1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Pénzesgyőr Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). A képviselő-testület szervei:

(3) Az Önkormányzat hivatala: Bakonybéli Közös Önkormányzati Hivatal 8427 Bakonybél Pápai u.7.; Bakonybéli Közös Önkormányzati Hivatal Olaszfalui Kirendeltsége 8414 Olaszfalu Váci M. u. 17.

(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) Az önkormányzat által alapított kitüntetés használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

2. § (1) A Képviselő-testület polgármesterből és négy települési képviselőből áll.

(2) A Képviselő-testület a feladat – és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat – és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(3) A Képviselő-testület ellátja a helyi közszolgáltatás keretébe tartozó alapellátási feladatokat.

(4) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a polgármester, a bizottság, a Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(5) A Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1-16. pontja

(6) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

3. § (1) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

(2) A Képviselő-testület önként vállalt feladatai lehetnek különösen:

(3) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körét, forrásait, feladatmutatóit az éves költségvetésről szóló rendelet tartalmazza.

(4) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt a feltüntetett feladatok végrehajtása érdekében:

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli, együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(3) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4) Képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzat tulajdonát képező épületben tartja.

5. § (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.

(2) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a legidősebb önkormányzati képviselő látja el.

(3) A Képviselő-testület a Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatokkal együttes ülést tart a Hivatalt érintő döntést igénylő ügyekben.

(4) A Képviselő-testület döntése alapján más helyi önkormányzattal együttes ülés tartható.

6. § A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

7. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit félévenként elfogadott munkaterv alapján tartja, és legalább évente 6 alkalommal ülésezik

(2) A munkatervi javaslat előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A munkaterv tartalmazza

(5) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(6) Az előterjesztés tárgyalásakor a testületet tájékoztatni kell a munkatervből kimaradt javaslatokról. A munkatervet a javaslattételre jogosultnak meg kell küldeni, és gondoskodni kell a minél szélesebb körű megismertetéséről, ennek érdekében az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

8. § A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

9. § (1) A Képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirendi pont tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal meg kell küldeni.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot, a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a honlapon történő megjelenítésével tájékoztatni kell.

(4) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

10. § (1) A meghívóval együtt lehetőség szerint az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell. A 9. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyhez jelenlétük kapcsolódik.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton is meg lehet küldeni.

11. § (1) Az írásos előterjesztés fő részei:

(3) A rendelettervezetet a jogalkotásról szóló törvény, és jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályainak megfelelő módon kell előkészíteni.

(4) A polgármester, ha döntést határozat formájában kell meghozni, a tárgyalásra kerülő ügy körülményeiből eredően kezdeményezheti a képviselő-testületnél egyszerűsített előterjesztés, szóbeli előterjesztés tárgyalását. Ebben az esetben csak – a (2) bekezdésnek megfelelő – határozati javaslatot kell készíteni.

12. § (1) A polgármester a határozatképesség megállapítása után számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.

(2) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő akadályoztatását legkésőbb 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.

13. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A napirend kiegészítésére a polgármester és bármely képviselő javaslatot terjeszthet elő, abban az esetben, ha az ügy előkészítettsége az érdemi megvitatást lehetővé teszi.

(3) A (2) bekezdés szerint napirendre venni javasolt ügy érdemi tárgyalásra való alkalmasságáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

15. § (1) A napirend előtt, a felszólalás tárgyának megnevezésével bármelyik képviselő felszólalhat.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 2 percig tarthat.
A napirend előtti felszólalás kapcsán vita nem nyitható.
Legfeljebb 2-2 perces észrevételt tehetnek a képviselők.

(3) A napirend előtti felszólaláshoz a polgármestert és a jegyzőt megilleti a hozzászólás joga.

16. § A napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

17. § (1) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.

(2) A vitát megelőzően a képviselők és a napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz.

(3) A napirendi pont előterjesztőjét megilleti a zárszó joga is.

18. § (1) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.

(2) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül szót kérhet 2 perc időtartamra, és javaslatot tehet. A javaslat alapján a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel hoz döntést.

19. § Az ülés hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, vagy a vitában az a személy szólhat egy alkalommal, akinek ezt a lehetőséget a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.

20. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

21. § (1) A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs.

(2) Az előterjesztőnek vagy bármelyik képviselőnek a vita lezárására irányuló javaslatáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

22. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők kérdéseket tehetnek fel és gyakorolhatják interpellációs jogukat.

(2) A kérdés, illetve interpelláció tárgyát már az ülést megelőzően be lehet nyújtani, ez esetben a polgármester az ülés kezdetén, a napirend elfogadását követően közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdezőnek nem kell nyilatkoznia, és a Képviselő-testület sem dönt a válasz elfogadásáról.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik, és külön határoz erről a Képviselő-testület. Határozatában a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(5) Ha a kérdésre, interpellációra 15 napon belül írásban történik a válaszadás, ezt a választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

23. § (1) Ha valamely képviselő a Szervezeti és Működési Szabályzatnak (továbbiakban: Szabályzatnak) a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja.

(2) A polgármester rendre utasítása ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.

(3) Ha a Képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor az egész hallgatóságot figyelmezteti a polgármester, s felhívja a rendet sértő magatartás abbahagyására.

(4) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.

24. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

25. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A határozathozatalnál külön meg kell jelölni, ha a végrehajtásról a Képviselő-testületnek jelentést kell tenni.

(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról dönt a testület.

26. § Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

27. § (1) A Képviselő-testület ülésén a nyílt szavazás történhet

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseten kívül bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt név szerinti szavazás elrendeléséről.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző, aljegyző, vagy a jegyző megbízottja (továbbiakban: jegyző) ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

28. § (1) A Képviselő-testület ülésén titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(2) A Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazás elrendeléséről.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

29. § Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

30. § A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

31. § A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

32. § A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.

33. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, önkormányzati rendeletet alkothat az Alaptörvényben meghatározott esetben.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:

(3) A Képviselő-testület a következő ülésén dönt az önkormányzati rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésről, kijelöli az előkészítésért felelős személyt.

34. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotása kezdeményezhető a rendelettervezet benyújtásával is. Ebben az esetben a Képviselő-testület külön nem hoz döntést a kezdeményezésről.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezetét, és a tervezethez a módosító indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester gondoskodik a tervezetnek a képviselőkhöz történő eljuttatásáról.

35. § Ha az önkormányzati rendelettervezet ugyanazon rendelkezéséhez több módosító javaslat érkezett, akkor a szavazás során a módosító indítványokról a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

36. § Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától kezdődően elérhetőek az önkormányzat honlapján.

37. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

38. § (1) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

39. § (1) A Képviselő-testület létrehozza az Ügyrendi Bizottságot, amely 3 tagból áll. A Bizottság gondoskodik a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

(3) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi bizottság végzi.

40. § Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezései alapján az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek.

41. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak, hatásköreinek ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A polgármesternek a közös önkormányzati hivatali - az önkormányzatai döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos - tevékenység meghatározásával, a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek, hatósági jogkörök ellátásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A polgármester a költségvetési szervek vezetői esetében az egyéb munkáltatói jogokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja.

(5) A polgármester a település polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében keddi napokon 17 – 18 óráig fogadóórát tart.

42. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester utasításai szerint végzi.

43. § (1) A települési képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A települési képviselő bizottságülésen tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A települési képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A települési képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyviteli közreműködéssel, közérdekű ügyben a Közös Önkormányzati hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezdései az irányadóak.

(6) A települési képviselő fogadóórát tarthat.

(7) A települési képviselőt munkájáért tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke: 15 ezer Ft/hó.

44. § (1) A jegyzőnek

(2) A jegyzőnek a bizottsági ülésen, a Képviselő-testület ülésén történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

45. § (1) Az Önkormányzat Együttműködési Megállapodásban foglaltak alapján biztosítja a Pénzesgyőri Német Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(2) Az Együttműködési Megállapodás jelen rendelet 3. mellékletét képezi.

46. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Lakossági fórum a közmeghallgatás és a falugyűlés.

(3) A falugyűlés összehívását kezdeményezhetik:

47. § (1) A közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 5 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A közmeghallgatásra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) Ha a közmeghallgatáson felmerült kérdések, javaslatok száma lehetővé teszi, a polgármester a kérdések, javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.

(4) A közmeghallgatáson a felmerült kérdésre a polgármester, vagy a jegyző érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a Képviselő-testület megbízza a polgármestert.

(5) A vizsgálat során tett megállapításokról, a közbenső vagy érdemi intézkedésről a polgármester a Képviselő-testületet és a javaslattevőt tájékoztatja.

48. § A település életében meghatározó jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.

49. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal az a munkatársa látja el, akinek munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozik a képviselő-testületi ülések előkészítésével, a hozott döntések végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív, és információs tevékenység.

50. § (1) A rendelet mellékletei:

51. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Pénzesgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1995.(VI.30.) önkormányzati rendelete Pénzesgyőr Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.