Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015. ( XI.30.) számú rendelete

az épített környezet értékeinek helyi védelméről

Hatályos: 2016. 03. 19 - 2020. 01. 30

Módosításokkal egységes szerkezetben[1]


Kékesd Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben kapott felhatalmazás alapján – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdés b) pontjában, valamint 57. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:



I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §

E rendelet célja Kékesd Község építészeti, településképi értékeinek védelme és igényes alakításának elősegítése.


További kiemelt cél hogy az egyes építési engedélyhez kötött, valamint építéshatósági engedélyhez nem kötött, de településképi eljárások lefolytatását igénylő építési munkákkal kapcsolatban a helyi adottságok figyelembevételével a településképi illeszkedés követelményeinek érvényesítése, valamint a helyi védelemmel ellátott épületek értékmegőrző, értékmegújító rekonstrukciójának támogatása biztosított legyen.


2. §

(1) E rendelet hatálya Kékesd Község Önkormányzata közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az építészeti örökség mindazon elemére, amely nem áll egyéb (országos) védelem alatt, és amelyet Kékesd Község Önkormányzat Képviselőtestülete védetté nyilvánít, vagy védetté nyilvánított.


(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed továbbá minden természetes és jogi személyre és jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Kékesd Község közigazgatási területén helyi értékvédelemmel védett létesítmény tulajdonosa, használója, vagy bérlője.


3. §

(1) Kékesd Község Önkormányzatának feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség


  1. felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
  2. a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,
  3. a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
  4. az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása
  5. a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat Kékesd Közös Önkormányzati Hivatal koordinálja a jegyző irányításával.


4. §

(1) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos településfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.


(2) A helyi területi védelemmel érintett területeken belül és a helyi egyedi védelem alá tartozó épületeken mindennemű építési tevékenység (akár építési engedély, bejelentés, településképi vélemény vagy településképi bejelentés köteles a tevékenység, akár nem) csak a jegyző hozzájárulásával kezdhető el, aki jogosult amennyiben az szükséges a megyei főépítész, vagy az illetékes építési hatóság előzetes véleményét kikérni.


5. §

E rendelet alkalmazásában:


  1. A Településképi jelentőségű útvonalak, közterületek

Olyan területi védelmet jelentenek, amely a település azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek építmények településképi megjelenéséhez a települési arculat szempontjából kiemelt települési érdek fűződik.


  1. Településkép jelentőségű területek

Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.


  1. A településközpont területe

Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.


  1. A Helyi értékvédelmi területek

Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részére, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálja, vagy ahol a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.


  1. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek:

E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.


  1. Védett épületek, építmények, művészeti alkotások:

Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított.


  1. Védett érték károsodása:

Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.


  1. Hirdető berendezés:

Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátáscélját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla

Cégér: Valamely mesterséges jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkattartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre.


Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla


Hirdetőoszlop: Plakátok, hirdetések céljára szolgáló kör, sokszög vagy egyéb alaprajzú építmény


  1. Reklámhordozók:

Hirdetőtábla: Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény.


Egyedi címfestett tábla: Olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt.


Citylight: (világító reklám): Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy, vagy többoldalú világító hirdető-berendezés, vagy felirat.


Óriásplakát: Változó tartalmú, általában kereskedelmi vagy reklám célokat szolgáló hirdetések elhelyezésére alkalmas hirdető eszköz, melynek mérete meghaladja az 1,5 métert.


  1. Transzparens:

Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül.


  1. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik:

A reklámozás célját is szolgáló bármely építési technológiával festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű.



II.

A HELYI VÉDELEM FAJTÁI


6. §

Településképi jelentőségű útvonalak, közterületek


 (1) A Településképi jelentőségű útvonalak, közterületek az épített környezet olyan összefüggő részére, a település azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények településképi megjelenéséhez a települési arculat szempontjából kiemelt települési érdek fűződik.


(2) A településképi jelentőségű útvonalak, közterületek helyi területi védelem alá vont elemeinek felsorolását, valamint a településképi jelentőségű útvonalak, közterületek helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát az 1. melléklet tartalmazza.


7. §

Településképi jelentőségű területek


 (1) A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.


(2) A településkép jelentőségű területek területi védelem alá vont elemeinek felsorolását, valamint a településképi jelentőségű területek helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 2. melléklet tartalmazza.


