Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. ( I.31.) számú rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2020. 02. 01

Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva  Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 10/2017. (VII.20.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § A rendelet célja Kékesd község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.

  1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
  2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  3. a településképi követelmények meghatározásával;
  4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településkép i bejelentési eljárás szabályozásával;
  5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.


2. § E rendelet területi hatálya Kékesd Község közigazgatási területére terjed ki.


3. § E rendelet előírásait Kékesd Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


2. Értelmező rendelkezések


4. § E rendelet alkalmazásában:

  1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
  2. Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátáscélját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla.
  3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
  4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
  5. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
  6. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
  7. Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
  8. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
  9. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
  10. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
  11. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
  12. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
  13. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.


II. fejezet

A helyi védelem


3. A helyi védelem célja


5. § (1) A helyi védelem célja Kékesd Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


4. A helyi védelem fajtái


6.§ (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:

a) az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy

b) az építmény valamely részértékére (H2).

(3) A területi védelem kiterjedhet:

a) az épített környezet egyes összefüggő részére, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjedhet ki, és a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálja, vagy

b) ahol a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(4) A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.


5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


7.§ (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre, vagy hivatalból indul.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

a) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, térképi ábrázolással,

b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

d) a kezdeményezés indokolását,

e) a védendő érték fotódokumentációját,

f) a kezdeményező nevét és címét,

g) az előzetes értékvizsgálatot.

(4) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik, de ennek költségeit esetenként a kérelmezőre átháríthatja.

(5) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja is.

(6) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.

(7) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.


8.§ (1) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni.

(2) A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan 30 napon belül írásos észrevételt lehet tenni.


9.§ (1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

(2) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.

(3) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.


10.§ (1) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző gondoskodik.

(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása azonban a védettség hatályát nem érinti.


11.§ (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege:

„Kékesd Község Önkormányzata védetté nyilvánította - évszám”.

(2) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester, vagy az általa megbízott szervezet gondoskodik.


6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


12.§ (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely az Önkormányzat feladata.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,

b) a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

c) a védelem típusát,

d) a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,

e) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,

f) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint

g) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, abba bárki betekinthet.


7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


13.§ (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer


14.§ (1) A helyi védelem alatt álló érték fenntartási kötelezettségének (szokásos jó-karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok) teljesítéséhez az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújthat a tulajdonos részére, amennyiben azt a tulajdonos a munkavégzés előtt kéri.

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. A pályázati kiírásáról a képviselő-testület a költségvetésének elfogadásakor dönt. A pályázathoz benyújtandó kérelem-mintát a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Támogatásért csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa folyamodhat és annak elnyerésére is csak ő jogosult, azonban a támogatást az esetleges bérlőre, vagy használóra átruházhatja. Az átruházás szándékát már a kérelemben jelezni kell.

(4) A támogatási kérelmek benyújtásának határideje:

a) Általános esetben: legkésőbb a naptári évet megelőző év szeptember hó 30. napjáig lehet benyújtani a Képviselő-testülethez. A határidő elmulasztása jogvesztő.

b) Rendkívüli esetben: a naptári év aktuális negyedévének utolsó napjáig. Rendkívüli esetnek minősül az a kérelem, melyet a Képviselő-testület a polgármester és a jegyző és amennyiben szükséges a Megyei főépítész szakvéleménye alapján tett javaslatára annak nyilvánít, valamint amihez kiemelt településérdek fűződik.

(5) A támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát;

b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt;

c) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú és terveket, az elvégzendő munka leírását; valamint a településképi véleményt, illetve a településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolást;

d) minimum 5 darab fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzatokról;

a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetést, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely a homlokzati díszek és egyéb homlokzati elemek eredeti formában történő helyreállítása, díszesebb kapuzatok, oromzatok, lábazatok, stb. miatt szükséges;

e) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének határidejét;

f) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, illetve kire ruházza át.

g) társasház esetén a közgyűlés hozzájárulását tartalmazó határozatot.

(6) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 50 %-áig, maximum homlokzati elemenként 50 000 Ft-ig terjedhet. Teljes épületrész felújítása esetében egyedi támogatási összeg is megállapítható. Az ingatlanra eső Önkormányzati támogatás mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg. A Képviselő-testület a benyújtott pályázat (5) bekezdés e) pontjában meghatározott melléklet kapcsán jogosult annak ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére.

