Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének 15/2014. (X.23.) önkormányzati rendelete
Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 26- 2018. 02. 27Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének 15/2014. (X.23.) önkormányzati rendelete
Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról
Kondó Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. §-ában, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 44. §-ában, 45. §-ában, 48. § (2)-(4) bekezdéseiben, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében, 57. § (1)–(2) bekezdéseiben, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megjelölt feladatkörében a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Kondó Község Önkormányzata
Kondó, Szabadság utca 81.
2. § (1) Az önkormányzat szervei:
1. a képviselő-testület,
2. a polgármester,
3. az Ügyrendi Bizottság,
4. az önkormányzat hivatala, valamint
5. a jegyző
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában felsoroltak egyúttal a képviselő-testületnek is szervei.
(3) Az önkormányzat hivatalának hivatalos elnevezése:
Varbói Közös Önkormányzati Hivatal
A képviselő-testület
3. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
4. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
1. az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,
2. az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben ekként meghatározott jogosultságok,
3. a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális ellátásra való jogosultság megállapítására valamint szociális igazgatási eljárási cselekmények végzésére vonatkozó jogosultságok,
4. a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közterület-használati engedély kiadására és eljárási cselekmény végzésére vonatkozó jogosultságok, és
5. a községi címer és zászló használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott döntési jogosultságok.
(2) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök:
1. A szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint egyes szociális igazgatási eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozó jogosultságok, és
2. a közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, egyes eljárási cselekmények végzésére vonatkozó jogosultságok.
(3) A képviselő-testület a Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulásra átruházza a társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt alábbi hatásköröket:
1. személyes gondoskodást nyújtó, alább felsorolt szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosításának megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök:
a) házi segítségnyújtás,
b) családsegítés,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
d) támogató szolgáltatás,
e) gyermekjóléti szolgálat,
f) bölcsődei ellátás.
2. orvosi ügyeleti ellátás megszervezésével és fenntartásával kapcsolatos döntési hatáskörök, valamint
3. belső ellenőrzési feladat megszervezésével és ellátásával kapcsolatos döntés hatáskörök.
(4) A képviselő-testület a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásra átruházza a társulás társulási megállapodásában ekként megjelölt, a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásával, így különösen a hulladékszállítási közszolgáltatás megszervezésével, valamint a térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos döntési hatásköröket.
1. A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseinek fajtái:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés.
6. § Az alakuló ülés napirendje az Mötv.-ben meghatározott kötelezően megtárgyalandó ügyek mellett tartalmazza:
a) a polgármester köszöntőjét, illetve programjának ismertetését, valamint
b) a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet felülvizsgálatát, megalkotását.
7. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseit munkaterv szerint tartja.
(2) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét, a napirendi pontok előadóját valamint a közmeghallgatás időpontját.
(3) A munkatervben foglaltakra javaslatot tehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő, és
d) a jegyző.
(4) A javaslatok alapján a munkatervet a jegyző állítja össze.
(5) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
8. § A képviselő-testület munkatervben nem szereplő ülései rendkívüli ülések.
2. A képviselő-testület összehívásának rendje
9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásos meghívó képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével hívja össze. A képviselő-testületi ülésre a meghívó valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések képviselő-testületi tagok részére történő megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a jegyzőt is. A képviselő-testület tagjai és a jegyző a képviselő-testület állandó meghívottjai.
(2) A meghívót legkésőbb az ülés napját megelőző 5. napon kell megküldeni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a meghívó az ülés előtt ennél rövidebb idővel is kiküldhető.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját (a naptári év, hónap, nap, óra és perc megjelölésével);
b) a tervezett napirendet;
c) az egyes napirendi pontok előadójának megjelölését.
(4) A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben az előterjesztés utólag is megküldhető, de azt legkésőbb az ülést megelőző napon kézbesíteni kell a képviselő-testületi tagok, illetve a jegyző részére.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét.
(6) A képviselő-testületi ülésére, az egyes napirendi pontok tárgyalására meghívhatók az adott napirendi pont szerinti ügyben érintett személy.
10. § Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon vagy személyesen is összehívható. Ebben az esetben a meghívásban közölni kell a meghívóra vonatkozóan a 9. § (3) bekezdés a)–b) pontokban foglaltakat.
11. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb nem akadályozott önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.
12. § A képviselők legalább egynegyedének az ülés rendkívüli összehívására vonatkozó, az ülés javasolt napirendjét is tartalmazó, Mötv. 44. §-a szerinti indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
3. Az előterjesztések
13. § (1) A képviselő-testület a napirendjén szereplő ügyeket írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató, és
e) a kérdés.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyben, és
e) a jegyző.
4. Az ülés megnyitása, határozatképesség
14. § A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg.
