Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 21/2013.(IX.20.) önkormányzati rendeletével módosított 15/2013.(VII.01.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Egységes szerkezetben)

Hatályos: 2020. 12. 27

Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdés, 143. § (4) bekezdés i) pont, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pont, 5. § (2) bekezdés b)-c) pont, 6. § (5) bekezdés, 11. § (16) bekezdés, 13. § (1) bekezdés, 18. § (1) bekezdés, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. §  (1) E rendelet hatálya Dunaföldvár Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, közművekre, pénzvagyonra, értékpapírokra, üzletrészekre, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályozására.

(3) E rendelet hatálya az önkormányzat által alapított költségvetési szervek gazdálkodási rendjét nem érinti.


2. § Az önkormányzat tulajdonjog gyakorlásával összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

3. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyont a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. §  Üzleti vagyonba tartozó ingatlanokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. § Amennyiben az önkormányzat tulajdonába vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek e rendelet alapján be kell sorolni a törzsvagyon, vagy az üzleti vagyon körébe.

6. § (1) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonos képviseletét a polgármester látja el.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyoni eszköz tulajdonjoga kizárólag ingatlanszakértői véleménnyel alátámasztott ellenérték fejében ruházható át.


7. § (1)  Vagyon tulajdonjogának, vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a polgármester dönt.

(2) Ha bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogáról az önkormányzat vagy intézménye javára ingyenesen vagy kedvezményesen lemondtak, a vagyon vagy használati jog csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával vagy használatával együtt járó kötelezettségek teljesítésére képes. A vagyon elfogadása vagy használatba vétele előtt a tulajdonosi vagy használói kötelezettségek éves várható becsült összegét írásban dokumentáltan a döntést hozó tudomására kell hozni.

8. §  (1) Az önkormányzat vagyonának kezelői (a továbbiakban: vagyonkezelő szerv):

a) a Polgármesteri Hivatal;

b) az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei);

c) az önkormányzat gazdasági társaságai;

d) a jogszabályban meghatározott önkormányzati vagy állami feladatellátást végző, a jogszabályi előírásoknak megfelelő költségvetési szerv.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(3) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak a szedésére, a birtokvédelemre,

b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra és

c) a közterhek viselésére.

(4) Az (3) bekezdésében meghatározott jogokat a vonatkozó jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(5) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(6) A vagyonkezelő szerv beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben, az ületi tervében szabályozott módon és keretek között végezhet.

9.§  (1) Az önkormányzat tényleges, vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 1.000.000 Ft-ig a polgármester, e feletti értékhatár esetén a képviselő-testület jogosult.

(2) Ingatlanokat és 500.000 Ft egyedi értéket meghaladó ingókat elidegeníteni, vásárolni, cserélni csak 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet, kivéve a kialakított építési telkeket.

(3) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, amennyiben az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon értékesíthető.

(4) Tőzsdén kívüli forgalmú részvények esetén az eladási ár nem lehet alacsonyabb a piacon kialakult minimum árfolyamnál.

(5) Piacon nem mozgó részvények értékesítése esetén három ajánlatot kell bekérni bróker cégektől.

(6) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése – kivéve beépítetlen telek esetén -, további megterheléshez való hozzájárulás) a polgármester adja meg.

10. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell az önkéntes teljesítésre történő felhívás kibocsátása mellett.

(2) Behajthatatlan követelésről való lemondás esetén 500.000.-Ft-ig a polgármester, 1.000.000 Ft-ig a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, ezen összeg  felett a képviselő-testület dönt.

(3) Behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés:

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(4) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről lemondani a (2) bekezdésben meghatározott értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult, amennyiben a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű  előnnyel jár.

(6) A Képviselő-testület a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető;

e) ha  a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik.

(7) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására, engedményezésre, tartozásátvállaláshoz való hozzájárulására, faktorálási műveletre a Képviselő-testület jogosult.

(8) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat gazdálkodó szervezetei kezelik.

(9) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi gazdálkodó szervezet minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.

(10) A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni.

