Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. ( II.27.) számú rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2015. 03. 01 - 2016. 03. 31

Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:


I. fejezet

Általános rendelkezések


A rendelet célja


1. §


(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.


(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.


(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.


A rendelet hatálya


2. §


(1) E rendeletet kell alkalmazni a Kékesd Község Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező

  1. magyar állampolgárokra,
  2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
  3. hontalanokra,
  4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.


(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.


(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.


(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a Kékesd község közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.


(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.


Hatásköri szabályok


3. §


(1) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a jegyző dönt:

  1. települési támogatás megállapításáról;
  2. köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;
  3. a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről.


(2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

  1. a települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;
  2. a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;
  3. a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére:
    c.a. a kiskorú gyermek részére tanulmány ösztöndíjról;
  4. a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások a részbeni vagy a teljes elengedésről.


(3) Amennyiben az e rendeletben szabályozott alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott, vagy önállóan működő és gazdálkodó intézmény keretében történik, az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

  1. dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;
  2. a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.


Eljárási rendelkezések


4. §


(1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet - az igénylésre rendszeresített 1. melléklet szerinti nyomtatványon - egész évben folyamatosan lehet benyújtani az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal Erzsébeti  Székhelyhivatalban. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.


(2) A jegyző a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet, az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően.


(3) Az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal a kérelem benyújtását követően megvizsgálja a kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.


(4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal az alábbiak szerint ellenőrizheti:

  1. saját adatbázisának adatai felhasználásával (adónyilvántartás, ingatlan nyilvántartás, stb.)
  2. megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
  3. megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
  4. megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
  5. megkeresheti az illetékességgel rendelkező munkaügyi hatóságot,
  6. megkeresheti más az üggyel kapcsolatban releváns információval rendelkező hatóságot, szervet,
  7. elrendelheti környezettanulmány készítését,
  8. megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.


(5) A Közös Önkormányzati Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. Amennyiben már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően már készült környezettanulmány, úgy a döntés során azt lehet alapul venni.


(6) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.


(7) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

  1. a közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyekről,
  2. a közüzemi díj és a közös költség támogatás, a lakbértámogatás, az adósságkezelési szolgáltatás és a fűtéstámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett –személyekről, az Szt. 4. § (1) f) pontja alapján,
  3. az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c), f) pontjában meghatározott személyekről.


(8) A kérelemhez mellékelni kell:

  1. az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást;
  2. a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot;
  3. 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról;
  4. az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat;
  5. a Gyvt. által szabályozott ellátásoknál a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokat;
  6. az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.


(9) A fogyasztási egység települési segélynél történő alkalmazásában a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

  1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
  2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
  3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
  4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
  5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.


(10) A (9) bekezdés szerinti fogyasztási egység alkalmazásában, ha a háztartás:

  1. (9) bekezdés a) - c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy
  2. fogyatékossági támogatásban részesül,

  3. (9) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


(11) A (9) bekezdés szerinti fogyasztási egység alkalmazásában, ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


5. §


(1) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:


  1. munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás;
  2. vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata;
  3. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény;
  4. családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás;
  5. gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata;
  6. munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozat;
  7. bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés;
  8. ösztöndíjról a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,
  9. amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés,
  10. az a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.


(2) A rendkívüli támogatás esetében a jövedelem számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


6. §


Az e rendeletben szabályozott és a képviselő-testület által nyújtott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve kaphatja, aki:


  1. az önkormányzattal szemben nem áll fenn köztartozása (adó, adó módjára behajtható köztartozás);
  2. önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe;
  3. értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik.


7. §


A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésének elrendelése esetén, jegyző az Szt. 17. § (5) bekezdése szerint jár el.


8. §


(1) A Képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben, ha azt a jogorvoslati eljárás során felvett környezettanulmányon tapasztaltak is alátámasztják, évente egy alkalommal rendkívüli támogatást, lakhatási támogatást, gyógyszertámogatást állapíthat meg, amennyiben a kérelmező havi jövedelmét, illetve a kérelmező családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet legfeljebb 1.000,-Ft-al haladja meg.


