Dudar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008 (IX.29.) önkormányzati rendelete
Dudar község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2018. 10. 17- 2024. 02. 23Dudar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008 (IX.29.) önkormányzati rendelete
Dudar község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
2018.10.17.
Dudar Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8. §. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
Az előírások alkalmazása
2. §
1. A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.
2. Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervlapja (1.sz. melléklet Szabályozási terv – Belterület és Beépítésre szánt területek; 2.sz. melléklet a védelmi övezetek tervlapja). A külterület egyéb részeire területfelhasználási kategóriánkénti szabályozás készült. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai érvényesek. A rendelet előírásai a szabályozási tervlappal együtt alkalmazandók.
A szabályozás elemei
3. §
1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:
2. Szabályozási vonal
3. Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa
4. Területfelhasználási egységek határa
5. Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthető kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.
6. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.
3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az egyedi engedélyezési tervek engedélyhatározatai az egyéb előírások betartása mellett eltérhetnek.
4. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.
Külterület és belterület
4. §
1. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.
Területfelhasználás
5. §
1. A település területe építési szempontból
a. beépítésre szánt területekre
2. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
2. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:
a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
Lakóterület:
- Falusias Lf
- Kertvárosias Lke
Vegyes terület:
- Településközpont vegyes terület Vt
- Központ vegyes Vk
Gazdasági terület:
- Kereskedelmi-szolgáltató Gksz
- Ipari gazdasági Gip
Különleges terület:
- temető területe K-te
- sportolási célú terület K-sp
- különleges vásárterület K-vás
- bányaterületek (szerkezeti tervlapon jelölve) K-b
b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
Közlekedési és közmű terület:
Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:
- országos közutak külön nem jelölt
- a helyi közutak területe külön nem jelölt
- közlekedési területek vasút Kö-v
Zöldterület:
- zöldterület Z
Erdőterület:
- védelmi
Mezőgazdasági terület:
- általános - belterületi Má-b
- általános (szerkezweti tervlapon jelölve)
Vízgazdálkodási terület:
- vízgazdálkodási vízmű terület Vv
3. Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.
4. Dudar közigazgatási területén a Védelmi övezeti tervlapon jelölt ökológiai hálózattal érintett területeken új bánya nem nyitható, új bányatelek nem fektethető, meglévő bányatelek nem bővíthető. Az ökológiai hálózat által érintett területeken meglévő külszíni művelésű bánya kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel üzemeltethető.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az építési övezetek általános előírásai
6. §
1. Az alábányászott területeken (melyeket a védelmi övezetek tervlapja tartalmaz) az építési engedélyezési eljárásban kötelezően vizsgálni kell a beépíthetőség műszaki feltételeit.
2. Az építési engedélyezési eljárások, valamint a művelési ág váltások esetében figyelembe kell venni a védelmi övezetek tervlapján lévő övezetekhez tartozó magasabb szintű tervekben lévő előírásokat.
A lakóterületek általános előírásai
7. §
1. A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.
2. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani.
3. Az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge az övezetben 38°-45° közötti. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó pasztell egyéb héjalás alkalmazható. Bitumenes zsindely esetén sötét pasztellszín alkalmazható. Az övezetben nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, kivéve a korcolt hagyományos lemezfedést.
4. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani.
5.
6. A lakóövezetek telkeit általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 160 cm magas lehet. A helyben hagyományos natúr deszkakerítés (lazúros festéssel) max. 180 cm magas lehet. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Látszó beton felület nem alkalmazható még belső kerítésnek sem. Útkereszteződéseknél lévő kerítés mezők, ahol a kerítések beleesnek a kilátási háromszögbe, csak drótfonat alkalmazható, max 30 cm magas lábazattal.
7. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól az eresz távolságára lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lf-k övezetet, ahol 0 cm is lehet. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek legszélső szerkezeti eleme (eresz széle) helyezkedjen el az oldalhatáron. Meglévő épület elbontásával nem járó felújítása illetve átalakítása esetén az épület az eredeti építési helyén maradhat.
8. A hátsókert min. 6 méter. Az oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatártól ellentétes oldalon az oldalkert minimum 5 méter.