(11) Az Önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a Polgármester a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság előzetes véleményének kikérése után abban az esetben jogosult , ha

a) az általa beszerzett szakértői vélemény azt alátámasztja, valamint

b) döntésével az Önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti és

c) a követelés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.



11. § (1) Adásvételi ügyekben a fizetés határideje a szerződés aláírását követően legfeljebb 30 nap. Ettől eltérő határidőt és feltételt csak rendkívül indokolt esetben, önkormányzati érdekből kifolyólag a képviselő-testület engedélyezhet.                              

  1. (2)Részletfizetés engedélyezésekor külön megállapodás szerint kamatot kell fizetni.
  2. (3)Fizetési késedelem esetén a Polgári Törvénykönyv által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot kell felszámítani.
  3. (4)Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban megőrzéséről, fenntartásáról, pótlásáról, és működéséről gondoskodni kell.

12. §  Dunaföldvár Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 112. § (1) bekezdésében foglalt közzétételi kötelezettségének hivatalos honlapján (www.dunafoldvar.hu)  tesz eleget.

(2) A szerződések és támogatások közzétételéről a polgármester gondoskodik.

13. §  (1) Közvetett támogatásnak minősülhet, ha a képviselő-testület önkormányzati vagyont ingyenesen használatba ad, illetve az őt megillető bevételről teljesen vagy részlegesen lemond.

(2) Az egyes ágazatoknak nyújtott közvetett támogatásokról a kötelezettségvállalók (a kötelezettségvállalást előkészítők) naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni. A közvetett támogatás tényét, összegszerűségét igazoló iratokat a támogatás alapjául szolgáló szerződéssel együtt a képviselő-testületi döntést előkészítő és végrehajtó a döntést követően legkésőbb 20 napon belül a pénzügyi – és adó iroda részére köteles eljuttatni.

(3) A közvetett támogatások kimutatását a zárszámadáshoz csatolni kell.

14. § (1)  Az önkormányzat gazdálkodó szervezetei részére a képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

  1. Az önkormányzat gazdálkodó szervezetei a használat jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) Az önkormányzat gazdálkodó szervezeteitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(5) A gazdálkodó szervezetek vezetői az éves mérlegbeszámolóval egyidejűleg jelentést adnak a vagyonkezelői tevékenységükről, amelyet a képviselő-testület az éves költségvetés végrehajtásáról szóló napirend keretén belül tárgyal.

(6) A gazdálkodó szervezetek a feladatok ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon-tárgyakról, az állományában bekövetkezett változásról folyamatosan mennyiségben és értékben részletező nyilvántartást kötelesek vezetni.

(7) A gazdálkodó szervezetek az éves mérlegbeszámolójuk alátámasztását biztosító leltározást évente kötelesek elvégezni.

(8) Amennyiben gazdálkodó szervezet megszüntetésére, más gazdálkodó szervezethez való hozzácsatolására kerül sor, minden esetben tényleges leltárfelvétellel kell az átadást alátámasztani.

15. § (1)  Az önkormányzat gazdálkodó szervezetei a feladatellátásukhoz - az alapító okiratban foglaltak szerint – biztosított ingó és ingatlan tárgyakat bevételeik növelése érdekében csak a polgármester előzetes engedélyével adhatják bérbe. Az előzetes hozzájárulás alapján megkötött szerződés a polgármester „jóváhagyom” záradékával lesz érvényes.

(2) Az önkormányzat által fenntartott gazdálkodó szervezet épülete nem önkormányzati alapítású nevelési-oktatási intézmény telephelyeként, csak a képviselő-testület előzetes engedélyével jelölhető meg. Az igénybevétel feltételeit rögzítő megállapodást a Képviselő- testület hagyja jóvá és a polgármester írja alá. Az ilyen módon szerzett bevétel csak oktatási célra használható fel.

(3) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási, üzemben tartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek. Amennyiben a bérbeadás nem közcélra történik, a bérleti díjat úgy kell meghatározni, hogy az nyereséget is tartalmazzon.

16. § (1) A gazdálkodó szervezet csak az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenységet folytathatja.

(2) A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért a gazdálkodó szervezet vezetője felel.

(3) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozási tevékenységet terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt kötelező a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.

