Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 26/2015. (IX.29.) önkormányzati rendelete

a köztemetőről és a temetkezés rendjéről

Hatályos: 2017. 12. 01- 2023. 02. 28

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 26/2015. (IX.29.) önkormányzati rendelete

a köztemetőről és a temetkezés rendjéről

2017.12.01.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. § (4) bekezdésében, 40. § (1) és (3) bekezdésében, 41. § (3) bekezdésében, valamint a 42. §-ában, kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró fogyasztók területileg illetékes érdek-képviseleti szerve véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa a tisztességes és méltó temetéshez, valamint a végtisztesség megadásához való jogot, továbbá szabályozza a temetők működési rendjét és meghatározza a temető használatának szabályait és díjait.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet területi hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő valamennyi köztemetőre és a temetkezéssel kapcsolatos tevékenységre terjed ki. A rendelet területi hatálya nem terjed ki az Érd Megyei Jogú város közigazgatási területén lévő vallási közösségek temetőire, ezzel kapcsolatosan a vallási közösségek saját temetési szabályzata az irányadó.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a köztemető fenntartását, üzemeltetését, továbbá a temetkezési szolgáltatást végző személyekre, a temetkezési szolgáltatások igénybevevőire, illetőleg mindazokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a köztemetőn belül bármilyen tevékenységet végeznek, vagy a köztemetőben tartózkodnak.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;

2. Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető;

3. Temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt;

4. Vallási közösség: az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet, amely elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és működik, illetve saját belső szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik;

5. A köztemető tulajdonosa: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata;

6. A köztemető üzemeltetője: a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó Érdi Közterület Fenntartó Intézmény;

7. Halott vizsgálati bizonyítvány: a halál tényének és idejének megállapítását, a halottszemle eredményeit magában foglaló, a halottvizsgálatot lefolytató orvos által kiállított okirat;

8. Temetési hely megváltása: temetési hely feletti határozott időtartamra szóló rendelkezési jog megszerzése, amely kiterjed a temetési helyre temethető személyek körének meghatározására, síremlék állítására és mindezek gondozására;

9. Temetési hely újraváltása: a megváltás határozott időtartamának lejártát követően újabb rendelkezési jog megszerzése azzal, hogy az újraváltás útján történő jogszerzés tekintetében a korábbi rendelkezésre jogosultnak elsőbbségi joga van;

10. Elhunyt hozzátartozója: az elhunyt személy közeli hozzátartozója, az élettársa, az egyeneságbeli rokonának házastársa, a házastársának egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvérének házastársa.

4. A köztemető fenntartása és üzemeltetése

4. § (1) A köztemető fenntartása a temető tulajdonosának, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a feladata.

(2) A köztemető fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátásáról az Önkormányzat az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (székhely: 2030 Érd, Fehérvári út 69.) útján gondoskodik.

5. Az üzemeltető kötelezettségei

5. § (1) Az üzemeltető feladatai különösen a következők:

a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a köztemetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét,

b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás), sírhely nyitásáról való gondoskodást,

c) megállapítja a látogatók kegyeletgyakorlásához szükséges nyitva tartási időt,

d) biztosítja a ravatalozó és a kiszolgáló helyiségek karbantartását, javítását; takarítását és szükség szerint fertőtlenítését,

e) biztosítja a ravatalozó technikai berendezései, a tárolók, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását és működteti azokat,

f) halott hűtőt üzemeltet,

g) gondoskodik a köztemetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, átadásáról és megfelelő hűtésükről,

h) biztosítja a temetők nyitását, zárását,

i) számítógépes nyilvántartást vezet a temetőben lévő sírhelyekről és azok használati idejéről,

j) ügyfélszolgálatán illetve a hirdetőtáblán, valamint internetes honlapján tájékoztatja a temetőlátogatókat,

k) kijelöli a temetési helyeket; sírhelykiosztási tervet készít, amelynek alapján kiosztja az új, illetve újratemetésre szánt sírhelyeket,

l) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, tisztán tartását és síkosság mentesítését, szükség esetén a hó eltakarítást; a gyomirtást és a zöldterület karbantartását,

