Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2/2008. (I.25.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatás helyi szabályozásáról, valamint a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról

Hatályos: 2008. 02. 01

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2/2008. (I.25.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatás helyi szabályozásáról, valamint a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról

2008.02.01.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 60. § (3) bekezdésében és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) valamint (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra, díjfizetőkre és az őket távhővel ellátó távhőszolgáltatóra.

Fogalom meghatározások

2. § A Tszt-vel összhangban, e rendelet alkalmazásában:

a) alapdíj: a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 fűtött légköbméterre megállapított éves díj (Ft/légm³);

b) csökkent értékű szolgáltatás: a távhőszolgáltatás akkor tekinthető csökkent értékűnek, ha a teljesítési helyre (felhasználói hőközpont) eljuttatott primer hőhordozó közeg hőmérséklete és hőtartama nem teszi lehetővé a fűtési menetrendnek megfelelő fűtési előremenő vízhőmérséklet és a hőközpontban mért 45 ⁰C használati melegvíz hőfok elérését;

c)¹ díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

d) fajlagos vízfelmelegítési hőszükséglet: 1m³ hálózati hidegvíz felmelegítéséhez az előállítási helyen éves átlagban felhasznált hőmennyiség (GJ/vízm³);

e) fejlesztési díj: az új vagy növekvő távhőellátási igények kielégítéséhez szükséges szolgáltatói berendezés létesítésének és elbontásának az összesített költsége;

f)² felhasználói érdekképviselet (fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet): az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége;

g) fogyasztói korlátozás: olyan intézkedéssorozat, amelyet országos tüzelőanyag hiány vagy környezetvédelmi érdekből szükségessé váló távhőellátási csökkentés elhárítása érdekében a távhőszolgáltató önkormányzati rendeletben szabályozott módon végrehajtani köteles;

h) fűtési idény: az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszak;

i) fűtött helyiség: az a helyiség, amelyben fűtőtest, vagy egyéb hőleadó berendezés van, ha azt fűtöttre tervezték és az eredeti rendeltetésének, vagy műszaki megoldásának megfelelően a helyiség hőmérséklete a távhőszolgáltatás folytán biztosított:

- lakás,

- a nem lakás céljára szolgáló helyiség:

üzlet, garázs, műhely, rendelő, iroda, barkácsműhely, klubszoba, gondnoki iroda, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges egyéb célra hasznosított helyiség;

j) fűtött légtérfogat: fűtöttnek minősülő helyiségek térhatároló szerkezetei által befoglalt térfogat:

- a számítás alapjaként az engedélyezett tervdokumentáció vagy a földhivatali nyilvántartás adatait kell figyelembe venni,

- alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet,

- nem vehető figyelembe a falsíkon kívül eső terület, valamint a falsíkokból kiugró falpillér által elfoglalt terület, ha azok mértéke egyenként 0,5 m²-nél kisebb,

- nem vehető figyelembe az éléskamra (kamraszekrény) valamint a helyiség légterének a közművezetéket védő burkolat mögötti része,

- a fürdőszoba légterének 60%-a vehető figyelembe, ha az előírt hőmérsékletet műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. elektromos vagy gázhősugárzó) biztosítják,

- álmennyezet térfogatcsökkentő tényezőként akkor vehető figyelembe, ha 5 cm vastagságú hungarocell hőszigetelésével egyenértékű.;

k) hődíj: a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő 1 gigajoulra megállapított díj (Ft/GJ);

l) pótfűtési időszak: az év szeptember 15. és október 14. valamint a következő év április 16. és május 15. napja közötti időszak;

m) ³ szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése.

II. Fejezet

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG

3. § Az önkormányzat a távhőszolgáltatást az „ÉRDHŐ” Távhő Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságon (továbbiakban: távhőszolgáltató) keresztül valósítja meg.

III. Fejezet

FOGYASZTÓVÉDELEM

4. § (1)⁴ Távhőszolgáltató köteles a fogyasztókat érintő kérdésekben együttműködni a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint azokkal a felhasználói érdekképviseletekkel, amelyek kizárólag a távhőszolgáltatás lakossági felhasználóinak, vagy az energiafogyasztók érdekképviseletére jöttek létre és megfelelnek a 2. § f) pontjában foglaltaknak.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szervezeteket a véleménynyilvánításba is be kell vonni.

(3) A polgármester a fogyasztóvédelem erősítése érdekében a véleményezési eljárásba az (1) bekezdésben megjelölt szervezeteken kívül másokat is bevonhat.

IV. Fejezet

A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

Fejlesztésre kijelölt területek

5. § (1) Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Tszt. 6. § (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás megtartása és fejlesztése. A kijelölt területeket jelen rendelet 1. sz. mellékletbe tartalmazza.

