Miszla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015.(VII.24.)önkormányzati rendelete

A települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról

Hatályos: 2015. 07. 24

Miszla Község Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2015.(VII.24.) önkormányzati r e n d e l e t e

a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési

helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról





Miszla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.§ (1) bekezdésében, 39.§ (2) és (5) bekezdésében, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5 és 9 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:


  1. Fejezet


Általános rendelkezések


  1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya


1. §


Miszla Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.


2. §


(1)   A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Miszla Község közigazgatási területére terjed ki.

(2)   A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiterjed Miszla Község közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlanhasználó). Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

 (3) Az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.

 (4)  A Község közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult Alisca Terra Kft. Szekszárd, amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató Miszla Község közigazgatási területén a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult és kötelezett. A Közszolgáltató végzi Miszla Község települési és lakossági veszélyes hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a települési hulladék elhelyezéséről a kijelölt hulladéklerakó helyen.

(5)   Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti.


  

  1. Fejezet


A települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás


  1. Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai


3. §



(1)   A közszolgáltatás az annak ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközével, a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott, települési hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a települési hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.

(2)   A Közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott célok elérése érdekében együttműködik Az Önkormányzattal.

                                                                      

  1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma


4. §


A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

       a)  az ingatlanhasználó által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a tulajdonában lévő gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék begyűjtésére és rendszeres és alkalmi elszállítására,

       b)  az ingatlanon összegyűjtött lomhulladék évente kétszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására,

       c)  hulladéklerakó, hulladékgyűjtő szigetek és a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények létesítésére, működtetésére és üzemeltetésére,

       d) az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési hulladék ártalmatlanítására,

       e)  a települési hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés),

       f)  háztartásokban keletkező veszélyes hulladék évi egyszeri összegyűjtésére és elszállítására,

       g)  az illegális hulladéklerakók felszámolására.


  1. A Közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatással

kapcsolatos jogai és kötelezettségei


5. §


(1)   A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlanhasználóktól

       a)  a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

       b)  a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési hulladék begyűjtése,

       c)  a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott lomhulladék évente kétszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen - történő begyűjtése és elszállítása,

       d) a közterületi hulladéknak a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más eszközben, egyedi megrendelés alapján történő alkalmi begyűjtése és elszállítása,

       e)  a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak előzetesen egyeztetett időpontban                  történő évi egyszeri összegyűjtése és elszállítása;

       f)  a begyűjtött és elszállított települési hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó, hulladékgyűjtő szigetek , hulladékgyűjtő udvar üzemeltetése,

       g)  az a)-b) pontokban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési hulladék hasznosításra történő átadása,

       h)  a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények - magasabb szintű jogszabályokban foglalt - utógondozása és monitorozása körébe tartozó feladatok ellátása.

(2)   A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.  

(3)   A Közszolgáltató köteles Miszla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

(4)   A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást akkor láthatja el, ha:

       a)  biztosítani tudja a közszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,

       b)  a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik,

c) rendelkezik a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott összegű céltartalékkal,

       d) az Önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(5) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére, valamint a közszolgáltatási díj beszedésére közreműködőt vehet igénybe a Képviselő-testület egyetértésével.

(6)   A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

(7) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közszolgáltatás igénybevétele és a közszolgáltatási díj behajtása érdekében jogosult kezelni a közszolgáltatást igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét.

(8)  Az érintett kérelmére a Közszolgáltató tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.

(9)  Az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjtartozásának adók módjára történő behajtása           érdekében a Közszolgáltató a (7) bekezdés szerinti adatokat jogosult, illetve köteles az      önkormányzati adóhatóság részére díjbehajtás céljából átadni.

(10) A Közszolgáltatónak az ingatlanhasználó személyes adatait a nyilvántartásából törölnie       kell, ha bármely ok miatt az ingatlanhasználó már nem tartozik az e rendelet 2. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(11) Amennyiben az ingatlanhasználó a 9. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a közszolgáltató részére a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat – a közszolgáltató kérelmére – hivatalból át kell adni.


