Tiszaeszlár Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

7/2020 (VII.07.) számú

önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról.

Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 10. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( továbbiakban: Szt. ) 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25 § (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ - ában, 62 § (2) bekezdésében, 92 § (1)-(2) bekezdéseiben, és a 132.§ (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Szt. 2 § -ában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérésével a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet célja

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a község költségvetési teherbíró képességének figyelembe vételével meghatározza az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, és feltételeit.

(2) A szociális ellátást az önkormányzat az állampolgároknak önmagukért és családjukért viselt felelősségét is figyelembe véve biztosítja. Ennek érdekében az eljárás során vizsgálja a kérelmezők magatartását, felelősségét a megélhetési nehézségek kialakulásában, illetve a hozzátartozók tartási képességét.

 (3) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A Szociális rendelet hatálya Tiszaeszlár község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, és az Szt. 3 § (1) – (3) bekezdésében, valamint a 7 § (1) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazásában, a szociális igazgatásban alkalmazott fogalmakat – jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, házastárs, tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló, hajléktalan, stb. – az Szt. 4. § - a tartalmazza.

(3) E rendeletet az Szt. – vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III. 27) Korm. rendelettel, továbbá az egységes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006 (III.17.) Korm. rendelettel, és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993 (II.17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

Hatásköri szabályok és általános eljárási rendelkezések

3.§

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat, az Szt. 4-16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásoknál alkalmazandó sajátos eljárási szabályokat, az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) Az e rendeletben szabályozott települési támogatás, illetve valamennyi szociális ellátás iránti kérelmet a Tiszaeszlár Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A települési támogatás hivatalból is megállapítható

(5) A kérelemhez csatolni kell az Szt.-ben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban, és az e rendeletben meghatározott feltételeket hitelt érdemlően bizonyító iratokat. Az eredet dokumentumokról a Hivatal csak a kérelem elbírálásánál, dokumentálásánál felhasználható másolatot készíthet az eredeti dokumentum egyidejű visszaszolgáltatásával.

(6) Havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a jövedelem számításánál irányadó időszak három hónapot, egyéb jövedelmeknél egy évet nem haladhatja meg. Havi rendszeres jövedelmeket okmányokkal (kereseti igazolások, nyugdíj szelvény, átutalási betétszámla kivonat) kell igazolni. Egyéb jövedelmeknél az állami adóhatóság illetékes igazgatósága által közölt egy főre eső havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személy személyi jövedelemadójának alapja.

(7) Nem rendszeres jövedelemről az érintettek írásban kötelesek nyilatkozatot tenni. Jövedelem igazolására nyilatkozat csak rendkívüli esetben, és akkor fogadható el, ha a kérelmező alkalmi munkából él, vagy a települési támogatásra okot adó rendkívüli esemény ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a kérelmező utólag is kötelezhető az iratok benyújtására.

(8) A támogatásra, illetve szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a családban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetők.

(9) A kérelmező vagyoni – szociális – , lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható, és környezettanulmány készítése rendelhető el.

(10) Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén 8 napon belül a kérelmezőt – határidő megjelölésével – hiánypótlásra kell felhívni.

(11) A készpénzben megállapított  települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

 (12) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni.

4.§

(1) A döntésre jogosult szerv a döntését a benyújtott kérelem, illetve annak mellékletei alapján köteles meghozni a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül.

(2) A pénzbeli kifizetést elrendelő határozat rendelkezése alapján a kifizetést a Hivatal folyószámlára utalással, vagy házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.

(3) A természetbeni ellátásokat a Hivatal – a megállapító határozat rendelkezése szerint – számla kiegyenlítéssel; az ellátást, szolgáltatást nyújtó részére utalással; vagy harmadik személy részére utólagos elszámolással, a házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.

(4) Az igénylő kérelmére települési támogatás formájában tűzifa juttatás adható.

(5) A rendkívüli települési támogatást a határozat meghozatalától számított 3 napon belül kell kifizetni.

II. fejezet

A települési támogatás formái

5.§

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint

(1) települési támogatást és

(2) rendkívüli települési támogatást

(3) havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás Szt. 45§ (7)

állapít meg.

6.§

 E rendeletben meghatározott települési támogatás és rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálása a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

7.§.

