Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XII.2.) önkormányzati rendelete
A szervezeti és működési szabályzatról
Hatályos: 2019. 12. 03- 2022. 01. 31Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XII.2.) önkormányzati rendelete
A szervezeti és működési szabályzatról
Kereki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kereki Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8618 Kereki, Petőfi S. u. 64. Közigazgatási területe: Kereki település területe.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kereki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és az önkormányzat társulásai.
(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). A közös önkormányzati hivatal székhelye: 8623 Balatonföldvár, Petőfi Sándor u.1. Kereki, Petőfi S. u. 64. szám alatt ügyfélszolgálati iroda működik.
2. A képviselő-testület átruházott hatáskörei
2. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:
a) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,
c) az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott előirányzatot 100.000 Ft-ig módosíthatja, átcsoportosíthatja,
d) az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott keret előirányzat mértékéig támogatást nyújthat az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére (kivétel alapítványi támogatás),
e) gondoskodik a településen az állati hullák ártalmatlanná tételéről,
f) gondoskodik a település belterületén a kóbor állatok befogásáról,
g) ellátja a helyi utak kezelői feladatát,
(2) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:
a) a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített temetési támogatás megállapítása,
b) dönt a szociális étkeztetés megállapítása és megszüntetése iránti kérelmekben,
c) dönt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételéről.
3. Az alakuló ülés
3. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a jegyző, mint a Helyi Választási Iroda vezetője tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás eredményéről.
(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.
(4) Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.
4. § (1) A polgármester előterjesztésére a képviselőtestület dönt az alpolgármester, a bizottság elnöke és tagjai megválasztásáról. Ha a döntéshozatalnál nincs meg a szükséges többség, a képviselőtestület soron következő ülésén hozza meg döntését.
(2) Megválasztását követően az alpolgármester e tisztségében esküt tesz és aláírja az esküokmányt.
(3) Az alpolgármesteri, a bizottsági elnöki tisztség és a bizottsági tagság megszűnése esetén az új alpolgármester, bizottsági elnök és bizottsági tag megválasztásáról a képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.
4. A képviselő-testület üléseinek összehívása
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart.
(3) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1. és augusztus 20. között rendes ülést nem tart.
(4) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.
(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül - ugyanazon napirend megtárgyalására - össze kell hívni.
6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, mely tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat, előterjesztőjük nevét, beosztását,
c) írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztéseket.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása és mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök (legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti. Munkáját a jegyző segíti.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során tartós akadályoztatásnak minősül, ha az ülés összehívására jogosult bármely ok miatt egy hónapon túl nem tud részt venni az önkormányzati munkában, vagy ennél rövidebb idejű akadályoztatása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását veszélyezteti.
(4) A rendes ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.
(5) A meghívó és mellékletei elektronikus úton is kiküldhető.
7. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirend előadóit,
c) a napirendi ponttal érintett szervek, intézmények vezetőit az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján,
d) azon személyt és szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján.
(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével az ülést 4 nappal megelőzően kell értesíteni.
8. § (1) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni:
a) a képviselő-testület tagjának indítványára,
b) a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára,
c) a megyei kormányhivatal indítványára,
d) jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére.
(3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát.
(4) A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, a napirend írásos anyagaival együtt, legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell elektronikus úton továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a sürgősség indokolja, a rendkívüli ülés szóban is összehívható.
(6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztését követő 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart, az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.
5. Az előterjesztések rendje
9. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselő-testület tagjai;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) a jegyző;
d) a közös önkormányzati hivatal osztályvezetője és ügyintézője a jegyző ellenjegyzésével;
e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelettervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
(3) Az előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.
(4) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat során ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek, a tárgyra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét.
(5) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat a törvényességi és az e rendelet szerinti követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.
10. § Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás,
b) szervezet kialakítása,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók,
e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
f) valamennyi Ptk-ból eredő jogügylet,
g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
h) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés.
11. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztést készítők megnevezését,
c) az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,
d) az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,
e) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,
f) az indokolás nélkül, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, az esetleges alternatív megoldási javaslatokat,
g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
h) a határidő megjelölését.
(2) Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél számára kiadható formában készítteti el.
(3) Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződéstervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot.
(4) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirendi pont előadója felelős.
(5) Az írásbeli határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is be kell nyújtani.
6. A képviselő-testület üléseinek vezetése és tanácskozási rendje
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester megnyitja, és az ülés végén bezárja.
(2) Polgármester az ülés kezdetén megállapítja, hogy a képviselő-testületi ülést e rendelet szabályai szerint hívták össze. Megállapítja a jelenlévő és a távol maradt képviselők számát, a határozatképességet és az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi azt.
13. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.
(2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.
(3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű többséggel - legfeljebb a határozathozatalig - hozott döntése alapján van lehetőség.
(4) A napirend elfogadása előtt napirendi pont elhalasztását, az indok megjelölésével, a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.
14. § (1) A polgármester, a képviselők, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 2 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.
(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.
15. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és jegyzőhöz.
(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.
(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s a távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.
(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
16. § (1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.
(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
17. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.
(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának rendjére a 18-19. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
7. A képviselő-testület ülésén jelenlévőkre vonatkozó magatartási szabályok és az ülés rendjének fenntartása
18. § (1) A képviselő-testületi ülésen megjelentek a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A jelenlévők kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás megzavarása esetén rendre utasíthatja.
(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket ismétlő felszólalót figyelmezteti, harmadszor ismétlődő esetben megvonhatja tőle a szót,
b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő módon nyilatkozik vagy egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.
19. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) Az ülésen résztvevő állampolgároknak tanácskozási joguk nincs, akkor kaphatnak szót, ha képviselő-testület tagjának indítványára azzal a testület egyetért. A felszólalás ideje 3 percnél több nem lehet.
(3) A polgármester az állampolgárt – amennyiben eltér a tárgytól, vagy másokat sértő kifejezést használ – figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót.
(4) A polgármester rendreutasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, ha a rendzavaró személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
20. § A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
8. A nyilvánosság biztosítása
21. § (1) Az ülések nyilvánosságát úgy kell biztosítani, hogy a képviselő-testület munkáját ne akadályozza.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a jegyzőkönyv egy példányát - zárt ülés jegyzőkönyve kivételével - a jegyző elhelyezi a Kereki ügyfélszolgálati irodában.
22. § Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a soron következő ülésen a polgármester a döntés ismertetésével biztosítja.
9. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
23. § (1) A polgármester az ülés során napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát. A testület úgy is határozhat, hogy több, témájában összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le.
(2) Elsőként az adott napirendi pont előadóját, majd a bizottság előadóját illeti meg a szó. A napirendi pont előadóját a vita lezárása után a zárszó joga is megilleti.
(3) A vitát megelőző kérdések megválaszolásához az előadó igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.
(4) Az álláspontok tisztázása, közelítése érdekében, bármely tagjának javaslatára, a képviselő-testület egyeztetési szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát.
(5) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
(6) A napirendi pont vitája során a képviselő kérdését egy percben, hozzászólását két percben mondhatja el, hozzászólásával kapcsolatban viszontválaszt egy perc időtartamban adhat. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, valamint a hozzászólás korlátozását bármely képviselő kérheti, melyről a képviselő-testület határoz.
(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.
24. § (1) A képviselő-testület tagjai igenlő szavazattal, ellenszavazattal vagy tartózkodással vesznek részt a szavazásban.
(2) A javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő esetek kivételével – egyszerű többség, a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges.
(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (3 fő) egybehangzó szavazata szükséges.
(4) A képviselő-testület az Mötv-ben foglaltakon túl, a következő ügyekben dönt minősített többséggel:
a) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,
b) titkos szavazás elrendelése,
c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
d) közalapítvány létrehozása,
e) helyi népszavazás elrendelése,
f) a 14. § (3) bekezdésében foglalt esetben.
