Pénzesgyőr Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 13.§(1) bekezdés 8. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25.§ (3) bekezdésében, 26.§-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy Pénzesgyőr Önkormányzata – lehetőségeihez igazodva - meghatározza  pénzbeli és természetben biztosítható szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

Eljárási rendelkezések

2.§ Az ellátások iránti kérelmet a Bakonybéli Közös Önkormányzati Hivatalhoz lehet benyújtani, vagy postai küldeményként feladni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány a hivatalban rendelkezésre áll, valamint letölthető a www.penzesgyor.hu honlapról.

3.§ (1) Az e rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat bankszámlára kell utalni.

(2) Az eseti pénzellátások kivételes esetben házipénztárból is kifizethetőek.

4.§ (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(II.27.) Korm. rendeletben illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokon túl csatolni kell:

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról , a családok támogatásáról szól 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtásig megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított nyugdíjösszesítőt és a nyugdíjszelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból, őstermelői tevékenységből – amennyiben adóbevallásra kötelezett – származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a NAV által kiállított igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,
3. közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint a szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását,
4. a fizetett, levont gyermektartásdíjról

d.a) a kifizető igazolását,

d.b) a postai feladóvevényt,

d.c) a jogosult átvételi elismervényét,

d.d) a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről, vagy

d.e) az önálló bírósági végrehajtó igazolását

5. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot
6. vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzőkből való törlésről.
   

(2) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személyek részéről az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel.

(3)A Szoctv.-ben szabályozott ellátásoknál a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a Szoctv. 10. § (2)-(3) bekezdése szabályozza.

(4)E rendelet végrehajtása során a Szoctv.4. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

Támogatások együttfolyósításának szabályai

5.§ (1)Egy naptári évben egy háztartásban élő személyek részére önkormányzati segélyt legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani.

(2)Önkormányzati segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás óta 60 nap eltelt, kivéve ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

(3)Ha a háztartás a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor önkormányzati segélyt évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(4)Ha a háztartás a kérelem benyújtásának időpontjában kettő vagy többféle rendszeres ellátásban részesül, akkor önkormányzati segélyt évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani.

(5)A (3)-(4) bekezdések alkalmazásánál rendszeres ellátásnak minősül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás és az aktív korúak ellátása.

(6)Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásánál az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segélyt nem kell figyelembe venni.

6.§       (1) E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

(2) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani, a családban életvitelszerűen együttlakó személyek életmódját, szociális és egészségügyi helyzetét - a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(3) Az ellátást úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

7.§       (1) Nem nyújtható szociális ellátás - a Szoctv.-ben kötelezően előírtakat kivéve - annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatos valótlan tényt közöl, amennyiben a valós tény alapján jogosultsága különben nem áll fenn.

(2) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre - a kérelmet el kell utasítani.

8.§ (1) Létfenntartási gondnak tekintendő e rendelet vonatkozásában különösen:

           a) a megfelelő élelmezés hiánya

           b) a lakhatás elvesztésének veszélye

           c) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye

           d) a megfelelő ruházkodás hiánya

e) ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívül élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában:

1. tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, illetve egyszeri kiadásra kényszerülnek
   
2. elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűncselekmény áldozata lett
3. lakásfenntartási támogatásra nem jogosult a kérelmező, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett
   
4. közgyógyellátási igazolványra nem jogosult a kérelmező, de gyógyszerköltségét nem képes elviselni
5. nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik

          Az a)-e) pontban meghatározott esetekben a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást                   (pl. orvosi igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv, tb. szerv igazolása, díjhátralékról szóló igazolás)

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

9.§ (1) A Szoctv. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központtal (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt személy az együttműködés keretében köteles:

1. a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a  Családsegítő Szolgálatot.  
   
2. a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni
3. a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni
   

(3) A Családsegítő Szolgálat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megjelent személyt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

10.§ (1) A beilleszkedést segítő programok típusai:

1. Munkaképesség javító programok: munkára és pályára állítási, pályaorientációs csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok
2. Egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerepek erősítésére irányuló tevékenységek
3.  Közösségi szakmai programok
4. Csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning
5. Tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógia, pszichológiai, rehabilitációs
   

(2) A Családsegítő Szolgálat az általa szervezett, beilleszkedést segítő programokról, a programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 munkanappal írásban értesíti.