8. §

A Településközpont területe


 (1) A településközpont területe olyan területi védelemmel ellátott terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.


(2) A településközpont területe helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 3. melléklet tartalmazza.


9. §

Helyi értékvédelmi területek


(1) A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak


(2) A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a településképi jelentőségű közterületek felületeire is, magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.


(3) A helyi értékvédelmi terület helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 4.

melléklet tartalmazza.


10. §

Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek


(1) A helyi egyedi építészeti védelem olyan épületre, építményre, az építmény egészére vagy részeire és annak földrészletére, továbbá az épületen lévő műalkotásokra, szobrokra, emléktáblákra, domborművekre, és egyéb építészeti elemekre terjedhet ki, amelyeknek településtörténeti, településképi értékük van.


(2) A helyi egyedi építészeti védelem elemeit vont elemeinek felsorolását és térképvázlatát a 5. melléklet tartalmazza.


III.

A HELYI VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSSAL, VAGY ANNAK

MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS


11. §

(1) A helyi védetté nyilvánítással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy – a védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetése iránti – írásbeli kérelem alapján indulhat.


(2) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté

nyilvánításának kérelméhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

  1. a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, térképi ábrázolással,
  2. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
  3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
  4. a kezdeményezés indokolását,
  5. a védendő érték fotódokumentációját,
  6. a kezdeményező nevét és címét
  7. az előzetes értékvizsgálatot


12. §

(1) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.


(2) A kérelmet Kékesd Község polgármesteréhez kell benyújtani.


13. §

(1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik, de ennek költségeit esetenként a kérelmezőre átháríthatja.


(2) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja is.


14. §

(1) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni.


(2) A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan 30 napon belül írásos észrevételt lehet tenni.


15. §

(1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.


(2) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.


(3) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.



IV.

A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA MEGJELÖLÉSE,

FENNTARTÁSA, HASZNOSÍTÁSA


16. §

A védett értékek nyilvántartása


(1) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző gondoskodik, bejegyzés esetén a következő szöveggel:


„Kékesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének ....../2015. (IX.15) önkormányzati rendelete alapján helyi védelem alá vont érték.”


(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása azonban a védettség hatályát nem érinti.


(3) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely az Kékesdi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.


(4) A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, abba bárki betekinthet.


17. §

A védett értékek fenntartása, hasznosítása


(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége.


(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.


(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.


18. §

A védett értékek megjelölése


(1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege:


„Kékesd Község Önkormányzata védetté nyilvánította” „évszám”.


(2) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester, vagy az általa megbízott szervezet gondoskodik.


19. §

A védett értékek fenntartása, hasznosítása


(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége.


(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.


(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.


V.

A VÉDETT ÉRTÉK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA


20. §

A védett helyi értékek fenntartásának támogatása


(1) A helyi védelem alatt álló érték fenntartási kötelezettségének (szokásos jó-karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok) teljesítéséhez az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújthat a tulajdonos részére, amennyiben azt a tulajdonos a munkavégzés előtt kéri.


(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. A pályázati kiírásáról a képviselő-testület a költségvetésének elfogadásakor dönt. A pályázati felhívás mintát az 7. melléklet, a pályázathoz benyújtandó kérelem-mintát a 8. melléklet tartalmazza.


(3) Támogatásért csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa folyamodhat és annak elnyerésére is csak ő jogosult, azonban a támogatást az esetleges bérlőre, vagy használóra átruházhatja. Az átruházás szándékát már a kérelemben jelezni kell.


(4) A támogatási kérelmek benyújtásának határideje:


  1. Általános esetben: legkésőbb a naptári évet megelőző év szeptember hó 30. napjáig lehet benyújtani a Képviselő-testülethez. A határidő elmulasztása jogvesztő.


  1. Rendkívüli esetben: a naptári év aktuális negyedévének utolsó napjáig Rendkívüli esetnek minősül az a kérelem, melyet a Képviselő-testület a polgármester és a jegyző és amennyiben szükséges a Megyei főépítész szakvéleménye alapján tett javaslatára annak nyilvánít, valamint amihez kiemelt településérdek fűződik.