(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha:

  1. a kérelmező vagy a családtagja súlyos mozgáskorlátozott, vagy
  2. a kérelmező vagy a családtagja súlyos látás vagy halláskárosult, vagy
  3. a kérelmező vagy a családtagja munkaképesség-csökkenése a 100 %-ot, vagy az
  4. egészségkárosodása a 80 %-ot eléri, vagy
  5. a kérelmező és a családjában élők mindegyike nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, vagy
  6. a családban 3 vagy több gyermeket nevelnek.


(3) A Képviselő-testület, évente egy alkalommal, az (1) bekezdésben meghatározott támogatást állapíthat meg rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jogosultság megállapításához meghatározott értékhatár (1) bekezdés szerinti mértéknél nagyobb összegű túllépése esetén is.


(4) A (3) bekezdés alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő eset, a tartósan beteg gyermek gyógyszerköltsége, speciális táplálkozási igénye, a családban történt haláleset, a tűzkár, a vízkár, a lakásban nem szándékos, előre nem látható, a lakhatást veszélyeztető állagromlás következik be, vagy az egyéb rendkívüli élethelyzet, az egészségügyi állapotban történt nagyfokú romlás, a szociális válsághelyzet.


9. §


(1) Az ebben a fejezetben meghatározott ellátásokra vonatkozóan a különös eljárási rendelkezések az adott támogatásoknál kerülnek meghatározásra.


(2) Az ebben a fejezetben meghatározott ellátásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései kell alkalmazni.


(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a településen működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.


(4) A szociális igazgatási eljárás, költség- és illetékmentes.


(5) A polgármester és a jegyző döntése ellen  Kékesd Község Önkormányzata Képviselőtestületéhez lehet a fellebbezést benyújtani, a döntés kézhezvételét követően 15 napon belül.


(6) A képviselő-testület döntése ellen a döntés kézhezvételét követően 30 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet fordulni.


(7) E rendelet eltérő rendelkezései hiányában a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.


A települési támogatás


10. §


Kékesd Község Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén az Szt-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

  1. települési támogatást;
  2. rendkívüli települési támogatást;

nyújthat.


11. §


A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.


12. §


(1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta:

  1. a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,
  2. a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,
  3. a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
  4. a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
  5. a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
  6. álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálásról
  7. a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot,
  8. vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,
  9. a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.


(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.


13. §


(1) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától négy havonta 3.000 Ft, gyermeket nevelő családban 4.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.


(2) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.


(3) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.


(4) A települési támogatás folyósítása készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.


(5) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.


(6) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával.


Szociális szolgáltatások


14. §


(1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.


(2) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.


(3) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.



Az ellátások folyósítása


15. §


(1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.


(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.



II. fejezet

Települési támogatás


Lakhatási támogatás


16. §


(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.


(2) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként

  1. fűtési támogatás október 15 - április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra;
  2. közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg.


17. §


(1) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki:

  1. nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;
  2. saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;
  3. aki gyermekét egyedül neveli vagy
  4. akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él,


feltéve, hogy a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át, egyedül élő esetén a 150%-át


(2) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén a 130%-át és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.


(3) A fűtés támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra, elektromos áram-, tüzelőolaj-, fa- és szén-, valamint PB gázfogyasztásra jár.


18. §


(1) A 17.§ (1) bekezdésben megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta, az a) pont szerint 1.500 Ft, a b) c) d) pont szerint 2.000 Ft.


(2) A 17. § (2) bekezdés közüzemi díj támogatás összege: 1.000 Ft, három vagy több gyermeket nevelő személy esetében 1.500,-Ft, de nem haladhatja meg a havi számla összegét.


(3) A közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapját követő hónap első napjától kerül megállapításra.


(4) A fűtés támogatás a gáz-, illetve elektromos fűtés esetén, a szolgáltató részére, átutalásra kerül, aki a jogosult számláján a támogatás összegét jóváírja.


(5) A tüzelőolaj, a fa- és szén, vagy a PB gázfogyasztást igazoló jogosultak részére időarányosan, a kérelmező nevére és a Kékesd községben található lakcímére kiállított számla összegének, de legfeljebb 6.000,- forint összegig egy összegben, postai úton, vagy folyószámlára történő utólagos utalással kerül folyósításra. A kifizetés módjáról kérelmező nyilatkozik.


(6) A fűtési támogatás amennyiben a kérelmező tüzelőolaj, a fa- és szén, vagy a PB gázfogyasztást számlával nem tudja igazolni jogosultság esetében a támogatás természetben (fa, stb.) is nyújtható.


