Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény  16. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 48. §-a (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének b) pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 13. §-ának (3) bekezdésében, 20. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 21. §-ának (5) bekezdésében, 23. §-ában, 24. §-ának (1) bekezdésében, illetve 31. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Hgt-ben, a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendeletben, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2002. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben foglaltakra - a köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a köztisztaság fenntartására, a települési hulladékok^[1] és a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására Tolna Város közigazgatási területén.

(2)^[2] A rendelet személyi hatálya a Tolna Város közigazgatási területén belül található ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére, birtokosára, illetve használójára terjed ki (a továbbiakban: Ingatlantulajdonos), ideértve azt az esetet is, amikor az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa, illetve használója egyben a hulladék termelője, birtokosa.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre, továbbá a nem a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokra.

Értelmező rendelkezések

2. §

 ^[3](1) E rendelet alkalmazásában:

a)köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára - szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztán tartása,

b)közterület: az ingatlan-nyilvántartásában közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró),

c)hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;

d)települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék;

Ezen belül:

-háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint nagydarabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot.

a)vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek;

b)elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg szerint elkülönítve gyűjtenek, ide nem értve a vegyes hulladékot;

c)nagydarabos hulladék (lom): az ingatlantulajdonostól a közszolgáltató által nem rendszeres jelleggel átvett olyan hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja.

-háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék: az a vegyes illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.

e)biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer – és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék,

f)köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetve megbízás alapján a közterületek tisztán tartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége,

g)tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztán tartása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése,

h)ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez; ^[4],

i)hulladékszállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása,

j)felállítási hely: az egyes ingatlanokon belül felállított edények helye,

k)ürítési hely: az a közterületen lévő hely, ahol az edények gépjárműre való ürítése történik,

l)veszélyes hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék,

m)többlakásos épület: ahol a lakások tulajdonán kívül közös használatú helyiségek (részek) is vannak az ingatlantulajdonosok közös tulajdonában, a lakások önálló utcai házszámozással nem rendelkeznek és az épület fenntartását, üzemeltetését szervezett módon a lakók (tulajdonosok, bérlők) által választott vagy megbízott vezetőség (személy vagy más szervezet) látja el,

n)hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez,

o)csatlakozó közterület: az ingatlan falától, illetve határvonalától kiindulva a mellette húzódó járda, a járda melletti zöldterület, a vízlevezető árok, valamint a városi útnak az út középvonala és az ingatlan oldalhatáraiból kiinduló képzeletbeli merőlegesek által behatárolt felülete.

Ingatlantulajdonos: aki, vagy amely az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa, illetve használója, ideértve azt az esetet is, amikor az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa, illetve használója egyben a hulladék termelője, birtokosa

II. Fejezet

INGATLANOK ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

3. §^[5]

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról Tolna Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) egyrészt a kizárólagos tulajdonában lévő Thelena Városi Szolgáltató Kft. útján, másrészt a 4. § f) és g) pontjai tekintetében a kiválasztott közszolgáltató útján, harmadrészt az érintett Ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

Az Önkormányzat közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai

4. §

Az Önkormányzat köztisztasági feladatai különösen:

