Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018.(VI.29..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 08. 01- 2020. 06. 30

Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018.(VI.29..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2018.08.01.

Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjaés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság,a Tolna Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Szekszárdi Járási Hivatal, a honvédelemért felelős miniszterés a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017. (VII.31.) önkormányzati rendeletben megjelölt partnerek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja aközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakításaa

a) helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) településképi követelmények meghatározásával és a

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2. § Erendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott–az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. éviLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvényekvégrehajtására kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez

illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi területi és egyedi örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, vagytilalmára vonatkozóan.

4. Értelmező rendelkezések

4. § (1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben azÉtv. és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

2. Burkolt tető: homlokzatról átforduló, azzal azonos anyaghasználatú tetőfelület.

3. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes)nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, vagy felirat.

4. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

5. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről, vagy a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad információt.

6. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot,melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

7. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy, személyek, szervezet, szervezetek által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

8. Földszínek- más néven terraszínek -: a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét szürkével tört, meleg árnyalatai.

9. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védetttelepülésszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat,szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzetösszessége.

10. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság,az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint aCityLight formátumú és CityBoard formátumú eszköz.

11. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla

12. Kiselemes tetőfedés: 1m2 –nél kisebb elemekből készülő tetőfedés.

13. Más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.

14. Nagytáblás fedés: 1m2vagy annálnagyobb elemekből készülő tetőfedés, ide nem értve a burkolt tetőt, a sík fémlemez fedést és az üvegtetőt,

15. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

16. Sík fémlemez fedés: nem előre-gyártott profilozású(pl. trapézlemez, cserepes-lemez),sík fémlemezből készülő (pl. korcolt, fabetétes) fedés.

17. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%,vagy annálnagyobb mértékben korlátozott.

18. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.

19. Felmérési terv: meglévő épületről, objektumról – az adott pillanatban – készült, pontos méretekkel alátámasztott műszaki rajz.

20. Fotódokumentáció: fényképek, fotók az épület/építmény településképi elhelyezkedéséről, tömegéről, részleteiről. Felújítás esetén az eredeti és megújult állapotról is.

21. Hagyományos színezés: fehér festés, meszelés.

22. Illeszkedés elve: A környezetre jellemző meglévő építmények - hagyományos építészeti karakter - paramétereit, arányait, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének jellegét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

23. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett településképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott településkép kiterjedését szemléltető módon.

24. Fotomontázs: a meglévő - érintett - településképet ábrázoló fotóra ráillesztett, tervezett építmény rajza vagy fotója.

25. Főépület: adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

26. Melléképület: az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épület – többek között, de nem kizárólag – gazdasági épület, garázs.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

5. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez és

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. Fejezet

HELYI VÉDELEM

6. A helyi védelem célja

6. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészetiés természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

7. § A helyi védelem feladata:

a) a védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,

b)a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

8. § (1) A helyi területi védelem:

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal,

településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
védelmére terjed ki.
(2) A helyi egyedi védelem
a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás,utcabútor, emlékmű védelmére,
d) egyedi tájérték védelméreterjedhet ki.
(3) A helyi egyedi védelem alá tartozó objektumokat a rendelet 4. melléklet a) táblázatatartalmazza.
(4) A helyi területi védelemmel érintett ingatlanokat a rendelet 4. melléklet b) térképi lehatárolástartalmazza.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,

b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában,

ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,

bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,

bd) fenntartható használata biztosítható és

be) az értékvizsgálat elkészült.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet Bölcske Községi Önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) – a Bölcskei Települési Értéktár Bizottság véleményének kikérése mellett - 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 11. § szerinti értékvizsgálatot.

11. § (1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapulóokl. építészmérnök, vagy tervezői jogosultsággal rendelkező építészáltal készített értékvizsgálattal kell meghatározni.

(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

12. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.

(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 7. § szerinti értékvizsgálatot.

13. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet a képviselő-testület 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, a tulajdonossalelkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

14. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

10. A védett értékek nyilvántartása

15. § A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) az érték megnevezését,

b) helyszínrajzot,

c) a védelem szakszerű, rövid indokolását,

d) építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit, amennyiben rendelkezésre állnak,

e) fotódokumentációt,

f) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

g) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

h) építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját,

i) a védelem elrendelését tartalmazó döntés jóváhagyásának dátumát és hatálybalépésének időpontját.

11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek

16. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4) Az építészeti örökség jó karbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenységeket előnyben kell részesíteni.

(5) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, vagy gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.

