Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2018. (II.21.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól
Hatályos: 2018. 03. 08- 2022. 11. 14Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2018. (II.21.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a partnerségi egyeztetésben érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja Érd Megyei Jogú Város településszerkezeti, területi, egyedi építészeti és természeti értékeinek meghatározásával és a védelmüket biztosító szabályok megállapításával a védett értékek fenntartása, a városkép javítása, az épített környezetben meglévő jó példák terjedésének elősegítése. A rendelet célja továbbá a településkép javítása érdekében a közterületeken és a közterületekről látható épületeken, építményeken – a városképi, közlekedési és vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével – a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének szabályozása.
(2) A településkép védelmi rendelet (a továbbiakban: rendelet) hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tr.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rr.), valamint az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) előírásait e rendelettel együtt, a Településképi Arculati Kézikönyvre (továbbiakban: TAK) figyelemmel kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a műemlékekről, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
(3) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: A helyi területi védelem alatt álló területek térképe,
b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló építmények és épületek listája,
c) 3. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló szobrok, köztéri művek, köztárgyak listája,
d) 4. melléklet: Településképi szempontból meghatározó, karakteres területegységek lehatárolása,
e) 5. melléklet: Városközponti és alközponti területek lehatárolása,
f) 6. melléklet: Közterület-alakítási terv készítése alapján fejleszthető városkapuk, jelentős csomópontok és kiemelt jelentőségű városi főutak, gazdasági övezetek lehatárolásának térképe,
g) 7. melléklet: Közterület - alakítási terv szerint alakítandó többágú csomópontok lehatárolása,
h) 8. melléklet: A védett zöldterületek és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
i) 9. melléklet: Helyi jelentőségű védett természeti értékek listája,
j) 10. melléklet: Telepítésre ajánlott fafajok,
k) 11. melléklet: A villamos energia és hírközlő hálózat földkábeles kialakításának területei,
l) 12. melléklet: Közterület-alakítási terv szerint alakítandó csomópontok, területek listája.
(4) E rendelet függelékei:
a) 1. függelék: Helyi értékvédelmi kataszter,
b) 2. függelék: Adatlap a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációhoz,
c) 3. függelék: Adatlap a településképi véleményezési eljáráshoz,
d) 4. függelék: Adatlap a településképi bejelentési eljáráshoz,
e) 5.függelék: Adatlap a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések településképi bejelentési eljárásához,
f) 6. függelék: Az állapotrögzítő dokumentáció minimális tartalmi követelménye,
g) 7. függelék: Közterület-alakítási terv készítéséhez kapcsolódó szempontok,
h) 8. függelék: Rálátási, kilátási terv tartalmi követelménye.
2. A szabályozás alapelvei
3. § (1) A védett értékek a város kulturális kincsének részei, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és gazdagításuk, valamint megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. A város közösségének kötelessége a helyi védett értékek védelme, megőrzése, karbantartása, fenntartása.
(2) A településkép védelem feladata különösen:
a) különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, városképi, építészeti, történeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a helyi közvéleménnyel történő megismertetése és elfogadtatása,
b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásának támogatása,
c) a karakteres településrészek egyediségének meghatározása és a településkép karakterhez igazodó fejlesztése,
d) a településképet rontó épületek, építmények, műszaki, berendezések, reklámok felkutatása és intézkedés azok elbontásáról, vagy helyreállításáról,
e) a kiemelt jelentőségű közterületek, zöldfelületek településképi fejlesztése.
3. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. állapotrögzítő dokumentáció: A védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő, műszaki és fotódokumentáció, melynek minimális tartalmi követelményeit 6. függelék tartalmazza,
2. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg,
3. cégér: A Tr. 2. § 1b. pontja szerinti épülettartozék,
4. cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések: üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika, molinó,
5. cityboard formátumú eszköz: olyan, teljes szerkezetével legfeljebb 5 méter magasságú, lábakon álló berendezés, amely több oldalon átlátszó (plexi vagy üveg) felület mögött papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, szerkezeten belül megvilágított, legfeljebb 9 m2 nagyságú, fekvő téglalap felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik,
6. citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezkedésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm nagyságú, egy vagy kétoldalú, papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel, vagy digitális kijelzővel rendelkezik,
7. előkert területe a településképi kialakítás szempontjából: az épület homlokzatsíkja és a telek utcai határvonala közötti terület,
8. előtető: az épület részeként az épületek bejáratai elé/fölé vagy teraszok lefedésére épített tetőszerkezet, ami elsősorban a csapadék és nap ellen véd,
9. főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület,
10. helyi egyedi védelem alatt álló építmény (továbbiakban: helyi védett építmény): e rendelet 2. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított építmény,
11. helyi védelem alatt álló alkotás: e rendelet 3. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított köztárgy, műalkotás egésze vagy részlete,
12. helyi védett terület: e rendelettel védetté nyilvánított, a települési és/vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, ahol a település arculatát meghatározó sajátosságok, a környezet, az építmények, a növényzet értékes együttest alkotnak,
13. információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó, Citylight és Cityboard eszközök, kandeláber reklám,
14. integrált térhasználat: a közterületek kialakításának korszerű elve alapján a területek kiépítésének olyan gyakorlata, ami a megfelelő tervezéssel és megvalósítással lehetővé teszi a rendelkezésre álló, pl. szűkös, vagy költségesen kiépíthető, ugyanakkor zöldfelület-hiányos terület többcélú - akár egyidejű, akár időben eltérő – használatát, vagy kiépítéséből adódó működését (pl.: parkolás-rendezvénytér-vendéglátó terasz; zöldsáv-vízelvezető árok/vápa; úttest-járda-vízelvezetés; drénezett zöldsáv-vízösszegyűjtés/tárolás/elvezetés; vegyes használatú út),
15. jókarbantartás: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § d) pontja szerinti tevékenység,
16. kandeláber reklám: közvilágítási oszlopokon 1- 1,5 m2 méretben, egyvonalban, azonos magasságban, négyzetes, vagy álló téglalap kivitelben kialakítható reklámhordozó,
17. komfort-pont: a városhasználók kényelmét biztosító, jól felismerhető logóval ellátott, hálózatba telepített több funkciójú építmény, melyben például a higiénés szükségletek kielégítése (WC, mosdó, pelenkázó) mellett kerékpártároló és töltő, automata csomagmegőrző, információs és reklámfelületek, hírlapárusítás, kereskedelmi automaták, térkép, wifi, hot spot, világítás, segélykérés, nagy forgalmú helyeken újraélesztő készülék, stb. is telepíthető,
18. közérdekű molinó: elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó molinó,
19. más célú berendezés: a közterületi pad, kerékpártámasz, kerékpár tároló, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely és a Komfort-pont,
20. melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:
a) járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs)
b) nyári konyha, mosókonyha, szárító,
c) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló)
d) kazánház,
e) műterem,
f) kézműipari építmény,
21. molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,
22. reklám: a Tktv. 11/F. § 3. pontjában meghatározott reklám,
23. reklámgrafika: a homlokzat felületére (a síkjából nem kiemelkedően) festett, mázolt, karcolt ábra, felirat, kép,
24. reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § 4. pontja által meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény,
25. technológiai létesítmény-berendezés: olyan épületgépészeti és kiegészítő funkciójú technikai elem, mely hatással van a településképre: antenna, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezető (pl.: parapet konvektor), vízelvezető rendszerek, légtechnikai-, hűtő-, és klímaberendezés, megújuló energiatermelők (napelem, napkollektor, szélkerék),
26. településképet rontó építmény: méretével, formáival, arányaival, színezésével disszonáns hatású épület, építmény, köztárgy vagy ezek részlete,
27. totemoszlop: egyedi, a környezete fölé emelkedő, oszlopszerű reklámhordozó és ezen elhelyezett információs felület, amely cég- vagy telephely jelzésére, információk, reklámfeliratok megjelenítésére szolgáló, legalább 6 m2 nagyságú dobozolt (íves, hasábszerű stb.) világító hirdető felülettel rendelkezik,
28. tömör kerítés: olyan kerítés, amely a síkjára merőlegesen nem átlátható,
29. utcabútor: a Rr. 1. § 19. pontjában definiált szerkezetek, berendezések,
30. utcaszakasz: az utcának a két szomszédos keresztező utca közötti része,
31. üzletfelirat, cégtábla, címtábla: a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton, vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés,
32. vegyes használatú út: olyan közlekedési célú terület, melyen a kismértékű átmenő és/vagy kiszolgáló forgalom a kerékpáros és gyalogos forgalommal közös felületen történik,
33. védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi.
A helyi örökség védelme
4. Helyi védelem általános szabályai
5. § (1) A helyi védelem célja a város képe, településszerkezete, karaktere és története szempontjából meghatározó helyileg védett értékek, az épített környezeti örökség jellegének, arculatának, valamint természeti és zöldfelületi értékeknek a védelme, a jövő nemzedékek számára való megtartása.
