Murga Község Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 11. 30- 2022. 12. 14

Murga Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2019.11.30.

Murga Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Korm.rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Murga község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § A helyi védelem célja a község településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedék számára történő megóvása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az eltérő karakterű településrészek arculati jellemzőinek védelme, valamint az illeszkedés elősegítése.

4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Védett érték: a területi, továbbá az egyedi védelmet igénylő építészeti, építészet-történeti, várostörténeti szempontból védelemre érdemes épület, épületegyüttes, építmény, épített környezet.

2. Áttört kerítés: olyan kerítés, melynél a tömör felületek aránya nem haladja meg a teljes felület 60 %-át, lábazata legfeljebb 80 cm magas, pillérei legfeljebb 50 cm szélességűek.

3. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;

4. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

5. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

6. Más célú berendezés: a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, a korlát, a közműszekrény, a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

5. § A helyi védelem feladata a helyi védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a lakossággal történő megismertetése; továbbá a védett helyi értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

6. § (1) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve is élhet.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) Egyedi védelem esetén:

- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
- a hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, területrész, épületrész),
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
- a kezdeményezés indoklását.
b) Helyi területi védelem esetén:
- az együttes megnevezését, körülhatárolását,
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
- a kezdeményezés indoklását.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell az érdekelteket:

a) az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek;

b) a területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) az illetékes örökségvédelmi hatóságot.

(3) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

8. § (1) A védetté nyilvánításra, illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánításról, illetve a védettség megszüntetésről a Képviselő-testület rendelettel, annak elutasításáról határozattal dönt.

(3) A helyi védettség kimondásáról (megszüntetéséről) az érdekelteket értesíteni kell, illetve az erről szóló képviselő-testületi rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

9. § (1) A védelmet a Képviselő-testület megszünteti, ha a védett értéket műemléki védelem alá helyezik, vagy a védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, illetve ha a helyreállítás költsége nem áll arányban a védett építmény értékével.

(2) Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, gondoskodni kell:

- a védett érték felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről;
- az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

10. § (1) Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, rendeltetését és használatának módját,

b) pontos helyét (helyiség, utca, házszám, helyrajzi szám), és tulajdonosát,

c) a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,

d) védettségi kategóriát, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés szakszerű indokolását,

e) az értékeket bemutató térképet, terv- és fotóanyagot,

f) a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, mértékét és célját

g) a védett értékeket érintő hatósági határozatok másolatát.

(3) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

3. Az egyedi védelem meghatározása

11. § A helyi egyedi védett értékeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12. § (1) A tulajdonos köteles a helyi védett érték jókarbantartásáról, állapotának megóvásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.

(2) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(3) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának, megőrzésének feltételeként a tulajdonosnak törekednie kell az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatra. Amennyiben a védett értéket a rendeltetéstől eltérő használat, vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat veszélyezteti, úgy e tevékenységeket az illetékes hatóságnak a hatályos jogszabályok keretei között történő korlátozása, illetve tiltása alapján meg kell szüntetni.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § Murga településképi szempontból meghatározó területei a 2. mellékletben lehatárolt

a) történeti településrész

b) településközpont

c) beépítetlen zöldfelület

d) beépítetlen belterület.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

14. § (1) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell: adott épületen eltérő jellegű építőanyagok, eltérő jellegű színezések az utcai homlokzatokon nem alkalmazhatók.

(2) Az utcai homlokzatok felületképzése nem készülhet a természetes anyagoktól (tégla, kő, fa, vakolat) eltérő anyagból.

(3) Az építmények falának színezése során nem alkalmazható a fekete, a kék, a lila, a piros, és hasonlóan rikító hatást keltő színek.

(4) A magastetős lakó- és középületek tetőhéjalásánál nem használható a következőkben fel nem sorolt anyag: agyagcserép, betoncserép, természetes pala, fémlemez fedés (horganyzott natúr, szürke, antracit, vörös-barna színben).

15. § Utcai kerítés anyagaként sík-, hullám- vagy trapézlemez nem alkalmazható.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

16. § A beépítési mód (oldalhatáron álló, szabadon álló) és telepítés tekintetében (pl. előkert mérete) illeszkedni kell a környező és jellemző beépítésekhez.

