Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak bizottságaira, a helyi önkormányzatra, a polgármesteri hivatalra és a helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervekre, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságokra terjed ki.

2. A címrend

2. §

A Képviselő-testület a címrendet az alábbiak szerint állapítja meg:

1. Címet alkotnak: a kerület összesen, a helyi önkormányzat, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek külön-külön. 
2. Az önkormányzat részletes címrendjét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. A költségvetés bevételi és kiadási főösszegei, létszámkeret

3. §*1

(1) A Képviselő-testület a 2018. évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét

ezer forintban (a továbbiakban: eFt) állapítja meg az alábbiak szerint:

a)    a költségvetési bevételek összege:                        26 808 637 eFt,

b)    a költségvetési kiadások összege:                         27 650 652 eFt,

c)    a költségvetési hiány összege:                                   842 015 eFt.

*1 Módosította a 6/2018. (V. 02.) rendelet 1. §-a, a 25/2018. (IX. 21.) rendelet 1. §-a, a 32/2018. (XII. 17.) rendelet 1. §-a, a 2/2019. (II. 22.) rendelet 1. §-a

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott költségvetési hiány belső finanszírozására az előző évi működési célú költségvetési maradványt vonja be 944 251 eFt összegben.

(3) A Képviselő-testület a költségvetési hiány belső finanszírozása utáni többletet 102 236 eFt -ban állapítja meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott többlet az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetésére nyújt fedezetet 102 236 eFt összegben.

(5) A Képviselő-testület a finanszírozási műveletek figyelembevételével:

1. a működési mérleg egyenlegét                          3 069 758 eFt-ban,
2. a felhalmozási mérleg egyenlegét                     -3 069 758 eFt-ban

határozza meg.

4. §*1

A Képviselő-testület a 3. § (1) bekezdésében meghatározott 2018. évi költségvetésen belül:

a) a működési bevételeket      26 100 406 eFt-ban,

b) a működési kiadásokat      23 872 663 eFt-ban,

c) a felhalmozási bevételeket       708 231 eFt-ban,

d) a felhalmozási kiadásokat     3 777 989 eFt-ban,

e) a finanszírozási bevételeket  (irányító szervi támogatás nélkül) 2 944 251 eFt-ban,

f) a finanszírozási kiadásokat (irányító szervi támogatás nélkül)  2 102 236 eFt-ban

állapítja meg a 2/A. és 2/B. melléklet alapján.

5. §

(1)*2 A Képviselő-testület

1.  az éves létszámkeretet 1 943, 93 főben,
2. a közfoglalkoztatott éves létszámkeretet 17,0 főben

       állapítja meg az 5. melléklet szerinti költségvetési szervenkénti bontásban.

(2) A létszámkeret módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv vezetője a létszámkeretbe tartozó álláshelyeinek megüresedéséről és annak betöltéséről a Gazdasági Osztályon keresztül az önkormányzatot 10 napon belül írásban tájékoztatja. Feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyek nem tölthetőek be.

*1 Módosította a 6/2018. (V. 02.) rendelet 2. §-a, a 25/2018. (IX. 21.) rendelet 2. §-a, a 32/2018. (XII. 17.) rendelet 2. §-a, a 2/2019. (II. 22.) rendelet 2. §-a

*2 Módosította a 6/2018. (V. 02.) rendelet 3. §-a

4. Az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai

6. §

A Képviselő-testület

1. a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat kerületi szintű 2018. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét és annak forrásonkénti részletezését a 2. és a 3. mellékletek szerint állapítja meg,

2. a helyi önkormányzat 2018. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét és annak forrásonkénti részletezését a 4/1. melléklet szerint állapítja meg,

3. az önkormányzati hivatal 2018. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét és annak forrásonkénti részletezését a 4/2. melléklet szerint állapítja meg,

4. az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek 2018. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét és forrásonkénti részletezését a 4/3-4/34. mellékletek szerint állapítja meg,

5. az Európai Uniós támogatásból megvalósuló kiadásokat és bevételeket a
   11. melléklet szerint hagyja jóvá.