11.§ A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha

1. a 9. § (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget,
2.  a 10. § (1) bekezdésben meghatározott programban kettőnél több alkalommal nem vesz részt és az önhibáján kívüli mulasztását 8 munkanapon belül nem igazolja,
3. a keresőtevékenység folytatását annak megkezdésétől számított 15 napon belül nem jelenti be,
4. a rendszeres szociális segély felülvizsgálatában nem működik közre.
   

12.§ (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

 (2) A lakókörnyezet rendezettsége akkor biztosított, ha a

1. kérelmező rendeltetésszerűen használja folyamatosan takarítja, tisztántartja az általa életvitelszerűen lakott ingatlant.
2. az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja
3. a kerítéssel kívül határos területet, a járdát és az árkot tisztítja, gyommentesíti, a szemetet összeszedi, csapadékvíz elvezetéséről gondoskodik
   

(3) A jegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle ( környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(4) Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a      jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás      jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével- a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5) Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a      foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultsága megszűnik, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek- a felszólítás ellenére- nem tesz eleget.

Ápolási díj

13.§ (1) A Szoctv. 43/B. §-ára figyelemmel a képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak  a hozzátartozónak, aki

1. 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy
2. a személy ápolása házi segítség nyújtás keretében nem oldható meg
3. a gondozás más módon nem oldható meg, és
4. az ápoló munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe munkáltatójától, vagy emiatt szüntette meg munkaviszonyát, és
5. a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, és
6. a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.
   

(2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj összege a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított alapösszeg 80 %-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj iránti kérelemhez a 4.§-ban foglaltakon túl mellékelni kell

1. a fizetés nélküli szabadságról szóló munkáltatói engedélyt, vagy az elutasítást tartalmazó döntést, munkaviszony ezen okból történő megszüntetéséről szóló igazolást és
   
2. a Gondozási Szükségletet Vizsgáló Szakértői Bizottság gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló szakvéleményét, mely kimondja, hogy a tartósan beteg személy ápolása házi segítségnyújtás keretében nem oldható meg.
   

Önkormányzati segély

14.§ (1) Az önkormányzat a Szoctv. 45. § (1) bekezdése alapján biztosít önkormányzati segélyt feltéve, hogy az egy főre számított jövedelme nem haladja meg a mindenkori összegének az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át (egyedül élő esetén annak 150%-át).

(2)Az önkormányzati segély megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) Önkormányzati segély speciális formája: elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély, melynek szabályozása e rendelet 16. §-ában történik.

15.§ (1) Az önkormányzati segély egyszeri összege a rászorultságtól függően 3.000.- Ft-tól 10.000.- Ft-ig kerülhet megállapításra egy naptári éven belül a 20.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) Rendkívüli élethelyzetben – amennyiben a 14.§ (1) bekezdés alapján nem jogosult önkormányzati segélyre, - naptári évenként egy alkalommal támogatásban részesíthető az a személy is, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 250 %-át.

(3) Elemi kár esetén e támogatás jövedelemhatárra tekintet nélkül adható egy naptári éven belül egy alkalommal, mértéke nem haladhatja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 250 %-át.

16.§ (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege esetenként az eltemettető családjának egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300 %-át nem haladhatja meg.

(2) Egyedül élők esetén a jövedelemhatárt további 50 %-kal növelt összeghatárig kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított temetési költségeit igazoló számlá(ka)t és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege: 20.000 Ft.

(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Lakásfenntartási támogatás

17.§ (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy lakókörnyezete rendezettsége biztosítása érdekében köteles:

1. Az általa életvitelszerűen lakott ingatlanán 1 db szeméttároló edényt elhelyezni és azt rendeltetésszerűen használni, a heti szemétszállítás alkalmával az ingatlan elé (az intézményes szemétszállítás hivatalos útvonalába kihelyezni)
2. a tulajdonában lévő lakáshoz tartozó udvart, kertet, földterületet, szántót, legelőt stb. műveléssel illetve gyepesítéssel rendezett állapotban kell tartani, a terület gyomtalanításáról minden évszakban a növényvédelmi előírások betartása mellett gondoskodni továbbá az érintett terület építési törmelék, lom, veszélyes illetve kommunális hulladék (pl. autóroncs, elhasznált bútor, háztartási szemét) mentesen tartani és
1. az állattartásból származó trágyát, trágyalét az engedélyezett, illetve az erre a célra épített, és a vonatkozó előírásnak is megfelelő trágya illetve trágyalétárolóban tárolni.
   

