Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (II.15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 03. 18- 2021. 11. 04

Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (II.15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2019.03.18.

Etyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a települési arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő egyeztetés részletes szabályairól szóló 22/2017. (XI.17.) önkormányzati rendelete szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló épületek jegyzéke

2. 2. melléklet: Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló kerítések, kőfalak jegyzéke

3. 3. melléklet: Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló pincék, présházak jegyzéke

4. 4. melléklet: Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló szobrok, emlékművek, keresztek jegyzéke

5. 5. melléklet: Helyileg védett egyedi épületek, térképi ábrázolása

6. 6. melléklet: Etyek településképi meghatározó területei

7. 7. melléklet: Etyek belterületén utcafásításban, parkokban telepítésre nem javasolt fafajok jegyzéke

2. § A rendelet alkalmazásában használat fogalmak és magyarázatuk:

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t;

2. cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló egység nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

3. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla;

4. cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra;

5. eredeti épülettartozékok: az épület építésével egyidejűleg létrehozott előtetők, nyílászárók és szerelvényeik, zászló- és virágtartók, cégérek, világítótestek, biztonsági rács, korlát, védőtető, árnyékoló szerkezet;

6. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § pontjában használt fogalom;

7. építményrész: minden olyan épületszerkezet, műszaki alkotás, berendezés, eszköz, információhordozó, kiegészítő elem, egyéb műszaki berendezés, amely az építmény közterületről látható homlokzatának vizuális megjelenését befolyásolja;

8. értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész;

9. high-tech stílusú épület: Modern technikát tükröző acél/üveg/beton/műanyag futurisztikus épület, mely láttatja a funkcionális és esetleg a gépészeti elemeket.

10. helyi védett érték: a Képviselőtestület jelen rendeletével elfogadott minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, településképi, néprajzi, ipartörténeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, település-sziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet.

11. támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.

12. tetőfelépítmény: azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket és tetősíkban fekvő bevilágítókat melyek a tetőtér, padlástér belső bővületeit határolják.

2. Helyi védelem alá helyezés kezdeményezése

3. § (1) Helyi védelem alá helyezést, annak módosítását, illetve megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A helyi védelem az egyes építményekre, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(3) Helyi védelem kezdeményezése esetén a kérelem minimális tartalma az alábbi:

a) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, épületrész, térképi feltűntetés) és

b) a védendő elem rövid ismertetése, leírása, további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota stb.) és

c) fotók és

d) a javaslat rövid indoklása és

e) a kezdeményező adatai elérhetőségével, valamint aláírása

4. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges.

5. § (1) A kezdeményezésében meghatározott építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy az építmény épületegyüttes, környezeti elem Etyek építészeti örökségének kiemelkedő jelentőségű eleme.

(2) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

(3) Építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.

6. § (1) A helyi védettségről vagy annak megszüntetéséről az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét és a védelem alá helyezés kezdeményezőjét értesíteni kell.

(2) A helyi védelemről vezetett nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás nyilvánosságát a képviselő-testület az önkormányzat honlapján biztosítja.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Helyi védettségű egyedi értéket, annak részét csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

(5) A védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor.

7. § Az építészeti örökség helyi védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a helyi egyedi védettségű épület, épületegyüttes a védelem alapját képező értékeivel már nem rendelkezik:

a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisült, vagy

b) a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy

c) életveszély‐elhárítása miatt, vagy

d) megalapozott szakmai indok alapján.

3. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § E rendeletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló helyi épített örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terhelik:

a) a védett elem használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását és

b) a védett elem jókarbantartásáról gondoskodni kell és

c) a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag‐ és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

d) helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét és

e) a védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni, előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

4. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

9. § (1) Az építmények anyaghasználatára, színezésére – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(9) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni, kivéve a Talentis fejlesztési terület és a Filmstúdió területeit.

(2) A falfelületek felületképzésére erős, élénk, kontrasztos színű anyagok nem alkalmazhatók.

(3) Ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével új tető építése esetén a főépületre, illetve az utcáról látható tetőfelületekre vonatkozóan a tető héjalásánál a következő anyagok nem alkalmazhatók:

a) trapézlemez fedés, vagy

b) fényes fémlemezfedés, vagy

c) hullámpala, vagy

d) műanyag hullámlemez.

(4) Tetőhéjalás színe nem lehet a vörös, barna, antracit színárnyalatoktól eltérő.

(5) Műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(6) Lakóépületek esetében fém homlokzatképzés nem alkalmazható.

(7) Műanyag előtető az utcáról látható esetben nem építhető.

(8) Ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével szerelt kémény nem építhető, kivéve, ha az egész épület high-tech stílusban épül.

(9) Általános mezőgazdasági területen tömör tégla vagy beton kerítés nem építhető.

