Kisvejke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 5/2015 (V.12..) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 26- 2022. 11. 23Kisvejke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 5/2015 (V.12..) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kisvejke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat neve, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Kisvejke Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7183 Kisvejke, Rákóczi u. 95.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Kisvejke község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzati hivatal megnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Kisvejkei Iroda.
2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.
(2) Kisvejke Község Önkormányzati képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.
(3) Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában – Kisvejke Község Önkormányzati Képviselő – testületét illetik.
2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetések
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja.
(2) Az Önkormányzat címere: A falu címere álló, háromszögű pajzs kék mezejében arany pajzsláb. Az arany mezőben lebegő helyzetű, kétleveles zöld szőlőfürt. A kék mezőben zöld halmon Sárkányölő Szent György alakja: balra fordult, ágaskodó ezüst méh, arany szerszámozással és vörös nyeregtakaróval, melyen Szent György ül természetes színében, ezüst páncélban. Mellvértjén vörös latin kereszt. Feltolt rostélyú ezüst sisakkal fedett fejét arany glória övezi. Baljával a kantárt fogja, felemelt jobbjával arany lándzsát markol, melyet felső végén vörös kereszttel ékített, fecskefarok-végződésű, jobbra lobogó zászló díszít. A lándzsát a lovagszent a jobbra fordult, fejét emelő, négylábú, szárnyas ezüst sárkány torkába döfi. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs KISVEJKE felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
(3) Az Önkormányzat zászlaja álló téglalap alakú, 2.1 méretarányú fehér textillap, aljában arany, felette zöld vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a zászló hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas. A zászló fehér sávjában állva helyezkedik el a község (2) bekezdésben leírt címere.
(4) Az önkormányzat címerére, zászlajára és a helyi jelképek használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(5) A képviselő-testület a községi kitüntetések alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendelet alkotott.
3. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) egyszerű szótöbbség: a határozatképes képviselő-testület jelenlévő tagjainak egynemű szavazata.
b) Határozatképesség: a képviselő-testület ülésén legalább 3 képviselő jelenléte.
c) Interpelláció: a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesteréhez, alpolgármesteréhez, jegyzőjéhez.
d) Kérdés: a Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület polgármesteréhez, alpolgármesteréhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz a Képviselő-testület vagy szervei feladat – és hatáskörébe tartozó ügyekben intézett képviselői kérdésfeltevés.
e) Minősített többség: legalább 3 képviselő igen szavazata.
f) Személyes megjegyzés: a Képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.
g) Tisztségviselők: polgármester, alpolgármester.
Az önkormányzás általános szabályai
4. Az önkormányzati jogok
5. § (1) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
(2) A képviselő-testület 5 főből áll a polgármesterrel együtt. A Képviselő-testület, valamint a bizottság névsorát az 1. függelék tartalmazza. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és őrzésének rendjét, valamint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Önkormányzati döntést:
a) a Képviselő-testület,
b.) helyi népszavazás,
c.) törvény felhatalmazása alapján a polgármester,
d.) a képviselő-testület felhatalmazása alapján (átruházott jogkörben)
da) a polgármester,
db) a képviselő-testület bizottsága,
dc) önkormányzati tárulás,
dd) jegyző hozhat.
5. Az önkormányzat feladatai és a feladatellátásban résztvevők
6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10 – 17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a Belügyminisztérium által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.
(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, és a társulások látják el.
(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását a Mötv. 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi.
7. § (1) Az Önkormányzat akkor vállalhat szabadon közfeladatokat, ha:
a) a kötelezően előírt feladatok ellátását az nem veszélyezteti;
b) annak gyakorlása nem sérti a települési érdekeket;
c) a közfeladatot törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat-, és hatáskörébe;
d) az ellátásához szükséges feltételekkel rendelkezik, vagy azokat biztosítja.
(2) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételek biztosítottak.
(3) Az Önkormányzat feladatainak jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
8. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározottakra ruházhatja át, az Mötv. 41. § (5) bekezdésében meghatározott korlátozással.