(5) A támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:


  1. az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát;
  2. építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt;
  3. építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú és terveket, az elvégezendő munka leírását; valamint a településképi véleményt, illetve a településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolást
  4. d) minimum 5 darab fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzatokról;
  5. e) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetést, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely a homlokzati díszek és egyéb homlokzati elemek eredeti formában történő helyreállítása, díszesebb kapuzatok, oromzatok, lábazatok, stb. miatt szükséges;
  6. f) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének határidejét;
  7. g) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, illetve kire ruházza át.
  8. h) Társasház esetén a közgyűlés hozzájárulását tartalmazó határozatot.


(6) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 50 %-áig, maximum homlokzati elemenként 50 000 Ft-ig terjedhet. Teljes épületrész felújítása esetében egyedi támogatási összeg is megállapítható. Az ingatlanra eső Önkormányzati támogatás mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg. A Képviselő-testület a benyújtott pályázat 20. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott melléklet kapcsán jogosult annak ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére.


(7) A támogatás módját, mértékét, igénybevételének feltételeit a Képviselő-testület határozza meg, amelyről a nyertes pályázók és az Önkormányzat támogatási szerződést kötnek. A szerződés tartalmazza legalább a megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.


(8) A támogatás kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák, és fényképek becsatolását követően kerülhet sor. Az elkészült munkát követő kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak.


(9) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül.


(10) Az önkormányzati támogatással megvalósított homlokzati elemeket az alábbi időtartamú fenntartási kötelezettségek terhelik: Állandó homlokzati elemek: 10 év Ideiglenes homlokzati elemek: legalább 5 év, illetőleg az adott érdekkör fennállásának időtartamáig.


21. §

A védett helyi értékek fenntartásának támogatását kizáró vagy csökkentő okok


(1) Nem adható támogatás olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni, hogy az önkormányzati támogatáson felüli pénzügyi forrása rendelkezésére áll.


(2) Nem adható támogatás a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz.


(3) Nem adható támogatás azon épületre, mely 15 éven belül már támogatás nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.




22. §

A támogatási összeg felhasználásának garanciái


(1) Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére.


(2) Az (1) bekezdésben megjelölt visszafizetési kötelezettség időarányosan terheli azt a támogatásban részesülőt, aki a 20. § (10) bekezdésében megjelölt fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget.



VI.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLLYEL VAGY TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNNYEL ÉS

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSSEL VÉGEZHETŐ MUNKÁK ÉS

TEVÉKENYSÉGEK


23. §

(1) A településképi eljárások során az építési engedély kiadásához adandó igazolás kiadását szakmai indokok alapján, a polgármester megtagadhatja, vagy feltételekhez kötheti, ha a tervezett építési munka:


  1. egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatának, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;
  2. a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.


(2) A védett helyi értéket vagy területi védelemmel érintett épületet érintő építési munka esetén a településképi eljárás során a szakmai indokok alapján a polgármester a Helyi Építési Szabályzattal összhangban meghatározhatja:


  1. az épület tetőfedésének anyagát,
  2. előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését, a felhasználható anyagok körét,
  3. korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését,
  4. a portálok kialakítását
  5. megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló utólagos beépítéseket, gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását.
  6. bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezéses.


VII.

A HELYI TERÜLETI VÉDELEMMEL ÉRINTETT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI

ELŐÍRÁSAI


24. §

A településképi jelentőségű területek általános előírásai


(1) A településképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek és védett utcaképek esetében mindennemű építési tevékenységéhez településképi eljárást kell lefolytatni.


(2) A településképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek rekonstrukciója során településképi szempontból az épület megjelenésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni különös tekintettel a folyamatban lévő és várható energetikai korszerűsítés kapcsán.


(3) A homlokzatformálás eszközei lehetnek a burkolás és a színezés, valamint az erkélyek, loggiák korlátainak cseréje, előtetők, redőnyök építése, amik szintén befolyásolják a homlokzat megjelenését.


(4) Az épületek  megújításában lényeges szempont a nagy felületű épülettömegek tagolása, melyet színezéssel célszerű mozgalmassá tenni.


(5) Az épületek színezésénél az összhangra kell törekedni, a világos pasztell-színek kapjanak hangsúlyt egy-egy helyen a középszínek keveredésével.


25. §

A településképi jelentőségű területek sajátos előírásai


A helyi területi védelemmel érintett területek, így a településkép jelentőségű területek, a településközpont területe, a helyi értékvédelmi területekkel kapcsolatos építési előírások:


(1) Az épületekhez kapcsolódó teljes vagy részleges felújításához a településképi véleményt be kell szerezni.


