Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, i) pontjában és k) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.    Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Etyek Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezés: Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(3) A képviselők névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(4) Az önkormányzat székhelye: 2091 Etyek, Körpince köz 4.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.webetyek.hu
(6) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Etyeki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)
(7) A polgármesteri hivatal székhelye: 2091 Etyek, Körpince köz 4.

2.§ Az önkormányzat hivatalos külföldi testvér-települési kapcsolatot tart fenn a németországi Remshalden várossal.

2.    Az önkormányzat jelképei

3.§ Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

4.§ (1) Az önkormányzat zászlaja függőlegesen három részre tagolt. Az első rész a zászló területének egynegyede, fekete színű. A második rész, a zászló területének kétnegyede, fehér színű, közepén Etyek címerével. A harmadik rész a zászló területének egynegyede, piros színű.
(2) Az önkormányzat címere és zászlója használatának részletes rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

5.§ Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított címekről, kitüntetésekről és azok adományozásának szabályairól külön rendelet rendelkezik.

6.§ (1) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne a település címerével ellátott, „Etyek Nagyközség Önkormányzata” körfelirat található.
(2) Az önkormányzat pecsétjével kell ellátni:
a) a képviselő-testület által adományozott okleveleket,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokat,
c) a képviselő-testület és bizottságai ülésén, valamint a közmeghallgatáson készített jegyzőkönyveket,
d) az önkormányzat által kötött szerződéseket.
(3) A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint a hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni,
(4) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjének körívén az „Etyek Nagyközség Polgármestere” felirat olvasható:
(5) A jegyző hivatalos kör alakú bélyegzőjének körívén az „Etyek Nagyközség Jegyzője” felirat olvasható.

7.§ Az önkormányzat a szervezetére és működésére vonatkozó információkat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az webetyek.hu honlapon teszi közzé.

3.    A képviselő-testület feladat- és hatásköre

8.§ (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban számára megállapított feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységeit kormányzati funkciók szerinti besorolásban a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság, valamint a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét ki kell kérni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az arra felkért bizottság gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

9.§ A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át polgármesterre:
a)    dönt a költségvetési tartalék, esetenként legfeljebb 500.000,-Ft-ig terjedő felhasználásáról,
b)    megállapodást köt a legfeljebb 500.000,-Ft-ig terjedő vagyonügyletben,
c)    dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről,
d)    helyi szociális rendeletben meghatározott és hatáskörébe utalt pénzbeli és természetbeni támogatások megállapítása,
e)    a községi címer, zászló használatának engedélyezése,
f)    dönt az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak tekintetében a közútkezelői és a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
g)    az önkormányzat tulajdonában álló, közterületnek nem minősülő közhasználatra átadott területek rövid időtartamú, 30 napot meg nem haladó bérbeadásáról,
h)    dönt a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, a köztemetésről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendeletben meghatározott szociális ellátásokról, valamint az intézményvezető döntésének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltak szerinti, fenntartói jogkörbe tartozó felülvizsgálatáról.

10.§ A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságra:
a)    jóváhagyja az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi- gazdasági ellenőrzésének tervét és az arról szóló beszámolót,
b)    utólagos jóváhagyási kötelezettség mellett 500.000-Ft-ot meg nem haladó összeg erejéig az általános költségvetési tartalék terhére átcsoportosítást engedélyez,
c)    vizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségét és méltatlanságát,
d)    vizsgálja a képviselők vagyonnyilatkozatait.

11.§ A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a Kulturális, Sport, Szociális és Egészségügyi Bizottságra:
a)    Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatok pályázati eljárásának lefolytatása, a pályázatok elbírálása,
b)    a felajánlott szociális célú támogatások odaítélése.

12.§ A Településfejlesztési, Működtetési és Vagyongazdálkodási Bizottság utólagos elszámolási kötelezettséggel dönt a költségvetési rendeletben meghatározott éves szinten 500.000,-Ft nagyságrendű saját keret felhasználásáról.

13.§ A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a jegyzőre:
a)    dönt közterületek elnevezéséről és házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, házszámozással kapcsolatos ügyekben,
b)    dönt a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásban.

4.    Az önkormányzati képviselő

14. § A képviselő köteles a képviselő-testületi ülésen
a)    olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető az ülés méltósága, tekintélye,
b)    a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,
c)    a képviselő-testület ülését vezető személynek a képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.