1. a településen átvezető állami tulajdonú útvonalak, továbbá a közcélú zöldterületek (parkok), a jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott egyéb zöldterületek, terek, sétányok, az ezek mellett húzódó járda, árok, lefolyó és a hozzájuk tartozó út, utcák középvonaláig terjedő terület tisztántartása;
2. az Önkormányzat intézményeit körülvevő közterületek tisztántartása;
3. a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott utak, terek tisztántartása
4. városi utak téli síkosság-mentesítése, hótól történő letisztítása;
5. hulladékgyűjtő edények kihelyezése és rendszeres ürítése, környezet tisztántartása;
6. szilárd hulladéklerakó helyek kialakításával, hulladékártalmatlanító-, vagy hasznosító berendezések létesítésével kapcsolatos teendők ellátása;
7. háztartási hulladékok elszállításáról való gondoskodás;
8. belterületi fő vízgyűjtő- és levezető árkok, a zárt csapadékcsatornák, továbbá az átereszek rendszeres tisztítása, a zárt csapadékvíz-elvezetők, az úttestek, közműforgalmú hidak alatt átereszek, az iszapfogó rendszeres tisztítása, továbbá a nyílt árkok szükség és igény szerinti szintezése, a rézsűk első ízben történő kialakítása;
9. a város polgárai által végzett ároktisztítás során keletkezett iszap elszállítása;
10. a közterületen elhullott állatok elszállítása;
11. jelen rendeletben foglalt előírások következetes betartása és betartatása, a végrehajtás rendszeres ellenőrzése, a szabályok megszegőivel szemben az e rendeletben meghatározott szankciók foganatosítása.

Az Ingatlantulajdonos^[6] feladatai

5. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az Ingatlantulajdonos,^[7] másnak a használatában lévő ingatlanok, ingatlanrészek, helyiségek tisztán tartásáról az Ingatlantulajdonos^[8] köteles gondoskodni.

(2) A lakó - és emberi tartózkodásra szolgáló épületek (épületrészek) közös használatú részének (kapualj, átjáró, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, pince, mosókonyha, szárító, padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar, stb.) tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló-mentesítéséről a Tulajdonosnak kell gondoskodni.

(3) A lakásnak és a lakás céljára szolgáló helyiségeknek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, hó- és síkosság-mentesítéséről, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló-mentesítéséről az Ingatlantulajdonosnak^[9] kell gondoskodni.

6. §

(1) Az Ingatlantulajdonos^[10] köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkot és a  kapubejáróknál épített átereszeket, valamint a gépkocsibejárókat) tisztán tartásáról, a hó és síkosság-mentesítéséről, továbbá a gondozásáról úgy, hogy a talaj el legyen egyengetve, és gazmentes legyen,

b) a 4. §. b. pontjában megjelölteken kívüli ingatlanokhoz csatlakozó közterületek rendjének és tisztaságának fenntartásáról,

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, hó- és síkosság-mentesítéséről,

d) beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról és gyommentesítéséről, kaszálásáról,

e) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről,

f) az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé levezetéséről úgy, hogy az a járdára ne csurogjon, illetve oda le ne csúszhasson,

g) a háztetőnek a közterület felé eső oldaláról történő tisztítása esetén arról, hogy a járdát a tisztítás idejére lezárja és a járókelőket az áthaladás veszélyességére az arra alkalmas módon figyelmeztesse,

h) az ingatlanról a víz elvezetéséről oly módon, hogy az a közterületen lévő zárt csatornába, vagy nyílt csapadékvíz-elvezető árokba zárt vezetékben vagy járdaszint alatti folyókákban történhet.

^[11]i) a tulajdonában lévő ingatlan területén a gaz és gyom rendszeres irtásáról,

j) a tulajdonában lévő ingatlan területén a fák, bokrok, egyéb fás szárú növények folyamatos gondozásáról, elburjánzásának megakadályozásáról,

k) a tulajdonában lévő ingatlan előtt nyílt csapadékvíz-elvezető útárok engedély nélküli betemetésétől tartózkodni,

l) úgy állatot tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon,

m) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz, trágyalé a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyjon át,

n) az állattartás során keletkező trágyát szivárgásmentes, zárt trágyatárolóban tárolja,

o) több lakó által használt közös udvaron állatot bármely ott lakó kérésére elkerítve tartani,

p) az általa tartott állat által a lakóház közös használatú helyiségeiben (lépcsőház, lift stb.), közterületen okozott szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(2) A szórakozó-, vendéglátó- és elárusítóhelyek, üzletek és intézmények előtti járdaszakaszt, területet (járda hiányában, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszeket, valamint a gépkocsibejárókat) az Ingatlantulajdonos^[12] köteles tisztán tartani, a keletkezett szemetet összetakarítani és hulladékgyűjtő edényben elhelyezni, a hó- és síkosság-mentesítésről gondoskodni. E kötelezettségének az Ingatlantulajdonos^[13] köteles legkésőbb reggel 7 óráig, illetve a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan, és a zárás előtt eleget tenni.

