Bükkösd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelete

Bükkösd Község településképi védelméről

Bükkösd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Járási Hivatala és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2017. (VII.21.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.  FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §            E rendelet alkalmazásában:

1.         Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfej-lesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 1b) pontja szerinti épülettartozék.

2.         Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

3.         Épületszélesség:

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

4.         Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

5.         Főépület: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 10. -30/B. §-ai szerint.

6.         Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

7.         Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.

8.         Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában és e rendelet 6. mellékletben meghatározott kialakítású berendezések.

9.         Kerítés speciális típusai:

a)         áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t,

b)         ipari: előregyártott elemekből épített tömör, beton vagy fém anyagú kerítés.

10.      Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.  

11.      Köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan.

12.      Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

13.      Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

14.      Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.

15.      Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

2. §                 A helyi védelem feladata

1.      a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

2.      a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

3. §                 A helyi védelem a Korm. rendelet 23/C. §-ban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

4. §         (1)    A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.

(2)       A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.

(3)       A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

1.  helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

a)         a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

b)         a védendő érték megnevezését,

c)         a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

d)         a védendő érték rövid leírását,

e)         a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

f)           a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

2.  helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

a)         a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

b)         a védett érték megnevezését,

c)         a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

d)         a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

e)         a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes

indokolását,

f)           a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

(4)       Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.  

A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

5. §        (1)     A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia: 

1.          a védendő érték megnevezése,

2.          a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

3.          a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,

4.          a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.       

(2)       A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

1.          a kezdeményezőt,

2.          a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,

3.          a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,

4.          az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.

(3)       A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

6. §         (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

                     a) a védett érték megsemmisült vagy

                     b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(2)       A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

(3)       Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik.

7. §         (1)   A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet.

(2)       A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

1.          a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

2.          a védelem típusát,

3.          a védett érték helymeghatározásának adatait,

4.          területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,

                    3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek

8. §         (1) A helyi területi védelem a Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.

(2)       A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.

(3)       A helyi egyedi és területi védelem alatt álló értékeket az 1. mellékletben található táblázat tartalmazza.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. §         (1)   A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2)       A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

1.          a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

2.          a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

(3)       A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

(4)       A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

(5)       A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.

(6)       Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása

10. §        (1)  A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(2)       A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összeg-ként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

(3)       Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

(4)       A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

(5)       A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

11. §    (1)    A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.

(2)       A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

12. §     (1)   A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

(2)       Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

(3)       A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. §             A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet jelöli ki.

14. §               A településképi szempontból meghatározó területek:

1.          Településközpont településrész,

2.          Hagyományos falusias településrész,

3.          Új osztású családi házas településrész,

4.          Temető településrész,

5.          Majorsági településrész,

6.          Kiskertek településrész,

7.          Ökopark településrész,

8.          Természetközeli településrész,

9.          Egyéb területek.

                    IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

15. §       (1)    Területi építészeti követelmények:

1.          A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.

(2)       Egyedi építészeti követelmények:

1.          A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.

(3)       Növénytelepítésre vonatkozó követelmények:

1.          A településképi szempontból meghatározó területeken a 5. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése lehetséges.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

16. §       (1)    A Településközpont településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.          Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2.          Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

3.          Udvari épületek elhelyezésének szabályai:

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása

da) legalább 20 m telekszélesség

db) oldalhatáron álló beépítés

dd) OTÉK szerinti oldalkert.

4.          A településrészen oldalhatáron álló beépítési mód esetében a szabályozási vonalon áttört, tagolt felületű kerítés létesíthető a településen hagyományos építőanyagok, formák felhasználásával. Ezek lehetnek tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések acél és fa anyagú szerkezetekkel kiegészítve.

(3)       Egyedi építészeti követelmények:

1.          Tömegformálás:

a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki. Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.

b) Magastető 35^o-nál kisebb és 45^o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

c) A magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak a bruttó alapterület 20%-án eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.

d) A legnagyobb épületszélesség 10 m-nél nagyobb nem lehet.

2.          Homlokzati kialakítás:

a) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

b) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

c) Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

d) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.

g) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés tetőfelületen és közterületről látható homlokzaton, erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.

h) Szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el.

i)  Újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

3.          Anyag és színhasználat:

a) Magastető égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjazattól eltérő héjazattal nem alakítható ki.

b) Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.

c) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

d) Homlokzatszínezés során, a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott, a településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet. A homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai használhatók fel.

e) Melléképület felületképzése kizárólag a főépület színével és felületképzésével megegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal készülhet.

f)  Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki.

g) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. Utcai kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.

17. §        (1)    A Hagyományos falusias településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.          Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2.          Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

3.          A településrészen a hagyományoknak megfelelő keresztcsűrös, valamint hátsókerti telepítés létesíthető a gazdasági épületek részére.

4.          Az új épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül helyezhető el.

(3)       Egyedi építészeti követelmények:

1.          Tömegformálás:

a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.

b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

c) Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.

d) Magastető 35^o-nál kisebb és 45^o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

c) A magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak a bruttó alapterület 20%-án eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.

e) Az épület utcafronti szélessége a 9 m-t, illetve

ea) 20 m-nél kisebb telek homlokvonal esetében annak 2/3-át,

eb) 20 n-nél nagyobb telek homlokvonal esetében annak felét

nem haladja meg.