9. Az övezetekben az utcafronti épületszélesség 6,0 méter mélységig oldalhatáron álló épületnél max 8 méter, szabadon álló épületnél max 9 méter lehet.
10. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.
11. Az építés feltétele a teljes közművesítettség teljesülése a gázközmű kivételével.
12. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.
Falusias lakóterületek (Lf)
8. §
1. Az Lf övezetek építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
Lf |
1000* |
18* |
O |
30% |
4,5 |
Lf-k |
800 (K) |
K |
O |
30% |
4,0 (K) |
Lf-i |
400 (K) |
10 (K) |
I |
30% |
4,5 (K) |
O: oldalhatáron álló, saroktelkeknél szabadonálló
K: kialakult (kialakult környezetéhez igazodó, illetve meglévő) I: Ikres
* eltérés a szabályozási terven jelölt szerint
- Falusias lakóterület (Lf)
- Előkert mérete: a szabályozási terven jelölt, a nem jelölt esetekben 5 méter, illetve az illeszkedés szerint.
- Minimális zöldfelületi arány: 60%
- Falusias lakóterület - kialakult (Lf-k)
- előkert mérete: kialakult mérethez igazodó, az illeszkedés szabályai szerint.
- Minimális zöldfelületi arány: 60%
- Falusias lakóterület – ikres beépítésű (Lf-i)
- előkert mérete: kialakult mérethez igazodó, az illeszkedés szabályai szerint.
- Minimális zöldfelületi arány: 60%
Kertvárosias lakóterület (Lke)
9. §
1. Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
Lke-1 |
800 |
18 |
SZ |
30 |
4,5 |
Lke-2 |
K |
K |
SZ |
30 |
K |
SZ: szabadon álló K: kialakult, tovább nem osztható
- Minimális zöldfelületi arány Lke-1 övezetben: 60%, Lke-2 övezetben 50%.
Településközpont vegyes terület
10. §
1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál.
2. A településközponti vegyes területen nem helyezhető el -parkolóház, üzemanyagtöltő.
3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
Vt |
1000 (K) |
18 (K) |
SZ |
30 |
6,0 (K) |
SZ: szabadonálló K: kialakult
4. A Vt településközpont vegyes területen az épületek elhelyezése meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet a szabályozási tervlapon feltüntetett előkerttel (a nem ábrázolt esetekben a kialakult állapotot figyelembe véve az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni).
5. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az OTÉK szerinti parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzati parkolási rendeletben foglaltak szerint kell megoldani.
5. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők.
6. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a templomot, ahol a kialakult szerinti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazandó. Nem alkalmazható táblás lemezfedés, kivéve a hagyományos korcolt lemezfedést. A hagyományos szürke azbeszt palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
7. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni.
9. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
10. az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
11. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
12. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
13.
Központi vegyesterület (Vk)
11. § A Vk övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
Vk |
K |
K |
SZ |
30 |
6,5 |
SZ: szabadon álló K: kialakult
A terület beépítését (bővítését) előzetesen elkészített Telekalakítási Terv alapján lehet megkezdeni, illetve az első épületre építési engedélyt kiadni.
1. A Vk jellel ellátott központi vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el, illetve a jelölt, vagy a kialakulthoz igazodó építési helyen belül. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.
2. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.
3. Amennyiben az épületek magastetővel készülnek, úgy a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható, kivéve az alacsony hajlású ill. lapostetőt. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés, kivéve az alacsony hajlású ill. lapostetőt. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.
4. Az övezetben nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő.
5. Az övezetbe elhelyezhető:
- Igazgatási épület, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely épület
- Egyéb közösségi, kulturális és káros környezeti hatással nem járó szórakoztató épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportlétesítmény
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló épület
- A fenti létesítmények tulajdonosainak ill. használóinak lakásai az épületen belül, a szintterület 30 %-ának mértékéig.
6. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
1. az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
2. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
3. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
4.
Gazdasági terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) és Ipari terület (Gip)
12. §
1. A gazdasági területek az alábbi kategóriába tartozik:
2. Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
3. Gip: Ipari terület
Az övezetekben az OTÉK-ban szereplő funkciók helyezhetők el.