(2) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.
(3) A képviselő-testület – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – hatáskörét átruházhatja:
a) a.) a polgármesterre,
b) a képviselő-testület bizottságaira,
c) jegyzőre,
d) a törvényben meghatározottak szerint önkormányzati társulására.
(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(5) Ha az átruházott hatáskört jogszabály vagy az Önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolják, a Képviselő-testület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.
(6) A képviselő-testületi tag kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – az átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
9. § A képviselő-testület feladatainak ellátása során együttműködik a területi-, és más települési önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel.
A képviselő-testület működése
10. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés;
b) rendes ülés;
c) rendkívüli ülés,
d) ünnepi ülés.
(3) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Községháza (Kisvejke, Rákóczi u. 95.) tanácskozó termében tartja.
6. A Képviselő-testület alakuló ülése
11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. §-ában meghatározott időben és módon tartja meg.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről;
b) a polgármester eskütétele;
c) a képviselők eskütétele;
d) a szervezeti és működési szabályzat módosítása;
e) bizottságok megalakítása, külsős bizottsági tagok eskütétele;
f) alpolgármester(ek) megválasztása, eskütétele;
g) polgármester bérének, költségtérítésének megállapítása;
h) Alpolgármester(ek) tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása
i) önkormányzat képviselőjének delegálása a társulási tanácsokba;
j) tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről;
k) tájékoztató az önkormányzati képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokról;
l) tájékoztató az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi esetekről
7. A képviselő-testület rendes ülése
12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 testületi ülést tart.
(2) A polgármester a tárgysorozat megjelölésével – kivételesen – ülésszakot is megjelölhet, melynek várható időtartamát a meghívón is fel kell tüntetni.
8. A képviselő – testület rendkívüli ülése
13. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.
(2) A testületi ülést a polgármesternek 15 napon belül kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, ha azt az érintett írásban kéri.
9. A képviselő-testület ünnepi ülése
14. § (1) A képviselő-testület évfordulók, megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat.
(2) Ünnepi testületi ülésen csak az ünnep jellegére vonatkozó napirend szerepelhet.
10. A Képviselő-testület programja és munkaterve
15. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester – a hivatal bevonásával - állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé az Mötv. 116. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül.
16. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének alapja. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első rendes ülésén elő kell terjeszteni.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) tervezett főbb napirendi javaslatokat havi bontásban,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) az éves pénzügyi, gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját,
d) az adott évben beszámoltatásra kötelezetteket, illetve a tájékoztatásra felkérteket a téma megjelölésével.
(3) A munkaterv összeállításához - melyet a jegyző állít össze - a polgármester javaslatot kérhet:
a) a képviselő-testület bizottságától az elnökön keresztül;
b) a jegyzőtől, az aljegyzőtől;
c) az Önkormányzati intézmény vezetőjétől;
d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül;
(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:
a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra
b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) ha új napirend kerül felvételre.
11. A Képviselő-testület összehívása
17. § A képviselő-testület ülését a polgármester elektronikus úton hívja össze.
A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.
18. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.
(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére bejelentett email címükre kell megküldeni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket – előzetes kérés alapján - papír alapú dokumentumként kell kézbesíteni a képviselők lakcímére vagy tartózkodási helyére. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.
(2) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az összehívás okának megjelölésével - legalább 24 órával előbb küldi meg. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül is összehívható (pl. távbeszélőn keresztül).
(3) A képviselő-testületi ülés időpontjának meghirdetéséről - a helyben szokásos módon - a jegyző gondoskodik.
19. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:
a) jegyzőt, jegyző megbízottját;
b) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;
(2) A képviselő-testületi ülések további meghívottjai:
a) a napirendi pont előterjesztője, előadója;
b) azon bizottságok nem képviselő tagjai, amelyeket a napirend érint;
c) akit a polgármester indokoltnak tart.
(3) Az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő, előadó tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.
12. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága
20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.
(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.
(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
13. A képviselő-testületi ülés napirendje
21. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre-vételére szóló javaslatával.