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. § Etyek településképi szempontból meghatározó területei:

a) Történeti településrész,

b) Öreghegy és Újhegy szőlőhegyek,

c) Horgásztó melletti üdülőterület,

d) Hagyományos falusi és kertvárosi területek,

e) Botpusztai kápolna és a horgásztó körüli tájképérzékeny terület

f) Jelenleg beépülő lakóterületek a Kender-földön és a Szabadföldutcai beépítéstől északra

g) Szőlőhalom intenzív beépítésű lakópark

h) Filmstúdió

6. Területi és egyedi építészeti követelmények településképi szempontból meghatározó területeken

11. § (1) Épületet az építési telken úgy kell elhelyezni, hogy az beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz.

(2) Az építés során a későbbi fejlesztési lehetőségeket is szem előtt kell tartani.

(3) Támfal építésekor a támfalat elsősorban természetes kővel, kőburkolattal kell ellátni, esetleg lehet megmunkált látszóbeton is.

12. § (1) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, valamint a környezetéhez illeszkedően kell kialakítani. Alkalmazható agyagok:

a) kerítés lábazatának kő, műkő, tégla, vakolt felület, esetleg lehet megmunkált látszóbeton,

b) kerítés mezőnek: fa, kő, tégla, kovácsoltvas

(2) Lakóépület esetében az utcai homlokzaton legfeljebb egy gépjármű behajtására alkalmas bejárat vagy garázsajtó helyezhető el, az ettől eltérő már kialakult állapot és használat kivételével.

(3) Az utcai gyalogos és gépkocsi behajtása számára tömör fémlemez kapu nem helyezhető el.

(4) Homlokzatok kialakításánál a plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

(5) Az előkertben támfalgarázs abban az esetben helyezhető el, ha:

a) az eredeti terep átlagos lejtése – a közterület felőli homlokzatsík és a támfalgarázs hátsó falának külső síkja között – indokolttá teszi és a támfalépítmény terepszint alatti építményként növényzettel fedett tetőkerttel kerül kialakításra, és

b) a támfalgarázs kapuinak összes szélessége telkenként összesen legfeljebb 3,5 m.

13. § (1) A történeti beépítésű területen a tradicionális fésűs beépítési mód szerint kell az új épületeket is megtervezni.

(2) A Botpusztai kápolna és a horgásztó körüli tájképérzékeny területen épületet elhelyezésénél különösen kell ügyelni a tájképbe való illesztésre, melyet igazolni kell.

(3) A Filmstúdió területén rálátás miatt sziluett- és látványterv elkészítésével kell igazolni a tervezett épület vagy építmény tájba illesztését.

14. § (1) A történeti beépítésű területen, a botpusztai kápolna és a horgásztó körüli tájképérzékeny területen tetőhéjalásra betoncserép, kiselemes bitumenes zsindely nem alkalmazható.

(2) Történeti beépítésű területen, hagyományos falusi és kertvárosi területeken:

a) az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével, illeszkedjen a környezetéhez.

b) lapostető csak középület esetében megengedett.

c) építhető tetőhajlásszög 38 o -45o.

d) kontytető dőlésszöge 30 o -50 o között lehet.

e) manzárdtető, csonkakonty nem építhető.

f) présházak esetében csonkakonty nem építhető.

(3) A szőlőhegyeken:

a) az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével illeszkedjen a környezetéhez.

b) lapostető csak kivételesen, a tájba illesztés igazolásával, nem a pincesor részeként lehetséges.

c) építhető tetőhajlásszög 38 o -45o.

d) kontytető dőlésszöge 30 o -50 o között lehet.

e) manzárdtető nem építhető.

f) présházak esetében csonkakonty nem építhető.

g) zöldtető kivételesen építhető, a tájba illesztés igazolásával.

(4) A botpusztai kápolna és a horgásztó körüli tájképérzékeny területen:

a) az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével illeszkedjen a környezetéhez.

b) lapostető csak középület esetében megengedett, a tájba illesztés igazolásával.

c) építhető tetőhajlásszög 30 o -45o.

d) kontytető nem megengedett.

e) manzárdtető nem építhető.

(5) A Horgásztó melletti üdülőterület területen:

a) az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével illeszkedjen a környezetéhez.

b) lapostető csak középület esetében megengedett, a tájba illesztés igazolásával.

c) építhető tetőhajlásszög 30 o -45o.

d) kontytető dőlésszöge 30 o -50 o között lehet.

e) manzárdtető nem építhető.

(6) A jelenleg beépülő lakóterületeken:

a) az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása illeszkedjen a környezetéhez.

b) építhető tetőhajlásszög 25o -45o.

c) manzárdtető nem építhető.

(7) A Szőlőhalom lakóparkban az épület kialakítása, esetleges bővítése során a tetőforma kialakítása illeszkedjen a közvetlen környezetében lévő épületek tetőformáihoz.