17. § (1) Az egységes utcakép érdekében az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya és az épület szintszáma, magassága tekintetében illeszkedni kell az utcában jellemzően kialakult állapothoz.

(2) Az lakó- és középületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős formában készülhet, hajlásszöge 35-45o lehet. 35o-nál alacsonyabb hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület legfeljebb 50%-án alkalmazható, az utcai tetőfelület kivételével.

18. § (1) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetben lévő épületekhez illeszkedjen; a homlokzatszélesség, párkány- és gerincmagasság a környezetben kialakult mértéket ne haladja meg.

(2) Meglévő épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva kell kialakítani úgy, hogy az épület magassági csatlakozásait, a tető hajlásszögét, a tetőidom formáját, a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését, az alkalmazott homlokzati építőanyagok textúráját és az építmények színezését is figyelembe kell venni.

(3) Az épületek közterületre néző homlokzatán, utcai tetőfelületén és az utcai kerítéseken klíma-berendezés kültéri egysége, parabola antenna, szélkerék, szerelt kémény nem helyezhető el, illetve homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető.

19. § A település területén új épület csak oly módon engedélyezhető, hogy építése során a meglévő terep rendezésének szükségessége nem haladhatja meg az 1,5 m-t, a azt meghaladó tereprendezés csak különösen indokolt esetben, (életveszély elhárítás) végezhető.

20. § A támfalakat természetes kővel, tégla-kő vegyes burkolattal, faburkolattal, vagy más anyag (beton) esetében zöldhomlokzatként kell kialakítani.

21. § (1) Az egységes utcakép érdekében az utcákban egységes növényfaj telepítendő.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket lehetőség szerint zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

(4) A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(5) A telepítendő fás szárú növényfajok az e rendelet 1. függelékében szereplő őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek.

(6) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítését vagy behurcolását és terjedését meg kell akadályozni, ennek érdekében e rendelet 1. függelékében szereplő növényfajok nem telepíthetők. Ha a pótlás inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.

8. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

22. § (1) Helyi védett épületen végzendő bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányokat, tetőformát, párkány- és gerincmagasságot, nyílásrendet és a nyílások osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.

(2) Helyi védett épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve - ha a telekszélesség lehetővé teszi - udvari keresztszárnnyal is lehetséges, az utcai homlokzattól legalább 5,0 m-rel hátrább húzva. A keresztszárny szélessége és gerincmagassága főépület szélességét és gerincmagasságát,nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú tetővel fedhető.

(3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeknek a megtartására, új épületbe történő beépítésére törekedni kell.

(5) A védett épületek telkének utcafronti kerítése csak áttört kerítés lehet.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére elsősorban a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területbe nem tartozó, beépítésre nem szánt területek alkalmasak.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére a történeti településrész nem alkalmas.

(3) A sajátos építmények, műtárgyak tartószerkezetei csak betonból vagy fémből készülhetnek.

24. § (1) Transzformátor állomás a helyi védett érték közvetlen környezetében, azt takarva nem helyezhető el. Egyéb helyeken kizárólag olyan építményben helyezhető el, amely az adott terület formavilágához és anyaghasználatához illeszkedik, és nem bontja meg a környezet egységét.

(2) Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás, adótorony, antenna belterületen és természetvédelmi területen nem helyezhető el.

25. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos-energia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell kiépíteni. Ha a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamos-energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(2) A villamos-energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamos-energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

26. § Nem létesíthető közmű - energia, táv - és hírközlési vezeték a meglévő és tervezett fasorok nyomvonalán.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

27. § (1) A település közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) A község közigazgatási területén legfeljebb 10 darab, egyenként legfeljebb 6 m2 méretű reklámhordozó helyezhető el.

28. § (1) A reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó a helyi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt-mértéket meg nem haladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

29. § (1) Kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület jellegét nem befolyásolja.

(2) Az utcabútor tetején reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklám közzététele céljából.