(2)⁵

(3)⁶

(4)⁷

(5)⁸

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

6. § (1) Távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni. (Tszt. 40. §(1))

(2) Távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni az érintett fogyasztókat.

(3) A váratlan meghibásodásról, a hiba kijavításának kezdetéről és várható befejezéséről távhőszolgáltató az érintett fogyasztókat 8 órán belül köteles tájékoztatni, valamint a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül a szolgáltatást helyreállítani.

(4) A távhőszolgáltatás korlátozásáról szóló kormánydöntést követően a távhőszolgáltatás korlátozását a 2. sz. melléklet szerint kell elrendelni.

(5) A távhőszolgáltatás korlátozásának fokozatait és az egyes fokozatokba tartozó fogyasztói csoportok megnevezését a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(6)⁹ A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a Tszt 40. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a Tszt 41. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

V. Fejezet

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY

A távhőszolgáltató jogai és kötelezettségei

7. § (1) A távhőszolgáltatató jogosult a felhasználó vételezését a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni.

(2) A felhasználói vételezés és a felhasználói berendezés állapotának ellenőrzése, illetve a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata céljából a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyre bejutni.

8. § A távhőszolgáltató köteles:

– a szolgáltatói és az általa üzemeltetett felhasználói berendezések állandó üzemképes állapotáról gondoskodni,

– az új vagy növekvő hőigények kielégítésére a szükséges fejlesztéseket elvégezni,

– a felhasználói berendezés létesítéséhez díjmentesen segítséget nyújtani (adatszolgáltatás, terv-felülvizsgálat, üzembe helyezési eljáráson való részvétel),

– megtagadni a Közüzemi Szerződés megkötését, ha a felhasználó által létesíteni kívánt felhasználói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyoni biztonságot veszélyezteti,

– a mérőhelyek kialakítását a hőközpontokban saját költségén elvégezni,

– a szolgáltatott távhő mennyiségét a hőközpontokban mérni és a szerint elszámolni,

– a fogyasztásmérők állását a Közüzemi Szerződés szerinti időpontban leolvasni és jegyzőkönyvben rögzíteni,

– a fogyasztásmérők adatait adategyeztetés céljából a felhasználónak megküldeni,

– a hőközponti hőmennyiségmérőt a felhasználó kérésére megvizsgáltatni,

– a távhőszolgáltatást a Közüzemi Szerződésben meghatározott időpontban megkezdeni,

– a távhőszolgáltatás felfüggesztési okának megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő napon a távhőszolgáltatást megkezdeni, ha a távhőszolgáltató meggyőződött a felfüggesztés okának megszüntetéséről,

– a felhasználó kérésére a pótfűtési időszakban a fogyasztó igényei szerinti fűtési célú hőenergiát biztosítani.

A felhasználó jogai és kötelezettségei

9. § A felhasználó jogosult:

– a folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű szolgáltatásra,

– a szolgáltatást mérés szerint igénybe venni,

– a felhasználói berendezésekre szabályozó szelepeket, költségosztó készülékeket felszerelni,

– a díj épületrészenként (lakásonként) történő kiegyenlítésére,

– a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát kérni, ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a fogyasztó köteles viselni,

– igényei szerinti fűtési célú hőenergiát kérni a pótfűtési időszakban,

– a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával új fogyasztói berendezést létesíteni, meglévőt áthelyezni vagy megszüntetni.

10. § A felhasználó köteles:

– a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére,

¹⁰– a tulajdonos változását a távhőszolgáltatónak 15 napon belül bejelenteni,

– a fogyasztásmérő leolvasásának lehetőségét megteremteni,

– megtéríteni a szolgáltatás felfüggesztésének költségeit (pl. a melegvíz szolgáltatás kizárásának és visszaállításának költségeit).

Közüzemi szerződés megkötése

11. § (1) A szolgáltatás díjának megfizetése a távhőszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló felhasználó kötelessége az alábbiakban foglaltak figyelembe vételével.

(2) Ha a felhasználó a távhőszolgáltató kétszeri felszólítása ellenére sem köti meg az általános közüzemi szerződést a távhőszolgáltatásra és a díjfizetésre, de a szolgáltatást folyamatosan igénybe veszi, akkor távhőszolgáltató elfogadottnak tekinti a szerződést.

(3) Amennyiben a tulajdonos személye nem egyezik meg a díjfizetővel, abban az esetben is a tulajdonos köt szerződést a távhőszolgáltatóval. A díjfizetőt a tulajdonos nevezi meg.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén, ha a díjfizető nem fizeti a távhőszolgáltatás ellenértékét, akkor a fogyasztási hely tulajdonosa köteles a távhőszolgáltatási díjakat kiegyenlíteni feltéve, ha a szolgáltatás igénybevevője 90 napos távhőszolgáltatási díjhátralékkal rendelkezik és várhatóan a vele szembeni bírósági eljárás sem vezet eredményre.