(2) A helyi területi védelem a rendelet 1. mellékletében lehatárolt területekre terjed ki, ahol védendő:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, a szerkezeti és városképi szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), és
d) a településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).
(3) A helyi egyedi védelem a rendelet 2., és 3. mellékleteiben felsorolt ingatlanokra és köztárgyakra
a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű, jellegzetes műtárgy védelmére, és
d) az egyedi tájérték védelmére
terjed ki.
(4) A helyi egyedi védelem az egyedi védelem alatt álló építmény telkére is kiterjed. Az egyes védett értékek esetében a rendelet 1. függeléke szerinti helyi értékvédelmi kataszterben meghatározott elemek védettek, de a védelem az értéket hordozó melléképületekre, minden eredeti, szerves alkotórészre – ideértve a kiegészítő külső és belső szerkezeteket, díszítő elemeket is – vonatkozik.
(5) Nem végezhető olyan építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti.
(6) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az építmény védettségre okot adó jellegzetességei, karakterét meghatározó, sajátos megjelenését hordozó elemek nem változtathatók meg és felújításuk során eredeti állapotuknak megfelelően állítandók helyre.
(7) Helyi védett építmény teljes bontása, eltávolítása csak a védettség megszüntetése után lehetséges. A védelem megszüntetésének feltételeként egyes épületrészek (pl. homlokzat), tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható. A bontást megelőzően az építményről a rendelet 6. függeléke szerinti részletes állapotrögzítő dokumentációt kell készíteni.
5. Helyi védettség keletkeztetése és megszűntetése
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi értékek esetén:
aa) a kezdeményező nevét/megnevezését,
ab) a védendő vagy helyi védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ac) a pontos helymegjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, a telek helyszínrajzával),
ad) a kezdeményezés indoklását és,
ae) a védendő érték a rendelet 6. függeléke szerinti állapotrögzítő dokumentációját;
b) területi védelem (településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes, utca) esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) a pontos helymegjelölést, körülhatárolást,
bc) a védendő érték rövid dokumentálását, fotódokumentációt, és
bd) a kezdeményezés indoklását.
(3) helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:
a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,
b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit az értékvédelmi szakvélemény szerint helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg, vagy
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.
(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a szakmai előkészítő a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a kezdeményezés eredménytelen.
(5) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről a Közgyűlés rendelettel, az elutasításról határozattal dönt.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az érintett ingatlan tulajdonosait és a kezdeményezőt értesíteni kell.
6. Helyi védett értékek fenntartása
7. § (1) A védett építmények megfelelő állagának fenntartása, folyamatos, hagyományokhoz illő jókarbantartása az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett értékek használata során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. A rendeltetéstől eltérő, veszélyeztető használat esetén törekedni kell az érték közcélú felhasználására.
(3) A helyi védett értékek fenntartása érdekében a Közgyűlés e rendelet szabályai szerint támogatást adhat.
7. Helyi védett értékek nyilvántartása
8. § (1) A helyi védett értékekről a város főépítészének nyilvántartást (folyamatosan bővíthető katasztert) kell vezetni, és gondoskodni kell annak folyamatos karbantartásáról. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartásnak a Tr.-ben megfogalmazottakon túl - amennyiben rendelkezésre áll - tartalmaznia kell a védett érték tulajdonosának nevét, az objektum állapotrögzítő dokumentációját, az érték állapotáról szóló leírást, az önkormányzattól kapott támogatásokat, az építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását.
8. Helyi védett értékek megjelölése
9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló védett értékeket táblával meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről – házszámtáblával együtt – az önkormányzat gondoskodik.
(2) A jelölésnek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését és a védettség jellegét.
(3) A helyi területi védelmet a terület határain kihelyezett, a városi információs rendszerhez illeszkedő táblákon, térképi lehatárolással is meg kell jelölni.
(4) A jelölések elhelyezéséről, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik, megőrzése a tulajdonos feladata.
9. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
10. § (1) A helyi védett érték tulajdonosainak a jókarbantartási kötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében a Közgyűlés az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig pályázat útján támogatást nyújthat. A támogatási pályázatot a polgármester írja ki.
(2) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a pályázat célját és részvételi feltételeit,
b) pályázaton elnyerhető támogatás mértékét,
c) benyújtási határidőt,
d) a pályázat tartalmi követelményeit, adatlapot, a csatolni szükséges mellékleteket,
e) a pályázatok elbírálásának rendjét,
f) a megvalósítás műszaki és pénzügyi lebonyolítását,
g) támogatási szerződés tervezetét,
h) pályázati csomag tartalmát.
(3) Az elbírálásnál előnyt élveznek a közepes, vagy rossz műszaki állapotú épületre, vagy a teljes körű felújításra irányuló pályázatok.
(4) Támogatás a helyi védelem alatt álló építményeken, helyi védett területen tervezett következő munkálatokra vehető igénybe:
a) építészeti arculati elemek, vakolat javítása, vagy új vakolat készítése, festése, színezése,
b) építészeti tagozatok javítása, helyreállítása,
c) meglévő utcai nyílászárók (és zsalufeltét) javítása, mázolása, cseréje,
d) tetőszerkezet felújítása, cserépfedés cseréje,
e) meglévő kerítés felújítása, új kapu, kémény építése,
f) tornác felújítása, eredeti állapotának helyreállítása,
g) épületszerkezetek megújítása, utólagos alapozás, vízszigetelés.
(5) A pályázatokat a Közgyűlés városfejlesztésért felelős bizottsága a pályázati felhívásban közzétett hónapban bírálja el a főépítész szakmai javaslata alapján.
(6) A pályázatokat a (2) bekezdés d) pont szerinti adatlaphoz csatolva kell beküldeni vagy személyesen benyújtani a pályázati felhívásban kiírt határidőn belül a főépítészhez.
(7) A támogatásra vonatkozó pályázati felhívás szövegét a helyi médiában és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(8) A támogatás biztosítására vonatkozóan a pályáztatás során kiválasztott, a támogatást igénybe vevőkkel az elbírálást követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni.
(9) A támogatással történő felújítással összehangoltan zajló korszerűsítési munkákat elkülönítetten kell naplózni és jól ellenőrizhető elszámolást kell vezetni.
(10) Támogatás adható a helyi védett épületre vonatkozó 11. § szerinti helyrehozatali kötelezettség teljesítése érdekében is.
10. Helyrehozatali kötelezettség
11. § (1) A polgármester a védett értékekre és a helyi védett területen elhelyezkedő ingatlanokra vonatkozóan a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő önkormányzati hatósági döntésében.
(2) Helyrehozatali kötelezettség arra az építményre írható elő, amely a városképet rontja, vagy a szomszédos területek használatát zavarja, veszélyezteti, illetve a közérdeket sérti.
(3) A (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról a főépítész ad ki állásfoglalást.
(4) A helyrehozatali kötelezettség keretében az alábbiak elvégzését lehet előírni:
a) építmények felújítása,
b) az építmények harmonikus és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek eltávolítása, bontása, átalakítása,
c) utcafronti kerítés újjáépítése, felújítása, egyes elemek szükség szerinti cseréje.
(5) A hatósági döntésben foglaltak szerint legkésőbb egy éven belül meg kell kezdeni a helyrehozatalt, és legkésőbb két éven belül végre kell hajtani. Az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.
(6) A helyrehozatali kötelezettség a felújított épület használatbavételéhez kapcsolódó hatósági eljárás lezárásával, egyéb esetben az elrendelt munkának a főépítész által kiadott igazoló jelentésének kibocsátásával teljesül.
(7) A helyrehozatali kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve törlésének kezdeményezésével kapcsolatosan a polgármester jár el.
A településképi követelmények
11. A településképi követelmények általános szabályai
12. § A TAK-ban lehatárolt városrészekben sajátos karakterek alakultak ki, vagy éppen kialakításuk jelentős várospolitikai feladat. A sajátos, illetve lokálisan érvényes településképi követelmények meghatározásának célja a HÉSZ városképpel szorosan összefüggő előírásainak integrálása a településképi rendeletbe, valamint azok kiegészítése, elmélyítése.
13. § (1a) E rendelet által lehatárolt területegységek:
(1) Helyi védelem:
a) helyi értékvédelmi terület, és
b) a helyi egyedi védett értékek.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Ófalu, Újfalu területe,
b) Ófalusi pincesor,
c) városközpont, alközponti helyek területe,
d) városkapuk, jelentős csomópontok területe,
e) kiemelt jelentőségű városi főutak területe,
f) gazdasági és ipari övezetek területe,
g) egyedi karakterű terek—többágú csomópontok,
h) kertvárosias területek,
i) helyi jelentőségű természetvédelmi területek és tájképvédelmi szempontból érzékeny területek.
(3) Egyéb területek.
12. A helyi értékvédelmi területre vonatkozó területi építészeti településképi követelmények
14. § (1) A helyi értékvédelmi terület (Újfalu és Ófalu lehatárolt részének kialakult településszerkezete) előírásait a rendelet 1. mellékletében lehatárolt területen kell érvényesíteni.
