1. § (1)

(2)

(3)

(4) Jelen rendelet a a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.

2. §

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Csókakő helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni, erről az önkormányzat gondosodik.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt

6. § (1) A helyi védett értékekről Csókakő Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

8. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemekre terjed ki, melyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy annak egy része terjed ki az 1. mellékletnek megfelelően.

9. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az épületek telepítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(3) A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem építhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók.

(4)

10. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

(2) A műemlék és helyi védett épületek folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó előírások alapján.

11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban rövidítve : TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek elnevezése:

(2) A lakóterület és településközpont, a kertes mezőgazdasági területek és a gazdasági terület településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett terület egyéb településképi szempontból meghatározó területnek tekinthető.

(3) A településkép védelmi terület lehatárolás olyan fedvény lehatárolás, amely lehatárolás alatt a 2. mellékletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények és a lehatároláshoz kapcsolódó követelmények együtt érvényesek, - minden esetben a szigorúbb előírás alkalmazandó - kivéve, ha jelen rendelet másképpen rendelkezik.

12. § (1) A TSZM területeken a homlokzat színezése során alkalmazhatók a fehér, a tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, a földszínek és a pasztellszínek, nem alkalmazhatók a fekete, a rikító, a kék, a lila, a narancs, az élénk piros és árnyalatai és ezen színek hatását keltő színek.

(2) A TSZM területeken a homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(3) TSZM területeken az épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott vonatkozó egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.

13. § A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

14. § (1) A Lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területre (a továbbiakban a 15-17. § - ban: a terület) vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (10) bekezdések tartalmazzák, kivéve ha a részterületekre vonatkozó követelmények eltérően nem rendelkeznek.

(2) A hosszanti szalagtelkeken új épületek az utcafront közelében, az utcában kialakult előkertméret figyelembevételével telepíthetők.

(3) A magaslati területeken új épületek a terepre illesztve telepíthetők.

(4) Az épületek tetőgerince általában az utcára merőleges lehet.

(5) Oldalkert irányába történő épületkiugrás létesítése esetén az épületkiugrásnak az épület homlokvonalától számított minimális távolsága legalább az utcai homlokzat szélessége.

(6) Új épület építése esetén az épület magasságának illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületek magassághoz.

(7) Általában magastetős házak építése javasolt. A tetőforma kialakításának az épülettömeghez kell igazodnia, a túl bonyolult tetőszerkezet nem megengedett, nem magastetős megoldás illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

(8) A homlokzaton anyagszerű, fehér, pasztell színek árnyalatai alkalmazhatók, rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható. A homlokzat színezése színdinamikailag harmonizáljon a tetőfedés színével (komplementer – kiegészítő-színek, monokóm –egy bázisszínre épülő) színárnyalatok; matt, tompított fényintenzitású tetőhéjalás)

(9) Teljesen tömör, hálós, fém, pala kerítések nem építhetők. A kerítés lábazata legfeljebb 50 cm magas lehet.

(10) A kertekben – a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint - többszintes növényállomány telepítendő – a 3. és 4. melléklet szerinti növényfajok figyelembevételével – és elsősorban a szilva, a dió, a mandula, a gesztenye, az alma, a körte, a cseresznye, a barack, a som, a fagyal és a kecskerágó fajtáinak alkalmazásával.

15. § (1) A Lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területen belül a hatályos helyi építési szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) lakóterületként és hétvégi házas üdülőterületként meghatározott területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.

(2) A magastető hajlásszöge 30-45 fok között lehet, azzal, hogy a terasz nem minősül lapostetőnek.

(3) A kedvező településkép érdekében a tetőfedés egyféle színárnyalatú anyagból készülhet (egyféle színkód). Többféle színárnyalatot (többféle színkódot) tartalmazó tetőfedés abban az esetben alkalmazható, ha a tetőfedő anyag a meghatározó színén kívül kizárólag ahhoz hasonló, kismértékben eltérő színárnyalatokat tartalmaz.

(4) Nem alkalmazható fekete és kék színű tetőfedés.

(5) A közterület és magánút felöli kerítésmagasság maximum 1,8 m lehet.

(6) Üdülőterületen a közterület és magánút felöli kerítés min. 60 %-ban áttört, nem tömör kivitelű, természetes anyagú (kő, fa stb.), vagy élő sövény lehet. Az oldalkerítés maximum 1,8 m magas áttört jellegű kerítés vagy sövény elválasztás lehet. Az épületet a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani.

(7) Nem használható az épület lefedéséhez azbesztcement, trapézlemez fedés.

16. § A Lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben különleges mezőgazdasági üzemi területként meghatározott területen a 10 métert meghaladó magasságú építmény környezetbe illesztését látványtervvel kell igazolni.

17. § (1) A kertes mezőgazdasági terület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.

(2) A tájképet jelentősen megváltoztató vagy HÉSZ-ben meghatározott maximális építménymagasságot meghaladó építmény, valamint minden 50 m2 bruttó alapterület feletti új épület terveihez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(3) A homlokzaton élénk, mesterséges színek nem alkalmazhatók, kizárólag természetes anyagszerű, fehér, pasztell árnyalatú színek használhatók.

(4) A tetőfedés egyféle színárnyalatú anyagból készülhet, nem alkalmazható fekete és kék fedés.

(5) A kertekben – a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint - többszintes növényállomány telepítendő – a 3. és 4. melléklet szerinti növényfajok figyelembevételével – és elsősorban a szilva, a dió, a mandula, a gesztenye, az alma, a körte, a cseresznye, a barack, a som, a fagyal és a kecskerágó fajtáinak alkalmazásával.

18. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a légkábelek, bázisállomások és adótorony-építmények elhelyezése megengedett.

19. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben különleges egészségügyi területként meghatározott területen

20. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben erdőterületként meghatározott területen

21. § Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben általános mezőgazdasági területként meghatározott területen az épület csak tájba illő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy piros cserép alkalmazható.

22. § (1) Az egyéb településképi szempontból meghatározó területen belül a HÉSZ-ben korlátozott használatú mezőgazdasági területként meghatározott területre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6) Tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.

(7) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

23. § (1) A beépítésre szánt településkép védelmi területen (a továbbiakban e §-ban: a területen) az általános településképi követelményeken túl az e §-ban meghatározott egyedi településképi követelményeket is figyelembe kell venni.

(2) A területen már kialakult beépítés esetén az utcára jellemző építészeti elemeket továbbra is alkalmazni kell. A beépítésnél a kialakult állapotot figyelembe kell venni.

(3) Meglévő épület felújítása, bővítése a meglévő épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet. Az épület tömegformálásában a kialakult arányokhoz, anyag használatában az övezetben túlsúlyban lévő megoldásokhoz kell alkalmazkodni.

(4) A közterület felé néző homlokzaton közmű műtárgy, klíma berendezés nem helyezhető el. Az alternatív és megújuló energiaellátás építményei és berendezési tárgyai csak az épületek közterületről nem látható homlokzatán, illetve a telek hátsókert felöli részén helyezhetők el.

(5) Új közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(6) A történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmények, valamint tájképet jelentősen megváltoztató építmények elhelyezésére vonatkozó építészeti – műszaki tervhez látványtervet kell készíteni.

(7) Az épületek homlokzatképzése homlokzatonként legalább 75 %-ban vakolt, látszó téglaburkolat vagy terméskő legyen. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(8) A már 80%-ban beépült utcákban az új építményeknek a kialakult beépítéshez illeszkednie kell, a kialakult épülettömeget meghatározó építészeti jellemzőket alkalmazni kell (fő tetőforma, jellemző épületszélesség).

(9) A területen belül a HÉSZ-ben falusias lakóterületként és üdülőterületként meghatározott területen a tetőfedés anyaga cserép, nád, vagy természetes pala lehet. Cserépfedés esetében a cserép színe natúr felület esetén természetes terrakotta színű lehet, mázas felület esetén piros, barna vagy antracitszürke árnyalatú cserép alkalmazható.

(10) A területen belül a HÉSZ-ben különleges sport területként meghatározott területen az épületet környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A környezetbe való illeszkedést látványtervvel kell igazolni.

24. § (1) A beépítésre nem szánt településkép védelmi területen (a továbbiakban e §-ban: a területen) az általános településképi követelményeken túl az e §-ban meghatározott egyedi településképi követelményeket is figyelembe kell venni.

(2) A területen történő építés tevékenység esetén az építmény elhelyezésére vonatkozó építészeti – műszaki tervhez látványtervet kell készíteni.

(3) Közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(4) Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére.

(5) Az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse.

(6) A település teljes igazgatási területére kiterjedő - turisták számára is használható - település térkép elhelyezése a településközpontban és a buszmegállókhoz közel szükséges, az innen induló túra utat táblával jelezni kell.

25. § (1) Az e §-ban szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.

(2) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepítése alkalmazható a 3. mellékletben felsorolt növényfajok telepítésével.

(3) A kerítés anyaghasználatára vonatkozó követelmények a település igazgatási területén

(4) A kerítés színezése során

(5) A Kerítés színezése elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez másodlagosan az építmény homlokzatához kell, hogy illeszkedjen.

26. § (1) Burkolat nélküli úttal feltárt területen, valamint beépítésre nem szánt területen a villamos energia ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafej is elhelyezhető.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatest elhelyezése engedélyezhető.

(3) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.

(4) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(5) Légvezetékes távközlési hálózat Csókakő beépítésre szánt területein csak a szabadon álló családi házas beépítésű területeken és ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető.

(6) Tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatán szerelhető. A helyi telkenkénti földfeletti elhelyezésű nyomásszabályozó telepítésénél kell az esztétikai, Községképi megjelenésre figyelmet fordítani.

(7) Földgázvezeték közterületen csak föld alatt helyezhető el.

(8) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a településkép – védelmi lehatárolással nem érintett gazdasági és az egyéb településképi szempontból meghatározó területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

27. § (1) Közút szabályozási szélességén belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8 méterenként 1 db lombos fa telepíthető legyen, továbbá a fa számára legalább 1 x 1 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a törzs körül.

(2)

(3)

(4) A település közterületen található zöldfelületei védelmében:

(5)

(6)

(7)

(8) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

(9)

28. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(9) Az információs táblák egységes stílussal alakítandók ki.

29. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával az Rr. 1. mellékletében meghatározott területfelhasználású közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon lehet.

(3) Funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a Tvtv és az Rr. – ben meghatározott területfelhasználású területeken lehet.

(4) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

30. § (1) A 23. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

31. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számának számával megegyező számban létesíthető létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Nem információs célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

32. § (1) Csókakő szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4) Az eltérés engedélyezése kérelemre indul és a polgármester településképi bejelentési eljárás során dönt a kérelemről.

33. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha

34. § Jelen rendelet előírásai szerint Csókakő közigazgatási területén végzett jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

35. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

36. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

37. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

38. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően az Önkormányzat Képviselő-testülete írja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönt.

39. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázóval a polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(4) A jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.

40. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

41. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.