15. § (1) Tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzat esetében csak a tetősíkba beépíthető nyílászárót, vagy az épület karakteréhez illeszkedő tetőfelépítményt lehet elhelyezni.

(2) A történeti beépítésű területen, hagyományos falusi és kertvárosi területeken, Botpusztai kápolna és a horgásztó körüli tájképérzékeny területen, a szőlőhegyeken:

a) csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adva (a homlokzat hosszának 1/2 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.

b) a tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

c) nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb másfél méterre közelítheti meg.

16. § (1) Településképileg meghatározó területen az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni. Utólagos nyílászárócsere vagy -beépítés esetén a beépítendő nyílászáró szemöldökmagassága illeszkedjen a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságához.

(2) A történeti beépítésű területen, hagyományos falusi és kertvárosi területeken, Botpuszta kápolna és a horgásztó körüli területen, tájképérzékeny területen, szőlőhegyeken az épület tömegformálása, homlokzati tagolása, színezése, nyílászárók ritmusa, építészeti kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével, illeszkedjen az utcaképbe.

(3) A történeti beépítésű területen

a) az utcára merőleges gerincű lakóépületek utcára néző homlokzatának szélessége nem haladhatja meg a 7 m-t, illetve amennyiben tornác csatlakozik hozzá, a 9 m-t,

b) új lakóépület utcai homlokzatain csak olyan ablak helyezhető el, melynek függőleges mérete legalább 1,3-szor nagyobb a vízszintes méreténél,

c) közterületről látható homlokzatokon csak fa, vagy fa hatású műanyag nyílászáró helyezhető el, középületen igényes fém nyílásráró is elhelyezhető.

17. § (1) Településképileg meghatározó területen lévő épület homlokzatán az adott épülethez megtervezett és elkészített, anyagában, méretében és kialakításában ahhoz illő, a homlokzat tagolásával, nyílásrendjével és építészeti tagozataival összhangban lévő homlokzati síkra merőleges cégér, valamint cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(2) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

18. § A kialakult zöldfelületi elemeket meg kell őrizni és egységes koncepció szerint, egységes megjelenésre törekvően ki kell egészíteni.

7. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

19. § (1) A helyi védettségű elemekre a 12-20. § vonatkoznak.

(2) Az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését meg kell őrizni, úgymint:

a) az épület egészének és részleteinek külső geometriai formáit, méreteit és

b) az épület eredeti anyaghasználatát, a nyílászárók díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét és

c) az eredeti épülettartozékokat.

(3) Helyre kell állítani, ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át:

a) az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentumok alapján vagy

b) amennyiben az eredeti állapotról szóló dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával

(4) Az épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni.

(5) A helyi védett épületek bővítése, felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.

(6) Védett épület nyílászáró cseréje során az utcai homlokzatokon a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani.

(7) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(8) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében ezen épületek mai igényeknek megfelelő használat céljából megtehetők.

(9) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen, építészeti egységet alkosson, mely nem zárja ki a bővítés kortárs építészeti megfogalmazását.

(10) Védett pincék helyreállítása csak az itt hagyományos építészeti megoldásokkal lehetséges. A homlokzatképzésre csak szélezés nélküli sóskúti jellegű kő használható, a nyílásméretek nem térhetnek el az eredeti méretektől.

(11) A belső átalakításokat is az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(12) Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

(13) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen cégér futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

20. § (1) A Helyi védelem alatt álló temető területén a sírjelek, utak, fasorok, növényzet eredeti helyükön fenntartandók és gondozandók.

(2) A temető kerítését alkotó, valamint az 1945. előtti síremlékek esetében az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket követve kell a helyreállítást megvalósítani.

8. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

21. § (1) A település belterülete, a szőlőhegyek, üdülőterületek, valamint azok 100 m-es környezete nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével a település területei elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott területeken új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

(6) Új villamos energia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és a beépítésre nem szánt területek villamos energiaellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(7) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás (antenna) a belterületen kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére, vagy meglévő objektum felhasználásával nem zavaró módon helyezhető el.

(8) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(9) Antenna templomtoronyra kívül nem helyezhető el, csak belül, kívülről nem látható módon.

(10) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:

a) településképi meghatározó területeken,

b) szőlőhegyeken,

c) műemlék és helyi egyedi védettségű elem 100 m-es környezetében.

(11) Transzformátor állomás a településképi szempontból kiemelt területen kizárólag építményben vagy takart módon helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani és amely formavilágában illeszkedik a településképhez, vagy növényzettel teljes mértékben takarni kell.

(12) A közművek helyét úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(13) A közvilágítás elemit anyaghasználatban és megjelenésben egységes arculat szerint kell kialakítani.

9. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) Az épületgépészeti, közműcsatlakozási és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(2) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(3) Szélturbina településképet zavaró módon nem helyezhető el.

23. § Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve

a) magastetős épületen az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, tervezetten zárt téglalapba rendezve

b) más építményen vagy önállóan telepítve a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni,

c) oldal és hátsókertben, az építési hely beépítetlen részén 1m-nél nem magasabban,

d) tetőterasz felett tetőként,

e) árnyékolóként,

helyezhetők el.

24. § (1) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van, a fényforrás közvetlenül ne legyen látható.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során kizárólag energiatakarékos lámpatest helyezhető el.

(3) A környezetre való hatás minimalizálása érdekében a megvilágítás kialakítása, műszaki megoldása történjen az új technológiák adta lehetőség felhasználásával, napszakok és időszakok szerinti optimális szabályozással.

(4) A világítótestek, oszlopok, kandeláberek alkossanak egységet, illeszkedjenek a környezet forma- és színvilágához a funkcionalitást és az esztétikai szempontokat figyelembe véve.

(5) Lombkoronával rendelkező utcákban új berendezést lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a fénypontok a már meglevő lombkorona szintje alá kerüljenek.

(6) Ha a tervezett közvilágításhoz fásítás is kapcsolódik, akkor közvilágítást és a fásítást, az ültetési helyeket egymással összhangban kell tervezni. Továbbá az ültetésre szánt fák típusát megvizsgálva, szem előtt kell tartani azok növekedésének mértékét és időbeni gyorsaságát, a szükséges jövőbeni karbantartási munkálatok miatt.

10. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

25. § Óriásplakát nem helyezhető el a település területén.

26. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.

(2) A nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.

(3) A reklámhordozókat egységes koncepció és a terület településképi jellegéhez igazodóan, az utcabútorokkal harmonizálva kell kialakítani.

(4) 4,5 m2-t meghaladó területű reklám reklámhordozó közterületen nem helyezhető el.

11. Zöldfelületek, fák, fasorok

27. § (1) Növénytelepítést úgy kell végezni és a növényzetet úgy kell fenntartani, hogy annak sem gyökérzete, sem lombkoronája nem nyúlhat át a telekhatáron.

(2) Új zöldfelületeken – kivéve az erdőterületek övezetében ha az erdészeti üzemterv mást ír elő – kizárólag a tájra jellemző őshonos fa és cserje telepíthető.

28. § (1) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.

(2) Amennyiben a meglévő földalatti közművezetékek védőtávolságai megengedik:

a) 12 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utcákat kétoldali út menti fasorral kell kialakítani.

b) 10-12 m közötti szabályozási szélességű utcákat egyoldali út menti fasorral kell kialakítani.

(3) 10 m-nél kisebb szabályozási szélességű utcák esetében az utcai fasor kiváltása céljából az építési telek építmény által el nem foglalt legalább 1,5 m-es út menti sávjában fásított zöldfelületet kell kialakítani az utca hosszában lehetőleg azonos típusú fákkal.

(4) Mezőgazdasági területen való építési tevékenységgel együtt út menti fasort kell létesíteni.

12. Szakmai konzultáció

29. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni, ha

a) az építés védett épületet érint, vagy

b) a tervezett építési tevékenység a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló országos rendelet hatálya alá esik.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező kezdeményezi. A kérelem tartalmazza a

a) a kérelmező nevét és címét, elérhetőségét (lehetőség szerint e-mail és telefon) és

b) a tervezett tevékenység helyszínének adatait (hrsz., cím) és

c) a tervezett tevékenység rövid leírását.

(3) A szakmai konzultáción szükséges a tervezőnek bemutatni a településképet érintő területről és környezetéről készített fotókat, valamint vázlatos koncepciótervet.

13. A településképi véleményezési eljárás

30. § A véleményezési eljárás során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy teljesíti-e a helyi védettségű épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos, jelen rendeletben meghatározott előírásokat és elvárásokat.

31. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.

(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.

14. A településképi bejelentési eljárás

32. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetében, mely az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre nem terjed ki, vagy

b) temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m² alapterületet, vagy

c) szobor, emlékmű, emléktábla, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, vagy

d) építmények rendeltetésének megváltoztatása, vagy

e) reklámok és reklámhordozók elhelyezése, vagy

f) energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése.

33. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Etyek Nagyközség polgármesteréhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:

a) illeszkedik‐e a településképbe;

b) megfelel‐e a településképi követelményeknek; valamint

c) a reklám-elhelyezésről szóló országos követelményeknek

15. A településképi kötelezési eljárás

34. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le.

(2) E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, kiszabásának és behajtásának módja

35. § (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester az ingatlantulajdonost természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi a következő esetekben:

a) településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása, vagy

b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, vagy

c) a településképi követelmények be nem tartása, vagy

d) döntés végre nem hajtása, vagy

e) szakmai konzultációs kötelezettség elmulasztása.

(3) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, és

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, és

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, és

d) a jogsértő állapot időtartamát, és

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, és

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, és

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(4) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.

