Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének 3/2014. (II.21.) önkormányzati rendelete

a Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2014. 03. 03 - 2014. 08. 23

Kondó Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §, 45. §, 48. § (2)-(4) bekezdéseiben, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében, 57. § (1)-(2) bekezdéseiben, 82. § (3) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megjelölt feladatkörében a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:


Kondó Község Önkormányzata


(2) Kondó Község Önkormányzatának (továbbiakban: „önkormányzat”) székhelye:


Kondó, Szabadság út 81.


2. § (1) Az önkormányzat szervei:

  1. a képviselő-testület,
  2. a polgármester,
  3. az Ügyrendi Bizottság,
  4. az önkormányzat hivatala, valamint
  5. a jegyző

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában felsoroltak egyúttal a képviselő-testületnek is szervei.

(3) Az önkormányzat hivatalának hivatalos elnevezése:

Varbói Közös Önkormányzati Hivatal

II. Fejezet

A képviselő-testület

3. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

4. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,

2. az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,

3. a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális ellátásra való jogosultság megállapítására valamint szociális igazgatási eljárási cselekmények végzésére vonatkozó jogosultságok,

4. a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közterület-használati engedély kiadására és eljárási cselekmény végzésére vonatkozó jogosultságok, és

5. a községi címer és zászló használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott döntési jogosultságok.

(2) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök:

1. A szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális igazgatási eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozó jogosultságok, és

2. a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, egyes eljárási cselekmények végzésére vonatkozó jogosultságok.

(3) A képviselő-testület a Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulásra átruházta a társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt alábbi hatásköröket:

1. személyes gondoskodást nyújtó, alább felsorolt szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosításának megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök:

a) házi segítségnyújtás,

b) családsegítés,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d) támogató szolgáltatás,

e) gyermekjóléti szolgálat,

f) bölcsődei ellátás.

2. orvosi ügyeleti ellátás megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök, valamint

3. belső ellenőrzési feladat megszervezésével és ellátásával kapcsolatos döntés hatáskörök.

(4) A képviselő-testület a Sajó Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásra átruházta a társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt, a Hulladékgazdálkodási feladatok ellátásával, így különösen a hulladékszállítási közszolgáltatás megszervezésével, valamint a térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos döntési hatásköröket.


1. A képviselő-testület ülései


5. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek fajtái:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés.

6. § (1) Az alakuló ülés napirendje:

1. ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,

2. a helyi választási bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a megválasztott polgármesternek és a képviselőknek,

3. az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,

4. a polgármester köszöntője, programjának ismertetése,

5. az alpolgármester megválasztása, majd eskütétele,

6. az ügyrendi bizottság, illetve esetleges további bizottság megválasztása,

7. a polgármester, majd az alpolgármester illetményének megállapítása,

8. a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet felülvizsgálata, megtárgyalása.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére a legidősebb megválasztott képviselő (korelnök) tesz javaslatot.


7. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseit munkaterv szerint tartja.

(2) A munkatervet a képviselő-testület a megválasztását követően az év végig terjedő időszakra, majd minden évben január 31-ig – az önkormányzati képviselők általános választásának évét kivéve - az adott évre vonatkozóan fogadja el. Az önkormányzati képviselők általános választásának évében elfogadott munkaterv a választás időpontjáig szól.

(3) A munkatervben foglaltakra javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő, és

d) a jegyző.

(4) A javaslatok alapján a munkatervet a jegyző készíti elő és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét, a napirendi pontok előadóját valamint a közmeghallgatás időpontját.


8. § A képviselő-testület munkatervben nem szereplő ülései a rendkívüli ülések. 

2. A képviselő-testület összehívásának rendje

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásos meghívó képviselő-testületi tagok valamint a jegyző részére történő megküldésével hívja össze.

(2) A meghívót legkésőbb az ülés napját megelőző 5. napon kell megküldeni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a meghívó az ülés előtt ennél rövidebb idővel is kiküldhető.

(3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját (a naptári év, hónap, nap, óra és perc megjelölésével);

b) a tervezett napirendet;

c) az egyes napirendi pontok előadójának megjelölését.

(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben az előterjesztés utólag is megküldhető, de azt legkésőbb az ülést megelőző napon kézbesíteni kell a képviselő-testületi tagok, illetve a jegyző részére.

(5) A képviselő-testület üléséről a lakosságot a polgármester a meghívó hirdetőtáblákra való kifüggesztésével tájékoztatja.