(5)¹¹ A díjfizetőkre vonatkozó adatok változását a szerződött fél (a tulajdonos vagy a felhasználói közösség törvényes képviselője) köteles 15 napon belül a távhőszolgáltatónak bejelenteni.

Szerződésszegés és következményei

12. §¹² A szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei tekintetében a Tszt. 49-51. §-ai az irányadóak.

Felhasználói berendezés létesítése és működtetése

13. § (1) Távhőszolgáltató felhasználói hőközpont létesítését és annak a költségét abban az esetben vállalhatja át, ha:

a) a hőközpont elhelyezéséhez szükséges helyiséget, annak díj- és korlátozásmenetes használatát az ingatlantulajdonos biztosítja,

b) az ingatlantulajdonos felhasználó vállalja, hogy az üzembe helyezéstől számított legalább nyolc évig nem mondja fel a közüzemi szerződést, illetve annak bekövetkezése esetén, 15 napon belül megfizeti a hőközpont szerződésbontáskor nyilvántartott értékét.

(2) A felhasználói közösségen belül bármely tulajdonosnak jogában áll saját fűtési célú hőenergia felhasználását regisztráló a távhőszolgáltató által plombált hiteles mérőt beépíteni. Ebben az esetben a felhasználói közösség többi tagjára jutó hőenergia mennyiség egyenlő: a teljesítési helyen beépített (primer kör) az épület egészének hőenergia felhasználását regisztráló hőmennyiségmérő adott időszakra vonatkozó fogyasztási mennyiségének és a felhasználói vezetékben (szekunder kör) mért hőmennyiség különbözetével.

14. §¹³

VI. Fejezet

ÁRMEGÁLLAPÍTÁS

Távhődíj tartalma és elszámolása

15. § (1)¹⁴ A szolgáltatott távhő elszámolása csak hőmennyiségmérés szerint történhet. A hőmennyiség mérhető:

a) a szolgáltatói vagy felhasználói hőközpontokban, illetve amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei fennállnak, úgy az épületek hőfogadó állomásán elhelyezett hiteles hőmennyiségmérővel, vagy

b) épületrészenkénti egyedi méréssel, amennyiben ennek a Tszt. 43. § (5) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak.

(2)¹⁵

(3)¹⁶

(4)¹⁷

(5)¹⁸

(6) A hődíj elszámolása évente egyszer, december 31-ével történik. A szolgáltató a két elszámolás között havonta részfizetési számlát állít ki az előző elszámolási időszak fogyasztási adatai alapján számított egy hónapra jutó átlagfelhasználásnak megfelelően.

(7)¹⁹ A hődíj a fűtési és használati melegvíz-szolgáltatás díjának azt a részét tartalmazza, amelyet a mért távhőmennyiség után kell megfizetni.

(8) A vételezett hőmennyiség felhasználása fűtési és vízfelmelegítési célra fordítható. A mért összes hőmennyiségből az egyes szolgáltatásokra jutó részt számítással kell meghatározni az alábbiak szerint:

– a vízfelmelegítésre fordított hőmennyiség egyenlő a felmelegített hidegvíz és a fajlagos vízfelmelegítési hőszükséglet (0,24 GJ/vízm³) szorzatával,

²⁰– a 15. § (1) a) pontja szerinti mérési hely esetén a fűtési célú hőmennyiség egyenlő a hőközpontban mért összes hőmennyiség és a vízfelmelegítésre fordított hőmennyiség különbözetével.

(9) A fűtési célra felhasznált hőenergiát a díjfizetők között egyéb megállapodás hiányában a fűtött helyiségek légtérfogatának arányában kell szétosztani.

(10) ²¹ A használati melegvíz-szolgáltatás díját a lakossági felhasználók, díjfizetők a tényleges felhasználás szerint, a felhasználók tulajdonában lévő, egyedi mellékvízmérők állásai alapján fizetik.

(11) ²² A tényleges felhasználás megállapítására a felhasznált vízmennyiségről a szolgáltató négyhavonta elszámolást készít. Az elszámoláshoz szükséges mérőállások alapján négyhavonta a díjfizetők - a felhasználó képviselőjének eljuttatott mérőnyilvántartó lapon - adatot szolgáltatnak a távhőszolgáltatónak. Az adatok valódiságát aláírásukkal igazolják. A távhőszolgáltató a használati melegvíz mellékmérők állását az üzletszabályzatában meghatározott időtartamonként ellenőrzi.