(7) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.



19. §

A kérelemhez csatolni kell

  1. a kérelmező és a vele együtt élő személyek jövedelemigazolását, és számlavezető pénzintézet nevét és a számlaszám megjelölését, valamint
  2. vagyonnyilatkozatát,
  3. a rendelkezésre álló a legutolsó havi adott névre, lakcímre szóló gáz-, elektromos számlát, illetve a tüzelőolaj, a fa- és szén, vagy a PB gáz megvásárlását igazoló számlát,
  4. tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt megállapított magasabb összegű családi pótlék esetén a kifizető szerv által kiállított igazolást,
  5. egyedülálló, illetve gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén az egyedülállóságról szóló nyilatkozatot.
  6. a lakásban lakás jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést,



20. §


(1) A 16. § (2) bekezdésben meghatározott támogatások lakóingatlanonként egy személy részére állapíthatók meg.


(2) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

  1. aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;
  2. olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;
  3. akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;
  4. akit Kékesd Község Önkormányzat Képviselő – testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 12/2013.(XII. 30.) önkormányzati rendelete alapján jogerősen elmarasztaltak.


(3) Nem jogosult továbbá a közüzemi díj támogatásra,

  1. aki a (4) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meghaladó nagyságú lakásban lakik,
  2. aki egyéb lakhatást segítő támogatásban részesül.


(4) Az elismert lakásnagyság:

  1. ha a háztartásban egy személy lakik 45 m2,
  2. ha a háztartásban két személy lakik 55 m2,
  3. ha a háztartásban három személy lakik 65 m2,
  4. ha a háztartásban négy személy lakik 75 m2,
  5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2.


(5) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

  1. a támogatásra jogosult kérelmére,
  2. a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak, átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
  3. amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.


(6) Az (5) bekezdés c) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a jegyző, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.


(7) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása a (5) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.


21. §


(1) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtását követő hónapjának első napjától egy év időtartalomra kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.


(2) A fűtés támogatás iránti kérelem a fűtési szezon időtartama alatt, azaz október, november, december, valamint ezt követő január, február, március hónapokban nyújtható be, egy alkalommal évente és a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a fűtési időszak végéig kerül megállapításra.




A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott támogatás


22. §


(1) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül.


(2) A jegyző a Kékesd Községben bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő személy részére, aki önhibáján kívül az általa lakott lakásra a lakhatással kapcsolatos kiadásaival összefüggő adósságot halmozott fel, adósságcsökkentési támogatást nyújt.


(3) Az adósságcsökkentési támogatás igénybevételére jogosult az adóssággal terhelt:

  1. önkormányzati bérlakás bérlője,
  2. magántulajdonú lakás tulajdonosa,

amennyiben a (4) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek együttesen fennállnak.


(4) Az adósságcsökkentési támogatás igénybevételére jogosult:

  1. akinek lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 400.000.-Ft-ot, közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át és aki a 20. § (4) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik és
  2. akinél a lakásban együtt élők egyike sem rendelkezik az Szt. 4. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal és
  3. aki vállalja az adósságcsökkentési támogatás körébe bevont, őt terhelő adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének a megfizetését és
  4. aki vállalja az önkormányzat társulásában működő Pécsváradi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: az együttműködésre kijelölt intézmény) történő együttműködést és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.


(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

  1. a közüzemi tartozás bármelyike (vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási),
  2. lakbérhátralék.


(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható, a lakhatással kapcsolatos kiadásokhoz

kapcsolódó adósság felső határa nem haladhatja meg az 500.000,- forintot.


(7) Amennyiben a többféle hátralék együttes összege az (5) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladja, a kérelmező csak ahhoz az adósságtípushoz kaphat adósságcsökkentési támogatást, amelyik a lakhatását veszélyezteti.


23. §


(1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

  1. az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról szóló 30 napnál nem régebbi hitelezői igazolást,
  2. az adósság keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, dokumentumot,
  3. a lakásban élők (bejelentett) jövedelemigazolását,
  4. a hitelező szolgáltatók utolsó havi számláinak másolatát,
  5. a hitelezővel a kérelmező nevére szóló a kérelmezett ingatlanra vonatkozó a tartozás megfizetésére kötött részletfizetési megállapodást,
  6. az első havi részlet megfizetését igazoló a kérelmező nevére szóló a kérelmezett ingatlanra vonatkozó dokumentum másolata (számla, feladóvevény stb.)
  7. a kérelmező nyilatkozatát az önrész és az együttműködési kötelezettség vállalásáról,
  8. a lakás adásvételi, vagy bérleti szerződését,
  9. az állami foglalkoztatási szerv igazolását az együttműködési kötelezettség teljesítéséről.