(2) A képviselők, valamint az ülésén tanácskozási joggal részt vevők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat legfeljebb 2 percben megindokolhatják.
(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.
(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.
22. § A tárgyalandó napirendet – tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, indítványok, jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, interpellációk, kérdések – a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.
14. Határozatképesség
23. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.
(2) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.
(3) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
15. A testületi ülés tanácskozási rendje
24. § A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.
25. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:
1. figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, és attól ne térjen el,
2. felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
3. megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
4. ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.
26. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, vezeti a vitát, melynek során:
1. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet legfeljebb 5 percben
2. Az előadó szóbeli kiegészítését követően a bizottságok terjesztik elő a napirendekkel kapcsolatos előterjesztésüket, módosító javaslataikat.
3. A bizottsági vélemények elhangzása után a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles választ adni. A válaszadást követően felszólalásokra, hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
4. A bizottságok és a hozzászólók legfeljebb: rendeletalkotásnál 5 percben, egyéb fő napirendi pontnál 3 percben, második hozzászólás esetén 3 percben, egyéb napirendi hozzászólások esetében 3 percben fejthetik ki véleményüket.
(2) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok a vitában akkor kaphatnak szót, ha erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.
(7) A határozathozatal előtt a polgármester lezárja és összefoglalja a vitát.
16. A személyes érintettség
27. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv 49. §-ának megfelel. (2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt
1. önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;
2. önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;
3. a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.
17. A döntéshozatal
28. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 20. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.
(3) A testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a testület minősített többséggel dönt.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
a) törvény írja elő,
b) a képviselők egynegyede indítványozza, továbbá
(5) Ügyrendi kérdésről, a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.
29. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző vagy megbízottja közreműködésével megszámláltatja.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A titkos szavazás urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos, teendők ellátására a testület a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
30. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen, és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
31. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 42. §. 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá az 50. §-ában, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):
1. a gazdasági program, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
2. a településrendezési tervek jóváhagyása;
3. éven túli hitel felvétele;
4. gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, illetve megszüntetése;
5. alapítványi forrás átadása, átvétele;
6. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása;
7. helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező;
8. közterület elnevezése;
9. a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választás esetén a felmentés, kinevezés és vezetői megbízás visszavonása;
10. fegyelmi eljárás megindítása;
11. a testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;
12. titkos szavazás elrendelése;
13. önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használati jogának átengedése, bérbeadása, bérleti jogának átengedése, gazdasági társaságba vitele, ingyenes (közcélra történő) használatba adása, elővásárlási jogról való lemondás;
14. korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé nyilvánítása;
15. hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.
32. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a döntést.
(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.
18. A képviselő-testület döntései
33. § (1) A testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése, továbbá tudomásul vételt igénylő kérdés esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
19. Rendeletalkotás
34. § (1) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése:
1. a testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg;
2. a tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységei, illetve köztisztviselői készítik elő;
3. a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az egyeztetést a Hivatal végzi;
4. a tervezetet – a jegyző véleményével együtt – véleményezés céljából a tárgykör szerint érintett bizottságok elé kell terjeszteni.
(2) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik: A rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a testület elé. A rendelet-tervezetet általános és részletes indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
35. § (1) A rendeletek jelölése:Kisvejke Község Önkormányzata ...../…..... (hó, nap) önkormányzati rendelete a .......ról/ről.
(2) A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.
(3) A testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal kisvejkei irodájában elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik.
(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(5) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján, vagy a helyben szokásos módon közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen Legkésőbb a kihirdetést követő 3. munkanapon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 1. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.
(6) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
20. Határozathozatal
36. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.
(2) A határozatok jelölése:Kisvejke Község Önkormányzata ...../20... (hó, nap) határozata a .......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat elfogadásának időpontja.
(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A testületi döntés végrehajtásáért felelősek lehetnek:
1. a polgármester;
2. a bizottság elnöke;
3. a jegyző;
4. a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke;
5. az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője,
6. a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője.