  1. A közszolgáltatási szerződés


6. §


 (1)  Az Önkormányzat a közszolgáltatás ellátásának megszervezésére, fenntartására vonatkozóan a magasabb szintű jogszabályokban és jelen rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni. A Képviselő-testület – a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint – a pályázat nyertesével (nyerteseivel) az eredményhirdetést követő 30 napon belül, vagy a pályázati eljárás nélkül kijelölt Közszolgáltatóval a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés nyilvános.

(2)  A kizárólag a települési hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozó szerződés legfeljebb 10 évre szólóan köthető meg. Ez utóbbi szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző Közszolgáltatót.


III. Fejezet

        

A közszolgáltatás igénybevételével összefüggő kötelezettségek és jogosultságok


  1. Az ingatlanhasználók hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei


7. §


(1)   Az ingatlanhasználó köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési hulladék nincs vagy nem keletkezik.

(3)   Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik, a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően.



8. §


(1)   Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. 

(2)   Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

       a)  a települési hulladékot szelektíven szétválogassa,

       b)  a hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett edényzetekbe a külön gyűjtendő fehér, színes üveg, papír és műanyag hulladékát elhelyezze,

       c)  a veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a közszolgáltatónak a veszélyes hulladék gyűjtési napokon átadja,

       d) a maradék (szelektíven szétválogatott és veszélyes hulladéktól mentes) települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,

       e)  az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye és a települési hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse,

       f)  a települési hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a települési hulladék mások életét , testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, az község természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

       g)  az ingatlanán keletkező települési hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen települési hulladékot ne bocsásson ki.

(3)   Az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi, és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.


7. A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei


9. §


(1)   A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.

(2)   A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Közszolgáltató az ingatlanhasználót – a változás bekövetkezése előtt legalább 15 nappal – köteles értesíteni.

(3)   A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlanhasználót írásban értesítette, illetve felhívás közzététele útján tájékoztatta. Az értesítés mintáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4)   Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni az ingatlanán rendszeresen keletkező települési hulladék keletkezésének tényét.

(5)   A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg és arról az ingatlanhasználót az (1) bekezdés szerint értesíti.


8. A közszolgáltatás szünetelése


10. §


(1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően, továbbá köteles utólag a közüzemi számlákkal igazolni a szünetelés tényét.

(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.


IV. Fejezet


A települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása


9. Hulladékszállítás rendje


11. §


(1)   A települési hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát e rendelet határozza meg. A Közszolgáltató jogosult az útvonal és a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont változik, arról a Közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot értesítenie.    

(2)   A 70, 110-120 literes-es edényzetet hetente egyszer üríti és szállítja el a Közszolgálta          tó.     

(3)   E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlanhasználónak többlet települési hulladéka keletkezik, azt a Közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el.


10. Speciális rendelkezések a hulladékszállítás idejére


12. §


(1)   Ha a Közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep- vagy munkaszüneti napra esik - amennyiben az önkormányzat és a Közszolgáltató másban nem állapodnak meg - a települési hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a Közszolgáltató által megjelölt időpontban.

(2)   Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlanhasználó hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a Közszolgáltatótól.

(3)   Ha a települési hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomhulladékot a Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja és a szállítás kimaradása nem az ingatlanhasználó hibájából történik, akkor a Közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.


11. Hulladékgyűjtő edényzet rendelkezésre bocsátása


13. §


(1) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni és ahhoz a rendszeresített gyűjtőedényt – a választott kapacitással - saját maga köteles biztosítani.

(2)   Az ingatlanhasználó köteles a választott gyűjtőedény térfogatát a Közszolgáltatónak bejelenteni és az annak méretétől függő ürítési díjat megfizetni.