(2) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.


(3) Nem állapítható meg az adósságcsökkentései támogatás:


  1. ugyanazon személy vagy háztartásának tagja részére 24 hónapon belül a hátralékkezelés sikeres lezárásától, illetve
  2. 48 hónapon belül, ha a támogatás a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetek valamelyike miatt szűnt meg.


24. §


(1) A polgármester döntése előtt az együttműködésre kijelölt szociális és gyermekjóléti intézmény adósságkezelési tanácsadója a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyairól, életkörülményeiről részletes helyszíni környezettanulmányt készít.


(2) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatással kapcsolatos egyes feladatait az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalon és az együttműködésre kijelölt szociális és gyermekjóléti intézményen keresztül látja el.


25. §


Az önkormányzat adósságkezelési tanácsadást a 22. § (4) d) megjelölt együttműködésre kijelölt intézmény útján látja el, amelynek keretében

  1. tájékoztatja az adóssággal rendelkezőt az adósságcsökkentési támogatás feltételeiről,
  2. az adóssággal rendelkező személy hozzájárulásával megvizsgálja háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján írásbeli javaslatot tesz az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal felé az adósságcsökkentési támogatás megítélésével kapcsolatban,
  3. amennyiben az adósságkezelési tanácsadó felmérve az adóssággal rendelkező személy képességeit, személyi, illetve anyagi körülményeit, úgy látja, hogy a kérelmező nem képes az adósságcsökkentési támogatás feltételeinek megfelelni, illetve a vállalt kötelezettségeket nem lesz képes teljesíteni, az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal felé az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem elutasítására tesz javaslatot.


26. §


(1) Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult köteles az adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében az adósságkezelési tanácsadójával együttműködni, és vele írásbeli megállapodást kötni.


(2) Az adósságkezelési tanácsadó az adóssággal rendelkező személlyel írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

  1. az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát,
  2. támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,
  3. az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettségek
  4. teljesítésének igazolási módját,
  5. több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát.


(3) Az adósságkezelés időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadó

  1. az adósság rendezésének feltételeiről az adóssággal rendelkező személlyel együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza a kapcsolattartás módját,
  2. gyakoriságát a támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,
  3. az adóssággal rendelkező személlyel kapcsolatot tart és havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,


(4) Az adósságkezelési tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.


(5) Az adósságkezelési tanácsadó havonta

  1. jelzéssel él az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal felé, ha az adóssággal rendelkező személy az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, valamint
  2. javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megszűntetésére, amennyiben az adóssággal rendelkező személy
    b.a. a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,
    b.b. a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,
    b.c. az adósságkezelési tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távol maradását hitelt érdemlően nem igazolja,
    b.d. az általa vállalt adósságtörlesztés részletfizetését három alkalommal nem teljesíti,
    b.e. az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási
    ​b.f. kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.


27. §


(1) Az együttműködés során az adóssággal rendelkező személy köteles

  1. hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
  2. a határozat kézhezvételtől számított 8 napon belül felkeresni az adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni a megállapodás kidolgozásában,
  3. a hitelezőkkel megállapodást kötni a fennmaradó adósság rendezése érdekében, és a megállapodást haladéktalanul bemutatni az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalnál,
  4. havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről,
  5. az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adóssággal rendelkező személy a részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. Az adóssággal rendelkező személy az igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul köteles bemutatni.


28. §


(1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a már e címen kifizetett összeget a külön határozatban foglaltak szerint vissza kell téríteni, ha a jogosult

  1. az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti,
  2. az adósságcsökkentési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségnek három hónapig nem tesz eleget,
  3. aki lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy
  4. egyéb módon hasznosítja,
  5. aki a lakására tartási-, életjáradéki- vagy öröklési szerződést kötött,
  6. ha a jogosult nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt.


(2) Az (1) bekezdés alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.