(3) Az (1) bekezdés a/ és b/ pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt csúszásmentesítéshez kizárólag homok, kőpor, fűrészpor, hamu, finom salak, vagy forgács használható. Erre a célra visszamaradó darabos, durva vagy bomló anyag, klorid tartalmú szer (pl.: só) nem alkalmazható.

(4) A sarok-, vagy minden oldalról közterülettel határolt ingatlan Ingatlantulajdonosa^[14] az ingatlannal határos minden járdaszakasz tisztántartására köteles.

(5) Azokon a helyeken, ahol a gyalogos közlekedésre szánt útterület a közúti közlekedést szolgáló útterülettől felismerhetően nincs elkülönítve vagy gyalogjárda nincs kiépítve, ott az érintett ingatlanok mentén az épülettől vagy a határvonaltól számított 1,5 méter széles területsávot kell gyalogjárdának (gyalogútnak) tekinteni.

A közterület tisztántartásának rendje

7. §

(1) A város belterületén tilos a közterületnek szeméttel vagy hulladékkal való bárminemű beszennyezése. Szemetet és hulladékot csak az e célra rendszeresített gyűjtőedényekbe szabad bedobni.

(2) Állati hullát vagy egyéb olyan szerves, illetve szervetlen anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, a lakosság vagy állatainak egészségét veszélyeztetheti, sem magán-, sem közterületen elhelyezni, illetve otthagyni nem szabad.

(3) ^[15]A közterületen elhullott állatot a Polgármesteri Hivatalnak vagy a Thelena Városi Szolgáltató Kft.-nek köteles bejelenteni az, akinek a használatában lévő ingatlana határvonala és a határoló út, utca középvonala közötti területen található az állati tetem. A bejelentést követő egy órán belül a bejelentést átvevő az elszállíttatásáról – a Thelena Városi Szolgáltató Kft. által – gondoskodni köteles.

(4)Szennyvizet, trágyalevet, egyéb szennyező vagy vegyi folyadékot, háztartási (konyhai) hulladékot a közterületre, árokba, csapadékcsatornába elvezetni, kiönteni tilos.

(5)Tilos gépjárművet közterületen mosni.

(6)Tilos közterületen - a gyümölcsfa kivételével - haszonnövényt termeszteni, állatot legeltetni.

(7)Környezetszennyező anyag elszállításával csak az erre jogosult és kijelölt szállító bízható meg.

(8)^[16]Hirdetmény, plakát elhelyezése az Önkormányzat tulajdonát képező hirdetőtáblákon kizárólag közterület-használati engedéllyel lehetséges.

(9)A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos!

(10)Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék, stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos!

8. §

(1) ^[17]A közforgalmú közlekedés céljára szolgáló autóbuszok megállóit, járdaszigeteit, váróhelyiségeit az Önkormányzat köteles tisztán tartani. Tilos ezen megállókban lévő buszvárók falára bármilyen hirdetményt, plakátot kihelyezni.

(2) Önkormányzati feladat a vasútállomás megközelítésére, a vonatkora várakozó autóbuszok, személygépkocsik parkolására szolgáló közterületek tisztántartása.

(3)^[18] Az Önkormányzat köteles gondoskodni arról, hogy a település forgalmasabb útvonalai mentén, a piacok, vásárok, üzletek, intézmények, szórakozóhelyek környékén a városképbe illő hulladékgyűjtő edények legyenek elhelyezve.

(4)^[19] A közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edények rendszeres ürítéséről, karbantartásról, környékük tisztántartásáról a Thelena Városi Szolgáltató Kft. külön szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(5) A közterületi hulladékgyűjtők kiborítása, megrongálása, szándékos beszennyezése tilos.