(2) Az utcaszakaszon belül az építési vonalat a hagyományos beépítéshez, az utca vonalvezetéséhez illeszkedően kell kialakítani.
(3) A lakóterületek övezetében állattartó épület oldalhatáron álló beépítésnél a főépület szerinti oldalhatáron; szabadonálló beépítésnél a főépület takarásában helyezhető el. A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területén állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.
(4) A helyi értékvédelmi területen a történeti szerkezet, az utcakép, a településkép, és a környezettel való szerves, látványbeli kapcsolat megőrzendő. Új épület elhelyezésekor, vagy meglévő épület homlokzatát, tetőformáját megváltoztató bővítés esetén a történeti településképhez való illeszkedés igazolására környezetbe illesztett látványterveket kell készíteni az érintkező közterület(ek) olyan pontja felől, ahonnan az utcaképi változás a legmarkánsabban észlelhető.
(5) Kerítés létesítése esetén azt - a HÉSZ 32. § (5) bekezdésének figyelembevételével - a helyi hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal, az alábbiak szerint kell építeni:
a) átlagosan legfeljebb 2m magassági mérettel,
b) tömör kerítés építése esetén fa vagy tégla vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással,
c) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.
(6) A karakterterületet érintő, közterület alakítási terv szerint kiemelten fejlesztendő területek felsorolását, és a tervezés alapvető szempontjait a rendelet 12. melléklete, és 7. függeléke tartalmazza.
13. A helyi egyedi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények
15. § (1) A helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatók a rendelet 1. függelékének a védett értékre vonatkozó megállapításai figyelembevételével.
(2) Helyi egyedi védett épületek homlokzatai bármely nyílászárójának cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, a rendelet 1. függeléke védett értékre vonatkozó megállapításai figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.
(3) A helyi egyedi védelem alá helyezett épületek tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – amennyiben az ismert és lehetséges, az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.
(4) A helyi védett épületek telkén új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a védett főépülettel harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
(5) A helyi védett épületeken előtető utólagosan nem alakítható ki.
(6) A helyi védett épületek telkén a melléképületek is 35-450 tetőhajlásszöggel alakíthatók ki.
(7) A helyi védett értékek ingatlanán épület felújítása, építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával megengedett:
a) Szerkezet: hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa),
b) Tetőhéjalás: hagyományos égetett cserép, vörös – barna árnyalatban, nád,
c) Nyílászárók: kizárólag fa anyagú, natúr, fehér, sötétzöld, okker, barnás színekben,
d) Homlokzat: vakolt, dörzsölt felület, fehér vagy pasztell- színben.
(8) A melléképületek, melléképítmények esetében sem alkalmazható tetőhéjazatként hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, cserepes lemez, vagy egyéb fémlemezfedés.
(9) Tetőtérbeépítés vagy bővítés védett épületen nem megengedett.
(10) A helyi védett értékek telkén – a zártsorúan beépített épület részeként kialakított behajtót kivéve – utcáról nyíló garázs nem létesíthető.
(11) A kastélydombon, a 23947 helyrajzi számú ingatlanon az egykori Szapáry kastély területén a meglévő dokumentumok alapján a kastély XIX. századi főhomlokzata az új beépítés esetén, annak részeként jellegadó elemeivel visszaépítendő.
(12) Az előkertek kialakításánál a kertjelleget kell érvényesíteni. Az előkert területén a burkolati arány nem lehet több a zöldfelületek arányánál. Az ingatlanon fásítani a rendelet 10. mellékletében meghatározott fásításra ajánlott fafajok jegyzéke alapján lehet.
14. Településképi szempontból meghatározó terület: Ófalu, Újfalu településképi követelményei
16. § (1) Területi építészeti követelmény:
a) Az utcaszakaszon belül az övezeti előírások szerinti, hagyományosan kialakult építési vonalhoz kell illeszkedni.
b) Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1,0 m eltéréssel illeszkedjék a szomszédos zártsorú épület párkánymagasságához.
c) Kerítés létesítése esetén azt – a HÉSZ 32. § (5) bekezdésének figyelembevételével - a helyi hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal, az alábbiak szerint kell építeni:
ca) átlagosan legfeljebb 2m magassági mérettel,
cb) tömör kerítés építése esetén fa vagy tégla, vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással,
cc) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.
d) A Beliczay- sziget, a tervezett kikötő és környezete ökológiai tanösvényeit és a sétautak információs rendszerét, tájépítészeti arculatát modern elemekkel összehangoltan, a Duna- parti kerékpárúttal harmonizáló módon kell kialakítani.
e) A karakterterületet érintő, közterület alakítási terv szerint kiemelten fejlesztendő területek felsorolását, és a tervezés alapvető szempontjait a rendelet 12. melléklete, és 7. függeléke tartalmazza.
(2) Egyedi építészeti követelmény:
a) Új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel időben együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
b) Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemző arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell megoldani.
c) Törekedni kell a hagyományokhoz illeszkedő tetőidom kialakítására. Tetőtérbeépítés vagy bővítés csak a tető síkjában elhelyezett tetőablakkal és az oromfalban kialakított nyílások elhelyezésével lehetséges.
d) A közhasználatú intézmények kivételével az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyaga tégla, kő, fa, üveg vagy vakolat lehet. Kerülendő a rikító, településképet zavaró színek használata.
e) Előtető utólagosan bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala, fémlemez anyagok alkalmazásával nem alakítható ki. Az előtetők szélességi mérete a védeni kívánt bejáratok szélességi méretének 1,5-szeres szélességét nem haladhatja meg, kivéve az új beépítéseket, illetve a teljes homlokzat-felújítás eseteit.
f) Helyi értékvédelmi területen a meglévő főépületek és melléképületek újjáépíthetők, az eredeti alapterülettel, párkánymagassággal valamint az eredeti tetőgerinc és forma, anyaghasználat megtartásával, a védett karaktertől eltérő toldalékok, átépítések kivételével. Az épülettömeg és az alapterület arányos bővítése az eredeti településképi jelleg változása nélkül lehetséges.
g) Helyi értékvédelmi területeken kertvárosias lakóterület övezetekben az új főépület fő tömege csak magastetős kialakítású lehet 35-45o tetőhajlásszöggel, míg a településközpont területeken a 6,0 m-nél magasabb homlokzatmagasságú főépület kisebb tetőhajlásszöggel (akár lapostetővel) is kialakítható. A helyi értékvédelmi területen, amennyiben a főépület magastetős, a melléképületek is 35-450 tetőhajlásszöggel alakíthatók ki.
h) A helyi értékvédelmi területen épület építése – a közintézmények kivételével - az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával megengedett:
ha) Tetőhéjalás: hagyományos égetett cserép, vörös – barna árnyalatban, nád,
hb) Nyílászárók: natúr, fehér, sötétzöld, okker, barnás színekben,
hc) Homlokzat: fa, tégla, kő, és vakolat, dörzsölt felület, fehér vagy pasztell- színben.
i) Helyi értékvédelmi területen a melléképületek, melléképítmények esetében sem alkalmazható tetőhéjazatként hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés, cserepes lemez, vagy fémlemezfedés.
j) Helyi értékvédelmi területen – a zártsorúan beépített épület részeként kialakított behajtót kivéve – utcáról nyíló garázs nem létesíthető.
k) Az előkertek kialakításánál a kertjelleget kell érvényesíteni. Az előkert területén a burkolati arány nem lehet több a zöldfelületek arányánál. A telken belül fásítani a rendelet 10. mellékletben meghatározott fásításra ajánlott fafajok jegyzéke alapján lehet.
l) Az utcaszakaszokon belül azonos fafajokat kell ültetni.
m) A kiépítendő parkolókat fásítva, vízáteresztő burkolattal, színben, méretrendben harmonizáló burkolóanyag használatával kell kialakítani.
15. Településképi szempontból meghatározó terület: Ófalusi pincesorra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Területi építészeti követelmény:
a) Az utcaszakaszon belül törekedni kell a történetileg kialakult, utca vonalvezetését követő építési vonal kialakítására.
b) A pincesor területén a HÉSZ szerint Kp övezetbe sorolt ingatlanokon, az ingatlanhatárokon csak az övezeti besorolásnak megfelelő építményrészek állhatnak; az ingatlanok lehatárolását kerítés létesítése nélkül, a közterületekkel és a csatlakozó ingatlanokkal összhangban kell kialakítani.
c) A karakterterületet érintő, közterület alakítási terv szerint kiemelten fejlesztendő területek felsorolását, és a tervezés alapvető szempontjait a rendelet 12. melléklete, és 7. függeléke tartalmazza.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Meglévő épület felújítása az eredeti, illetőleg a pincesoron jellemző színekkel harmonizáló hagyományos anyaghasználattal lehetséges.
b) A meglévő présházak átépítése, felújítása illetve új présház építése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
ba) a présház homlokzatmagassága 3,5 méternél nagyobb nem lehet,
bb) nyeregtetős, 40-45º hajlásszögű tető létesíthető.
c) Tetőtér beépítés csak a pince együttesbe illeszkedő tetőidom megtartásával lehetséges. A tetőidomnak jellemzően az utcával párhuzamosnak kell lenni, tető felületen ablak a hegyfelőli oldalra néző tetősíkban vagy az oromfalban helyezhető el.
d) Az ófalui pincesor területén a Kp övezetbe tartozó ingatlanokon új pince építése vagy meglévő pincék átalakítása, homlokzatának felújítása csak a helyi építési hagyományokhoz igazodva történhet a 16. § (2) h) és i) pontjai szerinti anyaghasználattal és színezéssel.
e) A telken belül kiépítendő parkolókat fásítva, vízáteresztő burkolattal, színben, méretrendben harmonizáló burkolóanyag használatával kell kialakítani.