29. §


(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelendő hátralék 25-%-át és összege legfeljebb 50.000,- forint. A támogatás a határozatban megjelölt időponttól kezdődően legfeljebb 24 havi részletekben nyújtható.


(2) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó jelzése alapján utólag, a tárgyhónapot következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.


Egészségi állapot megőrzését szolgáló szolgáltatások

költségeihez nyújtott támogatások


30. §


(1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

  1. aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és
    a.a. igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 25%-át, és családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%--át, egyedülálló esetén a 2   00%-ot.
    a.b. esetenként felírt gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át;


  1. aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a
    b.a. közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére a Baranya Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;
    b.b. felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.


(2) Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem lehet több mint havonta, vagy alkalmanként, 3000,-Ft, és éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


(4) Az (1) bekezdésében szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.


Ápolási célú települési támogatás


31. §


Ápolási célú települési támogatás állapítható meg Kékesd Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

  1. az igénylő
    a.a. 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;
    a.b. kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;
    a.c. regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;
    a.d. a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át, és vagyonnal nem rendelkeznek; nem jogosult az Szt. 41.§-a alapján ápolási díjra;
  2. a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;
  3. az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.


32. §


(1) A döntést a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével kell meghozni.


(2) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakó környezete mennyiben biztosítja

  1. a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,
  2. a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,
  3. egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.


(3) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.


33. §


(1) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a.


(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.



Rendkívüli Települési támogatás


34. §


(1) Rendkívüli Települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül álló esetében a 130 %-át és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert:


  1. tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
  2. elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
  3. nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
  4. önhibáján kívül legalább 6 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
  5. nagyobb összegű, a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át meghaladó váratlan kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál.


35. §


(1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.


(2) A segély mértéke 20.000,-Ft.


(3) A kérelemhez csatolni kell,

  1. a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
  2. az eltemetés költségeit igazoló kiegyenlített a kérelmező nevére szóló számla másolatát.


Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások


36. §


(1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

  1. középfokú és általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére tanulmány ösztöndíj,


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás iránti pályázatot a képviselő-testület írja ki a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A polgármester a benyújtott pályázatokat folyamatosan bírálja el a pályázati kiírásban foglaltak alapján.


(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.


(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.


(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

  1. a pályázat célját,
  2. a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,
  3. az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,
  4. a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.


37. §


(1) Pályázat útján az a törvényes képviselő, szülő, gyám a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke után tanulmány ösztöndíjban részesíthető,

  1. aki a település közigazgatási területen bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, valamint
  2. a középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80%-os szinten teljesítette.


(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás összege gyermekenként a tárgyévi tanévben 5.000 Ft.


Köztemetés

38.§


(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

  1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
  2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.


(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.


(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

  1. a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
  2. az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.


(4) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

  1. annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy
  2. az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy
  3. a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.


(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.



III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások


A szociális szolgáltatások formái


39. §


Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

  1. étkeztetés;
  2. házi segítségnyújtás;
  3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
  4. családsegítés;
  5. gyermekjóléti szolgáltatás;


Ellátások biztosítása


40. §


(1) Az Önkormányzat általa biztosított szociális alapszolgáltatásokat


  1. a 39. § a) esetében az önkormányzat a Geresdlaki közösségi ház konyháján keresztül
  2. a 39. § b) esetében a társulásban működő Pécsváradi Gondozási Központ Házi Segítségnyújtó Szolgálaton keresztül,
  3. a 39. § c) esetében társulásában Pécsváradi Gondozási Központ Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtó Szolgálaton  keresztül,
  4. a 39. § d) e) esetben társulásában működő Pécsváradi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül,

biztosítja.


(2) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

  1. a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
  2. szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;
  3. a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;
  4. ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.


(3) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető - családsegítés kivételével - és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.


(4) A szociális alapszolgáltatásokat - a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 3. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.


Szociális étkeztetés


41. §


(1) A szociális étkeztetést igény esetén az önkormányzat Geresdlak község Önkormányzatával való ellátási szerződés keretében kiszállítással a Geresdlaki Közösségi Ház Főzőkonyháján történő napi egyszeri meleg étkeztetéssel biztosítja. Az étkeztetés igénybe vehető elvitellel vagy házhoz szállítással. A kérelmeket az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal Erzsébeti Székhelyhivatalában vagy a Geresdlaki Kirendeltségen kell benyújtani.