(5) Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.
25. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A döntési kérdést úgy kell szavazásra feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen felelni.
(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén – a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a képviselő-testület együttes szavazással dönt.
(4) A szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
(5) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(6) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a szavazásban rész vett képviselők számát, a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók, majd a tartózkodók számát, és kihirdeti a döntést.
26. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a szavazás megkezdése előtt a képviselő-testület tagja, a jegyző vagy a bizottság azt indítványozza.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
27. § (1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselőtestület minősített többséggel dönt. Kezdeményezésére a 26. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak.
(2) Titkos szavazásnál a testület által megválasztott Ügyrendi Bizottság jár el és bonyolítja le a titkos szavazást.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.
(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét.
10. Rendeletalkotás és határozathozatal
28. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozattal dönt
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) a határozati javaslathoz érkező módosító indítványról,
c) az írásbeli rendelettervezethez érkező módosító indítványról.
(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
a) az önkormányzati rendeletek jelzése: Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../év(…hó…nap) önkormányzati rendelete,
b) a képviselő-testületi határozatok jelölése: Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../...év(...hó...nap) Kt. határozata a zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.
(3) A rendeletek hiteles szövegét – módosító indítványra is figyelemmel – a jegyző szerkeszti.
(4) A képviselő-testület rendeletének kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét; valamint azt, hogy a hatályos szöveg az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető; továbbá a kifüggesztés napját. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A rendelet irattári példánya tartalmazza a kihirdetés tényét és napját.
(5) A képviselő-testület normatív határozatának kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a határozat számát, szövegét, a kihirdetés tényét, továbbá a kifüggesztés napját.
29. § (1) A rendeletalkotásra az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző.
(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezéseket a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a jegyző véleményét követően terjeszti a testület elé, amely dönt a kezdeményezés elfogadásáról, meghatározza a rendelet-előkészítés menetét és azt, hogy a tervezetet mely szervezetekkel kell egyeztetni, milyen fórumon kell megvitatni.
(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában az közös önkormányzati hivatal készíti elő. Az előterjesztő tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.
(5) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.
30. § (1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért.
(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen a testülettől a határidő módosítását kell kérni.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos beszámolót a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.
11. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
31. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülésről távolmaradó képviselő nevét, és azt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan,
b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát,
c) napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,
d) név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal módját,
e) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az interpellációkat, kérdéseket.
(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:
a) a meghívót,
b) az előterjesztéseket,
c) a jelenléti ívet,
d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,
e) a névszerinti szavazás hitelesített névsorát,
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
g) a rendelet kihirdetett szövegét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a közös önkormányzati hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
32. § (1) Önkormányzati társulás tagjaként, a társulás tagjai, a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, a társulás elnöke és bármelyik társult önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülést, a társulást alkotó képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze.
(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás elnöke vezeti.
(5) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv. és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.
(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.
33. § (1) A 33. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével a 33. § rendelkezéseit kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.
(2) Együttes ülés tartását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.
12. A közmeghallgatás és a falugyűlés
34. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.
(2) Az elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat, amennyiben a közmeghallgatáson nem válaszolták meg, a közös önkormányzati hivatal tizenöt napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a képviselő-testület ülésével megegyező módon kell tájékoztatni.
(4) Az éves költségvetési tervezetet és a gazdasági programot közmeghallgatás tárgyává kell tenni.
(5) A rendelettervezetet és a gazdasági program tervezetét a közmeghallgatás előtt legalább 4 nappal a Kereki ügyfélszolgálati irodában hozzáférhetővé kell tenni. Erről a lakosságot az közös önkormányzati hivatal a közmeghallgatásról szóló meghívóban tájékoztatja.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek kezelésére a közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kezelésére vonatkozó szabályokat alkalmazza.
35. § A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi és politikai szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében évente legalább egy alkalommal falugyűlést tart. A falugyűlésről a település lakosságát az önkormányzati hirdetőtáblákon és a képújságban, a falugyűlést 5 nappal megelőzően közzétett meghívóval kell tájékoztatni. A falugyűlésről feljegyzés készül.