16. Településképi szempontból meghatározó terület: Városközpont és alközponti helyek területére vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) Az utcaszakaszon belül törekedni kell a HÉSZ övezeti előírásokhoz igazodó, azonos építési vonal kialakítására.
b) Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1,0 m eltéréssel illeszkedjék a szomszédos zártsorú épület párkánymagasságához.
c) A HÉSZ szerinti Ln-1 övezetben az új épület párkánymagasságának meg kell egyeznie a szomszédos épület párkánymagasságával.
d) Kerítés létesítése esetén - a HÉSZ 32. § (5) és (10) figyelembevétele mellett - azt az alábbiak szerint kell építeni:
da) átlagosan legfeljebb 2m magassági mérettel,
db) a városközpont területén, az utcafronti ingatlanhatáron áttört kerítést kell építeni,
dc) tömör kerítés építése esetén fa vagy tégla, vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással,
dd) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.
e) A karakterterületen lévő helyi értékvédelmi területen (városközpont, Ófalui alközpont) a 14. §-ban található területi építészeti követelményeket is figyelembe kell venni.
f) A karakterterületet érintő, közterület alakítási terv szerint kiemelten fejlesztendő területek felsorolását, és a tervezés alapvető szempontjait a rendelet 12. melléklete, és 7. függeléke tartalmazza.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel időben együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
b) A közhasználatú intézmények kivételével az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyaga tégla, kő, fa, üveg vagy vakolat lehet. Kerülendő a rikító, településképet zavaró színek használata.
c) Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemző arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell megvalósítani.
d) Előtető utólagosan a főépület magastető anyagával megegyező fedéssel alakítható ki, de bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala anyagok nem alkalmazhatók.
e) A karakterterületen lévő helyi értékvédelmi területen (városközpont, Ófalui alközpont) a 16. § (2) bekezdés h)-i) pontjaiban található egyedi építészeti követelményeket is figyelembe kell venni.
f) A műemléki védettségű Földrajzi Múzeum tömbjének a (Vt-m jelű építési övezet) előírásai az alábbiak:
fa) A jelenlegi kapuzatok helyén az átjárást nem lehet megszüntetni,
fb) a Magyar Földrajzi Múzeum épületének két oldalán új beépítések, csak HÉSZ szerinti funkciókkal alakíthatók ki,
fc) a múzeum hátsó telekhatárán álló tömör kerítésen legfeljebb három kapu létesíthető, a park és a sétány összekötésével a gyalogosforgalom átvezetése érdekében,
fd) a területen tervezett, HÉSZ szerinti építési tevékenységnek illeszkednie kell a történelmi beépítéshez annak értékei előtérbe helyezésével, erősítésével; továbbá a városképhez.
g) A Városközpontban a Múzeum sétány mentén az új beépítés földszintjein a sétány felé megnyitott homlokzat létesítendő.
h) A Kálvin téri Vt-t övezetében a HÉSZ szerinti további építés úgy lehetséges, hogy az a teljes (templom) egységes településképi megjelenését eredményezze.
i) A városközponti tömbök új beépítésénél a közterületek és intézménykertek kialakítását, az azokon létesítendő köztárgyak, utcabútorok karakterét, a zöldfelületek kialakítását, a burkolatok terveit közterület alakítási terv hiányában úgy kell meghatározni, hogy azok összhangban legyenek a városközpont rehabilitált karakterével.
j) A városközponti és alközponti területeken a legalább 4,0 méter széles gyalogosfelületen a vendéglátó helyiségekhez kapcsolódóan terasz létesíthető úgy, hogy a visszamaradó gyalogosfelület legalább 2,0 méter széles legyen, de utólagos építményként dobogós kialakítás nem létesíthető.
17. Településképi szempontból meghatározó terület: Városkapuk, jelentős csomópontok településképi követelményei
19. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) Az utcaszakaszon belül törekedni kell a HÉSZ övezeti előírásokhoz igazodó, azonos építési vonal kialakítására.
b) Az utakat, csomópontokat kiemelő és határoló, karakteres térfalakat eredményező beépítést kell alkalmazni. A telepítésnél, a beépítési javaslatban célzottan kell érvényesíteni a zajvédelmi szempontokat úgy, hogy a telken lévő épületek a várható zajkibocsátást a mögöttes területek felé árnyékolják.
c) Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1,0 m eltéréssel illeszkedjék a szomszédos zártsorú épület párkánymagasságához.
d) Utcafronti kerítés létesítése esetén azt áttört kialakítással kell megépíteni, a HÉSZ szerinti Vt övezetbe sorolt ingatlanok telekhatárain átlagosan legfeljebb 2 m magas kerítés építhető.
e) A 2000 m2-t meghaladó bruttó szintterületű épület megvalósítása esetében az épülettel egy időben a közterületről látható művészeti alkotást (szobor, szökőkút, grafittó, dombormű, relief stb.) kell létesíteni
f) A karakterterületet érintő, közterület alakítási terv szerint kiemelten fejlesztendő területek felsorolását, és a tervezés alapvető szempontjait a rendelet 12. melléklete, és 7. függeléke tartalmazza.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Új épület létesítése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel időben együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
b) Előtető utólagosan bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala anyagok alkalmazásával nem alakítható ki.
c) A közterület alakítási tervben a közterületekre meghatározott anyagoktól, és a rendelet 10. melléklete szerinti növényfajtáktól, valamint az utcabútorok használatától, amennyiben településképi szempontból indokolt, az előkertben, a telken belüli zöldfelületeken, parkolókban nem lehet eltérni.
d) Az övezeti előírások szerinti zöldfelületek kialakításakor nem lehet eltérni a rendelet 10. melléklete szerinti fafajoktól. A csomópontok nem közlekedési célú területeit legalább kétszintes zöldfelületként – gyep/lágyszárú és cserje vagy fa – kell kialakítani.
e) Az előkertben kialakított parkolókat az árnyékolásnak legelőnyösebb telepítéssel kell fásítani, 4 parkolóhelyenként egy fa ültetésével.
f) A HÉSZ szerinti Gksz, Gisz és Gip övezetekben a homlokzati felületeket tartós, korszerű anyagokból kell építeni. Nem alkalmazható a nagy felületen rikító, a településképet zavaró homlokzati, tetőfelületi szín.
g) A HÉSZ szerinti Gksz, Gisz és Gip övezetek telkein az egyes épületek és az összefüggő növényzet telepítésével kell elérni, hogy a telek belsejébe kerüljenek azok az egységek, melyek gyakran változnak, átrendeződnek „rendezetlenek”, (szabadtéri áru- és gépjárműtárolás) zavaró településképi hatásuk csökkentése érdekében.
h) A HÉSZ szerinti Gksz, Gisz és Gip övezetekben az építési telkek legkisebb zöldfelületi arányán belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő. Az 500 m2-nél nagyobb lapostetőn minimum 100 m2 nagyságú extenzív vagy intenzív zöldtető létesítése kötelező, melynek kialakításától csak az ugyanennyi területen megvalósuló napenergiát hasznosító berendezések telepítése esetén lehet eltekinteni.
18. Településképi szempontból meghatározó terület: Kiemelt jelentőségű városi főútvonalak településképi követelményei
20. § A kiemelt jelentőségű városi főútvonalak településképi követelményeit a rendelet 4. mellékletén jelölt útvonalakkal határos ingatlansávban kell alkalmazni.
21. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) Az utcaszakaszon belül törekedni kell a HÉSZ övezeti előírásokhoz igazodó, azonos építési vonal kialakítására.
b) Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1,0 m eltéréssel illeszkedjék a szomszédos zártsorú épület párkánymagasságához.
c) Az utakat, csomópontokat kiemelő és határoló, karakteres térfalakat eredményező beépítést kell alkalmazni. A telepítésnél, a beépítési javaslatban célzottan kell érvényesíteni a zajvédelmi szempontokat úgy, hogy a telken lévő épületek a várható zajkibocsátást a mögöttes területek felé árnyékolják.
d) Kerítés létesítése esetén - a HÉSZ 32. § (5), (10) és 34. § (16) bekezdés figyelembevétele mellett - azt az alábbiak szerint kell építeni:
da) átlagosan legfeljebb 2m magassági mérettel,
db) az átlátás védelme miatt áttört kerítést kell építeni a kiemelt jelentőségű városi főutak menti sarokingatlanok közterület felé eső határain,
dc) tömör kerítés építése esetén fa vagy tégla vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással,
dd) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel időben együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
b) A közhasználatú intézmények kivételével az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyaga tégla, kő, fa, üveg vagy vakolat lehet. Kerülendő a rikító, harsány településképet zavaró színek használata.
c) Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzésénél az utcaszakaszra jellemző arányrendszertől, anyaghasználattól és színezéstől eltérni nem lehet.
d) Előtető utólagosan a tető anyagával megegyező anyaggal fedve alakítható ki, de bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala anyagok nem alkalmazhatók.
e) A közterület alakítási tervben a közterületekre meghatározott anyagoktól, és a rendelet 10. melléklete szerinti növényfajtáktól, valamint az utcabútorok használatától, a lakófunkción kívül kialakítandó funkció esetében, amennyiben településképi szempontból indokolt, az előkertben, a telken belüli zöldfelületeken, parkolókban nem lehet eltérni.
f) Az övezeti előírások szerinti zöldfelületek kialakításakor nem lehet eltérni rendelet a 10. melléklete szerinti fafajoktól.
g) Az előkertben kialakított parkolókat az árnyékolásnak legelőnyösebb telepítéssel kell fásítani, 4 parkolóhelyenként egy fa ültetésével.
19. Településképi szempontból meghatározó terület: Gazdasági övezetek településképi követelményei
22. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) Az utcaszakaszon belül törekedni kell a HÉSZ övezeti előírásokhoz igazodó, azonos építési vonal kialakítására.
b) A 2000 m2-t meghaladó bruttó szintterületű épület megvalósítása esetében az épülettel egy időben a közterületről látható művészeti alkotást (szobor, szökőkút, grafittó, dombormű, relief stb.) kell létesíteni
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel időben együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el,
b) Előtető utólagosan bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala anyagok alkalmazásával nem alakítható ki,
c) A közterület alakítási tervben a közterületekre meghatározott anyagoktól, és a rendelet 10. melléklete szerinti növényfajtáktól, valamint az utcabútorok használatától, amennyiben településképi szempontból indokolt, az előkertben, a telken belüli zöldfelületeken, parkolókban nem lehet eltérni,
d) Az övezeti előírások szerinti zöldfelületek kialakításakor nem lehet eltérni a rendelet 10. melléklete szerinti fafajoktól.
e) Az előkertben kialakított parkolókat az árnyékolásnak legelőnyösebb telepítéssel kell fásítani, 4 parkolóhelyenként egy fa ültetésével.
f) Gazdasági és ipari területen a homlokzati felületeket tartós, korszerű anyagokból kell építeni. Nem alkalmazható a nagy felületen rikító, a településképet zavaró homlokzati, tetőfelületi szín.
g) A gazdasági területek telkein az egyes épületek és az összefüggő növényzet telepítésével kell elérni, hogy a telek belsejébe kerüljenek azok az egységek, melyek gyakran változnak, átrendeződnek „rendezetlenek”, (szabadtéri áru- és gépjárműtárolás) zavaró településképi hatásuk csökkentése érdekében.
h) A HÉSZ szerinti Gksz, Gisz és Gip övezetekben az építési telkek legkisebb zöldfelületi arányán belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő. Az 500 m2-nél nagyobb lapostetőn minimum 100 m2 nagyságú extenzív vagy intenzív zöldtető létesítése kötelező, melynek kialakításától csak az ugyanennyi területen megvalósuló napenergiát hasznosító berendezések telepítése esetén lehet eltekinteni.
20. Településképi szempontból meghatározó terület: Egyedi karakterű terek—több ágú csomópontok településképi követelményei
23. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) Érd nagy kiterjedésű kertvárosias övezeteiben, ahol a szükséges terület rendelkezésre áll, a helyszínek fejlesztésével kulturált, többfunkciós, a városszövetet jól strukturáló közösségi és a tájékozódást segítő, egyedi arculatot hordozó terek kialakítását kell megvalósítani.
b) Az épületek homlokzatának vonala nem térhet el az utcára jellemző beépítéstől, alkosson térfalat.
c) Kerítés létesítése esetén - a HÉSZ 32. § (5) bekezdés figyelembevétele mellett - azt az épületek anyaghasználatával harmonizáló kialakítással az alábbiak szerint kell építeni:
ca) átlagosan legfeljebb 2m magassági mérettel,
cb) az egyedi karakterű terek, többágú csomópontok menti sarokingatlanok közterületi határán áttört kerítést kell építeni,
cc) tömör kerítés építése esetén fa vagy tégla vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással,
cd) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.
d) A karakterterületet érintő, közterület alakítási terv szerint kiemelten fejlesztendő területek felsorolását, és a tervezés alapvető szempontjait a rendelet 12. melléklete, és 7. függeléke tartalmazza.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Az épületek tetőformája nem lehet feleslegesen tördelt. A magas tetős beépítés esetén a tetőgerinc iránya és a tető formája legyen harmonizáló formában kialakított a csomópont körüli épületeken.
b) A közhasználatú intézmények kivételével az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyaga tégla, kő, fa, üveg vagy vakolat lehet. Kerülendő a rikító, településképet zavaró színek használata.
c) Új épület létesítése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel időben együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
d) Előtető utólagosan a tetővel harmonizáló anyaghasználattal alakítható ki, kivétel bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala.
e) A hiányzó térfalakat a közterületen és előkertekben a rendelet 10. melléklete szerinti előnevelt fasorokkal kell pótolni. A terek átláthatóságának érdekében a közterületi zöldfelületeket kétszintes növényállománnyal – gyep/lágyszárú növényzet és fa – kell kialakítani.
21. Településképi szempontból meghatározó terület: Kertvárosias lakóterületek karakterterületre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) Az utcaszakaszon belül törekedni kell a HÉSZ övezeti előírásokhoz igazodó, azonos építési vonal kialakítására.
b) Kerítés létesítése esetén - a HÉSZ 32. § (5) bekezdés figyelembevétele mellett - azt az épületek anyaghasználatával harmonizáló kialakítással az alábbiak szerint kell építeni:
ba) átlagosan legfeljebb 2m magassági mérettel,
bb) tömör kerítés építése esetén fa, vagy tégla, vagy kő anyaghasználattal, látszó vagy vakolt felületű, lábazatos, vagy lábazat nélküli kialakítással,
bc) betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés szögesdrótos kerítés-magasítás alkalmazását kerülni kell.
c) Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1,0 m eltéréssel illeszkedjék a szomszédos zártsorú épület párkánymagasságához.
d) A HÉSZ-ben meghatározott nagyságú állattartó épületet oldalhatáron álló beépítésnél a főépület szerinti oldalhatáron; szabadonálló beépítésnél a főépület takarásában kell elhelyezni. A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területrészén állattartó építmény, állatkifutó, trágyatároló és egyéb, – az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) A közhasználatú intézmények kivételével az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyaga tégla, kő, fa, üveg vagy vakolat lehet. Kerülendő a rikító, településképet zavaró színek használata.
b) A HÉSZ szerinti Lke és Lf övezetekben új épület vagy meglévő épület bővítése esetén annak tagolatlan homlokzati hossza legfeljebb 20 m lehet, kivéve az oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebb álló homlokzatot.
c) Az épület tömege ne térjen el az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegektől, tetőformáktól.
d) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületek tetőgerinc-vonalának főiránya az utcára merőleges iránytól nem térhet el kivéve, ha az utcaszakaszon, utcaképben kialakult beépítésre ez nem jellemző.
e) Az előkertekben a burkolt felület aránya nem haladhatja meg a zöldfelület arányát.
f) Az épületek tetőformája nem lehet feleslegesen tördelt. Magastető létesítése esetén javasolt a hazai építési hagyományokhoz illeszkedő 35-45°-os tetőhajlásszög alkalmazása.
g) A kertvárosi lakóterületen lapostetős épület is építhető.
h) A HÉSZ szerinti Lke övezetekben a lakóépületeken a tetőhéjazat lehet égetett cserép, betoncserép, korcolt lemezfedés, bitumenes zsindely. Lakóépület esetén a tetőhéjalásként cserepes lemez csak vörös, barna, szürke, antracit színekben alkalmazható.
i) Új épület létesítése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel időben együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.
j) Zártsorúan beépült telkeken az épületek tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemző arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell megoldani.
k) Előtető utólagosan a tetővel harmonizáló anyaghasználattal alakítható ki, kivétel bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala. Az előtetők szélességi mérete a védeni kívánt bejáratok szélességi méretének 1,5-szeres szélességét nem haladhatja meg, kivéve az új beépítéseket, illetve a teljes homlokzat-felújítás eseteit.