(2) Étkezésre jogosult

  1. az a 65. év alatti személy, aki:
    a.a. korhatár előtti ellátásban,
    a.b. rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,
    a.c. fogyatékossági támogatásban,
    a.d. aktív korúak ellátásában részesül, és aki egészségkárosodott személynek minősül és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
  2. az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.
  3. Hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.


(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

  1. mozgásában korlátozott,
  2. krónikus vagy akut betegségben szenved,
  3. fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,
  4. pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel,
  5. önmaga ellátására részben képes.


(4) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.


Az étkeztetésért fizetendő térítési díj megállapítása


42. §


(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy  havi jövedelemét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban az egy főre jutó havi jövedelmet kell figyelembe venni.


(2) Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.


(3) Ingyenes ellátásban  kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.


(4) A személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem 30%-át étkeztetés igénybevétele esetén.


(5) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az önkormányzati fenntartó konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.


(6) A személyi térítési díj összege az önkormányzat döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszi. Az étkezésért fizetendő térítési díj mértékét az 3. számú melléklet tartalmazza.


43.§


(1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban a 4. számú melléklet szerinti kérelmet nyújtja be, majd a jogosultság elbírálását követően megállapodást köt a szolgáltatóval.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

  1. az ellátás kezdetének időpontját,
  2. az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
  3. az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
  4. a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár,
  5. az ellátás megszüntetésének módjait,
  6. az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.


(3)  Az étkeztetés igénylése és az ellátás biztosítása a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet alapján történik.


(4) A szociális étkeztetés alapszolgáltatás megállapítása az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik.


44.§


(1) Az Önkormányzat önkormányzati intézményfenntartó társulási megállapodás keretében

  1. a házi segítségnyújtást a Pécsváradi Gondozási Központ Házi Segítségnyújtó Szolgálattal,
  2. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Pécsváradi Gondozási Központ Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtó Szolgálattal

látja el.


(2) Az ellátások igénybevételének módjáról tájékoztatást nyújt az önkormányzat.


45.§


(1) A Családsegítés az Sztv. 64.§-ának rendelkezései alapján működik. Az önkormányzat az alapellátást a Pécsváradi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal látja el, önkormányzati társulás keretében.


(2) A családsegítés körében biztosított ellátás térítésmentes.


A gyermekjóléti ellátások


46.§


(1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosít.


(2) Gyermekjóléti Szolgálatot működtet önkormányzati intézményfenntartó társulás keretében. Az ellátást a Pécsváradi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosítja


(3)A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenységi körére vonatkozóan a Gyvt. hatályos rendelkezései az irányadók.


(4) A gyermekek részére napközbeni ellátást és étkeztetést biztosít. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását az óvodai ellátás, valamint két évet betöltött gyermekek részére bölcsődei gondozás keretében az Erzsébeti Gyermekszív  Óvoda Intézményfenntartó Társulással biztosítja A nappali gondozás keretében a gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését kell megszervezni.


(5) Az óvodai és iskolai gyermekétkeztetésre és a normatív kedvezmények igénybe vételére a Gyvt 151.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.


(6) Az óvodai térítési díj mértékét a Gyvt. rendelkezései szerint a fenntartó a 2. számú melléklet szerint állapítja meg.


(7) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.


Ellátások megszüntetésének esetei


47. §


(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

  1. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;
  2. a jogosult halálával;
  3. határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;
  4. a megállapodás felmondásával.


(2) A megállapodást felmondhatja


  1. az ellátott, illetve törvényes képviselője, indoklás nélkül,
  2. az intézményvezető (szolgáltató vezetője)
    b.a. az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,
    b.b. az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
    b.c. az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését


(3) A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap.


(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.


Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai


48. §


(1) Az intézményi térítési díjat az 2. melléklet tartalmazza.


(2) A Képviselő-testületnek az évenként a megállapított intézményi térítési díjak összegéről a megállapítást követő 30 napon belül a település lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.


(3) A polgármester a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át és vagyona nincs.


(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül - az intézményvezetőn keresztül - a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.


(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta - utólag kell megfizetni.


Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke


49. §


(1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében - az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - szolgáltató által meghatározottak szerint kell eljárni. A díj mértékét a 3. melléklet tartalmazza.


(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.


(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.


IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések


Méltányosság


50. §


(1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a polgármester gyakorolja.