(7) A támogatás módját, mértékét, igénybevételének feltételeit a Képviselő-testület határozza meg, amelyről a nyertes pályázók és az Önkormányzat támogatási szerződést kötnek. A szerződés tartalmazza legalább a megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.

(8) A támogatás kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák, és fényképek becsatolását követően kerülhet sor. Az elkészült munkát követő kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak.

(9) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül.

(10) Az önkormányzati támogatással megvalósított homlokzati elemeket az alábbi időtartamú fenntartási kötelezettségek terhelik: állandó homlokzati elemek: 10 év; ideiglenes homlokzati elemek: legalább 5 év, illetőleg az adott érdekkör fennállásának időtartamáig.


15.§ (1) Nem adható támogatás olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni, hogy az önkormányzati támogatáson felüli pénzügyi forrása rendelkezésére áll.

(2) Nem adható támogatás a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz.

(3) Nem adható támogatás azon épületre, mely 15 éven belül már támogatás nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.


16.§ (1) Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt visszafizetési kötelezettség időarányosan terheli azt a támogatásban részesülőt, aki a 14. § (10) bekezdésében megjelölt fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget.


III. fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek


9. Kékesd Község településkép szempontjából meghatározó területei


17.§ (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Kékesd Község teljes közigazgatási területét:

a) Belterület – településképet meghatározó terület;

b) Külterület – településképet meghatározó terület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

a) Táj- és természetvédelmi területek: országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi övezet;

b) Örökségvédelemmel érintett területek: régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.

(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a 3. melléklet tartalmazza.


IV. fejezet

Településképi követelmények


10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


18. § (1) A 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Belterületre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.

b) Az előkert mérete a környezetben kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen.

c) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

d) Tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

(2) A 17. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Belterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Az új épületek tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.

b) Új lakóház 35-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető. Az épület tetőgerince nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

c) A lakóépületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindelyés egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.

d) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

e) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.

f) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

g) Az utcafronton áttört fa vagy fém kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.

h) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

i) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

19. § (1) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

b) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.


(2) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Külterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.

b) A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.

c) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely.

d) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.

e) A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos legyen.


11. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények


20.§ (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.


12. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


21. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

(2) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.

(3) Fasoroknál a telepítési tőtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolság a 20 éves korban várható lombkorona-átmérő méretének legalább a 2/3-a.

(4) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(5) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.


13. A zöldfelület kialakításának követelményei


22.§ (1) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(3) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:

a) sövény, cserje esetén: 1,0 méter;

b) fa esetén:

ba) külterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 2/3 része

bb) belterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 1/3 része;

c) erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 méter.

4) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók. A kerülendő inváziós növényfajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.


14. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények


23.§ A helyi védett területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) A helyi védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését.

b) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult (fésűs vagy hajlított, keresztcsűrös) beépítési formához kell igazítani.

c) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető. Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható.

d) A történetileg kialakult már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken a kialakult oldalkert méretek tarthatók, illetve 4,0 méterig csökkenthetők az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.


24.§ A helyi védett területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45° között kell megválasztani.

b) A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny és a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.

c) Az épületek tetőhéjalásához hagyományos cserépfedést kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával, lábazati részen kővel is történhet.

d) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.

e) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.

f) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.

g) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.


15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények


25.§ (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások arányrendszerét, osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) Helyi védett épületen tetőtér beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(5) A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését a településképi bejelentési eljárás lefolytatása során szakmai okokra alapozva a polgármester előírhatja.

(6) Az egyes helyi egyedi védelemmel védett meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák utólagos beépítése nem engedhető meg.

