Érsekcsanád Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

Az Önkormányzat jelképei

Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

.

2. §

A címer leírása

Az Önkormányzat címere: felül egyenes, alul csücskös talpú címerpajzs. A négyelt címerpajzs bal felső mezőjében, ezüst háttér előtt makktermés levéllel látható zöld színben. Jobb felső mezőben kék háttér előtt stilizált virág motívum látható ezüst színben, amely a bal alsó mezőben ismétlődik. Jobb alsó mezőben ezüst háttér előtt nádasra utaló motívum található zöld színben.

3. §

A címer használatának köre és szabályai

(1) Az Önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:

a) az Önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó illetőleg gumibélyegző; pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva;

b) az Önkormányzat zászlóján és annak változatain;

c) az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;

d) az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken;

e) a Községháza épületének bejáratánál, dísztermében (tanácskozótermében) és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben;

f) az Önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;

g) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;

h) a községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán.

i) Érsekcsanád településhez kötődő civil szervezetek, közösségek és gazdálkodó szervezetek telephelyein és rendezvényein. Az engedélyezés szabályaira a 4. és 5. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét az Önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az Önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

A körpecsét fenti meghatározásokon belül – az iratok tartalmát illetően – különösen használatos:

a) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény bevezető részében deklarált helyi közösségi jogokkal, a választópolgárok helyi közösségének önszervező önállóságával kapcsolatos, különösen pedig a civil szerveződések alapításával, mozgalmi jellegű tevékenységével kapcsolatos iratok, hirdetések, plakátok, meghívók és oklevelek hitelesítésére akkor, ha azok hatósági jogkövetkezményekkel járó rendelkezésekre nem utalnak, és más állami vagy helyi jogszabály kötelmeit azok tárgya nem érinti.

b) Bel- és külföldi önkormányzati kapcsolatok, szövetségek, fórumok településpolitikai tartalmú, együttműködésre irányuló, valamint karitatív, kulturális, sport, ill. rendezvénnyel kapcsolatos tárgyú olyan szerződések, megállapodások és nyilatkozatok hitelesítésére, amelyek gazdasági kötelezettségvállalást nem tartalmaznak.

c) Helytörténeti dokumentumokban, falukrónikában.

d) Települési tájékoztató kiadványokon, települési ismertetőkben, önkormányzati érdekű és megrendelésű reklámkiadványokon és az ezek szervezésével kapcsolatos humán tartalmú ügyiratokon.

e) Települési tárgyú sajtónyilatkozatokkal, újságcikkekkel kapcsolatos iratokon.

f) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (4) bekezdésében rögzített és nem hatósági vonatkozású önként vállalt helyi közügyek szervezési jellegű és az önkormányzati önállóságot reprezentáló iratainak hitelesítésére.

g) Az önkormányzat belső szabályozású szervezési, vagy településpolitikai jellegű működési iratain akkor, ha azok tárgyát állami jogszabály hatáskör tekintetében sem befolyásolja.

(3) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

(4) Az önkormányzat címerével ellátott, négy darab sorszámozott pecsétnyomó személyes használathoz van kötve és azokat folyamatos használatra át kell adni.

Az     „1” számozású pecsétnyomót a polgármester,

a       „2” számozásút az alpolgármester,

a       „3” számozásút a jegyző,

a       „4” számozásút a polgármester által írásban megbízott és megjelölt önkormányzati tevékenységgel felhatalmazott tisztségviselő használhatja.

(5) A „4” sorszámú pecsétnyomó használatára tartós és folyamatos használati jogot adni nem lehet, az csak eseti megbízás alapján és a felhatalmazás szerinti ügyben használható.

(6) A pecsétnyomók átvételét írásba kell foglalni és a tisztség megszűntével azt ugyanúgy a hivatalnak visszaszolgáltatni. A „4” sorszámozású pecsétnyomót – használaton kívüli időszakban – a hivatal irattárában kell tartani és irattári kellékként nyilvántartani.

4. §

(1) A 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az Önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti.

(2) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer és a zászló használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg.

(3) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában.

(4) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 1.000—10.000,- Ft-ig terjedhet éves szinten. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 1.000,- Ft.

5. §

(1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét;

b) a címerhasználat célját;

c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot);

d) a címer előállításának anyagát;

e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját;

f) a használat időtartamát;

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.)

h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.