(3)   A kötelező közszolgáltatás a Közszolgáltató által meghatározott típusú gyűjtőedényből történik. A gyűjtőedények mérete a következő: 

       a)  70, 110-120 és 240 literes zárt, edényzet, 

       b)  1100 literes zárt, a közszolgáltató által meghatározott típusú edényzet. 


14. §


 (1)  Az ingatlanhasználó köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez és elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, vagy a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlanhasználó pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni.

 (2)  Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlanhasználó elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, a Közszolgáltató köteles a többlethulladék kezelésére rendszeresített jelölt zsákban kihelyezett hulladék elszállítására.  A többletdíjat az ingatlanhasználó a hulladékgyűjtő zsák megvásárlásával fizeti meg.


15. §



(1)   Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról.

(2)   A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlanhasználó, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.


12. A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek


16. §


 (1)  A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlanhasználó közösen is használhatja a következő esetekben:

       a)  társasházak, lakásszövetkezetek, lakóközösségek által használt ingatlanokon

       b) ha egy ingatlanon több egyéni vagy társas vállalkozás, vagy jogi személy szervezete működik, és valamennyi érintett egybehangzóan és írásban is dokumentáltan így állapodott meg.

(2)   Ha a gyűjtőedényzet közös használatáról állapodtak meg az (1) bekezdésben meghatározottak, az edények térfogatának meg kell felelnie a képződő hulladék mennyiségének az ürítés gyakoriságát is figyelembe véve.

(3)   A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőjének írásban kell nyilatkoznia a közszolgáltató felé arról, hogy a gyűjtőedényt hol tárolják és adják át ürítésre, továbbá a díjfizetésre kötelezett személyéről.


17. §



(1)   Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, az ingatlan bejáratának közelében közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(2)   Ha az ingatlanhasználó a gyűjtőtartály tárolási helyéről az edényzet ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlanhasználóval kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét.

(3)   Az ingatlanhasználó a települési hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladékot más módon se szabad kihelyezni.

(4)   A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5)   A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6)   Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt - kivéve a közterületeken tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket - az ingatlanán belül köteles elhelyezni. úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.

(7)   Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a Képviselő- testület külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával, az ott szabályozott engedély, illetve közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(8)   Az úszótelken kialakított ingatlanok használói jogosultak a konténerek közterületen történő elhelyezésre, az annak elhelyezésére szolgáló, általában az erre a célra kiépített helyen. A konténer közterületre történő tartós, folyamatos kihelyezése közterület- használati díj megfizetése alól mentes.


18. §


(1)   Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát, úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van.

(2)   Télen az ingatlanhasználó az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.

(3)   A Közszolgáltató a hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel hat és este húsz óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a Közszolgáltató állapítja meg. 

(4)   A gyűjtőedényt - tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével - a szállítás napján lehet kihelyezni a közterületre reggel 6 óráig. Az ingatlanhasználó kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése.


13. Hulladékgyűjtő edényzet használatával, megőrzésével,

tisztántartásával kapcsolatos előírások


19. §


(1)   Az ingatlanhasználó feladata gondoskodni a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják.

(2)   A háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. A 15. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott gyűjtőedények mosásáról és fertőtlenítéséről a szükséghez képest, de évente legalább kétszer (május, augusztus hónapokban) a Közszolgáltató gondoskodik.


20. §


(1)   A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladékot nem szabad bedöngölni vagy tömöríteni. Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljes kiürítésre kerüljön.  Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni. 

(2)   A gyűjtőedényzet mechanikai védelme érdekében az edényben elhelyezhető hulladék maximális súlya:      - 70 literes gyűjtőedény esetén    15 kg.,

                                      - 110-120 literes gyűjtőedény esetén  36 kg,

                                      - 240 literes gyűjtőedény esetén  72 kg,

                                      - 1100 literes gyűjtőedény esetén 330 kg.

(3) A külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot nem szabad a települési hulladékkal összekeverni és azt a települési hulladék gyűjtésére szolgáló, arra rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni.