(7) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(8) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(9) Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor


16. Helyi védett területek és egyedi védelem alá helyezett értékek építési anyaghasználata és egyéb sajátos előírásai


26.§ (1) Építési anyaghasználat:

a) Lábazatképzés esetén kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes lábazatképző anyag, a fém kivételével.

b) Falfelületek esetében vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

c) Helyi védelem alatt álló utcai épület homlokzatokat egységes homlokzati felületképzéssel, színezéssel kell ellátni, függetlenül attól hány üzlet működik az épületen belül.

d) Tető esetében nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

e) Kivételes esetben alkalmazható cink tetőfedés, ha meglévő állapot ezt alátámasztja, illetve megjelenése a védett utcakép és közterület harmóniáját nem zavarja meg. A tetőfedés technikája lehet hagyományos, álló korcos fémlemezfedés, az eredeti állapotnak megfelelő vagy amennyiben ez nem ismert a környezethez illeszkedő színben vagy antracit vagy sötétbarna színben, matt felületképzéssel.

f) A homlokzati nyílászárók anyaghasználata tükrözze az épület építési korának anyaghasználatát.

g) Az védett épületek kiemelt nyílászárói, úgymint bejárati ajtói, portáljai fa anyagból készüljenek.

h) A nem kiemelt nyílászárók is fa anyagból készüljenek, azonban a településképi eljárás során ettől eltérő műszaki megoldások alkalmazására is sor kerülhet akkor, ha megjelenésük a fa anyaghasználatot tükrözi, vagy megjelenésük az eredeti nyílástárók megjelenését tükrözik.

i) A portálok anyaghasználata faszerkezetű legyen, vagy a fa anyaghasználatot tükrözze. Igényes porszórt alumínium portálszerkezetek megjelenhetnek, de csak akkor, ha egy épületen belül minden utcai portál azonos megjelenésű.

j) Védett épületekhez kapcsolódó kovácsoltvas elemeket meg kell őrizni és fekete színnel kell ellátni.

(2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:

a) A homlokzaton, vagy a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben, a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

b) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

c) A helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.

d) A nyílás és falfelületek aránya a védett épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, portálok esetében a földszinten is.

e) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben rekonstruálandó.

f) Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zárt-sorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zárt-sorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épülhet.

g) Hézagosan zárt-sorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.


17. Helyi egyedi védelem alatt álló szobor műalkotásokra vonatkozó sajátos előírások


27.§ (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket

a) a tömeghatás,

b) a teljes magasság,

c) a posztamens és a szobor magassági aránya,

d) az anyaghasználat

szempontjából mértékadónak kell tekinteni.

(2) A szobrok, emlékművek, és egyéb védett köztárgyak javítását szakszerűen kell elvégezni, az eredeti állapot megtartása mellett.

(3) A helyi  műalkotások jegyzékét e rendelet 1. melléklet 2. pont B.) alpontja tartalmazza.


18. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények


28.§ (1) Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.

(2) A helyi védett területen belül elhelyezkedő épületen, építményen csak a látványt nem zavaró módon helyezhető el antenna, hírközlési egység illetve gépészeti berendezés, klímaszerkezet.

(3) Nem létesíthető fém kémény.


19. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok


29.§ (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak, valamint szélerőmű elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) belterület,

b) országos ökológiai hálózat övezete,

c) régészeti lelőhely területe, valamint

d) e területek 50 m-es környezete.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.


30.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek,  új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) Oszloptranszformátor nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető helyi értékvédelmi területen.

(4) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(5) Helyi védett területen belül a közművek építése és rekonstrukciója lehetőleg föld alatt történjen, a kialakult állapot azonban fenntartható.

(6) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(7) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.


31.§ A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;

b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;

c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;

d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.


20. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


32.§ (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(3) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.

(4) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.


21. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények


33.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) Hirdető berendezések és reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjen az épület megjelenéséhez és arányrendszeréhez, illetve a közterületi elemek esetében a közterületen megjelenő utcabútor családhoz. Egy közterület szakaszon a reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjék egymáshoz.

(3) Hirdető berendezés, cég-és reklámfelirat homlokzati elembe, tagozatba nem takarhat bele.

(4) Hirdető berendezés rögzítő szerkezete homlokzati elembe, tagozatba nem helyezhető el.

(5) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.


34.§ Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.


22. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények


35.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) A cégérek tartószerkezete fekete színű kovácsoltvas, vagy más igényes anyag legyen, a cégérmező anyaghasználata szabadon választható.