m) kijelöli a hulladék összegyűjtésére és tárolására szolgáló helyeket, rendszeresen összegyűjti és elszállítja a hulladékot, gondoskodik annak elhelyezéséről és kezeléséről,

n) összehangolja a temetéseket, a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;

o) gondoskodik az ügyfélfogadásról, portaszolgálat működtetése útján,

p) gondoskodik a sírásásról, illetve szükség esetén az elhunytak exhumálásáról,

q) üzemelteti és karbantartja a temetők nyilvános illemhelyeit,

r) elkészíti a köztemető térképét, melyet évenként a változásokkal együtt kiegészít, továbbá a térkép hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről gondoskodik,

s) biztosítja a temetkezéssel kapcsolatosan felmerülő, jelen rendeletben meghatározott díjak befizetésének lehetőségét és az ezzel kapcsolatos ügyintézést, és erről az Önkormányzattal megfelelően elszámol,

t) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,

u) a rendelkezést megsértőkkel szemben eljárást kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott díjazáson felül semmiféle további díj (pótdíj, rendelkezésre állási díj, stb.) nem szedhető be. A díjakat legkésőbb a temetést megelőző munkanapon kell megfizetni.

(3) A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek naprakész nyilvántartásokat kell vezetnie. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. A sírbolt könyv határozza meg a sírboltba történő temetés rendjét.

(4) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamvak szórását) időrend szerint be kell jegyezni, a következő adatokkal:

a) folyószám,

b) a temetés (urnaelhelyezés, hamvak szétszórásának) napja,

c) az elhalt családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja neve, születési ideje, utolsó lakcíme,

d) az elhalálozás napja,

e) fertőző betegség okozta halál esetén ennek ténye,

f) a sírhely tábla-, sor- és helyszáma,

g) a temetési hely felett rendelkezni jogosult, illetve eltemettető személy neve és címe,

h) a síremlékre vonatkozó információk.

(5) A sírboltkönyvbe – a nyilvántartó könyvbe bejegyzendő adatokon túlmenően – fel kell még jegyezni a sírbolt számát, továbbá a sírbolt felett rendelkezésre jogosult személy rendelkezéseit is.

(6) Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv, valamint az azokba bejegyzett személyes adatok őrzéséről, biztonságáról. A nyilvántartó könyvbe, illetve a sírboltkönyvbe a rendelkezésre jogosult személy és az eljárást lefolytató illetékes hatóság (így a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság), illetve bíróság nyerhet betekintést, a halottak nevéről, a temetés időpontjáról és a temetkezés helyéről azonban tájékoztatást lehet kérni az üzemeltetőtől.

(7) A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek tűztől védve, riasztóval ellátott helyiségben kell megőriznie.

(8) Az elhunyt hamvait tartalmazó urnának a temetőből történő kiadására lehetőséget biztosító nyilatkozatokról a temető üzemeltetője nyilvántartást vezet, valamint azokról igazolást ad ki.

(9) A panaszügyintézés az üzemeltető feladata. Panasztételre írásban vagy szóban, a köztemető gondnokánál, az ügyfélszolgálati munkatársnál van lehetőség. A panaszra a panasztétel módjának megfelelően (szóbeli panasz esetén szóban, írásbeli panasz esetén írásban) kell választ adni.

6. Temetkezési szolgáltatási tevékenység elvei

6. § (1) A köztemetőben temetkezési szolgáltatást végezhet az üzemeltető, továbbá az, aki jogszabály alapján e tevékenység végzésére jogosult.

(2) A jelen rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben a temetkezési szolgáltató köteles az üzemeltető felszólítására hatósági engedélyét bemutatni.

(3) Az elhunyt hűtésével, a sírásással, a sírnyitással, exhumálással, valamint a hamvak szórásával kapcsolatos feladatok ellátására kötelező igénybe venni az üzemeltető szakszemélyzetét és berendezését, melyért az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a jelen önkormányzati rendelet 3. mellékletében meghatározott díjat kötelesek megfizetni (a továbbiakban: üzemeltető által biztosított szolgáltatások).