(6) A közterületi hulladékgyűjtőket háztartási vagy egyéb szilárd hulladék gyűjtésére használni nem szabad.

III. Fejezet

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

9. §

A hulladék-gazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, amely magában foglalja a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és kutatást.

Települési hulladékgazdálkodás szabályai ^[20]

10. §

(1)^[21] Tolna város közigazgatási területén a települési hulladékkezelési^[22] közszolgáltatás körében, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött, és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására jogosult hulladékkezelő kizárólag az ^[23]Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, amely kötelező közszolgáltatónak minősül a felek közt létrejött helyi közszolgáltatási szerződés alapján.

A Közszolgáltató végzi az Önkormányzat területén keletkező települési szilárd hulladékainak gyűjtését és szállítását, és gondoskodik a települési szilárd hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű, és mennyiségű– elhelyezéséről, és ártalmatlanításáról.

(2)^[24] Tolna Város Önkormányzata a Dél-Balaton és Sióvölgye Nagytérség regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer megvalósítására létrehozott Önkormányzati Konzorcium – a továbbiakban Konzorcium – tagjai által meghatározott sióvölgyi ellátási területhez, és az e területre szervezett regionális hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez tartozik.

(3) Az önkormányzatok és a Közszolgáltatók a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, amely tartalmazza a tevékenység ellátásának határnapjait és időtartamát is.

(4) Települési hulladékot^[25] csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakó telepen a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni.

A közszolgáltatás igénybevételének módja, feltételei

11. §

(1)A közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

(2)^[26]Az érintett ingatlan időszakos használata nem jelent mentességet a csatlakozási kötelezettség alól. Az üdülőként nyilvántartott, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj az állandó lakóingatlan ingatlantulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kerül megállapításra a vonatkozó miniszteri rendeletben.

(3)^[27]Az Ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(4)^[28]A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítését megkezdi.

(5)A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát, időpontját) a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

12. §

(1)Az Ingatlantulajdonos^[29] a települési hulladék^[30] gyűjtésére és elszállítására a (2) bekezdésben meghatározott méretű gyűjtőedényt köteles igénybe venni. A háztartási hulladékok gyűjtése csak zártan, a keletkező hulladék mennyisége és a gyűjtés gyakorisága alapján kizárólag szabványos hulladékgyűjtő edényben, konténerben, vagy zsákban (továbbiakban: tárolóedény) végezhető.

(2)^[31] Az igénybe vehető gyűjtőedények típusai:

60 literes gyűjtőedény

70 literes gyűjtőedény

80 literes gyűjtőedény

110-120 literes gyűjtőedény

240 literes gyűjtőedény

77 literes gyűjtőedény

1100 literes gyűjtőedény

3 m³-es konténer

4 m³-es konténer

4,3 m³-es konténer

5 m³-es konténer

7 m³-es konténer

A 60 literes gyűjtőedényt a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó magánszemély választhatja. A jogosultságot akkor lehet igénybe venni, ha annak tényét, hogy a jogosult a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, az önkormányzat által kiadott igazolás tanúsítja.

(3) Az igénybeveendő gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

13. §

^[32]A lakásszövetkezet, garázsszövetkezet, gazdálkodó szervezet és a Közszolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt - a 14.§-ban meghatározott tartalmú - szerződés megkötésével jön létre.

14. §

^[33]A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a közszolgáltató, illetve a tagok azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosító, statisztikai számjel),

 b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezését,

 c) a közszolgáltatási területet,

 d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát.

A közszolgáltatási díj

15. §^[34]

(1) A hulladékszállítási közszolgáltatás díjat ^[35] a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembe vételével miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A közszolgáltatási díj megfizetésére az Ingatlantulajdonos köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett.

(3)^[36] A közszolgáltatási díjról a Koordináló szerv negyedévente állít ki számlát 15 napos fizetési határidővel.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) A közszolgáltatás igénybevételéért az Ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. A díjhátralék behajtásával kapcsolatos szabályokat a Ht. 52. §-a tartalmazza, a behajtásra az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései irányadók. A behajthatatlan díjhátralékot az Önkormányzat nem téríti meg a Közszolgáltatónak.

