Pécsudvard község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Hatályos: 2020. 08. 31- 2023. 11. 27Pécsudvard község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Pécsudvard község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 18/2017. (IX.10.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a település sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelmét,és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a)pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása
4. § A Rendelet területi hatálya Pécsudvard község közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
3.A helyi védelem feladata, általános szabályai,
önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése.
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A fenti (1) bekezdés e)pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező települési szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
d) épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
(4) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint
megszüntetése szabályai
8. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre.
(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) helyszínrajzát,
d) rövid leírását,a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról)
f) alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
(6) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület által képviselt kulturális értéket.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(9) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
9. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.
1. Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.
2. A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén – a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzati támogatásokat szabályozó jogszabályok figyelembe vételével történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.
3. A támogatás a Képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.
6.Az egyedi védelem meghatározása és
tulajdonosi kötelezettségek
10. § Helyi egyedi védelmet kell biztosítani:
a) H1 fokozat esetében a teljes építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre,
b) HT fokozat esetében a Helyi védettségű utcaszakasz területére
11. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 30. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL
MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.
(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8.ATelepülésképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a2. mellékletben jelölt területeket.
(2) A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő inváziós fajok jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.
14. § „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(2) Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
(3) A területen jellemzően földszintes épületek építhetők
(4) Udvari épületek létesítése, kialakítása
15. § „Újépítésű lakóterület” esetén
(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
(2) A területen jellemzően földszintes vagy földszint és tetőtérrel kialakított épületek építhetők
(3) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával
b) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani
c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani
d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek
e) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően.
16. § „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén
(1) Mezőgazdasági művelésű területen (kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, szántó) mezőgazdasági épület legfeljebb földszintes lehet, lakóépület legfeljebb fölszint + tetőtér magasságú lehet.
(2) Az épületek szélessége a 9,0m-t nem haladhatja meg.
(3) Mezőgazdasági telephelyek, egyéb telephelyek esetében minden telekhatár mentén, attól legalább 1,5 m távolságra egy sor őshonos vagy honos fából fasort kell telepíteni.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a2. számú mellékletben jelölt területeket.
(2) Csak anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.
(3) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.
(4) A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.
18. § „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(1) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
(2) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.
(3) Kerítés csak hagyományos építőanyagok felhasználásaval építhető.
(4) Építmények falazatának színezése során:
a) nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek szóhasználatától eltérő színhasználat
ba) fekete,
bb) kék
bc) továbbá környezetétől jelentősen eltérő és rikító színek.
(5) A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(6) Udvari épületek, kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) építésekor az alábbiakat kell betartani:
a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet
b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben
c) az építmények fedése égetett agyag árnyalatú égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet,
d) alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó
(7) Tetőidom és hajlásszög a kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, magastető építendő 30-42 fokos hajlásszöggel.
(8) Tetőhéjaláshoz égetett agyagcserép, vagy a felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag hagyományos színezéssel
(9) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, piros és rikító szín.
(10) A rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek utcai homlokzatain, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek védett homlokzatain tilos.
(11) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, a telekhatártól számított 4 méteren belül,nem helyezhető el.
(12) Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
(13) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
19. § „Újépítésű lakóterület” esetén
(1) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
(2) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.
(3) Építmények falazatának színezése során:
b) nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek szóhasználatától eltérő színhasználat
c) nem alkalmazható
ba) fekete,
bb) kék
bc) továbbá környezetétől jelentősen eltérő és rikító színek.
(4) A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(5) Tetőidom és hajlásszög a kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, magastető építendő 30-42 fokos hajlásszöggel.
(6) Az utcai épület tetőgerincének irányát, a szomszédos ingatlanok gerincvonalával megegyezően kell kialakítani. E tekintetben a szomszédos 3-3- ingatlant kel vizsgálni, és a többségében jelen lévő irányt kell választani.
(7) Tetőhéjaláshoz égetett agyagcserép, vagy a felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag hagyományos színezéssel.
(8) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, piros és rikító szín.
(9) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, a telekhatártól számított 4 méteren belülnem helyezhető el.
(10) Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
(11) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
20. § „Jellemzőenbeépítésre nem szánt terület” esetén
(1) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
10.A helyi védelemre vonatkozó építészeti követelmények
21. § (2) Helyi egyedi védelem (H1) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén az értékleltár figyelembevételével a következő előírásokat kell betartani:
11.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők
(3) Hírközlési magas létesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el.
(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni,
(5) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(6) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:
a) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
b) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető
(7) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen és
f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
(10) Transzformátor állomás:
a) a helyi védett területeken nem helyezhető el
b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani és amely formavilágában illeszkedik a településképhez
12.A reklámhordozókra vonatkozó
településképi követelmények
23. § (1) Reklámhordozó a település közigazgatási területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint létesíthető.
(2) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(3) A településterületén 2 m2-nél nagyobb reklám elhelyezésére alkalmas reklámhordozót tartó berendezés - közművelődési célú hirdetőoszlop, információs vagy más célú berendezés - nem helyezhető el.
(4) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, előkertben nem helyezhető el.
(5) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
24. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron reklámhordozót elhelyezni nem lehet.
(2) Épület valamennyi homlokzatának egyidejűleg történő felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt homlokzatonként 100 m2-t nem meghaladó reklámfelület helyezhető el az építési hálón.
(3) A településkép védelme érdekében az építési hálón a reklámcélú felület egy egységes képben összefogottan, egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazóan jeleníthető meg.
13. Cégtábla, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére vonatkozó
településképi követelmények
25. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem biztosíthatóak, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Tetőfelületre cégér, cégfelirat nem helyezhető el.
(4) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(5) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(6) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.