(4) A testület határozatait meg kell küldeni a polgármesternek, jegyzőnek, képviselőknek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a testületnek.
(6) A normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.
21. A Képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
37. § (1) A testület elé kerülő anyagok fajtái:
1. tájékoztató,
2. beszámoló,
3. előterjesztés,
4. indítvány,
5. interpelláció, kérdés.
(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 18. § (2) bekezdés szerinti időpontra.
22. Tájékoztató
38. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:
1. a jogszabályok ismertetését;
2. a Képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat;
3. a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(3) Tájékoztató benyújtására a 39. § (2) bekezdésben megjelöltek jogosultak.
(4) A tájékoztató határozati javaslat tudomásul vételéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
23. Beszámoló
39. § (1) A beszámoló
24. Előterjesztés
40. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottságok, a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 35. § (2) bekezdésében írtak jogosultak. A költségvetésről, annak módosításáról, valamint a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester.
(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára. Formai szempontból az előterjesztés lehet írásos vagy szóbeli.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:
1. a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;
2. a meghozandó döntés indokainak bemutatása;
3. a vonatkozó jogszabályok megjelölése;
4. konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;
5. az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.);
6. legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését;
7. a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (visszavonás, módosítás, hatályban fenntartás);
8. az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát;
9. meg kell jelölni, hogy mely részek minősülnek minősített adatnak;
10. nagyobb terjedelmű előterjesztéshez készüljön összefoglaló.
41. § (1) A polgármester és az alpolgármester által benyújtott előterjesztéseket a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.
(2) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(3) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.
(4) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.
(5) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül az a következő ülésre már nem terjeszthető be. A szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
25. Indítvány
42. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit. (2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.
(3) Indítványt bármely képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.
(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek, az illetékes bizottságnak, az önkormányzat intézménye, gazdálkodó szervezete vezetőjének adja ki, a testületi döntés előkészítése céljából.
26. Kérdés
43. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.
(2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.
(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek
(4) Kérdést a képviselő az ülés megkezdése előtt 48 órával nyújthat be írásban a polgármesternek.
(5) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.
(6) A kérdésre adott írásbeli választ a testület csak akkor tűzheti napirendjére, ha a képviselő ezt írásbeli előterjesztésével egyidejűleg kérte.
(7) Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Erről a testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt a kérdést teszi fel – tartalmát tekintve – mint amit már feltett, és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.
27. Interpelláció
44. § (1) Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz (továbbiakban: interpelláltak) intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben. Az interpellációt írásban az ülést megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani a polgármesternek.
(2) Az interpellációra adott írásbeli választ a testület következő ülésén napirendre kell tűzni.
(3) Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet.
(4) Az interpellált a testületi ülésén, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt annak elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
(6) Az interpelláció alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással és ebbe külső szakértő is bevonható.
(7) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.
(8) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.
28. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
45. § (1) A testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 2 eredeti példányban. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján is lehet elkészíteni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.
(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:
a) napirendi pontonként:
aa) az előterjesztő (előadó) nevét, részvétele jogcímét és szóbeli kiegészítésének lényegét,
ab) a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,
ac) a felszólalók nevét, részvételük jogcímét, felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító, és/vagy kiegészítő javaslatokat,
ad) kérésére a képviselő véleményét,
ae) döntésenként a szavazás számszerű eredményét, ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,
af) a határozatok szószerinti szövegét.
b) az elhangzott kérdést, interpellációt és az arra adott válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a testület döntését;
c) az elhangzott bejelentések lényegét.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá. Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 1. számú eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyzőkönyv mellékletei:
1. az ülésre szóló meghívó,
1. az előterjesztések és azok mellékletei,
1. az ülésen elfogadott rendelet,
1. a névszerinti szavazás névsora,
1. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
1. az aláírt esküokmány,
1. a képviselői kérdésre, interpellációra adott írásbeli válasz,
1. a jelenléti ív.
(6) A jegyzőkönyv példányát a mellékletekkel együtt - az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül. A 2 számú eredeti példány az irattár számára készül.