(6)^[37]

(7) Az ingatlan tulajdonosának változása esetén a közszolgáltatás díját a tulajdonosváltozás bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azt követően az új Ingatlantulajdonos köteles fizetni.

(8) A rendszeres szilárd hulladék gyűjtéséhez rendelkezésre álló tartálytérfogaton túl alkalmanként keletkező többlethulladék tárolására a Közszolgáltatótól az általa rendszeresített gyűjtőzsák vásárolható, amelyet a gyűjtőtartály mellé kihelyezve a gyűjtési napon a Szolgáltató elszállít.

(9) Az Ingatlantulajdonos nem köteles közszolgáltatási díjat fizetni azokra a hónapokra, amelyekre a közszolgáltatás igénybevételi kötelezettsége szünetel.

(10) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltató rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt akadályoztatva volt a szolgáltatás teljesítésében és a mulasztást az akadály elhárulását követő legközelebbi gyűjtési napon pótolta.

15/A.§^[38]

Az Ingatlantulajdonos kötelezettségei

16. §^[39]

(1) Az Ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot gyűjteni, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során:

• a hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,
• a hulladékot úgy gyűjteni, hogy a környezetet ne szennyezze,
• az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni,
• a hulladékot a szolgáltatónak átadni.

(2) Ha az ingatlantulajdonos-változás vagy más ok miatt kötelezetté válik valaki, akkor e tényt a változástól számított 30 napon belül be kell jelentenie a Közszolgáltatónak.

(3) Ha a szokásosnál jelentősen több hulladék keletkezése várható, az Ingatlantulajdonos köteles ezt a (2) bekezdésben foglaltak szerint a Közszolgáltatónak jelezni.

(4) A hulladékot csak a gyűjtés céljára kihelyezett tárolóedényekben, illetve a Közszolgáltatótól vásárolt gyűjtőtartály mellé kihelyezett gyűjtőzsákban szabad elhelyezni.

(5) A tárolóedények megfelelő mennyiségben való beszerzéséről, javításáról, pótlásáról, rendeltetés szerinti használatáról, tisztán tartásáról (beleértve a tárolóedények környezetét is), fertőtlenítéséről és megőrzéséről az Ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(6) Az Ingatlantulajdonos köteles a szállítási napokon a tárolóedényt, gyűjtőzsákot hozzáférhetővé tenni.

(7) A megadott időpontban a hulladékgyűjtőket, gyűjtőzsákokat az Ingatlantulajdonosnak kell az úttest széle mellett elhelyezni úgy, hogy az sem a gyalogosokat, sem pedig a gépjárművek forgalmát ne akadályozhassa.

(8) Az Ingatlantulajdonosnak kell gondoskodni a felállítási és az ürítési helyek, valamint az oda vezető út hó- és síkosság-mentesítéséről.

(9) A tárolóedényeket, gyűjtőzsákokat csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A szemét bedöngölése tilos! A nagyobb terjedelmű tárgyakat a tárolóedénybe helyezés előtt fel kell darabolni.

(10) A tárolóedényben, gyűjtőzsákban olyan hulladékot, amely a tárolóedényt, gyűjtőzsákot vagy a szállítóeszközt rongálja, károsítja, illetve a szállítószemélyzet testi épségét, egészségét veszélyeztetné (pld. tégla, beton, vas, stb.) elhelyezni tilos!

(11) A tárolóedények, gyűjtőzsákok indokolatlan áttöltése és átkutatása ("guberálás") közegészségügyi, köztisztasági okból tilos!

(12) Az Ingatlantulajdonos a papír, műanyag, illetve üveg hulladékot az egyéb háztartási hulladékoktól elkülönítetten gyűjtheti, és a közterületen felállított szelektív hulladékgyűjtő edényben elhelyezheti.