2. A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
2 |
Övezeti jel |
Kialakítható telek |
Kialakítható telek |
Beépítés módja |
Max beépítettség |
Max építmény magasság (m) |
3 |
Gksz |
2000 (K) |
20 (K) |
SZ |
30 |
6,5 |
4 |
Gip |
2000 (K) |
20(K) |
SZ |
50 |
7,5* (K) |
5 |
Gip* |
2000 (K) |
20 (K) |
SZ |
50 |
9,5* (K) |
SZ: szabadonálló K:kialakult *technológiai torony és kémény esetén az igazolható szükséges méret
3. A GKSZ és Gip övezetekben épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45o közötti lehet. Ez alól kivétel a technológiai torony, valamint a Gip* övezet ahol ettől eltérő hajlásszög és lapostető is megengedett.
4. A gazdasági területek gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig.
5. Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a)]az egyes telkek területének a Gksz övezetben legalább 40%-át, Gip övezetben 30%-át,Gip* övezetben 25%-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.
c) a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal-, a hátsó- és előkertben a Szabályozási terven jelölt mélységig, máshol 5 m mélységben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő a szabályozási tervlapon feltüntetett ingatlanokon.
d) a parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább háromszor iskolázott lombos fa telepítendő.
e) növénytelepítés során legalább 75 % arányban a termőhelyi és ökológiai adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok, illetve ezek nemesített fajtái alkalmazandók, a telekhatár menti növényzet kialakításakor tájképvédelmi okokból kizárólag honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók. Az ajánlott tájhonos, lombhullató fa- és cserjefajok listáját a HÉSZ függeléke tartalmazza.
f)
g)
Különleges területek
13. § A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
1. K-te: temető területe: Területén csak a működést, fenntartást szolgáló és kegyeleti célú építmények helyezhetők el. A zöldfelület legkisebb mértéke: 80%.
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
K-te |
K |
20 |
SZ |
10% |
4,0 |
2. K-sp: sportolási célú terület: A területén (sportpályák, sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb, pihenést és testedzést szolgáló építmények, vendéglátó épület, a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.), a terület fenntartásához szükséges épület) helyezhetők el. A zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
K-sp |
K |
20 |
SZ |
10% |
4,0 |
3. K-vás: vásártér területe: Területén a vásártér működését és fenntartását szolgáló építmények és kereskedelmi létesítmények helyezhetők el. A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
K-vás |
K |
20 |
SZ |
10% |
4,5 |
4. K-b: bányaterület
Övezeti |
Kialakítható telek min. nagyság (m2) |
Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) |
Beépítés módja |
Max. beépítettség mértéke (%) |
Max. építmény magasság (m) |
K-b |
K |
K |
K |
10% |
K* |
*: technológia követelmények szerinti
1. Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a Szabályozási terven bányaterületként (Kb) lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.
2. A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges.
3. A (2) bekezdésben meghatározott épületek, építmények alapterülete bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.
4. A meglévő külszíni művelésű bányák a rajtuk található természeti értékek miatt kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel üzemeltethetők.
5. A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
6. A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.)
7. A tájba illesztés elősegítése miatt a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni. Az ajánlott tájhonos, lombhullató fa- és cserjefajokat a HÉSZ függeléke tartalmazza.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek és létesítmények
14. §
1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási- és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.
2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.
3. A települést érintő országos közutak:
8216 sz. Zirc - Mór összekötőút
Tervezési osztály jele külterületen: K.V.A.
belterületen: B.V.c. D.
8219 sz. Dudar – Bakonyszentkirály összekötőút
Tervezési osztály jele külterületen: K.V.A.
belterületen: B.V.c. D.
82 112 sz. Dudar – Bakonynána bekötőút
Tervezési osztály jele külterületen: K.V.B.
belterületen: B.V.c. D.
4. A település gyűjtőút hálózatát (B.V.c D) a következő utcák alkotják:
- József Attila utca hrsz: 587,
- Rákóczi utca hrsz: 1165/2,
- Kossuth utca hrsz: 696,
- Petőfi utca hrsz: 1165/1, 1165/2,
- Ady Endre utca hrsz: 162/1, 207/1
- Dózsa György utca hrsz:114, 162/1,
5. Az összekötő utak és bekötőút jelenlegi nyomvonalát és szabályozási szélességét a szabályozási terven jelöltek szerint kell figyelembe venni. A külterületen az utak mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.
6. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.
7. A község kiszolgáló-lakóutcáinak (B.V.d.D. és B.VI.d.D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 illetve 12 méter.
8. Teljes útrekonstrukciót ill. új út építését megelőzően a közművek kiépítettségéről, műszaki színvonaláról és állapotáról illetve a hiányzó közművek megvalósításának módjáról és idejéről a közmű tulajdonosokkal illetve kezelőkkel egyeztetni és megállapodni szükséges.
9. Különleges burkolat-kiképzésű közterületeket (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.
10. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.
11. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.
12. Közút és vasút szintbeni keresztezésénél a magasabb szintű jogszabályban meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
Zöldterületek
15. §
1.
2. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
kialakítható/ |
kialakítható/beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség |
max. |
Z |
K illetve SZAB terv szerinti |
K |
SZ |
2% |
3,0 |
SZ: szabadonálló K: kialakult állapot
3. A Z övezetben kizárólag
- pihenést és testedzést szolgáló épületek ill. építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, pergola stb.),
- köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) alakíthatók ki.
4. Az övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet, gyep a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
5. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
6.
7. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
8. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
9. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.
Erdőterület
16. §
1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és rendeltetésük, valamint az elhelyezhető építmények szerint az erdészeti szolgálat által megadott övezetekre tagolódnak.
2. Az erdőövezetek közül a közjóléti minősítési erdőterületeken a minimálisan 10 hektáros telek esetén max 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.
3. Védő rendeltetésű erdőterületeken kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
4. A gazdasági rendeltetésű erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
5. Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti szimmetrikus tető hajlásszöggel létesíthetők.
6. Az erdőterületeken kizárólag vadvédelmi kerítés létesíthető szakmailag kellően megindokolt esetekben. Tömör kerítés az erdő övezetekben nem alakítható ki.
7. A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
8. Az ökológiai hálózat részét képező erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó, természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatandó.
9. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
10. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.
Mezőgazdasági terület
17. §
1. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
2. általános mezőgazdasági területek.
3. A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
4. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
5. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el.
6. vízfolyások mentén 50-50m-es sávban, állóvizek mentén 100 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.
7. az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
8.
Általános mezőgazdasági terület
18. §
1. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
2. Má-1: általános mezőgazdasági övezet
3. Má-b: belterületi mezőgazdasági övezet
4. Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
épület típus |
beépíthető min. teleknagyság (m2) |
beépíthető min. telekszélesség |
beépítés módja |
max. beépítési |
max. építmény magasság (m) |
Má-1 |
G |
10 ha szántó esetén |
100 |
SZ |
0,5 szántó esetén |
4,5 |
Má-b |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
SZ: szabadon álló G: gazdasági épület T: egyéni gazdaság lakóépülettel
3. Az Má-1 övezetben az építési hely határvonalai:
4. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 15 m-re,
5. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re,
6. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.
4. Kerítés kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthetők.
Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet
19. §
1. A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe az ökológiai hálózat részét képező, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak, a védelmi övezetek tervlapja szerint.
2. Az övezetben – kivéve a mélyfekvésű, nádas művelési ágú területeket - kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel. Lakóépületek az övezetben nem alakíthatók ki.
3. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
4. Az övezetben a gyepterületek, nádasok, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
5. Az övezet teljes területén átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
6. Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet.
7. Az övezet területén lehetőség szerint extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó.
Árutermelő mezőgazdasági övezet (Má-1)
20. §
1. Az árutermelő mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá - amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi - lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 200 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.
2. Az övezetben a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakítandók ki.
3. Az övezetben az épületek maximális szélessége 12 m lehet.
4. Az árutermelő mezőgazdasági övezetben több telekből álló birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (1%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. A birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg.
5. A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
6. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
7. A mezőgazdasági területeken szélerőmű-park kizárólag környezeti hatásvizsgálat alapján, környezetvédelmi engedély birtokában alakítható ki.
8. A szélturbinák kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha működésük során a települési környezetvédelem (pl. környezeti zaj elleni védelem), továbbá a természet védelme (pl. madárvédelem), az ökológiai kapcsolatok zavartalan fennmaradása biztosítható.