(4) A köztemető üzemeltetője a temetési szolgáltatás során együttműködik a temetkezési szolgáltatókkal a magas színvonalú, a kegyeleti igényeket figyelembe vevő temetkezési szolgáltatás biztosítása érdekében. Ennek keretében az üzemeltető minden temetkezési szolgáltató részére egyenlő módon, jogellenes hátrányos megkülönböztetés nélkül biztosítja a temetkezési szolgáltatások ellátásához szükséges feltételeket.

7. A temetkezés szabályai

7. § (1) A temetkezési szolgáltató csak az eltemettető által adott meghatalmazás alapján járhat el az egyes temetési szertartásokkal kapcsolatos temetkezési szolgáltatási ügyekben. A jelen pont szerinti meghatalmazás meglétét az üzemeltető felé igazolni kell.

(2) A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését – az egyházi temetések esetén az egyházi szertartás rendjét – tiszteletben tartani.

(3) Az üzemeltető feladata összehangolni a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, valamint elősegíteni a temetés zökkenőmentes lefolytatását.

(4) A temetési időpont felvétele az üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában, a sírhely felett rendelkezésre jogosult, illetve annak igazolt meghatalmazottja által leadott személyes megrendelés útján történhet. Temetési időpont a sírhely megváltási díj egy összegű megfizetését követően jegyezhető elő.

(5) A halott vizsgálati bizonyítvány egy másolati példányát – az Önkormányzat megbízásából – az üzemeltetőnek kell megőriznie, ennek érdekében a temetkezési szolgáltatónak a halott vizsgálati bizonyítvány másolatának egy példányát az üzemeltető részére át kell adnia.

(6) A sírnyitás a köztemetőben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet 35-39. §-aiban foglaltaknak megfelelően történik. A szakhatóság által kiadott sírnyitási engedélyt a temetés előtt egy nappal kell az üzemeltető részére bemutatni.

(7) A sírkövet lebontó vállalkozó a köztemetőben keretes-fedlapos sírhelybe történő koporsós vagy urnás temetéskor, a balesetek elkerülése céljából minden esetben köteles legkésőbb a temetés időpontját megelőző második munkanapig - a temető gondnoka jelenlétében – a már meglévő síremléket a járda szintjéig lebontani. A lebontott síremléket a sírkövet lebontó vállalkozó köteles elszállítani és megőrzéséről gondoskodni.

(8) A köztemetőben lehetőség van a lebontott síremléket az erre kijelölt helyen a temetés napjától számított legfeljebb hat hónapig díjmentesen tárolni. A hat hónapos időszak lejártát követően a díjmentes tárolóban tárolt, vissza nem helyezett síremlék minden előzetes figyelmeztetés nélkül bezúzásra kerülhet, ezzel kapcsolatban semmiféle igény nem érvényesíthető sem az Önkormányzattal, sem az üzemeltetővel szemben. A munkálatokkal járó, bontásból származó hulladék elszállításáról a 2sírkőbontást végző vállalkozó köteles gondoskodni, az ezzel kapcsolatosan keletkezett hulladék, törmelék nem hagyható a temető területén és nem helyezhető el a köztemető temetőlátogatók részére fenntartott hulladék gyűjtőjében sem. A szertartáshoz nem kapcsolódó síremlék helyreállítást erre jogosult vállalkozó végezheti.

(9) A szolgáltatást végzők tevékenységük során kötelesek méltó magatartást tanúsítani, a munkálatokat a kegyeleti igényeknek megfelelő öltözetben végezni.

(10) A temetkezési szolgáltató a temetés során csak olyan kelléket és cikkeket használhat fel, mely nem ütközik a törvénybe és olyan ravatalozást, illetve szertartást rendezhet, amely nem sérti a közízlést és a kegyeleti etikai normákat.

(11) A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával lehet talajban lebomló anyaggal burkolni, azonban kifalazni, kibetonozni, azokat sírbolttá átalakítani nem szabad.

(12) A halott szállítást legalább kettő, a ravatalozást és a sírgödörbe (sírboltba) való koporsó elhelyezést legalább négy főnek kell végeznie. Az urnaravatalozást és elhelyezést egy fő is végezheti.