15.§ (1) Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő- testület vagy szervei ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(2) A képviselő-testület tagja a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetménye, Azt a képviselőt, aki a személyes érintettség bejelentését elmulasztja, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal figyelmeztetésben részesíti.
(3) Amennyiben a képviselő képviselői tagságával, bizottsági munkájával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, így különösen a képviselő-testület rendes ülésein évente 2 alkalommal önhibájából nem vesz részt, távolmaradását előre nem jelzi, neki felróható okból nem látogatja, igazolatlanul hiányzik tiszteletdíja a mulasztás hónapjaira 50 %-kal csökkentésre kerül. A hiányzás tekintetében a jelenléti ív tartalma az irányadó. A települési képviselő távollétét az ülésről igazoltnak kell tekinteni, ha a képviselő betegség, egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol. A távollét tényét, okát – ha ennek nincs objektív akadálya – a polgármesternek előzetesen írásban jelezni kell. A távollét tényét, okát az ülést megelőzően legalább 1 órával szükséges bejelenteni.

16.§ (1) A polgármester az összeférhetetlenség vagy méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja és felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség vagy méltatlanság megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül átadja, a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság az eljárást megszünteti.
(3) A bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.    A gazdasági program és munkaterv

17.§ A képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a Mötv. 116. §-ában foglaltakkal összhangban – gazdasági programot alkot.

18.§ (1) A képviselő-testület működésének alapja – a gazdasági program végrehajtását szolgáló – éves munkaterv.
(2) Az munkatervre javaslatot, írásban, minden év november 15. napjáig a polgármesternél tehetnek:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a települési nemzetiségi önkormányzatok,
e)az önkormányzat által alapított intézmények, gazdasági társaságok vezetői,
f) a településen székhellyel rendelkező vagy működő, bírósági nyilvántartásba vett önszerveződő közösségek képviselői.
(3) A munkatervre vonatkozó javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.
(4) A képviselő-testület munkaterve figyelembe vételével ülésezik, de évente legalább 8 rendes ülést tart.
(5) A képviselő-testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.
(6) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait és a javasolt napirendeket.
(7) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület a megelőző év utolsó rendes ülésén dönt.

6.    A képviselő-testület ülései

19.§ A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatait.

20.§ A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv.-ben meghatározott időn belül és módon tartja meg. Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. Az eskü szövegét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

21.§ A képviselő-testület rendes ülése a munkatervében meghatározott időpontra összehívott ülés.

22.§ A képviselő-testület rendkívüli ülése a munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.

23.§ (1) A képviselő-testület az Mötv. 54.§ alapján évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra szóló meghívót a közmeghallgatás helyének, időpontjának megjelölésével, közmeghallgatás előtt legalább hét nappal az önkormányzat honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.
(2) A közmeghallgatáson túlmenően a képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre, vagy javaslattételre.

7.    A képviselő-testület ülésének összehívása

24.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, annak tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szempontjából tartós akadályoztatásnak minősül.
a)    30 napot meghaladó betegség vagy külszolgálat, vagy
b)    büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felmentés, vagy
c)    30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

25.§ A polgármester a képviselő-testület rendes ülését az ülést megelőzően 5 nappal írásban, elektronikusan kiküldött meghívóval hívja össze. A képviselő-testület ülésének meghívóját és előterjesztéseit elektronikus úton kell eljuttatni a képviselőkhöz és az egyéb meghívottakhoz az elektronikus levélcímükre.

26.§ A képviselő-testület rendes nyílt ülésére meg kell hívni:
1.    a képviselőket,
2.    a jegyzőt,
3.    a bizottságok nem képviselő tagjait,
4.    a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
5.    az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,
6.    a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
7.    egészségügyi tárgyú napirendi pont esetén a Fejér Megyei Kormányhivatal Móri Járási Hivatala Járási Népegészségügyi Intézete vezetőjét, valamint védőnői szolgáltatást érintő napirendi pont esetében a járási vezető védőnőt;
8.    a könyvvizsgálót,
9.    az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
10.    az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
11.    az önkormányzat által létrehozott közalapítvány kuratóriumának elnökét,
12.    az Etyeki Polgárőrség vezetőjét,
13.    az Etyeki Horgászegyesület képviselőjét,
14.    az Etyeki Borút Egyesület képviselőjét,
15.    a polgármester által megjelölt személyt, vagy szervezetet, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,
16.    a bizottság által javasolt személyt, vagy szervezetet,
17.    a Bicskei Járási Hivatal vezetőjét.