17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

36. § (1) A települési önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit támogathatja.

(2) A támogatásra fordítható összeget a települési önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(3) A pályázatot évente az éves költségvetés jóváhagyását követően a főépítész javaslatára a képviselő-testület írja ki. A kiírásnak tartalmaznia kell:

a) önrész mértékét, annak igazolásának formáját, és

b) igényelhető legnagyobb összegét, és

c) rendelkezésre álló forrást, és

d) beadandó mellékleteket, és

e) beadás és elbírálás határidejét.

(4) A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet

(5) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) kérelmet, az igényelt támogatási összeg megadásával, és

b) a felújítandó ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját és hivatalos térképmásolatát, és

c) amennyiben nem a kérelmező a tulajdonos, akkor az ingatlan tulajdonosának az építéshez hozzájáruló nyilatkozatát, és

d) a megvalósítást szolgáló költségvetést, és

e) fotódokumentációt, és

f) az épület vonatkozó homlokzati terveit (meglévő és tervezett állapot) 1:50 léptékben, és

g) részletterveket a megértéshez szükséges számban és léptékben, és

h) műszaki leírást a tervezett munkáról, és

i) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét, és

j) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét, és

k) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, továbbá, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.

(6) A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(7) A beérkezett pályázatokat a főépítész javaslata alapján a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület bírálja el.

(8) A döntésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét, és

b) a támogatásban részesítettek megnevezését, és

c) a támogatás mértékét, és

d) a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, és

e) visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés időtartamát.

(9) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.

(10) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(11) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a főépítész ellenőrzi.

(12) Amennyiben az alap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy a településfejlesztési ügyekkel megbízott bizottság javaslatára a képviselő-testület dönt annak felhasználásáról.

18. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e rendelet előírásai.

1. melléklet

Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló épületek jegyzéke

A

B

C

D

E

SOR-SZÁM

SZÁM
ÖHT

MEGNEVEZÉS

HRSZ.

CÍM

VÉDELEM

1.

2.

Üzlet

245

Hősök tere 1.

Beépítési mód, tetőforma, füles ereszvég, vakolt tagozatok.

2.

4.

Lakóház

88/1

Kossuth Lajos utca 34.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, nyílásrend (jobb oldal), kocsiáthajtó, kőlábazat. Ablakokat már cserélték.

3.

6.

Lakóház

77

Kossuth Lajos utca 54.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, oszlopos tornác, vakolt köroszlopok, vakolt tagozatok, kőfalazat, kőlábazat, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, faragott ablakszemöldök és ereszdeszka, padlásablak.

4.

8.

Lakóház

75

Kossuth Lajos utca 58.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, tornác, kőkonzol, nyílásrend, zsalutábla, padlásablak

5.

11.

Iskola

3

Kossuth Lajos utca 1.

Beépítési mód, tetőforma, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, kőlábazat.

7.

12.

Lakóház

30/3

Kossuth Lajos utca 31.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, oszlopos tornác, oszlopfők, kőkerítés, kapugyámok, nyílásrend, padlásablak

8.

13.

Lakóház

1006/2

Kossuth Lajos utca 33.

Beépítési mód, tetőforma, kapuáthajtó.

9.

14.

Lakóház

32/3

Kossuth Lajos utca 35.

Beépítési mód, tetőforma, kapuáthajtó, vakolt tagozat, felirat (1900), nyílásrend, ablakosztás, faragott famunka, padlásablak, felújított.

10.

15.

Lakóház

38

Kossuth Lajos utca 39

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, oszlopos tornác, hengeres oszlopok, kőhomlokzat, faragott tagozatokkal, nyílásrend, kőkerítés, padlásablak, felirat (1921)

11.

19.

Lakóház

63/1

Kossuth Lajos utca 65.

Beépítési mód, tetőforma, oszlopos tornác, oszlopfejezet, oromfal, kőoromzat, nyílásrend

12.

x

Lakóház

943

Magyar utca 1.

Beépítési mód, tetőforma, vakolat tagozatok, nyílásrend, ablakosztás

13.

20.

Lakóház

932

Magyar utca 3.

Beépítési mód, tetőforma, vakolat tagozatok, kőlábazat, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, ablakpárkány, padlásablak

14.

x

Etyeki Német Nemzetiség Háza

931

Magyar utca 5.

Beépítési mód, tetőforma, vakolat tagozatok, kőlábazat, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, ablakpárkány, padlásablak, udvaron hidas ól

15.

21.

Lakóház

19

Magyar utca 14.

Beépítési mód, tetőforma, kocsiáthajtó, kőlábazat, nyílásrend, ablakosztás, faragott ablaktok, felirat (1898)

16.

22.

Lakóház

946/1

Magyar utca 18.