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság időtartama alatt és azt követően is fenntartani.

(3) Az (1) – (2) bekezdésben foglaltak betartásának ellenőrzését a jegyző végzi.

Születési támogatás

18.§ (1) Az önkormányzat kérelemre szülési támogatást nyújt a jövedelmi viszonyaitól és rászorultságtól függetlenül a pénzesgyőri újszülöttek családjának.

(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalhoz. A kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A szülési támogatás összege gyermekenként 10.000.- Ft.

(4) A támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

III. fejezet

A természetben nyújtott szociális ellátások

19.§ A természetben nyújtott szociális ellátások formái:

1. köztemetés
2. közgyógyellátás
   

Köztemetés

20.§ A Szoctv. 48. §-a szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

Közgyógyellátás

21.§ (1) A Szoctv. 50. § (3) bekezdése alapján szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásai csökkentése érdekében méltányossági alapon közgyógyellátási igazolvány biztosítható.

(2)A méltányossági közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapításának jogkörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(3) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányosságból közgyógyellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

          a) az egy főre jutó havi (családi) jövedelem nem haladja meg:

          a.a)egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 200 %-át, 

          a.b) egyéb esetben a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, 

2. és havi rendszeres gyógyító ellátásának a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.
   

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formái:

1. szociális étkeztetés
2. családsegítés
3. házi segítségnyújtás
4. családsegítő szolgálat
5. gyermekjóléti szolgálat.
   

Szociális étkeztetés

23.§ (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorulóknak.

 (2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki

1. a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy meghaladta, illetve rokkantnyugdíjas
2. egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezéséről gondoskodni, vagy
3. az Sztv. 62. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti személy feltéve, hogy a kérelmező jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300 %-át.
   

(3) A szociális helyzet miatti rászorultságot nyugdíjszelvénnyel jövedelemigazolással és környezettanulmánnyal, a b) és c) pont szerint rászorultságot háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell alátámasztani.

(4) Az étkeztetés történhet

1. falugondnok által történő házhoz szállítással
   
2. a jogosult általi elvitellel.
   

(5) Az étkeztetés iránti kérelmeket a polgármester bírálja el.

(6) A térítési díjat a képviselő-testület külön  rendeletben állapítja meg az Sztv. 16. § (3) bekezdés figyelembevételével az igénybevevő jövedelmétől függő mértékben.

(7) Az étkezés bármely okból történő lemondását legkésőbb a tárgynapot megelőző nap 10 óráig a pénzesgyőri falugondnoknál lehet megtenni.

24.§ (1) A szociális étkeztetés igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

1. az étkeztetés módjára;
   
2. a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
3. az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
4. az ellátás megkezdésének időpontjára;
5. az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.
   

(3)A szociális étkezési ellátást meg kell szüntetni az alábbi esetekben:

1. a szolgáltatás megszűntetésével,
2. a jogosult halálával,
3. határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával,
4. a jogosult, vagy a törvényes képviselője kezdeményezésére,
5. amennyiben az étkezést az ellátott előzetes bejelentés nélkül tartósan (2 hónapot meghaladó időtartamban) nem veszi igénybe,
6. az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,
7. az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza.
   

(4) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester a (2) bekezdés d), e), f) és g) pontja esetében határozattal dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. A (2) bekezdés a)-c) bekezdése esetében az ellátás megszűnése automatikusan történik külön határozat nélkül.

Családsegítés

25.§ A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére a Zirci Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ útján látja el az Önkormányzat.

Házi segítségnyújtás

26.§ Az Önkormányzat házi segítségnyújtásról a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ keretében gondoskodik.

Gyermekjóléti szolgálat

27.§ (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján gondoskodik.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi.

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

28.§ (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pénzesgyőr Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1997.(V.7.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások helyi szabályairól.

                        Busz János  sk.                                                           Kerper Erika sk.

                         polgármester                                                                  jegyző   

A rendelet kihirdetve: 2013. december 23.

Pénzesgyőr, 2013. december 23.

                                                                                                        Kerper Erika sk.

                                                                                                             jegyző