27.§ (1) Rendkívüli ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére elektronikus úton kézbesíteni kell. A rendkívüli ülésnek azonnali, 2 órán belüli időpontra történő összehívásának kiemelkedő közérdek esetében van helye. Rendkívüli ülés esetén az ülés telefonon is összehívható.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából a kiemelkedő közérdek olyan körülmény, amely bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

28.§ A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

29.§ A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén, a polgármesteri hivatal tárgyalójában tartja. A képviselő-testület döntése alapján máshol is ülésezhet.

30.§ A képviselő-testületi munka nyilvánossága biztosítása érdekében képviselő-testületi ülések meghívóit, előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, rendeleteit, határozatait az önkormányzat honlapján közzé kell tenni az információs önrendelkezési jogról és elektronikus információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően.

31.§ A 26.§-ban felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körükben a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

32.§ A határozatképesség a képviselő-testület ülésén folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását az ülést vezető polgármesternek bejelenteni. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti.  A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a rendes ülést 8 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

33.§ A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban az Mötv. 44.§-ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére köteles összehívni a képviselő-testület ülését.

8.    Előterjesztések

34.§ (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés döntést igénylő javaslat, mely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul.
(2) Előterjesztésre jogosult önállóan vagy közösen:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottságok a feladatkörükbe tartozó ügyekben,
e) a jegyző,
f) a képviselő.
(3) Az előterjesztéseket a napirendre tűzés előtt törvényességi észrevételezésre az ülést megelőző legalább 10 munkanappal korábban a jegyzőnek meg kell küldeni. A jegyző köteles az előterjesztést ellenőrizni, és szükség esetén észrevételt tenni.
(4) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé.
(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a)    a tárgykört rendező jogszabályokat,
b)    az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét,
c)    a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
d)    a mellékletek felsorolását, az előterjesztés elkészítésének dátumát,
e)    az előzményeket, különösen az adott tárgykörben hozott korábbi testületi döntéseket és azok végrehajtásának állását,
f)    a döntési javaslatokat, amelyek egyértelműen megfogalmazott rendelkező részekből állnak, a hozandó döntés indokainak felsorolását
g)    a költségkihatásokat és egyéb szükséges feltételeket, megteremtésük javasolt forrásait,
h)    a végrehajtásért felelős és a végrehajtási határidő megnevezését.

9.    A képviselő-testületi ülések napirendje, döntéshozatala, a szavazás rendje

35.§ (1) A meghívóban meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A képviselő-testület rendes nyílt ülésén kötelező napirendi pontok:
a) a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről, tárgyalásokról,
b)a polgármester beszámolója zárt üléseken hozott döntésekről.
(3) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés kezdetéig lehet írásban a polgármesternél benyújtani. A sürgősségi indítványnak meg kell felelni a 34. §-ban foglaltaknak.

36.§ (1) A polgármester az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit.
(2) A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül hozott döntése alapján lehet visszatérni. A visszatérésről hozott döntésnek tartalmaznia kell, hogy a képviselő-testület a napirendi pont első tárgyalásakor meghozott határozatot visszavonja.
(3) A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra akkor is vissza lehet térni, ha a napirendi pont tárgyalása során a képviselő-testület nem hoz döntést. Ebben az esetben a visszatérés indoka a napirendi pont első tárgyalásakor szavazásra bocsátott indítványtól eltérő javaslat lehet.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pontra való visszatérésről dönt, a napirendi pont tárgyalása jelen rendelet vonatkozó rendelkezései szerint történik.
(5) A napirendi pont tárgyalása során a vita lezárásáig az előterjesztő előterjesztését visszavonhatja. Több előterjesztő esetén a napirendi pontot akkor lehet visszavontnak tekinteni, ha arról minden előterjesztő egybehangzóan nyilatkozott.
(6) A tárgyalt előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként – a vita lezárását megelőzően – egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A vita lezárását követően csak az előterjesztő javasolhatja a tárgyalt előterjesztés napirendről való levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) A napirendi pont elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni a napirend tárgyalása új időpontjának meghatározásával. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül,egyszerű szótöbbséggel határoz

37.§ (1) Rendelettervezethez, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek.
(2) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza lehet vonni.