10 § Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon vagy személyesen is összehívható két munkanapon belüli időpontra, feltéve, hogy az írásos meghívó kiküldése az ülés tervezett időpontjáig hátralévő idő alatt nem lehetséges. Ebben az esetben a meghívásban közölni kell a meghívóra vonatkozóan a 9. § (3) bekezdés a)-b) pontokban foglaltakat.

11. § A képviselő-testület ülését a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Ilyen esetben e rendeletnek az ülés összehívásával, illetve vezetésével kapcsolatos, a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az alpolgármesterre, illetve az ügyrendi bizottság elnökére is, akik a képviselő-testület ülésének a vezetését, mint az ülés elnöke töltik be. Az e szakasz alapján kiküldött meghívóban jelezni kell az összehívás alpolgármester, illetve ügyrendi bizottság elnöke általi összehívásának okát.

12. § A képviselők legalább egynegyedének az ülés rendkívüli összehívására vonatkozó, az ülés javasolt napirendjét is tartalmazó indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést annak kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles összehívni. 

3. Az előterjesztések

13. § (1) A képviselő-testület a napirendjén szereplő ügyeket írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató, és

e) a kérdés.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyben, és

e) a jegyző. 

4. Az ülés megnyitása, határozatképesség

14. § A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg.

(2) A polgármester számba veszi a megjelenteket, majd megállapítja a képviselő-testület határozatképességét vagy határozatképtelenségét.

(3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester soron kívül rendkívüli ülést hív össze, a határozatképtelenség okainak vizsgálata céljából.

16. § A képviselő-testület ülésre meghívottakról, valamint a felszólalókról jelenléti ívet kell készíteni, melyet a meghívottak, felszólalók aláírnak.

17. § A képviselő-testület a határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslata alapján az adott ülésre két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

18. § A képviselő-testület bármely képviselő-testületi tag indítványára esetileg dönt arról, hogy az ülésről, illetve a napirendi pontról hangfelvétel készüljön, továbbá az ülésen kép- vagy filmfelvétel készítéséről.  

19. § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart, melynek tényét a polgármester jelenti be, egyéb esetben - a jogszabály által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a zárt ülés tartásáról.


5. A napirend megállapítása

20. § (1) Az ülés napirendjére a kiküldött meghívó és a munkaterv alapján a polgármester tesz javaslatot. Az előterjesztésre jogosultak indítványozhatják valamely ügy napirendre vételét.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

21. § Az előterjesztés benyújtására jogosultak a polgármesternél írásban indítványozhatják, valamely ügy megtárgyalását a soron következő ülésen. Az erre vonatkozó indítványt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani. Az ügy napirendre való felvételéről a polgármester dönt. Amennyiben a napirendre az önálló indítvány tárgyát képező ügyet nem veszi fel, erről a képviselő-testületet az ülésen tájékoztatja, amely dönthet a napirendre vételről. Amennyiben a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kéri valamely ügy napirendre vételét, az ügy napirendre vétele nem tagadható meg.


22. § A napirenden nem szereplő halaszthatatlan vagy rendkívüli ügyben a napirend tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző legfeljebb két percben felszólalásra jogosult. Napirend előtti felszólalásra az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző a polgármestertől a tárgy megjelölésével kér lehetőséget.

23. § A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról. 

6. A napirend tárgyalásának rendje

24. § (1) A polgármester az egyes napirendi pontokat tárgyalásra (vitára) bocsátja.

(2) A képviselő-testületi ülésen felszólalásra jogosultak a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a meghívott, akiknek a szót jelentkezés alapján a polgármester adja meg, az e fejezetben foglaltak szerint.

(3) Az egyéb meghívottak a képviselő-testület ülésén a meghívásuk szerinti napirend vitájában tanácskozási joggal vesznek részt, részükre a szót a polgármester adja meg.

(4) A képviselő-testület ülésén a nem meghívott jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

25. § (1) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni.

(2) Az előterjesztőt követően az esetleges bizottsági véleményt kell ismertetni, majd a napirendi ponthoz meghívott személy kap szót.

(3) A polgármester ezt követően a napirendi ponthoz kapcsolódó kérdések feltevésére ad lehetőséget, amelyekre az előterjesztő, illetve a (2) bekezdésben foglaltak válaszolnak.

(4) Ezt követően a napirendi ponthoz hozzászólásra jogosult a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző. A szót a többi hozzászólásra jogosultnak a polgármester adja meg, jelentkezésük sorrendjében.

(5) Az előterjesztésre jogosultak a napirendi pont kapcsán a döntési javaslat módosítására jogosultak indítványt tenni (módosító indítvány). A módosító indítványhoz kapcsolódóan a (4) bekezdésben foglaltak szerint ugyancsak hozzászólásra van lehetőség. 


