Kőröstetétlen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2019. 12. 01 - 2021. 10. 01

Kőröstetétlen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Kőröstetétlen Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések, az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, és szervei

1. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Alaptörvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), és más törvényben meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kőröstetétlen Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2745 Kőröstetétlen, Kocséri út 4. - Községháza

(3) Az Önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati feladatok ellátását Kőröstetétlen Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szervei gyakorolják.

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Kőröstetétlen közigazgatási területe.

3. § A Képviselő-testület szervei:

  • a) a polgármester
  • b) a Képviselő-testület három tagú Jogi- Gazdasági és Kulturális Bizottsága,
  • c) a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal (2700 Cegléd, Kossuth tér 1., a továbbiakban: Hivatal),
  • d) a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
  • e) a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.).

2. Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetések, községi ünnepek és az Önkormányzat hivatalos honlapja

4. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Kőröstetétlen község címere és zászlója.

(2) Az Önkormányzat jelképeinek képét és használatának rendjére vonatkozó szabályokat és Kőröstetétlen Község Önkormányzata jelképeiről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a „Díszpolgári cím” valamint a „Kőröstetétlen községért” kitüntetés alapításáról és adományozásáról szóló önkormányzati rendelet rögzíti.

6. § A Képviselő-testület által elfogadott éves rendezvényterv alapján a polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti ünnepeket méltó módon megünnepelje, és a helyi rendezvényeket – Böllérverseny, Gyermeknap, Falunap – megtartsa.

7. § Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.korostetetlen.hu.

3. Önkormányzati feladatok, a Képviselő-testület hatáskörének átruházása

8. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatokat az Mötv. 13. § (1) bekezdése, és más törvény állapít meg.

(2) Helyi közügy – amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe – önálló megoldását saját bevétel terhére kell teljesíteni.

9. § (1) Új önként vállalt helyi közügy önálló megoldását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célokat és az (1) bekezdésben rögzített feltételeket.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladat- és hatásköreit, és a más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt önállóan megoldott helyi közügyeket az 1. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a 3. § a), b), d) és e) pontjában meghatározott szerveire ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület által

rögzíti.

4. A Képviselő-testület működése, általános szabályok

11. § A Képviselő-testület a polgármesterrel együtt öt tagú.

12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület évente – féléves időszakra megállapított munkaterv szerinti – legalább hat ülést tart.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat székhelyén tartja üléseit.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület más intézményben kihelyezett ülést tarthat.

(5) A Képviselő-testület évente nyári ülésszünetet tart, melyről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatja.

13. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább három fő folyamatosan jelen van.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület nem határozatképes, a testületi ülést változatlan napirendi pontokkal, öt napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

5. A Képviselő-testület ülésének összehívása

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az (1) bekezdésben rögzített hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület Jogi- Gazdasági és Kulturális Bizottságának elnöke gyakorolja az (1) bekezdésben rögzített hatáskört.

15. § A munkaterv szerinti üléseket lehetőleg minden hónap utolsó keddjére kell összehívni, amennyiben az ünnep vagy pihenőnap, akkor az azt követő munkanapra.

16. § (1) A polgármester szükség esetén a munkatervtől eltérően rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli Képviselő-testületi ülést összehívni a Pest Megyei Kormányhivatal, az önkormányzati képviselők legalább egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli Képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.

17. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább három nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és naptári napját, az ülés kezdetének időpontját, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztő, valamint a Hivatal ügyintézőjének nevét, beosztását, a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat, a meghívó keltét és a polgármester aláírását.

(3) A rendkívüli ülés meghívója az (1) bekezdéstől eltérően az ülést közvetlenül megelőzően is kézbesíthető. A meghívó papír alapú kézbesítése mellőzhető, ilyenkor bármely célszerű közlési mód (pl. telefon, fax, elektronikus levél) igénybe vehető a sürgősség okának egyidejű közlése mellett.

18. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

  • a) az önkormányzati képviselőt;
  • b) a bizottság nem képviselő tagját;
  • c) a jegyzőt;
  • d) a választókerület országgyűlési képviselőjét;
  • e) az önkormányzati intézmény vezetőjét;
  • g) a napirend előkészítésében érintett hivatali ügyintézőt, szakértőt.

