Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §-a alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól  szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a község közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §    (1)  A rendelet hatálya kiterjed Csókakő Község teljes közigazgatási területére.

(2)  A területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni

a)  az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai,

b)  egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabály rendelkezései, továbbá

c)  e rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Tervben foglaltak szerint szabad.

(3)     A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó a szabályozást tervlapon ábrázoló Szabályozási Tervvel.

(4)     A Szabályozási Tervlapok a következők:

a)  SZT-1 belterületi szabályozási terv M=1:5000,

b) SZT-2 külterületi szabályozási terv M=1:10 000.

2. §  A Szabályozási Terven

a)  kötelező szabályozási és

b)  irányadó szabályozási elemek szerepelnek.

3. §    (1)  Kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a)  szabályozási vonal,

b)  építési övezet határa, övezetek határa

c)  közterületek szabályozási szélessége,

d)  építési hely,

e)  építési övezetek és az övezeti előírásai.

(2)     A kötelező elemtől való eltérés csak a rendelet és a Szabályozási Terv módosításával történhet.

4. §    (1)  Az irányadó szabályozási elem - a kötelező szabályozási elemen kívül - a Szabályozási Tervlapon feltüntetett szabályozási elemet jelenti.

(2)     A terven javasolt, irányadó szabályozási elemtől való eltérés a következőképpen lehetséges:

a)  Az egyes lakótömbön belül a telekalakítás az építési övezeti előírásoknak megfelelően a Szabályozási Terven javasolt telekalakítástól eltérhet. Az építési hely ebben az esetben a kötelező legkisebb hátsó-, elő- és oldalkert figyelembe vételével módosul.

(3)     Az előkert mérete 5 méternél kisebb nem lehet, kivéve a már beépített, kialakult lakóterületeken, ahol az előkert méretét minden esetben a már kialakult beépítés figyelembevételével kell meghatározni. Az egyes építési övezetre vonatkozó előírás illetve a szabályozási terv egyedi előkert méretet is meghatározhat. Az oldalkert mérete oldalhatáron álló beépítés esetén nem lehet kevesebb 4,0 m-nél.

(4)     Utcafronti kerítés a még fel nem szabályozott telek esetén is csak a szabályozási vonalra építhető.

II. Fejezet

Építési övezetek

5. §    (1)     A Szabályozási Terv - a településszerkezeti tervvel összhangban - a tervezési területét a (2) és (3) bekezdés szerinti rendeltetési övezetekre bontja fel.

(2)     Beépítésre szánt területen

a)  Lakóterületek: falusias lakóterület (Lf);

b)  Vegyes területek:      településközpont vegyes terület (Vt)

c)  Gazdasági területek:      kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület    (Gksz);

d)  Üdülő területek:      hétvégi házas (Üh)

e)  Különleges területek:

     ea)     sport terület (K-sp),                                                     

     eb)    mezőgazdasági üzemi terület (Kmü),

     ec)     egészségügyi (K-e)

     ed)    idegenforgalmi célú (K-id)

     ee)     különleges temető (K-tem)

     ef)     különleges közmű (K-km)

 (3)     Beépítésre nem szánt területen

 a)  Közlekedési és közműterületek: általános közlekedési terület (Köu);

 b)  Zöldterületek:      közkert (Z-kk)

 c)  Erdőterületek:      védelmi erdőterület (Ev),

 d)  Mezőgazdasági területek:

     da)    általános mezőgazdasági terület (Má)

     db)    kertes mezőgazdasági terület (Mk)

     dc)    korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko),

 e)  Vízgazdálkodási területek:

     ea)     vízgazdálkodási terület (V);

  f)   Természetközeli területek:

     fa)     természetközeil terület (Tk);

III. Fejezet

Beépítésre szánt területek

1. Építési övezetekre vonatkozó általános előírások

6. §    (1)     Ahol a szabályzatban és a szabályozási tervlapon az övezeti előírás a minimális építési telekméretre vonatkozóan „K” kialakult jelölést tartalmaz, ott az övezetben található ingatlanok tovább nem oszthatóak.