A Közszolgáltató jogai és kötelezettségei

17. §^[40]

(1)A Közszolgáltató a tárolóedénybe, gyűjtőzsákba gyűjtött hulladékot ürítés és elszállítás céljából az ingatlan bejáratának közelében, közterületen veszi át. Amennyiben a gyűjtőjárat nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát, úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb lévő járható úttest.

(2)Ha a háztartási hulladékot, vagy a lomokat a Közszolgáltató az előzetes értesítés ellenére nem tudja elszállítani, és a szállítás kimaradása nem az Ingatlantulajdonos hibájából történik, akkor a Közszolgáltató helyettesítő megoldásról köteles gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

(3)Közterületen a települési hulladék szállítása az erre a célra készült zárt rendszerű célgéppel, vagy e célra gyártott tárolóedényben végezhető olyan gondossággal, hogy a hulladék a szállító járműbe való ürítéskor, illetőleg a szállítás folyamán környezetszennyezést ne idézzen elő.

(4)A Közszolgáltató a kötelező hulladékszállítás keretében megtagadhatja a háztartási hulladék elszállítását, ha:

a) nem e rendeletben meghatározott, szabványos tárolóedényben kerül átadásra,

b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a tárolóedény a háztartási hulladékkal nem gyűjthető, nem szállítható, illetve nem ártalmatlanítható anyagot tartalmaz,

c) ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely benne összetömörödött vagy belefagyott, vagy a tárolóedényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt azt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az Ingatlantulajdonos köteles a visszamaradt szemetet fellazítani és a tárolóedényt használhatóvá tenni.

(5)A Közszolgáltató dolgozói fokozott gondossággal kötelesek a tárolóedényeket, gyűjtőzsákokat kezelni. A gondatlan, vagy szándékos károkozásért a Közszolgáltató anyagilag felelős.

(6) A Közszolgáltató köteles szükség szerint üríteni a közterületen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő edényeket, és az ürítések alkalmával köteles azok felállítási helyének tisztántartásáról gondoskodni.

Lomtalanítás

18. §^[41]

(1) A nagy darabos hulladék, lom kezeléséről (gyűjtéséről, kijelölt helyre szállításáról) az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett. Ha a keletkezés helye nem állapítható meg, ez a kötelezettség azt az Ingatlantulajdonost terheli, akinél a hulladék található.

(2)^[42] Az (1) bekezdésben meghatározott darabos hulladék, lom a hulladékudvarban, annak nyitva tartási idejében elhelyezhető. A szolgáltatás igénybevételének feltétele érvényes közszolgáltatási szerződés a hulladék elszállítására vonatkozóan, amit lakcímkártyával lehet igazolni.

18/A.§^[43]

A Közszolgáltató az Önkormányzattal közösen szervezett, előre meghirdetett akció keretében évente két alkalommal a város 2-3 pontján köteles gondoskodni a veszélyes hulladék összegyűjtéséről, majd annak elszállításáról.

Köztisztasági szabályok

19.  §

(1) Az összetétele miatt háztartásinak nem minősülő szilárd hulladékot a háztartási szemét gyűjtésére szolgáló tartályba rakni tilos.

(2) A rothadó, bűzös szemét, hulladék, stb. elszállításáról az köteles gondoskodni, akinél az keletkezett, az elszállításnak a keletkezéstől számított 24 órán belül meg kell történnie.

(3) Havat, jeget, sarat, amennyiben az Ingatlantulajdonos^[44] ingatlanán nem helyezhető el, a Polgármesteri Hivatal által megjelölt helyre lehet elszállítani.

(4) Ha a szilárd hulladék egészségre ártalmas vagy mérgező, környezetre veszélyes anyagokat tartalmaz, azt a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell ártalmatlanítani.

(5) ^[45]

A közterületi hulladékgyűjtők^[46]

20. §

A hulladék lerakása

21. §^[47]

A közszolgáltatás szünetelése

22. §

     (1)^[48] Szüneteltethető az egyedi tárolóedényre vonatkozó közszolgáltatási jogviszony 

a)azon ingatlanok esetében, amelyek legalább 30 naptári nap időtartamban  senki sem tartózkodik és amiatt az ingatlanon hulladék sem keletkezik,

b)a gazdálkodó szervezet tevékenységét ténylegesen nem folytatja.