38.§ (1) Az előterjesztést az előterjesztő öt perces időkeretben kiegészítheti, amennyiben azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A bizottságok elnökei jogosultak a bizottság álláspontját, állásfoglalását, javaslatait öt perces időkeretben ismertetni.
(2) A napirend tárgyalása során az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai két alkalommal, alkalmanként egy perces időtartamban kérdést intézhetnek.
(3)A kérdések elhangzása után a megkérdezettek ötperces időkeretben válaszolnak.
(4) A válaszokat követően hozzászólásokra van lehetőség, személyenként két alkalommal, az elsőnél ötperces, a második alkalomnál két perces időkeretben.
(5) A napirendi pont tárgyalásakor a képviselőt személyes érintettsége okán, a vita lezárása után, egy alkalommal 1 perces hozzászólás illeti meg.
(7) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat öt perc időtartamban.
(8) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, kivéve a vita lezárását követő, a szavazás elrendelésétől a döntéshozatalig terjedő időszakot.

39.§ (1) Ügyrendi kérdésnek minősül:
a)    a napirendi pont tárgyalásának beszüntetésére, elhalasztására, elnapolására,
b)    a hozzászólások, a vita lezárására,
c)    a napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására,
d)    a szavazás elrendelésére, a szavazás módjának meghatározására, vagy
e)    tárgyalási szünet elrendelésére
irányuló javaslat.
(2) Ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

40.§ A polgármester feladatai és jogosítványai az ülés vezetése során:
a)    az ülés megnyitását követően megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ez alapján kihirdeti a képviselő-testület határozatképességét,
b)    az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,
c)    javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
d)    előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, tájékoztatást adhat a kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslatokról, interpellációkról, képviselői kérdésekről,
e)    napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
f)    tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,
g)    biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
h)    azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tárgyra térésre felszólíthatja, ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

41.§ A hallgatóság soraiból a polgármester engedélye alapján lehet felszólalni a napirendhez tartozó témában. A polgármester által elutasított javaslatról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

42.§ A képviselő-testületi ülésen történt rendzavarás esetén, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, azzal, hogy elhagyja a székét. Az ülés csak a polgármester összehívásra folytatódik.

43.§ (1) A vita lezárása után a polgármester összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésre érdemi válasz szülessen.
(2) A vita lezárása után a polgármester, vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke, vagy a jegyző megfogalmazza a végleges döntési javaslatot. A döntési javaslatot mindig úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel, vagy nemmel lehessen szavazni.

44.§ (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, határozatot hoz.
(2) A szavazás előtt a jegyző kérés esetén felvilágosítást ad a szavazás módjáról, menetéről, vagy a döntés törvényben, szervezeti és működési szabályzatban előírt feltételeiről.
(3) A polgármester a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először az egyes módosító javaslatokról szavaz, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután a javaslat egészéről dönt.
(4) Amennyiben a polgármester, bármelyik képviselő, a jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a részszavazások eredményeként a rendelettervezet, vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket, vagy téves utalásokat tartalmaz, a képviselő-testület a döntést határozattal elhalasztja.

45.§ (1) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos. A képviselő-testület döntéseit jogszabályban meghatározott kivétellel nyílt szavazással hozza. A képviselők "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő ezt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni.
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy jogszabályban meghatározott esetben név szerinti megkérdezéssel történik.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC- sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, majd a névsorral együtt az ülés vezetőjének átadja.

46.§ (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.
(2) A polgármester a titkos szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.
(3) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólapokat, borítékokat és urnát kell biztosítani.
(4) A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza:
a) a határozati javaslatot,
b) a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést,
c) a polgármesteri hivatal bélyegzőjének lenyomatát.
(5) A képviselők a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába.
(6) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok közül a szavazatok arányát, megoszlását, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amelyet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(7) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a)    a szavazás helyét és idejét,
b)    a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét és tisztségét,
c)    a szavazás során felmerült körülményeket,
d)    a szavazás kapcsán tett megállapításokat, hozott határozatokat, és
e)    a szavazás eredményét.
(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és egy tagja aláírják.
(9) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

47.§ Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl
a)     helyi népszavazás kiírása,
b)    kötelező feladat más önkormányzattól való átvételéről, illetve az arról történő lemondásról,
c)    az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon értékesítéséről való döntés.