(3) Az információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(4) A más célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

30. § (1) A közművelődési intézményekkel kétszeres számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a teljes felület egyharmadát nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

31. § Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem

helyezhető el.

32. § (1) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerinti létesítési költségek megfizetését követő 90 napon belül intézkedik a közművelődési célú hirdetőoszlop létesítéséről.

(2) A közművelődési intézmény köteles előre minden év január 31. napjáig az Önkormányzat részére a közművelődési célú hirdetőoszlop-használattal arányos fenntartási költséget megfizetni.

33. § (1) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(2) A reklámok és reklámhordozók településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően és a közterületek használatáról szóló 7/2005. (VI. 6.) önkormányzati rendeletben meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

(3) Az 5. § és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, forgalomcsillapított utcában és téren.

(4) Az alkalmazható hirdető-berendezések a következők lehetnek:

a) közterület fölé kifeszített molinó,

b) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető-berendezés méretkorlátozás nélkül.

34. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 12 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

35. § A fényszennyezés elkerülése érdekében:

a) El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.

b) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van: Megfelelő ernyőzés esetén a kibocsátott fényt nem látjuk közvetlenül. A megfelelően irányított fény nem jut a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy éppen az égbolt irányába. A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk. A talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni.

c) IA kültéri világítást a tényleges használat idejéhez kell igazítani. 22 óra után a nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

36. § (1) A településkép védelme érdekében – nem kötelező érvénnyel, hanem kizárólag az ügyfél írásbeli kérelmére - az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről - bármely építési tevékenység ill. reklámelhelyezés esetében - és ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell gondoskodni, amely időtartamtól eltérni valamely fél akadályoztatása esetén lehet.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több alkalommal is kezdeményezhet szakmai konzultációt.

(4) A szakmai konzultációról – az ügyfél kérése esetén – emlékeztető készül.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

13. A bejelentési eljárással érintett létesítmények köre

37. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

38. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú beadványra indul. A beadványhoz papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A bejelentésnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia és a 26/B. § (3) bekezdése szerinti a bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni.

(3) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) műleírást,

b) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,

c) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

d) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

e) látványtervet vagy fotómontázst.

39. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről, illetve a megtagadásáról határozatot hoz.

(2) A polgármester – feltétel meghatározásával vagy anélkül– tudomásul veszi a bejelentést, ha

a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe, jelen rendelet szerint létesíthető az eszköz, az elhelyezés módja, mérete a rendelkezésnek megfelel.

(3) A polgármester megtiltja a reklámelhelyezés megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentésben foglalt tevékenység nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

40. § (1) A polgármester a tervezett reklámelhelyezés tudomásul vételéről szóló, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a bejelentést követő 15 napon belül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. A településképi kötelezési eljárás

41. § (1) A polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére:

a) a településképet rontó reklámok, reklámhordozók felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok

aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

ab) állapota nem megfelelő,

ac) tartalma idejét múlt vagy félrevezető,

ad) nem illeszkedik a városképbe, a környezetbe, az épület adottságaihoz.

b) a helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény vagy annak - az értékvédelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő - része

ba) állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, sérültek,

bb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

bc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, városképi látványát.

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

d) a településképi bejelentés elmulasztása esetén.

42. § Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát a reklám, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy eltávolítására, elbontására, valamint településképi bírság megfizetésére kötelezi.

16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

43. § (1) A képviselő-testület a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

(2) A településképi bírság összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20.000 Ft;

b) tevékenység bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20.000 Ft;

c) a tiltás ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 Ft;

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 Ft;

e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 200.000 Ft;

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 300.000 Ft;

g) egyéb esetekben legfeljebb 1.000.000 Ft.

17. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

44. § (1) A településképi bírság ismételten is kiszabható.

(2) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap. Százezer forint feletti bírság befizetésére a polgármester részletfizetést engedélyezhet.

VIII. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐRENDSZER

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

45. § (1) Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló épületek, építmények példaértékű fenntartásának, jó karbantartásának, felújításának elismerése céljából díjat alapít.

(2) A díjat a védelem alatt álló érték tulajdonosa, és/vagy a felújítást, karbantartást végző szakember, személy kaphatja.