(4)   A gyűjtőedényzetbe nem helyezhető el olyan hulladék, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti.(Különösen tégla, beton, vas, stb.) A gyűjtőedényzetbe nem szabad olyan folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb anyagot elhelyezni, ami veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét. 

(5)   Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.

(6)   A gyűjtőedényzetbe nem szabad olyan hulladékokat tenni, amelyeket a hulladékszigeteken elhelyezett hulladéktárolókban kell elhelyezni.


21. §


(1)   A települési hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

(2)   A Közszolgáltató a települési hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik.

(3)   A rendelet hatálya alá tartozó települési hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató kizárólag az erre a célra kijelölt hulladéklerakón végezheti.


V. Fejezet


Nem rendszeres közszolgáltatások


14. A lomhulladékra vonatkozó rendelkezések


22. §


(1)   A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente két alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató gondoskodik.

       A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető lomhulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladékra, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási hulladékra) nem terjed ki.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás időpontjáról minden évben a Közszolgáltató és a Polgármester állapodik meg.

(3) A lomhulladékot az ingatlanhasználó legfeljebb a szállítást megelőző nap 18 órája után helyezheti ki az ingatlana előtti közterületre.

(4)   Az elszállítandó lomhulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen.


15. Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása


23. §


(1)   A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2)   Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége és veszélyessége a lehető legkisebb legyen, továbbá a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.

(3)   A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

(4)   Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett, külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot az ingatlanhasználó köteles a települési hulladék más összetevőitől elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását, vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására feljogosított, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, vagy az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.

(5)   A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokat évente egyszer a Közszolgáltató térítésmentesen gyűjti és szállítja, valamint gondoskodik az ártalmatlanításukról.

(6)   A veszélyes hulladékgyűjtés időpontjáról a Polgármester és a Közszolgáltató évente állapodik meg.


16. Karácsonyfa gyűjtése


24. §


A Közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja el.




17. A hulladékgyűjtő szigetek működésével kapcsolatos szabályok


25. §


(1)   A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a Képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2)   A települési hulladék szelektív gyűjtésével, begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az Önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.

(3)   Az Önkormányzat oly módon vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és népszerűsítésében, hogy a Közszolgáltató által szervezett szelektív hulladékbegyűjtést, illetve a Közszolgáltató által üzemeltetett begyűjtőhelyek létesítését, fenntartását, működtetését és kiterjesztését támogatja.

(4)   Az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeként a közszolgáltatási díjban biztosítja a Közszolgáltató részére a települési hulladék szelektív begyűjtésével felmerülő indokolt költségek és ráfordítások megtérülését.

(5)   A települési hulladék szelektív begyűjtésének részletes községi feladatait a Hulladékgazdálkodási Terv állapítja meg, elősegítve a hulladékfajta szerinti, valamint az egyes hulladékalkotók újrafeldolgozását, visszanyerését és hasznosítását, továbbá az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentését.

(6)   Az ingatlanhasználó a szelektíven gyűjtött települési hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben helyezheti el.

(7)   A települési hulladékkal összefüggő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiterjed a települési hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, az e rendeletben rögzítteti tartalommal.

(8)   Az ingatlanhasználó jogosult és köteles eleget tenni a települési hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.

(9)   Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékának elhelyezéséről a közszolgáltatáson kívül is gondoskodhat, azt más - erre feljogosított - hulladékkezelőnek történő átadással is teljesítheti.


26. §


 (1)  A lakosság a települési hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető papírt, fehér és színes üveget, műanyag üveget és papírt a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeteken köteles elhelyezni.

(2)   Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3)   A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az Önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt jelöléssel (piktogrammal, más színnel, felirattal, stb.), vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(4)   A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtőszigetek használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlanhasználóknak.

(5)   A gyűjtőszigeten elhelyezett szelektív gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezelésről a Közszolgáltató gondoskodik. Az elkülönítetten begyűjtött települési hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a Közszolgáltató végzi. Jogosult a Közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. A szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.