Beépítési mód, tetőforma, kocsiáthajtó, kőlábazat, kerékvető, kőpárkány, ólomüveg ablak, falfülkében szobor, nyílásrend, pallótok

17.

23.

Lakóház

917

Magyar utca 19.

Beépítési mód, tetőforma, csonkakonty, oszlopos tornác, nyílásrend, padlásablak, kőfalazat, kőlábazat, kapugyámok, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, padlásablak, kőkeret, faragott ereszdeszka, bádogos szerkezetek

18.

Gazdasági épület

897

Magyar utca 35.

Sarkon lévő épület, beépítési mód, tömegformálás, anyaghasználat tetőforma, oromfal, padlásablak, nyílásrend

19.

27.

Lakóház

896

Magyar utca 37.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, oszlopos tornác, ablakkeret, kőhomlokzat, nyílásrend, felirat (1938)

20.

x

Lakóház

895

Magyar utca 39.

21.

29.

Lakóház

872

Magyar utca 65.

Beépítési mód, tetőforma, kő-tégla vegyes falazat, nyílásrend

22.

32.

Lakóház

808/2

Óvoda utca 5.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, nyílásrend, oszlopos tornác, oszlopfejezet, fagerenda, padlásablak, faragott oromdeszka, szépen felújított.

23.

33.

Lakóház

452

Kender utca 2.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, oszlopos tornác, hengeres oszlop, párkány, kőpad évszámmal (1902), kőpadló, nyílásrend, padlásablak

24.

34.

Lakóház

450

Kender utca 6.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, oszlopos tornác, nyílásrend, padlásablak

25.

40.

Lakóház

678

Káposztáskert utca 31.

Beépítési mód, tetőforma, nyílásrend faragott ablaktok, tagozott párkány, kőlábazat, felirat (1933)

26.

42.

Lakóház

647

Káposztáskert utca 11.

Beépítési mód, szintek kialakítása, nyílásrend

27.

43.

Lakóház

800

Káposztáskert utca 2.

Beépítési mód, oromfal, kőhomlokzat, kőpárkány, nyílásrend tagozatok, kőfalazat, kőlábazat, nyílásrend, padlásablak, felirat (1908)

28.

44.

Lakóház

640

Horvát utca 6.

Beépítési mód, tetőforma, oromfal, kőkeretes homlokzat, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, faragott ablaktok, padlásablak


29.

48.

Lakóház

1130

Honvéd utca 42.

Beépítési mód, tetőforma, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, faragott ablaktok, vakolt párkány, kőfal

30.

51.

Református templom

18/2

Templom köz 1.

Egyhajós épület a toronnyal.

31.

52.

Lakóház

904

Deák Ferenc utca 32.

Beépítési mód, oromfal csonkakonttyal, oszlopos tornác, faragott ereszdeszka, nyílásrend, zsalutáblák, padlásablak

32.

54.

Lakóház

115

Deák Ferenc utca 45.

Beépítési mód, oromfal, tetőforma, oszlopos tornác, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, padlásablak

33.

57.

Lakóház

225

Deák Ferenc utca 16.

Beépítési mód, tetőforma, kocsiáthajtó, nyílásrend, ablakosztás, pallótok, tokfaragás, padlásablak

34.

58.

Lakóház

214, 216

Deák Ferenc utca 26.

Beépítési mód, tetőforma, kocsiáthajtó, nyílásrend

35.

59.

Lakóház

219

Deák Ferenc utca 24.

Beépítési mód, tetőforma, kocsiáthajtó, nyílásrend, ablakosztás, faragott ablaktagozat, téglakeret

36.

60.

Lakóház

101/1

Deák Ferenc utca 19.

Beépítési mód, tetőforma, füles ereszvég, oszlopos tornác, hengeres oszlopok, nyílásrend, ablakosztás, kőlábazat, kapugyám

37.

63.

Volt tejbegyűjtő

803

Hősök tere

Épülettömeg, sóskúti kőhomlokzat tagozat, oszlpo

38.

64.

Volt tűzoltó-szertár

454/1

Hősök tere

Épülettömeg, sóskúti kőhomlokzat tagozatokkal, deszkakapu, vasalat

39.

67.

Lakóház

940,
941,
942

Hősök tere 15-16

Beépítés, tetőforma, nyílásrend, faragott tokok, nyílászárók, bádogos szerkezetek, ablakosztás, pallótok

40.

68.

Lakóház

0182/2

Dávid major

Kőépületek

41.

48

Melléképület

1105

Honvéd utca 35.

Kőkerítéssel egybeépített oromfalas melléképület

42.

x

Plébánia épületei

2

Hősök tere

2. melléklet

Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló kerítések, kőfalak jegyzéke

A

B

C

D

E

SZÁM
ÖHT

MEGNEVEZÉS

HRSZ.

CÍM

VÉDELEM

1.

12.

Lakóház

30/3

Kossuth Lajos utca 31.

kőkerítés, kapugyámok

2.

