Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (II.25.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2021. 03. 01- 2023. 04. 30Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (II.25.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Bükkösd Község Polgármestere a 27/2021. (I.29.) Kormányrendelet szerinti veszélyhelyzetben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján Bükkösd Község Képviselő-testületének feladat-és hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Bükkösd község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások és gyermekjóléti ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a község közigazgatási területén életvitelszerűen élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre,
b) az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában a település közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
c) az a)-b) pontban foglaltakon kívül hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül, arra a rászorulóra, akinek a rendkívüli települési támogatás, étkeztetés illetve szállás biztosításának hiánya életét, testi épségét veszélyezteti.
Eljárási rendelkezések
3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltségén lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. Az életvitelszerű lakcím valódiságát az elbíráló szerv bármikor ellenőrizheti.
4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) és f) pontjában szereplő adatait,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(4) Jövedelem igazolható:
c) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
d) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
e) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) rendelkezéseiben foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a pénztárból vagy átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(2) A települési és a rendkívüli települési támogatás elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele, vagy a jegyző által indokolt esetben készített környezettanulmány és a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított rendkívüli települési támogatást nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem pl. élvezeti cikkekre) fordítaná, részére a támogatás tanyagondnok közreműködésével biztosítható.
(3) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
7. § (1) A települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. § E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal és a szociális étkeztetéssel kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A polgármester által hozott döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) települési támogatást, ezen belül
aa) lakás fenntartáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
ab) eseti gyógyszerköltség ellentételezésére
b) rendkívüli települési támogatást
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
Települési támogatás lakás fenntartáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
11. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4) Ha a háztartás
a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft/m2.
(7) E támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
12. § (1) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 3000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(2) A települési lakhatási támogatás természetbeni szociális ellátáskénti nyújtása esetén a megállapított támogatás elsősorban villanyáram fogyasztási díj kifizetésére vagy villanyáram fogyasztási díjtartozás kiegyenlítésére adható.
(3) A támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti igénylőlapon lehet benyújtani, melyhez csatolni kell az 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot, a háztartás jövedelemigazolásait, és e § (2) bekezdése szerinti szolgáltatás utolsó havi számláját.
(4) Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A kérelmezőt a havi lakás fenntartáshoz kapcsolódó települési támogatás a kérelem benyújtást követő hónap első napjától illeti meg, a támogatás egy éves időtartamra állapítható meg.
Települési támogatás gyógyszerre
13. § (1) Települési gyógyszertámogatásra jogosult az a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező személy, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 300%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(2) A gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 30 %-a, de legfeljebb 5.000,- Ft lehet. A támogatás kifizetése utólag, minden hónap 5. napjáig történik a házipénztárból.
(3) A támogatás a kérelem benyújtásától számított egy éves időtartamra állapítható meg.
(4) A támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti igénylőlapon lehet benyújtani.
Rendkívüli települési támogatás
14. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, aki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és
a) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át nem haladja meg,
b) egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.
(2) A rendkívüli települési támogatás összege - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként legalább 3.000 Ft, legfeljebb 20.000 Ft lehet.
(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható rendkívüli települési támogatás. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 30.000,-Ft-ot nem haladhatja meg.
(4) Elsősorban azokat a családokat kell alkalmanként rendkívüli segélyben részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.
15. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.
(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti igénylőlapon lehet benyújtani.
16. § (1) A Polgármester rendkívüli temetési települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott
a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban.
(2) A rendkívüli temetési települési támogatás összege 30.000 Ft.
17. § (1) A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani az 5. melléklet szerinti nyomtatványon.
(2) A kérelemhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
Természetben nyújtott ellátások
Köztemetés
18. § (1) A Polgármester az elhunyt közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat
a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(3) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól kérelemre, egyedi mérlegelés alapján részben vagy egészben mentesül, ha
a) az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és
b) vagyonnal nem rendelkezik, és
c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
Szociális szolgáltatások
19. § A képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére alapszolgáltatás keretében az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja
a) szociális étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
Étkeztetés
20. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, aki jövedelmétől függetlenül kora (nyugdíjasnak minősül) vagy egészségi állapota (rokkantnyugdíjasnak minősül) miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltségén lehet benyújtani a 6. melléklet szerinti nyomtatványon, melyhez csatolni kell a nyugdíjfolyósító igazgatóság igazolását a megállapított nyugdíjról.
(4) A szociális étkeztetés térítési díját a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(5) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Tanyagondnoki Szolgálat útján biztosítja.
Házi segítségnyújtás
21. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítésnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a település rászorultjai részére a Szentlőrinc Város Önkormányzata által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Szentlőrinc (továbbiakban: SzSzK) útján biztosítja.
(4) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
(5) Az ellátás iránti kérelmet az SzSzK intézményvezetőjéhez lehet benyújtani. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.
Családsegítés
22. § (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat az SzSzK útján biztosítja.
(3) Az ellátás iránti kérelmet az SzSzK intézményvezetőjéhez lehet benyújtani, az ellátás iránti kérelemről az SzSzK intézmény vezetője dönt.
Záró rendelkezések
23. § (1) E rendelet a 2021. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015.(II.20.) és az azt módosító 9/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelet.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.