(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv, hangfelvétel) való betekintést a Hivatalban is biztosítani kell. Az állampolgárok - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Hivatal ügyfélszolgálati irodáján megtekinthetik.
(8) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak, melyek megtekinthetőek.
(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat a képviselőknek és az abban érintetteknek meg kell küldeni.
29. A közmeghallgatás és a lakossági fórumok
46. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.
(5) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek, és a testületet erről a következő ülésen tájékoztatni.
(6) A közmeghallgatásról a 45. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jegyzőkönyvet kell vezetni.
A Képviselő-testület szervezete
30. A polgármester
47. § (1) Kisvejke község polgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a Képviselő-testületnek.
(3) A polgármester feladatait az Mötv. 67. § határozza meg. Ezen felül feladatai különösen:
1. képviseli a képviselő-testületet, biztosítja a testület demokratikus, nyilvános működését,
2. összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését,
3. gondoskodik és közreműködik a testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,
4. segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságainak a munkáját;
5. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,
6. a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét;
7. elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot.
8. elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását;
9. gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot;
10. segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;
11. kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását;
12. a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a következő testületi ülésen beszámol;
13. tevékenységével hozzájárul Kisvejke község fejlődéséhez, az önkormányzat és szervei munkájának hatékonyságához,
14. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
15. szervezi az önkormányzat és az országos főhatóságok kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és más szervezetek együttműködését,
16. kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
17. aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokat.
(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42-§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
(5) A polgármester – a testület utólagos tájékoztatása mellett – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a testület hatáskörébe tartozó önkormányzati önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatos ügyekben dönthet.
(6) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.
(7) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
31. Alpolgármester
48. § (1) A Képviselő-testület képviselő tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik, és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új Képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatás a választás napjával megszűnik.
32. A jegyző
49. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.
(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
33. A képviselő
50. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Kisvejke község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
1. A képviselő:
2. köteles részt venni a testület munkájában, ülésein,
3. részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
4. előterjesztést tehet,
5. felszólalhat,
6. indítványt tehet,
7. kérdéseket tehet fel,
8. interpellálhat,
9. szavaz a döntést igénylő ügyekben,
10. eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen,
11. köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenséget megszüntetni,
12. köteles vagyonnyilatkozatot leadni,
13. köteles igazolni a köztartozásmentes adatbázisba való felvételének megtörténtét.
(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.
(5) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a magántitok és személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. A titoktartási kötelezettsége a megbízatása lejárta után is fennáll.
51. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.
(3) Kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
(4) A testületi ülésen írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(5) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre - a Hivatal útján - 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
(6) A képviselőt feladatainak ellátásában a Hivatal folyamatosan segíti.
(7) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a hivatal részére biztosított technikai eszközöket (telefon, sokszorosító, telefax stb.) igénybe veheti.
34. Az állandó bizottságok
52. § (1) A bizottságokat képviselők és a bizottságok feladat- és hatáskörében jártas nem képviselő tagok alkotják. A bizottságok tagjaira és elnökére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatok alapján a testület minősített többséggel megválasztja a bizottságokat úgy, hogy azok elnökei és tagjainak több mint a fele képviselő legyen.
(3) A bizottság az elnök javaslatára, saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes, az elnök távolléte esetén, annak teljes hatáskörét gyakorolja.
(4) A bizottság elnöke vagy tagja a Mötv. 58. § (1) bekezdése alapján nem lehet a polgármester.
(5) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre. A bizottság megnevezése és tagjainak száma: Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő.
(6) A bizottság működési szabályait (Ügyrend) – jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.
(7) A bizottság részletes feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
35. Az állandó bizottság működése
53. § (1) A bizottság működésére, összehívására, meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a bizottság tagjainak kizárására, a döntések meghozatalára, végrehajtására, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire – e §-ban, valamint a rendelet 27. § (4) bekezdésének és 45. § (4) bekezdésének kivételével – képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább 3 nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.