8.

Lakóház

75

Kossuth Lajos utca 58.

kapugyám

3.

Lakóház

60

Kossuth Lajos utca 59.

kapugyám

4.

Lakóház

953

Magyar utca 34.

kőkerítés

5.

Lakóház

959

Magyar utca 46.

kapugyám

6.

30.

Lakóház

973

Magyar utca 68.

kapugyám, kerékvető

7.

32.

Lakóház

808/2

Óvoda utca 5.

kőkerítés, kapugyám

8.

33.

Lakóház

452

Kender utca 2.

kapugyám

9.

34.

Lakóház

450

Kender utca 6.

kapugyám

10.

35.

Lakóház

208/1

Alsóhegy utca 19.

kőfalazat

11.

36.

Lakóház

294

Alsóhegy utca 34.

kőkerítés, kapugyám, a kapu és kerítés

12.

Lakóház

1050

Temető u. 29.

kőkerítés

13.

Lakóház

1044

Temető u. 39.

Kapugyám

14.

46.

Lakóház

1114

Honvéd utca 17.

kőkerítés

15.

47.

Melléklépület

1105

Honvéd utca 35.

Kőkerítéssel egybeépített oromfalas melléképület

16.

49.

Lakóház

1103

Honvéd utca 39.

Kőkerítés kapugyámmal

17.

51.

Református templom

18/2

Templom köz 1.

Kőfal

18.

Lakóház

220/1

Deák Ferenc utca 22.

Kőkerítés

19.

52.

Lakóház

904

Deák Ferenc utca 32.

Kőkerítés

20.

60.

Lakóház

101/1

Deák Ferenc utca 19.

kapugyám, kerítéslábazat

21.

61.

Alcsúti úti kőhíd

65/1

Alcsúti út

Kőhíd

22.

62.

Kőhíd

65/1

Kőhíd

23.

65.

Katolikus templom kőfala

1, 2, 943, 944, 64

Hősök tere, Magyar utca

Kőfalak

24.

66.

936

Óvoda u. 2.
(Hősök tere)

Kőfal díszítéssel

25.

Lakóház

547/2

Öreghegyi út 26.

Kőfal kapuval

3. melléklet

Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló pincék, présházak jegyzéke

A

B

C

D

E

SORSZ.

SZÁM
ÖHT szerint

MEGNEVEZÉS

HRSZ.

CÍM

VÉDELEM

Pincesorok

1.

45.

Pincesor

635

Horváth utca

Pincesor, beépítési mód, kőfal, kapuk, zöldfelület

2.

50.

Körpince

1011/1, 1011/2

Körpince

31 pincéből álló pincesor, beépítési mód, kőfal, kapuk, zöldfelület

3.

55.

Kecskegödör

68/1, 0405, 0406/5, 0406/6, 0421, 0422/1, 0422/2, 0423, 0424, 0425, 0426, 0427, 0428, 0429, 0430, 0431

Kecskegödör utca

17 pincéből álló pincesor, beépítési mód, kőfal, kőkeret, deszkaajtó, vasalat, zöldfelület

4.

56.

Sóskúti pincesor

0420, 089
0432, 0433, 0434, 0435/1, 0435/2, 0437, 0439, 0440, 0442, 0444, 0445, 0446, 0447, 0448, 0449, 0450, 0451, 0452, 0453, 0454, 0455, 0456, 0457, 0458
0459, 0460, 0461, 0462, 0463, 0464, 0465, 0466, 0467, 0468
0469, 0470

Sóskúti út

Pincesor, beépítési mód, kőfal, kőkeret, szellőző, deszkaajtó, vasalat, évszámok, zöldfelület

Újhegy

5.

Présház

03/2

Alcsúti út

6.

Présház

06/6

Alcsúti út

Oromfalas kőház

7.

Présház

3928

4720 hrsz út

8.

Présház

3929

4720 hrsz út

9.

Présház

3934

4720 hrsz út

10.

Présház

3935

4720 hrsz út

11.

Présház

3937

4720 hrsz út

12.

Présház

3939

4720 hrsz út

13.

Présház

3945

4720 hrsz út

14.

Présház

3949

4720 hrsz út

15.

Présház

4154

4720 hrsz út

16.

Présház

4151/1

4720 hrsz út

17.

Présház

4150

4720 hrsz út

18.

Présház

4149/3

4720 hrsz út

19.

Présház

4149/2

4720 hrsz út

20.

Présház

4148

4720 hrsz út

21.

Présház

4135

4720 hrsz út

22.

Présház

4132

4720 hrsz út

23.

Présház

4128

4720 hrsz út

24.

Présház

3912

4717 hrsz út

Öreghegy

25.

Présház

553

Öreghegyi út 20.

26.

Présház

550

Öreghegyi út 22.

27.

Présház

549

Öreghegyi út 24.

28.

Présház

547/2

Öreghegyi út 26.