7. §  Saroktelek esetében az övezetre előírt beépítési százalék értéke maximum 10%-kal (maximális beépítési % x 1,1) növelhető meg az OTÉK 25. § (1) bekezdés szerinti mértékig, kivéve a gazdasági területet.

9. § (1) A falusias lakó építési övezetben, valamint hétvégi házas építési övezetben az épületeket magas tetővel kell kialakítani. A tetőhajlásszöge 30-45 fok között lehet. A terasz nem minősül lapostetőnek.

10. § (1) A kedvező településkép érdekében a tetőfedés egyféle színárnyalatú anyagból készülhet (egyféle színkód). Többféle színárnyalatot (többféle színkódot) tartalmazó tetőfedés abban az esetben engedélyezhető, ha a tetőfedő anyag a meghatározó színén kívül kizárólag ahhoz hasonló, kismértékben eltérő színárnyalatokat tartalmaz.

(2) Nem alkalmazható fekete és kék színű tetőfedés.

11. §  (1) Lakó- és üdülő területen a közterület és magánút felöli kerítésmagasság maximum 1,8 m lehet.

(2) Üdülőterületen a közterület és magánút felöli kerítés min. 60 %-ban áttört, nem tömör kivitelű, természetes anyagú (kő, fa stb.), vagy élő sövény lehet. A hétvégi házas építési övezetekben az oldalkerítés maximum 1,8 m magas áttört jellegű kerítés vagy sövény elválasztás lehet.

12. §  (1) Állattartó épület csak falusias lakóterületen helyezhető el. Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 15  m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.

13. §  (1) Amennyiben a már kialakult  építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

(2) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett.

(3) Az építési övezetre meghatározott építménymagassági érték azonos az épületmagasság értékével.

2. Településkép védelmi területre vonatkozó sajátos előírások

14. §  (1) A településkép védelmi területén az építési övezeti előírásokon túl az alábbi előírásokat is figyelembe kell venni:

(2) A területen a már kialakult beépítés esetén az utcára jellemző építészeti elemeket továbbra is alkalmazni kell. A beépítésnél a kialakult állapotot figyelembe kell venni.

(3) Az övezetben lévő műemlék és helyi védett épület folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó előírások alapján.

(4) Az övezetben meglévő épület felújítása, bővítése a meglévő épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet. Az épület tömegformálásában a kialakult arányokhoz, anyag használatában  az övezetben túlsúlyban lévő megoldásokhoz kell alkalmazkodni.

(5) A közterület felé néző  homlokzaton közmű műtárgy, klíma berendezés nem helyezhető el. Az alternatív és megújuló energiaellátás építményei és berendezési tárgyai csak az épületek közterületről nem látható homlokzatán, illetve a telek hátsókert felöli részén helyezhetők el.

(6) Az övezetben új közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(7) A területen belül a történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmények, valamint tájképet jelentősen megváltoztató építmények elhelyezésére vonatkozó engedélyezési tervhez látványtervet kell készíteni.

(8) Településkép védelmi területen levő falusias lakó építési övezetben, valamint üdülőházas építési övezetben a tetőfedés anyaga cserép, nád, vagy természetes pala lehet. Cserépfedés esetében a cserép színe natúr felület esetén természetes terrakotta színű lehet, mázas felület esetén piros, barna vagy antracitszürke árnyalatú cserép alkalmazható.

(9) Az épületek homlokzatképzése homlokzatonként legalább 75 %-ban vakolt, látszó téglaburkolat vagy terméskő legyen. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(10) A már 80%-ban beépült utcákban az új építményeknek a kialakult beépítéshez illeszkednie kell, a kialakult épülettömeget meghatározó építészeti jellemzőket alkalmazni kell (fő tetőforma,  jellemző épületszélesség).

IV. Fejezet

Lakóterületek

1. Lf jelű falusias lakóövezet

15. §  (1) A terület lakóépület, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület helyezhető el.