22. Településképi szempontból meghatározó terület: Helyi jelentőségű természetvédelmi területek és tájképvédelmi szempontból érzékeny területek településképi követelményei
25. § (1) A helyi jelentőségű természetvédelmi területek és tájképvédelmi szempontból érzékeny területek a rendelet 8. mellékletében jelölt, és a 9. mellékletben felsorolt területek.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) Mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés létesítése esetén azt áttörten – pl. vadháló alkalmazásával - kell kialakítani.
b) Fundoklia-völgy védett területén tájba illő tájékoztató rendszer és esőház helyezhető el.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) A Fundoklia-völgy területéhez kapcsolódó kiszolgáló bemutató építményként a 4144 hrsz-ú ingatlanon a tanösvény jellegével harmonizáló információs építmény, Komfort-pont alakítható ki, melynek anyaghasználatát (fa, kő tégla, cserép, beton, üveg) és formavilágát tekintve időtálló, kortárs szemléletű, funkcionalitást előtérbe helyező megjelenés jellemzi, mely könnyen fenntartható, például megújuló energiaforrások felhasználásával üzemeltethető,
b) Az Mk-1 övezetben (Kakukk-hegyhez kapcsolódó kertek) az építmény elhelyezés feltételei a következők:
ba) 40-45o hajlásszögű, nyeregtetős lefedés,
bb) Az épület tetőhéjazata égetett cserép vagy annak színével harmonizáló színű természetes anyag lehet.
c) Az Mko-1 és Mko-2 övezetekben 35-45o-os hajlásszögű nyeregtetős épületek létesíthetők.
d) A hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében a helyi építési hagyományoknak megfelelő anyaghasználatú (kő, fa, tégla, cserép, üveg) tájba illő léptékű és tömegformálású épületek építhetők.
e) A településképet, tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, és védőerdősávok megőrzendők, fenntartásukról a tulajdonosnak kell gondoskodni.
23. Egyéb területek egyedi építészeti településképi követelményei
26. § (1) Mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés létesítése esetén azt áttört formában kell megépíteni.
(2) Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében a helyi építési hagyományoktól eltérő, nem tájba illő anyaghasználatú (kő, fa, tégla, cserép, üveg anyagokon kívüli anyaghasználattal) épületek nem helyezhetők el.
A reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú és műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
27. § E fejezet rendelkezései a város teljes közigazgatási területére kiterjednek.
24. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai
28. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) E rendelet 1.,3.,8., és 9. mellékletei, továbbá a HÉSZ 4. melléklete és 1., 3. függelékei tartalmazzák azokat a Tktv. 1. melléklet szerinti fokozott védelem alatt álló területeket, ahol reklámhordozó és reklám nem, vagy csak funkcionális, a terület védettségével összefüggésben lévő célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.
(3) E rendelet 1. melléklete szerinti helyi értékvédelmi területen az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz és kandeláber reklám nem helyezhető el.
(4) E rendelet 5. mellékletében megjelölt városközponti területen, a Parkvárosi, és Érdligeti alközpont területén az információs célú berendezések közül Cityboard formátumú eszköz nem helyezhető el.
(5) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó ponyva reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
29. § (1) A település közigazgatási területén utcabútorok legfeljebb az alábbi darabszámban helyezhetőek el:
a) Citylight formátumú eszköz: legfeljebb 80 darab,
b) Cityboard formátumú eszköz: legfeljebb 120 darab,
c) Kandeláber reklám: legfeljebb 1000 darab,
d) kioszk: 10 darab,
e) közművelődési célú hirdetőoszlop: 10 darab.
(2) Az információs célú berendezésekről helyszín, és darabszám szerint a közterület-felügyelet naprakész listát vezet.
(3) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozót két vagy több oldali reklámfelülettel kell kialakítani.
30. § (1) A reklámhordozó berendezések telepítésekor egységes megjelenésű, időjárásálló szinterezett, rozsdamentes, horganyzott acél vagy alumínium szerkezet alkalmazható. A szerkezeten kerülendők a harsány, rikító színek. A reklám a lehető legvékonyabb keretszerkezetben, átlátszó (plexi vagy biztonsági üveg) felület mögött, szerkezeten belüli, meleg színű, nem villogó fényforrás által megvilágított eszközön helyezhető el.
(2) Reklám megvilágítására kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók. A Citylight és Cityboard eszközök megvilágítása kizárólag a szerkezeten belülről történhet.
(3) Kandeláber reklám oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével,
(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarhatja.
25. Utcabútorokra vonatkozó szabályok
31. § (1) Az utcabútoroknak illeszkedniük kell a meglévő épített és természetes környezetbe, településképbe.
(2) Közterületi utcabútort közterület-használati engedély alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 39. §-ban foglalt előírásokat, külön figyelemmel arra, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.
(3) A közterületi utcabútor a közterület más, közcélú igénybevétele esetén elbontható, mely esetben az utcabútor építtetőjét, használóját, üzemeltetőjét kártalanítás nem, vagy a használatra kötött megállapodás szerint illeti meg.
32. § Utasváró fülkét úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok oldalfalán átlátható, legalább A/2 méretű műanyag vagy üvegfelület mögött lehetővé váljon könnyen cserélhető közérdekű hirdetések, városi szintű programokról való tájékoztatás elhelyezése.
33. § Kioszk reklám elhelyezésre felhasználható felülete nem lehet nagyobb az építmény teljes homlokzati felületének kétharmadánál.
34. § (1) Az információs és más célú berendezések reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán, a kétoldalas Citylight, Cityboard formátumú eszközök, és kandeláber reklám összes felületének pedig legfeljebb 50%-án tehető közzé reklám. A további felületeken az alábbi, közérdekű információk közlése lehetséges:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk,
e) várostérkép,
f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) A Citylight és Cityboard típusú berendezés meglévő reklámhordozót tartó berendezésektől légvonalban mérve 50 méteren belül nem helyezhető el.
(3) Információs és más célú berendezés kialakításakor a harmonikus, a település egészén egységes megjelenést biztosító kialakítás mellett törekedni kell arra, hogy a berendezés egyéb közterületi funkcióhoz – például: pad, biciklitároló, virágtartó – is kapcsolódjon.
(4) A településen működő közművelődési (Szepes Gyula Művelődési Központ), és közgyűjteményi (Magyar Földrajzi Múzeum, Csuka Zoltán Város Könyvtár) intézmények, valamint azok telephelyei önállóan vagy együttesen közművelődési célú hirdetőoszlop létesítését kérelmezhetik a polgármesterhez benyújtott településképi bejelentési eljárás keretében.
(5) A közművelődési célú hirdetőoszlopnak a reklám elhelyezésre igénybe vehető felülete a 12m2-t nem haladhatja meg.
(6) A közművelődési célú hirdetőoszlopra reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető. A létesítést kérő közművelődési intézmények kötelesek a hirdetőoszlop reklám céljára hasznosítható felületét karbantartani, az avult, megrongálódott reklámok hirdetéseket eltávolítani.
26. A reklámokra vonatkozó szabályoktól való eltérések
35. § A reklámok, és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott korlátozások és tilalmak alól átmeneti időre, az alábbiak szerint lehet eltérni:
a) Városi rendezvények, jelentős események népszerűsítésére évente összesen legfeljebb 12 hét időtartamra a városközpont, alközpontok és a főbb városi útvonalak mentén ideiglenesen egyéb reklám is elhelyezhető,
b) Építési tevékenység idejére – minden esetben kérelemre, és építési napló vezetésével igazoltan – építési reklámháló, molinó is elhelyezhető. Építési reklámhálón a reklám közzétételre 2-9 m2 nagyságú felület használható fel,
c) Közérdekű molinó ideiglenesen helyezhető el városi rendezvények népszerűsítésére a rendezvényt megelőzően legfeljebb 3 hét időtartamra, melyeket a rendezvény végétől számított öt napon belül le kell szerelni.
36. § A választással kapcsolatos hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésére a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
27. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok
37. § A vállalkozás használatában álló ingatlanon - a megfelelő településképi eljárás keretében - kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések, különösen üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika, molinó helyezhető el.
38. § (1) Új épület építésénél, meglévő átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését e rendelet előírásait figyelembe véve a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve az előírások szerint helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.
(2) Egy ingatlanon belül az összes meglévő és tervezett cégér és hirdetési célú berendezés felületi nagysága nem haladhatja meg az épület közterület felé eső homlokzati felületének 10%-át, amely alól kivételt képez a homlokzati falra festett reklámgrafika, amennyiben az a közterületről látható homlokzat kedvező városképi megjelenését szolgálja.
(3) Cégért és hirdetési célú berendezést elsősorban az épület homlokzatán, az üzletportál feletti sávban kell kialakítani. A tetőfelület síkjában arra ráírva, felszerelve felirat, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.
(4) Kerítésen vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetési célú berendezést a kerítésre szerelve, annak síkjában lehet elhelyezni, beleszámítva azt a (2) bekezdésben meghatározott homlokzati arányszámba.
(5) Előkertben teljes szerkezetével legfeljebb kettő totemoszlop állhat. A HÉSZ szerinti lakóterületeken totemoszlopot nem lehet elhelyezni.
28. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének övezetekre, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályai
39. § (1) A HÉSZ-ben kertvárosias és falusias lakóterületi övezetekbe tartozó ingatlanokon vállalkozásonként legfeljebb 1m2 összes hirdetőfelületű üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér az épület homlokzatára, vagy a kerítésre szerelve, annak síkjában helyezhető el, illeszkedve azok építészeti jellegéhez.