29.

Présház

2813

Báthori dűlő

30.

Présház

2814

Báthori dűlő

31.

Présház

2824

Báthori dűlő

32.

Présház

2691/3

Báthori dűlő

33.

Présház

2676

2302/2 hrsz út

34.

Présház

2510

2302/2 hrsz út

35.

Présház

2113

531 hrsz út

36.

Présház

2118

531 hrsz út

37.

Présház

2119

531 hrsz út

38.

Présház

2120/2

531 hrsz út

39.

Présház

2027

019/1 hrsz út

40.

Présház

2025

019/1 hrsz út

41.

Présház

2024/2

019/1 hrsz út

42.

Présház

2019

019/1 hrsz út

43.

Présház

2018

019/1 hrsz út

44.

Présház

2011

019/1 hrsz út

45.

Présház

2674/1

4701 hrsz út

46.

Présház

2670

4701 hrsz út

47.

Présház

2668/4

4701 hrsz út

48.

Présház

2603

4702 hrsz út

49.

Présház

2610

4703 hrsz út

50.

Présház

2622

4703 hrsz út

51.

Présház

2623

4703 hrsz út

52.

Présház

2037

4704 hrsz út

53.

Présház

2040

4703 hrsz út

54.

Présház

2901

4704 hrsz út

55.

Présház

2635/3

4711 hrsz út

56.

Présház

3205

4711 hrsz út

4. melléklet

Helyi jelentőségű egyedi védelem alatt álló szobrok, emlékművek, keresztek jegyzéke

A

B

C

D

E

SZÁM
ÖHT szerint

MEGNEVEZÉS

HRSZ.

CÍM

ÉRTÉKE

Belterületen

1.

908.

Szeplőtelen Szűz Mária szobor

1

Katolikus templom kertje
Hősök tere 17.

Az 1771-ben állított, 2006-ban felújított rokokó stílusban készült kőszobor a talapzattal együtt.

2.

907 a.

Kőkereszt

1

Katolikus templom kertje
Hősök tere 17.

K,b. 2 méter magas, rózsaszínes mészkő feszület, öntöttvas korpusszal és Mária-relieffel.

3

907 b.

Lauffeni Szülőföld Egyesület emlékkeresztje

1

Katolikus templom kertje
Hősök tere 17.

Műkőből faragott, két méter magas sírkő, amelyre márványtáblát helyeztek.

4

907 c.

Johann Gasbasch sírköve

1

Katolikus templom kertje
Hősök tere 17.

Mészkőből faragott sírkő német nyelvű felirattal.

5

910 a.

I. világháborús emlékmű

66

Hősök tere

1928-ban mészkőből készült négy boltívből álló emlékmű, melyre az I. világháborúban elesett 172 etyeki neve van felvésve. Középen szobor, Patrona Hungariae karján a gyermek Jézussal.

6

910 b.

II. világháborús emlékmű

66

Hősök tere

1991-ben készített műkő emlékmű, fekete gránittáblán a második világháború áldozatai 1939-45. Előtte sziklakő, melyre kereszt van vésve.

7

910. c.

Trianon emlékmű

66

Hősök tere

2010-ben készített bronz Turul szobor mészkő obeliszk tetején. Körülötte faoszlopok az elcsatolt területeket szimbolizálják.

8

910. d.

Emlékoszlop

66

Hősök tere

A tiszaszentimrei kényszermunkatáborba integrált etyeki családok emlékére állított fekete gránit emlékoszlop felirattal.

9

902.

Szommer kereszt

576/1

Alcsúti út mellett a Horvát utcánál.

Etyeki homokkőből faragott kereszt

10

Kitelepítési emlékmű

802

Remshalden

Talapzaton álló márvány emlékmű magyar és német felirattal.

Szőlőkhegyeken

11

904.

Kőkereszt

067/1

Öreghegyi út

12

906.

Kőkereszt

055/2

Zámori Kereszt

13

909.

Szt. Orbán szobor

2902/1

Újhegy

14

Bátori Tibor emlékmű

07/5

Alcsúti út, Öreg-hegy

Vörös színű terméskő

15

Heim kereszt Öreghegyi úti kereszt

019/1

Öreghegyi út

Kőkereszt festett kőkorpusszal

Keresztek külterületen

16

905.

Kőkereszt

081/1

Ödön major

17

901.

Schattmann kereszt

0108

Biai út mentén a 0110 hrsz. bekötő útnál

Kőkereszt

18

Fischer kereszt

Biai út mentén

Vörös mészkő kereszt fehér korpusszal

19

903.

Tiszekker kereszt

0255

Alcsúti út nyugati szakaszán

Kőkereszt, 1998 óta nincs rajta korpusz

TEMETŐ, keresztek és síremlékek a temetőben

20

1900 előtti sírok, keresztek

1. függelék

2. függelék

3. függelék

4. függelék