(2) A Képviselő-testületi ülések időpontjáról és a tervezett napirendi pontokról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmény útján, és az önkormányzat hivatalos honlapján kell tájékoztatni azzal, hogy a nyilvános ülés anyagai letölthetőek a honlapról, valamint megtekinthetőek a Községháza ügyintézőjénél.

(3) A Képviselő-testület az Mötv. 53. § (3) bekezdésében foglalt együttműködést valamennyi érintett önszerveződő közösség számára úgy biztosítja, hogy nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit, valamint állandó bizottságai nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit az önkormányzat honlapján közzéteszi, és a tevékenységi körben érintett önszerveződő közösség képviselője számára az ülésen tanácskozási jogot biztosít.

6. Az ülésvezetés szabályai, és a tanácskozás rendje

19. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontjában előírt esetbe, továbbá zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) c) pontja alapján.

20. § (1) A Képviselő-testület ülését – elnökként – a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetése a 14. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendben történik.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

  • a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
  • b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SzMSz szabályainak megfelelően került-e sor;
  • c) megállapítja az ülés határozatképességét, és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
  • d) előterjeszti az ülés napirendjét, és az esetleges sürgősségi indítványt,
  • e) tájékoztatást ad az előző ülés óta eltelt eseményekről;
  • f) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról,
  • g) tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről;
  • h) biztosítja a képviselők kérdezési jogának gyakorlását,
  • i) napirendi pontonként:
    • ia) levezeti a vitát, melynek során a jelentkezés sorrendjében megadja a szót először a Képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívott hozzászólóknak,
    • ib) összefoglalja a vita eredményét,
    • ic) szavazásra bocsátja – előterjesztésük időrendjében – először a módosító indítványokat, majd az eredeti, vagy a módosításokkal korrigált döntési javaslatot;
    • ie) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét,
    • if) kihirdeti a döntést.

21. § Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

  • a) a jegyzőt,
  • b) a bizottság nem képviselő tagját;
  • c) a választókerület országgyűlési képviselőjét.

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülés vezetője a következő intézkedéseket teheti meg:

  • a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
  • b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
  • c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíját az ott szabályozott mértékben és időtartamra csökkentse.

23. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak, és a tanácskozást nem zavarhatják.

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést levezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintett a terem elhagyására kötelezheti.

(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak az ülésvezető, az adott közérdekű ügyben két perces hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás lehetőségének megtagadása esetén, képviselői javaslatra, a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül dönt.

24. § A rendfenntartás érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

7. A gazdasági program, fejlesztési terv és a munkaterv

25. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit megbízatása időtartamára szóló gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv elkészítésére, tartalmára, elfogadására és felülvizsgálatára az Mötv. 116. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

26. § (1) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé. A polgármester gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottság működése a munkaterv szerint összhangban legyen. A munkaterv tervezetét minden év június 15-ig és december 15-ig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkatervnek a következőket tartalmazza:

  • a) a testületi ülések tervezett időpontját és
  • b) a tárgyalni kívánt napirendi pontokat, ezen belül:
    • ba) a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat, valamint
    • bb) a gazdasági programmal, fejlesztési terv megvalósításával és a Képviselő-testület korábbi döntéseivel, összefüggő napirendi pontokat, továbbá
  • c) a napirend felelős előterjesztőjének megnevezését.

(3) A Képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni:

  • a) az alpolgármestertől,
  • b) a bizottságtól
  • d) az önkormányzati képviselőktől,
  • e) a jegyzőtől,
  • f) az önkormányzati költségvetési szerv vezetőjétől.

(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor ismertetni kell azokat a javaslatokat is, melyek a tervezetből kimaradtak.

27. § A gazdasági programot, fejlesztési tervet és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

8. Előterjesztés, sürgősségi indítvány

28. § (1) A képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

  • a) önkormányzati rendelet-tervezet
  • b) beszámoló, jelentés vagy javaslat,
  • c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány,
  • d) tájékoztató,
  • e) interpelláció,
  • f) kérdés,
  • g) egyéb közlemények, információk, bejelentések.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

  • a) a polgármester,
  • b) az önkormányzati képviselő,
  • c) a jegyző.