(2) E rendelet 1. melléklete szerinti helyi értékvédelmi területen és a 2. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló érték ingatlanán:
a) e rendelet méretkorlátai között vállalkozásonként legfeljebb 2 darab cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés helyezhető el elsősorban betűkből kirakott, vagy dobozolt kivitelben az épület homlokzatára szerelten helyezhető el,
b) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán LED- kijelzőként, vagy futófénnyel, fényjátékkal üzemelő cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el,
c) a nemzeti dohányboltok kivételével kirakatot át nem látható felülettel takarni nem lehet,
d) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
(3) E rendelet 5. melléklete szerinti városközpont, alközpontok területén:
a) új épületek esetében a homlokzati kialakítással együtt tervezett cégéreken, hirdetési célú berendezéseken kívül egyéb hirdetési felületek nem alakíthatók ki,
b) meglévő épületeknél az újonnan kihelyezni kívánt berendezések esetén az épület anyaghasználatát, formáját, tömegét kell figyelembe venni,
c) a nemzeti dohányboltok kivételével meglévő és létesülő kirakatokat 30%-nál nagyobb arányban át nem látható felülettel takarni nem lehet,
d) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
40. § (1) A tulajdonosok a város bármely területén az ingatlanon, annak elidegenítésére vonatkozó kínálati felhívást molinón is elhelyezhetik – legfeljebb 2 m2 felülettel.
(2) E rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást követően elhelyezett cégér és hirdetési célú berendezés jobb alsó sarkában fel kell tüntetni az elhelyezést engedélyező önkormányzati hatósági határozat iktatószámát.
(3) A vállalkozás, tevékenység megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált cégérek, és egyéb hirdetési célú berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége.
29. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
41. § (1) Technológiai létesítmény-berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:
a) a helyi értékvédelmi területen és a helyi egyedi védett épületek utcai homlokzatára és tetőfelületére látható helyre technológiai létesítmény (pl. antenna, klíma-berendezés, szellőző, napelem, kollektor, új parapet-konvektor stb.) nem helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. Szerelt kémény nem helyezhető el, csak hagyományos, környezetbe illeszkedő kémény építhető;
b) az a) ponton kívüli egyéb területeken klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezetés az épület utcai főhomlokzatán látható helyre csak kivételesen, műszakilag indokolható esetben helyezhető el. Az ilyen berendezések/felszerelések csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthetők.
(2) Parapet konvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert van.
(3) Háztartást ellátó méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetős épületnél csak a tetősíkban telepíthető.
(4) Lapostetős épületre napkollektor, napelem parapetfallal takartan telepíthető.
(5) A városkép védelme, illetve a kedvező tájképi megjelenés elősegítése érdekében a város beépítésre szánt területein minden 12,5 méternél, beépítésre nem szánt területein pedig minden 6 méternél magasabb torony- illetve oszlop-szerű építményre a rendelet 8. függelékében meghatározott tartalom szerint rálátási, kilátási tervet kell készíteni.
(6) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele, hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített homlokzatmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telkén belülre kell, hogy essen.
(7) A (6) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű)
a) műemléki környezetben,
b) helyi védelemre kijelölt területen belül,
c) egyéb védelem alatt álló területeken,
d) tájképvédelmi területen, vagy
e) ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.
(8) Szélerőmű, szélkerék belterületen nem telepíthető.
30. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai
42. § (1) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, és önálló reklámépítmény elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek,
b) az ökológiai hálózat magterülete,
c) a közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek), és
d) az erdőterületek.
(2) A város déli területein futó elektromos távvezetékek számára közös elhelyezési folyosót kell biztosítani, az egyes hálózati elemeket, azok esedékes felújítása során ebben a folyosóban kell elhelyezni.
43. § (1) Belterületi beépítésre szánt új fejlesztési területek nem alkalmasak az új középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint a vezetékes hírközlő hálózatok föld feletti vezetésére.
(2) A rendelet 11. mellékletében szereplő területek, és az ott megjelölt utak menti területek a településkép védelme érdekében nem alkalmasak a középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint az új vezetékes hírközlő hálózat és a meglévő hálózat rekonstrukciója esetén a légkábeles megoldásra.
(3) Belterület, már beépített területén - a (2) bekezdésben említett területek kivételével - , valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, az új kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Belterület már beépített területe a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén légvezeték elhelyezésre nem alkalmas.
(4) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat, és az optikai hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Beépítésre nem szánt terület a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak földalatti elhelyezésre alkalmas.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltakat a meglévő hálózat rekonstrukciója során is alkalmazni kell.
(6) Beépítésre szánt terület az új villamos energia ingatlan-bekötés esetén – ezzel együtt az elektronikus hírközlési bekötés is – csak földalatti csatlakozás kiépítésére alkalmas akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(7) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére alkalmas területek belterületen, beépítésre szánt területen:
a) A gazdasági területek, melyek antenna önálló elhelyezésére is alkalmasak. Egyéb területek antenna elhelyezésére önállóan nem, csak meglévő építményre telepítve alkalmasak;
b) silók, tornyok, egyéb műszaki létesítmények, templomok harangtornya e szerkezetek takarásában; víztornyok, azokhoz illeszkedő formai kialakításban alkalmasak antenna elhelyezésére.
(8) Erdőterület föld feletti hálózatépítésre csak akkor alkalmas, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, erdei utak mentén, földalatti telepítéssel kell építeni.
Településkép-érvényesítési eszközök
31. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
44. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításához fűződő közérdeket összehangolja a magánérdekkel.
(2) A szakmai konzultáció kötelező az egyszerű bejelentéssel érintett tervek benyújtását megelőzően:
a) helyi értékvédelmi terület, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok,
b) a rendelet 5. mellékletében lehatárolt városközpont és alközpontok területén lévő ingatlanok,
c) a rendelet 6. melléklete szerinti városkapuk, jelentős csomópontok és kiemelt jelentőségű városi főutak, valamint a gazdasági és ipari övezetekben fekvő ingatlanok,
d) a város teljes területén két, vagy annál több rendeltetést tartalmazó épület tervezése esetén, illetve
e) a város teljes területén, ahol a HÉSZ 10. § (4) bekezdés c) pontja szerint - a HÉSZ-ben meghatározott, vagy kialakult állapot hiányában - a 6,0 m előkerttel kialakított építési helyen belül bárhol el lehet helyezni az épületet.
(3) Szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető az építtető részéről a településképi követelményekkel kapcsolatosan.
(4) A szakmai konzultáció a rendelet 2. függeléke szerinti kérelem nyomtatvány kitöltésével és – akár elektronikus úton történő – benyújtásával is kezdeményezhető.
(5) A szakmai konzultáció során az ügyfelet tájékoztatni kell az építés érintett területre vonatkozó helyi rendjéről, valamint a tervezett beavatkozás környezetét érintő ismert önkormányzati fejlesztési elképzelésekről. A főépítész bemutatja, és szükség esetén értelmezi Települési Arculati Kézikönyv ajánlásait és azok indokait, az adott beruházás környezetének értékeit és sajátos adottságaiból következő építési feltételeket.
(6) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesülését.
(7) A főépítész elektronikus úton, vagy telefonon értesíti a kérelmezőt a konzultáció lehetséges időpontjáról a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül.
(8) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül a felvetett javaslatok összefoglalásával, valamint a főépítész nyilatkozataival. Az emlékeztetőben foglaltaktól a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során nem lehet eltérni.
32. Településképi véleményezési eljárás
45. § (1) Az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően településkép véleményezési eljárást kell lefolytatni jelen rendelet és a Tr. szabályai szerint a város teljes közigazgatási területén:
a) új épület építése,
b) meglévő épület közterületről látható bővítése esetén, - ide nem értve azon fennmaradási engedélyezési eljárásokat, ahol az építés, bővítés 10 éven túl történt -, és
c) közterületen történő bármilyen építési tevékenység esetén.
(2) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Tr. 26/A. § (3) bekezdésére figyelemmel, a Tr. 26. § (3) bekezdés szerinti vizsgálathoz szükséges mértékben – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a rendelet 3. függeléke szerinti adatlap,
b) rövid műszaki leírás (rendeltetés meghatározása, különböző védettségek bemutatása, telepítés, építészeti kialakítás),
c) tető-felülnézeti helyszínrajz (a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal),
d) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai,
e) metszetek a megértéshez szükséges mértékben,
f) valamennyi homlokzat, ha tervezett, a cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések, és egyéb műszaki berendezések ábrázolásával,
g) ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, utcakép, és
h) látványterv vagy modellfotó (madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).
(3) A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontja alapján adja meg.
