Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.20..) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2015. 02. 20 - 2021. 03. 01

Bükkösd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2015.(II.20.)

önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról


Bükkösd Községi Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja


A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.


1.  §

A rendelet hatálya kiterjed:


(1) Bükkösd Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Bükkösd község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Bükkösd Községi Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

2. §

Eljárási rendelkezések


(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltségén (továbbiakban: KÖH) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében – külön feladat ellátási szerződés keretében – fenntartott intézmény, Szentlőrinc Város Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban SzSzK) útján történik – az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.


3. §


(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)  A jogosultság megállapításakor,

a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható:

  • havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
  • munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
  • a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
  • vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

  • a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
  • a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség, igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a KÖH nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.


4. §


(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

 (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §


(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a KÖH már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 


6. §


(1) Az önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.


7. §

  

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §


A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. §


A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.



II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10.§


(1) A rendeletben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket első fokon Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben Bükkösd község Polgármestere gyakorolja.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Polgármester az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) rendkívüli települési támogatást,

b) települési támogatást

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).


11. §


A Polgármester a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

12. §


(1)   Rendkívüli települési támogatásban  kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme

– 3 vagy több eltartott gyermek esetén a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át nem éri el a jövedelem,

- 1-2 eltartott gyermek esetén  a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át nem éri el,

- gyermekét egyedül nevelőnek a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át nem éri el,

- család gyerek nélkül a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át nem éri el,

b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás  - rászorultsághoz igazodva, legalább 3.000 Ft, maximum 10.000 Ft.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke 30.000,-Ft-ot nem haladhatja meg.

 (4) Elsősorban azokat a családokat kell alkalmanként rendkívüli segélyben részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.




13.§


(1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a KÖH-nél lehet benyújtani.


14. §

  

A Polgármester rendkívüli települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a.) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b.) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve    családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 


15. §


A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és elérheti annak 100%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200.000,-Ft.

16. §


(1) A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a KÖH-nél.  

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait. (A rászorultság igazolására egyéb feltételek is meghatározhatók.)

(3) A Polgármester az elhunyt közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik, ha[1]

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

 (4) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg;

- vagyonnal nem rendelkezik;

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.


17.§

Települési támogatás gyógyszerre


(1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a települési támogatásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.  Települési gyógyszertámogatásra jogosult az a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező személy, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A támogatás a kérelem benyújtásáól számított egy éves időtartamra állapítható meg.

(3) A támogatás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a KÖH-nél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

(4) A gyógyszertámogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 30 %-a, de legfeljebb 3.000,- Ft lehet. A támogatás kifizetése utólag, minden hónap 5. napjáig történik a házipénztárból.


18. §

Települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó kiadásokra


  1. A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft/m2.

(6) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 1000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A települési lakhatási támogatás természetbeni szociális ellátáskénti nyújtása esetén a megállapított támogatás elsősorban villanyáram fogyasztási díj kifizetésére vagy  villanyáram fogyasztási díjtartozás kiegyenlítésére adható.



III. fejezet

Szociális szolgáltatások

19. §


Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

  • szociális étkeztetés
  • házi segítségnyújtás
  • családsegítés
  • a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A.§ alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente.


20. §

Az ellátások igénybevétele


(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a KÖH-nél kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. 

(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről az SzSzK intézményvezetője dönt. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.


21.§

Étkeztetés


(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

koruk,

egészségi állapotuk,

fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

szenvedélybetegségük, vagy

hajléktalanságuk

miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani.

22. §

Házi segítségnyújtás


(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz/szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről az SzSzK intézmény vezetője dönt.

A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(10) A Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy az ellátásért térítési díjat köteles fizetni, amelynek mértéke: 120,-Ft/óra”.


Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.


23. §

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)         az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen      történő haladéktalan megjelenést,
b)         a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)         szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a)         az egyedül élő 65 év feletti személy
b)         az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c)         a kétszemélyes háztartásban  élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
            pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás       
            folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe
            venni).

A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

(5) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(6) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(7) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

            a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

            b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(8) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(9) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani.

(10) Az ellátás iránti kérelemről az SzSzK intézmény vezetője dönt.


24.§

Családsegítés


(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület az SzSzK intézmény útján biztosítja.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a KÖH-nél kell benyújtani kell benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről az SzSzK intézmény vezetője dönt.  



IV.    Fejezet


A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások



25. §

Gyermekintézmények térítési díjának átvállalása


(1) Az Sztv. 47. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel Bükkösd Községi Önkormányzat természetben nyújtott szociális ellátásként a gyermekintézményben fizetendő térítési díjat részben vagy teljes egészében átvállalja.


(2) Bükkösd Községi Önkormányzat az 1-2 gyermekes családok esetében 50 %-os térítési díj támogatást 3 vagy több gyermekes családok esetében 100 %-os térítési díj támogatást nyújt a gyermekintézményekbe.


(3) Vidéki intézmények esetében a támogatás kérelemre adható, feltéve ha a     családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 150 %-át, és a vidéki iskolába és óvodába történő beiratás a szülő munkája miatt indokolt.[2]


(4) A támogatásra vonatkozó kérelmet tárgyév szeptember 30. napjáig a  KÖH-nél lehet benyújtani.


(5) A támogatás időtartama a nevelési és oktatási intézményekben nevelési évre, illetve tanévre történik.


(6) A gyermekintézmény utólag közli az igénybevett étkezések számát, és ennek megfelelően kerül  sor a térítési díj átutalására.

26. §


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény


(1) A  jegyző a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát állapítja meg, ha a kérelmező megfelel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ában foglalt feltételeknek, feltéve, hogy jelen rendelet 32. § (3) bekezdése alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során a családban az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19. § (7) bekezdésben meghatározott értéket.

(2) A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában

pénzbeli támogatást folyósít.

(3) Bükkösd községben az egyszeri támogatás összege megegyezik a Gytv. 20/A. § (3) bekezdésében foglaltakkal.

(4) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A jogosultság elbírálásánál vagyoni helyzet vizsgálatát akkor lehet elrendelni, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.


27. §



Óvodáztatási támogatás

A jegyző  a Gyvt. 20/C. §-ában és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F-68/K §-ában foglaltak alapján óvodáztatási támogatást állapít meg.



IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

   

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2014.(I.17.) számú önkormányzati rendelet.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.




                        Budai Zsolt                                                               Dr. Tarai Klára

                        polgármester                                                                    aljegyző


Záradék:

A kihirdetés napja:

                                                                                  Dr. Tarai Klára

                                                                                         aljegyző