(3) Rendeletet csak az illetékes bizottság előzetes véleményezésével lehet előterjeszteni.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a sürgősségi indítványban foglaltak kivételével írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 6. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – a tíz, kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével a húsz gépelt oldalt nem haladhatja meg.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa – a sürgősségi indítványban foglaltak kivételével – csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés főbb tartalmi és alaki követelményei:

  • a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
    • aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,
    • ab) a tárgykörre vonatkozó jogszabályokat,
    • ac) az előkészítésben közreműködők (pl. bizottság, szakértő, más közigazgatási szerv stb.) véleményét,
    • ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,
    • ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket;
    • af) valamint a döntés várható következményeinek ismertetését.
  • b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
    • ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,
    • bb) a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét,
    • bc) az esetleges részhatáridők rögzítését.

29. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elvetéséről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

  • a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig írásban vagy szóban nyújtható be.
  • b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
    • ba) a polgármester;
    • bb) az önkormányzati képviselő;
    • bc) a jegyző.

(3) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(4) Amennyiben a testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, illetve nem tűzi napirendre.

9. A napirend

30. § (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről határozathozatal nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirendi pont tárgyalásának módosítására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag – indokolt – javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

31. § A napirend lezárása előtt képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról. A polgármester két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját a Képviselő-testület vita nélkül tudomásul veszi.

10. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

32. § (1) A képviselő-testület:

  • a) rendeletet alkot,
  • b) határozatot hoz.

(2) A testület alakszerű határozat nélkül – a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítése mellett – dönt a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekről, így a sürgősségi indítványokról, a napirendek elfogadásáról, a két ülés közötti beszámoló elfogadásáról, a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról, a tájékoztató anyagok elfogadásáról.

33. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztésről külön-külön nyit vitát, amelynek során:

  • a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, amelynek során nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia;
  • b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat kettő percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

34. § (1) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot

  • a) a módosító javaslat figyelembevételével a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy
  • b) azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(3) A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

35. § (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A jegyző köteles – a vita bármely szakaszában, annak lezárása után is – jelzéssel élni, amennyiben jogszabálysértő döntést, működést állapít meg. A jegyzőnek ilyen esetben soron kívül szót kell adni.

36. § Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.

37. § (1) A Képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással – kézfelemeléssel –, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal szavaznak, vagy élhetnek a „tartózkodás” lehetőségével.

(2) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, önkormányzati képviselő kérésére egy alkalommal megismétli a szavazást.

(3) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének, azaz három önkormányzati képviselőnek igen szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt rendelkezésen túlmenően az alábbi ügyek eldöntéséhez:

  • a) a gazdasági program, fejlesztési terv elfogadásához, módosításához;
  • b) kötvénykibocsátáshoz, hitelfelvételhez, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető köelezettségvállaláshoz, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, átadásához – értékhatártól függetlenül;

c) minden nettó kétmillió forintot meghaladó forrásfelhasználáshoz;

d) költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

e) a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához, és módosításához;

f) az önkormányzati kitüntetések, címek adományozásához;

g) önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben.

38. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselők „igen” vagy „nem” vagy „tartózkodom” választ adhatnak.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

39. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján zárt ülésen megtárgyalt ügyekben.

(2) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.

(3) A titkos szavazás, írásban igazoltan átadott-átvett, borítékba helyezett, önkormányzati bélyegzővel ellátott szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

  • a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
  • b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  • c) a szavazás során felmerült körülményeket,
  • d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.

(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

40. § Az önkormányzati képviselő személyesen érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztása kötelezettségszegésnek minősül, és a külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjának csökkentésével jár.

11. Rendeletalkotás és határozathozatal

41. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

  • a) a Képviselő-testület tagja;
  • b) a Képviselő-testület bizottsága;
  • c) a polgármester;
  • d) a jegyző;
  • e) helyi népszavazás;

42. § (1) A Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

(2) A rendelettervezetet a jegyző készíti el.

(3) A rendelettervezetet véleményezés céljából a jogi feladatokkal foglalkozó, továbbá a tárgykör szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni,

(4) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelettervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti;

(5) A Képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(6) Az önkormányzati rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző állítja össze.

43. § (1) Az önkormányzati rendelet az elfogadásáról döntést hozó képviselő-testületi ülést követő hétfői napon, a Hivatal hirdetőtábláján, legalább két napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A kihirdetés időtartamába nem számít be a kifüggesztés és a hirdetőtábláról való levétel napja. A rendelet kihirdetésének időpontja a hirdetőtábláról való levétel napja.