(3) A területen nem helyezhető el a vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt, valamint üzemanyagtöltő.

(4) Állattartás céljára építmény csak az 500 m2-nél nagyobb telkeken  építhető.

16. §  (1) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(2) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű házi szennyvíztisztító létesítése engedélyezhető.

17. §  (1) Az építési helyen belül a főrendeltetésű épületet az előkerti határvonalra kell elhelyezni.

(2) Kialakult beépítési mód esetében az előkerti határvonalat a szomszédos, már beépített ingatlanokon elhelyezett épületek figyelembevételével kell meghatározni.

18. §  (1) Egy ingatlanon legfeljebb 2 lakás építhető, egy épületben.

(2) A telken a lakófunkciót kiegészítő funkciók számára további önálló épület építhető.

19. §  (1) A két utcára nyíló teleknél két önálló lakóépület is elhelyezhető, de épületenként legfeljebb 2 lakás építhető.    

(2) Két utcára nyíló teleknél a két önálló lakóépületen túl a lakófunkciót kiegészítő funkciók számára további épület nem építhető, azt a lakóépülettel egy tömegben kell megépíteni.

20. §  Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

V. Fejezet

Vegyes területek

1. Vt Településközponti vegyes terület

21. §  (1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint sport építmény elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhető többlakásos lakó, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sport építmény, valamint üzemanyagtöltő.  A Vt-4 jelű övezetben üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) Önálló lakóépület a területen elhelyezhető az övezeti előírások betartásával.

22. §  (1) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(2) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű házi szennyvíztisztító létesítése engedélyezhető.

(3) Állattartás céljára építmény nem építhető.

23. §  (1)     Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

VI. Fejezet

Gazdasági területek

1. Gksz Kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület

24. §  (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK előírásai szerinti kereskedelmi, szolgáltató területre meghatározott építmény helyezhető el, az egyes építési övezetekre vonatkozó kötöttségekkel.

(3) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(4) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű házi szennyvíztisztító létesítése engedélyezhető.

25. §  (1) Építészeti-településképi képi követelmények:

a)  A főútvonal menti területre városképi szempontból is igényesen kialakított létesítmény telepíthető.

b)  A területen mobil konténer csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. Portaépület, megfelelő építészeti kialakítással, az előkertben is elhelyezhető.

c)  A telek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egysor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fát kell telepíteni.

26. §  (1) A Gksz-1 jelű építési övezetben elhelyezhetők továbbá a mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos építmények is.

27. §  (1)     Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

VII. Fejezet

Üdülő területek

1. Üh jelű hétvégi házas üdülőövezet

28. §  A hétvégi házas üdülő területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

29. §  (1) A területen általános  jelleggel olyan építmények elhelyezése megengedett, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezhetők.

(2) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(3)  A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető

30. §  (1) A kialakított telek területén az építési helyen belül egy épület helyezhető el a beépítési % keretein belül.

(2) Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.

(3) Nem használható az épület lefedéséhez azbesztcement, trapézlemez fedés.

31. §  Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

VIII. Fejezet

Különleges területek

32. §  (1) A különleges területbe azok a terület tartozik, amely felhasználása, vagy a rajta elhelyezendő építmény különlegessége miatt (helyhez kötött, jelentős hatást gyakorol környezetére vagy a környezete megengedett külső hatásaitól is védelmet igényel) eltér az egyéb terület-felhasználási kategóriába sorolt területtől.

(2) Az építési övezetben csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmény (rekreáció, oktatás, mezőgazdasági üzemi, bánya) és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

1.Különleges sport terület (K-sp)

33. §  A sportolás céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgáló terület.

34. §  Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

35. §  (1) Az övezet területén részleges közművesítés esetén lehetséges az építés.

(2) Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani

(3) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül. A meglevő sportöltöző épület a telekhatárig  0,5 m oldalkert szabadonhagyásával bővíthető. Új épület a területen csak szabadonállóan építhető.

(4) Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A környezetbe való illeszkedést látványtervvel kell igazolni.

2. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

36. §  (1) A mezőgazdasági üzemi terület az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység - állattenyésztés, továbbá állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás - céljára szolgáló terület.

(2) A terület beépítésének feltétele az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti részleges közművesítettség, közműves szennyvízelvezetés mellett.

(3) A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű házi szennyvíztisztító létesítése engedélyezhető.

37. §  (1)     Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

(2) Az övezetben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül építhető, azonban a 10 métert meghaladó magasságú építmény környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez mellékelendő látványtervvel kell igazolni.

(3) Az övezet területén

a)  a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmény, szolgálati lakás,

b)  állattartó épület,

c)  terménytároló,

d)  szerszám- és géptároló,

e)  vegyszertároló,

f)   terményfeldolgozó,

g)  mezőgazdasági gépjavító,

h)  őrház,

i)   termékvezeték és annak műtárgya,

j)   komposztáló telep építménye elhelyezhető.

3. Különleges egészségügyi  terület (K-eü)

38. § A területen egészségügyi-, szállás-, oktatási-, gazdasági-, mezőgazdasági- és tároló épületek elhelyezhetők. Elhelyezhetők továbbá a mezőgazdasági termeléshez szükséges építmények (pl. fóliasátor stb)

39. §  Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

40. §  (1)    Az övezet területén részleges közművesítés esetén lehetséges az építés.

(2) Az OTÉK szerinti parkolószámot saját telken belül kell kialakítani

(3) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető a beépítési % keretein belül.

(4) Az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, építmény környezetbe illeszkedését az engedélyezési tervhez mellékelendő látványtervvel kell igazolni.

(5) Nem használható az épület lefedéséhez azbesztcement, trapézlemez fedés

4.  Különleges idegenforgalmi terület (K-id)

41. § A terület a műemlék középkori vár területe. A területen új építmény nem építhető. Régészeti és örökségvédelmi tanulmány alapján a vár helyreállítása végezhető a területen, valamint az idegenforgalmat kiszolgáló ideiglenes építmények létesíthetők.

42. §  Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők

5.  Különleges temető terület (K-tem)

43. §  A terület a temetkezéssel és temetkezési szolgáltatással összefüggő épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

44. §  Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

6.  Különleges közműterület (K-km)

45. §  (1) A területek jelentősebb közműépítmények és -műtárgyak területeit foglalja magában.

(2) A területen csak az adott létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi és ellátási építmények helyezhetők el.

46. §  Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

IX. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

1. Beépítésre nem szánt területen településkép védelmi területre vonatkozó előírások

47. §  (1) A beépítésre nem szánt területen a településképvédelmi területen történő építés esetén építmény elhelyezésére vonatkozó engedélyezési tervhez látványtervet kell készíteni.

(2) Az övezetben közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(3) Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére.

(4) Az övezetben az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse. Ennek igazolására tájba illesztési terv benyújtása kötelező.

(5) A település teljes igazgatási területére kiterjedő - turisták számára is használható - település térkép elhelyezése a településközpontban és a buszmegállókhoz közel szükséges, az innen induló túra utat táblával jelezni kell.

X. Fejezet

Közlekedési és közmű övezetek

1. Köu általános közlekedési és közműterület

48. §  (1) A közúti közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület helyi közút, kerékpárút és gépjármű várakozó hely, járda és gyalogút, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építménye elhelyezésére szolgál.

(2) Az út elhelyezéséhez szükséges építési terület szélességét a Szabályozási Tervlapon jelöltek szerint kell megállapítani.

(3) A terület telkén elhelyezhető építmény esetében

a)  az elfoglalt terület a telekterület 2%-át,

b)  a magasság a 4 métert, továbbá a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

(4) A külterületi legelő és erdő művelési ágú ingatlanon átvezető földutat az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni, és azt közforgalom számára megnyitott magánútként kell üzemeltetni.