13. Az önkormányzati képviselők
36. § (1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,
b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,
c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,
d) a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,
e) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,
f) sürgősségi indítványt előterjeszteni,
g) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.
(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:
a) ellátni a testület által meghatározott feladatokat,
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.
(4) A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.
37. § (1) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.
(2) A képviselő rendelet megalkotására és határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezési jogára e rendeletben az előterjesztések rendjének általános szabályaira és a rendeletalkotás szabályaira megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.
38. § (1) Az Mötv. szerinti érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselőtestület a képviselő mulasztást követően esedékes tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.
(2) Kétség esetén, az Ügyrendi Bizottság vizsgálatát követően, a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a szankció alkalmazásáról.
(3) Az érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti az érintettséget megalapozó ok megjelölésével.
39. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.
(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció alkalmazásáról.
14. A képviselő-testület bizottsága
40. § (1) A képviselő-testület tagjaiból Ügyrendi Bizottságot hoz létre, mely elnökből és két tagból áll.
(2) A bizottság a következő feladatokat látja el:
a) végzi a képviselői vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, kezelését, nyilvántartását,
b) ellátja az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek vizsgálatát,
c) titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottsági feladatokat lát el.
41. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület határozatára és a polgármester indítványára.
(3) A képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(4) A bizottság működésére, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.
15. A polgármester, az alpolgármester
42. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester ügyfélfogadási rendje: munkanapokon: 9.00 – 12.00 óráig.
(2) A polgármester szabadságát a tárgyév február 28. napjáig ütemezi és bejelenti a képviselő-testületnek. A szabadságot a közös önkormányzati hivatal tartja nyilván.
(3) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
c) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
g) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,
h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,
i) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,
j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.
(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása veszélyeztetné a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását.
43. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) Az alpolgármestert a polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén, a polgármester jogosultságai illetik meg.
16. A közös önkormányzati hivatal
44. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítését, az önkormányzati döntések végrehajtását, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt igazgatási feladatok ellátását a közös önkormányzati hivatal végzi.
(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy. Gazdálkodik az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között.
(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei:
a) hatósági osztály
b) pénzügyi osztály
c) titkársági és szervezési osztály
(4) Az osztályok vezetését határozatlan időre megbízott osztályvezetők látják el.
(5) A közös önkormányzati hivatal szervezetére és működésre vonatkozó szabályokat a közös önkormányzati hivatal ügyrendje tartalmazza.
(6) A közös önkormányzati hivatal működését Balatonföldvár, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Kereki, Kereki önkormányzatok illetékességi területére vonatkozóan látja el.
(7) A közös önkormányzati hivatal társulási szerződés alapján más települések illetékességi területén is eljár.
(8) A képviselő-testületek együttes ülése dönt a közös önkormányzati hivatal tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásáról.
17. A jegyző
45. § (1) A jegyző a polgármesterek irányításával gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, mely feladatkörében:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről, elkészítéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,
d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
f) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját,
g) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
h) ellátja a közös önkormányzati hivatali megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok, és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,
i) köteles az érintett települések képviselő-testületi ülésein személyesen vagy megbízottja útján részt venni, és a szükséges tájékoztatást megadni,
j) személyesen vagy megbízottja útján hetente egy napon, a közös önkormányzati hivatal ügyrendjében foglaltak szerint, ügyfélfogadást köteles tartani.
(2) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, azok szerveinek és a polgármestereknek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a hatósági osztályvezető; a jegyzői feladatok ellátásához előírt szakképzettséggel nem rendelkező osztályvezető esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott közös önkormányzati hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig ellátni.
18. A társulások
46. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más képviselő-testületekkel és a megyei önkormányzattal alakít társulást.
20. Záró rendelkezések
47. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 8/2014.(X.21.) önkormányzati rendelet.