(4) A gazdálkodó szervezet társadalmi szervezetet csak a képviselő-testület engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet támogatására is.

(5) A gazdálkodó szervezet alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 1 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.

(6) A gazdálkodó szervezet csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben – kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) viszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez a képviselő-testület engedélye szükséges.

17. § (1) Az önkormányzat gazdálkodó szervezetei a  gazdálkodó szervezet használatában lévő 100.000,- Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat a vezető saját hatáskörében értékesítheti. Az ebből származó bevétel az adott gazdálkodó szervezet költségvetését illeti meg.

(2) A gazdálkodó szervezetek használatában lévő 100.000.- Ft feletti és 500.000.-Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat a polgármester saját hatáskörében értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

(3) A gazdálkodó szervezetek használatában lévő 500.000.-Ft feletti ingó vagyontárgyakat kizárólag a képviselő-testület értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

(4) A gazdálkodó szervezet hitelt, pénzkölcsönt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. 

18. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzéséről, értékesítéséről és hasznosításáról és ezek feltételeinek megállapításáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az üzleti vagyon hasznosítása során az önkormányzat:

a) gazdasági társaságot alapíthat,

b) tulajdonjogát másra átruházhatja,

c) vagyonrészének birtokát, használatát, vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,

d) vagyonát ingyenesen vagy ellenérték fejében üzemeltetésre vagy vagyonkezelésbe adhatja, és

d) vagyontárgyat biztosítékul adhat, vagy más módon megterhelhet.

19. § Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről, állampapírok, kincstárjegyek, banki betétek és értékpapírok, valamint befektetési alapok tekintetében összeghatár nélkül a polgármester dönt és ezen döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.


20. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak vonatkozásában a vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha azt jogszabály kötelezően előírja, az önkormányzati közfeladat vagy önként vállalt feladat hatékonyabban végezhető el. A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(2) A közművek vagyonkezelési és hasznosítási feladatait az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el. A közművek, és üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek - koncessziós szerződést nem jelentő - bérletbe (használatba) adására, illetve üzemeltetésre történő átadására a Képviselő-testület jogosult. A víziközmű vagyon üzemeltetője a Mezőföldvíz Kft.

(3) A vagyonkezelő a hasznosításában lévő önkormányzati vagyonnal feladata ellátásának veszélyeztetése és az Önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül e rendelet és a vonatkozó jogszabályok keretei között gazdálkodik. Köteles az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételt a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására fordítani.

(4) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásbeli hozzájárulását.

(5) A vagyonkezelő köteles a jogszabályokban és a vagyonkezelői szerződésben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségeknek eleget tenni, tűrni a tulajdonosi ellenőrzést és együttműködni az ellenőrzés lefolytatásában.

(6) A vagyonkezelő vezetője felelős a kötelezettségek teljesítéséért, aki a feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében, illetve a tulajdonosi taggyűlés során az éves beszámoló keretében köteles számot adni.

(7) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott önkormányzati vagyont érintő változásokat a vagyont nyilvántartónak 30 napon belül bejelenteni.”


21. § Az önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve más módon történő hasznosítása- a hasznosítást elhatározó döntés alapján - nyilvános pályázati úton (árveréssel) történik, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. A pályázati felhívás közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(2) Nem kell pályázatot kiírni

a) ingó vagyontárgy 500.000.- Ft egyedi érték alatti értékesítés esetére,  

b) telek-kiegészítések, idegen tulajdonú felépítmények alatti, illetve előtti földterületek hasznosítása esetére,

c) vagyontárgyak vállalkozásba vitelére,

  1. értékpapírok és részvények elidegenítésére,
  2. ha a képviselő-testület önkormányzati üzleti érdekből egyedi döntéssel rendelkezik a pályázat mellőzéséről.

(3) A pályázatot, árverési hirdetményt a határidő, illetve az eseményt megelőzően legalább 1 hónappal előbb közzé kell tenni. A közzététel a megyei újságban, a helyi újságban, a városi televízióban és a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott helyben szokásos módon történik.

