Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015(IV.7.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2020. 05. 25- 2021. 10. 31

Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015(IV.7.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban biztosított véleményezési jogkörében eljáró;

Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze, Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Tolna Megyei Kormányhivatal - Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Tolna Megyei Közgyűlés Hivatala – Megyei főépítész, Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Pécsi Bányakapitányság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Közútkezelő – Baranya Megyei Területi Igazgatóság, Országos atomenergia Hivatal, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tolna Megyei Szakaszmérnökség, Tolna Megyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság – Közlekedésrendészeti Osztály, Nemzeti Környezetügyi Intézet-Közép-dunántúli Kirendeltség,

véleményét kikérve a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya Bölcske község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre ha-tósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK).

II. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2. § (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt, összevont engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.

(2) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(3) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.

(4) Felszínmozgás veszély esetén geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(5) Megújuló, alternatív energiaforrás előállítását célzó építmény (biogáz előállító, szélkerék, szélerőmű) létesítésének alapfeltétele, a létesítést megalapozó tanulmányok, szakvélemények,

  • a) akusztikai szakvélemény,
  • b) környezeti hatásvizsgálat készítése.

(6) [1]

III. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv:

  • a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
  • b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
  • c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
  • d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(2) A terv szerinti beépítésre szánt területek - külön önkormányzati rendelettel – a szabályozási terv módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

(3) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:

  • a) Lakóterület
    • aa) Lf - falusias lakóterületek
  • b) Vegyes terület
    • ba) Vt – településközponti vegyes területek
  • c) Gazdasági terület
    • ca) Gksz - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek
    • cb) Gip - ipari gazdasági területek
  • d) Üdülő terület
    • da) Üü - Üdülőházas területek
  • e) Különleges terület
    • ea) Kmü - üzemi mezőgazdasági különleges területek
    • eb) Ksp - Különleges területek.
    • ec) Kt - Különleges területek.
    • ed) Kszoc - Különleges területek.

(4) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:

  • a) Közlekedési és közműterületek
    • aa) KÖu - közúti közlekedési területek
    • ab) KÖv – vasúti közlekedési terület
  • b) Erdőterületek
    • ba) Ev - védelmi rendeltetésű erdőterületek
    • bb) Eg - gazdasági erdőterületek
  • c) Mezőgazdasági területek
    • ca) - Általános mezőgazdasági területek
    • cb) Mk - Kertes mezőgazdasági területek
  • d) Vízgazdálkodási területek – V

(5) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-2 és SZT-3 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel.

1. Közterületek kialakítása és használata

4. § (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza.

(2) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:

  • a) hirdető (reklám) berendezés,
  • b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
  • c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),
  • d) szobor, díszkút,
  • e) távbeszélő fülke.

2. Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak

5. § (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. § (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:

  • a) A közművesítettség mértéke:
    • aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be. A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történt szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.
    • ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.
    • ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.
  • b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
    • ba) Terepszint alatti építmény építési helyen belül bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
    • bb) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
    • bc) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni.

  • a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény
  • b) a közterület felé néző,
  • c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1. sz. melléklet 52) bekezdése szerint.)

(3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron illetve utcavonal menti homlokzatmagasság értéke nem lépheti túl a legnagyobb építménymagasság értékét.

(5) [2]

(6) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. § (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.

IV. FEJEZET Beépített és beépítésre szánt területek előírásai

3. Falusias lakóterület – „Lf”

6. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

  • a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
    • aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
    • ab) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
  • b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

(3) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.

(4) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:

  • a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet,
  • b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,0 m lehet.

(5) [3]

(7) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik:

  • a)Lf-1” jelű (Dunaparti kistelkes) övezet,
  • b)Lf-2” jelű (kialakult halmazos) övezet,
  • c)Lf-3” jelű (új) övezet,
  • d)Lf-4” jelű (andráspusztai) övezet,

(8) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

  • a) Lf-1 jelű építési övezet:

Lf-1 jelű építési övezet
(Dunaparti kistelkes terület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

300

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

12

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

3,5

m

A beépítettség legnagyobb mértéke

30

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

b) Lf-2 jelű építési övezet:

Lf-2 jelű építési övezet
(kialakult halmazos terület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

400

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

12

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

c) Lf-3 jelű építési övezet:

Lf-3 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

900

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

18

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

d) Lf-4 jelű építési övezet:

Lf-4 jelű építési övezet
(Andráspuszta)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

20

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

(9) [4]

(10) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

4. Településközpont vegyes terület – „Vt”

7. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének, valamint az oktatási intézmények területe tartozik.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

  • a) Vt-1 jelű építési övezet:

Vt-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

360

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

12

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló, zártsorú

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

80

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

10

25

%

b) Vt-2 jelű építési övezet:

Vt-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

25

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

80

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

10

30

%

(4) [5]

(5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0.