(2)^[49]A szünetelésre vonatkozó igényt az Ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, legalább 30 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

(3)A közszolgáltatási jogviszony szünetelésének legrövidebb időtartama egy hónap, leghosszabb időtartama hat hónap, mely időtartam indokolt esetben újabb hat hónappal meghosszabbítható. A szünetelés csak a tárgyhó első napjával kezdődhet, és csak teljes hónapra vehető igénybe.

(4)^[50]Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következett be, az Ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a Közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

(5)^[51] Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, az Ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatót értesíteni, a Közszolgáltató pedig a hulladékot elszállítani, és jogosult a szolgáltatási díjat kiszámlázni.

A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok

23. ^[52]§

Egyéb szilárd hulladékgazdálkodás

24. §^[53]

25. §

A veszélyes hulladékokat tilos a háztartási hulladékok közé tenni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Szabálysértés

26. §^[54]

Bírságolás

27. §^[55]

Hatályba lépés

28. §

(1)A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Tolna Város Önkormányzatának a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladék kezeléséről szóló 4/1997. (III. 25.) számú rendelete, valamint az azt módosító 13/2003. (IV. 18.) számú rendelet hatályát veszti.

(3)E rendelet 19.§-ának (5) bekezdése 2005. december 31-én hatályát veszti.

(4)A rendelet kihirdetéséről – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján – a jegyző gondoskodik.

29. §^[56]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Tolna, 2004. március 1.

            dr. Szilák Mihály sk.                                             Ezerné dr. Huber Éva sk.

              polgármester                                                                       jegyző

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Tolna, 2004. március 2.

                                                                                              Ezerné dr. Huber Éva sk.

                                                                                                              Jegyző

A kiadmány hiteléül:

 1. sz. melléklet

A Képviselőtestület döntése értelmében az önkormányzat feladatát képezik az alábbi csapadékvíz gyűjtők tisztántartása:

1. valamennyi zárt csapadékvíz-elvezető,
2. a vásártéri árok;
3. a Dombori út mellett húzódó árok;
4. a laktanyai ároknak a benzinkúttól a befogadóig terjedő szakasza;
5. a Magaspart utcában a Tolnai Dunába befolyó árok;
6. a parkokat, tereket, egyéb olyan közterületeket szegélyező árkok, amelyeknek nincs a rendelet értelmében vett „csatlakozó” ingatlanuk;
7. „Új Élet” Mg. Tsz. melletti vízelvezető árok;
8. Gyöngyvirág utcai árok;
9. Vasút utca végén lévő árok;
10. Tolnai utcában lévő három vízelvezető árok tisztántartása, amely részben nyílt elvezető,

Továbbá ezeknél lévő egyéb műtárgyak – korlát – karbantartása;

11. a vízelvezető árkok vízgyűjtőinek karbantartása, csapadékvíz befogadására való alkalmassá tétele.

2. sz. melléklet

A Képviselőtestület döntése értelmében az önkormányzat feladatát képezik az alábbi belterületi utak, terek tisztántartása:

1. Deák F. utca
2. Szt. István utca /Mözs/
3. Arany J. utca a gimnázium sarkától a Festetich utcáig
4. Bajcsy Zs. u. a Hősök terétől a Garay utcáig
5. Festetich u. a Dombori úttól a Selyemgyárig
6. Bezerédj tér
7. Fáy A. tér
8. Szekszárdi utca
9. Árpád utca
10. Piactér
11. Hősök tere
12. Kossuth L. utca
13. Szt. Háromság tér
14. Szent István tér
15. Gépi söprésre alkalmas utcák.

3. számú melléklet^[57]

Szemétszállítás ütemterve

Tolna városában valamennyi ingatlan tekintetében szerdán történik a hulladékszállítás.

4. melléklet^[58]

5. melléklet^[59]