(2) A meglévő lakótelepekre, és településközponti övezetekre vonatkozó általános építészeti szabályozás:


  1. A beépítési mód kialakult, részben szabadon álló, részben típusépületek szekcióiból összeállított, részben keretes vagy keretes beépítésű, mely a határoló utcák felé viszonylag zártan jelenik meg, védett tömbbelsőket közrefogva.
  2. A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel:
    b.a. A lakóövezeten a kialakult építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 20%-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése.
    b.b. Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan.
  3. Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, legfeljebb 1,2 méter magassággal növelhető. Emeletráépítés nem engedélyezhető.
  4. Magas tető építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét.
  5. Egyedileg védett épületeken magas tető, vagy emeletráépítés csak akkor engedélyezhető, ha erre a kiadott településképi vélemény kerül beszerzésre.
  6. Magas tető ráépítés esetén garzonlakás nem építhető. A tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni.
  7. Tetőtér beépítés esetén szekciónként maximum 2 önálló rendeltetési egység építhető.
  8. A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és termelő jellegű gazdasági funkció.
  9. A homlokzatok átalakítása, rekonstrukciója a településközpont valamint a településképi jelentőségű helyi védett területeinek esetében csak egységes módon egy időben történhet egy épületen belül.
  10. Kivételt képez a településközpont helyi védett területe, ahol az utcafront egységes rekonstrukciója időben elkülönülhet a teljes épület rekonstrukciótól.
  11. Az átalakítások során az illeszkedés szabályainak, illetve az értékvédelmi, településképi védelmi szabályozásnak megfelelően kell eljárni.
  12. Az illeszkedés esetében településképi eljárást kell elfolytatni.
  13. A védett területeken belül az egyes üzletek homlokzati megjelenítését és reklámjainak elhelyezését egy épületen belül egységesíteni szükséges a földszint fölötti övpárkány kialakításával az eredeti homlokzati elemekhez illeszkedő módon
  14. Az egyes épületek földszintjét megközelítő lépcsők elhelyezhetőek, azonban ezek helyzetét és kialakításának módját településképi eljárásban kell tisztázni, illetve a megjelenésnél az illeszkedés szabályainak alkalmazásával az eredeti épület építészeti adottságaihoz, vagy a közterületeken egységesen alkalmazott típus megoldáshoz kell igazodni.


(3) Az önkormányzat külön rendeletben a helyreállítási kötelezettséget kötelezési eljárás keretein belül az egyes épületekre elrendelheti.


(4)A területen belül önálló pavilon, sem könnyűszerkezetes, sem szilárd építőanyagokkal épített nem helyezhető el. Üzletek, egyéb létesítmények elhelyezését csak a településképi eljárás lefolytatását követően lehet elvégezni.


(5) Az egyes helyi építészeti védelemmel nem védett meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az egy épületen, vagy épületszekción belül egységes megjelenésű, és megvalósítása egy időben történik, vagy teljes homlokzatrekonstrukció keretén belül valósul meg, tervezett, rendezett formában. Ezekben az esetekben nem kötelező minden erkélyt beépíteni, de a rendezett formát fenn kell tartani.


(6)A védett területeken belül elhelyezkedő épületen, építményen csak a látványt nem zavaró módon helyezhető el antenna, hírközlési egység illetve gépészeti berendezés, klímaszerkezet.


(7) Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett területen belül lévő épületen, építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő) helyezhető el.


(8) Az egyes helyi építészeti védelemmel védett meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák utólagos beépítése nem engedélyezhető. Az önkormányzat külön rendeletben a helyreállítási kötelezettséget kötelezési eljárás keretein belül az egyes épületekre elrendelheti.


26. §

Közművek elhelyezése


(1) A védett területeken a közművek elhelyezése


  1. Helyi értékvédelmi területeken belül közművek építése és rekonstrukciója csak föld alatt lehetséges, a településközpont helyi védett területein kívül lévő védett területek esetében a kialakult állapot azonban fenntartható. A közmű-rekonstrukcióhoz a településképi eljárást le kell folytatni.


  1. A településközpont területén belül a közművek építése és rekonstrukciója lehetőleg föld alatt történjen, a kialakult állapot azonban fenntartható. A közmű-rekonstrukcióhoz a településképi eljárást le kell folytatni.