(6) Az építészeti örökség bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 10 méterrel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

(7) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(8) Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

17. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet „A településképi szempontból meghatározó karakterű területek ” elnevezésű 1. mellékletetartalmazza, amelyek az:

a) átalakuló, vegyes karakter,

b) a településközpont területe,

c) a családiházas területek,

d) a pincesorok területe,

e) a gazdasági, szolgáltató területek,

f) a beépítésre nem szánt területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:

a) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,

b) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó és magterület területe,

c) a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet és a Bölcskei Nőszirmos-rét Természetvédelmi Terület és

d) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területek mint: a Közép-mezőföldi löszvölgyek elnevezésű, HUDD 20020 jelű és a Tolnai Duna elnevezésű HUDD 20023 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek.

(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.Területi lehatárolásukat „A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek” elnevezésű2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános

egyedi építészeti követelmények a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan

18. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni, amelytől eltérni nem megengedett.

(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni, ettől eltérő átalakítás, bővítés, felújítás nem megengedett.

(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színektől eltérő használata nem megengedett, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű - építészeti- - színezési megoldásokat.

(4) A homlokzatokon- nyílászárók, lábazat kivételével - a községben a hagyományos színezéstől, vagy a földszínektől eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek nem alkalmazhatók, különösen a lila és a piros.

(5) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag sík- vagy hullámlemez anyagú kerítés az utcai telekhatárra nem építhető.

13. Az átalakuló vegyes karakterű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:a területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon - azaz legfeljebb 2-2 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret, ennek hiányában 3,0 m. Az épület utcai homlokzati falának az utcai telekhatártól számított 5,0m-en belül kell állnia. Saroktelek esetében ennek egyik irányból kell teljesülnie.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) a karakter területén a 40 m2 beépített alapterületet meghaladó főrendeltetésű épület nem lehet gerendaház, vagy teljes egészben fa homlokzatú ház,

b) afőépülethomlokzatának színezése a faluban jellemző színezés fenntartása érdekében az alábbi színek és anyagok alkalmazásával lehet:

ba)vakolt falfelületen fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker és földszínek árnyalatai alkalmazhatók,
bb)a vakolt felületen finom síkbeli kiemelésekkel vakolattagozat kialakítható és ez enyhe színbeli különbséggel is kiemelhető, de síkban tartott felületen eltérő színezést nem lehet alkalmazni,
bc)a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható,
bd)faszerkezetek, faburkolatok esetén zöld, szürke, barna, fehér színezés alkalmazható
c) az utcai telekhatárra új főépület magas tetővel létesíthető,a tető hajlásszögének, agyagának, színének a közvetlenül szomszédos épületek tetőzetéhez igazodni kell, de műanyag táblás, bitumenes hullámlemezfedésnem alkalmazható. Utcai telekhatárra létesített melléképület csak falazott szerkezettel helyezhető el.
d) a magastetős épület tetejének hajlásszöge:
da) földszintes épület esetén legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,
db) emeletes épület esetén legalább 20° és legfeljebb 45° lehet,
dc) lapostető alkalmazása főépület esetében nem megengedett,
e) főépületen és 100 m2-nél nagyobb felületű, utcáról, közterületről látható melléképületen nagy táblás jellegű fedés nem alkalmazható,
f) tetőtér beépítése legfeljebb egy szintben megengedett,
g) az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel,
h) közterület felőli tetőfelületen csak tetősíkablak létesíthető, tetőfelépítmények csak az udvarra néző tetőfelületeken alakíthatók ki,
i) az utcai építési vonaltól minimálisan 5 méteres távolságban az épülettömeg befordítható,
j) az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, lábazattal, fa, vagy acél anyagú kapuzattal készülhetnek, legfeljebb 200 cm-es átlagos magassággal.
k) a karakterben az épületre szerelt(szerelt kéményt, légkondicionáló berendezést, mérőórát)csakaz oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton lehet elhelyezni,
l) azönkormányzat tulajdonát képezőközterületeken fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fa ültethető, melyhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.Légvezetékek alattés azok biztonsági övezetében fa vagy más növény a hatályos jogi szabályozásban foglalt előírások szerint telepíthető, melyet jelenleg a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I.22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontja szabályoz,
m) a meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajtól eltérő nem alkalmazható, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, vagy ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak,
n) a közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni,
o) nem megengedett a szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró, az Ültetési távolságok felsorolását tartalmazó 5. mellékletben szereplő méretekkel ellentétes helyre, a mellékletben szereplő növények telepítése.A 6. mellékletben szereplő őshonos növényfajok telepítése megengedett