46. § (1) A településképi vélemény megalapozása érdekében a - jelen rendelet szerinti egyedi és területi építészeti - településképi követelményeknek való megfelelés vizsgálatát a (2)-(7) bekezdésekben foglalt szempontrendszer szerint kell elvégezni.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén:
ca) biztosított lesz-e, vagy marad-e, az előírásoknak és a településképi követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a közterület felől látható homlokzatok, építészeti részletek, a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – illeszkednek-e a településkarakterhez, a TAK követelményeihez és ajánlásaihoz,
b) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
c) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér- és egyéb információs célú berendezések elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
f) helyi védettség esetén az építészeti értékek védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
g) amennyiben az érintett ingatlannal szomszédos épület műemléki, vagy helyi egyedi védelem alatt áll, az építési tevékenység védett értékekre gyakorolt hatását.
(5) A közterület mentén folytatott építési tevékenység esetében vizsgálni kell, hogy
a) összhangban van-e a közterület-alakítási tervvel,
b) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
c) korlátozza, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
d) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra.
(6) Közterületen folytatott építési tevékenységhez kapcsolódóan vizsgálni kell annak a közterület meglévő vagy tervezett burkolatára, műtárgyaira, köztárgyaira, növényzetére, díszvilágító berendezéseire és reklámhordozóira gyakorolt hatását.
(7) Azon építési telkek esetén, melyek hátsó telekhatára a vasutak (Kök), illetve a gyorsforgalmi utak (M6, M7 autópályák) területével határos, a településképi és építészeti megjelenést ezekből a nézőpontokból is véleményezni kell, különösen az itt elhelyezhető kerítés, fásítás környezetéhez illeszkedő kialakítása tekintetében.
(8) A településképi vélemény kialakításakor - amennyiben sor került rá - vizsgálni kell az előzetes tájékoztató és szakmai konzultáció során meghatározott javaslatok érvényesülését.
(9) A polgármester településképi véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető), tervező adatait,
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység megnevezését,
c) a Tr 26/A. § (5) bekezdés szerinti véleményt, és
d) a vélemény kialakításának alapjául szolgáló, (2)-(7) bekezdésben lévő szempontrendszer szerinti vizsgálatot.
33. Településképi bejelentési eljárás
47. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben szereplő, építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységek közül az alábbiakban felsoroltak valamelyikét kívánják megvalósítani:
a) helyi egyedi védelem alatt álló építményt, és ingatlanát érintően és helyi védett területen:
aa) meglévő építmény homlokzatának (tetőzetének) megváltoztatását, meglévő építmény utólagos hőszigetelését, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréjét, homlokzatnak az eredeti színtől eltérő színre történő festését, felületképzésének a megváltoztatását,
ab) az ingatlan közterületről látható területén, a közterületi határvonaltól számított 25 m-en belül nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építését, bővítését, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
b) helyi egyedi védelem alatt álló építményt, vagy ingatlanát érintően, helyi védett területen, valamint a Budafoki út, Balatoni út, Alsó utca, Iparos utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Riminyáki út, Diósdi út (déli szakasza), Budai út, Velencei út, Fehérvári út, Szovátai utca, Lőcsei utca, Szent István út, Elöljáró utca, Felső utca, Fő utca, Római út, Mecset utca, Molnár utca nyomvonala mentén:
ba) az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építését, meglévő felújítását, helyreállítását, átalakítását, korszerűsítését, bővítését, megváltoztatását,
bb) közterületi kerítés, és azzal egybeépített építmények (pl. hulladéktároló) építését, meglévő átalakítását,
bc) 20 m2 alapterületnél kisebb kereskedelmi létesítmény építését.
c) a település teljes közigazgatási területén egyéb műszaki berendezésnek minősülő antennatartó szerkezet, antenna létesítését, ha annak bármely irányú mérete minimum 3 méter.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építményekben a rendeltetési mód tervezett megváltoztatása esetén:
a) amennyiben a tervezett változás helyi védett területen, helyi egyedi védelem alatt álló építményt, vagy ingatlanát érintően történik,
b) a település teljes közigazgatási területén, a rendeltetési egységek számának növekedése esetén.
(3) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Rr. valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.
(4) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet szerinti, üzletenként 1m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt.
48. § (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a polgármester részére írásban kell benyújtani.
(2) A bejelentés tartalmát a Tr. és jelen rendelet részletes szabályai határozzák meg.
(3) A polgármester által kiadott hatósági határozatot a főépítész készíti elő.
(4) A bejelentéshez kapcsolódó építészeti-műszaki tervnek a hatósági határozat kialakításához szükséges mértékben - a tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatóságával - a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) jelen rendelet 47. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetén:
aa) a rendelet 4. függeléke szerinti kitöltött adatlapot,
ab) minden esetben rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításáról,
ac) minden esetben helyszínrajzot a szomszédos építmények, a terepviszonyok és az előkert elrendezési tervezetének feltüntetésével,
ad) az érintett homlokzat(ok)at szükség szerint a tervezett építészeti részletek, egyéb műszaki berendezések feltüntetésével,
ae) minden esetben fotódokumentációt a jelenlegi állapotról,
af) homlokzat színezésének megváltoztatása esetén a színtervet, és
ag) kerítés létesítése, átalakítása esetén annak településképileg értékelhető tervét.
b) a rendelet 47. § (2) bekezdés szerinti rendeltetési mód tervezett változtatása esetén:
ba) a rendelet 4. függeléke szerinti kitöltött adatlapot,
bb) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bc) helyszínrajzot,
bd) parkolási mérleget a HÉSZ szerinti zöldfelületi arányszám igazolásával,
be) alaprajzot, és
bf) amennyiben változik, homlokzat, vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
c) a rendelet 47. § (3) (4) bekezdéseiben szereplő reklámok, reklámhordozók, és bejelentéshez kötött cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezése esetén:
ca) a rendelet 5. függelékben szereplő kitöltött adatlapot, cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések esetén a 38. § (2) bekezdésben meghatározott homlokzatfelületi arányszám feltüntetésével,
cb) műszaki leírást mely bemutatja a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégér, egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását, valamint ca) pontban említett homlokzatfelületi arányszám igazolását,
cc) közterületre, vagy telken belül önállóan elhelyezésre kerülő berendezések esetén helyszínrajzot,
cd) építményre helyezendő cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és
ce) látványtervet vagy fotómontázst.
(5) Amennyiben a bejelenteni kívánt tevékenység több vonatkozásban is bejelentés-köteles, akkor az eljárás egy kérelemben is kezdeményezhető.
49. § (1) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a Tr.26/B (2)-(3) bekezdésében, illetve e rendelet 48. §-ában foglaltaknak;
b) a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás, egyéb műszaki berendezés, reklám, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek,
c) a b) pontban foglaltakon túl a reklám, reklámhordozó elhelyezése megfelel-e az Rr-ben foglalt általános elhelyezési követelményeknek.
(2) A 49. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat különösen az alábbiakra terjed ki:
a) a tevékenység milyen hatást gyakorol az épített és természeti környezet értékeire, örökségére,
b) érinti-e a közterület kialakítását, illetve különösen azt, hogy a reklám, reklámhordozó milyen hatást gyakorol a jellemző településképre, és hozzájárul-e annak kedvező alakításához,
c) a cégér, egyéb hirdetési célú berendezés milyen módon változtatja meg, milyen hatást gyakorol az épület homlokzatának, tetőzetének, kirakatának, portáljának megjelenésére.
(3) Amennyiben a településképi bejelentés és a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás, egyéb műszaki berendezés, reklám, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése megfelel a 49. § (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak, a hatósági határozat:
a) állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
b) rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig,
c) közterületi reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a közterület más célú hasznosításáig, cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése esetén annak aktualitása időpontjáig (üzlet működéséig) érvényes.
(4) A településképi bejelentés ügyében hozott határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. Amennyiben a polgármester a bejelentett tevékenység végzését a megadott határidőn belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg, úgy a tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
34. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság
50. § (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) A polgármester hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki
a) az e rendelet III. és IV. fejezetében meghatározott településképi követelmények megsértése,
b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
esetén.
(3) A polgármester a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben előzetesen megfelelő határidő biztosításával végzésben hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(4) Az (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában - a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására és ezzel egyidejűleg az 51. §-ban foglaltak szerint településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
51. § (1) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 50.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő összegű településkép-védelmi bírságot szab ki az alábbiak szerint:
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén:
aa) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 Ft,
ab) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 Ft,
b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 1.000.000 Ft,
c) a településképi követelmények megsértése esetén - amennyiben a tevékenység nem tartozik településképi bejelentési kötelezettség alá - legfeljebb 1.000.000 Ft.
(2) A bírság megfizetése nem mentesít a kötelezésben foglaltak teljesítése alól.
(3) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A településképi kötelezésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén – ideértve a településkép-védelmi bírság meg nem fizetését is - a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.
Záró rendelkezések
52. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2018. március 1. napján lép hatályba.
(2) Az 51. § a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
53. § A Tktv. 11/F § 3. pontjának a) - d) alpontjában meghatározott cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések esetén az azokat elhelyező személy legkésőbb 2018. május 1. napjáig köteles a jelen rendeletben foglalt előírásoknak megfelelni.
54. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
55. § Hatályát vesztette a Jat. 12. § (1)-(2) bekezdése alapján.