18. Építési törmelék elhelyezésére vonatkozó előírások


27. §


(1)   Az építési törmelék - mint hulladék - elszállítására az ingatlanhasználó, vagy az köteles, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett.

(2)   A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket a községi hulladékgyűjtő telepre lehet elhelyezni.

(3)   A községi hulladékgyűjtő telepen az Önkormányzat és a költségvetési szervei beruházásai, felújításai és karbantartásai során keletkező, veszélyes hulladéknak nem minősülő, nem hasznosítható anyagainak, építési törmelékeinek elhelyezése díjtalan.


19. A települési hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával és hasznosításával

kapcsolatos rendelkezések


28. §


(1)   A települési hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását a Közszolgáltató a somi létesítményben végzi.

(2)   A települési hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a Közszolgáltató. A hulladéklerakón történő lerakással a hulladék a hulladéklerakó üzemeltetőjének tulajdonává válik.


29. §


A természetes személy ingatlanhasználó az ingatlanán alkalmilag keletkezett települési hulladékot legfeljebb évi 1 m3-ig maga is elszállíthatja az e rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménybe és ott díjfizetés mellett lerakhatja.


VI. FEJEZET


A közszolgáltatás díja


20. A közszolgáltatási díj meghatározása


30. §


 (1) A települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználónak települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat (a továbbiakban: közszolgáltatási díjat) kell fizetnie. A közszolgáltatási díjat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)   Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni.

31. §


(1)   A közszolgáltatási díjat annak az ingatlanhasználónak kell megfizetnie, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles.  

(2)   Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás díját számla ellenében köteles utólag megfizetni.

(3)   A közszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek a (4) bekezdés kivételével a hulladékszállítás díját háromhavonta kötelesek megfizetni.

(4)       A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, vagy a jogi személyiségek helyi szervezetei, egyéni vállalkozók, társasházak szövetkezeti lakásokban élők az épületek közös költségeként a hulladékszállítás díját havonta utólag fizetik meg.

(5)   A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(6)   A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

(7)   Üdülőingatlan esetén az ingatlanhasználó a szünetelésre vonatkozó szabályok szerint járhat el, s kezdeményezheti a Közszolgáltatónál az ingatlan szezonális használatához igazodó hulladékbegyűjtést.

(8)   Az, aki a díj megfizetésére anyagi, vagy szociális körülményei miatt nem, vagy csak részben képes, a díj megfizetéséhez az Önkormányzat pénzbeni és természetbeni szociális támogatásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint hulladékszállítási díjtámogatásban részesülhet. A szociálisan rászorult részére megállapított díjtámogatást a Közszolgáltató részére kell átutalni. 


21. A közszolgáltatási díj megfizetése


32. §


(1)   Az ingatlanhasználó által fizetendő közszolgáltatási díjról a Közszolgáltató vagy az általa a Képviselő-testület egyetértésével díjbeszedésre megbízott számlát bocsát ki, mely alapján az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére közvetlenül, vagy az általa megbízott díjbeszedő útján - a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében - utólag köteles megfizetni.

(2)   Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlanhasználó írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(3)   Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(4)   A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(5)   A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Közszolgáltatónak az ingatlanhasználót fel kell szólítania a díjfizetési kötelezettsége teljesítésére, amely felszólításnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó figyelmeztetést is, hogy a tartozás nem fizetés esetén adók módjára behajtható. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja a díjhátralék adók módjára történő behajtását a NAV kezdeményezi.

(6) Az ingatlanhasználónak nem kell közszolgáltatási díjat fizetnie azokra a hónapokra, amelyek során a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége szünetelt.

(7)   Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárítását követően a legközelebbi gyűjtési napig pótolta a mulasztását.


22. A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése


33. §


A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott estekben szüneteltethető, vagy korlátozható.


23. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó

települési hulladékkal kapcsolatos egyes kérdések


34. §


(1)   A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nem terjed ki:

       a)  a lomhulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi kétszeri alkalommal végzett lomtalanítás kivételével és

       b)  a veszélyes hulladékra (kivéve a 4. § f) pontjában foglaltakra).