(13) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbetemetésére olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet. Kivételt képeznek ez alól a fertőző betegségben elhaltak, akiket kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

(14) A sírboltba történő koporsós temetés esetén az elhunytat légmentesen zárt, fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell helyezni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

(15) Temetkezési hely felületére urnát csak urnatartóban, kizárólag rögzített, zárt állapotban lehet elhelyezni.

(16) Egyes koporsós sírhelybe legfeljebb két koporsó és négy urna, illetőleg két urnakoporsó temethető, kettős koporsós sírhelybe négy koporsó és nyolc urna, illetőleg négy urnakoporsó helyezhető el. Az exhumált holttestmaradványok elhelyezése is koporsós temetésnek minősül.

(17) Gyermek sírhelybe legfeljebb egy gyermek koporsó és két urna temethető.

(18) Az urnasírboltban annyi urna helyezhető el, ahány befogadására azt építették, de maximum négy urna.

(19) Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl három férőhelyes sírboltban további 10 urna, hat személyes sírboltban további 20 urna, kilenc személyes sírboltban további 30 urna helyezhető el. Az egyéb urnaférőhelyekben annyi urna helyezhető el, ahány befogadására azt építették.

8. Hamvak szórása - elhelyezése

8. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben a hamvak szétszórása útján történő temetés az üzemeltető által meghatározott időpontokban, zárt rendszerben, száraz módon, hamvak szórására alkalmas dísz-szórókút és az alatta elhelyezett, hamvak tárolására szolgáló alépítmény igénybevételével történik olyan módon, hogy a hamvak a szórókútból, illetve az alépítményből nem kerülhetnek ki.

(2) Miután az alépítmény megtelik, az Önkormányzat gondoskodik a felszínen emlékpark kialakításáról.

(3) A hamvak szórása útján történő temetés – annak végleges, visszafordíthatatlan jellegére tekintettel – az eltemetésre kötelezett személy hozzájáruló nyilatkozata alapján végezhető el.

(4) A hamvak szórása útján történő temetés esetén az elhunyt neve, illetve születésének és halálának éve a szórókút melletti emlékhelyen elhelyezett – legfeljebb 15 centiméter szélességű és 4 centiméter magasságú – névtáblán feltüntethető.

9. Vállalkozói munkára vonatkozó szabályok

9. § (1) A sírhely feletti rendelkezési jog magába foglalja a temetkezési helyre helyezhető síremlék, sírjel állítására vonatkozó jogot.

(2) Köztemető területén vállalkozói munkát csak az végezhet, aki az ahhoz szükséges hatósági engedélyekkel (különösen vállalkozói engedéllyel, telephely-engedéllyel) rendelkezik. Az üzemeltető ezek meglétét ellenőrizheti. Amennyiben a vállalkozó az üzemeltető felhívása ellenére ezen hatósági engedélyeket nem mutatja be, a vállalkozó a köztemető területén nem végezhet vállalkozói tevékenységet.

(3) A köztemetőben végzendő minden munkát – a látogatók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését kivéve – a köztemető üzemeltetőjének be kell jelenteni és a munkavégzésre az üzemeltető írásbeli hozzájárulását kell kérni. Üzemeltetői hozzájárulás hiányában a temetőben munka nem végezhető és semmiféle építmény nem hozható létre (ideértve valamennyi építési munkát, építési anyagok temetőbe való beszállítását, síremlék felállítását, bontást, áthelyezést, betűvésést, sírgondozást és egyéb tűzveszélyes munkák végzését). Az üzemeltető a hozzájárulást nem tagadhatja meg, ha az elvégzendő munka a jelen rendelet és az egyéb jogszabályok előírásainak megfelel. Ha a vállalkozó nem a fenti előírásoknak megfelelően járt el, az üzemeltető írásban felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben a vállalkozó a jogellenes állapotot a felszólítás kézhezvételétől számított egy héten belül nem szünteti meg, az üzemeltető jogosult az építményt elbontani, illetve a jogszerű állapotot helyreállítani.

(4) A temetési hely megjelölésére síremlék (sírjel) létesíthető a rendelkezni jogosult hozzátartozók elhatározása szerint. A sírjel a temetési helynél nagyobb területet nem foglalhat el.