  1. A településképi jelentőségű útvonalak, közterületek, esetében, melyek nem érintik a településközpont, vagy a településközpont helyi védett területeit a közművek rekonstrukciójához a településképi eljárást le kell folytatni.


27. §

A közterületek rekonstrukciója


(1) A közterületek rekonstrukciója az alábbi szempontok figyelembe vételével valósulhat meg:


(2) A településközpont és egyes helyi területi védelemmel érintett közterületek csak közterület alakítási terv szerint valósíthatóak meg, magasabb rendű jogszabályban és a Helyi Építési Szabályzatban megadottak szerint.


(3) A közterületi terv készítésének szempontjai:


  1. Csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények helyezhetőek el.
  2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyagának színének alkalmazkodnia kell a környezetben lévő burkolatokhoz.
  3. Eltérő színek is alkalmazhatóak korlátozott mértékben, a településképi eljárások során történő jóváhagyással.
  4. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a településképi eljárás során a polgármester a hozzájárulását adja.
  5. Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt településképi eljárás során kell kiválasztani az alábbi szempontok alapján:
    e.a. A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgy-együttest alkossanak, vagy típus utcabútor család alkalmazásával vagy egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. Minősített, zsűrizett típustervek és gyártmányok is alkalmazhatóak.
    e.b. A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése.
    e.c. A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
    e.d. A közterületre kihelyezett tárgy-együttes, utcabútor család terveinek része kell, hogy legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculatterve is.


28. §

A védett közterületeken megjelenő reklámhordozók, hirdető berendezések elhelyezése


A védett közterületeken megjelenő reklámhordozók, hirdető berendezések elhelyezése az alábbi szempontok figyelembe vételével történhet:


(1) Általános előírások:


  1. Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások kell alkalmazni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások).
  2. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
  3. Óriásplakát a helyi területi értékvédelmi területen belül nem helyezhető el.
  4. A közterületi és homlokzatra szerelt cégtáblák, cégérek, címtáblák, reklámhordozók, hirdető felületek, felirati mezők, világító emblémák csak a környezetbe illeszkedő módon valósíthatóak meg, melyhez minden esetben be kell szerezni a településképi véleményt.


(2) Közterülethez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozók:


  1. Transzparensek csak térségi, települési jelentőségű rendezvények időszakában, ideiglenes jelleggel helyezhetőek el, legfeljebb az adott rendezvény lebonyolítását 45 nappal megelőző időszakban, a rendezvény befejezéséig.
  2. Megállító tábla az épület utcai homlokzatán lévő rendeltetési egységek számának megfelelően helyezhető el, rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab.
  3. A közterületre kihelyezett megállító táblák elhelyezéséhez közterület foglalási engedélyt kell kérni., melyért közterület használati díj szedhető.
  4. A megállító táblák méretei nem haladhatják meg az alábbi méreteket: szélessége szerkezettel együtt 1,1 méter, a tábla szélessége legfeljebb 0,90 méter, magassága szerkezettel együtt 1,5 méter a tábla magassága legfeljebb 1,5 méter
  5. A megállító tábláknál alkalmazható anyaghasználat:, fa szerkezet, vagy kovácsoltvas jellegű fém szerkezet, fém szerkezet.
  6. Az egyes megállító tábláknak egy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, eltérések csak a megállító tábla díszítésében, pártázatában, talpazatában lehetségesek.
  7. A közterületek használatával összefüggő önkormányzati rendelet azonos típusú megállító tábla vagy gyártmány használatát is elrendelheti egyes védett közterületek esetében, illetve gyártmányokat is értékesíthet a településüzemeltetési szervezet.

h) Az egyes üzletekhez, egyéb rendeltetési egységekhez nem kötődő hirdető berendezések és reklámhordozók csak egymástól legalább 10 méter távolságra helyezhetők el.