5. Üdülőházas üdülőterület – „Üü”

8. § (1) A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

  • a) Üü-1 jelű építési övezet:

Üü-1 jelű építési övezet (kemping)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%

b) Üü-2 jelű építési övezet:

Üü-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

40

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%

(3) Részletes előírások:

a) Az Üü-1 és Üü-2 jelű övezetben a HÉSZ 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, amennyiben az árvízvédelmi töltés lábvonalától számított 110 m-es sávon belül valósul meg új beépítés. Az övezetekben építmény a csapadék és belvízelvezető árkok kiépítését követően helyezhető el, az alátámasztó munkarészben meghatározottak szerint.

b) Az övezetben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés létesíthető.

(4) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2.

6. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató,

gazdasági terület - „Gksz”

9. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) [6] a)

Gksz-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1000

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

20

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

25

%

b)

Gksz-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

5000

m2

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

20

%

(3) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

7. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)

10. § (1) A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Gip jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1000

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

20

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

12,0

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

25

30

%

(3) Az építési övezetben nagyüzemi állattartás nem folytatható.

(4) A területen a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani.

(5) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.

(6) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

8. Különleges sport terület – „K-sp”

11. § (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-sp jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%

9. Különleges pince terület –„K-p”

12. § (1) A K-p jelű különleges terület a település pincesorok területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

  • a) Kp-1 jelű építési övezet (meglévő pincesorok)

Kp-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

kialakult

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

zártsorú

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

90

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

0

%

b) Kp-2 jelű építési övezet (nagytelkes pincék)

Kp-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

20

m

A beépítési mód

-

Oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

(3) A Kp-1 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

a) [7]

b) Gazdasági épület (pince és présház) a történetileg kialakult présházsoron kívül a szabályozási terv által meghatározott területen létesíthető.

c) Az újonnan létesülő présházas területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 8 m, legkisebb mélysége 20 m, legkisebb területe 200 m2 lehet. A területen az utak szabályozási szélessége 5,0 m.

d) [8]

e) [9]

f) [10]

g) [11]

h) [12]

i) [13]

(4) A Kp-2 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

a) A területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 20 m, legkisebb mélysége 60 m, az előkert minimális mérete 20 m lehet.

b) [14]

c) [15]

d) [16]

e) [17]

f) [18]

10. Különleges szociális otthon terület – „Kszoc”

13. § (1) A Kszoc jelű különleges terület a volt Hanzély kastély területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Kszoc jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

a kialakult terület tovább nem osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%

11. Különleges üzemi mezőgazdasági terület – „Kmü”

14. § (1) Kmü jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Kmü jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

2000

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

30

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

12,0

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

(3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

12. Közlekedési és közműterület – „KÖu”, „KÖk”

15. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A közlekedési- és közműterület az alábbi területrészeket foglalja magába:

  • a) KÖu-1 jelű övezet országos mellékút és főút,
  • b) KÖu-2 jelű övezet települési gyűjtőutak,
  • c) KÖu-3 jelű övezet települési kiszolgáló út,
  • d) KÖk jelű övezet kötötpályás – vasúti – terület.

(4) A KÖu-1 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak:

  • a) az övezet a 51. jelű és 5107. jelű utakat foglalja magába általában kialakult építési területtel,
  • b) új nyomvonal esetén legalább 40,0 m szélességű építési területet kell biztosítani.
  • c) a Köu-1 jelű övezetbe tartozó 51. j. út külterületi szakasza mentén, a tengelyvonaltól mért 100,0 – 100,0 m védőtávolság tartandó, míg az 5107. j. út mentén 50,0 – 50,0 m.

(5) A KÖu-2 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak:

  • a) a Köu-2 jelű övezetbe a belterületi és külterületi terven gyűjtőútként jelölt utak tartoznak.
  • b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új gyűjtőút esetén legalább 22,0 m építési területet kell biztosítani.

(6) A KÖu-3 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak:

  • a) az övezetbe a központi belterület valamennyi útja beletartozik,
  • b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új kiszolgáló út esetén legalább 12,0 m építési területet kell biztosítani.

(7) Országos közút illetve közforgalmú vasút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(8) A külterületi közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását az SZT-2 jelű (külterületi szabályozási) tervlap tűnteti fel: A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

13. Zöldterület

16. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak.

(2) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

  • a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el,
  • b) nem helyezhetők el sportpálya és a terület használatával nem összefüggő egyéb építmények.

14. Erdőterület - E

17. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen.

A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgaz-dálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.

a)[19]

b) Épület kialakításának feltételei:

ba) az épület földszintes legyen

bb) legnagyobb építménymagasság 7,5 m

c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, ma-gasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 10 m lehet.

