Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2015. (III.27.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2018. 09. 26- 2020. 01. 27

Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a balogunyomi székhelytelepülésen pénzügyi feladatokat ellátó köztisztviselő látja el.


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás és népi kezdeményezés;
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző



Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betölt[1]etlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal Sorkifaludi Kirendeltségén hatósági feladatokat ellátó, jogász végzettségű köztisztviselő látja el.


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás és népi kezdeményezés;
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.

Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.[2]


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal Sorkifaludi Kirendeltségén hatósági feladatokat ellátó, jogász végzettségű köztisztviselő látja el.[3]


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás és népi kezdeményezés;
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző




Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.[4]


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.[5]


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal Sorkifaludi Kirendeltségén hatósági feladatokat ellátó, jogász végzettségű köztisztviselő látja el.[6]


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás és népi kezdeményezés;
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző




Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.[7]


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.[8]


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatalban hatósági feladatokat ellátó, jogász végzettségű köztisztviselő látja el.[9][10]


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás és népi kezdeményezés;
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző




Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.[11]


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.[12][13]


28/A.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerült halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, ha a vonatkozó közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredménytelensége miatt a lakosságot érintő, az önkormányzat közszolgáltatási kötelezettsége elmaradásának veszélye fenyeget.


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatalban hatósági feladatokat ellátó, jogász végzettségű köztisztviselő látja el.[14][15]


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás és népi kezdeményezés;
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző




Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzati hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.


28/A.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerült halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, ha a vonatkozó közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredménytelensége miatt a lakosságot érintő, az önkormányzat közszolgáltatási kötelezettsége elmaradásának veszélye fenyeget.[16]


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatalban hatósági feladatokat ellátó, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el..[17]


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás és népi kezdeményezés;
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző














                                                                                         




Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.[18]


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.


8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. [19]
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.


22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel gondoskodik.[20]

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.


28/A.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerült halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, ha a vonatkozó közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredménytelensége miatt a lakosságot érintő, az önkormányzat közszolgáltatási kötelezettsége elmaradásának veszélye fenyeget.[21]


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatalban hatósági feladatokat ellátó, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el..[22]


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás;[23]
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


31/A.§ Helyi népszavazást legalább 52 fő választópolgár kezdeményezhet.[24]


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


18/A. Összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos eljárás[25]


32/A.§ (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja a kijelölt bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a kijelölt bizottság tagja részére.

(3) A kijelölt bizottság az átvételt követő 15 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(4) A kijelölt bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.

32/B.§ A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

32/C.§ A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző
















































Sorkikápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

3/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete


Sorkikápolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


1.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Sorkikápolna Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9774 Sorkikápolna, Alkotmány u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatala: Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.sorkikapolna.hu

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.[26]


2. Értelmező rendelkezések


2.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. ügyrendi kérdés: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő kérdés, javaslat,
  2. napirend: egy ülésnapon tárgyalt ügyek összessége,
  3. napirendi pont: az ülésnapon tárgyalt ügy, mely a napirend önálló részét képezi.


3. Az önkormányzat létszáma, feladat- és hatásköre


3.§        A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


4.§        Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  1. anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
  2. ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
  3. közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
  4. társul önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezetekhez.
  5. gondoskodik az országos, térségi, községi ünnepségek, rendezvények szervezéséről
  6. támogatja a civil szervezeteket.


4. A Képviselő-testület ülése


5.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ülést, valamint közmeghallgatást tart.


6.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal, az adott hónap negyedik csütörtökjén tartja ülésnapját, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.

(3) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 11-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 21-tól december 20-ig tart.

(4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 20., valamint december 21. és január 10. között rendes ülést nem tart.


5. Rendkívüli ülés


7.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

6. Közmeghallgatás


8.§ A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  1. a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
  2. a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
  3. a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.[27]


7. Előterjesztések


9.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések döntést igénylő (rendelettervezet, határozati javaslat) vagy tájékoztató jellegű anyagok.