10.    Interpelláció és kérdés

48. § (1) A képviselő az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben minden ülésen, magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz interpellációt intézhet. Az interpellációnak csak egy címzettje lehet.
(2) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást az ülést három munkanappal megelőzően 12 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani.
(3) Az interpellációkat a benyújtás sorrendjében tárgyalja a képviselő-testület.
(4) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az ülésen a címzett más tanácskozási joggal rendelkezőt, meghívott szakértőt és a polgármesteri hivatal köztisztviselőjét is felkérheti a válasz kiegészítésére.
(5) Az interpellálás joga a képviselőket a nyilvános ülésen, a napirend elfogadása után, az elsőként tárgyalt napirendi pontot megelőzően illeti meg. Ha az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésteremben, az interpellációt a következő ülésre kell halasztani. Ha az interpelláló a következő alkalommal sincs jelen az ülésteremben, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Az interpelláció akkor is előadható, ha az interpellált nincs jelen az ülésteremben.
(6) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti legfeljebb három percben. A benyújtott interpellációtól annak szóbeli ismertetésekor eltérni nem lehet. Amennyiben a szóbeli előterjesztés új információkat, tényeket tartalmaz, azt nem kell az interpelláció részének tekinteni.
(7) A válasz elhangzása után az interpelláló képviselőnek legfeljebb három percben viszonválaszra van lehetősége, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
(8) Írásban adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén a válasz ismertetését, vagy a képviselők rendelkezésére bocsátását követően jogosult az interpelláló a (7) bekezdés szerinti viszonválaszra és nyilatkozat megtételére.
(9) Ha az interpelláló a válasz elhangzásakor nincs jelen az ülésteremben, a választ elfogadottnak kell tekinteni. Írásbeli válasz esetén az interpelláló jogosult annak elfogadásáról írásban nyilatkozni a következő testületi ülésig.
(10) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.
(11) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a levezető elnök az interpellációt vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint illetékes bizottságnak vagy a jegyzőnek.
(12) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági, illetve jegyzői jelentés leadását követő ülésen az interpellációk után, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(13) Az interpelláció tárgyalása során vitának helye nincs.

49.§ Az önkormányzati képviselő az Mötv. 32. (2) b) pontja alapján önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. A kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre

11.    Az önkormányzati rendelet megalkotása

50.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik:
a)    a képviselő-testület tagjai,
b)    a képviselő-testület bizottságai,
c)    a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
d)    a jegyző,
e)    önkormányzati társulás.
(2) A polgármester gondoskodik a rendeletalkotási javaslatnak az illetékes bizottságokhoz, a képviselőkhöz, és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.
(3) A jogszabályban meghatározott közzététel és kihirdetés, az önkormányzati rendelet kihirdetésének is helyben szokásos módja az Etyeki Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. A kifüggesztés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 30 napig tart.

51.§ (1) A rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel érdekében jogszabály kötelező rendelkezésén túl - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a lakosság részére nyújtott közszolgáltatás részletes szabályait megállapító, önkormányzati rendelet-tervezet szövegét a rendelet elfogadását megelőzően.
(2) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.
(3) A véleményezési határidő legalább 8 nap.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a)    az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetési rendeletet megalapozó és a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetét,
b)    a helyi adóról, annak módosításáról szóló rendelet-tervezetét,
c)    az önkormányzati tulajdonnal való gazdálkodásra és a vagyont gyarapító beszerzésekre vonatkozó rendelet-tervezetét,
d)    a képviselő-testület szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezetét,
e)    a képviselő, és az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek járó juttatásokra vonatkozó rendelet tervezetét,
f)    az önkormányzat által adományozott díjakra vonatkozó rendelet-tervezetet,
g)    az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az a magasabb szintű jogszabály módosítása  miatt szükséges rendelkezést tartalmaz,
h)    szociális, gyermekvédelmi ellátás megállapítására, a szociális és gyermekvédelmi ellátás igénybevételéért a térítési díj megállapítására vonatkozó rendelet-tervezetet.
(5) A társadalmi egyeztetés formái a következők:
a) lakossági véleményezés a hirdetőtáblán kifüggesztett és a honlapon közzétett tervezetről,
b) közmeghallgatás, lakossági fórum, civil fórum vagy vállalkozói fórum,
c) közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel, személyekkel a tevékenységi körüket érintő rendelettervezet esetében,
(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátás során az (5) bekezdésben felsoroltak közül az a) pont szerinti formát minden esetben, a b)-c) pontok alkalmazásáról az állandó bizottság javaslatát figyelembe véve a képviselő-testület dönt.
(7) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak:
a) az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímre,
b) hagyományos módon papíralapon írásban,
c) a döntéstervezethez szervezett fórumon szóbeli hozzászólással.
(8) A beérkezett véleményekről készített összefoglalót a honlapon közzé kell tenni, valamint a közzétett rendelet-tervezetet tárgyaló bizottság, a képviselő-testület ülésére elő kell terjeszteni. Az összefoglaló készítésénél, a rendelet-tervezet tárgyalásánál nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.
(9) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is. A véleményező nevét, elektronikus levélcímét, az általa megadott egyéb személyes adatokat - a véleményekről szóló összefoglaló készítése céljából – a polgármesteri hivatal erre kijelölt munkatársa kezeli legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított fél évig.  Amennyiben a véleményezett önkormányzati rendelet nem lép hatályba, a véleményező adatait legkésőbb a vélemény beérkezését követő 3 hónapon belül törölni kell.