(2) A rendelet hatályba léptető rendelkezésében fel kell tüntetni kihirdetésének módját.

(3) A kihirdetéssel egyidejűleg az önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a Községháza hirdetőtábláján.

44. § Az önkormányzati rendelet érvényesülését a tárgykör szerint illetékes bizottság szükség szerint, de megbízatásának időtartama alatt legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek, indokolt esetben kezdeményezi annak felülvizsgálatát.

45. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozatal dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

„Kőröstetétlen Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hónap, nap) Ök. határozata”.

(2) A határozatokról időrendi sorrendben a Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre.

(3) A határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formátumban legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül kézbesíteni kell a végrehajtásért felelős személynek és/vagy szervnek.

(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket, és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.

12. A jegyzőkönyv

46. § A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel útján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv 52. §-ában előírt követelmények mellett a következőket:

  • a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát, vagy azt, hogy nem jelezték,
  • b) az ülés nyilvános vagy zárt megjelölését,
  • c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
  • d) az ülés megnyitásának időpontját,
  • e) a szavazás módját,
  • f) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
  • g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
  • h) az ülés bezárásának az időpontját.

47. § (1) A jegyzőkönyvet két példányban, írásban kell elkészíteni, ebből

  • a) az eredeti példányt évenként be kell kötni,
  • b) egy példányt az iratkezelési szabályzat szerint ügyiratként kell kezelni.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni mellékletként:

  • a) az ülés meghívóját,
  • b) az előterjesztéseket,
  • c) az írásban benyújtott indítványt, kérdést,
  • d) a jelenléti ívet,
  • e) a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv elkészítése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről - a korlátozott betekintési jogra tekintettel - a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása a nyilvános ülésen hozott határozatokkal együtt folyamatosan történik.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyvét – a kormányhivatalnak történő felterjesztéssel egyidejűleg – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

13. Közmeghallgatás, lakossági fórum (falugyűlés)

48. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább tíz nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon – hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, és az önkormányzat honlapján – közzé kell tenni.

49. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén a 14. § (2), illetve (3) bekezdése az irányadó.

(2) Közmeghallgatás rendjének fenntartására a rendelet a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben más önkormányzati intézményben is sor kerülhet.

(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

50. § (1) A Képviselő-testület helyi közügyekben történő lakossági fórumok szervezéséről a féléves munkaterv elfogadásakor dönt.

(2) A Képviselő-testület minősített többséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő lakossági fórum tartását is.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak, az ott elhangzottakról emlékeztető készül.

14. Az önkormányzati képviselő

51. § (1) A képviselő-testület tagjának jogait és kötelezettségeit az Mötv. és az önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzati képviselő testületi ülésekről való igazolatlan távolléte az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjába ütköző kötelezettségszegésnek minősül, ezért a Képviselő-testület a külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíját az ott meghatározott időtartamra és mértékben csökkenti, vagy megvonja.

(3) Igazolatlan a képviselő, a bizottsági tag távolléte valamely testületi ülésről, amennyiben távollétét legkésőbb az ülés megnyitásáig nem jelzi az ülés levezető elnökének, vagy a polgármesternek.

(4) A hiányzás jellegének írásbeli, jelenléti íven történő minősítése bizottsági elnök esetében a polgármester, tag esetében a levezető elnök feladata.

52. § A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjának külön önkormányzati rendeletében havi tiszteletdíjat állapít meg.

15. A Képviselő-testület bizottságai

53. § (1) [3] A képviselő-testület döntései rendszeres előkészítésére négy tagú bizottságot hoz létre, Jogi- Gazdasági és Kulturális Bizottság elnevezéssel.

(2) A Bizottság feladatkörébe tartozik:

  • a) vagyonnyilatkozatok vizsgálata;
  • b) a 4. mellékletben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos állásfoglalás, átruházott hatáskörben való döntéshozatal.

(3) [4] A bizottság nem képviselő tagját az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

54. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, továbbá az Mötv. 37. §-a szerinti összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

55. § (1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek.

(3) A bizottság működését egyebekben az Mötv. 60 – 61. §-ai szabályozzák.

16. A polgármester, az alpolgármester

56. § (1) A főállású polgármester foglalkozási jogviszonya a megválasztásával jön létre.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

57. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatait az Mötv. szabályozza.