9. Új szélerőmű elhelyezésére kizárólag az árutermelő mezőgazdasági övezetbe sorolt területek vonhatók vizsgálat alá. Ökológiai hálózatban és Natura 2000 területén szélerőmű nem telepíthető. A szélturbinák helyeinek meghatározásakor az emberi egészség és a természet védelme érdekében az alábbi védőtávolságok veendők figyelembe, melyen belül szélturbinák nem alakíthatók ki:
10. összefüggő települési területtől (lakó-, vegyes és rekreációs célú terület szélétől) való védőtávolságot a zajterhelési határértékekről szóló jogszabályban meghatározott határértékek teljesülése határozza meg, de nem lehet kevesebb, mint 600 m,
11. közutak, vasutak mentén 50 m,
12. vízfolyások mentén 100 m,
13. összefüggő (5 ha-nál nagyobb) erdőterület szélétől számított 100 m,
14. a természetvédelmi értékekben gazdag területek (védett természeti területek, természeti területek, Natura 2000 területek) környezetében a biztonsági övezet a szélerőmű 1000 méter sugarú körére terjedjen ki.
10. A szélerőmű-park létesítményeinek (szélerőművek és járulékos létesítményei) elhelyezéséhez telket kell elkülöníteni.
11. A szélturbinák teljes magassága (torony + lapát) legfeljebb 150 m lehet.
12. A szélerőmű-park hatásterületén mely 150 m sugarú kör (a szerkezeti tervlapon bejelölt dőlési terület, védőterület) épület, építmény nem helyezhető el a szélerőmű technológiai építményeit kivéve. A 10. pontban felsorolt védőtávolságokon belül a mezőgazdasági területen elhelyezhető épületek, építmények közül gazdasági épület, tanyagazdaság és birtokközpont alakítható ki. Lakó funkciójú épület kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az üzemi létesítménytől származó környezeti zajszint a jogszabályban meghatározott határértékeket (nappal 60 dB, éjjel 50 dB) nem haladja meg, és legalább a szélturbina alaptestétől 150 m-re kerül elhelyezésre.
Vízgazdálkodási Terület
21. §
1. Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint a vízműterületek tartoznak.
2. A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
3. vízműterület (Vv).
4. A vízfolyások mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
5. A vízgazdálkodási területek hasznosítása a vonatkozó vízügyi és természetvédelmi jogszabályoknak megfelelően, a vízügyi és természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint történhet.
6. A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi és természetvédelmi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.
7. A felszíni vizek mentén partrendezési munkálatok kizárólag a vízkezelő létesítési engedélye alapján végezhetők.
Közművesítés, közműlétesítmények
22. §
1. A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.
2. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
3. Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell az arra vonatkozó rendelet alapján
4. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
5. Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
6. A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
7. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.
8. Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
9. A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.
10. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az építési követelményekben rögzített közművesítettség mértéke szerint teljes közművesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.
11. A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a vonatkozó előírásokban foglaltaknak eleget tesz.
12. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
13. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
14. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
15. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni.
16. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
17. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Vízügyi Felügyelőség engedélyével szabad.
Vízellátás - tűzvédelem
18. A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.
19. A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.
20. A mértékadó oltóviz szükségletet a vonatkozó rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.
21. Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.
22. A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.
23. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
24. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.
25. A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni.
26. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.
27. Védőtávolságokat a jogszabályoknak és a szabványoknak megfelelően biztosítandók:
Ivóvízvezeték (épület alapjától)
– D 300 mm-ig 3,0 m
- D301-700 mm-ig 5,0 m
Szennyvízelvezetés
28. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
29. A megépített szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre.
30. A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.
31. Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:
1. Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m
2. Szennyvíz nyomócső – D 300 mm-ig 3,0 m
32. A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.
Csapadékvíz elvezetés
33. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!
34. A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.
35. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
36. Védőtávolságok:
1. Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m
2. Felszíni vízfolyás patak partéltől 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.
Villamosenergia ellátás
37. A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
38. Villamosenergia ellátási hálózatot létesítésekor illetve, rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
39. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
40. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
Földgázellátás
41. Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető.
42. Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető.
43. Gáznyomászabályozó-gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről nézve takarással létesüljenek.
Távközlés
44. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
45. Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárást lefolytassák.