(4) Pályázat, árverés esetén a pénztárba történő befizetendő "bánatpénz" összegéről a pályázat kiírásakor kell határozni. A bánatpénz az árverés nyertesénél a vételárba, vagy a bérleti díjba beszámítandó, a többi résztvevő esetében visszajár. A licitálás során a kikiáltási ár emelésének lépcsőit azonos nagyságban, az induló nettó licitárral arányban kell megállapítani, mértéke annak 1 -5 %-a. A pályázati eljárás költségeinek fedezése céljából a pályázóknak eljárási költséget kell fizetniük, amelynek összege a közigazgatási alapeljárási illeték ötszöröse.

(5)  A döntési hatáskörrel rendelkező jogosult

a) az értékbecsült árnál magasabb eladási árat vagy induló licitárat megállapítani,

b) az értékbecsült árnál alacsonyabb eladási árat vagy induló licitárat kizárólag a képviselő-testület állapíthat meg abba az esetben, ha az első liciten az ingatlan, ingó dolog nem kelt el. A második licittől kezdődően árlejtés is alkalmazható. Amennyiben árlejtéses eljárásra kerül sor, úgy annak lépcsőit azonos nagyságban az induló licitárral arányban kell megállapítani, mértéke annak 1-5 %-a. Árlejtés alkalmazása esetén, az arról döntő Képviselő-testületnek egyedileg kell meghatároznia a legalacsonyabb eladási árat, amely nem lehet kevesebb az alapul szolgáló értékbecslésben meghatározott ár 50 %-ánál.

c) az ingatlant átruházni az a) és b) pontban foglaltak mellett a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékazonosságának figyelembe vételével.

(6)A döntési hatáskörrel rendelkező jogosult az ajánlati kötöttség idejének meghatározására, amely 8 naptól 3 hónapig terjedhet.

(7) Az adásvételi szerződés megkötésére - a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval - a polgármester jogosult.

(8) Eredménytelen árverést követően az árverés időpontjától számított 1 évig a polgármester jogosult - legalább a pályázati kiírásban meghatározott - forgalmi értéken történő eladásra. Az eladásról a soron következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell. Amennyiben a fenti időpontig ajánlat nem érkezik, úgy a képviselő-testület az ingatlan sorsáról megismételt pályázati eljárás keretében dönt.

(9) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon értékesítése esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően versenytárgyalás alkalmazása kötelező.

(10) Beépítetlen ingatlan esetén beépítési kötelezettséget kell előírni, melynek időtartama az adásvételi szerződés aláírásától számított 4 év. Ettől való bármely eltérést a képviselő-testület engedélyezheti. A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre. A beépítési kötelezettség teljesítését jogerős, használatbavételi engedéllyel kell igazolni. Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget és az építkezést nem kezdte meg, az ingatlan tulajdonjoga az eladási ár kamatmentes visszafizetése mellett visszaszáll az önkormányzatra. Az eladási árból le kell vonni az adásvételi szerződés aláírásától számított telekhasználati díjat, mely az adott időszakban üres telekre érvényes bérleti díj alapul vételével kerül megállapításra.


22. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonnyilvántartás feladatait a jegyző látja el.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonról a 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlan katasztert a jegyző vezeti.

(3) A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással való egyezőségért a jegyző felel.


23. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött és folyamatban lévő jogügyleteket.

24. § Hatályát veszti:

a) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2007.(III.15.) önkormányzati rendelet,

b) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2007.(III.15.) önkormányzati rendeletet módosító 21/2009.(X.01.) önkormányzati rendelet 6. §-a,

c)  az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2007.(III.15.) önkormányzati rendeletet módosító 24/2009.(X.05.) önkormányzati rendelet,

d) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2007.(III.15.) önkormányzati rendeletet módosító 4/2010.(III.16.) önkormányzati rendelet, és

e) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2007.(III.15.) önkormányzati rendeletet módosító 25/2010.(XII.30.) önkormányzati rendelet.


Dunaföldvár, 2013. június 25.



                                Horváth Zsolt                                              Bárdos Lászlóné dr.

                     polgármester                                              címzetes főjegyző



Záradék:


A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Dunaföldvár, 2013. július 01.