14. A településközponti területekre vonatkozó területi és

egyedi építészeti követelmények

20. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) új beépítések esetében törekedni kell a karakteres (jellegzetes), kisvárosi léptéket megtartó, tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a településközpont jelleget erősítő építészeti megoldásokra,

b) az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala. Foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes,

c) melléképület a közterülettel határos homlokvonaltól minimum 10m-re építhető külön állóan, vagy a főépülethez csatlakoztatva,

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) az egységes utcakép érdekében új főépület építésekor afőépülettetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól,

b) a területen zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki, de a tető hajlásszöge 30°alatti nem lehet,

c) az építmény homlokzati kialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertőleltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények homlokzatait nem szabad úgykialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból neegységes épületegyüttes hatását keltsék. Az építmények homlokzatainak, kerítéseinekegységét részleges átfestéssel megbontani nem szabad,

d) a homlokzati architektúra és a homlokzattagolás kialakítása a településen hagyományosépítészeti karaktertől eltérő nem lehet,

e) melléképület építése a főépület szerinti anyaghasználattal, meglévő, vagy újonnan létesítendő főépület funkcionális kiegészítéseként megengedett,

f) az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető,

g) az első főépítmény utcai homlokzatán, vagy a főépítmény utcai homlokzatától mért 5méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépítményen klímaberendezés,mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz,égéstermék-kivezető tartozéka,

h) ahol kerítés készül, ott az utca és közterület felőli kerítésszakaszok falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, legfeljebb 200 cm-es átlagos magassággal, telekhatáron elhelyezve.

i) a közterületeken fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fa ültethető. Légvezetékek alatt és azok biztonsági övezetében fa vagy más növény a hatályos jogi szabályozásban foglalt előírások szerint telepíthető, melyet jelenleg a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I.22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontja szabályoz,

j) a meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajtól eltérő nem alkalmazható, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, vagy ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak,

k) a közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, a8. mellékletben szereplő fajoktól eltérő nem megengedett,

l) nem megengedett a szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró, az Ültetési távolságok felsorolását tartalmazó 5. mellékletben szereplő méretekkel ellentétes helyre, a mellékletben szereplő növények telepítése.

15. Családi házas területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

21. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) kialakult beépítésű területen új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő- oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult állapotot kell figyelembe venni,

b) előkertet az utcára jellemző állapot szerint lehet kialakítani, figyelembe véve az érintett utcaszakasz legalább 2-2 szomszédos telkének kialakult beépítését,

c) a telkeket lehatároló közterülettel határos kerítés építése a környezetben kialakult módon lehetséges, mely legfeljebb 200 cm átlagos magasságú lehet.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodjon a környezetében lévő

aa)tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
ab)kialakult párkánymagasságokhoz,
ac)tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
ad)homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz,
b) kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítható ki,
c) a magastetősépület tetejének hajlásszöge:
ca)földszintes épület esetén legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,
cb)emeletes épület esetén legalább 20° és legfeljebb 45° lehet,
d) saját vállalkozást népszerűsítő, legfeljebb 1,5 m2 nagyságú hirdetőberendezés saját telken belül csak a kerítésen vagy az épület homlokzatán helyezhető el,
e) nem megengedett a szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró, az Ültetési távolságok felsorolását tartalmazó 5. mellékletben szereplő méretekkel ellentétes helyre, a mellékletben szereplő növények telepítése.
f) a közterületeken fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fa ültethető. Légvezetékek alatt és azok biztonsági övezetében fa vagy más növény a hatályos jogi szabályozásban foglalt előírások szerint telepíthető, melyet jelenleg a villamos művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I.22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontja szabályoz.

16. Pincesorok területére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

22. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) az övezeten belül a pincék, présházak kizárólag a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építhetők illetve újíthatók fel,