2.     Homlokzati kialakítás:

a) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

b) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

c) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

d) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

g) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés

ga)   tetőfelületen és közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

gb)   erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.

3.          Anyag és színhasználat:

a) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő s anyaghasználattal nem alakítható ki.

b) A magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

c) Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.

d) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

e) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők.

18. §        (1)    Az Új osztású családi házas településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.          Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2.          Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

3.          Udvari épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

(3)       Egyedi építészeti követelmények:

1.          Tömegformálás:

a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el a közösségi célú, 18 méternél nagyobb épületszélességű csarnoképületeket kivéve.

b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

c) A magastető 35^o-nál kisebb és 45^o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

d) A magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak a bruttó alapterület 20%-án eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.

f) A legnagyobb épületszélesség 12 m-nél nagyobb nem lehet, kivéve közösségi célú csarnoképület építése esetén.

2.          Homlokzati kialakítás:

a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

c) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

f) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés tetőfelületen és közterületről látható homlokzaton,       erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.

3.          Anyag és színhasználat:

a) A magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű és színű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

b) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

c) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők.

19. §        (1)    A        Temető településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.          Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a ravatalozó épületéhez, illetve a síremlékekhez.

(3)       Egyedi építészeti követelmények:

1.          Tömegformálás:

a) A településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.

b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

d) A magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.

2.          Homlokzati kialakítás:

a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

b) Az épületek nyílásai és a nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

c) Épület homlokzatainak részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

3.          Anyag és színhasználat:

a) A magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű és színű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

b) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

c) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők.

20. §        (1)    A Majorsági településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.          Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a területen kialakult épületek megjelenéséhez.

2.          Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, magastető alkalmazása esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

3.          Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe és az adott telephelyen belül lévő épületekhez és a táj építési hagyományaihoz is illeszkedően kell megválasztani.

(3)    Egyedi építészeti követelmények:

1.     A területen a közterület felől élősövénnyel takart áttört ipari kerítés, élősövény, vagy a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával készült áttört kerítés létesíthető.

2.     Az építési telek az építési szabályzatban külön nem jelölt telekhatárai mellett, attól minimum 1,5 m távolságra legalább 1 sor háromszintes őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő. Az építési telkek belső növényesítése kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

21. §        (1)    A Kiskertek településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.          Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

2.          Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének, magasságának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez, a táj építési hagyományaihoz.

3.          Tetőtér beépítés esetén a közterületről látható oromfalon az emeleti nyílászáró mérete nem haladhatja meg a földszinti ablakok méretét.

(3)       Egyedi építészeti követelmények:

1.          Tömegformálás:

a) A településrész területén lapostetős épület és olyan magastetős épület, amely nem illeszkedik tetőhajlásával a környezetéhez nem kerülhet kialakításra.

b) Magastető 30^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

e) Épület 8,5 m-nél nagyobb épületszélességgel nem alakítható ki.

2.          Homlokzati kialakítás:

a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

c) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

d) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.

e) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés a tetőfelületen és a közterültről látható homlokzaton, erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.

3.          Anyaghasználat:

a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

b) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.

c) Kerítés a kézikönyvben jelzett, településre jellemző hagyományos kerítésektől eltérő módon (építőanyagok, forma, díszítés tekintetében) nem alakítható ki. Kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.

22. §        (1)    Az Ökopark településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.          Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a területen kialakult beépítéshez és a táj építési hagyományaihoz.

2.          Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

(3)       Egyedi építészeti követelmények:

1.          Tömegformálás:

a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.

b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

c) A magastető 25^o-nál kisebb és 45^o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

d) Az egyes övezetekben előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.

e) Lapostető csak zöldtetőként alakítható ki, amely legalább 30 cm termőréteggel készül.

2.          Homlokzati kialakítás:

a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

c) Épület homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

d) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.

e) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés

ea) tetőfelületen és közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

eb) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.

3.          Anyag és színhasználat:

a) A magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki. A héjazat színe rikító árnyalatú, a felületképzése csillogó, magas fényű kivitelű nem lehet. 

b) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

c) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők.

23. §        (1)    A Természetközeli településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2)    Területi építészeti követelmények:

1.          Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, magastető alkalmazása esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

2.          Új építmény építése esetén a kialakítandó épület megjelenésnek, telepítés módjának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a táj építési hagyományaihoz.

3.          Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.

(3)    Egyedi építészeti követelmények:

1.          A területen áttört fa anyagú kerítés létesíthető vagy vadháló építhető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.

2.          Az építési telek az építési szabályzatban külön nem jelölt telekhatárai mellett, attól minimum 1,5 m távolságra legalább 1 sor háromszintes őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő. Az építési telkek belső növényesítése kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

24. §        (1)    Az egyéb területekre és a beépítésre nem szánt területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:

(2)       Területi építészeti követelmények:

1.     Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

2.     Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.