(2) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést jogosult benyújtani:

  1. polgármester,
  2. jegyző,
  3. alpolgármester,
  4. települési képviselő,
  5. bizottság,
  6. helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(4) A Képviselő-testület elé csak az az írásos előterjesztés nyújtható be, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(5) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.


10.§ A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő- testületi ülés időpontját megelőzően tíz nappal korábban kell az előadónak benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.


11.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

  1. bevezető részből és
  2. határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

  1. a fejrészt (előterjesztő, cím),
  2. az ügy (napirend) tárgyát,
  3. a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
  4. a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
  5. a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
  6. az előterjesztő állásfoglalását,
  7. bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.


(4) A határozati javaslat tartalmazza:

  1. a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
  2. szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
  3. a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.




8. A képviselő-testületi ülés összehívása


12.§ (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.


(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a napirend előadóját,
  3. amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a sorkikápolnai civil szervezetek képviselőit,
  4. akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 2. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.


9. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről


13.§ A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő megjelenítésével.


10. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje


14.§ (1) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester szóbeli tájékoztatást ad

  1. a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;
  2. az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;
  3. a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítvány esetében a 17.§-ban foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és első napirendként tárgyalja.

(3) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy sajátkezű aláírását.


15.§ A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.


16.§ (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerülhet sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.


(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


17.§ A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

  1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
  2. rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ,
  3. az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó hallgatót,
  4. folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,
  5. súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.


11. Döntéshozatal


18.§ A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. [28]
  2. hitelfelvételhez,
  3. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
  4. díszpolgári cím adományozásához,
  5. helyi népszavazás kitűzéséhez,
  6. közterület elnevezéséhez.


19.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntés.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a polgármester és az önkormányzati képviselők nevét és szavazatát tartalmazó szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 3. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


12. Önkormányzati rendelet


20.§ Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.


21.§ (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönt a rendelet megalkotásáról.


(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelet-tervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.



22.§ (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel gondoskodik.[29]

            (2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.


13. Jegyzőkönyv


23.§ (1) A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl:

  1. az ülés jellegét;
  2. a távolmaradók nevét;
  3. a lakosság részéről megjelentek számát;
  4. az ülés megnyitásának időpontját;
  5. az ülés határozatképességét;
  6. a napirend előtti felszólalásokat;
  7. kérelemre a szó szerint elhangzottakat;
  8. a határozathozatal módját;
  9. az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete;
  10. az ülésvezető esetleges intézkedéseit;
  11. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
  12. az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
  13. az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét.

 (2) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. meghívó;
  2. jelenléti ív;
  3. írásos előterjesztések, interpellációk;
  4. titkos szavazás jegyzőkönyve;
  5. név szerinti szavazás szavazási íve;
  6. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
  7. a jegyző törvényességi észrevétele;
  8. az önkormányzati rendelet hiteles szövege;
  9. az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.


24.§ A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.


25.§ (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.


14. Települési képviselő


26.§ (1) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(2) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a képviselőt 5.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja.


15. A Képviselő-testület bizottságai


27.§ (1) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehet:

  1. polgármester,
  2. bármely képviselő,
  3. az érintett bizottság.


(2) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

(3) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre 3 fővel.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.


16. Polgármester és alpolgármester


28.§ (1)             A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.


28/A.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerült halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, ha a vonatkozó közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredménytelensége miatt a lakosságot érintő, az önkormányzat közszolgáltatási kötelezettsége elmaradásának veszélye fenyeget.[30]


29.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


17. A jegyző


30.§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatalban hatósági feladatokat ellátó, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el..[31]

30/A.§ Az önkormányzat a 6. mellékletben felsorolt társulások tagja.[32]


18. A lakossággal való kapcsolattartás formái


31.§ (1)             A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. helyi népszavazás;[33]
  2. közmeghallgatás;
  3. képviselői fogadóóra a Hivatalban kialakított képviselői fogadóirodában. 

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.


31/A.§ Helyi népszavazást legalább 52 fő választópolgár kezdeményezhet.[34]


32.§ (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint a rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt vagy megbízottját meg kell hívni.