(2)   A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3)   Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

       a)  jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

       b)  az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4)   Az ingatlanhasználó jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.

(5)  Ha az ingatlanhasználó a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.


35. §


 (1)  A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

(2)   A hulladék átvétele, szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor és a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, vagy az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(3) A hulladék termelője, birtokosa, kezelője köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát, hétvégén 48 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre, vagy meghosszabbításáról, ha a közterület-használati hozzájárulás időtartama lejárt. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(4) Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki:

a) az országos közutak mentén konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki,  gondoskodni kell arról, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b) az a) ponton kívüli úton, amennyiben a konténer csak a közúti forgalom zavarásával helyezhető ki, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

(5)   Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a konténer tulajdonosának (cég)nevét, telefonszámát.


VII. Fejezet


Felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért


24. Általános jogi felelősség


36. §


 (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a más jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.

(2)   A jogellenes tevékenységet folytató köteles

a)  az általa okozott környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést megszüntetni, a környezetkárosítást abbahagyni,

b) az általa okozott károkért helytállni,

c) a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.

(3) A jogellenes tevékenységért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, vagy folytatták.

(4) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját vagy a hulladék tulajdonosát és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.


25. A hulladékkezeléssel összefüggő kötelezettségek ellenőrzése


37. §


(1)   A települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi rendelkezések ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete végzi.

(2)   A települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése - a magasabb szintű jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak alapján - a jegyző feladata. A közterületen elhagyott hulladék körében az ellenőrzés a jegyző ellenőrzési feladata.

(3)   A környezetvédelmi hatóságok a külön jogszabályokban meghatározott körben rendelkeznek ellenőrzési és intézkedési jogosítványokkal.

(4)   Az ellenőrzésre jogosultak szabálysértési feljelentést tehetnek és - jogszabályban meghatározott körben - szabálysértési bírságot, hulladékgazdálkodási bírságot szabhatnak ki.


26. Hulladékgazdálkodási bírság


38. §


(1)   Aki:

a)  a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,

b)  a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végez, vagy

c)  a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol,

azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2)   A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(3)   A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

(4) A bírság mértékét jogszabályban foglalt feltételek szerint kell megállapítani. A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:

a)  a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását,

b)  a jogsértésnek az ország, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását,

c)  a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.


VIII. Fejezet


Közterületek rendje


27. Közterületek tisztántartása, takarítása és

téli hó eltakarítási, síkosság-mentesítési feladatok ellátása


39. §


(1)   A hulladékot nem szabad elhagyni - a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon - felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(2)   A község köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.

(3)   Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanhasználók kötelesek gondoskodni.

(4)   Bármely építési, tatarozási vagy bontási munkánál természetes személy építtető esetén a tisztántartás az építtetőt, egyéb építtető esetében a kivitelezőt terheli.

(5)   Az önkormányzati szegélyezett utak tisztántartásáról, hó és síkosság elleni védekezéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(6)   Az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartásáról a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (kiépített beton vagy egyéb átereszek), valamint a járdához tartozó folyókáknak és víznyelő rácsoknak folyamatos tisztántartásáról – ideértve a hó és síkosság elleni védekezést is – az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(7)   Közös tulajdonban álló – ideértve a társasházi és szövetkezeti öröklakásokat is – épületek esetében a (4) és (6) bekezdésben írt tisztántartás az ingatlanhasználók egyetemleges kötelezettsége. A tisztántartási munkák megszervezése a társasházi és lakásszövetkezeti lakásoknál a közös képviselő felelőssége.

(8)   Az üzletek és intézmények előtti járdaszakaszt elsősorban az ingatlan használója, bérlője, ezek hiányában tulajdonosa köteles tisztán tartani és az ott keletkezett hulladékot eltávolítani.

(9)     Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.