29. §

Épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozók


Épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezése az alábbi szempontok figyelembe vételével történhet:


(1) Általános előírások:


  1. Az épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt be kell szerezni.
  2. Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 méter szélességet és a 3 méteres magasságot meghaladják sem az épület
  1. homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.
  2. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, a helyi területi értékvédelmi területen belül teljes épületfelületen, nem alkalmazható sem homlokzaton, sem tetőfelületen, sem teljes portál felületen, kivéve a (2) bekezdésben felsorolt eseteket.
  3. A falfestések alkalmazásakor, méretük meghatározásakor az épületarányok figyelembe vételével kell dönteni, és a reklámok mindenkori építésjogi szabályozása szerint kell eljárni.
  4. A fölsorolt reklámhordozók a homlokzat, vagy portálfelület egyharmad részét nem haladhatják meg.
  5. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik falfestés szerű alkalmazása esetén tervet, színezési tervet kell készíteni a reklámhordozókról, melyek felülete nem haladhatja meg a felület egyharmad részét és épülettagozatokba nem nyúlhat bele.
  6. Portálok üvegfelületén elhelyezhető reklámfólia szintén nem haladhatja meg a felület egyharmad részét.

(2)  Reklám célú, vagy művészeti alkotásként alkalmazott falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, a

helyi területi értékvédelmi területen belül teljes épületfelületen csak akkor alkalmazható, ha azt az erre kijelölt művészeti zsűri és a településképi eljárás szerint jóváhagyásra került.


(3) Az egyes épületekre vonatkozó előírások:


  1. Az egyes üzletekhez, rendeltetési egységekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt be kell szerezni.
  2. Egy épületen belül csak a rendeltetési egységek számának megfelelő cégtábla, cégér, címtábla, reklámhordozó helyezhető el, rendeltetési egységenként, fajtánként egy-egy darab.
  3. Az egy épületen elhelyezni kívánt hirdető berendezések megjelenését össze kell hangolni, mind méreteik, mind megjelenésük tekintetében. Figyelemmel kell lenni az épület homlokzatok architektúrájára és homlokzati arányrendszerére is.
  4. A cégérek méretei nem haladhatják meg az alábbi méreteket: szélessége szerkezettel együtt 1,5 méter, a tábla szélessége legfeljebb 0,80 méter, magassága szerkezettel együtt 1,5 méter a tábla magassága legfeljebb 0,8 méter.
  5. A cégéreknél alkalmazható anyaghasználat: kovácsoltvas jellegű fémszerkezet, fekete színben.
  6. Az egyes cégéreknek, tábláknak egy épületen, vagy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, különös tekintettel a rögzítő elemekre, azok formájára, eltérések csak a cégér díszítésében, a reklámhordozó részének, feliratának kialakításában, lehetségesek.
  7. Hirdető berendezés, cég-és reklámfelirat homlokzati elembe, tagozatba nem takarhat bele.
  8. Hirdető berendezés rögzítő szerkezete homlokzati elembe, tagozatba nem helyezhető el.


(4) Hirdető berendezések és reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjen az épület megjelenéséhez és arányrendszeréhez, illetve a közterületi elemek esetében a közterületen megjelenő utcabútor családhoz. Egy közterület szakaszon a reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjék egymáshoz.


(5) A cégérek tartószerkezete fekete színű kovácsoltvas, vagy más igényes anyag legyen, a cégérmező anyaghasználata szabadon választható.


(6) A saját arculattervvel rendelkező cégek csak úgy használhatják az arculattervüknek megfelelő anyagokat, ha a teljes utcai homlokzatszakaszon illeszkedő módon jelenik meg minden rendeltetési egység anyaghasználata.



VIII.

A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL ÉRINTETT ÉPÜLETEK

HASZNOSÍTÁSÁRA, FENNTARTÁSÁRA, ÁTALAKÍTÁSÁRA,

BŐVÍTÉSÉRE ÉS BONTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


30. §

(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások arányrendszerét, osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.


(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.


(3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


(4) Helyi védett épületen tetőtér beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.


(5) A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését a településképi eljárás lefolytatása során szakmai okokra alapozva a polgármester előírhatja.


(6) Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.


(7) A védett épületen, építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető, klíma berendezés, és egyéb szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A védett épületen, építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett épületen, építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő) helyezhető el.


(8) A védett épületen/építményen klíma- vagy légtechnikai berendezés, új parapet fűtőberendezés egysége, látható módon semmilyen vezeték utcai homlokzaton nem helyezhető el.


31. §

A védett épületek településképi véleményezéséhez szükséges kiegészítő dokumentumok


(1) A helyi építészeti értékvédelemmel védett épületeket érintő munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentációt, valamint a településképi véleményt vagy a településképi bejelentésről szóló igazolást.