(5) A síremlék felállításához az üzemeltetőnek hozzá kell járulnia. A kivitelezési munkálatok csak a hozzájárulást követően kezdhetőek meg. A munkát végző vállalkozó a munka megkezdését megelőzően a munkavégzés kezdési időpontját az üzemeltetőnek köteles bejelenteni.

(6) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni, azokat az üzemeltető hozzájárulását követően lehet a temetőkben elhelyezni. Az üzemeltető a hozzájárulását a vázrajz egy példányának szignálásával adja meg. A vázrajz szignált példányát az üzemeltető a vállalkozó által fizetendő díj egyidejű megfizetése esetén adja ki a vállalkozó részére.

(7) Az üzemeltető részére benyújtott vázrajznak tartalmaznia kell:

a) a munka pontos helyét (temető, parcella, sor, sír számát),

b) munka megkezdésének és befejezésének napját,

c) anyagszállítást végző gépkocsi forgalmi rendszámát,

d) az építtető nevét, lakcímét, kivitelező nevét, címét, telephelyét és engedélyének számát.

(8) A temetési helyen túlterjeszkedő, a közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el. Az üzemeltető az ilyen sírjeleket előzetes felszólítás nélkül jogosult elbontani. A szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(9) A síremlék, sírjel körül a feltöltés magassága a talajszinttől maximum 6 cm lehet. A sírhelyek köré járdát építeni nem szabad.

(10) Az üzemeltető jogosult az építés, átalakítás alatt álló és a már meglévő síremlékek állapotát folyamatosan ellenőrizni.

(11) Az üzemeltető jogosult minden munkánál a munka elvégzésére jogosító hozzájárulás bemutatását kérni. Hozzájárulás hiányában a munkavégzést az üzemeltető leállíthatja és felhívja a kivitelezőt az eredeti állapot visszaállítására.

(12) Síremlék állításakor okozott kárért elsősorban a károkozó tartozik felelősséggel, ismeretlensége esetén a síremlék tulajdonosa felelős.

(13) A temetési helyen történő építés, felújítás, bontás során feleslegessé váló anyagokat a munkát végző vállalkozó köteles elszállítani, az építkezéssel kapcsolatban keletkező hulladékot, törmeléket nem lehet a köztemető temetőlátogatók részére létesített hulladék gyűjtőiben elhelyezni.

(14) A köztemető területéről síremléket, keresztet, fejfát – vagyonvédelmi okból – csak a köztemető üzemeltetőjével történt előzetes egyeztetést, bejelentést követően szabad a köztemetőből kivinni.

(15) Síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos vállalkozói kivitelezői munkák hétköznap 08:00 órától 16:00 óráig végezhetők a temetőben, ilyen munka szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon nem végezhető.

(16) Az üzemeltető jogosult a temető területén építési, bontási és egyéb tevékenységet végző vállalkozókat ellenőrizni, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályokat betartatni, a jogszabályok megsértése miatti jogkövetkezményeket velük szemben kezdeményezni.

(17) A köztemetőben munka csak úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, kegyeletgyakorlását, ne akadályozza a temetkezési szertartást illetve az elhunyt elbúcsúztatását.

(18) Temetési szertartás alatt munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a búcsúztatást. A temetési helyek látogatását csak rendkívüli esetben – pl. fakivágás, utak készítése, exhumálás – és csak a munkavégzés idejéig lehet korlátozni.

(19) A sírhely használati ideje alatt a síremlékről a halott nevét törölni tilos.

(20) A sírhelyekre építhető felépítmények méretei:

Sírhely

Keret méretei

Hossz

Szélesség

Egyes koporsós sírhely

2,2 m

1,2 m

Kettős koporsós sírhely

2,2 m

2,2 m

Gyermek sírhely

1,5 m

0,8 m

Urnasírhely

1 m

0,8 m

(21) A sírhelyek köré betonjárda nem építhető, illetve térkő-burkolat nem fektethető le.
(22) A sírdombok magassága legfeljebb 0,5 m lehet, kialakításuk azonban nem kötelező.

10. A temetési hely

10. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben koporsó eltemetése lehetséges felnőtt, illetve gyermek sírhelyen, továbbá a koporsó elhelyezhető sírboltban, urna eltemetése lehetséges urna sírhelyen, továbbá az urna elhelyezhető urnasírboltban illetve urnafülkében.

(2) Gyermeksírba kizárólag 12 éven aluli elhunyt gyermeket lehet koporsóban eltemetni. A gyermek sírhelyet az Önkormányzat az első 25 évre díjmentesen biztosítja.

(3) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírbolt könyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletben nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.

(4) A sírhely tulajdonosának kérelmére a sírhelyekben elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni. Hamvasztás után urnában a sírhelybe vissza lehet helyezni, mely esetben a hamvak csak egy urnahelynek számítanak.

11. A temetési hely megváltása és újraváltása

11. § (1) A temetési hely megváltásáért – a díszsírhely és a gyermeksírhely kivételével – megváltási díjat kell fizetni. Gyermeksírhelybe történő felnőtt urnás rátemetés esetén a díjmentesség megszűnik, és az urnasírhely árának megfelelő összeget kell megfizetni. A megváltási díjak mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) a sírhely megváltási díjának megfizetésével, azaz a betemetés napjával kezdődik. A temetkezési hely feletti rendelkezési jog kiterjed a temetési helybe helyezhető személyek körének meghatározására, síremlékállításra, a sírjel megfelelő állapotáról történő gondoskodásra, a temetési hely gondozására és újraváltására.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő)

a) koporsó sírhely esetén a betemetés napjától számított 25 év,

b) urnasírhely esetén 20 év,

c) sírbolt esetén 60 év,

d) urnafülke esetén 10 év.

(4) Sírhelyet előre – a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani nem lehet, sírhely megváltására csak haláleset bekövetkezése esetén van lehetőség.

(5) A használati idő lejártát követően a temetési hely újra megváltható. A sírhely újraváltásához az eredeti okmányt, illetve a sírhelyváltás befizetési igazolását kell benyújtani. Az újraváltási díjak mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. Az újraváltás időtartama

a) koporsós betemetés esetén legalább 10 év,

b) sírbolt esetén legalább 30 év,

c) urnafülke, urnasírhely esetén legalább 5 év.

(6) Ha a temetési hely felett rendelkezésre jogosult a megváltási idő lejártát követő 1 éven belül az újraváltásról a síron elhelyezett figyelmeztető címke, a temetői hirdetőtáblán elhelyezett tájékoztatás, valamint a helyi sajtóban történő közzététel ellenére nem gondoskodik, akkor az üzemeltető jogosult a temetési helyet újból értékesíteni.

(7) Az újraváltás nem tagadható meg, kivéve, ha:

a) a temető tulajdonosa a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni, vagy

b) a temetési hely, sírjel nem felel meg a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

12. Díszsírhelyek

12. § (1) A díszsírhely a köztemetőben kijelölt azon sírhely, amelyet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az elhunyt személy Érd közéletének valamely területén végzett kimagasló tevékenységének elismeréséül örök temetkezési hely céljára adományoz. A díszsírhely adományozásáról a Polgármester dönt, melyről a Közgyűlést annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(2) Díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(3) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(4) A díszsírhelyre a – sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(5) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában – a díszsírhelyet adományozó önkormányzat megbízására és költségére – az üzemeltető köteles gondoskodni.

(6) A díszsírhelyek méretei és a járdaméret a hagyományos sírhelyek méreteivel megegyező.

(7) A díszparcellában a koporsó földbe temetésével, vagy elhamvasztás után az urna urnasírba helyezésével hajtható végre a temetés.

13. Védett síremlékek

13. § (1) Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú temetőben a sírjel művészeti értéke miatt, illetve az elhunyt személy iránti tisztelet kifejezése érdekében a sírjelet, temetési helyet védetté nyilváníthatja (továbbiakban együtt: védett síremlék).

(2) A védett sírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A védettség alá helyezést – az alábbiak figyelembevételével – bárki kezdeményezheti.

(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő síremlék megnevezését,

b) a temetési hely pontos megjelölését (temető, parcella, sor, szám),

c) a védendő síremlék rövid leírását, fényképes dokumentációját,

d) a kezdeményezés – következő pont szerinti – indoklását.

(5) Védetté nyilvánítható az a nem díszparcellában lévő temetési hely

a) amelyben olyan néhai személy nyugszik, aki

aa) Érd Megyei Jogú Város vezetésében kiemelkedő szerepet töltött be,

ab) Érd Megyei Jogú Város díszpolgára volt,

ac) életműve (tudományos, kulturális, művészeti, vallási, sport tevékenysége) alapján erre méltó,

ad) nehéz történelmi helyzetben példamutatóan helytállt,

b) amelyen kiemelkedő, vagy egyedi képzőművészeti értéket képviselő síremlék található.

(6) A javaslatokról Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt.

(7) A védelem megszüntetéséről úgyszintén Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt.

(8) A védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról, majd a döntésről értesíteni kell

a) a temető üzemeltetőjét,

b) a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt.

(9) A védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét a temető nyilvántartó könyvébe és sírbolt könyvébe be kell jegyezni. A bejegyzésről az üzemeltető gondoskodik.

(10) A védett síremlék – a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó – táblával megjelölhető.

(11) A védettség megszűnése esetén az ezzel járó kedvezmények a továbbiakban nem illetik meg a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(eke)t.

(12) A védett sírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők, kivéve, ha a sírhelyen kiemelkedő, vagy egyedi képzőművészeti értéket képviselő síremlék található, ez esetben további temetés a sírhelyen nem végezhető.

(13) A védett síremlékek esetében is a temetési hely felett rendelkezni jogosult határozza meg a temetési helyre helyezhető személyek körét, illetve jogosult a védett síremlék gondozására. A temetési hely felett rendelkezni jogosult személyében bekövetkezett változást 60 napon belül be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(14) A védett síremlékek esetében a védetté nyilvánítástól kezdődően a temetési hely feletti rendelkezési jog –a temető fennállásáig – határozatlan idejűvé válik.

(15) Védett síremlékek esetében a temetési hellyel rendelkező személy mentesül a megváltási (újraváltási) díj megfizetése alól, a korábban megfizetett díj azonban nem követelhető vissza.

(16) A temetési hely felett rendelkező személy a sírjelet – a temetési helyre a védetté nyilvánítást követően temetett személyek nevének, adatainak feltüntetése kivételével – csak Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének hozzájárulásával változtathatja meg.

(17) A védett síremlék gondozásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy hiányában a temető üzemeltetője látja el.

14. A sírhely méretezése

14. § (1) A sírhelyek (sírgödrök) belső méretei:

Sírhely

Hossz

Szélesség

Mélység

Egyes koporsós sírhely

2,1 m

0,95 m

2 m

Kettős koporsós sírhely

2,1m

1,9 m

2 m

Gyermek sírhely

1,3 m

0,65 m

2 m

Urnasírhely

0,8 m

0,6 m

0,5 m

(2) Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 m mélyre kerüljön. A sírmélységet a talajfelszín síkjától kell mérni.
(3) Urnafülkék méretei:
a) Szabványos urnafülke: 0,3 m magas, 0,3 m széles, 0,3 m mély
b) A temető fenntartója ettől eltérő urnafülkék létesítését is engedélyezheti.
(4) A jelen rendelet hatálybalépését követően létesített sírhelyek egymástól való oldaltávolsága 0,6 m, a sorok közötti távolság 1 m.

15. Sírgondozás szabályai

15. § Kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezésére, sírgondozásra vonatkozó előírásokat az e rendelet 1. mellékletében található Temetőszabályzat tartalmazza.

16. Temető-fenntartási hozzájárulás

16. § A köztemetőben – a temetkezési szolgáltatók kivételével – vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást kötelesek fizetni, melynek mértékét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

17. Létesítmények igénybevételi díja

17. § Az Önkormányzatot a köztemetőben lévő létesítmények használatáért igénybevételi díj illeti meg. A díjazás mértékét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

18. Záró rendelkezések

18. § (1) A rendelet 2015. október 1-jén lép hatályba.

(2)1

(3)2

1

Hatályát vesztette a Jat. 12. § (1)-(2) bekezdése alapján.

2

Hatályát vesztette a Jat. 12. § (1)-(2) bekezdése alapján.