Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. ( V.15.) számú rendelete

a településképi véleményezési és bejelentési eljárásról

Hatályos: 2017. 10. 14 - 2020. 01. 30

/Egységes szerkezetben/[1]


Kékesd Község Önkormányzata Képviselő- testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 4. és 7. pontjában, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 21.§ (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 23.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:




I. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás


1. A rendelet hatálya


1.§

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Kékesd teljes közigazgatási területén a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet 21.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott építési tevékenységek tekintetében.



2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása


2.§

(1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 1. számú melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(3) A polgármester csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(4)[2] A Polgármester településképi véleményezési eljárásban hozott döntése ellen Kékesd Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.



3. A véleményezés részletes szempontjai


3.§

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:


  1. megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak;
  2. figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a (település) építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
  3. a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
  2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
  3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását;
  4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;
  2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 


(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
  2. a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
  3. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására;
  4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá 
  5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.


(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:

  1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:

aa)  korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;

ac)  megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

  1. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.




II. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás


4. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


4.§

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:

  1.  a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével – az építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni;
  2. meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyag használatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén;
  3. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén;
  4. meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni;
  5. nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
  6. nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén;
  7. önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg:

ga)  beépítésre nem szánt területen a 9,0 m;

gb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot;

  1. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
  2. emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t;
  3. a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;
  4. közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén;
  5. szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni;
  6. építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.


5. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:

  1. telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé;
  2. a korábbi rendeltetéshez képest:

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc)  a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé;

  1. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
  2. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti. 

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.


6.§

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések közül:

  1. az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített:

aa)  cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,

ab) egyedi tájékoztató tábla,

ac)  kirakat,

ad) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva

  1. az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett:

ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin,

bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,

bc)  reklámtábla (hirdetőtábla),

bd) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,

be) totemoszlop és reklámzászló,

bf)  reklám-célú építési védőháló, molinó

  1. közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett:

ca)  hirdetőoszlop,

cb)  citylight berendezés,

cc)  megállító tábla,

cd)  reklámkorlát,

ce)  transzparens

elhelyezése esetén.

4/A.[3] A településképi bejelentési eljárás lefolytatása


6/A. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.


(2) A kérelmet Kékesd Község Polgármesteréhez a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 4.§ szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 1.mellékletét képező kérelem benyújtásával.


(3) A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.


(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.


(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését -amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában -  az önkormányzati főépítész készíti elő.


(6) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadásától számított 1 évig érvényes.


(7) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Kékesd Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.



4/B[4]. A településképi bejelentés elbírásának szempontjai


6/B. §

(1) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.


(2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a reklám elhelyezési tevékenység megfelel-e a helyi jellegnek, összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, vagy figyelembe veszi-e az átalakuló épített környezetet a reklám-, illetve reklámhordozók, cégérek kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelésben.

5. Egyéb rendelkezések


7.§

A bejelentést a rendelet 2. számú melléklete szerinti űrlapon kell benyújtani.


8.§

A polgármester a bejelentési kötelezettség teljesítését a Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal által ellenőrzheti.


II/A. Fejezet[5]

A településképi kötelezési eljárás


5/A. A településképi kötelezési eljárás alkalmazási köre és a településképi kötelezettségek


8/A. §

(1) A Polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:


  1. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
  2. a településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység,
  3. a településképi bejelentés elmulasztása esetén.


(2) A településképi kötelezettség körébe tartozik:


  1. a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítás
  2. vagy elbontás elrendelése.


5/B. A településképi kötelezési eljárás lefolytatása


8/B. §

(1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, az önkormányzati főépítész – amennyiben önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban a polgármester - kezdeményezésre.


(2) A Polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai által meghatározottak szerint folytatja le.


(3) A Polgármester településképi kötelezési határozati javaslatát az önkormányzati főépítész – amennyiben önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban a polgármester - készíti elő.


(4) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településrendezési kötelezettségről szóló határozat formájában.



5/C. A településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke


8/C. §

(1) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 1.000 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, a bírság többször kiszabható.


(2) A bírságot a Polgármester jogosult kiszabni.


(3) A bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 42. § (3) értelmében adók módjára behajtható.


III. Fejezet

Záró rendelkezések


9.§

Ez a rendelet egységes szerkezetben 2017. október 14.  napján lép hatályba.





Varga Tamás

Dr. Tóth Sándor

Polgármester

Jegyző





Kihirdetési záradék:


A rendeletet 2017. szeptember 29. napján kihirdettem.


Dr. Tóth Sándor

jegyző



[1]

Módosította a 12/2017.(IX.29.)Ör.

[2]

Hatályba léptette a 12/2017.(IX.29.) Ör.

[3]

Hatályba léptette a 12/2017.(IX.29.) Ör.

[4]

Hatályba léptette a 12/2017.(IX.29.) Ör.

[5]

Hatályba léptette a 12/2017.(IX.29.) Ör.


Mellékletek