(5) A mindenkor hatályos OTÉK közlekedési területen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírásain a helyi építési szabályzat nem szigorít.

(6) Közút szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8 méterenként 1 db lombos fa telepíthető legyen, továbbá a fa számára legalább 1 x 1 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a törzs körül.

49. §  (1)    Csókakő Község főútja a 81117 jelű országos mellékút.

1. Településeket összekötő tervezett út a Mór – Csókakő – Csákberény út, mely a meglevő utak nyomvonalán építendő ki.

2. A gyűjtőutak a következők:

a) Kossuth utca

b)  Vár utca

c)  Ezerjó utca

d)  Petőfi utca

e)  Nagysalló utca

f)   Széphelyi utca

g)  Csákvár felé vezető út

h)  Móri út

XI. Fejezet

Zöldterület övezete

1. Z zöldterület (közkert -Zkk)

50. § A Zkk jelű övezetben csak az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti épület jellegű építmények helyezhető el, ha a zöldterület rendeltetését szolgálja, vagy azt funkciójának betöltésében nem zavarja. Elhelyezhető továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló - sportolási, pihenési, játék - nem épület jellegű építmény is.

51. §  (1) Zöldterületen fa kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt a fa egészségügyi állapota, balesetveszély elhárítás, vagy közegészségügyi szempont szükségessé teszi.

(2)  Tájidegen fajta és akác kivágása fakivágási engedéllyel végezhető.

52. §  A település közterületen található zöldfelületei védelmében:

a)  A kivágott, elhalt, engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

b)  A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

XII. Fejezet

Erdőövezetek

53. §  (1) Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti az erdő rendeltetésének megfelelő építmény engedélyezhető.

(2)   Az erdőterület a település közigazgatási területén az erdő rendeltetése szerint védelmi erdőterület (Ev)

54. §  (1) A Szabályozási Terv szerinti védelmi rendeltetésű (Ev jelű védett, véderdő) erdőterületen épület nem létesíthető.

 (2) Az övezet területén olyan építmény helyezhető el, mely az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, a táji-természeti értékeket nem károsítja.

(3) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti érték megőrzése, a természetes és természetközeli ökoszisztéma megóvása biztosítandó.

(4)  Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti erdőterületet termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület.

XIII. Fejezet

Mezőgazdasági területek

1. Má jelű általános mezőgazdasági övezet

55. §  (1)     Általános mezőgazdasági terület az árutermelő mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység.

(2)     Általános mezőgazdasági területen az OTÉK 32. §, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építmény helyezhető el.

56. §  (1) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

(2) Má1 jelű övezetben állattartó telep nem létesíthető. Má2 jelű övezetben állattartó épület és telep belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától legalább 100 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

57. §  Általános mezőgazdasági területen:

a)  A beépítettség mértéke legfeljebb 3 %, de egy épület területe maximum 500 m² lehet.

b)  A beépíthető telek legkisebb területe gazdasági épület esetén

ba)    2 ha, ha a telek szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban van nyilvántartva,

bb)    5 ha, ha a telek szántó, legelő vagy gyep (rét) művelési ágban van nyilvántartva.

c)  Lakóépület Má-2 övezetben építhető.

d)  A beépíthető telek szélessége legalább 30 m.

e)  A kialakítható telek területe legalább 1 ha (10 000 m²).

f)   A beépítés módja szabadon álló.

g)  Az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m.

h)  Az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.

i)   Az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható.

58. §  (1) Az általános mezőgazdasági övezetben (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú terület) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

59. §  (1)     Általános mezőgazdasági övezetben birtokközpontot az OTÉK előírásai szerint lehet kialakítani.

(2)  Birtoktest kialakításához több, mezőgazdasági művelés alatt álló, összesen legalább 10 ha nagyságú terület szükséges.

(3)  A birtokközpont épület elhelyezésére szolgáló telke minimum 1,0 ha nagyságú legyen. A birtokközpont telkén a beépíthetőség 30 % lehet.