(3) A díj odaítéléséről a Képviselő-testület dönt, szükség esetén szakember/szakértő bevonásával.

(4) Egy naptári évben több díj is adományozható, ill. amennyiben egy adott évben az (1) pontban szereplő tevékenység nem történik, úgy a díj kiadása nem kötelező.

(5) A díj oklevél és a védett értéken elhelyezhető tábla formájában kerül átadásra, melyeken szerepel az „ELISMERÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉÉRT”felirat, valamint az évszám.

46. § (1) Amennyiben az Önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza, úgy a Képviselő-testület pénzügyi támogatást nyújthat azon tulajdonosoknak, akik a védelem alatt álló épületek, építmények külső, közterületről jól látható megjelenésének javítása érdekében karbantartási vagy felújítási munkát végeznek.

(2) A pénzbeli támogatás mértéke nem haladhatja meg az elvégzendő munkálatok értékének 40 %-át, értékösszegben az 40.000 Ft-ot. Természetbeli támogatás korlátozás nélkül nyújtható.

(3) A támogatás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a tervezett munkálatok műszaki leírását és költségvetését. A kérelem elbírálásáról a Képviselő-testület dönt, szükség esetén szakértő/szakember bevonásával.

(4) A támogatás folyósítására támogatási szerződést kell kötni. A támogatás folyósítása utólag, számla ellenében történik. Saját munkavégzés - a munka értékének kimutatása mellett - figyelembe vehető.

(5) Három naptári éven belül egy védett ingatlanra legfeljebb egy alkalommal adható támogatás.

IX. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. Hatályba lépés

47. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. Átmeneti rendelkezések

48. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet1

Murga helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények

Sorszám

Helyrajzi szám

Utca, házszám

Megnevezés

1.

96.

Fő u. – Dózsa Gy. u.

Katolikus templom

2.

368.

Dózsa Gy. u. 130.

Üzletház

3.

431.

Fő utca 16.

Lakóház és kerítés

4.

430.

Fő utca 17.

Lakóház, volt evangélikus tanítóház

5.

428.

Fő utca 18.

Lakóház

6.

427.

Fő utca 19.

Lakóház

7.

426.

Fő utca 20.

Lakóház és kerítés

8.

171.

Szabadság u. 124.

Volt lakóház, ma könyvtár épület és kerítés

9.

167.

Szabadság u. 121.

Lakóház

10.

436.

Fő utca 10.

Lakóház

11.

425.

Fő utca 21.

Lakóház és melléképület

12.

48.

Petőfi utca 53.

Lakóház és melléképület

13.

443.

Fő utca 4.

Lakóház

2. melléklet

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
null

1. függelék

Nem telepíthető növényfajok
fehér akác (Robinia pseudoacacia)
mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)
keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia)
zöld juhar (Acer negundo)
amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)
kései meggy (Prunus serotina)
kanadai nyár (Populus x canadensis)
nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa)
kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora)
bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora)
japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.)
magas aranyvessző (Solidago gigantea)
kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)
ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora)
arany ribiszke (Ribes aureum)
adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek)
vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)
süntök (Echinocystis lobata)
észak-amerikai őszirózsák (Aster spp.)
magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)
vadcsicsóka (Helianthus tuberosus s. l.)
olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum)
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös (Phytholacca americana)
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös (Phytholacca esculenta)
japán komló (Humulus japonicus)
átoktüske (Cenchrus incertus)
nem hazai tündérrózsa fajok
kanadai átokhínár (Elodea canadensis)
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii)
moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana, Azolla filiculoides)
borfa/ tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)
karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana)
közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes)
perzsa medvetalp (Heracleum persicum)
kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi)
hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)
nagy fodros-átokhínár (Lagarosiphon major)
nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora)
sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides)
sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)
közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum)
felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum)
keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus)
ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata)
kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)
aligátorfű (Alternanthera philoxeroides)
óriásrebarbara (Gunnera tinctoria)
tollborzfű (Pennisetum setaceum)
Alternanthera philoxeroides
1

Módosította a 8/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. november 30-tól.