1. § (1) E rendelet célja Mezőkeresztes (a továbbiakban: település vagy Mezőkeresztes) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, továbbá épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet célját a jogalkotó a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településképi követelmények meghatározásával, a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával és a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kívánja elérni.

2. § E rendelet a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre differenciáltan állapít meg szabályokat.

3. § Az e rendeletben használt fogalmakat a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.), az 1997. évi LXXVIII. törvény, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, (a továbbiakban: Tr.),az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom meghatározásaival összhangban, különös fogalom meghatározás hiányában pedig a magyar nyelvben általánosan elfogadott jelentésük szerint kell értelmezni.

4. § (1) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazása során figyelemmel kell lenni továbbá különösen

5. § A településkép megőrzése érdekében a település teljes területén kötelező a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, a település- és tájkarakter elemek, valamint a kialakult és jellemzővé vált építészeti karakter megőrzése, értékóvó fenntartása és fejlesztése.

6. § (1) Az e rendelet 5. §-ában előírt kötelezettségek megtartása érdekében a település közterületein a településkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A közutak mentén és egyéb közterületeken, az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel, színezéssel helyezhetők ki.

(2) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.

(3) A település teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4) Légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(5) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötelező érvényű határozatai és ajánlásai szerint.

(7) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a postai szolgáltató helyek, felvételi pontok és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök, postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötelező érvényű határozatai és ajánlásai szerint.

(8) Az elektronikus hírközlési építmények, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő eszközök elhelyezése és a település ellátását biztosító építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területeket kijelölése, illetve a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program”-hoz kapcsolódó és a települést érintő beruházások, fejlesztések megvalósításának biztosítása során a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és az MSZ 7487. számú szabványára, valamint az e rendeletben lefektetett szempontokra figyelemmel kell eljárni, és a már meglévő infrastruktúrák, eszközök közös használatát kell előnyben részesíteni.

(9) Az újonnan megvalósuló fejlesztések során elsősorban a meglévő alépítmény-hálózatokat, illetve ritkábban beépített területeken saját, vagy az elektromos kisfeszültségű, meglévő oszlopsorokat javasolt igénybe venni.

(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók zöldmezős beruházásai esetén új, földalatti infrastruktúra kiépítése támogatandó, kizárólag műszaki racionalitás alapján – korlátozott mennyiségben – a meglévő oszlopsoros hálózat meghosszabbítására is sor kerülhet.

(11) Celluláris mobilhálózat kiépítése esetén ugyanazt a frekvenciát használó cellák között megfelelő távolságnak kell lennie az interferencia elkerülése végett.

(12) Antennák helyének meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy olyan helyekre telepítsék az antennákat, ahol az előfizetők igénybe vehetik azokat; az állomásnak a legcélszerűbb olyan helyen állnia, ahol magas a mobiltelefon használók száma. Egy-egy bázis állomás telepítésének tervezésekor figyelembe szükséges venni a terep adottságait, a környezetet (szomszédos házak és objektumok magassága, környező fák magassága és lombozottsága, sűrűsége). A helyszín megközelítési lehetőségeit (út, árterület), a helyszín infrastrukturális adottságait és az elektromos áram betáplálás megvalósíthatóságát. Figyelembe kell venni továbbá a jogszabályokat, a környező bázisállomások elhelyezkedését a bázisállomások egymásra hatása miatt, a meglévő lefedettséget és a társszolgáltatók állomásainak elhelyezkedését. Mindezek során számításba kell venni a meglévő objektumok (torony, víztorony, kémény, templomtorony, magasabb ipari létesítmények, lakóépületek) használatának lehetőségét.

(13) A hálózatfejlesztésben és a digitális gazdaság fejlődésében érintett állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek együttműködésének lehetővé tételével kell a lakossági igényeket a műszaki megvalósíthatóságot és a településkép védelmét összhangba hozni.

(14) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település központi területén, az alábbi feltételekkel:

(15) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(16) Építési tevékenység idejére építési reklámháló – amennyiben a polgármester engedélyezi –, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(17) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 9 m2-t nem haladhatja meg.

(18) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(19) Reklámot elhelyezni a megengedett övezetekben csak az utas váró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén; az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.

(20) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a kormányhivatal ellenőrzi.