2. Mko korlátozott használatú mezőgazdasági övezet

60. §  (1)     Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi és vízvédelmi (környezetvédelmi) illetve fejlesztési területbiztosítási okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

(2)     Az övezetben az egyéb vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.

61. §  (1)  Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti építmény ideiglenesen helyezhető el, ha az a természeti, táji értékeket nem károsítja, a környezetet nem veszélyezteti. Az elhelyezett építményeket fejlesztés megvalósulása esetén kártalanítási igény nélkül le kell bontani.

(2)     A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad.

62. §  (1) Az övezetben a gyep, kaszáló, legelő élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők.

(2) Ösztönözni kell az extenzív jellegű, környezet- és természetkímélő gazdálkodást.

(3) Erdősítés csak előzetes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálat eredményétől függően történhet.

63. §  (1) Az övezetben tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.

(2) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

2. Mk kertes mezőgazdasági övezet

64. § (1) Kertes mezőgazdasági területen pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület    (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép és terménytároló) helyezhető el.

(2) Az építmények létesítésének feltételei:

1. 720 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
2. 720-1500 m2 nagyságú szőlő-, gyümölcsös- vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken , illetve
3. 1500 m2-t meghaladó területű bármely művelési ágban nyilvántartott telken gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
4. A tájképet jelentősen megváltoztató vagy az övezetben érvényes maximális építménymagasságot meghaladó építmény, valamint minden 50 m2 bruttó alapterület feletti új épület terveihez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni,

(3)  Kertes mezőgazdasági területen az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

                        beépítési mód:              oldalhatáron álló vagy szabadonálló

                        beépítettség mértéke:   max. 3 %

                        építménymagasság:       max. 4,5 m

                        beépíthető legkisebb telek területe: 720 m2

                        építési hely:                  előkert min. 5 m,

                        oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén 4 m

                        hátsókert min.10 m

XIV. Fejezet

Vízgazdálkodási területek

65. §  A vízgazdálkodással összefüggő övezetbe az alábbi területek tartoznak:

a)  a patak, tó-tározó medre,

b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából a Szabályozási Terv és e rendelet előírásai szerint meghatározott szélességű parti sáv,

c)  a közcélú nyílt csatorna medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben és

d)  a felszíni vízfolyás hullámtere.

66. §  (1)  A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagolódik: a V jelű vízmedrek övezete.

(2)  A területen építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével, külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3) A vízgazdálkodási övezetben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávot szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

(4) A területen levő vízmeder parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

67. § A területen építményt elhelyezni, terepszintet megváltoztató földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás

a)  a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, hanem szolgálja,

b)  segítse elő a csapadékvíz tárolását, a vízhiányos időszakra való  visszatartását,

c)  biztosítsa a meglévő élőhely védelmét és új kialakulását.

XV. Fejezet

Természetközeli  területek

68. § A vízfolyások melletti nádas művelési ágú  területei tartoznak az övezetbe.

69.§ Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

XVII. Fejezet

Az érték- és környezetvédelem szabályai

1. Régészeti értékvédelem

70. §  (1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 50 cm-nél mélyebben bolygató gépi és kézi földmunkavégzéshez a kulturális örökségvédelemért felelős államigazgatási szerv előzetes engedélye szükséges.

(2) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt vagy az illetékes régészeti szervet. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

2. Táj- és természetvédelem

71. § A táj-, természet- és környezetvédelmi szempont megfelelő érvényesítése érdekében az érvényben lévő környezetvédelmi és természetvédelmi törvény általános elírásain túl az e rendeletben foglalt előírásnak kell érvényt szerezni.

3. A zöldfelületek létesítésének, karbantartásának és védelmének általános szabályai

72. §  (1) A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő.

(3)  Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK ide vonatkozó előírásai alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területen lehetséges.

(4)  A tervezett új zöldterület létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli és kezelési terv alapján kell elvégezni.