(2) A polgármester számba veszi a megjelenteket, majd megállapítja a képviselő-testület határozatképességét vagy határozatképtelenségét.
(3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester soron kívül rendkívüli ülést hív össze, a határozatképtelenség okainak vizsgálata céljából.
16. § A képviselő-testület ülésén megjelent meghívottakról, valamint a felszólalókról jelenléti ívet kell készíteni, melyet a meghívottak, felszólalók aláírnak.
17. § A képviselő-testület a határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslata alapján az adott ülésre két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
18. § A képviselő-testület elrendelheti az ülésről hangfelvétel készítését az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítása mellett. A hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik az iratkezelési szabályoknak megfelelően.
19. § A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart, melynek tényét a polgármester jelenti be, egyéb esetben - a jogszabály által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a zárt ülés tartásáról.
5. A napirend megállapítása
20. § (1) Az ülés napirendjére a kiküldött meghívó és a munkaterv alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület tagjai kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A képviselő-testület ülésének napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.
21. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak a polgármesternél írásban indítványt terjeszthetnek elő. Az indítvány javaslat valamely ügy megtárgyalására, rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítvány vonatkozhat
a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára, vagy
b) a javasolt döntés előkészítésére.
(2) Az indítványt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani és annak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(3) Az e rendelet szerint benyújtott indítványt a napirendre fel kell venni.
22. § Az előterjesztésre jogosultak az ülésen indítványozhatják valamely halasztást nem tűrő ügy napirendre vételét. Az ülésen előterjesztett ilyen indítvány tárgyalására akkor kerülhet sor, ha - a jegyző törvényességi véleményét követően – a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.
23. § (1) A napirenden nem szereplő halaszthatatlan vagy rendkívüli, a község életét, a képviselő-testület munkáját érintő általános jelentőségű ügyben a napirend tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a polgármester, az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző legfeljebb két percben felszólalásra jogosult. Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely az e rendelet szerinti általános szabályok alapján napirendre tűzhetők.
(2) Napirend előtti felszólalásra az alpolgármester, a képviselő vagy a jegyző a polgármestertől a tárgy megjelölésével kér lehetőséget.
24. § A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról.
6. A napirend tárgyalásának rendje
25. § (1) A polgármester az egyes napirendi pontokat külön-külön tárgyalásra (vitára) bocsátja.
(2) A képviselő-testületi ülésen felszólalásra jogosultak a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a meghívott, akiknek a szót jelentkezés alapján a polgármester adja meg, az e fejezetben foglaltak szerint.
(3) Az egyéb meghívottak a képviselő-testület ülésén a meghívásuk szerinti napirend vitájában tanácskozási joggal vesznek részt, részükre a szót a polgármester adja meg.
(4) A képviselő-testület ülésén a nem meghívott jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.
26. § (1) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni.
(2) Az előterjesztőt követően az esetleges bizottsági véleményt kell ismertetni, majd a napirendi ponthoz meghívott személy kap szót.
(3) A polgármester ezt követően a napirendi ponthoz kapcsolódó kérdések feltevésére ad lehetőséget, amelyekre az előterjesztő, illetve a (2) bekezdésben foglaltak válaszolnak.
(4) Ezt követően a napirendi ponthoz hozzászólásra jogosult a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző. A szót a többi hozzászólásra jogosultnak a polgármester adja meg, jelentkezésük sorrendjében.
27. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a napirendi pont kapcsán – a vita lezárásig - a döntési javaslat módosítására, kiegészítésére jogosultak indítványt tenni (módosító indítvány). A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.
(2) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
(3) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.
(4) A módosító indítványhoz kapcsolódóan a (4) bekezdésben foglaltak szerint ugyancsak hozzászólásra van lehetőség.
28. § Az előterjesztésre jogosultak ügyrendi javaslatot tehetnek. Az ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésben való döntést igénylő javaslat.
29. § A polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a tárgyalt napirendi pont vonatkozásában a hozzászólások időtartamát – legfeljebb három perc időtartamra - korlátozhatja (időkeret) és megszabhatja, hogy egy hozzászólásra jogosult legfeljebb három alkalommal jogosult hozzászólni.
30. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról dönthet.
(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület szükség esetén meghatározza az ügy további előkészítésének módját.
31. § Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.
7. Szünet elrendelése
32. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a polgármester szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb harminc perc lehet.
(2) A polgármester az ülést az annak folytatását akadályozó körülmény vagy valamely közös jelenlétet igénylő esemény (pl. rendezvény) esetén, illetve más halaszthatatlan okból félbeszakíthatja. Az akadály elhárulta után az ülést folytatni kell.