(10)   A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közút esetén az úttest két szélén, a folyóka és a víznyelő szabadon hagyásával kell elvégezni. A 8 m-nél keskenyebb közút esetén a járdaszélen kell összegyűjteni, úgy, hogy a gyalogosközlekedés számára megfelelő szabad terület maradjon.

(11)   A gyalogos- és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakás nem alakítható ki:

                     - útkereszteződésben,

                     - úttorkolaton (8 m-en belül),

                     - kijelölt gyalogátkelő helyen,

                     - kapubejáró elé annak teljes szélességében,

                     - tömegközlekedési jármű megállójában, ott az úttest és a járda közé.

(12)   A (6)-(8) bekezdésben meghatározott személy köteles az ingatlan előtti, melletti járdán a felburjánzott zöld növényzetet (gazt) a burkolat rongálása nélkül kiirtani. Köteles az úttest vagy a gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről vágásáról gondoskodni. 

(13)   Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, vagy a szennyeződés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó, stb. tevékenység) következik be, a jármű üzemben tartója, üzemeltetője köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.

        

28. Közterületek szennyezésének megelőzése


40. §


(1)   Nem szabad a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat elhelyezni, elszórni, eldobni.

(2)   Nem szabad a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

(3)   Nem szabad dugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni.

(4)   Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(5)   A közterületen elhullott állatok eltávolításáról az Önkormányzatnak haladéktalanul gondoskodni kell.

(6)   Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa(i), kezelő(i), használó(i) kötelesek a község más közterületén is rendszeresített közterületi hulladékgyűjtő edényzethez hasonló, megfelelő, az utcaképet és a járdán való közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és azoknak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni.

(7)   Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, valamint az építési, bontási anyagot, földet tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyeződés indokolatlanul ne keletkezzen.

(8)   Közterületen építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni nem szabad. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani.

(9)   Közterületet használni csak a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet.

(10) Az építést, felújítást végző ingatlanhasználó, kivitelező az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a közterület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét köteles biztosítani.


29. Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei


41. §


(1)   Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni.

(2)   A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakaszt – közterületi részt – a tulajdonos, üzemeltető (használó, bérlő) az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.

(3)   Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni.

(4)   Közterületen gépjárművek nem javíthatók, szerelhetők és moshatók, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást.

(5)   Szennyvizet, vagy más szennyezett folyadékot, szennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre elszórni, kiönteni vagy eldobni nem szabad.

(6)   Nem szabad a közterületre zárt csapadékrendszerben, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy szennyezett folyadékot kiönteni, vagy kivezetni.

(7)   A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni nem szabad.

(8)   A közforgalom céljára szolgáló területek (tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok, stb.) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat megrongálni nem szabad.


30. Közterületek tisztántartására, a hó eltakarításra és síkosság-mentesítésre

vonatkozó rendelkezések ellenőrzése


42. §

      

(1)   A közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a jegyző köteles ellenőrizni, és szükség szerint eljárni.

(2)   A rendeletben meghatározott közszolgáltatói tevékenységek ellenőrzése a hatályos jogszabályokba foglalt szervek és személyek feladata, az Önkormányzat közszolgáltatásra kötött szerződésének ellenőrzése a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint történik.

(3)   Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét.


31. Közterületi szeszesital-fogyasztás tilalma


43. §


(1)   Az Önkormányzat közigazgatási területén a közterületeken nem szabad szeszes italt fogyasztani.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:

       a)    a vendéglátóegységnek az Önkormányzattal kötött közterület-használati       megállapodás alapján használt teraszra, kerthelyiségre, közterületre,

       b)    községi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére. 


IX. Fejezet


Záró rendelkezések


44. §


(1)   E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatálybaKihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)   E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti Miszla Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló, 5/2013. (XII. 31.) rendelete.


Miszla, 2015. július 22.



                 Boza Ferenc                                                                     Tokainé dr. Mézes Mária

                 polgármester                                                                              jegyző




Kihirdetve: 2015. július 24.



                                                   Tokainé dr. Mézes Mária

                                                           jegyző