Települési támogatás

Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

(1) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

(2) 18 évet betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére

3. gyógyszerkiadások viseléséhez

4. a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

8.§

Gyógyszertámogatás

 (1) a polgármester évente maximum 2 esetben a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg, ha

a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,

b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszertámogatás összege a kiváltható recepten (recepteken) meghatározott gyógyszerek ellenértéke, de alkalmanként legfeljebb maximum 3.000.- Ft lehet.

(3) A gyógyszertámogatás kifizetése a Tiszaeszlári Írisz Gyógyszertár részére, számla ellenében történik. Gyógyászati segédeszközről szóló recept/javaslat esetén a támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

(4) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.

(5) Gyógyszertámogatásra nem jogosult az a kérelmező, aki normatív, vagy alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult.

(5) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet e rendelet 1.számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

9.§.

Rendkívüli települési támogatás

1. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

Rendkívüli települési támogatás

(1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti

a) azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg

és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van (10 napot meghaladó kórházi kezelés, továbbá súlyos, vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset)

b) lakhatást veszélyeztető elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja.

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.) került nehéz anyagi helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni, és a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező részére megállapított rendkívüli települési támogatás nem a saját családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem pl. élvezeti cikkekre) fordítaná, részére a rendkívüli települési támogatást természetben kell megállapítani.

(5) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

(6) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 10.000.- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb 30.000.- Ft. A kifizetés naptári évben egy család részére kifizetett átmeneti segélyek összege ebben az esetben nem haladja meg a 60.000.- Ft-ot.

(8) Katasztrófa helyzet esetén a szociális bizottság maximum 100.000.- Ft települési támogatást biztosíthat mindenféle jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül. Az ilyen jellegű kifizetésekről a képviselő-testületnek a következő ülésen beszámol.

(9) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósul meg. Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni.

(10) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból is megállapítható.

(11) A települési támogatás kifizetése folyószámlára utalással, vagy házipénztár útján történik.

(12) Indokolt esetben a támogatásban részesített személyt kötelezni lehet a települési támogatás felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(13) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

11. §.

Temetési segély

(1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik, amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A települési temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 180.000.- Ft.

(4) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik a települési temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonatot és az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát csatolni kell.

(6) Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, ebben az esetben – kérelemre – a temetés költségét maximum 150.000.- forint összegben az önkormányzat megelőlegezi, amit 8 hónap alatt kell visszafizetni az önkormányzat pénztárába.

(7) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő 15 nap.

(8) A települési temetési támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

12.§.

Köztemetés

(1) A haláleset helye szerint illetékes Önkormányzat Képviselő - testülete gondoskodik az illetékességi területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 180.000.- Ft. A köztemetés során biztosítani kell a temetés szükséges költségeit, valamint egy élővirág koszorút.

(3) A polgármester az Szt. 48.§ (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

(4) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

III. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

13.§.

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorult állampolgárok részére a személyes gondoskodást nyújtó formákat önkormányzati fenntartású intézményein keresztül biztosítja.

(2) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorultak részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben, önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Az önkormányzat szociális alapszolgáltatás keretében

- családsegítést,

- étkeztetést,

- gyermekjóléti szolgáltatást,

- házi segítségnyújtást,

- tanyagondnoki szolgáltatást

biztosít.

14.§.

Családsegítés

(1) A családsegítés célja a községi önkormányzat közigazgatási területén élő szociális vagy mentális problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésére, valamint az életvezetési képesség megőrzése.

(2) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentális ellátása.

(3) A családsegítő szolgálat tevékenysége körében

a) közreműködik az igénylő családi gondjainak rendezésében, életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, mentális problémáinak megoldásában,

b) az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében életvezetési és egyéb tanácsokat ad, segítséget nyújt,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét,

d) kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.

(4) A családsegítést az önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja.

(5) A családsegítők a jegyző szakmai irányítása mellett végzik feladatukat, külön munkaköri leírás alapján.

(6) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat székhelye: Tiszaeszlár, Rákóczi F. utca 91. szám alatt van, ahol az ellátás igénybevétele önkéntes és térítésmentes.

A családsegítő fogadóórát tart :

hétfő – szerda – csütörtök – péntek 8-11 óráig.