b) a beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is megőrzendő,

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) a területen kizárólag a hagyományos helyi építészeti jellemzőketmagán viselő, vagy azzal harmonizáló épületek helyezhetők el, az épületek kizárólag:
aa) hagyományos falazó anyagokból (tégla, kő, vályog),
ab)hagyományos színezéssel, vagy földszínekkel,
ac)oromfalas nyeregtetős kialakítással (37 – 42 fokos tetőhajlással) készülhetnek.A nagytelkes – oldalhatáron álló – pince területeken, nem utcafronti épülettömeg esetében a kishajlású-, vagylapostető,zöldtető kialakítása is megengedett,
ad) legfeljebb 6 méter bruttó épületszélességgel, legfeljebb 7 métertetőgerincmagassággal. Az épület padlásterében vagy tetőterében térdfal kialakítása nem megengedett,
b) a tető héjalása agyag-, vagy betoncserép vörös-barna matt színárnyalatokban készülhet,
c) a– zártsorú, hézagosan zártsorú - pincesor épületeinek utcai homlokzatán az oromfalon 30/40 cm méretű szellőzőnyílásból maximum 2 darab készíthető. A tetőfelületen tetőablak nem létesíthető,
d) utcafronti homlokzaton 2 darab, maximum 40/60 cm méretű ablaknyílás készíthető,
e) a– zártsorú, hézagosan zártsorú - pincesor épületeinek bejárati ajtaja csak kétszárnyú, 160/220 cm méretű tömör fa – zsalugáterrel, vagy anélküli – nyílászáró lehet,
f) a pincék utca felöl látható homlokzati felületeinek nyílásai fa anyagból és a kialakult színezéssel – zöld, barna, okker, vörös, vagykék árnyalatokkal – készülhetnek,
g) a területen előtető, esőbeálló építése nem megengedett,
h) kerítés:tégla vagy az épület színével azonos színezésű (beton) pillérrel készülhet,kitöltése fa anyagú, áttört kialakítással megengedett.

17. A gazdasági, szolgáltató területekre vonatkozó területi és

egyedi építészeti követelmények

23. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg,

b) több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek,

c) a lakóterületekkel közvetlen szomszédos kereskedelmi-szolgáltató területeken településképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömeg formálással, anyaghasználattal és színezéssel kialakított épületek telepíthetők,

d) a településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton legfeljebb 200 cm átlagos magasságú lehet. Élősövény alkalmazása megengedett,

e) a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő zajvédő falépítése megengedett.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) az épületek anyaghasználatánál fénylő felületek nem használhatóak,

b) az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása magas tetős kialakítása az elsődleges, ezen belül a 15 méternél nagyobbfesztávúipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítással is építhető,

c) a területen a telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése kötelező.

18. Különleges – pincék kivételével - és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények

24. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) kerítés a következő módon létesítendő:

aa) külterületen általános mezőgazdasági területen, kertes mezőgazdasági területen, vízgazdálkodási területen, gazdasági erdőterületen, ha azút szélessége nem éri el a 6 métert, akkor út mellett kerítés saját területen helyezhető el, a dülőút szélétől legalább 1 méterre,

ab) külterületen általános mezőgazdasági területen, kertes mezőgazdasági területen, védelmi rendeltetésű erdőterületen, a nemút melletti oldalkerítés telekhatáron vagy saját területen helyezhető el, a szomszédos terület művelésétől függően. Gyümölcsös- szántó határon 0,5 m-t kell elhagyni,

ac) belterületen kertes mezőgazdasági területen, ha az út szélessége nem éri el a 4 métert, akkor dülőút mellett kerítés saját területen helyezhető el, az út szélétől legalább 0,5 méterre,

ad) belterületen általános mezőgazdasági területen, kertes mezőgazdasági területen, vízgazdálkodási területen, gazdasági erdőterületen, a nem út melletti oldalkerítés telekhatáron vagy saját területen helyezhető el, a szomszédos terület művelésétől függően,

ae) közlekedési szempontból a lugas végoszlop, annak rögzítése, a fa, fasor, csapadékvíz felfogó hordó és minden egyéb tárgy is akadálya lehet a közlekedésnek, így ezen tárgyak elhelyezésére is a kerítés létesítésre vonatkozó szabályok az irányadók és ezáltal ezen tárgyak elhelyezése nem megengedett,

af) az utak fölé belógó fák ágait minden évben köteles a terület tulajdonosa felpucolni 4 méter magasságig,

b) pince az épülettel szerves egységben, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

aa)az épületek homlokzata világos földszínek, lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések,
ab)az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mű-anyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható,
ac)az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható,
b) a majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határon belül fás szárúak ültetése kötelező az épület teljes szélességében 5 méterenként, északi és észak-nyugati irányban a szélvédelem érdekében,
c) zöldfelület kialakításánál:
ca)Gazdasági erdőterületen az invazív fajok telepítése nem megengedett, kivéve az akácot.
cb)nem megengedett az inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése. Nem ültethető nem őshonos, allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
cc)a6. mellékletben szereplő őshonos növényfajok telepíthetőek,
d) a kerítés anyaga fa, beton, fém oszlop és drótfonatú vagy fa anyagúbetét lehet, magassága legfeljebb 2 méter.