7. §

A Képviselő-testület

1. a felújítási előirányzatokat célonként a 6. melléklet szerint állapítja meg,
2. a beruházási kiadásokat feladatonként a 7. melléklet szerint állapítja meg,
3. a lakosságnak juttatott támogatásait, szociális és rászorultsági jellegű ellátásait a 8. melléklet szerint állapítja meg,
4. az államháztartáson belülre és kívülre adott támogatásait a 10. melléklet szerint állapítja meg.

5. Általános és céltartalék

8. §

A Képviselő-testület a tartalékok cél szerinti részletezését a 9. melléklet szerint állapítja meg.

6. A költségvetés végrehajtásának szabályai

9. §

1. A képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit a 2018. évi előírt bevételek beszedésére, valamint a kiadásoknak a bevételektől függő, bevételek teljesítésének arányában történő teljesítésére.

2. Az önkormányzat és a fenntartása alá tartozó gazdálkodó szervek gazdálkodási döntéseikért a felelősséget maguk viselik, takarékos, ésszerű gazdálkodással gondoskodnak bevételeik és kiadásaik egyensúlyának megtartásáról.

3. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény  (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 169. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz a költségvetési szervek az önkormányzati adatszolgáltatás határidejét 2 munkanappal megelőzőleg szolgáltatnak adatot.

10. §

1. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat fizetőképességének folyamatos biztosítása érdekében folyószámla hitelkeret szerződést kössön 2.000.000 eFt keretösszeggel. A hitelkeret felhasználására akkor kerül sor, amikor a fizetési kötelezettségek keletkezése megelőzi a bevételek beérkezését. A hitelkeret visszapótlására a beszedett bevételek nyújtanak fedezetet.

2. A Képviselő-testület hatáskörében tartja a közép- és hosszú lejáratú hitel (kölcsön) felvételére vonatkozó jogot.

11. §

1. A polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedéseket hozhat.

2. Átmeneti intézkedésnek minősül különösen

a)    az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, és következményeinek elhárítása,

b)    a költségvetés egyensúlyára kedvezőtlenül ható események miatti intézkedés.

3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (3)-(4) bekezdése alapján a polgármester hatáskörébe utalt halaszthatatlan esetekben – két képviselő-testületi ülés között -  a forrásfelhasználásról történő döntés értékhatára az Önkormányzat költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatok teljes összege.

4. A polgármester az (1)-(3) bekezdésekben meghozott intézkedéseiről köteles a
   Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni.

7. A költségvetési előirányzatok változtatása

12. §

1.  A helyi önkormányzat polgármestere és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a kiemelt kiadási és bevételi előirányzatait az Ávr.
   42. § rendelkezése alapján saját hatáskörben módosíthatja.

2. A helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője kiemelt előirányzatokon belül a rovatok közötti átcsoportosításra – Ávr. 43/A. § (3) bekezdése alapján – saját hatáskörben jogosult.

3. Az helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője köteles 30 napon belül a Gazdasági Osztályon keresztül a polgármestert tájékoztatni a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat módosításokról és átcsoportosításokról.

4. Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott előirányzat módosításokat a soron következő költségvetési rendelet-módosításban kell átvezetni.

13. §

1. Az Ávr. 35. § (1) bekezdésében meghatározott bevételek esetében – amennyiben ahhoz kiadási kötelezettség is társul – a helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv a polgármestert írásban tájékoztatja.

2.  Az Ávr. 35. § (1) bekezdésében meghatározott azon bevételek esetében – melyhez kiadási kötelezettség nem társul és tényleges többletbevételként jelentkezik – a helyi önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv a többletbevételt felhasználhatja. Az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor az Ávr. 35. § (10) bekezdése szerint.

3. A Képviselő testület az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bevételi többlet felhasználáshoz kapcsolódó előirányzat módosítás engedélyezését a polgármesterre ruházza át.

4. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előirányzat módosítását a soron következő költségvetési rendelet-módosításban kell átvezetni.

14. §

1. A Képviselő-testület a helyi önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek költségvetési kiadásainak és bevételeinek kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítási jogát – Ávr. 43/A. § (2) bekezdése alapján -  polgármesterre ruházza át.

2. A Képviselő-testület az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek közötti feladat-átrendezésből adódó kiadási és bevételi előirányzat módosításait érintően értékhatár nélkül ruházza át a polgármesterre.
3. A helyi önkormányzat kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra – Ávr. 43/A. § (3) bekezdése alapján – értékhatár nélkül a polgármester jogosult.

4. A Képviselő-testület az általános tartalék és a céltartalékok költségvetési sorokra történő átcsoportosítás jogát értékhatár nélkül a polgármesterre ruházza át az alábbi kivételekkel:

1. A „Köznevelési, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság kerete” elnevezésű céltartalék költségvetési sorokra történő átcsoportosítási és az azok feletti rendelkezés jogát a keret összegéig a Képviselő-testület utólagos beszámolási kötelezettséggel a Köznevelési, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságra ruházza át. A keretből alapítvány nem támogatható.

2. Az „Egészségügyi Bizottság kerete” elnevezésű céltartalék költségvetési sorokra történő átcsoportosítási és az azok feletti rendelkezés jogát a keret összegéig a Képviselő-testület utólagos beszámolási kötelezettséggel az Egészségügyi Bizottságra ruházza át. A keretből alapítvány nem támogatható.

3. A „Szociális Bizottság kerete” elnevezésű céltartalék költségvetési sorokra történő átcsoportosítási és az azok feletti rendelkezés jogát a keret összegéig a Képviselő-testület utólagos beszámolási kötelezettséggel a Szociális Bizottságra ruházza át. A keretből alapítvány nem támogatható.

5. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a pályázati önerő, projekt előkészítési alap céltartalék terhére az előirányzatnak megfelelő összegig a pályázatok benyújtására, és a pályázatok benyújtása esetén az önrész biztosítására, az erről szóló nyilatkozat megtételére, az önrész változása esetén annak módosítására.

6. A Képviselő-testület a fejlesztési előirányzatok felhasználását a realizálódott felhalmozási bevételek mértékéig engedélyezi.

7.  A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a dologi kiadások előirányzatán belül elvégzett, felújításnak minősülő feladatok felújítási címjegyzékbe történő felvételére és a felújítási feladatok között elvégzett karbantartásnak minősülő feladatok dologi kiadások közé történő átcsoportosítására értékhatár nélkül.

8.  Az átruházott hatáskörben eljáró szervek nem hozhatnak olyan döntést melyek éven túli kötelezettségvállalásnak minősülnek.

15. §

Amennyiben a polgármester, valamint a bizottságok az 13-14. §-okban átruházott hatáskörében döntést hoznak, vagy ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot, kötött felhasználási célú támogatást biztosít, azt köteles negyedévente – az első negyedév kivételével, lekésőbb a 2018. évi költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal – rendelet-módosítás keretében a képviselő-testület elé terjeszteni. Ezzel az átruházott hatáskörben hozott döntésekről történő beszámolási kötelezettségeknek eleget tesznek.

8. A gazdálkodás rendje

16. §

1. A helyi önkormányzat, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek a meghatározott kiadási előirányzataikat nem léphetik túl. A fel nem használt kiadási előirányzataikat a Képviselő-testület a felügyeleti szervi támogatás csökkentése mellett az utolsó költségvetési rendelet-módosítás alkalmával az általános tartalékba helyezi.

2. A jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli többletbevétel, a jóváhagyott előző évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány, továbbá az elmaradt feladatokat érintő kiadási előirányzat-megtakarítások összege az utolsó költségvetési rendelet-módosítás alkalmával általános tartalékba helyezendő.