(2) A települési támogatások megállapítása során a kérelmező javára eltérés a (6) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével történhet, azonban - egy naptári évben belül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresénél magasabb összeg nem állapítható meg.


(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről az SZMSZ által átruházott hatáskörében a polgármester dönt.


(4) A személyes gondoskodás során az SZMSZ által átruházott hatáskörében a polgármester dönt méltányossági jogkörében:

  1. az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások jogosságáról, ezek meghosszabbításáról;
  2. a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;
  3. szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.


(5) A szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege, vagy pénzegyenértéke, a kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.


(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

  1. a családban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, vagy egyedül élő vagy egyedülálló,
  2. korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,
  3. aktív korú álláskeresők esetében illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében,
  4. méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor.



Korlátozó rendelkezések


51. §


(1) E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb két, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.


(2) Rendkívüli települési támogatásban és nem havi rendszerességgel megállapított támogatásban egy család ugyanazon évben legfeljebb két alakalommal részesülhet.  


(3) Nem állapítható meg települési és rendkívüli települési támogatás, ha a támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket nem teljesíti, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn.


(4) A támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha:

  1. a jogosult az által életvitelszerűen lakott ingatlannak rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, az ingatlan állagmegóvását biztosítja;
  2. az ingatlan (lakás vagy ház) rendszeres tisztán tartása, takarítása, az ingatlanban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása, nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet egyszeres űrtartalmánál több- felhalmozott- háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,
  3. a szennyvíz  rendszeres elszállítását számlával igazolják, a kommunális hulladék szállítását hetente igénybe veszik,
  4. az ingatlanhoz tartozó udvar, kert, a kerítésen kívüli utcafronti részt (ingatlan előtti járda – ennek hiányában két méter széles területsáv –, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területe, valamint az árok) rendben tartja, az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, a ház előtti járda és árok tiszta, nincs teledobálva szeméttel és a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld és növényzet nem akadályozzák, az árkot rendszeresen gondozza, tisztán tartásáról, a szemét- és gyommentesítéséről, a hó eltakarításáról, síkosság mentességről gondoskodik,
  5. az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől, való mentesítéséről gondoskodik,
  6. a fűfélék kaszálásáról, nyírásáról, a gyomok eltávolításáról rendszeresen gondoskodnak,
  7. a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll a rendelkezésre, nem folyik szét az udvaron a trágyalé,
  8. a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását,
  9. a tüzelőnek való rendezett formában felhalmozva, és nem szétszórtan található,
  10. A telken található lakóház, épület tetőfedele ( zsindely, cserép) funkcionálisan megfelelő, belső falai, mennyezete, padlója,nyílászárói tiszták.


(5) A támogatásban részesülő személynek az (4) bekezdésben meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell.


(6) A helyszíni ellenőrzést a polgármester, vagy az általa megbízott képviselő-testületi tag (akadályoztatásuk esetén az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője), végzi. Amennyiben a helyszíni szemle alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a támogatásra jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább öt napos határidő kitűzésével a Jegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja. A felszólításban magadott határidő eredménytelen letelte után az ellátást nem lehet megállapítani, illetve felülvizsgálat során meg kell szüntetni.


(7) A helyszíni szemle tartása kötelező: az ellátások megállapítása előtt, illetve a jogosultsági feltételek felülvizsgálatakor.


(8) A kérelmet el kell utasítani, amennyiben a kérelmező a jegyzői felszólítás ellenére a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti.


Záró és hatályba léptető rendelkezések


52. §


Ez a rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba.


53. §


(1) Hatályát veszti a Kékesd Község Önkormányzata a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 13/2013 ( XII. 30.) önkormányzati rendelete.

 

(2) Kékesd Község Önkormányzata a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 13/2013 ( XII. 30.) önkormányzati rendelete alapján, 2015. március 1-je előtt megállapított méltányossági ápolási díjat, önkormányzati segélyt, méltányossági alapon megállapított közgyógyellátást megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2015. március 31-éig folyósíthat.


54. §


A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.




Varga Tamás

polgármester

Dr. Tóth Sándor

jegyző


Záradékok:

Ezen rendelet Kékesd községben 2015. február 27. napján került kihirdetésre.



Dr. Tóth Sándor

Jegyző





Mellékletek