(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését és címét;

b) az előállítás anyagát;

c) az engedélyezett felhasználás célját;

d) az előállításra engedélyezett mennyiséget;

e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát;

f) a terjesztés a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket;

g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését;

h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

(3) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.

6. §

(1) Az Önkormányzat címerének és zászlójának kicsinyítése csak olyan lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az Önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

7. §

(1) A zászlólap 1:2 arányú téglalap, hosszanti irányban három részre osztva. Két szélén 22,5 cm széles kék, középen 45 cm széles zöld sáv, amelynek felső harmadában Érsekcsanád Község címere látható, alatta „Érsekcsanád” felirattal.

A zászló hosszanti mérete 180 cm. A zászlólap vége 10 cm-es szélességben ezüsttel rojtozott.

(2) A zászlórúd ezüsttel festett zászlócsúcsban végződő 3 m hosszúságú.

(3) Az Önkormányzat zászlaja a Községháza dísztermében (tanácskozótermében) kerül elhelyezésre.

8. §

A zászló használata

(1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló/lobogó vagy annak méretarányos változatai használhatók:

a) hivatalos ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt;

b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;

c) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén;

d) nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával, a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve;

e) minden, a községgel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

f) Érsekcsanád településhez kötődő civil szervezetek, közösségek és gazdálkodó szervezetek telephelyein és rendezvényein. Az engedélyezés szabályaira a 4-5. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A zászlót első alkalommal az 1990-ben választott képviselő-testület utolsó ünnepélyes ülésén kell használni. Ezen alkalommal a megalkotott községi jelképek avatási aktusa is megtörténik, és a zászlót a községháza előtt ki kell tűzni.

A jelképek avatási napja 1994. december 9.

(3) A zászló előállításának engedélyezésére, a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A község jelképének felavatásának napját az első szabadon választott képviselő-testület a demokratikus önkormányzatiság kialakításának emlékére „Érsekcsanád Napjává” nyilvánítja.

(5) A képviselő-testület kinyilvánítja azon kívánságát, javaslatát, hogy e nap évfordulói kerüljenek megrendezésre a község életéhez fonódó mindenkori aktuális ünnepi rendezvények, kulturális események, valamint az önkormányzati szellemiséget erősítő fórumok, találkozók. Ezen alkalmakon pedig az együvé tartozást jelképező községi szimbólumok méltó helyet kapjanak.

9. §

Érsekcsanád településnév használata

(1) Érsekcsanád községnek jogi érdeke fűződik nevének használatához és nem érdektelen számára, hogy Érsekcsanád nevét milyen célra, milyen tevékenység mellett kívánják használni, ezért szabályozza a települése nevének jogszerű használatát.

(2) Az Érsekcsanád településnév és ennek toldalékos vagy hozzákapcsolt közszóval ellátott formái létesítmény elnevezésébe, cégelnevezésbe, üzleti nyomtatványra, védjegyre, szabadalom címébe, árubélyegre, áruminta és áru jelzésére, iparjogosítvány szövegébe, sajtótermék címfeliratába kizárólag engedéllyel vehető fel.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) a településnév tervezett használatának célját,
c) a használat tervezett időtartamát,
d) a névhasználatért felelős személy nevét és címét,
e) a használat módját és formáját.

(4) A településnév használatra irányuló kérelem elbírálásakor meg kell vizsgálni, hogy az elnevezni kívánt létesítmény, a cég tevékenysége, a sajtótermék, a termék a közfigyelem felkeltésére és a község iránti megbecsülés fokozására alkalmas-e, amelyet a kérelmezőnek kell bizonyítania.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak Érsekcsanád Község Önkormányzatára, az önkormányzat szervezeteire, intézményeire, gazdasági társaságaira, közalapítványára  és sajtótermékére.

(6) A településnév használatának engedélyezéséről, az engedély elutasításáról, a névhasználat jogának megvonásáról a polgármester dönt. A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(7) A településnév használata díjtalan.

(8) A településnév használata nem engedélyezhető, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat, az alkalmazás módja vagy körülményei a község érdekeit vagy a közízlést sérti.

(9) Aki település teljes, rövidített vagy toldalékos nevét e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen felvette, és folyamatosan használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles.

11. §

Záró rendelkezések

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésről a jegyző gondoskodik.