(3) Amennyiben az önkormányzat tervezett bevétele év közben jelentősen elmarad, erről a  tényről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) a központi támogatások jogosultságot meghaladó összege,

c) az Önkormányzat költségvetéséből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeg:

ca) a közüzemi díjak kiadásainak előirányzat-maradványa,

cb) a karbantartási feladatok kiadásainak előirányzat-maradványa,

cc) az élelmezési feladatok kiadásainak előirányzat-maradványa,

cd) az ellátottak juttatásai előirányzat-maradványa,

ce) a céljelleggel biztosított személyi juttatások (jutalom kiegészítés, eseti kereset-kiegészítés, bérfejlesztés) és azok járulékainak maradványa,

d) az év közben engedélyezett létszámnövekedéshez juttatott előirányzat-növekményből fel nem használt összeg,

e) a személyi juttatások közterhei maradványának azon része, mely nem kapcsolódik személyi juttatásokra jóváhagyott maradványhoz,

f) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány,

g) azon kötelezettségvállalással terhelt maradvány, melynél a teljesítés a tárgyévet követő évben június 30-ig nem történik meg,

h) a költségvetési szervek többletbevételéből képződött maradvány, amennyiben a maradvány felülvizsgálata során – figyelembe véve a költségvetési szerv vezetőjének indokolását – az eredeti bevételi előirányzat alultervezettsége állapítható meg,

i) az Önkormányzat zárszámadási rendeletében jóváhagyott, a költségvetési szerveknek járó maradványon felüli összeg.

17. §

1. A Képviselő-testület a 2018. évi működési költségek forrásának megteremtésére megtakarítási kötelezettséget ír elő.

2. A kerületi szintű megtakarítás összege 2.000.000 eFt, mely az eredeti költségvetés bevételi oldalán beépítésre került.

3. A megtakarítási kötelezettséget 2018. június 30-ig kell teljesíteni.

18. §

(1) Az költségvetési szervek a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 2. mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok ágazati feladatainak támogatásaival jogcímenként év közben 2 alkalommal, és az éves költségvetési beszámoló keretében az önkormányzati adatszolgáltatáshoz a költségvetési szerv köteles tételesen elszámolni.

(2) Az (1) bekezdésben részletezett elszámolások eredményeképpen az önkormányzati fenntartású költségvetési szervet meg nem illető rész, és a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség fedezete a soron következő költségvetési rendelet módosítás keretében az irányítószervi támogatás előirányzatának összegéből elvonásra kerül, amennyiben a támogatásról történő lemondás vagy visszafizetés költségvetési szervnek felróható okból történik.

(3) Az (1) bekezdésben részletezett elszámolások tekintetében a pótlólagos igények összege a költségvetési szerv költségvetésében jóváírásra kerülnek a kapott célra történő felhasználási kötöttség mellett.

(4) Az (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően a költségvetési szervek részére év közben biztosított előirányzatok csak a megadott felhasználási célokra fordíthatóak. Amennyiben a tényleges felhasználás kevesebb, mint a kapott fedezet, úgy a költségvetési szerv köteles elszámolás keretében az előirányzatról írásban lemondani, az alábbi tételek esetében:

1. a céltartalékban tervezett, egyszeri jellegű előirányzatok,
2. az általános tartalékból év közben meghatározott feladat finanszírozására jóváhagyott előirányzatok,
3. az intézményi étkeztetési és közüzemi kiadások, és
4. azon személyi juttatások és járulékok, melyek kifizetését jogszabály kötelezően előírja.

5. A költségvetési szervek esetében a bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a fenntartói támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a bevételek nem folynak be, nem teljesíthetők.

6. A költségvetési szervek elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre cél jelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználásra vonatkozóan.

7.  Költségvetési szervek kizárólag a polgármester engedélyével nyújthatnak be szakmai pályázatokat, abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása többlet költségvetési támogatást igényel.