18/A. Összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos eljárás[35]


32/A.§ (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja a kijelölt bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a kijelölt bizottság tagja részére.

(3) A kijelölt bizottság az átvételt követő 15 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(4) A kijelölt bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.

32/B.§ A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

32/C.§ A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.


19. Záró rendelkezések


33.§ (1)             Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelet.



Nárai László

polgármester



Dr. Varga Krisztina

jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. március 27. napján kihirdetésre került.



Dr. Varga Krisztina

jegyző




[1]

Módosította a 15/201.(IX.11.) ör. 1.§-a Hatályos 2015.09.12.

[2]

Módosította a 17/2015.(IX.29.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.30.

[3]

Módosította a 15/2015.(IX.11.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.12.

[4]

Módosította a 5/2016.(II.23.) ör.1.§-a Hatályos 2016.02.24.

[5]

Módosította a 17/2015.(IX.29.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.30.

[6]

Módosította a 15/2015.(IX.11.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.12.

[7]

Módosította a 5/2016.(II.23.) ör.1.§-a Hatályos 2016.02.24.

[8]

Módosította a 17/2015.(IX.29.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.30.

[9]

Módosította a 15/2015.(IX.11.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.12.

[10]

Módosította a 16/2016.(XI.23.) ör.1.§-a Hatályos 2016.09.24.

[11]

Módosította a 5/2016.(II.23.) ör.1.§-a Hatályos 2016.02.24.

[12]

Módosította a 17/2015.(IX.29.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.30.

[13]

Kiegészítette a 19/2016. (XII.13.) ör. 1.§-a Hatályos 2016.12.14.

[14]

Módosította a 15/2015.(IX.11.) ör.1.§-a Hatályos 2015.09.12.

[15]

Módosította a 16/2016.(XI.23.) ör.1.§-a Hatályos 2016.XI.24.

[16]

Kiegészítette a 19/2016. (XII.13.) ör. 1.§-a Hatályos 2016.XII.14.

[17]

Módosította a 4/2017.(III.28.) ör 1.§-a Hatályos 2017.III.29.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (IX.12.) ör. 4. § (2) bekezdése Hatályos 2017.09.13.


[19]

Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (IX.12.) ör. 4. § (1) bekezdése Hatályos 2017.09.13.

[20]

Módosította a 14/2017. (IX.12.) ör. 1. §-a Hatályos 2017.09.13.

[21]

Kiegészítette a 19/2016. (XII.13.) ör. 1.§-a Hatályos 2016.XII.14.

[22]

Módosította a 4/2017.(III.28.) ör 1.§-a Hatályos 2017.III.29.

[23]

Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (IX.12.) ör. 4. § (2) bekezdése Hatályos 2017.09.13.


[24]

Kiegészítette a 14/2017. (IX.12.) ör. 1. §-a Hatályos 2017.09.13.

[25]

Kiegészítette a 14/2017. (IX.12.) Ör. 2. §-a Hatályos 2017.09.13.

[26]

Módosította a 10/2018. (IX.25.)  ör.2.§-a Hatályos 2018.09.26.

[27]

Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (IX.12.) Ör. 4. § (2) bekezdése Hatályos 2017.09.13.


[28]

Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (IX.12.) Ör. 4. § (1) bekezdése Hatályos 2017.09.13.

[29]

Módosította a 14/2017. (IX.12.) Ör. 3. §-a Hatályos 2017.09.13.

[30]

Kiegészítette a 19/2016. (XII.13.) Ör. 1.§-a Hatályos 2016.XII.14.

[31]

Módosította a 4/2017.(III.28.) Ör 1.§-a Hatályos 2017.III.29.

[32]

Kiegészítette a 10/2018. (IX.25.) ör.1.§-a Hatályos 2018.09.26.

[33]

Hatályon kívül helyezte a 14/2017. (IX.12.) Ör. 4. § (2) bekezdése Hatályos 2017.09.13.

[34]

Kiegészítette a 14/2017. (IX.12.) Ör. 1. §-a Hatályos 2017.09.13.

[35]

Kiegészítette a 14/2017. (IX.12.) Ör. 2. §-a Hatályos 2017.09.13.