1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a szociális ellátások helyi rendszerét, a szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok érvényesítésének módját és garanciáit.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Murga község közigazgatási területén élő

• a) bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén a községben életvitelszerűen lakó – magyar állampolgárokra,
• b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
• c) hontalanokra,
• d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

• a) az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Murga község közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte,
• b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• c) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

3. § E rendelet értelmezése során az Szt. 4. § (1) bekezdésének fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

4. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket (a továbbiakban: kérelem) a Zombai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható.

5. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében köteles saját, családja, valamint a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott – igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

• a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
• b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jövedelem igazolható különösen:

• a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
• b) álláskeresési ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
• c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
• d) családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, a Magyar Államkincstár által kiállított igazolással, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
• e) vállalkozó esetén az adóhatóságnak a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló igazolásával.

(5)^[1]

6. § Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények, nyilatkozatok vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

7. § (1) Az e rendeletben meghatározott ellátásokra való jogosultság megállapításakor az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(3) Ha a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, vagy a havi vagy egyéb rendszerességgel folyósított rendkívüli települési támogatásra jogosult személy lakcíme az eljáró hatóság illetékességét érintően az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult elhalálozik, az ellátást a változás, illetve a haláleset hónapjának végével meg kell szüntetni.

(4) A havi rendszerességgel nyújtott ellátást a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig kell a jogosult, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén a szolgáltató részére folyósítani.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára Murga Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást,
• b) születési támogatást,
• c) tanévkezdési támogatást,
• d) rendkívüli települési támogatást

állapít meg.

(2) A Képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság, a születési támogatás és a tanévkezdési támogatás megállapítása hatáskörének gyakorlását a Zombai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás megállapítása hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, valamint a szemétszállítás díjához az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak természetben lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást állapít meg.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni kell

• a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
• b) a háztartás tagjai 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát,
• c) a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztásról, valamint a szemétszállításról szóló, a kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló számlák másolatát, melyek közül legalább egynek a kérelmező nevére kell szólnia.

(5) Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a nevére szóló legalább egy, a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott közüzemi számlával, a kérelmét a jogosultsági feltételek fennállása ellenére el kell utasítani.

(6) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást megállapító határozatban rendelkezik a természetbeni ellátás formájáról.

(7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

10. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

• a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

11. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(2) Az elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 forint.

(4) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

12. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2 500 forint, és nem lehet több, mint 5 000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

13. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.

(2) A (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a (2) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet.

14. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

15. § (1) Születési támogatásra jogosult az a személy, akinek gyermeke születik.

(2) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 90. napig lehet benyújtani a Hivatalban. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A születési támogatás összege gyermekenként 10 000 forint.

(4) Születési támogatást egy gyermek után csak egy jogosult vehet igénybe.

16. § (1) Tanévkezdési támogatásra jogosult az a személy, akinek a gyermeke a kérelem benyújtásának időpontjában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és óvodába jár, általános iskolai, középfokú, vagy nappali tagozaton az első diploma megszerzésére irányuló felsőfokú tanulmányokat folytat.

(2)^[2] A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet minden év augusztus 1. és október 31. napja között lehet benyújtani a Hivatalban. A kérelemhez csatolni kell az óvodalátogatási, iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást.

(3) A tanévkezdési támogatás összege óvodás gyermek esetén 5 000 forint, általános iskolai, középfokú, nappali tagozaton az első diploma megszerzésére irányuló felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek esetén 10 000 forint.

(4) Tanévkezdési támogatást egy gyermek után csak egy jogosult vehet igénybe.

17. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Elsősorban azok a személyek részesíthetőek rendkívüli települési támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Rendkívüli települési támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén 150%-át.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket. A különös méltánylást érdemlő körülményekről esetenként a polgármester dönt.

(5) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi vagy egyéb rendszerességgel.

(6) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan kell megállapítani.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100 000 forint.

(8) A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható.

(9) Természetbeni ellátás lehet különösen élelmiszer, tüzelő, ruházat, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, intézményi térítési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás. A természetbeni ellátás formájáról a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(10) Temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás esetén csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.

(11) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a rendkívüli települési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható.

18. § Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül benyújtott kérelemre, méltányosságból a Képviselő-testület részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át és vagyona nincs, feltéve, hogy a köztemetés költségeinek megtérítése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

19. § ^[3] Az Önkormányzat az Szt. 57. § (1) bekezdésében meghatározott szociális alapszolgáltatások közül

• a) az étkeztetést önállóan,
• b) a családsegítést a Völgységi Önkormányzatok Társulása útján,
• c) az éjjeli menedékhely, illetve hajléktalan személyek átmeneti szállása szolgáltatást, valamint a népkonyha, illetve nappali melegedő szolgáltatást a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás útján,
• d) az Szt. 65/F. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti nappali ellátást, a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás útján

biztosítja.

20. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
• d) szenvedélybetegségük,
• e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján szociálisan rászorultnak minősül

• a) a nyugdíjas,
• b) a rokkantsági ellátásban részesülő,
• c) a rehabilitációs ellátásban részesülő,
• d) az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülő,
• e) a mozgássérült,
• f) aki pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt saját étkeztetéséről gondoskodni nem tud,
• g) a hajléktalan.

(3) Étkeztetésben részesíti az Önkormányzat az igénylővel egyidejűleg azt az általa eltartott személyt is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(4) Az étkeztetés iránti kérelmet a Hivatalban lehet benyújtani.

(5) Az étkeztetés iránti kérelemről a polgármester dönt.

(6) Az étkeztetés biztosítása történhet éthordóban történő elvitellel vagy házhoz szállítással.

21. § ^[4] A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának összege 660 forint/nap.

22. § ^[5] (1) Azon igénylő, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át meghaladja, de a 300 %-át nem haladja meg, térítési díj kedvezményben részesül. Ezen igénylő esetében a térítési díj összege 560 forint/nap.

(2) Azon igénylő, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át meghaladja, de a 250 %-át nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesül. Ezen igénylő esetében a térítési díj összege 460 forint/nap.

(3) Azon igénylő, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja, de a 200 %-át nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesül. Ezen igénylő esetében a térítési díj összege 380 forint/nap.

(4) Azon igénylő, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, további térítési díj kedvezményben részesül. Ezen igénylő esetében a térítési díj összege 310 forint/nap.

(5) Az étkeztetés személyi térítési díját utólag, a tényleges igénybevétel alapján kell megfizetni.

23. § Az Önkormányzat az étkeztetés igénybevételekor írásban megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra is:

• a) az étkeztetés módjára,
• b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,
• c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,
• d) az ellátás megkezdésének időpontjára,
• e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,
• f) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

24. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 12/2013.(XII.31.)