8. Az ülés rendjének fenntartása
33. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra az esetre is, ha a felszólalás az ügyben való döntéshozatalt elősegítő újabb információt már nem tartalmaz.
(3) A nyilvános ülésen hallgatóságként megjelent személyek a képviselő-testület működését hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, véleménynyilvánítással nem zavarhatják.
(4) A polgármester
a) a tanácskozás rendjét zavaró magatartást tanúsítót figyelmezteti, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén rendre utasítja,
b) a rendbontót – a képviselő-testület tagja kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel,
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre felfüggeszti.
9. A szavazás
34. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás – titkos szavazás kivételével - nyíltan, kézfelemeléssel történik.
35. § (1) A döntési javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra.
(2) Az előterjesztett, illetve a vitában elhangzott minden egyes döntési javaslatot szavazásra kell bocsátani, mindaddig, amíg valamely döntési javaslat elfogadásra nem kerül.
(3) A szavazást eredményét a polgármester állapítja meg.
36. § (1) Amennyiben a polgármester, alpolgármester vagy képviselő a döntés meghozatalában személyesen érintett és ezt a döntés meghozatala előtt nem jelzi, bármely képviselő-testületi tag vagy a jegyző jelezheti az illető érintettségét.
(2) A kizárás ügyében a vizsgálat az ügyrendi bizottság feladata.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.
(5) Amennyiben az ügyrendi bizottság indítványa alapján a képviselő-testület a kizárási ok fennálltát megállapítja, az érintett képviselő-testületi tag tiszteletdíját három hónap időtartamra havi 20 %-al csökkenteni kell.
(6) A személyesen érintett képviselő-testületi tag érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban tartózkodik.
37. § (1) A képviselő-testület - a törvény által lehetővé tett körben – indítvány alapján esetenként dönt a titkos szavazásról.
(2) A titkos szavazást 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, tagjait és elnökét a képviselő-testület esetenként választja meg.
38. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő-testületi tag indítványozhat a szavazás megkezdése előtt.
(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester abc sorrendben hívja fel a képviselő-testületi tagokat a szavazat leadására, illetve adja meg saját szavazatát. A szavazat elhangzását követően a szavazatot (igen, nem, tartózkodom) a jegyző névsoron rögzíti. A szavazás végén a képviselő a szavazatát az aláírásával hitelesíti. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
10. A képviselő-testület döntései
39. § A képviselő-testület döntéseit a következő formában hozza meg:
a) rendelet,
b) határozat.
40. § (1) A megalkotott rendeletet az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
41. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről,
c) az ügyrendi javaslattól és
d) az ülésen hang-, kép- vagy filmfelvétel készítésének elrendeléséről.
11. Kérdés feltevése
42. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén tájékoztatás vagy magyarázat kérése céljából önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhet a tisztségviselőkhöz vagy a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) A kérdést az ülés előtt 3 nappal be kell nyújtani a polgármesterhez és a megkérdezett személyhez.
(3) Amennyiben a felvilágosítás kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérőnek az ülést követő harminc napon belül írásban kell válaszolni.
(4) A kérdésre adott válasz alapján a kérdező viszontválaszra jogosult, melyre a megkérdezett reagálhat.
12. Az ülés bezárása
43. § A napirend tárgyalását követően az ülést a polgármester bezárja.
13. Jegyzőkönyv
44. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a képviselő-testület tagjai közül választott 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(2) A jegyzőkönyvben a határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülést elhagyja, illetve oda megérkezik.
(3) A jegyzőkönyvhöz az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül mellékelni kell a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és mellékleteit valamint a név szerinti szavazásról készült névsort és a leadott szavazatokat.
45. § (1) A képviselő-testületi tag valamint a jegyző kérheti, hogy felszólalását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk elmondottakkal. Vita esetén a képviselő-testület dönt.
46. § A nyílt ülés jegyzőkönyvébe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.
14. A képviselő-testület működésének nyilvánossága
47. § A képviselő-testület tevékenységéről, működéséről helyi kiadvány illetve a helyi műsorszolgáltatás tudósítása révén beszámol.
Bizottságok
48. § A képviselő-testület egyes ügyek intézésére, döntésre való előkészítésére illetve kivizsgálására állandó vagy ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre.
15. Az Ügyrendi Bizottság
49. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság állandó bizottság.
(2) Az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(4) Az Ügyrendi Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább két tag jelen van.
(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata:
a) a polgármester, az alpolgármester és a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása és vizsgálata,
b) eljárás az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés ügyében,
c) vizsgálat lefolytatása a be nem jelentett kizárási ok ügyében, valamint
d) képviselő-testületi tag tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok esetén fogadja és kezeli az adott képviselő-testületi tagnak az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát.
50. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatait és hatáskörét testületként, ülésén gyakorolja.