(12) ²³ Amennyiben a használati melegvíz felhasználás a felhasználási helyen (lakás, egyéb helyiség) bármely okból nem mérhető, vagy a felhasználó, illetve a díjfizető a leolvasáskor mérési adatot nem szolgáltat, a felhasználási hely alapterületéhez igazodó normatív víz m³-nek megfelelő használati melegvíz hődíj kerül kiszámlázásra, az elszámolási időszakot követő hónapban. Az alkalmazandó vízmennyiségeket a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(13) ²⁴

Díjfizetés

16. § (1) A felhasználó a Tszt. 44. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján meghatározhatja a vételezett hőmennyiség felhasználói közösség tagjai közötti felosztás arányait, melyet a Felek a Közüzemi Szerződésükben rögzítenek.

(2) A felhasználó a felosztási arányok megváltoztatását vagy a költségosztó készülékek szerinti fűtési szezont követő visszamenőleges elszámolást a fűtési szezont megelőzően november 30-ig kérheti.

(3) Távhőszolgáltató a visszamenőleges elszámolást abban az esetben teljesíti, ha az elszámoláskor nyilvántartott felhasználói közösség minden tagja (díjfizetők) a visszamenőleges elszámolás alapját képező hőmennyiségek valódiságát aláírásával elismeri.

(4) Visszamenőleges elszámoláskor az egyes díjfizetőknél jelentkező hőmennyiség különbözetet az elszámoláskor érvényes egységárral kell elszámolni.

(5) Távhőszolgáltató a (3) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén a költségosztók szerinti új felosztási arányok kézhezvételét követő második hónap számláján jóváírás vagy terhelés formájában érvényesíti a hődíj különbözetet.

(6) Az érdekeltek más megállapodásának hiányában, vagy ha felhasználó adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget a távhőszolgáltatás díját a fűtött légtérfogatok arányában kell elszámolni.

(7) Távhőszolgáltató a díjfizetés részletes szabályait (számla tartalom, határidők, késedelmes fizetés, stb.) üzletszabályzatában köteles meghatározni.

Díjalkalmazás feltételei

17. § (1) Ha távhőszolgáltató távhőszolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból folyamatosan 72 órát meghaladóan nem tesz eleget, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerint előzetes értesítési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az alapdíj – a szüneteltetés időtartamával arányos részének – kétszeresét fizeti vissza az érintett felhasználónak.

(2) Ha a távhőszolgáltatás a teljesítési helyen (hőközpont) csökkent értékű, akkor a felhasználót annak időtartamával arányos alapdíj visszatérítés illeti meg szolgáltatási fajtánként.

(3) Ha a felhasználó tulajdonában lévő felhasználói berendezések hibája miatt nem teljesíthető a távhőszolgáltatás, akkor a felhasználónak annak időtartamával arányos, az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíj összegével egyenlő díjat kell fizetnie a távhőszolgáltató számára.

(4)²⁵ A felhasználó pótdíjat köteles fizetni szerződésszegés (Tszt. 51. § (2) bekezdésben felsorolt esetekben) és Közüzemi Szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén. A pótdíj az egy hónapra jutó alapdíj kétszerese, melyet felhasználó esetenként egy alkalommal köteles megfizetni.

Díjtételek és árváltozások

18. § (1) Távhőszolgáltató Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 58/2001. (IV.19.) ÖK. sz. határozatával jóváhagyott Koncessziós Szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén nyújthat be javaslatot a távhőszolgáltatás díjainak megállapítására.

(2) A távhőszolgáltatási díj változása automatikus szerződésmódosítást jelent az ár vonatkozásában.

Csatlakozási díj

19. §²⁶

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

20. § (1) Távhőszolgáltató köteles a fogyasztók részére betekinthetővé tenni ügyfélszolgálatán a távhőszolgáltatásra vonatkozó joganyagokat (Tszt., TKSZ, ÖK.) és Üzletszabályzatát.

(2) A Közgyűlés rendszeresen felülvizsgálja a távhőszolgáltatás működési feltételeit, az ellátási biztonság és a fogyasztóvédelem aktuális feladatait a jegyző előterjesztése alapján.

(3) Ez a rendelet 2008. február 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 41/1996. (XII.19.) ÖK. sz. rendelet, valamint az azt módosító 23/2004. (VII.01.) ÖK. sz. rendelet, a 36/2005. (X.25.) ÖK. sz. rendelet, a 47/2006. (X.27.) ÖK. sz. rendelet, és az 59/2006. (XII.22.) ÖK. sz. rendelet.

(4)²⁷ Jelen rendeletben meghatározott hatósági árak 2009. január 01-jén lépnek hatályba.

21. §²⁸ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2/2008. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 2/2008. (I. 25.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 2/2008. (I. 25.) önkormányzati rendelethez²⁹

4. melléklet a 2/2008. (I. 25.) önkormányzati rendelethez ³⁰

Megállapította a 30/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelet.

⁴

Megállapította az 52/2008. (X.17.) KGY. rendelet.

⁵

Hatályon kívül helyezte a 30/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelet.

⁶