12.    Határozathozatal

52.§ (1) A képviselő-testületi határozata tartalmazza a döntésén túl a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét is. A testületi határozatok végrehajtásáért felelős lehet a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati bizottság elnöke, a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény, gazdálkodó szervezet vezetője.
(2) A képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról a végrehajtási határidők lejárta után a polgármester beszámol a képviselő-testületnek.

13.    A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

53.§ A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a)    az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, alakuló),
b)    a polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit,
c)    a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
d)    az ülés bezárásának idejét.

54.§ (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(2) A jegyzőkönyv a települési könyvtár részére elektronikusan kerül megküldésre.

14.    A bizottságok

55.§ (1) A bizottságok a képviselő-testület által választott, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó testületek.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a)    Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság, létszáma 5 fő.
b)    Kulturális, Sport, Szociális és Egészségügyi Bizottság, létszáma 5 fő.
d)    Településfejlesztési, Működtetési és Vagyongazdálkodási Bizottság, létszáma 5 fő.
(3) A bizottságok tisztségviselői és tagjai nevét a jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza.

56.§ A Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság feladatai:
1.    javaslatot tesz a Szervezeti és Működési Szabályzatra és vizsgálja hatályosulását,
2.    véleményezi a költségvetési koncepciót, a költségvetési javaslatot, és annak végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves és éves beszámoló tervezeteit,
3.    figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (növekedés-csökkenés) alakulására és értékeli az azt, előidéző okokat,
4.    vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését,
5.    közreműködhet az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzésében,
6.    a vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek,
7.    a polgármester bérezésére, költségtérítésére, illetve javadalmazására javaslatot dolgoz ki,
8.    képviselők, és bizottsági tagok esetében összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárást kezdeményezhet,
9.    segítséget nyújt a helyi adók elemzéséhez,
10.    önkormányzati vállalkozásokban való részvétel eldöntéséhez elemzést vége,
11.    vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését végzi,
12.    lebonyolítja a választásokat a képviselő-testület ülésein,
13.    ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza,
14.    véleményezi a rendezési tervet.

57.§ A Kulturális, Sport, Szociális és Egészségügyi Bizottság feladatai:
1.    a feladatkörébe tartozó intézmények vezetőinek kinevezési ügyeit előkészíti és részt vesz az egyeztetési eljárásban,
2.    részt vesz a községi ünnepélyek szervezésében és lebonyolításában,
3.    részt vesz a helyi sajtóban megjelenő — az önkormányzatot érintő — cikkek előkészítésében,
4.    segíti az ifjúság összefogását,
5.    előkészíti a község kulturális programját,
6.    véleményezi emlékmű és szobor állítását, utca elnevezését, közintézmény elnevezését,
7.    figyelemmel kíséri a községi sport tevékenységet és segíti a sportegyesület munkáját,
8.    közreműködik a községi sportnapok, rendezvények szervezésében, segíti a tömegsport tevékenységet,
9.    segítséget nyújt a sport- és kulturális jellegű pályázatok benyújtásához,
10.    előkészíti elbírálásra az önkormányzat által kiírt, feladatkörét érintő pályázatokat,
11.    véleményezi az ágazatba tartozó intézmények, s feladatok költségvetési terveit,
12.    ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza,
13.    a Képviselő-testület által adományozott díjak előzetes véleményezése,
14.    előkészíti az önkormányzat szociális, és egészségügyi programját,
15.    javaslatot tesz az önkormányzat által kiírt, feladatkörét érintő pályázatok elbírálására,
16.    évente tájékoztatót kér a bizottság feladatkörébe tartozó tevékenységet ellátókról.