(7) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(8) az 1-3 bekezdéseken túl, az épület kirakatában, kirakat portálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(9) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.
(10) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.
(11) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb
14. Az egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 10 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
Kötelező szakmai konzultáció
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
27. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester a megkereséstől számítva 8 napon belül tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultációt az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell kezdeményezni.
(3) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül, melyben foglaltakat a kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
Településképi bejelentési eljárás szabályai
16.A bejelentési eljárással érintett építmények,
reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
28. § (1) Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. Melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek közül:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
c) Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település közigazgatási területén önálló reklámtartó építmény építése, reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a magasabb rendű jogszabályban kötelezően előírt esetekben.
17.A bejelentési eljárás részletes szabályai
29. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre (4. melléklet) indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni. A papíralapú dokumentációnak eredetinek és tervező/építtető által aláírtnak kell lennie.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
A településképi kötelezés, településkép-VÉDELMI bírság
18. Településképi kötelezési eljárás
30. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le
(3) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, illetve bírság fizetésére kötelezheti.
(4) Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.
19. A településképi bírság kiszabásának településkép-védelmi bírság
esetkörei és mértéke
31. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 500 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények be nem tartása,
d) a döntés végre nem hajtása
e) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:
ea) állapota nem megfelelő,
eb) tartalma idejétmúlt vagy félrevezető,
ec) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
f) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen:
fa) az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,
fb) a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(3) A kiszabható bírság a alsó határösszege 10 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
20. A településképi követelmények
alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
32. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére anyagi és/vagy természetbeni önkormányzati támogatás (a továbbiakban: anyagi támogatás) nyújtása;
b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
33. § (1) Önkormányzati támogatásban a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa részesíthető.
(2) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedélyköteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes rajzát,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) az igényelt támogatási összeg megjelölését;
e) az önrész rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot;
f) az építési tevékenység elkészítésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a döntésnek megfelelően használja fel.
(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemről és annak formájáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzati támogatás keretösszegéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében dönt
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
21.Hatálybalépés
34. § (1) Jelen rendelet 2018. május 17.-én lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
22.Hatályon kívül helyező rendelkezések
35. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 2/2003.(lll.31.) számú Ök. rendelete (továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(2) A Rendelet 8. § (5) és (6) bekezdése hatályát veszti.
(3) A Rendelet 11. § (8) bekezdése hatályát veszti.
(4) A Rendelet 13. § (3) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
(5) A Rendelet 14. § (4) bekezdésének eb) alpontja hatályát veszti.
(6) A Rendelet 14. § (5) bekezdésének bb) alpontja hatályát veszti.
(7) A Rendelet 16. § (5) bekezdésének a) pontjában a ” magastetős kialakítással, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ.” szövegrészhatályát veszti.
(8) A Rendelet 16. § (5) bekezdésének b) pontjában a ” hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ.” szövegrészhatályát veszti.
(9) A Rendelet 17. § (3) bekezdése hatályát veszti.
(10) A Rendelet 4. mellékletének ” 1.tetőidom és hajlásszög”, ”2.tetőhéjalás”,
36. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló Pécsudvard Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete.
3. melléklet
4. melléklet
1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:
2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:
3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:
4. Fapótlás szabályai
5. Őshonos és honos fafajok
5. melléklet
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Fehér akác |
Robiniapseudoacacia |
Mirigyes bálványfa |
Ailanthusaltissima |
Keskenylevelű ezüstfa |
Eleagnusangustifolia |
Zöld juhar |
Acernegundo |
Amerikai kőris |
Fraxinuspennsylvanica |
Kései meggy |
Prunusserotina |
Kanadai nyár |
Populus x canadensis |
Nyugati ostorfa |
Celtisoccidentalis |
Cserjés gyalogakác |
Amorphafruticosa |
Kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiensparviflora |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiensgrandiflora |
Japánkeserűfű-fajok |
Fallopiaspp. |
Magas aranyvessző |
Solidagogigantea |
Kanadai aranyvessző |
Solidagocanadensis |
Közönséges selyemkóró |
Asclepiassyriaca |
Ürömlevelű parlagfű |
Ambrosiaartemisiiflora |
Arany ribiszke |
Ribesaureum |
Adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
Vadszőlőfajok |
Parthenocissusspp. |
Süntök |
Echinocystislobata |
Észak-amerikai őszirózsák |
Asterspp. |
Magas kúpvirág |
Rudbeckialaciniata |
Vadcsicsóka |
Helianthustuberosus s. I. |
Olasz szerbtövis |
Xanthiumstrumaiumsubsp. italicum |
amerikai karmazsinbogyó / amerikai alkörmös |
Phytholaccaamericana |
kínai karmazsinbogyó/ kínai alkörmös |
Phytholaccaesculenta |
japán komló |
Humulusjaponicus |
átoktüske |
Cenchrusincertus |
nem hazai tünderrózsa fajok, |
|
kanadai átokhínár |
Elodeacanadensis |
aprólevelű átokhínár/ vékonylevelűátokhínar |
Elodeanuttallii |
moszatpáfrányfajok |
Azollamexicana, Azollafiliculoides |
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharishalimifolia |
karolinai tündérhínár |
Cabombacaroliniana |
közönséges vízijácint |
Eichhorniacrassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleumpersicum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleummantegazzianum |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleumsosnowskyi |
hévizigazló |
Hydrocotyleranunculoides |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyviragú tóalma |
Ludwigiagrandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigiapeploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichitonamericanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllumaquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllumheterophyllum |
keserű hamisüröm |
Partheniumhysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicariaperfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Puerariamontana |
aligátorfű |
Alternantheraphiloxeroides |
óriasrebarbara |
Gunneratinctoria |
tollborzfű |
Pennisetumsetaceum |