73. §  (1)  A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(2)  Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 5 m² szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m³ termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani. 

(3)  A meglévő fásított közteret, fasort, az intézmény és magánkert Községképi szempontból értékes faegyedét, valamint az utcaképet meghatározó Községképi jelentőségű gyepes zöldsávot, a beépítésre szánt terület közterületi fájának (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretűnél nagyobb egyedét és a zöldfelület védendő zöldfelületi elemét érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet.

(4) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

4. Föld- és talajvédelem

74. §(1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági terület területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.

(5) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

5. Levegőtisztaság-védelem

75. §(1)  Csókakő Község az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2)  A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a)  tevékenységet folytatni,

b)  új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

76. §(1)  A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(2)  Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

77. §(1) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni és szállítani (mozgatni).

(2) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

6. Zaj- és rezgésvédelem

78. §(1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.

7. Felszíni- és felszín alatti vizek védelme

79. §(1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Csókakő település közigazgatási területe és a vizsgált objektum területe is a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.

(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.

(3)  Tilos kockázatos anyag, vagy az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

(4)  A területen a vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható.

80. §(1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(2)  A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(4)  A felszíni víz elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó terv alapján kell meghatározni.

(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

8. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

81. §(1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azon a területen, amely a szervezett szemétszállításba nincsen bekapcsolva, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt terület feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(5) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladék gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.

9. Közművesítés és közműlétesítmények

82. § (1) Közműlétesítmény és közműhálózat elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni.

(2)  Az előírások szerinti védőtávolságot biztosítani kell.

83. § (1)  A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3)  A célvezeték és az előírások szerinti védőtávolság helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben - megegyezően és azonosan eljárva - a közcélú vezetéknek szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani.

(4)  Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

10. Vízellátás

84. §(1)  A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2)  A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

11. Vízelvezetés

85. §  A talaj, a talajvíz és a rétegvíz, valamint az élővíz védelme érdekében a településen szennyvízzel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért

a)  nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötést, valamint felhagyott kútba történő    szennyvízbevezetést      létesíteni tilos, az előforduló esetet meg kell szüntetni;

b)  a szennyvíz szikkasztásos kezelése - kivéve a már régebben    engedélyezetteket - a területen tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

86. §  (1) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(2) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóság által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(3) A vízfolyás, csatorna part-éleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árok partéleitől minimum 3-3 m, a már elépített helyen az árok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

87. §  (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(2)  A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(4)  A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Erről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági terület belső útjáról összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

12. Villamosenergia ellátás

88. § (1) Burkolat nélküli úttal feltárt területen, valamint beépítésre nem szánt területen a villamos energia ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafej is elhelyezhető.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatest elhelyezése engedélyezhető.

(3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

13. Földgázellátás

89. §    (1)   Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.

(2) A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatán szerelhető. A helyi telkenkénti földfeletti elhelyezésű nyomásszabályozó telepítésénél kell az esztétikai, Községképi megjelenésre figyelmet fordítani.

(3) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel

14. Hírközlés

90. §  (1)   Beépített és beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni vagy meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(2)   Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges  biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(3)   Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(4)   A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek úgy kell helyet biztosítani, hogy a tervezési terület 100%-os ellátása biztosítva legyen.

(5)   A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

(6)   Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani.

(7)   Légvezetékes távközlési hálózat Csókakő beépítésre szánt területein csak a szabadon álló családi házas beépítésû területeken és ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető.

(8)   Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen lakóterületen és településközponti területen nem helyezhetők el.

XVIII. Fejezet

Záró rendelkezések

91. §    (1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni. Folyamatban levő, még el nem bírált építési engedély kérelmek esetében amennyiben építtető számára kedvezőbbek a jelen rendelettel elfogadott módosítások, azokat  az eljárás során alkalmazni lehet.

(2)   Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 5/2003.(V.02) sz. önkormányzati rendelet és az azt módosító 7/2006.VIII.01 sz. rendelet.