58.§ A Településfejlesztési, Működtetési és Vagyongazdálkodási Bizottság feladatai:
1.    véleményezi a rendezési tervet,
2.    részt vesz az önkormányzat fejlesztési terveinek előkészítésében,
3.    véleményezi a céltámogatások benyújtását,
4.    figyelemmel kíséri a település környezetvédelmi helyzetét,
5.    részt vesz az önkormányzat környezetvédelmi terveinek előkészítésében,
6.    kidolgozza a közlekedési koncepciót,
7.    előkészíti a közterületek karbantartási pályázatait,
8.    javaslatot tesz az önkormányzati ingatlanvagyon jogi és műszaki felülvizsgálatára,
9.    véleményezi az önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelét,
10.    véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben készült előterjesztéseket,
11.    ellenőrzi az önkormányzati beruházásokat,
12.    ellenőrzi és folyamatosan figyelemmel kíséri a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását,
13.    részt vesz a forgalomtechnikai felülvizsgálatokban, szükség szerint javaslatot tesz a közlekedés rendjének megváltoztatására.

59.§ (1) A képviselő-testület –meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra- ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

60.§ (1) A bizottság a képviselő-testületi ülésekhez igazodóan éves munkaterv ülésezik, melyet a képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül kell elkészíteni.
(2) A bizottság rendes ülését írásban kell összehívni úgy, hogy a meghívót és az írásos előterjesztést – elektronikus levél útján – a bizottság tagjai és az egyéb érintettek az ülés előtt legalább három nappal korábban megkaphassák.
(3) A bizottságok rendkívüli ülését annak oka és tárgya megjelölésével az ülés előtt legalább 24 órával korábban kell összehívni.
(4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által megválasztott elnökhelyettes vezeti.
(5) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyző, két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

15.    A polgármester

61.§ (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.
(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(3) A képviselő-testület az Mötv. 68.§ (2)-(3) bekezdésébe tartozó esetekre vonatkozóan nem határoz meg olyan ügytípusokat, melyekben a polgármester saját hatáskörben hozhat döntést.

16.    Az alpolgármester

62. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester koordinálása alá tartozó önkormányzati feladatok a     szociális igazgatás és a környezetvédelem körébe tartozó helyi önkormányzati feladatok.
(4) Az alpolgármester minden hónap harmadik szerdáján 13.00 órától 15.00 óráig a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időt tart.
(5) Az alpolgármester a polgármestert távolléte esetén általános jogkörrel helyettesíti az önkormányzat részvételével működő társulások társulási tanácsának ülésein. Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulások felsorolását a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

17.    A polgármesteri hivatal és a jegyző

63.§ (1) A polgármesteri hivatal:
a)    ellátja az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő feladatokat,
b)    ellátja az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,
c)    végrehajtja a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester döntéseiből adódó feladatokat,
d)    ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat,
e)    biztosítja az állampolgári jogok érvényesülését és a kötelezettségek teljesülését, elősegíti az állampolgári fegyelem megszilárdítását,
f)    működése során minőségi, ügyfélbarát szolgáltatás, naprakész információk nyújtásával szolgálja a lakosság érdekeit.
(2) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a rendelet 6. függeléke tartalmazza.

64.§ A jegyző ellátja a jogszabályokban számára előírt feladatokat. A jegyző általános helyettese az önkormányzati és igazgatási csoportvezető.

18.    Nemzetiségi önkormányzatokkal, nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés

65.§ (1) A képviselő-testület a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal szorosan együttműködik. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ban meghatározottak szerint az önkormányzat a helyiséghasználatra és a feladatok ellátásra vonatkozó rendelkezéseket megállapodás keretében rendezi a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal. A megállapodást a rendelet 1.-2. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított hozzájárulást.
(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését, javaslatát a képviselő-testület köteles napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül érdemben döntést hozni.
(4) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó azon ügyekben, ahol jogszabály a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az erről szóló döntés tervezetét a nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi egyesület részére a döntés meghozatala előtt legalább 30 nappal korábban meg kell küldeni.

19.    Záró rendelkezések

66.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2012.(II.17.) önkormányzati rendelet.
    

Garaguly Tibor                                                              Dr. Ivanyik Andrea
 polgármester                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:
Ez a rendelet 2016. november 18. napján kihirdetésre került.

   Dr. Ivanyik Andrea
           jegyző