(2) Egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, valamint jutalmazás tekintetében.

(3) A polgármester ügyrendjét, feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

58. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester rendelkezéseinek megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.

17. A közös önkormányzati hivatal és a jegyző

59. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására - az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján - 2013. január 1-jei hatállyal, Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületével 2012. december 13-án megkötött megállapodás értelmében közös önkormányzati hivatalt hozott létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási kötelezettségeket.

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1.

(4) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodás értelmében – Cegléd Város Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete állapítja meg.

60. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(2) Ellátja Cegléd és Kőröstetétlen településeken a jegyző feladatait.

(3) A jegyzőt Cegléd város polgármestere nevezi ki az Mötv. rendelkezései alapján.

61. § (1) Az aljegyzőt az Mötv. jegyzőre vonatkozó szabályai szerint, a jegyző javaslatára Cegléd város polgármestere nevezi ki.

(2) A jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

62. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra

  • a) a Hivatal vezetői megbízással rendelkező közszolgálati tisztviselői látják el, az adott szervezeti egység ügyrendjébe tartozó jegyzői feladatokat a b) pontban foglalt kivétellel;
  • b) a jegyző munkáltatói jogkörét a Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője gyakorolja.

18. Az önkormányzat társulásai

63. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A Képviselő-testület a különböző társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. fejezete, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

19. Helyi népszavazás

64. § A képviselő-testület a helyi népszavazás részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

20. Az önkormányzat vagyona

65. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen szabályzatban valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal tájékoztatja a lakosságot.

(4) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyairól az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet feltételi szerint lehet rendelkezni.

21. Az önkormányzat költségvetése

66. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

  • a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:
    • aa) a bevételi források,
    • ab) azok bővítésének lehetőségei,
    • ac) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása,
    • ad) az igények és a célkitűzések egyeztetése,
    • ae) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
    • af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
  • b) A második forduló főbb elemei a képviselő-testület a koncepció és az esetleges lakossági fórum után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. A költségvetési rendelet tartalmi követelményeit külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

67. § A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja.

68. § A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a 65. §-ban rögzített szabályok az irányadók.

22. Az önkormányzat gazdálkodása

69. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Hivatal látja el. E körben különösen:

  • a) a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési koncepciót, és az elemi költségvetést, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
  • b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
  • c) igénylést nyújt be a Magyar Államkincstár felé, a normatív állami támogatásokra, valamint a pályázatokból elnyerhető támogatásokra,
  • d) felügyeli az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmény) tekintetében a bérgazdálkodási jogkört, ennek keretében gondoskodik azok pénzellátásáról,
  • e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, az önkormányzat törzsvagyonát elkülönített nyilvántartásban vezeti,
  • f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához,
  • g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat költségvetési szervei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről a kiskincstári rendszer alkalmazásával.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmény önállóan, vagy részben önállóan gazdálkodik, a költségvetéssel biztosított pénzeszközeiket a finanszírozási és az előirányzat felhasználási tervnek megfelelően – a költségvetési rendeletben foglaltak szerint - használhatja fel. Az intézmény vezetője egyszemélyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.

70. § (1) Az önkormányzatnál külső ellenőrzést végezhetnek

  • a) az Európai Unió különböző szervezetei, az Európai Unió által nyújtott támogatások tekintetében,
  • b) a Pest Megyei Kormányhivatal,
  • c) az Állami Számvevőszék,
  • d) a Magyar Államkincstár,
  • e) az uniós támogatások kezelését irányító hatóságok és a kifizető hatóságok.

(2) Az önkormányzat saját intézménye ellenőrzéséről a képviselő-testület

  • a) jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr tevékenysége,
  • b) a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) kiépítése, valamint
  • c) a Jogi – Gazdasági és Kulturális Bizottság ellenőrzési tevékenysége útján gondoskodik.

71. § (1) A Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

  • a) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
  • b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
  • c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

(2) A Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

23. Záró rendelkezések

72. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(3) Ez a rendelet a kihirdetéssel egyidejűleg közzétételre kerül a Kőröstetétleni Községháza (Kőröstetétlen, Kocséri út 4.) hirdetőtábláján.

73. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 9/2011. (V. 3.) Önkormányzati rendelet.