8. A költségvetési szerv vezetője köteles a polgármester engedélyét kérni akkor is, ha a pályázat költségvetési többlettámogatási igénnyel nem jár, önerőt nem igényel, de utófinanszírozású. Az engedélyt a polgármester akkor adja meg, ha az önkormányzat, ezáltal a költségvetési szerv likviditása az utófinanszírozás esetében is biztosított, illetve a költségvetési szerv előirányzataiból a forrást biztosítani tudja, és erről az intézményvezető nyilatkozik.

9. Az önkormányzati költségvetési szervek éven túli kötelezettséget csak a képviselő testület jóváhagyásával vállalhatnak a kötelezettségvállalási korlátokra vonatkozó jogszabályokra tekintettel. Éven túli kötelezettségvállalásnak minősül a szakmai program indítása, ha az többlet létszámot igénnyel, vagy többletköltséggel jár. Nem értendőek ide a költségvetési szervek folyamatos működéséhez szükséges kötelezettségvállalások.

19. §

A Képviselő-testület a

1. hajléktalan ellátási feladatokat,
2. a családok és gyermekek átmeneti otthonának működtetését,
3. a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását, és
4. az anyaotthon működtetési kötelezettségét

feladat-ellátási szerződés megkötésével látja el.

20. §

1. A Képviselő testület által jóváhagyott, önkormányzati keretekből biztosított, vagy az államháztartáson kívülről átvett támogatások átadása, továbbadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni elszámolási kötelezettség előírásával. Az önkormányzati támogatások felhasználását és a felhasználásról adott elszámolást ellenőrizni kell.

2. Nem folyósítható támogatás azon személyek, vagy szervezetek részére, melyeknek lejárt határidejű tartozása van az Önkormányzat felé, vagy az önkormányzattal fennálló egyéb szerződéses kapcsolataiból adódóan bárminemű, tartósan, legalább 3 hónapja fennálló nem teljesített kötelezettsége van, vagy a korábbi támogatásához kapcsolódó lejárt elszámolási kötelezettségét nem teljesítette, vagy az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. számú törvény 30.§ és 75.§-a alapján a beszámolójának letétbe helyezését nem teljesítette.

3. A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdés (1a) pontja, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint átlátható szervezetnek minősül.

9. A finanszírozás rendje

21. §

1. Az önkormányzati költségvetés előirányzatainak felhasználási ütemterve havonta tárgyhót követő 20-áig aktualizálásra kerül, melyhez a tervezési egységek, osztályok adatot szolgáltatnak a várható havi kifizetésekről. A likviditási tervben nem szerepeltetett kifizetéseket csak a rendelkezésre álló pénzeszközök erejéig lehet teljesíteni, azok folyószámla-hitelből nem finanszírozhatóak.

2. A beruházási, felújítási, valamint a civil szervezetek támogatási előirányzatok terhére kötendő szerződések tekintetében lehetőleg úgy kell eljárni, hogy az azokból származó kifizetésekre április és október hónapokban kerülhessen sor.

3. Az önkormányzat a gazdasági társaságai részére a közszolgáltatási kereteket éves ütemtervük figyelembe vételével biztosítja.

4. Az önkormányzati hivatal és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek finanszírozása az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról közvetlenül történik, az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek számára nyitott költségvetési elszámolási számlára folynak be a saját bevételeik. A számláik nap végi egyenlege nulla. A kiadások teljesítése során a beérkezett bevételeket is figyelembe kell venni.

5. A helyi önkormányzat, az önkormányzati hivatal és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek a napi bankon keresztül biztosított fedezetek összegét tartalmazó finanszírozási tervet készítenek, melyet a tárgyhónapot megelőző hó 20-ig aktualizálnak. A havonta aktualizált limitek módosítására indokolt esetben, hetente legfeljebb 1 alkalommal kerülhet sor.

22. §

1. A költségvetési szervek irányítószervi támogatása – figyelemmel a költségvetési szervek saját bevételeinek teljesítésére is – a feladatellátáshoz szükséges kiadások esedékességének megfelelő ütemben történhet.

2. A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetési egyenlegének a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a költségvetési szervek támogatási előirányzatait, az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatási előirányzatait – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti.

3. A zárolás nem vonatkozhat:

1. az európai uniós források, vagy más támogatások igénybevételével megvalósuló projektekhez biztosítandó önkormányzati támogatás,
2. meghatározott személyi juttatások és járulékaik finanszírozásához szükségies önkormányzati támogatás,
3. segélyjellegű ellátások

előirányzataira.

4. A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően dönt.

5. A Polgármesteri Hivatal kivételével az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek irányítószervi támogatás terhére 2018. december 15-ét követően 2018-ra kötelezettséget nem vállalhatnak.

6. Az önkormányzati hivatal és a költségvetési szervek más szervezeteket nem támogathatnak.

23. §

1. Az Önkormányzat pénzügyi likviditási egyensúlyának megtartása érdekében a rendeletben szereplő felhalmozási kiadási előirányzatok felhasználása és a közbeszerzési eljárások elindítása csak a 2018. március 31-ig elkészülő 2018. évi közbeszerzési terv alapján, és a későbbiekben meghatározásra kerülő preferencia-sorrend szerint, a pénzügyi likviditási helyzet figyelembe vételével, a fejlesztési előirányzatokhoz kapcsolódó forrás megléte esetén, a Polgármester engedélyével valósítható meg.

2. A fejlesztési kiadások ütemezésénél a külső forrásokkal támogatott előirányzatokat kell elsősorban figyelembe venni.

3. Az önkormányzati költségvetésben szereplő felhalmozási kiadások megvalósításához szükséges előkészítési-tervezési, kivitelezési feladatok kötelezettségvállalása csak Polgármesteri engedéllyel történhet.

10. Létszám- és bérgazdálkodást érintő, valamint

az illetményre vonatkozó szabályok

24. §

1. Az önkormányzat költségvetési szervei tekintetében a 2018. évben érvényes köztisztviselői illetményalap 45 000 Ft.

2. A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére meghatározott létszám (álláshely) keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

3. Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, és összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzat nem léphető túl.

4.  A tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzata év közben legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, szerződés estén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelhető.

5. Az önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek éves személyi juttatás előirányzata nem emelhető az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, a tanuló kártérítése és egyéb térítése, felhalmozási célú bevételek, átvett pénzeszközök az előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadásra irányul, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.

6. A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, vagy maradványa nem biztosítja az önkormányzat kötelező feladatai ellátásához biztosítandó, törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

7. A költségvetési szervnél keletkezett bérmaradványból jutalom kifizetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha valamennyi jogszabály szerinti fizetési kötelezettségét teljesíti és az önkormányzat likviditási helyzete ezt lehetővé teszi.

25. §

(1) A Polgármesteri Hivatalban, és az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a jutalom és céljuttatás címen  kifizethető juttatás együttes összege - ide nem értve az előző évi maradvány címen kifizetett teljesítéseket – éves szinten nem haladhatja meg a tárgyévi törvény szerinti illetmények fel nem használt előirányzatának mértékét.

(2) Az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a személyi juttatások előirányzatból a költségvetési szerv foglalkoztatottjainak jutalmazása előtt kötelesek a Gazdasági Osztályon keresztül a Polgármestert tájékoztatni, bemutatva az előirányzat alakulását, a bérmegtakarítás keletkezésének okát, számszaki hatását és a várható év végi felhasználást.

26. §

1. Az Önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az alábbi meghatározott feltételekkel vehető igénybe:

a) a szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni,

b) a szerződéskötés feltétele, hogy a költségvetési szerv az adott feladatellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés nem köthető a költségvetési szerv vezetői  pozíciójának betöltésére.

11. A gazdálkodás egyéb szabályai

27. §

A Képviselő-testület – kamatbevétel szerzése céljából – az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközök lekötési jogát értékhatár nélkül a polgármesterre ruházza át, kikötve, hogy a bankbetétbe történő elhelyezésen kívül kizárólag állam által garantált értékpapírt (államkötvényt) lehet vásárolni.