26. § Az előterjesztésre jogosultak ügyrendi javaslatot tehetnek. Az ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésben való döntést igénylő javaslat.


27. § A polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a tárgyalt napirendi pont vonatkozásában a hozzászólások időtartamát – legfeljebb három perc időtartamra - korlátozhatja (időkeret) és megszabhatja, hogy egy hozzászólásra jogosult legfeljebb három alkalommal jogosult hozzászólni.

28. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról dönthet.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület szükség esetén meghatározza az ügy további előkészítésének módját.


29. § Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja. 

7. Szünet elrendelése

30. § (1) A napirend tárgyalása során, illetve az egyes napirendi pontok között a polgármester szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb harminc perc lehet. A képviselő-testület tagjai egynegyedének indítványára a polgármester köteles a szünetet elrendelni.

(2) A polgármester az ülést az annak folytatását akadályozó körülmény vagy valamely közös jelenlétet igénylő esemény (pl. rendezvény) esetén, illetve más halaszthatatlan okból félbeszakíthatja. Az akadály elhárulta után az ülést folytatni kell. 

8. Az ülés rendjének fenntartása

31. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra az esetre is, ha a felszólalás az ügyben való döntéshozatalt elősegítő újabb információt már nem tartalmaz.

(3) A nyilvános ülésen hallgatóságként megjelent személyek a képviselő-testület működését hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, véleménynyilvánítással nem zavarhatják.

(4) A polgármester

a) a tanácskozás rendjét zavaró magatartást tanúsítót figyelmezteti, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén rendre utasítja,

b) a rendbontót – a képviselő-testület tagja kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel,

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre felfüggeszti. 

9. A szavazás

32. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás – titkos szavazás kivételével - nyíltan, kézfelemeléssel történik.

33. § (1) A döntési javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra.

(2) Az előterjesztett, illetve a vitában elhangzott minden egyes döntési javaslatot szavazásra kell bocsátani, mindaddig, amíg valamely döntési javaslat elfogadásra nem kerül.

(3) A szavazást eredményét a polgármester állapítja meg.


34. § Amennyiben a polgármester, alpolgármester vagy képviselő a döntés meghozatalában személyesen érintett és ezt a döntés meghozatala előtt nem jelzi, bármely képviselő-testületi tag vagy a jegyző jelezheti az illető érintettségét. A kizárás ügyében a vizsgálat az ügyrendi bizottság feladata. Amennyiben az ügyrendi bizottság indítványa alapján a képviselő-testület a kizárási ok fennálltát megállapítja, az ügyet újra kell tárgyalni és a határozathozatalt meg kell ismételni,

35. § (1) A képviselő-testület - a törvény által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a titkos szavazásról.

(2) A titkos szavazást 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, tagjait és elnökét a képviselő-testület esetenként választja meg.

36. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester abc sorrendben hívja fel a képviselő-testületi tagokat a szavazat leadására, illetve adja meg saját szavazatát. A szavazat elhangzását követően a szavazatot (igen, nem, tartózkodom) a jegyző névsoron rögzíti. A szavazás végén a képviselő a szavazatát az aláírásával hitelesíti. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


10. A képviselő-testület döntései

37. § A képviselő-testület döntéseit a következő formában hozza meg:

a) rendelet,

b) határozat.

38. § (1) A rendelet kihirdetésének helye, az önkormányzat Kondó, Szabadság út 81. szám alatti hivatali épület külső falán lévő hirdető.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről,

c) az ügyrendi javaslattól és

d) az ülésen hang-, kép- vagy filmfelvétel készítéséről. 

11. Kérdés feltevése

40. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén tájékoztatás vagy magyarázat kérése céljából önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhet a tisztségviselőkhöz vagy a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A kérdést az ülés előtt 3 nappal be kell nyújtani a polgármesterhez és a megkérdezett személyhez.

(3) Amennyiben a felvilágosítás kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérőnek az ülést követő tizenöt napon belül írásban kell válaszolni.

(4) A kérdésre adott válasz alapján a kérdező viszontválaszra jogosult, melyre a megkérdezett reagálhat.

(5) Amennyiben a kérdésre adott választ a kérdező nem fogadja el, a megkérdezett 15 napon belül írásba foglalt választ küld a kérdezőnek. 

12. Az ülés bezárása

41. § A napirend tárgyalását követően az ülést a polgármester bezárja. 

13. Jegyzőkönyv

42. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a képviselő-testület tagjai közül választott 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(2) A jegyzőkönyvben a határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülést elhagyja, illetve oda megérkezik.

(3) A jegyzőkönyvhöz az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül mellékelni kell a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és mellékleteit valamint a név szerinti szavazásról készült névsort és a leadott szavazatokat.