(3)    Egyedi építészeti követelmények:

1.          A területen lapostető nem létesíthető.

2.          A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

3.          50 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

4.          A tervezett épület utcai homlokzatszélessége legfeljebb 9 méter lehet.

5.     Növénytelepítési előírások:

a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

b) Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egy időben el kell végezni.

c) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

d) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

25. §        (1)    Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

(2)    Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

(3)       Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

(4)       Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható

1.          tetőfelületén

a)         antenna felépítmény,

b)         klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

c)         reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más        grafikai megjelenítés,

d)         háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,      

2.          homlokzatán

a)         reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,

b)         üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,

c)         napelem, napkollektor,

d)         új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

e)         háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

f)           reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet

nem helyezhető el.

26. §                A helyi védett területen álló építmény épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége a 7 m-t, legmagasabb pontja a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

                    10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

27. §                      Bükkösd Község illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint 50 db reklámhordozó létesíthető.

28. §        (1)    Reklámot, reklámhordozó berendezést falusias lakóterület, valamint különleges sport terület-felhasználási egységekben, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon

1.      településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon,

2.      a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a rek-lámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon

lehet elhelyezni.

(2)       Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelület alakítható ki.

(3)       A közművelődési célú hirdetőoszlop egyedi tervezésű vagy típusszerkezet is lehet.

(4)       Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el.

29. §                      A Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.

11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

30. §                    Településképileg meghatározó területen álló épület:

1.          használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,

2.          közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,

3.          homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m² egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,

4.          közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el.

Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az országos településrendezési építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban:  OTÉK) 92. § (2) figyelembe vételével helyezhető el,

5.          közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,

6.          közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,

7.          közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatár––ól, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

31. §        (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:

1.          a belterületeken

a)         az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,

b)         ezeken a területeke a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,

c)         elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen ––süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,

2.          a külterületeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,

3.          a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.

(2)       Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.

1.          településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen

a)         újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,

b)         meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,

c)         föld feletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,

2.          azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,

3.          a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

(3)       A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas területek a település külterületi részei.

(4)       Átjátszó állomás elhelyezése a külterületeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.

(5)       Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

(6)       Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

(7)       Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13. A szakmai konzultáció

32. §                      A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban szakmai konzultáció) kezdeményezhet. A szakmai konzultáció az Önkormányzati főépítész, illetve amennyiben Önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a Polgármester feladata.

33. §                      A szakmai konzultáció keretében lehetőség van a településképi követelmények egyeztetésére valamint a tervezés során felmerült megoldások értékelésére. A szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

34. §        (1)    A szakmai konzultációt a 3. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

(2)       A kérelemhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

35. §        (1)   A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban és helyszínen.

(2)       A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Polgármester az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.

36. §        (1)   A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben

1.          a kérelem nem tartalmazza a megértéshez szükséges tartalmú tervi munkarészeket, vagy

2.          az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy

3.          a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.

(2)    A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Polgármester az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.

14. A településképi véleményezési eljárás

37. §                      Bükkösd Község területén településképi véleményezési eljárás nem alkalmazandó.

                    15. A településképi bejelentési eljárás

38. §                      A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: beje-lentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26/B. §-a és 26/C. §-a szerint a reklám- és reklámhordozó-elhelyezések esetében.

39. §        (1)    A bejelentési eljárást a 4. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.

(2)    A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:

1.          a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

2.          helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

3.          a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

4.          az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

5.          az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,       

6.          utcaképi vázlat, színterv és látványterv.

(2)       A munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

40. §                      A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

41. §                      A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Bükkösd Község Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.

16. A településképi kötelezés

42. §        (1)    A Polgármester a településképi követelmények megsértése esetén a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2)    A Polgármester az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte, esetén a településképi törvény 11. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.

                     17. A településkép-védelmi bírság

43. §        (1)    A Polgármester a településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2)       Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege településképi követelmények megsértése:

1.          magánszemély esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

2.          nem magánszemély esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 400 000 forint.

(3)       A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

1.          a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,

2.          a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,

3.          a jogsértő állapot időtartamát.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. §                      Hatályát veszti

1.     Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 8/2009. (V.8.) rendeletének

a) a 3. § (1) és (2) bekezdései,

b) a 6. § (6) bekezdése,

c) a 9. § (4) bekezdése,

d) a 20. § (2) bekezdésében a „tájba illeszkedő” szövegrésze,

e) a 23. § (4) bekezdése,

f) a 26-29. §-ai,

g) a 38. §-a,

h) a 40. § (1) bekezdése,

i) a 2., 3. és 4. mellékletei,

j) a 6. melléklete.            

2.     Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 8/2017. (XII.16.) önkormányzati rendelete.

3.     Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 9/2017. (XII.16.) önkormányzati rendelete.

45. §                      E rendelet 2019. március 15-én lép hatályba.

Budai Zsolt                                                                         Dr. Tarai Klára

                    polgármester                                                                                     aljegyző

Záradék:

Megalkotta: a Képviselő-testület a 2019. február 13-i ülésén.

Kihirdetve: 2019. február 14-én.

1. melléklet az ../2019. (…..)  önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alatt álló objektumok jegyzéke