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
Táji, természeti értékek és a tájkép védelme
23. §
1. A közigazgatási területeken található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyepterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
2. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
3. Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.
4. A Szabályozási terven jelölt természeti területeken tevékenységek a külön jogszabályban meghatározottak szerint a természetvédelmi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával folytathatók.
5. A tájkép védelme érdekében az ökológiai hálózattal érintett területeken az alábbi előírások vonatkoznak:
1. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
2. átjátszó állomás nem helyezhető el,
3. táv és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik.
Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása
24. § A levegő védelme
25. §
1. Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben helyezhető el, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (természeti terület, ökológiai hálózat területe) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.
3. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók.
4. A vonatkozó jogszabály értelmében Dudar település erdőterületei - kivéve a településvédelmi erdőket - légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területként kezelendők, ahol szigorúbb levegőtisztaság-védelmi követelmények érvényesek.
A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
26. §
1. Dudar a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából érzékeny terület besorolású. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.
2. Új beépítésre szánt területek kizárólag abban az esetben alakíthatók ki, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.
3. A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén alakítható ki.
4. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.
5. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
6. A vízfolyások mentén meglévő természetközeli nádas, ligetes fás társulások védelmét – vízminőség védelmi valamint természetvédelmi okokból – biztosítani kell. A vízfolyások partélig történő szántóföldi hasznosítását el kell kerülni.
7. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:
8. állattartó épület, komposztáló telep a vízfolyások, állóvizek legalább 200 m-es körzetén belül nem létesíthető,
9. az összegyűjtött csapadékvizek, tisztított szennyvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó előírásoknak megfelel
10. növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható.
11. a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. A parti sávban gyep, esetleg a vízfolyás kezelőjével egyeztetve erdő művelési ág kialakítása engedélyezhető.
A termőföld védelme
27. §
1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.
2. A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
3. A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
4. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.
5. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
6. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
Hulladékelhelyezés
28. §
1. A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
2. A felhagyott huladéklerakókból a hulladékok elszállítását, az esetleges talajszennyeződések felszámolását, a terület rehabilitációját legkésőbb a terület újrahasznosítását megelőzően meg kell oldani.
3. Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén folytathatók (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).
4. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
5. A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
A környezeti zaj elleni védelem
29. §
1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. létesíthető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
2. A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
Településkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások
30. §
1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
2. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
3.
Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.
31. §
1. A település teljes közigazgatási területén a 1,5 m2-nél nagyobb reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése építési engedélyköteles:
2. A reklámhordozó engedélyezési tervét csak a tervezői névjegyzékben szereplő tervező készítheti.
3. A beadványnak tartalmaznia kell:
- az épület, és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai, érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével),
- a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját,
- a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet,
- további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat.
2. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át.
3. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó.
4. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.
Építési tilalmak, korlátozások
32. §
1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.
2. Szabályozással érintett területen csak rendezett telekre adható új épület építésére építési engedély.
3. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.
4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
5. Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.
6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt és engedéllyel rendelkező területen szabad.
Sajátos jogintézmények
33. §
1. Építési korlátozás áll fenn a vasút tengelyétől 50 m távolságban. Ezen a területen építési engedélyt kiadni, építési munkát folytatni csak a MÁV hozzájárulása alapján lehet.
- Kötelezések
- Beültetési kötelezettséget kell előírni:
- valamennyi építési övezetben a szabályozásánál előírt mértékig,
- a szabályozási terven jelölt védő zöldsávok megvalósítására.
3. A kiszolgáló utak céljáró a Szabályozási Terv szerint szükséges területrészletek az önkormányzat javára igénybe vehetők és lejegyezhetők.
ZÁRÓ rendelkezések
34. § Jelen rendelet 2008. IX. 30-án lép hatályba.
Kihirdetéséről a helyben szokásos módon, az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyző gondoskodik.
Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a 13/2004. (VI. 15.) sz. rendelete és időközbeni módosításai Dudar Helyi Építési Szabályzatáról.
1. melléklet a 9/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez a 9/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 9/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
Védelmi övezetek tervlapja
3. melléklet a 9/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez
Szabályozási tervlap módosítás