7. § (1) A település területén a településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a terepülésre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett, ezért épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az általános érvényű szabályokon kívül a 1. számú mellékletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: telepítés, architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

(3) Az illeszkedés tekintetében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:

(4) Az épületekre vonatkozó általános építészeti követelményeket – különösen a (3) bekezdésben foglaltakat – e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Főépületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető le cementkötésű, fém, műanyag anyagú hullámlemez, fém trapéz és cserepes lemez, bitumenes zsindely és hullámlemez alkalmazásával. A kék és zöld színű tetőfedést kerülni kell.

(6) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit országos vagy helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra takarás nélkül nem lehet elhelyezni.

8. § (1) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni. Az utcáról látható előkertek elsősorban díszkertként alakítandók ki.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat.

(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfafaj telepítendő. Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők.

9. § (1) A zöldfelületek kialakítása, gondozása, a növénypótlás és a tájvédelem előírásainak megtartása során az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt inváziós, idegenhonos növényfajok telepítése tilos, helyettük az 3. számú mellékletben felsorolt növényfajok telepítése ajánlott.

(2) Zöldfelületek magán- és közterületen történő kialakítása, növénypótlás és a zöldfelületek gondozása, és a tájvédelem előírásainak megtartása során az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet figyelembevételével kell eljárni.

(3) E rendelet elfogadásával az önkormányzat településképi szempontból meghatározó jellegükre tekintettel településkép védelmi területként helyi védelem alá veszi az e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt

11. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

12. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő helyi építészeti és természeti örökség és értékek

13. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 5. számú mellékletben meghatározott területeket (a továbbiakban: településkép védelmi terület). A területi védelem a 6. számú mellékletben meghatározott területeken

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

(4) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

(5) Helyi védelem alá helyezési eljárás hiányában is helyi védelem alatt állónak tekintendő bármely örökségvédelemért felelős hatóság által nyilvántartásba vett valamennyi régészeti lelőhely és régészeti védőövezet, valamint nyilvántartott műemléki érték, műemlék és műemléki terület.

14. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

15. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

16. § (1) Az építészeti örökség szakmai szempontok szerinti feltárása során értékvédelmi dokumentáció készül a védetté nyilvánítás megalapozására.

(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a települési főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Mezőkeresztes építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

17. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 9. §-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

18. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 9. §-ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi védelem alá helyezés költségei a kezdeményezőt terheli. Természetes személy kezdeményezése esetén a költségeket az önkormányzat átvállalhatja.

(3) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

19. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

20. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

21. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(8) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(10) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(11) A helyi védettségű épület jó karbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jó karbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(12) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

(14) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.

(16) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

22. § Mezőkeresztes településképi szempontból meghatározó területei – azaz jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészei – településképének védelme érdekében településkép védelmi terület kerül kialakításra az 1. számú mellékletben jelölt határok között.

23. § A hely védettség alatt álló településkép védelmi területek és helyi egyedi védettséget élvező értékek hatékonyabb védelme érdekében az e rendelet 5-10. §-aiban foglalt rendelkezések kötelező jellegűek, azoktól eltérni nem lehet.

24. § (1) Az 5. számú mellékletben megjelölt helyi területi védelemmel érintett területen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett. A kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez nem illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával nem helyezhetők el. Anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet. Az 5. számú mellékletben megjelölt területeken az épületek homlokzati színezésénél törekedni kell a meglévő, hagyományos architektúrák használatára, színezésében csak a pasztell színek megengedettek, rikító színek használata tilos, homlokzat részleges festése nem javasolt.

(2) Az 5. szám mellékletben megjelölt területen lévő épületek utcai homlokzatának tagozódását és utcai homlokzat felőli formáját, tetőhajlásszögét meg kell tartani. A tetőhéjazat cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos anyagú, méretű, színű fedésre kell törekedni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el. A tetőhéjalásnál műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez, bitumenes szindely, valamint rikító, kirívó színek (pl.élénk piros, kék, zöld) nem alkalmazhatók.

(3) Épületek részleges homlokzat-felújítása nem megengedett. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(4) Tilos a portálok 25%-ot meghaladó felületének fóliázása, erős, rikító színek, minták alkalmazása.

(5) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén törekedni kell a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezésére.

(6) Műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése közterületről látható módon nem megengedett.

25. § (1) A helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékét eredeti építőanyagában, de legalább az eredetivel azonos anyaghasználattal kell megőrizni.

(2) Helyi védettségű építészeti örökség bővítése vagy új építmény építése során az új hozzátétel anyaghasználata az eredeti építészeti érték anyaghasználatától eltérő is lehet, de az eredeti és új részeknek harmonikus egységet kell alkotniuk.

26. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény tömegét eredeti állapotának megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(2) Helyi egyedi védettségű építményre emeletráépítés nem megengedett.

(3) Helyi egyedi védettségű építmények tetőtér beépítése csak az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság – megtartása mellett, egyszintesen, alakítható ki.

(4) Helyi egyedi védettségű építmény jelentős bővítése esetén az új hozzátétel a tömegformálás tekintetében korunk építészeti eszközeivel alakítható, formai megoldásokban, anyaghasználatban, színben, a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeire való tekintettel. Az új hozzátétel a védett építészeti érték érvényesülését nem csökkentheti.

(5) Helyi egyedi védettségű építmény kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel tömegformálása a korabeli állapot ismétlésével vagy analógiák alapján is kialakítható.

27. § (1) Helyi védettségű építészeti érték homlokzatait (beleértve a közterületről nem látható belső udvari homlokzatokat is) eredeti állapotuknak megfelelően kell megtartani látványában.

(2) Helyi védettségű építészeti érték jelentős bővítése esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

(3) Helyi védettségű építészeti érték kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(4) Helyi egyedi védettségű építmény és helyi egyedi védettségű épületegyüttesben új épület homlokzatai korunk építészeti eszközeivel alakíthatók, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeivel vagy a helyi egyedi védettségű épületegyüttes karakterével, építészeti értékeivel összhangban áll.

28. § (1) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes táj- és kertépítészeti alkotások megőrzésére.

(2) Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.

29. § (1) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes növényzet megtartására.

(2) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások helyreállítása az elsődleges szempont.

(3) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások helyreállítása mellett törekedni kell arra, hogy az építészeti értékek lehetőség szerint közterületről is láthatóak legyenek.

30. § Helyi védettségű építészeti örökségen vagy annak közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték megfelelő érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

31. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

32. § (1) Helyi védelemmel érintett építmény belső kialakítása, funkciója lehetőség szerint megtartandó. Új funkció szükségessége esetén törekedni kell az eredeti belső kialakítás megőrzésére az alaprajzi elrendezés és a belsőépítészeti megoldások tekintetében egyaránt.

(2) Helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást lehetőség szerint az eredeti helyén kell megtartani.

33. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező az 5. és 6. számú mellékletben meghatározott helyi védelem alatt álló területek, épületek és az Étv.33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.

(3) A szakmai konzultációt a folyamatosan foglalkoztatott települési főépítész vagy annak hiányában a polgármester látja el.

(4) A főépítész vagy a polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester nyilvántartásba veszi.

(6) A településképi szakmai konzultáció e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a Tr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. § (1) Az építési tevékenység esetén a polgármester településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a Tr. és e rendelet szabályai szerint. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt estekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

35. § (1) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(4) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

36. § (1) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmet a papíralapon lehet benyújtani, amelyhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.

(2) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmazza:

(3) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza:

37. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

38. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett – papíralapú – kérelemre indul, amelyet a főépítészhez kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

39. § (1) A 37. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portál kialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

(3) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

40. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(3) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § szerint településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, vagy az 57. § (9) bekezdése értelmében önkormányzati településképi bírságot szabhat ki.

41. § A településképi bejelentési eljárás e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a Tktv., a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály és a Tr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le vagy önkormányzati településképi bírságot szab ki – a 37. § e) pontja kivételével - a településképi bejelentési kötelezettség

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

(3) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(6) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást a a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály szerint folytatja le a polgármesteri hivatal.

(7) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A Polgármesteri Hivatal az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

(8) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege

(9) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

(10) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(11) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

43. § Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében pénzügyi eszközökkel is támogatható a településkép védelmét, önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat. A támogatási rendszer részletes tartalmát e rendelet határozza meg az Európai Unó támogathatósági szabályaira is figyelemmel, a Tktv. 7. §-ával összhangban.

44. § (1) Az Önkormányzat e rendelet 6. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti, azokhoz pénzbeli támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás).

(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosíthatja.

(3) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot – amennyiben a támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében előzetesen biztosította – évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írhatja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

45. § E rendelet 2017. december 31. napján lép hatályba.

46. § (1) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult véleményezési és bejelentési eljárásokra, valamint a kötelezési eljárásokra és szankciórendszerre vonatkozóan az eljárás indulásakor hatályban volt szabályok alkalmazandók.

47. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti 24/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók, és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről és tilalmáról, és az elhelyezésükhöz szükséges településképi bejelentési eljárás szabályairól.