(3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedé-lyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.

a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

15. Vízgazdálkodási terület - V

18. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetek:

  • a) V-1 jelű övezet: Duna folyam,
  • b) V-2 jelű övezet: tervezett vízfelület,
  • c) V-3 jelű övezet: az árvízvédművek (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) területe,
  • d) V-4 jelű övezet: ártér területe,
  • e) V-5 jelű övezet: egyéb vízfolyások területe,
  • f) V-6 jelű övezet: a Vízmű területe.

(3) Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton – a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában – vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők. Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől 10 m-es védőtávolságot kell kialakítani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani.

(4) A távlati vízbázis védőterületét, védőövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel. Az ingatlan-használati korlátozásra vonatkozó jogszabályokat a függelék tartalmazza.

16. Mezőgazdasági terület

19. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) A mezõgazdasági terület a következõ övezetekre tagolódik:

  • a) általános mezõgazdasági terület (szántó), Má-1
  • b) korlátozott használatú terület (gyep, legelõ) Má-2
  • c) kertes mezőgazdasági terület Mk

(3) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

17. Általános mezõgazdasági terület (Má)

20. § (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el.

(2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

50 000 m2

Minimális szélesség

75 m

Beépíthetõség

3 %, lakóépület max 1,5 %

Minimális zöldfelület

90 %

Maximális építménymagasság

5,5 m

a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet.

b)[20]

c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29. § 5.-7. bekezdése szerint.

ca) A birtokközpontban/kiegészítő központban, lakó funkció esetében legfeljebb 5,5 m, gazdasági funkció esetében legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet.

cb) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t.

d) Az Má-1* jelű övezetben építmény nem helyezhető el.

e) [21]

(3) [22]

(4) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű – korlátozott használatú – általános mezőgazdasági övezet nem beépíthető, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.

18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

21. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt te-rületeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. § (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető.

(2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

720 m2

Minimális szélesség

15 m

Beépíthetõség

3 %

Minimális zöldfelület

90 %

Maximális építménymagasság

4,0 m

(3) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető.

(4) [23]

(5) A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent.

(6) A telken garázs nem létesíthető.

(7) [24]

(8) A gazdasági épület előírásai:

a) A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,0 m-es építménymagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.

b)[25]

c)[26]

(9) Lakóépület elhelyezésére a gazdasági épület előírásai vonatkoznak.

a) Lakóépület építés esetén részleges közművesítettség biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás azzal egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvízbeszerzési móddal helyettesíthető.

(10) [27]

(11) A kertes mezőgazdasági területen erdő nem létesíthető.

(12) A település belterületén elhelyezkedő jelenleg is kertként művelt ingatlanokon, épület, építmény – pince kivételével – nem helyezhető el.

19. Különleges beépítésre nem szánt temető terület (Kk-t)

22. § (1) Kk-t jelű övezet: temető terület övezetre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

A kialakult terület tovább nem osztható

Minimális szélesség

Beépíthetőség

2 %

Minimális zöldfelület

40 %

Maximális építménymagasság

4 m

a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (harangláb, harangtorony) esetében legfeljebb 6 m lehet.

b) Teljes közművesítettség biztosítandó, ideiglenes közműpótlóként kizárólag zárt szennyvízgyűjtő létesíthető.

c) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak.

d) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt.

20. Kulturális Örökségvédelem - Műemlékek védelme

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza)

23. § (1) Műemléki védettségű ingatlan területén (2 számú melléklet) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatalal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala építési hatóságként jár el

(2) Műemléki környezet területén (2 számú melléklet) minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető.

(3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni.

(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához kapcsolódó eljárásban, amennyiben ezt jogszabály előírja a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatóságként vesz részt.

(5) A védett régészeti lelőhelyen végzett 50 cm-t meghaladó gépi földmunka örökségvédelmi engedélyköteles tevékenység.

(6) Minden olyan esetben, amikor régészeti telek, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg értékes feltárásra jogosult szervet ( Tolna megyében a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot) értesíteni kell, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.

(7) A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központja jogosult.

(8) A régészeti Örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhitteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.

(9) Nagyberuházások esetén az engedélyezési eljárásban az adott beruházásra vonatkozó előzetes régészeti dokumentáció az eljáró hatósághoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.

(10) Műemléki védettség a Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalánál kezdeményezhető a jogszabály szerinti formanyomtatványon.

21. Helyi védett épületek

24. §[28]

22. Táj- és természetvédelem

25. §[29]

23. Régészeti védelme

26. § (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 5. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.

(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

24. Környezetvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza)

27. § (1) Általános követelmények:

  • a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
  • b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
  • c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
  • d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
  • e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
  • f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
  • g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
  • h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
  • i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
  • j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek:

  • a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
  • b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
  • c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
  • d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(3) Speciális eljárási szabályok

  • a) Bölcske a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny és egyben kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet.
  • b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
  • c) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
  • d) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

25. Tűz elleni védelem

28. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

26. Növénytelepítési előírások

29. §[30]