(5) Az egyes cégéreknek, tábláknak egy épületen, vagy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, különös tekintettel a rögzítő elemekre, azok formájára, eltérések csak a cégér díszítésében, a reklámhordozó részének, feliratának kialakításában, lehetségesek

(6) A cégérek méretei nem haladhatják meg az alábbi méreteket: szélessége szerkezettel együtt 1,5 méter, a tábla szélessége legfeljebb 0,80 méter, magassága szerkezettel együtt 1,5 méter a tábla magassága legfeljebb 0,8 méter.

(7) A cégéreknél alkalmazható anyaghasználat: kovácsoltvas jellegű fémszerkezet, fekete színben.


23. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények


36.§ (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) Az egy épületen elhelyezni kívánt hirdető berendezések megjelenését össze kell hangolni, mind méreteik, mind megjelenésük tekintetében. Figyelemmel kell lenni az épület homlokzatok architektúrájára és homlokzati arányrendszerére.

(3) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(4) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(5) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(6) A megállító tábláknál alkalmazható anyaghasználat:, fa szerkezet, vagy kovácsoltvas jellegű fém szerkezet, fém szerkezet.

(7) Az egyes megállító tábláknak egy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, eltérések csak a megállító tábla díszítésében, pártázatában, talpazatában lehetségesek.

(8) Az egyes üzletekhez, egyéb rendeltetési egységekhez nem kötődő hirdető berendezések és reklámhordozók csak egymástól legalább 10 méter távolságra helyezhetők el.

(9) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(10) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges


37.§ (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.


24. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


38.§ (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


V. fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


39.§ (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.

c) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ca) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

cb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) az építési tevékenység rövid leírását,

d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.


VI. fejezet

A településképi véleményezési eljárás


25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


40.§ Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.


26. A településképi véleményezési eljárás szabályai


41.§ (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 40. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.


42.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A polgármester csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(4) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(5) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(6) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

(7) A polgármester településképi véleményezési eljárásban hozott döntése ellen Kékesd Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.


27. A véleményezés részletes szempontjai


43.§ (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak;

b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a (község) építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy

c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását;

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;

b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására;

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.


VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás


28. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


44.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:

a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével – az építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni;

b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyag használatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén;

c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén;

d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni;

e) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;

f) nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén;

g) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg:

ga) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m;

gb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot;

h) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

i) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t;

j) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;

k) közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén;

l) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni;

m) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén;

b) az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

ba) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé;

bb) a korábbi rendeltetéshez képest

bb1) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb2) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bb3) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé

bc) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

bd) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti;

c) a védett érték telkén és a helyi védett területen előtető, az épülethez rögzített napvédőtető, a TV antenna, parabola antenna létesítése esetén;

d) védett érték közterületre néző homlokzatán történő

e) védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;

f) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.


29. A településképi bejelentési eljárás vizsgálati szempontjai


45. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

a) megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.

(4) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik;

b) a település építészeti karakterét megőrzi;

c) a meglévő formakultúrát megtartja;

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.


30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


46. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Kékesd Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 44. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(6) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadásától számított 1 évig érvényes.

(7) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Kékesd Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.


VIII. fejezet

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság


47.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:

a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint

b) a 46. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.

(2) A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(4) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.


IX. fejezet

Záró rendelkezések


31. Hatályba léptető rendelkezések


48.§ (1) Ez a rendelet 2020. február 1. napján lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.


32. Hatályon kívül helyező rendelkezések


49.§ (1) Hatályát veszti Kékesd Község Önkormányzatának a község szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 6/2005. (X.26.) rendeletének alábbi rendelkezései: 16. § (2)-(7) bekezdése; 19. § (5)-(8) bekezdése; 21. § (1)-(4) bekezdése.

(2) Hatályát veszti Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi véleményezési és bejelentési eljárásról szóló 12/2015. (V.15.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének szóló 21/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete.

(4) Hatályát veszti Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 11/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete.



Kékesd, 2020. január 31.



p.h.




                 ________________________                                           ________________________

                              Varga Tamás                                                      dr. Csernyánszky Gábor

                               polgármester                                                                   jegyző




Záradék:

Ez a rendelet Kékesd községben kihirdetésre került.



Kékesd, 2020. február 1.



p.h.



                                                                                                                       _______________________

                                      dr. Csernyánszky Gábor

                                                                                                                                      jegyző

Mellékletek