19. A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó

általános követelmények

25. § (1) A helyi védett értékek körét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet 4. mellékletbőltörölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, vagy tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.

20.A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény

26. § (1) Helyi védett épület esetén:

a) a helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni vagy helyre kell állítani az épület eredeti

aa)tömegformáját, tömegarányait,
ab)tetőformáját, tetőfelépítményeit,
ac)homlokzati tagozatait,
ad)homlokzati díszítőelemeit,
ae)nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
af)nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát
b) az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés)helyettesíthetők,
c) a helyi védett épület, építmény homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat,
d) a helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie,
e) a helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett,
f) a helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

21. A helyi védelem alatt álló értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

27. § (1) Égéstermék elvezetésére, szerelt kémény nem építhető.

(2) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán csak műszaki szükségszerűségből, más megoldás hiányában helyezhető el.

(3) Műholdvevő és távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

(4) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.

22. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

28. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken nem megengedett:

a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) natura 2000 területen,

d) helyi jelentőségű védett természeti területen,

e) helyi területi védelem alatt álló területen.

(3) A településkép szempontjából meghatározó,helyi területi védelem alatt álló illetve beépítésre szánt területenúj antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel.

(4) Transzformátor állomás, kábel csatlakozó szekrény

a) a helyi védett területeken csak felszín alattvagy épületben helyezhető el,

b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken az a) pontban foglaltakon kívül csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.

(5) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

a) időtálló,

b) minőségi, minőséget képviselő,

c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,

d) élénk színeket kerülő,

e) állagát hosszútávon megőrző,

f) a település karakterével összhangban lévő.

(6) Újonnan kialakuló belterületen lévő közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(7) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

V. Fejezet

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA

ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

23. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint a helyezhető el.

(2) Reklámhordozó és információs célú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(6) A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(7) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklám célra.

(8) Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(9) Bölcske közterületein reklámhordozó:

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) fa hirdetőtáblán helyezhető el.

(10) A közérdekű reklámfelület, az utas váró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Bölcske Község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

24. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

30. § (1) Bölcske közigazgatási területén a közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

25. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

31. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4) Jelentősnek minősített események esetén alkalmazható hirdető berendezések a következők lehetnek:

a) legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, melynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

b) közterület fülé kifeszített molinó,

c) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető berendezés méretkorlátozás nélkül.

26. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

32. § (1) Bölcske közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) A közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

27. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai

33. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

28. Műszaki berendezésekre, egyéb információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi követelmények

34. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,

b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

c) legfeljebb az adott tetősík 50 %-át fedheti le,

d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) A lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, vagy a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

(5) Gázmérő az épület közterület felöli homlokzatán nem helyezhető el.

(6) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

35. § (1) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(2) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat az épület közterület felőli vagy közforgalom céljára megnyitott magánterület felőli, földszinti homlokzati falfelületén vagy kerítésen helyezhető el, úgy hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához, együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Azinformációs kiegészítő elem összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 30 %-át, de egyenként legfeljebb 2 m2 lehet.

36. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) hirdető berendezés közterületen csak:

a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére

b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS

ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

37. § (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet

a) a településképi követelmények egyeztetésére,

b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére

(3) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

a) helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett településképet érintő tevékenység,

b) reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése,

c) reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz világító berendezésként valamint megvilágított módon történő elhelyezése, vagy

d) minden olyan épület esetében, amely a közterületről látható.

38. § (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban: kérelmező) papír alapon hiánytalanul benyújtott kérelmének beérkezésével indul.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) az építtető, használó és/vagy tervező nevét, címét,

b) a településképet érintő tevékenységgel érintett ingatlan pontos címét (utca, házszám, hrsz),

c) a tervezett településképet érintő tevékenység megnevezését, paramétereit és

d) mely településképi követelmény(ek)re terjed ki a kérelem.

(3) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelemnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a műszaki megoldásokat tartalmazó, a kérelem megértéséhez szükséges tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.

(4) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.

(5) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

(6) Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások során.

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

39. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm rendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárást megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a község teljes közigazgatási területén, amennyiben azok építési engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak.

(2) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

40. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a rendelet 9. melléklete szerinti kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását, aki szakmai álláspontját az e rendeletben foglalt követelmények figyelembe vételével, valamint a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(4) A Polgármester véleményében

a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a Főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5) A Polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) az (4) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.