15.§.

Szociális étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki 60. életévét betöltötte. Ezt a tényt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból szolgáltatott adat igazolja.

(3) Egészségi állapota miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki ezt a tényt 2 évnél nem régebbi szakorvosi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja.

(4) A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget, szenvedélybetegséget a kiállító szerv határozatával, okiratával, szakvéleményével kell igazolni.

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorulónak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkezét, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

(6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

(7) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az egyedülálló igénylőt, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

Családban élő, jogosultsági feltételeknek megfelelő igénylőt abban az esetben részesíti az önkormányzat szociális étkezésben, ha nincs olyan személy vele közös háztartásban, aki az étkeztetéséről gondoskodni tudna.

(7) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(8) Az önkormányzat által biztosított étkeztetésre az a szociálisan rászoruló jogosult, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem haladja meg.

(8) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl.: gyógyszerköltség, magas rezsidíjak, súlyos betegség) jövedelemhatár átlépése esetén is megállapítható a jogosultság, feltéve, hogy napi egyszeri meleg étkezés más módon nem biztosítható.

(8) Az étkezés igénybevételéért térítési díjat kell megállapítani, amit évente felül kell vizsgálni. A Képviselő – testület külön rendeletében határozza meg a fizetendő térítési díjakat, melynek alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó összege.

 (9) Az önkormányzat az ellátást igénybevevők részére térítésmentes kihordással biztosítja az étkeztetést.

(10) A szociális étkeztetés igénybevételének  módját a felek megállapodásban rögzítik.

16.§.

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni :

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről,

c) azokról, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátásra képesek,

d) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

e) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) Házi segítségnyújtás keretében szociális segítést, vagy a szociális segítés tevékenységeit is magában foglaló személyi gondozást kell nyújtani.

a) A szociális segítés keretében biztosítani kell a lakókörnyezeti higiénia megtartásához való közreműködést, a háztartási tevékenységben való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

b) Személyi gondozás keretében biztosítani kell az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását, gondozási és ápolási feladatok ellátását, és az a) pont szerinti feladatokat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Hivatalban lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(4) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani, hogy a szociális segítés vagy a személyi gondozás indokolt. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja.

(4) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás térítésmentes.

17.§.

Tanyagondnoki szolgáltatás

(1) A szolgáltatás célja a külterületi, vagy tanyasi lakott helyek intézményhiányból, és a közösségi közlekedés nehézségeiből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében ellátandó feladatok

a) étkeztetésben való közreműködés

b) házi segítségnyújtásban való közreműködés

c) gyermekjóléti alapellátásban, valamint családsegítésben való közreműködés,

d) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában való közreműködés,

e) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása

f) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatást igénybe vevők köre

a) akik szociálisan rászorultak, és koruk, egészségügyi állapotuk miatt önmaguk gondoskodni nem képesek, és nincs hozzátartozójuk, akinek a segítségét igénybe vehetnék

b) azok a családok, melyek szociális vagy mentálhigiénés állapotuk miatt veszélybe kerültek

c) azok a személyek, akik önmaguk és családjuk szállítását megoldani nem tudják, vagy számukra aránytalanul nagy terhet jelentene.

(4) A szolgáltatások igénybevétele minden esetben szigorúan csak a szociális rászorultságon, egészségügyi állapoton alapulhat, és az e rendeletben, és a falugondnok szakmai programjában meghatározott feladatokra terjedhet ki.

(5) A tanyagondnoki szolgálat szolgáltatásai igénybevételének engedélyezése elsősorban szóbeli – telefonon, vagy személyesen történő megkereséssel, kérelemre történik.

(6) A tanyagondnoki szolgálat szolgáltatásai igénybevétele térítésmentes.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

18.§.

(1) E rendelet 2020. július 8 - án lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) E rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekkel együtt kell alkalmazni.

(4) 2020. július 8.- án hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet.

Tiszaeszlár, 2020. 07. 07.

                          Vajda László                                              Bertók József

                          polgármester                                                      jegyző

Záradék:

Ezt a rendeletet az SzMSz-ben meghatározott helyben szokásos módon kihirdettem.

Tiszaeszlár, 2020. 07. 07.                                                                 

Bertók József

       jegyző