43. § (1) A képviselő-testületi tag valamint a jegyző kérheti, hogy felszólalását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk elmondottakkal. Vita esetén a képviselő-testület dönt.

44. § A nyílt ülés jegyzőkönyvébe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni. 

14. A képviselő-testület működésének nyilvánossága

45. § A képviselő-testület tevékenységéről, működéséről helyi kiadvány illetve a helyi műsorszolgáltatás tudósítása révén beszámol.



III. Fejezet

Bizottságok

46. § A képviselő-testület egyes ügyek intézésére, döntésre való előkészítésére illetve kivizsgálására állandó vagy ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre. 

15. Az Ügyrendi Bizottság


47. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság állandó bizottság.

(2) Az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(4) Az Ügyrendi Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tag jelen van.

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

a) a polgármester, az alpolgármester és a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása és vizsgálata,

b) eljárás az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés ügyében, valamint

c) be nem jelentett kizárási ok ügyében vizsgálat lefolytatása.

48. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatait és hatáskörét testületként, ülésén gyakorolja.

(2) Az Ügyrendi Bizottság szükség szerint ülésezik, ülését az elnök hívja össze. A bizottságot nyolc napon belül össze kell hívni a bizottság tagjai többsége, a polgármester vagy a jegyző indítványára.

(3) Az Ügyrendi Bizottság ülését az elnök, távollétében az idősebb bizottsági tag vezeti.

49. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára e rendeletnek a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá.

(2) Az Ügyrendi Bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni. 

16. Ideiglenes bizottság és a munkacsoport

50. § A képviselő-testület ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre a képviselő-testület által rábízott ügyek ellátására, így különösen a képviselő-testület határozata alapján

a) a képviselő-testület döntésének előkészítésére,

b) valamely képviselő-testületi döntés végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, vagy

c) a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekhez állásfoglalást adására. 

IV. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselő

51. § (1) A helyi önkormányzati képviselő maga határozza meg a helyi közügyek ellátásában való közreműködése, a lakossággal való kapcsolattartása formáit.

(2) A képviselő köteles akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását előzetesen bejelenteni a polgármesternek. 

V. Fejezet

A tisztségviselők

52. § A képviselő-testület tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester és a jegyző. 

17. A polgármester


53. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hetente legalább egyszer, az általa előre meghatározott napon fogadóórát tart, melynek időpontjáról a közös hivatal helyi szervezeti egységében hirdetményt tesz közzé. 

18. Az alpolgármester

54. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. 

19. A jegyző


55. § (1) A Varbói Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott igazgatási előadó helyettesíti. 

VI. Fejezet

Az önkormányzat hivatala

56. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az önkormányzat hivatalaként, Varbó Község Önkormányzata valamint Sajólászlófalva Községi Önkormányzata képviselő-testületével közösen közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fenn Varbói Közös Önkormányzati Hivatal néven.


57. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásával kapcsolatos együttes ülésre a képviselő-testületek összehívásának jogát az érintett önkormányzatok polgármesterei az őket megválasztó önkormányzat képviselő-testülete vonatkozásában gyakorolják.

(2) Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület kezdeményezésére össze kell hívni. 

VII. Fejezet

A lakosság tájékoztatásának, döntésekbe való bevonásának fórumai

20. Közmeghallgatás

58. § (1) A közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően a helyi hirdető útján közzé kell tenni.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt a testületi ülésre szóló meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell meghívni. A közmeghallgatáson meghívásuk esetén részt vesznek a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés összehívására, megtartására és vezetésére vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson konkrét személy egyedi ügyére vonatkozó kérdés nem vethető fel, illetve nem tárgyalható, csak annyiban, amennyiben annak közérdekű tartalma van. A polgármester elutasíthatja a nem közérdekű kérdés vagy javaslat megtételét, valamint az arra nem jogosult személy felszólalását. A polgármester e jogkörben hozott döntését a képviselő-testület felülbírálhatja.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a tett intézkedésekről 30 napon belül, írásban a polgármester vagy a jegyző ad választ.

21. Falugyűlés

59. § (1) A képviselő-testület a helyi lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlés lefolytatására a közmeghallgatásra valamint a képviselő-testület ülésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

60. § (1) Ez a rendelet 2014. március 01-én lép hatályba. 

(3) A Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2007. (VI. 06.) sz. rendelete alapján 2010-ben megválasztott Ügyrendi Bizottság megbízatását nem érinti, szervezetére és működésére – a hatályba lépést követően - e rendelet szabályait kell alkalmazni.


Lovas Bertalan

polgármester

dr. Czipa Zoltán

jegyző