(6) A Polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hözött döntés keretében vitatható.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

29. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

rendeltetésváltozások köre

41. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

a) helyi védelem alatt álló épületek közterületről látszó homlokzatának, tetőfelületének átalakítása, megváltoztatása, előtető építése,

b) közterületről látható új melléképület építése, valamint meglévő bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,

c) meglévő főépület, melléképület közterületről látszó homlokzatának, tetőfelületének átalakítása, megváltoztatása, előtető építése,

d) reklámok és reklámhordozók elhelyezése, vagy

e) állattartásra szolgáló és az azt kiszolgáló építmények elhelyezése.

(2) Amennyiben a reklám-, vagy hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerülsor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentésieljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozatalapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

42. § (1) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(2) A településképi bejelentési eljárásért a bejelentőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

(3) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített, a rendelet 8.melléklete szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 30 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.

(4) A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell benyújtani:

a)helyi értékvédelem alatt álló építményeken végzett építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) rövid műszaki leírást az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával
ab) (szükség szerint) alaprajzot,
ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
ad) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetében:
ba) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
bc) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is
be) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett
bf) látványtervet vagy fotómontázst.
c) A 41. § (1) bekezdés b), c), e) pontokban felsorolt esetekben:
ca) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével
cb) rövid műszaki leírást az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról,a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával
cc) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot
cd) (szükség szerint) alaprajzot
(5) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg a (4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt.
(6) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(7) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül, tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni,
a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,
b) kialakult településszerkezet (telek-szerkezet),
c) a védendő (megtartandó) adottságok,
d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,
e) településképi illeszkedés,
f) településképi követelményeknek való megfelelőség,
g) terület-felhasználás megfelelősége,
h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,
i)helyi értékvédelem alatt álló épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület sajátosságaival valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek.
(8) Amennyiben a tevékenység megfelel a (7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó, állattartásra szolgáló és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésének tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje:
a) állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,
b) reklám és reklámhordozó esetén 1 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja
c) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.
(9) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó, állattartásra szolgáló és az azt kiszolgáló építmény elhelyezést megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(10) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.
(11) A polgármester döntésével szemben Bölcske Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a határidő letelte utáni első testületi ülésen, de legkésőbb 60 napon belül történik.

ViII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

43. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le,

a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a településképi bejelentéstől eltérően megvalósított építési tevékenység,

c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése, felszólítása ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.

(2) A településképi kötelezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági határozatban rendelkezik.

(4) A településképi kötelezési eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre, melynek menete:

a) helyszíni szemle,

b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,

c) településképi kötelezés,

d) településképi bírság.

44. § (1) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településképi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.

(2) A településképi bírság mértéke:

a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 100.000 forint,

b) a polgármester elutasító döntése ellenére végzett építési tevékenység esetén legalább 200.000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 100.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,

d) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legfeljebb 1. 000.000 forint.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő

a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.

45. § (1) A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(2) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

46. § (1) A képviselő-testület a helyi területi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2) A helyi területi védelem alatt álló építmények tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 150.000 forint.

(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,

b) a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,

c) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,

d) a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,

e) a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,

f) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,

g) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.

(6) Ha az önkormányzat pénzügyi keretösszeget határoz meg a felújítás támogatására, a kérelem benyújtásának időpontját a tárgyév költségvetési rendeletében határozza meg.

31. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai

(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem
a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(5) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

48. § (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem

a) támogatásáról,vagy

b) elutasításáról.

(2) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(4) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

32. A támogatással való elszámolás szabályai

49. § (1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a táegyévet követő év január 31. napjáig.

(2) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.

(3) Az elszámolás akkor fogadható el, amennyiben az építés a településképi előírások betartásával valósult meg.

(4) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - pénzügyi ellenőrzés alapján – a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § Jelen rendelet 2018. augusztus 1. napján lép hatályba.

48. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 4/2015. (IV.7.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (5) és (9) bekezdése, a 7. § (4) bekezdése, a 12. § (3) bekezdés a), d)-i) pontja, (4) bekezdés b)-f) pontja, a 17. § (2) bekezdés a) pontja, a 20. § (2) bekezdés b), e) pontja és (3) bekezdése,a 21. § (4) bekezdése, (7) bekezdése, (8) bekezdés b) és c) pontja és (10) bekezdése, a 24. §-a, a 25. §-a, a 29. §-a, a 3. és 4. melléklete,

b) Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről és az ezekkel kapcsolatos bejelentési eljárásról szóló 17/2017. (XII. 8.) önkormányzati rendelete.