(3) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára és előterjesztését napirendre kell tűzni.
(4) A meghívót a hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni, valamint a többi bizottsági elnök részére is meg kell küldeni.
(5) A jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a Hivatal osztályvezetője - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésein.
(6) A bizottság döntéseit határozattal hozza. A határozatok jelölésére - a döntéshozó megnevezése kivételével – a rendelet 36. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.
(7) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, név szerinti szavazás elrendelése esetén a bizottság számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
(8) Bizottsági határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek:
1. a polgármester;
2. a bizottság elnöke;
3. a jegyző;
4. osztályvezető;
5. az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője;
6. kivételesen a Hivatal köztisztviselője.
(9) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésén határoz.
(10) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét, és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv csak a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló ellenjegyzését követően továbbítható. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül. (9) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.
36. A bizottság elnökének és tagjainak jogosítványai és kötelezettségei, a bizottsági tagság megszűnése
54. § A bizottság elnöke:
1. összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
2. ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
3. képviseli a bizottságot,
4. a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.
55. § (1) A bizottság tagjai:
1. részt vesznek a bizottság ülésein,
1. részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
1. a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,
1. az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.
(2) A bizottság nem képviselő tagjait - a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben - a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.
56. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:
1. lemondással,
2. a képviselői mandátum megszűnésével,
3. az összeférhetetlenség kimondásával,
4. méltatlanság megállapításával,
5. felmentéssel.
(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
1. lemondással,
2. a testület megbízatásának megszűnésével,
3. a képviselői mandátum megszűnésével,
4. összeférhetetlenség kimondásával,
5. méltatlanság megállapításával,
6. visszahívással.
57. § A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztséget betöltő személyre.
37. Az ideiglenes bizottságok
58. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos községi rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a testület a bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
38. Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal
59. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre Bonyhád város, Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Mőcsény, és Váralja községek önkormányzataival.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.
(3) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét és Munkarendjét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a közös önkormányzati hivatal a megállapodás alapján Bonyhád, Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Mőcsény, Váralja községek területén is ellátja.
A helyi népszavazás
60. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról a képviselő-testület önálló rendelet alkot.
A települési nemzetiségi önkormányzat
61. § Kisvejke Község Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a községben működő nemzetiségi önkormányzatokkal.
62. § Kisvejkén az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:
1. Kisvejkei Német Önkormányzat,
2. Kisvejkei Roma Önkormányzat.
63. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Részére a meghívót a 17. §-ban meghatározott módon kell megküldeni.
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.
64. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről – a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – a Hivatal gondoskodik.
(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
65. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő testületi határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
66. § (1) A Hivatal biztosítja a Kisvejkei Roma Önkormányzat és a Kisvejkei Német Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti feladatok ellátását, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok együttműködési megállapodást kötnek.
(2) A jegyző által kijelölt szervezeti egységek segítik a nemzetiségi önkormányzat testületi működését.
(3) A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodás a rendelet 3. melléklete.
Társulások
67. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.
(2) Az önkormányzat társulásait a 3. függelék tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
39. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
68. § Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
69. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
a) a Magyar Államkincstár által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére;
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit;
c) igényli az állami és államon kívüli forrásból a támogatásokat, és egyéb pályázati támogatásokat;
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;
e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését;
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárját és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz;
h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.
40. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
70. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján látja el. Belső ellenőrök tevékenységüket közvetlenül a jegyző irányítása alatt végzik.
Az önkormányzat intézményei
71. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(2) Intézményt más településsel közösen is alapíthat, fenntarthat.
(3) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv.
(4) Az intézmény fenntartói jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja. Más településsel fenntartott intézmény esetén a fenntartói jogok gyakorlásának módjáról a társulási megállapodás rendelkezik.
(5) Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységben, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el.
(6) Kisvejke Község Önkormányzata önálló intézményt nem tart fenn.
Záró rendelkezések
72. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013. (VII.24.) önkormányzati rendelet.
1. függelék
2. függelék
3. függelék