28. §

1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. 4. szerinti közzétételi kötelezettség tényéről a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a szerződő felet írásban tájékoztatni kell.

2. Az önkormányzat költségvetési szervei a fenti szerződéseik egy példányát, az aláírást követő 30 munkanapon belül kötelesek megküldeni a Polgármesteri Hivatal részére.

3. A Képviselő-testület felhívja a önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjai figyelmét a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire tekintettel, hogy az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

29. §

A helyi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 26/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdése alapján a Tervtanács tagjait 2018. évben tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke 30 000  Ft/fő/alkalom +  munkáltatót terhelő járulék.

30. §

1. Amennyiben az Önkormányzat által irányított költségvetési szervek 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti előirányzatának 10 %-át vagy a 150 millió forintot, haladéktalanul kötelesek a Polgármestert írásban tájékoztatni.

2. Az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok az Önkormányzattal kötött szerződésből tervezett bevételük esetében a tervezett éves bevételük 10 %-át vagy a 150 millió Ft-ot elérő 30 napon túli lejárt tartozásállományukról - amennyiben e tartozást 1 hónap alatt nem képesek 30 nap alá szorítani - kötelesek haladéktalanul a Polgármestert, és a Felügyelő Bizottságot írásban tájékoztatni.

3. Az (1) bekezdés szerinti esetben a Polgármester önkormányzati biztos kijelölését kezdeményezi. Az önkormányzati biztost a Képviselő-testület döntése alapján a Polgármester bízza meg és ennek tényét a helyben szokásos módon közzé teszi.

4. A (2) bekezdés szerinti esetben a Polgármester a Felügyelő Bizottság javaslatára független, külső szakértőt bíz meg.

5. A (3) és (4) bekezdésben meghatározott önkormányzati biztos, és a független külső szakértő tevékenységével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik, annak fedezetét az Önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.

31. §

A kiadások készpénzben történő teljesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor, figyelemmel a költségvetési szervek pénzkezelési szabályzatában meghatározott összeghatárra és a készpénzkímélő fizetési módok előnyben részesítésének követelményére:

a) készlet, kis értékű tárgyi eszköz beszerzése,

b) tartós tárgyi eszközök beszerzése indokolt esetben (a Zuglói Egészségügyi Szolgálat esetében a költségvetési szerv vezetője, az egyéb költségvetési szerveknél a jegyző  előzetes engedélye alapján),

c) kiküldetési kiadások,

d) reprezentációs kiadások,

e) kisösszegű (100 ezer Ft alatti) szolgáltatási kiadások,

f) társadalom- és szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásai,

g) pályázatok végrehajtása során felmerülő (banki átutalással nem teljesíthető) kiadások,

h) munkavállalók nem rendszeres személyi juttatásai, fizetési előleg, amennyiben az érintett munkavállaló kérése alapján a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában erre felhatalmazott személy a kifizetést engedélyezi,

i) utólagos elszámolásra kiadott vásárlási előlegek.

32. §*1

(1) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített, a könyvviteli mérlegben kimutatott tárgyi eszközöket és immateriális javakat, és az azok állományában bekövetkezett változásokat elegendő háromévente leltározni, a tárgyi eszközökről és az immateriális javakról, valamint az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező mennyiségi és értéknyilvántartást kell vezetni.

(2) A 10. § (1) bekezdése a tárgyévet követő évi költségvetési rendelet hatálybalépéséig alkalmazható.

*1 Módosította a 32/2018. (XII. 17.) rendelet 3. §-a

33. §

A Képviselő-testület 114/2015. (III.05.) határozatában hozott döntés aktuális éves száma eltér az akkor bemutatott 2016. évihez képest, melyet külső gazdasági események indokolnak (A következő 3 év várható saját bevételeket és adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket bemutató tábla).

12. Záró rendelkezések

34. §

 Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

                 Karácsony Gergely                                      Makranczi László

     polgármester                                                     jegyző