(2) Az Ügyrendi Bizottság szükség szerint ülésezik, ülését az elnök hívja össze. A bizottságot nyolc napon belül össze kell hívni a bizottság tagjai többsége, a polgármester vagy a jegyző indítványára.
(3) Az Ügyrendi Bizottság ülését az elnök, távollétében a jelen lévő legidősebb bizottsági tag, mint korelnök vezeti.
51. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára e rendeletnek a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá.
(2) Az Ügyrendi Bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni.
16. Ideiglenes bizottság és a munkacsoport
52. § A képviselő-testület ideiglenes bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre a képviselő-testület által rábízott ügyek ellátására, így különösen a képviselő-testület határozata alapján
a) a képviselő-testület döntésének előkészítésére,
b) valamely képviselő-testületi döntés végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, vagy
c) a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekhez állásfoglalást adására.
A helyi önkormányzati képviselő
53. § A helyi önkormányzati képviselő maga határozza meg a helyi közügyek ellátásában való közreműködése, a lakossággal való kapcsolattartása formáit a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott keretek között.
54. § (1) A képviselő köteles akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását, valamint az ülésen a kezdési időponthoz képest későbbi érkezését vagy onnan az ülés bezárása előtti távozását (továbbiakban együtt: „távollét”) előzetesen bejelenteni a polgármesternek.
(2) Igazoltnak minősül a távollét, ha arra igazolt betegség, munkahelyi elfoglaltság vagy hivatalos kiküldetés, illetve előre megszervezett üdülés miatt kerül sor.
(3) Annak a képviselő-testületi tagnak, aki egy naptári félév alatt ismételten mulasztja el a távollétét előzetesen bejelenteni, - tiszteletdíj megállapítása esetén - havi tiszteletdíja 20 %-al csökkenthető. Amennyiben a képviselő-testületi tag egy naptári félév alatt kettőnél több alkalommal mulasztja el távollétét előzetesen bejelenteni, úgy minden további mulasztás vonatkozásában további 20-20 %-al csökkenthető a tiszteletdíja. Egy naptári féléven belül 4-nél több mulasztás esetén a tiszteletdíj megvonható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét, illetve távollétének tényét.
(5) A tiszteletdíj csökkentéséről, annak mértékéről, a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye, mértéke a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet a (3) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.
(6) A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bizottsági tagok bizottsági ülésen való megjelenésére is.
55. § Az 53. §-ban foglaltakon kívüli, az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját - tiszteletdíj megállapítása esetén - a képviselő-testület legfeljebb 20 %-al csökkentheti, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén megvonhatja az 53. § (5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.
A tisztségviselők
56. § A képviselő-testület tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester és a jegyző.
17. A polgármester
57. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester hetente legalább egyszer, az általa előre meghatározott napon fogadóórát tart, melynek időpontjáról a közös hivatal helyi szervezeti egységében hirdetményt tesz közzé.
18. Az alpolgármester
58. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
19. A jegyző
59. § (1) A Varbói Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott igazgatási előadó helyettesíti.
Az önkormányzat hivatala
60. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az önkormányzat hivatalaként, Varbó Község Önkormányzatával valamint Sajólászlófalva Község Önkormányzatával közösen közös önkormányzati hivatalt tart fenn Varbói Közös Önkormányzati Hivatal néven.
61. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásával kapcsolatos együttes ülésre a képviselő-testületek összehívásának jogát az érintett önkormányzatok polgármesterei az őket megválasztó önkormányzat képviselő-testülete vonatkozásában gyakorolják.
(2) Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület kezdeményezésére össze kell hívni.
A lakosság tájékoztatásának, döntésekbe való bevonásának fórumai
20. Közmeghallgatás
62. § (1) A közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően a helyi hirdető útján közzé kell tenni.
(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt a testületi ülésre szóló meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell meghívni. A közmeghallgatáson meghívásuk esetén részt vesznek a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői.
(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés összehívására, megtartására és vezetésére vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatáson konkrét személy egyedi ügyére vonatkozó kérdés nem vethető fel, illetve nem tárgyalható, csak annyiban, amennyiben annak közérdekű tartalma van. A polgármester elutasíthatja a nem közérdekű kérdés vagy javaslat megtételét, valamint az arra nem jogosult személy felszólalását. A polgármester e jogkörben hozott döntését a képviselő-testület felülbírálhatja.
(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a tett intézkedésekről 30 napon belül, írásban a polgármester vagy a jegyző ad választ.
21. Falugyűlés
63. § (1) A képviselő-testület a helyi lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására valamint fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést tarthat.
(2) A falugyűlés lefolytatására a közmeghallgatásra valamint a képviselő-testület ülésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Záró rendelkezések
64. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének a Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet