rendeltetésszerű használatára,  jó gazda módjára történő megőrzésére;
4. ) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására;
5. ) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására;
6. ) visszaadására a szerződés megszűnésekor.

/2/     A vagyonkezelői szerződés jóváhagyása – értékhatártól függetlenül – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az Áht. 105/B. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. 

16/L. §

A vagyonkezelési jog (szerződés) az Áht. 105/C. § (1) bekezdésében foglalt esetekben szűnik meg.

16/M. §

/1/     Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak ellenőrzése, hogy a vagyonkezelő a kezelésbe adott vagyont az Áht-ban, az Ötv-ben, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e. Az ellenőrzés kiterjed továbbá a feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedés kezdeményezésére.

/2/     Az /1/ bekezdés szerinti ellenőrzést a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság vagy az általa ezzel megbízott (továbbiakban: ellenőr) végzi.

/3/     Az ellenőrzés során az ellenőr jogosult:

a)   a vagyonkezelési szerződés tárgyát képező ingatlanba a vagyonkezelő érdekeinek tiszteletben tartása mellett belépni;

b)   a tulajdonosi ellenőrzéshez szükséges iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba stb. – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) az ellenőrzött vezetőjétől, képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.

/4/     Az /1/ bekezdésben meghatározott ellenőrzést a szerződésben rögzített időközönként, de évente legalább egyszer el kell végezni. A Polgármester indokolt esetben soron kívüli ellenőrzést is elrendelhet.”        

17. §

Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a tulajdonosi jogok gyakorlását a Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza.

18. §

A Képviselő-testület a tulajdonosi jog gyakorlását értékhatártól függetlenül bármely esetben magához vonhatja, illetve az ügy körülményeire tekintettel a döntési jogkörrel rendelkező bizottság, illetve a Polgármester képviselőtestületi döntést kérhet.

18/A §

/1/     Önkormányzati tulajdonban lévő

a.) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben (továbbiakban Ftv.) meghatározott külterületi termőföld, továbbá az Ftv. hatálybalépéséig zártkertinek minősült ingatlan, valamint

b.) egyéb termőföldnek nem minősülő külterületi ingatlan, amelynek mezőgazdasági hasznosítása az ingatlan eredeti funkciójának betöltését nem akadályozza (pl. kopárság, anyagbánya stb.), haszonbérleti szerződés útján hasznosítható, mely jogosultságot a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

/2/     Haszonbérleti jogviszony az /1/ bekezdés a) pontjában meghatározott ingatlan vonatkozásában csak határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra jöhet létre, mely jogviszony annak lejárta előtt további öt évvel meghosszabbítható. Az /1/ bekezdés b) pontjában meghatározott ingatlan határozatlan időtartamra is bérbe adható.

/3/     Egy helyrajzi számon felvett ingatlan több haszonbérlőnek – földrészletenként – is haszonbérbe adható. A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy bérbeadó jogosult a szerződést a gazdasági év végére 3 hónapi felmondási idővel megszüntetni, amennyiben az ingatlanra településrendezési célból vagy egyéb önkormányzati érdekből szüksége van.

/4/     Haszonbérleti jogviszony létesítéséhez – amennyiben a képviselő-testület határozatával másként nem rendelkezik - pályázati eljárás nem szükséges, azonban a külön jogszabályban meghatározott előhaszonbérleti jogosultságot, valamint a szerződés megkötésével kapcsolatos eljárási rendet figyelembe kell venni.

/5/   A fizetendő haszonbérleti díj éves mértékét az alábbiak szerint kell meghatározni: ^[42]

                      területalapú támogatás hektáronkénti aktuális mértéke x 0,5

   haszonbérleti díj /m²    =                                                                                                  

                                                                                            10 000

/6/     Az /1/ bekezdésben meghatározott ingatlanok elidegenítése tekintetében e rendelet rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

1. ) az ingatlan a haszonbérlő részére pályázati eljárás nélkül eladásra kijelölhető, azonban az olyan termőföld értékesítése esetén, amelyen a haszonbérleti jogviszony legalább három éve nem áll fenn, a külön jogszabályban meghatározott elővásárlási jogosultságot, valamint a szerződés megkötésével kapcsolatos eljárási rendet figyelembe kell venni; 

2. ) haszonbérleti szerződéssel nem hasznosított ingatlan értékesítése pályázat útján történik azzal, hogy a nyertes ajánlattevő vételi ajánlatát kell a külön jogszabályban meghatározott elővásárlási jogosultakkal közölni.      

/7/ A /6/ bekezdés alkalmazása során a 11. § /2/ bekezdésben meghatározott értékhatá-rok nem alkalmazhatók, az elidegenítésről – a /8/ bekezdésben foglalt kivétellel - a Képviselő-testület dönt. ^[43]

 /8/ Az /1/ bekezdés a) pontjában meghatározott ingatlanok esetében a polgármester jogosult csereszerződést kötni településrendezéssel érintett ingatlanok megszerzése érdekében, vagy birtok-összevonási céllal. ^[44]

18/B §.

/1/     A 18/A. § rendelkezéseit – az e §-ban foglalt eltérésekkel - az önkormányzati tulajdonban lévő, mezőgazdasági művelésre alkalmas, belterületi, beépítetlen ingatlanok hasznosítása során is alkalmazni kell.

/2/     Az /1/ bekezdésben meghatározott azon ingatlanok, amelyek átmenetileg vagy véglegesen más módon nem hasznosíthatók, határozatlan időtartamra, kártalanítási igény kizárásával és legfeljebb három hónapi felmondási idő kikötésével mezőgazdasági célra használatba adhatók.   

/3/     A jogviszony létesítéséhez a 18/A. § /4/ bekezdésében meghatározott jogosultságot és eljárási rendet nem kell figyelembe venni.

/4/     A 18/A § /6/ bekezdésében foglaltak nem alkalmazandók, az ingatlan értékesítése előtt – amennyiben a Képviselő-testület másként nem rendelkezik – a használati jogviszonyt meg kell szüntetni.

18/C §

A 18/B §. hatálya alá nem tartozó egyéb belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadása tekintetében a lakások és helyiségek bérletéről szóló 31/1993. (XII.30.) KT. rendelet 48. § (1) bekezdése, 49. § -a, 51. §-a, 51/A §-a, valamint 53. § - 57. §-ai értelemszerűen alkalmazandók.

18/D §

/1/     Aki jogszabály rendelkezése vagy megállapodás alapján önkormányzati tulajdonban álló földre (földrészletre) földhasználati jogot szerzett – amennyiben az ingatlan (ingatlanrész) nem kerül részére értékesítésre – egyszeri földhasználati ellenértéket köteles fizetni, melynek mértéke az ingatlan szakértői véleményben meghatározott forgalmi értékének 80 %-a. A földhasználati díj megfizetése – amennyiben az már megfizetésre került – a jogosult jogutódját nem terheli. A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével kapcsolatos valamennyi költség a földhasználót terheli.

/2/     A földhasználati megállapodás megkötésére a polgármester jogosult, aki az ellenérték megfizetésére legfeljebb egy éves részletfizetést adhat. Nem köthető megállapodás, ha a földhasználati jog keletkezésében a földhasználó rosszhiszemű volt.

/3/     Az /1/ bekezdéstől eltérően, alacsonyabb mértékű földhasználati díj megfizetése is megállapítható annak, aki jogszabály rendelkezése alapján önkormányzati tulajdonban álló földre  -          közérdekű okból - használati           jogot    szerez. Az ilyen tartalmú megállapodás megkötésének jogosultsága tekintetében a R. 19/A. §. /1/ bekezdésében meghatározott értékhatárok az irányadók. ^[45]

/4/     A Képviselő-testület határozata alapján a földhasználati jog ellenértékének megfizetése alól a földhasználó mentesíthető, amennyiben

1. ) a földterületen megvalósuló felépítmény, ezzel együtt a földterület tulajdonjoga - a beruházóval kötött megállapodásban meghatározott határidő elteltével az önkormányzatra visszaszáll;
2. ) lakás építésére szolgáló telektulajdonra alapított földhasználat esetén, ha a földterület támogatásként kerül az épület - önkormányzat által kiválasztott - társasház-tulajdonosainak  tulajdonába.
3. ) az a) – b) pontban meghatározottakon kívül a földhasználati jog keletkezéséhez önkormányzati érdek fűződik. ^[46]

/5/  A Képviselő-testület – a földhasználóval kötendő megállapodás alapján – határozatával rendszeresen fizetendő földhasználati díjat is megállapíthat.^[47]

18/E §

/1/     Amennyiben a birtoklás nem kerül felszámolásra, az önkormányzati tulajdonú beépítetlen földterület jogcím nélküli használójával szerződés az alábbi feltételekkel köthető:

- a használóval határozatlan időtartamra, kártalanítási igény kizárásával és legfeljebb három hónapi felmondási idő kikötésével használati szerződés köthető;

- a szakértő által megállapított használati díj mértéke havonta, a jogviszony fenn-állásáig esedékes;

- a használati szerződéssel kapcsolatos valamennyi költség a használót terheli. 

/2/     A képviselő-testület határozatával az (1) bekezdésben rögzített rendelkezésektől eltérő feltételeket is megállapíthat.

Az Önkormányzat által létrehozott közalapítványokról

18/F §^[48]

Gyöngyös Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványok:

- ^[49]

- Gyöngyös és Környéke Tűzvédelméért Közalapítvány

- Gyöngyösi Diákokért Közalapítvány.

18/G. §^[50]

A Gyöngyös Város Önkormányzata által alapított Gyöngyös és Környéke Tűzvédelméért Közalapítvány, valamint Gyöngyösi Diákokért Közalapítvány megszüntetését, e rendeletre figyelemmel, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról  szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdése alapján nem kell kezdeményezni.

Vegyes rendelkezések

19. §

/1/     Az önkormányzati vagyonnal összefüggő hivatali feladatot a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodája látja el.

/2/     Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell ki-mutatni.

/3/     A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani.

/4/     A Polgármester köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni és azt évente egyszer a Képviselőtestületnek bemutatni.

19/A. §

/1/     Az önkormányzati vagyon ingyenes tulajdonba adásáról, a vagyonkezelésbe adás kivételével ingyenes használatba adásáról, valamint az önkormányzat követeléseiről való lemondásról – ideértve az ár-(bér)engedményt is –

                           - 250 ezer forint alatt a Polgármester,

                           - 250 ezertől 1 millió forintig a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság,

                           - 1 millió forint felett a Képviselő-testület dönt. ^[51]  

/2/        A vagyontárgyak értékének alapjául

• az ingó vagyontárgyaknál - kivéve a gépjárműveket és muzeális értékűeket - a könyv szerinti nyilvántartási érték;
• ingatlanoknál, gépjárműveknél és muzeális értékű ingóknál a forgalmi értékbecslés szolgál.

Bérlet, használati jog értéke megállapításánál a helyben kialakult bérleti díjak irány-adóak azzal, hogy az értékhatár (hatáskör) megállapításánál a használat időtartamának egészét kell figyelembe venni. Határozatlan időre tervezett használati jog esetén húsz évet alapul venni.

19/B. §

/1/     Ha jogszabály másként nem rendelkezik, önkormányzati vagyon tulajdonjogát, vagyonkezelői jogát, használatának jogát ingyenesen átruházni csak e rendeletben meghatározott esetekben lehet.

/2/     Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy a forgalmi értékéhez képest alacsonyabb vételár mellett adható tulajdonba:

a.) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamos berendezések, egyéb közmű szerelvények, trafók elhelyezését biztosító földterületek esetében a közmű-, a berendezés, stb. tulajdonosának;

b.) önkormányzati rendeleten vagy a Képviselő-testület határozatán alapuló, lakás építésére szolgáló telektulajdon átruházása esetén, ahol az ajánlattevők személye szociális szempontok figyelembe vételével kerül kiválasztásra, az arra jogosult-nak;

c.) az önkormányzat közalapítványának, intézményének, valamint közhasznú társaságának, amennyiben az önkormányzat a szavazatok több, mint 50%-ával rendelkezik;       

/3/     Önkormányzati vagyon a /2/ a.)-c.) pontban meghatározottakon kívül ingyenesen vagy kedvezményesen adható használatba:

a.) kistérségi, vagy egyéb közérdekű feladat ellátásához a feladatellátó szerv, szervezet részére;

b.) érdekképviseleti, vagy más, a lakosság szélesebb körét érintő társadalmi, vagy egyéb nonprofit szervezet elhelyezését szolgáló ingatlan, a szervezet részére,

c.) önkormányzati feladat ellátásában közreműködő egyéb személy, szervezet részére

/4/     Az önkormányzat követeléseiről az alábbi esetekben mondhat le, ide értve az ár-     valamint bérengedményt is :

a)   erre irányuló kérelem esetén méltányosságból, önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője javára, különösen az ingatlant érintő tömbrehabilitáció, beruházás, épületfelújítás- korszerűsítés esetén, vagy önkormányzati bérlakás bérlője javára szociális indokok alapján;

b)   rendezési terv végrehajtásához szükséges közmű kiváltásához, út kialakításához, telekhatár-rendezéshez szükséges ingatlancsere esetén a csereingatlan tulajdonosának javára.

20. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyös Város Jegyzője gondoskodik.

Gyöngyös, 1994. szeptember 29.

             Keresztes György  sk.                                                 Dr. Kömlei Károly sk.

                 polgármester                                                                     jegyző

Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselőtestülete

vagyonkezelési rendeletének

1. számú melléklete

ÁRVERÉSI SZABÁLYZAT ^[52]

1. Az önkormányzati tulajdonban lévő, értékesítésre, vagy tulajdonjog változásával nem járó, ellenérték fejében, hasznosításra kijelölt ingatlant – ha önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – több érvényes ajánlat esetén-, zártkörű, nyilvánosan lefolyatott árverési tárgyaláson kell értékesíteni (hasznosítani).

2. Az árverési tárgyalást a Jegyző által kijelölt köztisztviselő vezeti és azt az Árverési Bizottság ellenőrzi. Az árverési Bizottság tagjai a Jogi és Ügyrendi Bizottság Elnöke, A Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke vagy az általuk megbízott bizottsági tagok. Az Árverési Bizottság határozatképes, ha az árverési tárgyaláson valamennyi tag jelen van. Az Árverési Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

3. Az árverést a Polgármesteri Hivatal épületében kell megtartani.

4. Az árverést árverési értesítéssel kell kitűzni, melyben fel kell tüntetni:

• az árverés pontos helyét és idejét;
• az ingatlan lényeges ingatlan-nyilvántartási adatait (fekvése, helyrajzi száma, területe stb.);
• az ingatlan kikiáltási árát (legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlata);
• az árverési előleg összegét (mely bankgarancia formájában is nyújtható), befizetésének (bemutatásának) határidejét;
• e szabályzatnak az árverezőket közvetlenül érintő rendelkezéseit (árverési feltételeket). 

5. Az érvényes ajánlatot benyújtó pályázóknak - az árverési tárgyalást megelőző legalább öt napon belül - az árverési értesítést közvetlenül kézbesíteni kell.

6. Az ingatlanra az a pályázó árverezhet, aki előlegként az ingatlan nettó kikiáltási árának legalább 15%-át, legkésőbb az árverési tárgyalás napján az önkormányzat elkülönített letéti számlájára befizette és az erről szóló bizonylatot az árverési tárgyalás megkezdésekor bemutatja vagy jelen szabályzat feltételeinek megfelelő bankgaranciát csatol.

7.  Az árverés vezetője az árverési tárgyalás során:
   • megállapítja, hogy az árverési tárgyalás megtartásának akadálya nincs
   • számbaveszi az árverési tárgyaláson megjelenteket;
   • ellenőrzi az árverési előleg megfizetése (biztosítása) igazolásának bizonylatait;
   • ismerteti a kikiáltási árat és az árverés feltételeit;
   • felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére;
   • megállapítja az árverési tárgyalás eredményét, az árverési vevő nevét;
   • az árverési tárgyalást berekeszti.  

8. Az árverési tárgyaláson a kikiáltási ár a legmagasabb összegű érvényes pályázati ajánlat. Amennyiben az Árverési Bizottság másként nem dönt, a licitlépcső nettó 50 ezer forint. Az Árverési Bizottság döntésekor az ajánlattevők javaslatát figyelembe veszi.

9. Az árverést addig kell folytatni, míg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, az árverés vezetője a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után állapítja meg az árverési tárgyalás eredményét.

10. Ha az árverésen nem tettek ajánlatot a pályázati eljárás nyertese a pályázat során legmagasabb árajánlatot tevő.

11. Az árverési vevő által befizetett pályázati biztosíték és árverési előleg a szerződés megkötéséig bánatpénzzé, szerződéskötéskor foglalóvá alakul, melyet a vételárba be kell számítani, a további ajánlattevőknek 8 napon belül vissza kell fizetni.

12.   Az árverési vevő az adásvételi szerződést az árverés időpontjától számított 30 napon belül köteles a Polgármesteri Iroda Vagyonkezelő Csoportjánál megkötni. Amennyiben ezen kötelezettségét Vevő elmulasztja, úgy tekintendő, hogy a szerződés megkötésétől eláll, ez esetben a bánatpénz összegét elveszíti.

13. Vevő a megkötött adásvételi szerződés alapján, a teljes vételárat az Árverési Bizottság által meghatározott időpontban, ennek hiányában az árveréstől számított legkésőbb 90 napon belül köteles megfizetni. Az Árverési Bizottság a fizetési határidő megállapításánál Vevő pályázati ajánlatát figyelembe veszi, ettől csak közös megegyezéssel lehet eltérni.

Amennyiben a vevő által megjelölt fizetési határidő az Önkormányzatra nézve érdeksérelemmel járhat, az Árverési Bizottság javaslatot tehet a 11.§ (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója felé a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánítására.

14. Amennyiben vevő a szerződésbe foglalt fizetési határidő tekintetében legalább 30 napos fizetési késedelembe esik, az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni, ez esetben Vevő a foglaló összegét elveszíti.

15. Az árverésről a Polgármesteri Iroda jegyzőkönyvet készít, melynek a (7) pontban foglaltakat kötelezően tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet az árverés vezetője és legalább egy árverési bizottsági tag aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvet a Polgármesteri Iroda köteles az árverésen megjelent valamennyi érvényes ajánlatot tevőnek megküldeni.