(2) A településképi véleményezési eljárás során a helyi építészeti értékvédelemmel védett objektumok esetében a polgármester az állásfoglalása kiadásához bekérheti az alábbi műszaki dokumentumokat.


  1. a védett helyi érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálatának dokumentációját,
  2. az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
  3. homlokzati színtervet (az adott homlokzati anyagokhoz illeszkedő színkód megjelölésével)
  4. a munkák által érintett védett helyi értékek és a környezet adott állapotának színesfénykép dokumentációját.


32. §

A védett épületek értékeinek megőrzése


(1) A védett építmények eredeti külső megjelenését, ezen belül

  1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit,eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
  2. az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést, eredeti épülettartozékait és felszereléseit


az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.



IX.

A HELYI VÉDELEMI TERÜLETEK ÉS EGYEDI ÉRTÉKEK ÉPÍTÉSI

ANYAGHASZNÁLATA ÉS EGYÉB SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI


33. §

Építési anyaghasználat


(1) Lábazatképzés esetén kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes lábazatképző anyag, a fém kivételével.


(2) Falfelületek esetében vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.


(3) Helyi védelem alatt álló utcai épület homlokzatokat egységes homlokzati felületképzéssel, színezéssel kell ellátni, függetlenül attól hány üzlet működik az épületen belül.


(4) Tető esetében cserép, pala, eternit pala, kivételes esetben fém, az eredeti tetőfedő anyagként alkalmazott rézlemez, horgany, cink. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.


(5) Kivételes esetben alkalmazható cink tetőfedés, ha meglévő állapot ezt alátámasztja, illetve megjelenése a védett utcakép és közterület harmóniáját nem zavarja meg. A tetőfedés technikája lehet hagyományos, álló korcos fémlemezfedés, az eredeti állapotnak megfelelő vagy amennyiben ez nem ismert a környezethez illeszkedő színben vagy antracit vagy sötétbarna színben, matt felületképzéssel.


(6) A homlokzati nyílászárók anyaghasználata tükrözze az épület építési korának anyaghasználatát.


(7) Az védett épületek kiemelt nyílászárói, úgymint bejárati ajtói, portáljai fa anyagból készüljenek.


(8) A nem kiemelt nyílászárók is fa anyagból készüljenek, azonban a településképi eljárás során ettől eltérő műszaki megoldások alkalmazására is sor kerülhet, akkor ha megjelenésük a fa anyaghasználatot tükrözi, vagy megjelenésük az eredeti nyílástárók megjelenését tükrözik.


(9) A portálok anyaghasználata fa szerkezetű legyen, vagy a fa anyaghasználatot tükrözze. Igényes porszórt alumínium portálszerkezetek megjelenhetnek, de csak akkor, ha egy épületen belül minden utcai portál azonos megjelenésű.


(10) Védett épületekhez kapcsolódó kovácsoltvas elemeket meg kell őrizni és fekete színnel kell ellátni.



34. §

Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme


(1) A homlokzaton, vagy a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben, a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.


(2) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.


(3) A helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.


(4) A nyílás és falfelületek aránya a védett épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, portálok esetében a földszinten is.


(5) A helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet.


(6) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben rekonstruálandó.


(7) Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zárt-sorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zárt-sorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épülhet.


(8) Hézagosan zárt-sorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.



X.

A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ SZOBOR MŰALKOTÁSOKRA

VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK


35. §

(1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket

  1. a tömeghatás,
  2. a teljes magasság,
  3. a posztamens és a szobor magassági aránya,
  4. az anyaghasználat


szempontjából mértékadónak kell tekinteni.


(2) A szobrok, emlékművek, és egyéb védett köztárgyak javítását szakszerűen kell elvégezni,

az eredeti állapot megtartása mellett.


(3) A műalkotások környezetét a közterületi tervek előírásainál megadott szabályok szerint

kell rendezni.


(4) A helyi  műalkotások jegyzékét a rendelet 9.számú melléklete tartalmazza.


(5) A Helyi védelem alatt álló műalkotások jegyzékét és védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 6. melléklet tartalmazza.



XI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


36. §


(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.





Varga Tamás

Dr. Tóth Sándor

Polgármester

Jegyző


Záradékok:

  1. A rendelet  egységes szerkezete 2016.március 18. napján kihirdetésre került.



Dr. Tóth Sándor Jegyző



[1]

Módosította: 3/2016.(III.18.) ÖK rendelet

Mellékletek